Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-05-24 / 21. szám

I I [' I I I Dezscry László: Pünkösd as egyház születésnapja RÉGI, KÖZKELETŰ FELISME­RÉS EZ: PÜNKÖSD AZ EGYHÁZ SZÜLETÉSNAPJA. Az apostoli hit­vallás az anyaszentegyházról való bizonyságtételt a Szentiélekről szóló hitágazatba helyezte s az egyház történelmének egyetlen korszakában sem volt kétség a felől, hogy az egyház voltaképpeni megszületése, kiformálódása és állandó formáló­dása a Szentlélek kitöltetésével függ össze. A szűk tanítványi sereg a Szentlélek vétele által Pünkösd ün­nepén, a Szentlélek ünnepén lett a Világra kiterjedő egyház magjává és ígéretévé. Pünkösd lelke tette őket igerhirdetőkké és vértanukká is az egyház legkezdetén. Az egyházi esz­tendőben Pünkösd mindig alapve­tően a Szentlélekért való könyörgés ünnepe volt, de ugyanakkor mindig legalább annyira az egyházért való könyörgés is,' mért az egyházat a Szentiélekben hisszük. Az egyház születésnapján a Szent­lélekről való minden beszéd és a Széiitlélekért való minden könyör­gés: születésnapi jókívánság az egy­ház felé. Éppúgy, mint ahogy az em­bereknek születésnapjukon egészsé­get, boldogságot és erőt kívánunk; kívánunk az egyháznak is egészsé­get, boldogságot és erőt, ha a Szent­lélekről teszünk bizonyságot s ha a Szentlelket hívjuk: ősi dallamunk szerint így: Jövel Szentlélek, Úr­isten! AZ EGYHÁZ EGÉSZSÉGE A SZENTLÉLEKTÖL FÜGG. A Szent­lélek tanít minket Isten igéjének értelmére s az egyházban minden Isten. igéje érvényesülésétől függ. Szentlélek nélkül nem értjük az írást és különösképpen nem értjük, hogy mit jelent az írás ma. A Szent­iéleknek van hatalma ahhoz, hogy a bibliát* lefordítsa a mai nyelvre, érthetővé tegye a mi számunkra- is s eligazító- hatását gyakorolja az egy­ház és a keresztyének életében. Hon­nan tudnánk megmondani, hogyan éljen az egyház, mit beszéljen az egyház s mihez tartsa magát az egy­ház ma, a mi földünkön, ha nem volna Szentlélek, aki a régi betűket ót tudja forrósítani s a szívünkhöz szólóan, de értelmünkhöz szólóan is tudja magyarázni. Az egyház egészsége függ a Szent­iélektől, hiszen mi magunk mindent elrontanánk ha Ö útba nem igazí­tana, s mi magunk mindenestül megromlanánk ha ö meg nem szen­telne minket. Amikor az egyház a maga bajaival, tévedéseivel és ügyet­lenségeivel kínlódik, akkor tulajdon­képpen a Szentlélekért való könyör­gésre készül. Olyan könyörgésre, amely az egyház szükségének fel­ismeréséből, a mélységből kiált Is­tenhez. Beteg az egyház, ha nem a Szentlélek magyarázza az Igét és az életet. Az a mi magyarországi evan­gélikus egyházunk eléggé meg nem hálálható tapasztalata a mi mostani napjainkban, hogy Isten nem vonta ki Szentlelkét a mi életünkből, ha­nem benne hagyta és működtette egyházunk életében. Betegségeinket Ö rontja le, egészségünket Ö építi fel napról napra láthatóbban egy­házunk mostani útján. AZ EGYHÁZ boldogsága is A SZENTLÉLEKTÖL FÜGG. Öröm­ben szolgálni, vagyis örömest élni á keresztyénséget s örvendezve vé­gezni az emberek között a Lélek szolgálatát hogyan is lehetne Szent­lélek nélkül? A Szentlélek az egyház lelkesítője, vigasztalója és örvendez- tetője. Az egyház minden tagja tudja azt. és így érti azt. hogy mit jelent »Lélekben járni«. De nem tudna az egyház az embereknek sem örömmel szolgálni, vagyis örömet adni át az embereknek, ha nem működnék benne a Szentlélek. A Szentlélek teszi a keresztyén hitet örömhírré minden ember számára. A Szentlélek áldó és új életet teremtő hatása -teszi rokonszenvessé és kívánatossá a keresztyének nehéz hitét. Azt a hitét, amely bűnről és kegyelemről, halálról és feltámadásról, kárhozat­ról és örökéletről tesz bizonyságot. A Szentlélek tudja megcselekedni azt, hogy emberek a Krisztustól ta­nult új életben járnak s ebben az új életben minden jót megpróbálnak, minden jó dologban benne vannak, minden új szerelmesei és segítői. A Szentlélek hatása alatt lesznek a ke­resztyének társas emberekké, máso­kért élő és áldozó testvérekké, má­sok számára is hasznos munká­sokká. A Szentlélek csodálatosan bi­zonyítja meg a keresztyén hit érté­két az egyházban és az egyházon kí­vül is, hogyha az egyház valóban tudja, hiszi és elfogadta a Szentlel- ket. AZ EGYHÁZ EREJE IS A SZENT- LÉLF.KTÖL FÜGG. Ez az erő felül­ről való erő. Nem az emberek, vagy bizonyos emberek ellen az egyházat mozgósító erő, hanem az embere­kért, minden emberért megmozduló erő; a mindig gazdagabb, szebb, iga- zabb, békésebb, boldogabb életet építő erő. Éppen abban tanultuk meg az elmúlt esztendők alatt hálá­san venni és igazán megbecsülni a Szentlelket, hogy az Ö vezetése alatt ismertük fel egyházi és emberi szol­gálataink széles területét és lehető­ségeit magyar hazánkban, népünk társadalmában. Rájöttünk, minden eddiginél inkább, hogy a Szentlélek minket éppen arrafelé mozgat, Stanley Jones: I. A pünkösdi Lélekkel megkaptuk: »a határtalan megbocsátás, az oithatat- lam jóindulat és végtelen szeretet fegy­vereit« — mondja Stanley Jones in­diai misszonárius —, s ígv folytatja: »AÍilyen kelletlenül akarjuk mi ma­gunkévá tenni ezt a leikül etet!'»Nyu­gat harcos férfiéinak lelke«, a maga erőszakban bizakodó százados öröksé­gével egymással ütköző eszmék csata­terét teremtette meg közöttünk. A krisztusi életeszunény és álláspont be­köszöntése a mi nyugati civilizációnk középpontjában valami belső ellent­mondást hivott ki. Vallásunk a szere­tet győzelmében hisz, öröklött beállí­tottságunk pedig az erőszak győ­zelmében. Nyugati civilizációnk fe­szültsége e két eszmény össze­ütközésének az eredménye. Krisz­tus,szerint élni nem tudunk, de feladni sem tudjuk öt. Kisér makacsul a m-ult pogánysága s olykor-olykor megszólal egy-egy Nietzschében, ki tajtékzó düh­vei fordul a krisztusi életeszmény el­len, s így kiált fel: »Az egyetlen - vé­tek a gyengeség, az egyetlen erény az erő. Ne törődj senkivel, csak magad­dal. Fürgéké a pálya, erőseké a harc­mező. Légy kemény! Légy Über­mensch! Minden a tiéd; tedd magadé­amerre az emberek milliós tömegei ma menni akarnak, a szebb, a béké­sebb, az igazabb, a boldogabb élet felé. Azt tapasztaltuk, hogy minél inkább engedelmesebbek vagyunk a Szentlélek Úristen vezetésének, an­nál inkább találjuk meg helyünket népünk körében, hazánk szolgálatá­ban s az emberiség legfontosabb ügyének, a béke fenntartásának har­cában. A Szentlélek a mi egyházunk ereje arra, hogy ezeket a szolgálato­kat elvégezhessük. így értelmes szá­munkra az az ige is, hogy nem be­szédben áll Isten országa, hanem erőben. Az egyház ereje a Szentlé- lektől függ és mindaddig csak be­szédben áll nála az , Isten országa, amíg a Szentlélek erőt nem ad neki. A világ számára szörnyű csalódás, Isten számára a legkeserűbb lát­vány, egy csak-beszélő egyház. A Szentlélek adja beszédünkbe az erőt és adja a beszéd mellé az erőt egyházunk életébe. Erőt, ami növeli a többi emberek erejét is a jóra s amely növeli a többi emberek erejét is a rossz elleií. "Ragyogó történelmi korszakot élő magyar népünk az Ö kérdései - megoldásáért latbavetett erő egyházát keresi bennünk. Szán­juk oda Szentlélektől kapott lelki erőnket és munkaerőnket népünk­nek és az emberiségnek, vá, —•' ha. tudod!« Igen!, ha tudod. De éppen itt fordul meg a dolog. Nietz­sche minden tomboló dühével sem tudta megszerezni a »mindent«, mert az őrültek házában halt meg. A nemzetek 6em tudták megszerezni, mert mind­egyik csak vesztett. Harcuk zsákmánya tönkrement a kezük között. Fitogtatott erejük milliókat lökött sírba, a nemze­tek bírhatatlan adósságterheik alatt szédelegnek keserű haraggal s egész F.urópa a saját gyűlölete gutaütöttsé- gében ráng. Csak egy valaki került ki a háborúból megnövekedett tekintél­lyel: Jézus. A háború vér és szenny iszapjából uralkodói fenséggel emelke­dett a magasba. Mikor a népszövetsé­gek és békeszerződések szellemét sze­retnénk az Ö szellemével átitatni, ak­kor Néki hódolunk, a »halkszavú pa­rancsnoknak. Lelkiismeretünk eleven levelére mindjobban odaég annak a tudata, hogy nagy haderőnk nem nagy erőnknek a jele, hanem a gyengesé­günké; azé, hogy milyen . kevés ben­nünk a szeretet, az életünket uraló jóindulat és bizalom. Homályosan, de mégis kezdjük im­már megérteni, hogy 6emmi sem szül­het mást, mint mi lényege. Hogy a gyűlölet gyűlöletet nemz, a nagy had­erő nagy haderőt, a háború háborút. Készülj az ige hallgatására! Pünkösdvasárnap Lukács ev. 11, 9—13. Ahhoz, hogy Isten Szentlelket ránk­árassza, nincs szükség semmiféle kü­■ lönleges állapotra. A Szentlélek nem a megszálltaké, nem a rajongóké, nem csupán a rendkívüli embereké, nem ki­zárólag a hitben magukat előrehaladot­taknak vallóké. A Szentlélek mend- azoké, akik. kérik és elfogadják. A Szentlélek oyan egyszerű embereké, mint a jeruzsálemi halászok, parasz­tok kézművesek, vámszedők voltak. A 1 Szentlélek a miénk is, mai egyszerű ■ embereké, akiken nincs semmi különle­■ gesség, rendkivüliség, csak az a mi 1 Jellemzőnk, hogy kérjük a Szentlélek ajándékát, mert ebben az az ígéretünk van, hogy »aki kér, mind kap, és aki keres, talál, és a zörgetőknek megnyit- talik«. Kérjetek! Keressetek! Zörgessetek! — hangzik igénk felszólítása. Nagy báto­rítás van ebben, mert azt jelenti, hogy nekünk is lehetőségünk van a Szentié­lekben való részesedésre, csak kérnünk, keresnünk, zörgetnünk kelti Hogyan végezhetjü mindezt? Nagyon egysze­rűen. A Szentlélek kiáradhat ránk minden istentiszteleten, a szentségek vételénél, bibliaolvasásnál, . imádság­nál. az igével való mindéit fogíálkozás- nál, ha kérjük és vágyakozunk utána, mert Isten Mindazoknak'adja a Lélek ajándékát, akik engednek néki. \ Hogyan árad ki a Szentlélek mi- reánk? - Ügy, hogy meg világos ttja előt­tünk Isten akaratát, feltárja az írás értelmét, minket tesz a Biblia címzett­jévé, megérteti, hogy mi az Isten szándéka velünk. És ezt nem egyszer teszi, hanem mindig, valahányszor csak kérjük. Így válik a Szentlélek vi­gasztalóvá, amikor a Krisztusban lévő örömet hirdeti, igazság Leikévé, amikor elvezet Isten nagy igazságai ismereté­re, vezérlő Szentlélekké, amikor na­ponta megvilágítja azt az élet utat, amin járnunk kell, Ottlyk Ernő Országgyűlést választottunk Az országos választási bizottság közzétette a választási eredményeket. E választási eredmények 1953. má­jus 17-cl történelmi jelentőségű dá­tummá avatták. A Magyar Függet­lenségi Népfront programmját, vagyis a nemzeti jólét, az országcpíiő ötéves terv és a béke megvédésének programmját óriási többséggel tette magáévá a magyar nép. 6.256.653 magyar ember szavazott a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a szavazók 98.2%-a, Több mint hatmillió sza­vazat arra, hogy hazánk népe foly­tassa tovább az ötéves terv teljesíté­sét, fejlett mezőgazdasággal rendel­kező ipari országot építsen, emelje a dolgozók életszínvonalát, őrizze azt a rendet, melyben a munkanélküliség egyszersmindenkorra megszűnt és ta­nítsa a nép apraját-nagyját művelt­ségre, a világban való jó tájékozó­dásra és hazaszeretetre. Mert ezek­kel foglalkoztunk a felszabadulás nyolc esztendejében, ennek a céltu­datos programmnak megvalósulása gyümölcseit élvezzük napról napra s ennek a programmnak a helyességé­ben és célravezető voltában vagyunk meggyőződve mindannyian. A Ma­gyar Függetlenségi Népfront hatal­mas választási győzelme az egész vi­lágnak úgy mutatja be a magyar nemzetet, mint amely céljai tekin­tetében határozott, tervei végrehaj­tásában elszánt, öntudatában egysé­ges s mindenekfelett úgy mutatja be hazánk népét, mint amely forrón szerelmese és vasakarattal harcosa a a békének. A béke fenntartása tét­eleme a mi népünk mai életének, lét­feltétele további felemelkedésünknek és létérdeke minden magyar ember­nek. Élvezni akarjuk a békét, amely­től oly sok áldást kaptunk, s meg akarjuk őrizni a békét, mert belőle még több áldást remélünk. A szava­zóknak ebben a 98.2%-ában benne volt a mi magyar evangélikus né­pünk is. Benne voltak először sza­vazó evangélikus fiúk és leányok, templomba járó férfiak és asszonyok, presbitereink, lelkészeink és bibllás öregjeink is városon és falvakban. Az urnákhoz járultak először s az­után mentek a templomba. A mi egyházunk népe ezen a vasárnapon a ml reménységünk szerint ncmesak külső körülmények tekintetében szavazott templomba menet, ha­nem magát a szavazást is »temp- lomba-menet« végezte. Azt értjük ezen, hogy szívből és őszintén sza­vaztunk hazánk mai eredményeire és további felemelkedésének pro- grammjára. Jézus Krisztustól egye­nességet tanultunk: az igen- legyen közöttünk igen és a nem legyen kö­zöttünk nem! Akkor szavaztunk templomba-menet, ha álljuk is a szavunkat. Akkor, ha minden nap a legkeresztyénibb becsületességgel, a legigazibb hazaszeretettel dolgozunk a magunk munkahelyein népünkért, jövőnkért és a békéért. D. Dr. Velő Lajos püspököt képviselővé választották Dr. Vető Lajos evangélikus püspö­köt, a magyarországi evangélikus egyház lelkészi elnökét, az Országos Béketanács tagját, a Magyar Függet­lenségi Népfront • listáján Budapest Választókerületben országgyűlési képviselővé Választották. -A magyar nép bizalma püspökünk jelölésével és országgyűlési képviselővé válasz­tásával egész egyházunkat tisztelte meg. Kívánjuk Isten áldását képvi­selői munkájára és együtt vagyunk vele mindabban, amiben a Magyar Függetlenségi Népfront programmja szerint népünk képviselője lett! Vele vagyunk különösen a békéért. való szent küzdelemben, amelynek ő pél­daadó harcosa. * * « Dr. Velő Lajos püspök 1904. október 17-én született Kondoroson. Lelkésszé avatták 1928. jú­nius 30-án. 1929—31-ig Berlinben folytatott tanulmányokat a valláslélek­tani tanszéken. 1935-ben teológiai doktorrá avatták Sopronban. Könyve je­lent meg »A hit állal való megigazulás elve az egyszerű evangélikus hívek lelkivilágában« címmel, mely 1936-ban német nyelven is megjelent a »Nemzetközi Valláslelektani Társaság« folyóiratában. Lelkészi szolgálatot Medgyesegyházán mint segédlelkész, Szolnokon mint helyettes lelkész, Diósgyőr-Vasgyárban pedig mint rendes lelkész teljesített. 1948. december 22-én a tiszai egyházkerület püspökévé szentelték, 1952. július 1. óta az Északi Egyházkerület püspöke. 1952. május 20-a óta az evangélikus egyház egyetemes zsinatának egyházi elnöke. A Magyar Országos Béketanácsnak megalakulása óta tagja. Az Egyházak Világtanácsa »Hit és Egyházszerve­zet« bizottságának tagja. »Háborút a háború megszüntetésére«: képtelen gondolat. Hogyan űzhetném hát ki ördögi ténykedéssel az ördögöt másokból? Pedig a háború ezt akarja tenni. Holott az egyetlen mód, amely- lye! ellenségünktől megszabadulhatunk az, ha barátunkká tesszük őt. S az evangéliumnak ez a receptje.« — II. »Hadd látom, mit tud most tenni ér­ted a Mestered?« — kérdezte gúnyo­lódva a zsarnok, mikor egy keresztyént kézrekerített. »Erőt tud adni, hogy né­ked megbocsássak«, — volt a keresz­tyén válasza. S ez megtörte a zsarno­kot. Mert ez a lelkűiét: erő. Milyen nehezen akarunk mi, harcos századok megbiivöltjei, hozzányúlni ehhez az újfajta erőhöz! Az első vi­lágháború kitörésekor egy indiai azt mondotta egy európainak: »T: nyugati keresztyének nyugodtan meglehetné­tek szentkönyveteknek a Bhagvad- Gitá-t, mert az a háborút tanítja, m>i pedig nyugodtan vallhatnánk szent- könyvünknek az újtestanientumot, mert az meg a szeretet győzelmét hirdeti. A csere mindegyikünkhöz jobban pasz- 6zolna«. Szavaiban éppen elég igazság volt ahhoz, hogy fullánkját érezzük. »A ti újtestamentumotok arra tanít benneteket, hogy szeressétek ellehsé- geteiteket is, a mi szentkönyvünk pedig hadakozásra tanít minket, azért hát jobb példát adhatnátok nekünk«, — mondotta nékem egy mohamedán és én szívem mélvéből szerettem volna sza­vait belekiáítani az egész »keresztyén« világba. , ' Mert szeretet a mi életelemünk. A gyűlölet olyan nékünk. mint a sav a tüdőnek. Roncsol és halál jár nyomá­ban. Becsben láttam, azt a termet, amelyben a Szerbiának küldött ulti­mátumot aláírták. Ez volt az a szikra, amely lángralobbantotta a világhábo­rút. A külső erőbe vetett minő biza­kodással lépkedhettek be azok az em­berek ebbe a végzetes terembe! De amikor én láttam a termet, többé azt senki se használta már, a szőnyegek felgöngyölgetve, a képek a falakról le­aggatva, székek és bútorok össze­vissza, egymás hegyen-hátán. Jelképe volt ez. annak, amit a háború és a gyűlölet tud eredményezni: zűrzavarrá teszik a rendet, — pokollá a világot. A szeretetben viszont micsoda gyógyerő van! Ha az egyház újra meg tudná találni ezt az erőt, naggyá lenne tőle. (Stanley Jones: Krisztus a világ or- szágútján. 126—127. old;).- • „Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok, és lesztek nékem tanúim64. (Csel. 1, s.j PÜNKÖSDI LÉLEKKEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents