Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-04-05 / 14. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET Igazgató-lelkeszi jelentés 165 évről tápunk hasábjain már beszámol- 'tunk arról, hogy a nagynevű pesti' Egyházközség 1952. november 24-én elhatározta lelkészt köreinek önállósítását. Ezt az intézkedést jóváhagyta mind a pesti egyházmegye, mind a déli egyházkerület presbitériuma. így egymás után alakultak meg az új gyülekezetek- 1953. február 8-án Zugló, február 15-én Józsefváros, március 8-án. Kőbánya, valamint Angyalföld, és március 22-én Ferencváros. Deák-tér és Fasor pedig — mint tátsegyházak — viszik tovább a régi egyház nevét, feladatát és szolgálatát. A lelkészi körök megtörtént önállósulása után 1953. március 23-án tartotta nagyjelentőségű utolsó számadó képviselőtestületi ülését a pesti egyházközség. Dr. H. Gaudy László, az egyházközség igazgató-lelkésze a történelmi eseményeknek megfelelően történelmi jellegű jelentésben tekintette át nemcsak az 1952. esztendőt, hanem az egyháziközség egész múltját, Visszapillantása nemcsak az új gyülekezetek szempontjából bír jelentőséggel. ha.nem egyházunk egész népe érdeklődéssel olvashatja a pesti egyház múltjának fontosabb adatait. Jelenlése elején Mikeás próféta igéjét állította: »Az Ornak szava kiált a városnak.« (Mik. 6:9/a.) »Az ür rákiáltott Budapestre 1557-ben: Lejgyen templom ebben a városban az új hit hívőinek! 1705-ben már az új hit üldözött híveinek kiált e szavakkal: Merjetek házi istentiszteleteket tartarr:! 1787-ben rákiált az ür az alig párszáz evangélikus hivőre: Hegy immár gyülekezel I 1792-ben ezt Múltja Molnár Jánosnak, a pesti evangélikus egyház első lelkészének: Menj fel a királyhoz és kérj telket és engedélyt a templom építésére, 8 1799- október 31-én a Deák-téri templom a lapkőletét éli ünnepén angyalok mondanak Ament mindezekre a szent kezdetekre.« Meg is épül a templom, s 1811 pünkösdién megtörténik a felszentelése. Wächter János bécsi superintendents, Szimonidesz János békési esperes és Kolozsvári István szirálki lelkipásztor hirdették ez alkalommal Isten igéjét. Székács, Győry, Horváth A gyülekezet első nagy felvirágzása Székács József, Győry Vilmos és Horváth Sándor nevéhez fűződik. Székács József megválasztása Bajza József, a költő érdeme, »A költő ismert egy Berlinben tanuló fiatal teológust, aki a később világhírűvé vált Barabás Miklóssal lakott egy szobában, s akit Székács Józsefnek hívtak, s őt ajánlotta a gyülekezet lelkészének. így hívta az Ür Székács Józsefet Pestre, hogy olyan papja legyen egyházközségünknek, aki testvérként élt a reformátusokkal, mint magyar lelkész, aki barátja lett Kossuth Lajosnak, aki papja lett az országnak, s aki tudott harcolni bátran és hősiesen a pátens ellen.* »Utána olyan lelkészt hívott az ür Győry Vilmos személyében a pesti egyházközségbe, aki mint korának híres irodalmára, igehirdetésével megbabonázta egész Pestet. És az ő idejében annyi költő és író volt minden vasárnap az istentiszteleteinken, mint a száz évvel későbbi időben egy irodalmi társasági ülésen* — olvassuk az igazgató-lelkész beszámolójában. Horváth Sándor volt dunántúli egyház- kerületi főjegyző 1866-ban került Pestre. Nagysága abban van, hogy lelki szemeivel látta az új gyülekezetek és templomok szükégességét. Munkatársait útnak indította, hogy a város minden részében, kültelkein is prédikálják az evangéliumot. Évtizedek munkájának első gyümölcse, Deák-tér után az első templom és lelkészi kör: Fasor. 1905-ben aliaikul meg a fasori lelkészi kör és szenteli fel templomát. Horváth készítette elő Kőbánya megalakulását is. Nagysága abban is megmutatkozott, hogy amikor erői. gyöngültek, nyugdíjba inenl, »de ott ült mindig a Deák-téri templomban, mikor utódai bemutatkoztak próbaprédikációikkal: Geduly Henrik, Kapi Béla, Kovács Sándor, Rafíay Sándor. S talán az ő szemei láttáik meg egyedül, hogy mind a négy pályázó püspöke lesz egyszer egyházunknak.« Két világháború között A pesti egyház második nagy virágkora a tót világháború között volt. Hadd idézzünk e résznél te egy szakaszt az igazgató-lelkész: jelentésből! »Nagy gyülekezetek, külföldi egyházak lelkészei látogatták meg egyház- községünket, és csodálkoztak annak szépségén. Mindegyik látogató azt állította, hogy olyan lelkes gyülekezet sehol a világon nincs, mint ez. De nemcsak mutatós volt ez a gyülekezet, hanem hadd mondjuk el egyszer és e'őször azt, hogy ez a nagy pesti egyházközség a maga hihetetlen gazdagságából szórt és adott a szegényeknek. Nincs gyülekezet Magyarországon, amelyben templom épült, vagy orgona készült, amelyhez ne adta volna oda nagy segítségét. Nincs egyházközség az országban, amely valamilyen címen offertóriumot ne kért volna egyházközségünktől. Nincs szeretetintézmény hazánkban, amelyekbe ne falakat épített volna bele egyházközségünk.« Jelen és jővő Hitünk szerint most éH új virágkorát a pesti egyház, amikor üj egyházközségekre oszlott. Minden leflkészi állás rendezése Az elmúlt héten kántorvizsgán voltunk az Egyetmes Egyház _ Luther Márton Intézetében, Teológiai Akadémiánk hallgatónöi ® egy hallgatója jelentkeztek több hónapi előkészület utón 'vizsgára. Az előkészület az Intézet kántorképző tanfolyamainak keretében Peskó Zoltán vezetésével folyt. A néhány jelöltnek több óráig tartó vizsgája élményszámba ment azok szántára, akik hallgatták. Mintha zenei esten lettünk volna, ahol karének, zongora, harmonium és orgonaszámok váltogatják egymást. Chopintől Bachig s régi magyar istenes énekektől Luther Koraijaiig széles skálán hallhattunk egyházi és világi darabokat s mintegy változatosságképpen zeneelméletből is kaptunk ízelítőt. A jelöltek valamennyien becsülettel megálltak helyüket. Komoly haladásról tettek bizonyságot, azok, akik már több éves zongoratanulás előképzettségével fogtak a tanfolyamnak s külön élményt jelentett hallani annak a hallgatónönek kidolgozott játékát, biztos pedálozását, aki minden zenei előképzettség nélkül indult a tanfolyamon. A vizsgán egyházunk vezetői közül jelen voltak többen, élükön Vető Lajos püspökkel, aki meleg szavakkal adott kifejezést megelégedésének. »Lényeges tartozéka a kántor munkája egyházi életünknek — mondotta a püspök. Az istentisztelet épületessége, áhítata nagymértékben befolyásolja a lelkészt is s ha rossz a kántor, a lelkész felszántatlan, szikkadt talajután jó reménységgel látott hozzá az egyházközség az önállósítás végrehajtásához. Megemlékezett Gaudy László jelentésében a Deák-téri Lutheránia immár országos jelentőségű szolgálatáról is- Felhívta a figyelmet az új zsinati törvények fontosságára, majd e szavakkal fejezte be a pesti egyház 47. s egyben utolsó igazgató-lelkész) jelentését: »Hiszünk abban, hogy a pesti egyházközségnek csak keretei változtak meg, de maga a pesti evangélikussá g az új''keretek között a régi hűséges hívők áldozatos egyházi életét fogja élni, és minden időiben fogja hallani az Urnák kiáltó szavát, de fogja hallani életében é® halálában Megváltójának is kiáltó szavát.« Az új gyülekezetek nevében Kárpáti Sándor zuglói felügyelő arról szólt, hogy örömmel fogadták az önállósulást, annak terhét és felelősségét. Hittel indulnak el az önállóság útján és méltóik akarnak lenni a magymultú amyaegyházközséghez. Bókay János, a pesti egyház gondnoka hangsúlyozta, hogy az egymillió 240 ezer forintos zárszámadás egyszerű számai mögött a valóságos élet és sok küzdelem van. Hit, az elnökség bölcsesége, a pénztári tisztviselők leleményessége és szaktudása kellett, hogy a gondokkal hónapról hónapra, s hétről hétre meg tudjanak küzdeni. 165 évi fennállás után az egyházközség felügyelője, dr. Fekete Zoltán bocsátotta útjára az új gyülekezeteket. Rámutatott arra, hogy ütünk ezentúl is egy. Önállóan, saját erőnkből kell gondoskodni a gyülekezetek lelki és anyagi életéről, de szeretetben és egyetértésben indulunk, gyülekezet gyülekezetnek kezet nyújtva. A gyülekezet képviselői meghatódva, testvéri szeretetben, hivő blzodalom- mal indultak az új útra, hogy hűséggel szolgálják egyházunkat és népünket. nak érzi a gyülekezetek Májusi eső a jó kántorizálás a gyülekezet szíve talaján s a Jó kántor orgona- játéka maga is imádság.« A' kántorjelölték nevében, akik a vizsga eredményeképpen valamennyien kántori oklevelet nyertek, Károlyi Erzsébet köszönte meg Pestó Zoltán fáradozásait a 147-tik zsoltár szavával: Istenünkről énekelni jó. Szépfalusi István pedig arról szólott, hogy miképpen lépnek kántori tudásukkal az egyházi megújhodás táborába. »Az ébredés énekanyaga nélkül s az énekművé-' szét és zenei képzettség nélkül , nem lehet megoldani az egvházi megújhodást« — mondotta. Az elsőt a teológusok még ennekelőtte Fasang Árpádtól kapták világos kritikai tanítássá1 és útmutatással, az utóbbit Peskó Zoltántól, aki a művész erejével vezette be őket az egyházi muzsikába. Az az óhajtásuk. hogy minden hibáért bűnbánati ének, minden jóért Jézust dicsérő ének fakadjon ajkukon. Peskó Zoltán meghatottad mondott köszönetét a hálás szavakért s kiemelte, hogy aki szerelmese az egyházi muzsikának, <z ■tudni fogja, hogyan szolgáljon Istennek a muzsikán át Az ünnepélyes vizsgát az elnöklő- Kemény Lajos esperes zárta be és bocsátotta el a 'legújabb kántorokat a 117. zsoltárral!: dicsérjétek az Urat! Amikor a kakas megsaólalt... Körülbelül három óra lehetett éjfél után, amikor a katonák megérkeztek Jézussal a főpap palotájába. Ez a kastély a déli hegy lejtőjén épült, nem messze az utolsó vacsora házától. Amint a kapukat kinyitották, u római zsoldosok tovább masíroztak az Antónia erősség felé é3 Jézust otthagyták a főpap embereinek kezében. Átvitték a külső csarnokon s egy ajtón át a belső udvarba vezették, amelyen erkély futott körül. Ez a belső szobákba: nyílt. ' Judea magasabb begyem mindig hideg van éjszaka, Nizan hónapjában. Vaskosárbari szénparázs égett hát az erkélyen és fénye beragyogta a kövezett udvart. A szolgák, akik most ébredtek álmukból és azok Is, akik a katonákkal együtt a Getsemáni _ kertben jártak, a Názáreti elfogatásiról beszélgettek, odanyújtva kezüket és arcukat melegedni ai vörös tényhez. A két tanítvány, aki követte a Mestert, elszakadt egymástól. János ismerte a háziakat s a szolgákkal együtt utat nyitott magának a belső udvarba Amint ott állt « tűznél a többiek között, kereste szemével Pétert. de nem találta sehol. Odament a zárt,.belső kapuhoz és a rácson keresztül meglátta »odakint állni«. Megkérte a szol gfíííót, hogy nyissa id neki a kaput és Péter is bejött csöndesen az udvarba, ahol ai karzatot körül- ragyogta rőt vibrálással a tűzféay. Fázott. Közelebb jött a melegedőhöz. Az éjszaka sötétje fakóbb lett. Az ég elvesztette sötétkék színét. Az Olajfák hegye fölött a hajnali szürkület első bizonytalan derengése játszott. A palota tárgyalótermében olt állt Jézus Kaifás és a Szanhedrln más néhány tagja előtt, akiket fölkeltettek ágyukból, hogy vegyenek részt a külön kihallgatáson. Hamis tanúk jöttek, kémek, akik állandóan követték a Mestert a templomban, sugdosódva Júdással, fülelve a kulcslyukaknál. De még ezek a nyomorultak sem tudtak semmi gonosztettet rábizonyítani. Jézus pedig némán állt és nézte őket. — Semmit sem felelsz? — kiáltott reá Kaifás. Jézus még akkor is csak hallgatott. Ekkor Kaifás látta már. hogyan csalhatná tőrbe és ünnepélyes esküvel kényszeríti: — Mondd meg. te vagy-e Krisztus, az élő Istennek fia?. Parancs volt ez. És Jézus felelt neki: — Te mondád. Ekkor a főpap, íölállván, mint ahogy a törvény parancsolja, valahányszor istenkáromlás történt; megfogta ruháit a nyakánál és elszakította felső és alsó ruháját úgy, hogy nem is lehetett többé megvarrni. ' A halál csöndje feküdt a szobán. — Hallottátok a káromkodást?... Hogyan ítéljek? A többiek felől pedig jött a válasz: — Méltó a halálra. Lent a belső udvarban. Péter csöndesen melengette kezét a parázsíurtó mellett. Most már majdnem hajnal volt. A galamb szárnya olyan szürke színű, mint amilyen az ég volt akkor. Nem vetett árnyékot semmi. A csillagok egyenként kialudtak. Amint Péter a tűz fölé hajolt, a szolgáló, aki beengedte őt és a többiek, akik kezüket melengették vele 'együtt, meglök- dösték egymást; aztán odasúgtak neki: — Ugy-e, le is a galileai Jézussal voltát? Péter elkapta a kezét és gyorsan felelt: I' —i Ntnuíudom. mirbl besf.élszl. ■ GYÜLEKEZETI HÍREK Április 2. Nagycsütörtök, Az Úrvacsora szereztetésének estje. Igék: az Úrvacsora szereztetésének és történetének igéi és az úrvacsorái Intelem Igéi. (Szabadon választva.) Liturgikus szín: fehér. Április 3. Nagypéntek Igék: d. e. Zsid, 0:24—28., János 19:1—7., d. u. Zsolt 22:17-20. Liturgikus szín: fekete. Április 5. Húsvétvasérnap. Igék: d. e. Jel. 1:17—18., János 20:1—10., d. u. Zsoltár 118—14—24, Liturgikus szín: fehér. Április 0. Húsvéthétfő. Igék: d. e. I, Kor. 15:21—23., János 11:21—26., d. u. Zsoltár. 116:8-10 a, Liturgikus szín: fehér. RADIOS FÉLÓRA Április 5-én, Húsvét vasárnap reg- kus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet Dr. Vető Lajos püspök. SZEGHALOM Márius 29-én, virágvasárnapon iktatta be Mekis Adám a kelet-békési egyházmegye esperese hivatalába az újonnan megalakult szeghalmi egyházközség elnökségét: Szeberényi Károly felügyelőt és Fodor Ottmár lelkészt. A beiktatás Dévaványán, az unitárius gyülekezet imaházában volt. BUDAI EGYHÁZMEGYE A budai egyházmegye április 12-én, vasárnap a hűvösvölgyi Lelkésznevelő Intézetben felnőttek számára gyülekezeti napot tart, amely a d. e. 10 órai istentisztelettel kezdődik és d. u. 6 órakor tartandó záróáhitattal és úr- vacsoraosztással fejeződik be. CSENGŐD Március 13-a és 16-a között Csep- regi Béla lelkész végzett szolgálatokat a gyülekezetben és a leányegyházközségben; Döbrögeczben. LELKESZViZSGA A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Lelkészképesítő Bizottsága Északi Kerületi Osztálya, Budapesten, 1953. március hó 25-én ülést tartott. Vető Lajos dr. püspök elnöklete mellett. A lelkészképesítő vizsga letételére jelentkeztek: Bohus Imre ászári, Benkő Béla celldöinölki. Csiz- mazia Sándor celldömöiki, Gyekiczky János bakonycsernyei, Ifj. Lábossá Lajos ózdi és Záborszky Csaba esztergomi segédlelkészek. A vizsgázók a vizsgát megállották és lelkészi oklevelet nyertek. • SZARVAS Virágvasárnap iktatta be hivatalába mindkét szarvasi gyülekezet az egyhangú lelkesedéssel megválasztott új egyháztanácsát. Az újtemplomi egyházközségben Aranyi József a nyugatbékési egyházmegyei esperes végezte a szolgálatot. SEGÉDLELKÉSZl ÁTHELYEZÉSEK Dr. Vető Lajos püspök ifj. Lábossá Lajos ózdi segédlelkészt Komáromba, Záborszky Csaba esztergomi segédlelkészt Özdra helyezte. NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE ’ A nyugat békési egyházmegye lelkész! munkaközössége márc. 16-án tartotta rendes havi munkaülését. A kijelölt textus megbeszélése után Boros Károly és Pálfi István a bibliaórák kérdéséhez szólt hozzá rövid előadással, melyet megbeszélés köve-1 •tett. MAGLÓD Március 22. és 27. között nagyheti előkészítő igehirdetések voltak a gyülekezetben. »Krisztus Pilátus előtt« összefoglaló címmel. Az igehirdetéseket Pásztor Pál lelkész végezte. KERTA Március 22-én iktatta be hivatalába Halász Béla esperes a gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkészét, Sárkány Andrást, Ugyanakkor búcsúztatta a gyülekezet 43 éven át hűségesen munkálkodó és most nyugalomba vonuló lelkészét, Ihász Mihályt. Mind a nyuga- lombavonult, mind a beiktatott lelkészt szeretettel köszöntötte a gyülekezet. HALÁLOZÁS Dr. Kirschner János ügy.véd, a béri egyházközség felügyelője, a nógrádi ■egyházmegye ügyésze, zsinati képviselő, hosszú szenvedés után a balassagyarmati kórházban elhúnyt. Dr. Ruzsinszky György ügyvéd, az oroszlányi gyülekezet felügyelője, a fe- jérkomáromij egyházmegye felügyelője, egyetemes presbiter'váratlanul elhúnyt. Temetésén Dr. Vető Lajos püspök"w részt vett és kifejezte meleg részvétét *az elárvult családnak. Mindketten hosszú évtizedeken át hűségesen szolgálták egyházukat, népüket. ök az egyházi tisztséget nem dísznek tekintették, hanem szolgálati alkalomnak. Emlékezetük legyen áldott, Feltámadunk! A háztartási vizsgálatoh eredménye az Észahi Egyházkerületben Az Északi Egyházkerület presbitériuma dr. Vető Lajos püspök és Aíar- gápsy Emil egyházikerületí felügyelő elnöklésével március 24-én, kedden, ülést tartott az egyetemes egyház székházában. Csekey Zoltán irodaigazgató, egyházkerületi pénztáros ismertette az Északi Egyházkerület gyülekezeteiben éis egyházmegyéiben végzett háztartási vizsgálatok eredményeit. Az egyházmegyékre vonatkozóan meg- C ipítható, hogy azok háztartásának vitele mindenütt törvényes, gazdasági Zavartan, haragosan, ijedten ment el az udvar másik oldala felé. De ott másik leánycseléd látta meg őt: — Ez az ember is a Názáreti Jézussal járt — mondta. — Nem is ismerem azt az embert — kiáltotta Péter. — Pedig te is közülük való vagy — bizonygatták azok, akik ai fűz körül álltak —, beszéded is elárul téged. — Nem ismerem, ki azt — kiáltotta Péter haragosan harmadszor is. Ebben a pillanatban megszólaltak a kakasok. A hajnal csöndjében ez volt az első nesz... Az Olajfák hegyének kertjei felől jött. Az éles hang mintha kés lett volna Péter szívében. Amint pedig önmagát megvetve, fájdalmas gyötrődésében megfordult, valami vonzotta a szemét... föltekintett a karzatra és ott állt egy alak az utolsó vacsora feliér köntösében, kát csuklója kötéllel összekötve. Az Üdvözítő is megfordult és csöndesen Péterre nézett. • Péter pedig kiment ai hideg szélbe, amely ilyenkor hajnaliéiban véglg- süvít a hegyek fölött és látta, hogy a világ visszakapja színeit és az Olajfák hegye mögött az égen az új nap ígérete ragyog. fis keagrjgfcseji.sirJ,;. -=r Motion helyzetük biztosított, volt s mindenütt ■alkalmazkodtak a gazdasági és társadalmi átalakuláshoz. Az egyházkcrületi presbitérium az egyházmegyék háztartásának felülvizsgálatáról szóló jelentést megnyugvással vette tudomásul és megállapította, hogy a zsinat jó munkát végzett az egyházmegyék átcsoportosításával. Az egyházmegyék jelenlegi összetétele elősegíti azok életképességét. Csekey Zoltán jelentésénél« második részében a gyülekezetekben végzett háztartási vizsgálatról szólott. A beérkezett jelentésekből nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak az esperesek és munkatársaik, hanem a gyű-' lekezelek is helyesnek és szükségesnek látták a vizsgálatok megejtésát- Az egyházközségek gazdasági életének elvi irányítása ás igen hasznosnak bizonyult s ezt a jövő,ben Is fenn keli tartani. A gyülekezetek szinte mind áttértek az önkéntes adakozásra s ez a jelentős fordulat nem veszélyeztette a háztartásokat, sőt rugalmassá tette. Áldásosnak bizonyult a siáfárságl (áldozati) vasárnapok bevezetése is. Ahol a lelkipásztorok az étet igéjét hirdették, ott a gyülekezetek nemcsak lelkiekben, hanem anyagiakban is megújultak, mivel szükséges, hogy a hitnek gyümölcsei is legyenek. De megáliaoátható az is, hogy a gyülekezetek életképességéhez az államsegélyek nagyban hozzájárulták. Az egyházkerület! nrcsbiter'uni elfogadta az 1952. csonka évi zárszámadást, az 1953. évi költségvetést, elhatározta, hogy — mivel a közalap megszűnik — az egyházkerület: járulékot lélékszámonként 40 fillérben állapítja meg, de a befolyt összegnek mintegy 25%-át gyülekezetek támogatására fordítja. A presbitérium ülésén számos hozzászólás hangzott el s valamennyi ló szolgálatot tett a kerület és az egyházi élet mai kérdéseinek tisztázásában. Istenünkről énekelni jó!
