Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-04-12 / 15. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1953. Április 12. LUTHER MONDTA Semmiképpen nem lehet helyes, hogy háborút kezdjenek bármely úrnak a bolond feje szerint. Mert azt mindenekelőtt ki akarom mondani, hogy aki háborút kezd, annak nincs igazsága és méltányos, hogy az szenvedjen vereséget, vagy legalább végtére az bűnhődjék, aki először ránt kardot. így történi az közönségesen minden háborúban, hogy azok lettek vesztesek, akik a háborút kezdték, és hogy ritkán verték meg azokat, akiknek védekezniük kellett. A világi hatóságot ugyanis az Isten nem arra rendelte, hogy a békét megszegje és háborúságot kezdjen, hanem arra, hogy a békét őrizze és a háborút megakadályozza. Magas állami kitüntetést kaptak vezető egyházi személyiségek Jáj° James Endicott kanadai lelkész nagy beszéde Moszkvában a béke ügyében James Endicott kanadai lelkésznek, a kanadai békebízottság elnökének március 28-án adták át Moszkvában a »Népek közötti béke megszilárdításáért« elnevezésű nemzetközi Sztálin- díjat. James Endicott teológiai doktornak Dmitrij Szkobelejn akadémikus, a nemzetközi Sztálin-bék-ed-íjat odaítélő bizottság elnöke adta* át a kitüntetést. Jelen volt az ünnepségen Nyiko'.aj Tvi- honov, hires szovjet író és Nyikoiaj metropo'ita is, aki nagy szeretettel üdvözölte a kanadai 'lelkészt ebből az alkalomból. James Endicott lelkész a kitüntetést átvevő beszédében a Szovjetunió népeinek hősi küzdelmét méltatta a második világháborúban a nácizmus leverése, az ország háború utáni újjáépítése és a tartós béke megőrzése érdekében. Visszaemlékezett arra, hogv VI. György angol király a Sztálingrádban, a Sztálingrád a'aít aratott ragyogó győzelem emlékére 'díszkardot küldött. Megerősítette, hogy a nyugati országokban azok az emberek »ak'k nem hunynak szemet az élő valóság előtt, teljesen tisztában vannak azzal, hogy a népet, - amely meg tudta " védeni Leningrádot és Sztálingrádot, k! tudta űzni a náci terüielrablókat és ,e- nvügözp .gyorsasággal helyre tudta állítani minden lerombolt városát.« ezt a népet csak a Szovjetunió -társadalmi rendszere nevelhette. James Endicott kijelentette:' " .»Nyugaton az embereknek csak kis csoportja hirdeti a háborút, igaz, hogy ez a csoport igen nagy befolyással rendelkezik s ez a csoport megpróbálja mindenkivel elhitetni, hogy a háború elkerülhe- tetleac A nyugati emberek többsége azonban őszintén óhajtja a békét s ezeket erősíti az egész világot átfogó béke- mozgalom. James Endicott lelkész ezután a koreai fegyverszünetet és a nagyhatalmak közötti ibéketárgyaiást sürgette, majd így fejezte be beszédét:- »A béketárgyalásóknak az egész Húsvéti istentisztelet Moszkvában Aíekszij pátriárka április 4-én a Bogojavlenszkij pátriárkái székesegyházban ünnepi istentiszteletet tarlóit. A székesegyházban nem fértek ei mindazok, akik az istentiszteleten részi akartak venni. Imádkozok álltak a székesegyház: kertiében és azon kívül. .4 pátriárka az ünnep alkalmával üdvözletét intézett az orosz pravoszláv egyház híveihez és lelkészeihez. Ezt az üdvözletét valamennyi templomban felolvassák. hírünk a VILÁGBAN /I Lutheránus Világszövetség hivatalos sajtótájékoztatója foglalkozik a Szlovákiai Evangélikus Egyház küldöttségének magyarországi látogatásával. Kiemeli, hogy 1918 óla ez az első hivatalos összeköttetés a szlovák és magyar evangélikus egyházak között. Foglalkozik a szlovák vendégeknek a magyarországi szlovák nyelvű gyülekezetekben tett látogatásaival és az itt tartott igehirdetéseivel. Hangsúlyozza a tájékoztató, hogy ennek a látogatásnak ökumenikus vonatkozásban is igen nagy jelentősége van. Ugyancsak e tájékoztató teljes egészében közölte zsinatunknak <t Luihe- lánus Világszövetséghez intézett üzenetét. emberiség szeme előtt kell megtörténniük. A koreai háború oiyan tragédia, amely máris az emberek tömeges elpusztításához vezetett. A koreai háborút be kell szüntetni! A békeharc számomra folytatása annak a munkának, amelyet iiosszú esztendőkön át végeztem Kínában misz- szionáriusként. Akkor is, mint most is, alapot akartam találni az egész világon élő emberek testvériségének megteremtéséhez. Hitem és a krisztus! vallás eredetére vonatkozó felfogásom azt a meggyőződést kelti bennem, hogy . a keresztyén misszionáriusoknak széles körben képviselve kell len- niök a békéért harcoló emberek soraiban. Az a munka, amelyet a béke híveinek körében végzek, hitemnek elengedhetetlen és fontos része. Arra a következtetésre jutottam, hogy a békemozgalom a legszélesebb népi mozgatom, amely a történelem folyamán valaha is létezett. A békemozgatom ledönt minden nemzeti határt és olyan szervezett, hogy döntő tényező lehet egy új háború fenyegető veszélye ellen vívott harcban. >’ Napjainkban e mozgalom az egész emberiséget magával ragadó legnemesebb törekvések kifejezése.« Hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulója alkalmából a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a magyar békemozgalomban kifejtett munkáságukért a Muilka Érdemrendet adományozta bzaBo" Tinré eszFérgotni rk.. püspök, ’budapesti általános érseki helynöknek, Máté János veszprémi rk. püspöki helynöknek, FeterJáiios református püspöknek ar. Ve tő evangélikus püspöknek. '"T"r‘ ... A kitüntetéseket az. Állami Egyházügyi Hivatalban adták át. Péter János református és dr. Vető Lajos evangélikus püspöknek Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke ünnepélyes fogadás keretében adta át a magas akarni kitüntetést. A fogadáson jelen voltak az elnök munkatársai, élükön Vargha József és Nagy László osztályvezetőkkel. A református egyház részéről megjelent Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, Kiss Roland, a református egyház zsinatának világi elnöke, Bereczky Albert püspök, Gy'órtj Elemér püspök, s többen a református egyetemes -konvent és a református egyház vezető személyiségei közül. Evangélikus részről a fogadáson megjelent Mihályfi Ernő miniszterhelyettes, egyetemes felügyelő, Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Déli Egyházkerület fel ügy e- ■lője, Dezséry László püspök, Griin- valszky Károly egyetemes főtitkár- helyettes, dr. Pálfy Miklós, a Teológiai Akadémia dékánja, Gyöngyösi Vilmos budapesti lelkész. Horváth János az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a kitüntetések átadásával kapcsolatban hangsúlyozta a két kitüntetett protestáns püspök kimagasló munkáját a békemozgalomban, további eredményes szolgálatot kívánt nekik és egyházaiknak. . A kitüntetést elsőnek dr. Vető Lajos püspök köszönte meg s hangsúlyozta, hogy a kitüntetésben az egész evangélikus egyház megbecsülését látja, annak az evangélikus egyháznak megbecsülését, mely a magyar nép hűséges szolgálatában van elfoglalva. Péter János református püspök a kitüntetést megköszönő beszédében kiemelte, hogy ő és a'magyar református lelkészek kitüntetésnek érzik már azt a szolgálatot magát, amit a magyar nép érdekében és a béke védelmé küzdelmében folytathatnak. Az evangélikus egyház üdvözli dr. Vető Lajos püspököt kitüntetése alkalmából Hósvét hétfőjén reggel az ünnepi istentiszteletek miatt korai órában gyülekezett össze az egyetemes egyházi tanácstermében egyházunk vezetősége és a budapesti papság dr. Vető Lajos püspök üdvözlésére. Elsőnek az egész evangélikus egyház nevében Dezséry László püspök üdvözölte dr. Vető Lajos püspököt magas állami kitüntetése alkalmából. »Ezt a mi idei húsvétunkat az a különös öröm hatja át, hogy ünneplésünkben egészen összefonódik az egyház ünnepe és nemzetünk ünnepe: - a felszabádulás ünnepe. A mi evangélikus egyházunk ünneplését, ezen belül külön, mélyen és igazán áthatja az a , hatalmas esemény, amely Püspök űr magas állami kitüntetésével . kapcsolatos. Püspök úr Munka Érdemrendet kapott a magyar nép államától, Az állam jóváhagyta és megerősítette, az egyházegyetem elnöksége hatályba léptette a három új zsinati törvényt Mint már közöltük a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata 1953. március 4—5-én tartott negyedik ülésszakán három új törvényt alkotott. Közöttük azt is. hogy a három új törvényt- a zsinat elnöksége felterjesztette jóváhagyásra az államhoz. Üj egyházi törvényeink állami záradékolása 1953. március 15-én érkezett vissza az egyházegyetem elnökségéhez. Az állam a következő szöveggel hagyta jóvá és erősítette meg az új egyházi törvényeket: »A Magvországi Evangélikus Egyháznak a Atagyar Népköztársaság kormányának engedélyével 1948. évben Budapesten összehívott zsinatának 1953. március 4—5-én tartott negyedik ülésszakán alkotott, az Evengélikus Egyház zsinatának elnöksége által elémterjesztett 1953. évi V., VII. és Vili. egyházi törvénycikkeket ezennel jóváhagyom és megerősítem. Budapest, 1953. március 13. Horváth János s. k„ az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke* A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem közgyűlésének elnöksége a következő záradékkal 1953. márc.us 29-én, Virágvasárnapján hatályba léptette az új egyházi törvényeket. Az egyházegvetem elnökségének hatá’yb.i- téntető záradéka a következőképpen hangzik: »Az egyházi hivatalról cs az egyház munkásairól« szóló 1953. évi V. törvénycikket, »Az egyház háztartásáról« szóló 1953. évi VII. törvénycikket és »Az egyház szeretetszolgálatáról« szóló 1953. évi VIII. törvénycikket 1953. március 29-én, Virágvasárnapján hatályba léptetjük. , Budapesten, 1953. március 25-én. Dr. Vető Lajos püspök, az egyetemes közgyűlés egyházi elnöke Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő, az egyetemes közgyűlés világi elnöke A hatályba léptetett új egyházi törvények a kihirdetéssel lépnek életbe. A kihirdetés az új törvények szövegeinek a Magyarországi Evangélikus Egyház egyházközségeinek és központi hivatalaihoz való megküldésével történik. A napokban küldi szét az Egyetemes Egyház irodája a kinyomtatott törvényt. Mint ismeretes, a most hatályba léptetett törvények készülő új egyházi .törvénykönyvünk részei, melyből '1952 Pünkösdjén hatályba -lépett az I. törvénycikk, 1953 Virágva6árnapján pedig az V., a VII. és a VIII. törvénycikk. Üj egyházi törvénykönyvünk összesen tíz törvénycikkre terveztetett. A még. kidolgozandó törvénycikkek előmunkálatai a zsinati elnökség intézkedése alapján tovább folynak. A zsinat elnöksége tűzi ki zsinatunk következő ülésszakát akkor, amikor az újabb törvénycikkek törvényjavaslatai már elkészültek. A jelenleg érvényben levő egyházi törvények az, eddig alkotott új törvenycikksk-ben hatálytalanított törvénycikkek,. .illetőleg paragrafusok kivételével' továbbra is. érvényben vannak. attól az államtól, amelyet a mi magyar evangélikus egyházunk történelmi hagyományaihoz híven, a magyar néphez való hűségben, a mai történelmi fejlődést helyeselve szolgál. Mi tudjuk és érezzük, hogy ez a kitüntetés méltóan és érdemei szerint esett arra. aki mindannyiunk előtt járt a békéért folytatott szolgálatban. Püspök úr volt az, a'ki mint első evangélikus püspök kapcsolódott bele a békemozgalomba, a párizsi békekonferenciától kezdve. A magyar evangélikus egyház papsága, tisztelettel és a béke megőrzéséért folytatott szent küzdelem* helyességébe vetett hittel őszinte szívvel gratulál Püspök úrnak ehhez a kitüntetésébe?. • . , , .Tudatában vagyunk annak, hogy •mit jelent ez'a kitüntetés és úgy • gondoljuk, hogy a mi egyházunk egész népe, büszkeséggel fog tekinteni püspökére és hitet tesz ebből • az alkalomból amellett, hogy még igazabban, történelmi hagyományaihoz hívebben benne akar élni a mi magyar népünkben, annak sorsában, hogy nem akar elszigetelt szektás különállást a magyar nép életében, hanem részt akar venni a nagy feladatokban, elsősorban a béke megvédésében.« Ezután Gritnvalszky Károly egyetemes íőtitkártielyettes az egyházegyetem nevében üdvözölte a püspököt. Többek között a következőket mondta: »Kívánjuk, hogy Püspök úr hordja a Munka Érdemrendet azzal a meggyőződéssel, hogy a békéért való küzdelemben mi Püspök úrral mindnyájan egyetértünk és egyek vagyunk. Amikor hangsúlyozom,. hogy mindnyájan egyetértünk és egyek vagyunk, ezt nem azért teszem, hogy Püspök úr érdemeit csökkentsem. Szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy mindnyájunkat maga mögött tudhat ebben a küzdelemben. Ez pedig végtelenül fontos, mert a békéért való küzdelem nem egyesek, hanem a tömegek küzdelme.”’ Azoknak a jelentéseknek birtokában, amelyek egyetemes egyházunkhoz lelkészi és egyházi békegyűlésekről befutottak, bátran vallhatjuk ezt.« Várady Lajos budai esperes, az Északi Egyházkerület nevében többek között a következőket mondotta: »Püspök úr magas állami kitüntetése az Északi Evangélikus Egyházkerület lelkészei számára is igen. nagy örömet szerzett! Minden jelentős lépésénél, amit a béke szolgálatában tett határainkon túl és határainkon belül, maga mögött tudhatja az egyházkerület lelkészeinek együttérzését, jóakaratát és állandó imádságát. Püspök úr kitüntetése számunkra etkötetezést jelent, hogy azt láthatatlanul mi is viseljük, sőt láthatóvá és hallhatóvá tegyük gyülekezeteinkben, bizonyságtételünk, igehirdetésünk formájában népünk között. Ha van valami egység, amelyben egyek vagyunk, akkor az a jézus Krisztus evangéliumához való engedelmesség, és a béke szolgálatára való teljes odaadás.« • ’ ■ i ... "S/iinonidcsz Lajos protestáns tábori püspök üdvözlő szavaiban azt hangsúlyozta, hogy egész papi; szolgálatunk a dolgozó magyar nép szolgálatává váljék. Dr. Pálfy Miklós,, ^ a Teológiai Akadémia dékánja üdvözlő bfis2édében arra utalt, hogy a lelkész- nevelés munkája közben felemelő tuJ dat az egyház elnöklő püspökének kitüntetése-s ez arra ösztönzi a Teoló*’ giát, hogy a magyar néphez hűséges ifjú lelkésznemzedéket neveljen: Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő . nemcsak egyházi tisztében, hanem az Országos Béke- tanács nevében is üdvözölte a kitüntetett püspököt. Az egyetemes felügyelő, mint az Országos Béketanács alelnöke is hangsúlyozta, hogy ez a kitüntetés is bizonyítja azt, hogy a magyar evangélikus egyház része annak az erőnek, amely Magyarországot hatalmas bástyává építette a béke frontján^ Dr. Vető Lajos püspök az üdvözlésekre válaszolva, többek közt a következőket mondta: »Meg vagyok győződve arról és valóban úgy van, ahogyan azt valamennyi felszólaló kifejezésre juttatta.- 1 Ez a kitüntetés nemcsak nek'em, hanem evangélikus egyházunknak, lelkészeinknek és híveinknek is szól,, akik a béke megvédésének komoly munkájában és küzdelmében állanak. A békemozgalmat én igaznak, helyesnek és jónak tartom. Tapasztalataim alapján abban fejezem ki a békemozgalom értékét, hogy a béke világmozgalomnak igaza volt, igaza van és igaza lesz. A béke világmozgaiom első konferen» ’ ciáján Párizsban észre kellett vennem, hogy a nyugati egyházi férfiak felvetették azt. a kérdést, miért van szükség béke világmozgalomra, ki akar itt háborút. Néhány év múlva nyilvánvaló lett az egész földkerekségén, hogy az emberiséget igenis háborús veszedelem fenyegeti. A békemozgalotnnak igaza volt. De igaza van és igaza lesz abban is, hogy a békét meg lehet védeni. A békét meg fogjuk védeni. ff Tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített“ {1L Tim. 3:17.) *
