Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-03-29 / 13. szám

OR S Z fl G OS E V a N G É L I HU S HE M IBP XVIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1953. MÁRCIUS 29. Budapesten ülésezik a Béke Világtanács .4 Béke Világtanács titkársága köz­leményt adóit ki, amelyben összegezi azokat az eredményeket, amelyeket a békemozgalom a népek békekongresz- szusa óla elért. A közlemény többek között a következőket mondja: ,4 népek békekongresszusa világ­szerte óriási visszhangra talált■ A kon­gresszus munkájának eredményeit szé­leskörben tanulmányozzák. A küldöttsé­gek minden országban hűen .teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket rájuk bíztak. ,4 kongresszusnak azok a ha'ároza- tai, amelyek arra utalnak, bogy a béke fenntartásának legfőbb feltétele a nemzeti függetlenség, különösen a gyarmati és függő országok népeinél találnak nagy visszhangra. Annak tudatában, hogy a Bonnban és Párizsban megkötött egyezmények komolyan veszélyeztetik az érdekelt országok ’ függetlenségét és biztonsá­gát, a német nép és a Németország­gal szomszédos országok egységes mozgalmat indítottak az egyezmények életbeléptetésének megakadályozására. Február 27-én az indiai társadalom támogatásával egész Indiában meg­tartották a rtbékeharc ázsiai napját«. Hasonló napot rendezlek febtuág 28-án Kanadában. A hárommillió munkást képviselő japán szakszervezetek főtaná­csa mozgalmat indított az ellenséges­kedés megszüntetéséért Koreában. A koreai konfliktus kiszélesítése ellen fog­lalt állást az Egyesült Államokban a művészek, tudósok és szabadfoglalko­zású amerikaiak országos tanácsa. A népek békeharcát újabb lelkesedés hatja át. Tekintettel az egység lehető­ségeire és az akciókra, amelyek a né­pek békekongresszusa idején megnyil­vánultak, a Béke Világlaiiács április 10-én, Budapesten ülést tart, hogy hat­hatósan hozzájáru'jon a kongresszus határozatainak megvalósításához. Egyházunk népe reménységgel tekint a Béke Világlanács munkájára és imádságával és szolgálatával a béke nagy ügyének megőrzésén fáradozik. 11» ,Sok újat kezdtünk és még sok újra fogunk vállalkozni“ mondta zsinatunk megnyitó prédikációjában Dezséry László püspök Zsinatunk negyedik ülésszakát műre. 4-én ünnepi istentisztelet nyitotta meg, melyen Dezséry László püspök prédi­kált. Igehirdetésének alapja I. Thess. 5:11—28 volt, anieluböl a bennük foglalt apostoli intelmek és üdvözle­tek spóltak egyházunk népéhez,. A püspök prédikációjából néhány részle­tet közlünk: . ' * A mi nemzedékünk felelőssége ab­ban .van, hogy készíti el jövendő költ­ségelőirányzatát. Meg tudja-e terem­teni az egyház jövendő reális alap­jait, abban a bitben, ami az . egyház háztartásában oly alapvető. Bátor hit és reális érzék az, amit Isten a mi nemzedékünkben akar megtalálni s a bátor hitnek és a reális érzéknek gyö­nyörű felelősségét tette az egyház elöljáróinak vállára- Azt mondja Isten a mi ■ egyházunk népének: becsüljétek Zsinatunk üzenete az Egyházak Világtanácsához Zsinatunk negyedik ülésszakának ünnepélyes zárógyűlése március 5-én délután 5 órakor kezdődött. Dezséry László püspök nagyjelentőségű beszéde után, — melyben történelmi áttekin­tést nyújtott cs egyházunk nemzetközi helyzetét tárgyalta — a zsinat üzene­tet küldött a Lutheránus Világszövet­séghez és az Egyházak Világtanácsá­hoz. Az előbbit az Evangélikus Elet múlt heti számában ismertettük, az utóbbit pedig az alábbiakban kivona­tosan közöljük. Az Egyházak Világtanácsa Elnökségének • •• • Genf , Route de Malagnou 17. Dr. Visser't Hooft főtitkár úr kezeihez A Magyarországi Evangélikus Egyház 1948-ban összehívott törvény- alkotó zsinata negyedik ülésszakát tartottuk Budapesten. E zsinat is Isten iránti hálára indító jele volt egyházunk gazdagon megáldott életé­nek. Egyházi életünk sokoldalúsága és belső fejlődése láttán áz a buzgó kívánságunk, hogy egyházi éle­tünket továbbra is békében foly­tathassuk és fejleszthessük. Böjt idején szeretettel gondolunk a vi­lág valamennyi keresztyén egy­házára és imádkozunk azért, hogy hűségesen elvégezhessék szolgálatukat a földön. Egyházunk nemzetközi kapcsolatait áttekintve örömmel állapítottuk meg. hogy az Egyházak Világtanácsa, melynek munkáját meg nem sziinő figyelemmel kísérjük s melynek mun­kájában minden tőlünk telhető erővel résziveszünk. Központi Bizottságá­nak lucknowi ülésén olyan alapokat teremtett, amelyek alkalmasak arra, hogy további igaz egyházi állásfog­lalások kiinduló pontjaivá váljanak. Különös örömmel üdvözöljük az Egyházak Világtanácsa Központi Bi­zottságának Lucknowban hozott ha­tározatai; a faji megkülönböztetés elutasítása tekintetében. az ázsiai helyzet vizsgálatára vonatkozóan és azt az üzenetet, amit a Központi Bi­zottság megbízatásából annak elnöke az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez küldött. Hálával állapítjuk meg, hogy To­rontótól Lucknowlg az Egyházak Világtanácsa hosszú, de egyházi utat tett meg s Magyarországi Evangélikus Egyházunk kész arra. hogy továbbra is támogassa az Egyházak világtanácsa erőfeszíté­seit az egyház nemzetközi felelős­ségének szellemében s a lucknowi határozatok továbbfejlesztése irá­nyában. A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata és gyülekezetei osz­toznak a Központi Bizottságnak azon aggodalmában. hogy a Nagyhatal­mak viszonyában további rosszabbo­dás következett be. Á mi egyházunk nem akar háborút és továbbra is hűségesen halad az Isten parancsá­nak való engedelmesség útján, imád­kozva és dolgozva a tartós békéért. A mi hitünk szerint a nemzeti egy­házaknak szerte a világon az a dol­guk, hogy ■ a saját hazájukban a nemzetközi feszültségek enyhítésén és a nemzetközi kérdések tárgyalá­sok útján való megoldásán fáradoz­zanak s kényszerítsék kormányaikat erre az útra. Ennek szükségét mélyén átérezve, örömmel üdvözöljük az Egyházak Világtanácsá Központi Bi­zottságának azt. a lucknowi határo­zatát, mely helyesen üdvözölte »bizo­nyos Nagyhatalmak legmagasabb te­kintélyeinek már kifejezett .készségét azirányban, hogy személyes tárgyalá­sokat kezdjenek« és ’ helyesen bízik abban, »hogy a sikeres megbeszélé­sek lényeges előfeltételeit meg lehet teremteni.« Ezek azok a nyilatkoza­tok s ez az az irány, amelyben a Magyarországi Evangélikus . Egyház meggyőződése szerint, tovább kell folytatni az ökumenikus munkát, tá­maszkodva az eddigi egyetértésünkre. Bízunk benne, hogy az Egyházak Világtanácsa többi tagegyházai test­véri szívvel osztoznak a Központi Bi­zottság ilyen felfogásában. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház örömmel osztozik az Egyházak Vi- íágtanácsa Központi Bizottságának ama nyilatkozatában is, melyben fel­hívta »az Egyesült Nemzetekei: legyen résen« (a koreai) »konfliktus ‘kiterjesz­tésének veszélyével szemben és rendü­letlenül tartson ki a (fegyverszüneti) tárgyalások előmozdításában mindad. dig. amíg csak eredményt nem érnek el.« Az Egyházak Világtanácsa Elnök­sége, Önök mind, akik Lucknowban együtt voltak, — * az Egyházak Világ­tanácsa tagegyházai — Keleten és Nyugaton mind — tudják, hogy a lucknowi határozat ótn egyes nyugati államférfiak beutaztál-; a nyugat-euró­pai országokat s azokban továbbío- kozták a háborús hisztériát. A háború előkészítésének ez a lelkiismeretlen és agresszív propagálása.ezen személyek részéről a nyugateurópai államokban, mindazokat, akik a lucknowi határoza­tot hozták és azzal egyetértenek, a lucknowi határozatok szellemében to­vábbi tevékenységre kell hogy ser­kentse. Évszázados történelmi hagyomá­nyaink alapján különös szeretettel gondoltunk a kettészakított német nép­re s a német evangélikus egyházra. Az a meggyőződésünk, hogy Né­metország kegyetlen kettészakítottsá­gának erőszakos fenntartása valóban a világbeliét veszélyezteti, 'mert elősegíti Németország militarizalását es a fasiz­mus feléledését Európa szivében. Kérjük az Egyházak Világlatiá­csát, nyújtson további hathatós segítséget a német egyháznak ab­ban, hogy az egész vi'ágbékére nézve oly veszélyes kérdésben hathatósan fogla'hasson á iást s hogy a német nép elérhesse egy­ségét és békéjét. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház öröme az, hogy az Egyházak Vi­lágtanácsa mindeddig, elhatárolta ma- .gát az ú. n. Európai Együttműködés Ökumenikus Bizottsága munkásságától. E Bizottság legutóbbi párizsi értekezlete olyan témákat tárgyált, amelyekhez az egyháznak, igen kevés, köze van. A mi egyházunk - éfcsen tiltakozik- minden olyan kísérlet ellep, amellyel a szép keresztyén.'nevet s a keresztyén egy­házak becsületét csúfolnák meg. Történelmi felelősségünk tudatá­ban kérjük az Egyházak Világ­tanácsa Elnökségét és az Egyhá­zak Világtanácsa i tagegyházait arra, hogy magukat továbbra is félreérthetetlenül határolják ei ezektől a politikai törekvésektől és minden olyan kísérlettől, amejy az emberiséget pusztító háború előkészítését szolgálja. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház Zsinata nem akarja kioltatni azt a reménységet, hogy az Egyházak Világ- tanácsa hathatós szervezet a világ egyházainak lelkiismerete felkeltésére s a világ egyházai szolgálatának és feladatainak felismertetésére; Ebből a reménységből 6zólva terjesztettük eiő mindezeket és bízván bízunk a test­véri keresztyen szó meghallgatásában. Alihoz pedig, aki a szívek imádságait biztosain meghallgatja, a mi jóságos Mennyei Atyánkhoz, mindannyiunk Teremtőjéhez és Felséges Urához áll­hatatosan tovább könyörgünk az em­beriség békéjének fenntartásáért. A Békesség Istene szentelje meg a mi szíveinket a Jézus Krisztusban. A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának Negyedik Ülésszaka határozatából: Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő, a zsinat világi elnöke. Dr. Vető Lajos püspök, a zsinat egyházi elnöke. Darvas József egyházkerület! felügyelő, a zsinat világi alelnöke. Dezséry László püspök, a zsinat egyházi alelnöke Margócsy Emil egyházkerületi felügyelő, a zsinat világi alelnöke. Németh Károly püspökhelyettes, a zsinat egyházi alelnöke. azokat, akik fáradoznak közö'tetek és elöljáróitok az Urban. Is'ennek ezt oz intését egyházunk népének meg kel­lett hallania. Csodálatos az, ahogyan népűnk az Cinült esztendőkben'megfo­gadta ezt. Mindenütt hallgatóit elöl­járóinak szavára 6 mindinkább olyan Közösséggé lesz, mely nagyra értékeli lelkészeinek és világi elöljáróinak tör­ténelmi felelősségét s mindez! úgy, hogy' köziben 5 maga nem hárította el a maga felelősségét s nem lett a fele­lőtlen vezetettek elvtelen tömegévé. Protestánsok maradtunk, de min­den liberalizmus nélkül. Protes­tánsok maradtunk, de szakadár- ság nélkül. Protestánsok marad­tunk, de önfejűség és szektásság nélkül. A nép egyháza maradiunk, az egyház népének az egyház cfoi- gaiban való buzgó részvételével, de olyan egyháza lettünk a nép­nek, mely fegyelmezett vonulásban, illő rendben építette ki a vezetők felelősségét és a Hívek, egyházi engedelmességét. Ennek a tisztult és gyümölcsöző belső egyházi fejlődésnek a kifejeződése és eredménye a zsinatunk elé mos' be'er- jesztendő három új egyházi If-vény, melyeknek élén kétségtelenül az egy­házi hivatalról: és az egyház munká­sairól szóló törvénycikk áll. Ez két­ségtelenül a múltúnkból való szám­vetésen s a reális érzókü és bátor hitű. egyházi előirányzaton épül. Ha Isten megengedi, hogy ezek a törvény­javaslatok egyházunk törvényeivé vál- anak. úgy ezek által is inti majd egy­ezünk népét arra, amire igénk in­telme vonatkozik. Ugyanakkor azonban ez az intelem egyben üdvözlése is a magyarországi evangélikus egyház - hivő ’ népének. Isten, á szerető mennyei atya, iósá-gos arcával feiénkforduivar köszönt, min­ket abban a" hálára Judité élethelyzét- bon, amiben vagyunk: A reíórmáíió óta fennálló és sok-sok vihart 'megál­ló« ; ■ • - , evangélikus egyházunkban szilár­dan áll az egyházi hivatal, síi- ' Járdán 'állanak a presbitériumok s megkaptuk Istentől a ml nemze­dékünkben is egyházunknak azo­kat a lelkész! és világi munká­sait és elöljáróit, akikre szüksé­günk van. Isten igéje szabadon és erővel hlrdeltetik az országban, újjáépítettük és szaporítottuk temp­lomainkat s a gyülekezetek élnek és virágoznak mindenfelé. Amrkor Isten egyházunk népét ebben az igében az elöljárók iránti szere- tetre és megbecsülésre inti s ez­által egyházunk fegyelmezett földi vándorlását biztosítja, nem egye­bet tesz. mint azt, amit egy másik- ige mond: »Tartsd meg. ami nálad vanl* Bátorítsátok a félelmes szivüeket — int minket tovább Isten. Az egyház élete nem egyéb, mint a bűnökkel vias­kodó emberek bátorítása a megigazító élet felé, a jóra fordított élet felé s az emberekkel való boldog szolgálat szabadsága felé. Bátorítsátok a féléi- mes szfvüekel, akik a bűneik elleni harcban jobban félnek a kísértéseiktől, mint ahogy hisznek az Ur Jézus Krisz­tusban. A mi mai nemzedékünkben nincs nagyobb jelentőségű emberszol- gálat. amit az egyház elvégezhet, mint éppen ez. A bűneikkel, önzéseikkel és ön­fejűségükkel győzelmesen küzdő szabad emberek talpraállítása és cletréállítása a dolgunk. A világ sóvárogva várja a bűn ellen győ­zelmesen harcoló isteníiak meg­jelenését! * Ugyanennek az intelemnek másik változata ebben az igében így szól: »Gyámo!hsatok az erőtleneket«. Majd később »mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint' mindenki iránt.« A bűneikkel, önzéseikkel és önfejűségükkel győzelmesen küzdő em­berek kaphatják ezt az utasítást. Gyá­mol.itsátok az erőtleneket és jóra tőre-' kedjefek mindenki iránt. Ez a kérész* tyénck közösségi és társadalmi szol­gálatának, motorja. vagy üzemanyaga.'- Jóindulat és segítőkészség, szeretet és irgalmasság mindenki iránt, kivált­képpen az erőtlenek iránt, Jézus Krisztus, gyönyörű életének ez az egyik legviiágítóbh jelensége. így tettunk mi olyan, keresztyének,, akiknek nemi közömbös az emberek sorsa és gondja; Eo-vérrnkcnt és mint egyház azt 1 az utat választottuk, amely az emberekhez vezet. Állást foglaltunk szab.d hazánk mellett, mely a keveseknek a sokak elleni igazságát kétségbevonta és elismerte a sokak igazságát min­denki érdekében. Tevékenyen szol­gálunk szabad hazánkban, mely azt a békét, amellyel egyedül vé­delmezhető áz cinberek sokaságá­nak boldogulása. biztosítani akarja. Széles és messze külföldi egyházak­hoz is elható békeprédikációba kezd­tünk s ez a békoigehirdeiés hitet tá­lriaszt mindenfelé. A béke fenntartá­sának lehetőségéire és a bélié áldá­saiba vetett Iliiét támaszt. Fetindult lelki ismére'ünk az elnyomott népek szabadságharca ügyében is. A mi dia- kóniánk nem elégedhetik meg a »házi jótékonykodássá!« azokon a pontokon, amelyeken a magyar népnek szük­sége van a mi áldozatunkra is. Érde­keltek vagyunk, ahogy az ige mondja nemcsak, egymás között, liánom min­denki iránt. Gazdag tartalmú, meg­fogható és az emberiségnek végtelen sokat jelentő prédikációt adott szárdeba az. isten, holo't É-zsaiáskémt •ezekben, á dolgokban nagyon tisztátalan ajkúak voltunk- , • ; Isten szeráfai az oltárról fogóval felvett eleven szénnel illetik a mi ajkunkat, hogy elfedeztessék ha­misságunk, megbocsáttassék min­den e téren elkövetett bűnünk és prédikálhassunk a nép ügyében, az embereknek és az egyházaknak is Isten intelme alapján. A világnak, ma semmire sincs na­gyobb szüksége, mint arra az emberek iránti jóakaratra, amit Isten kará­csony hajnalán megkövetelt • tötünk. Ebben az intelemben ismét el van 'He­lyezve Isten drág3 üdvözlete is a mi egyházunk felé. Bizony az történi!:, hogy ebben az emberek létkérdései felé kitárult igehirdetésünkben adja meg egyházunk létjogosultságát és becsü­letét a mi nemzedékünknek. Isten üd­vözlete köszönti a mi egyházunkat, mely megtalálta életét és a szolgálatát a •mában: d: Isten további intelme hozzánk az, hogy »a lelket meg ne oltsátok, a pró- íétáiást meg ne vessétek.« Azt jelenti ez az intetem, hogy amit Isten a maga Lelke által egyházunk belső megeie- venítése terén győzelmesen végrehaj­tott mind a mai napig, tartsuk drágá­nak, szeressük, éljünk vele és meg ne oltsuk. Megelevenedő egyház va­gyunk. Kötelességeire ébredő, mon­danivalóit megtalált olyan egyház va­gyunk, mely az emberiségre áldást hozhat. Sok újat kezdtünk és még sok újra fogunk vátlaltrozni. Messze látóhatár nyílt előttünk s egyházi pro- grammunk ebhez a látóhatárhoz alkal­mazkodik. Jövőbenéző, perspektivikus egyházi, életre kötelez tettünk s táji ne­künk, ha megvetjük a prófétálást? isten drága intelme drága üdvözlet ie hozzánk a felől, hogy szemét a jövőre vető egyházunk meg is kapja a jö­vendőjét . 'A­A békességnek Istene szentelje meg egyházi életünket a magyar hazában! Amen. I» Mily siépak a begyek®» as öröm mondónak lábai* aki békességet hirdet“ (Ezs. S3;fc)

Next

/
Thumbnails
Contents