Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-03-29 / 13. szám

% SVANClflXÜS ÉLET !* „Üj egyházmegyénk szükségszerű és történelmi alapokon nyugvó újjárendezés érett gyümölcse“ ■ mondotta Kutas Elek, a Somogy-zalai egyházmegye esperese beiktatási beszédében GYÜLEKEZETI HÍREK Március 29. Palmarum. Virág vasárnap. Bojt 6. vasárnapja. Igék: d. t. Zsld. 7:1—2., János 13:1—17., d. u. Sofoniás 3:14—17* Liturgikus szín: lila. Az 1952. évi I. te. alapján újonnan alakított Somogy-zalai egyházmegye gyülekezetei egyhangúlag megválasz­tották Horváth Lajos esperes nyuga- iombavonulása után Kutas Etek zala- istvándi lelkészt esperesükké. Ugyan­akkor új egyházmegye1 felügyelőt is választottak Trimmel Henrik szemé­lyében. Az egyházmegye új vezetőségét március 10-én ünnepi közgyűlés és istentisztelet keretében iktatta be hi­vatalába Dezséry László püspök Za- laistvándon. A közgyűlésen jelen volt a Somogy-zalai egyházmegye régi és új elnöksége, az egyházmegye gyü­lekezeteinek küldöttei, valamint ven­dégként az Állami Egyházügyi Hiva­tal Somogy vármegyei és Zala vár­megyei főelőadói, Vörös Lajos refor­mátus esperes és Bertha Ferenc re­formátus lelkész. A »lövet Szentlélek Úristen« kez­detű ének eléneklése után Horváth Lajos nyugalombavonuló esperes imádsággal nyitotta meg a közgyű­lést. Az úrvacsoravétel és eskütétel után az új elnökség ünnepélyesen el­foglalta helyét. Elsőnek Trimmel Henrik felügyelő mondotta el székfoglaló beszédét. Szavaiban a hűséges és felelősség- teljes egyházi munkás bizonyságt&c le hangzott el: *A változott körülményeket, mein­ten a mai magyar hazánkén kiizár- niink kell, Istentől kaptuk. Isten keze szövi az időt, a kort. Tőle erednek a hagy kérdések. Hitben, engedelmes ségben és önzetlen szolgálóiban kell fenntartanunk és erősítenünk Krisztus anyaszent egyházának egyik élő ágát: a magyar evangélikus egyházat.« Ezután került sör Kutas Eleknek, az újonnan megválasztott esperesnek székfoglaló beszédére. »Az a célunk, hogy a négy régi egyházmegye gyülekezeteiből össze­kovácsolt új, egységes és életképes egyházmegyénket: a Somogy-zalai' egyházmegyét szilárd egységgé te­gyük. Tudom jól, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Hiszen két nagy vár­megye területén szétszórt huszonnégy evangélikus gyülekezet összefogásá­ról van szó. Ezek egy olyan háromszög­ben vannak, melynek oldalai több mint száz kilométer hosszúak. Sokan kérdezték azt, mikor ez a mi új egy­házmegyénk megszületett: »vájjon tud-e majd együtt dolgozni?« Meg­vallom, hogy én magam is sokáig hajlamos voltam az ilyen kérdésre. De tanulmányoztam az egyházmegye régi történetét és a hiteles történelmi adatok vilá­gosan meggyőztek arról, hogy a mi új egyházmegyénk szükség­szerű és történelmi alapokon nyugvó újjárendezés érett gyü­mölcse. Megerősödött bennem az a hit, hogy nem történt itt tulaj­donképpen más, csak az, hogy az anyaszentegyház élő Urának vé­delmező és pásztoroló keze ismét összeterelt bennünket egy egy­házmegyébe, úgy, ahogyan azt a történelem folyamán többször megcselekedte.« Kutas Elek ezután a zsinat leg­utóbbi ülésszakával feglalkozott. »Egyházunk zsinata a múlt héten megtartott negyedik ülésszakán újabb három kérdésben végzett alapvető újjárendezést: az egyházi hivatal, az egyház háztartása, és az egyház sze­retetszolgálatának fontos kérdései­ben. Mit szóljunk ezekhez a törvé­nyekhez? Azt, hogy maga Isten akarja evangélikus anyaszentegyházurtkat átrendezni, a mai idők követelményeinek megfelelően, hogy korszerűtlenség vádja ne érhesse és munkáját ne akadályozza. Ennek a tételnek üzenete számunkra pedig ez: ha Isten akarja, nekem is akarnom kell! Ez jelentse a gyakorlatban azt, hogy aki zsinati atya, igyekezzék Isten akarata szerint való jó törvé- ,nveket szerkeszteni; aki a törvény végrehajtója, az evangéliumi szel­lemben szerezzen érvényt annak; egy­házunk népe pedig fogadja szeretettel az új lí'irvéilvdket és éije azok keretei­ben megújult éleiét.« Az esperes a mindennapi keresz­tyén életre.! szóivá ezeket mondotta: »Az Istenbe* való bizodaltnas-en- gedehnes odaíorduiást kérem tőletek, kedves testvéreim és rajtatok keresz­tül egyházmegyénk népétől Is- Annál is inkább kérem, mert ez egyáltalán mm jelent szükségszerű elfordulás? attól a .világtól, amiben élűnk és azoktól az embertársairikíó), akik kö­rülöttünk élnek. Nem akarunk kitérni kőte'essége- ink elől! Észre akarjuk venni, meg fogjuk keresni és egylől-egyig tel­jesítjük is azokat a kőtc'esscgein- ket. amik népünkhöz való ragasz­kodásunkból, hazánk szeretetéből és a béke nagy ügyének megvé- dehnezéséből reánk hárulnak. Őrködni fogok, hogy ezeket a köte­lességeinket, mint Istentől kapott pa­rancsokat teljesítsük.« Kutas Elek esperes köszöntésekkel fejezte be székfoglaló beszédét. Az új esperest elsőnek Dezséry László püspök üdvözölte. »Kutas Elek hívő evangélikus pap. Életét egyházunk szolgálatára és fel­virágoztatására szentelte. Azok közül való, akiknek van szemük és fülük az új meglátá­sára, amely a szemük előtt bonta­kozik ki és nem rémíti, hanem lel­kesíti őket és megtalálják benne a helyüket. Ilyen emberekre van most szükség, akik a hitüket be­csülettel élik. Egyházunk kötelessége, hogy ilyen papokat neveljen, népünkkel együtt tartó, hazánkat építő és népünket szerető evangélikus .papokat.« A református egyház köszöntését Szlovák-magyar testvériség TTárom hőt óta lapunk minden száma árad a Szlovák-magyar evangé­likus testvériség híreitől. Itt járt a Szlo­vákiai Evangélikus Egyház küldöttsége, megjelent a mi zsinatunkon, megláto­gatta Hittudományi Akadémiánkat, megtekintette nevezetes templomain­kat, megszemlélte intézményeinket s elvegyült a Tranoseiust éneklő ma­gyarországi szlovák lutheránusok közt. Ez az utóbbi esemény külön is nevezetes: négy szlovák lelkipásztor, köztük két püspök, az egyház vezetői, szabadon prédikáltak a mi templo­mainkban, úgy ahogy odahaza hirde­tik az igét a templomaikban, me­lyek közül nem egy már a reformáció óta meleg fészke a Luthert követő ke- keresztyéns égnek. A szlovák küldött­ség tagjai itt is, ott is felszólallak, eszmét és tapasztalatot cserélek a mi lelkipászorainkkal, létrehoztak egy le­vélváltást a pozsonyi és budapesti teo­lógusok közit. Ha nem tartozik a láto­gatás tervei közé, akkor is logikusan létrejött volna az együttműködés le­hetőségeinek megbeszélése. E z a megbeszélés s a belőle nyíló távlatok történelmi jelentőségűek. A szlovák lutheránus egyház vezetői testvéri békejobbot nyújtottak a ma­gyaroknak. Mi mindannyian őszinte megilletődéssel néztük a magyar és szlovák püspökök csókját. E csókban jelképet kell látnunk. Messzire eltűnt, hegyek, szakadékok, bozótok által el­választott 'testvérek találkoznak így a legendákban. De mi a valóság legen­dáit járjuk ® hozzá kell szoknunk, hogy .a csodák az . elkerülhetetlen és természetes valóságból születnek a mi nemzedékünk körül. íme: a béke s a< barátság éppoly valóság lehet, mint a gyűlölködés és párviadal. Késve, de nem későn történt e találkozás. Kö­rülöttünk óriásit fordult a vilá^j. A szlovák evangélikusok békejobbja előtt egy átfogóbb kézszorítás történt a Dunánál. Ez Csehszlovákia és Ma­gyarország népének egymásra talá­lása. megértése és barátsága. Az egy ­házai; találkozása a népek közös út­jának egy részlete, sőt folyománya. Ma már nem a nacionalizmus szelle­me az úr, hanem a szocializmusé, ügy tűnik fel, ez szabadította fel a mély nyomás alól az egyházakat is, hogy a jó szomszédság s egy régi testvériség hangjait hallassák. A szlovák és magyar lutheránusok ezt a hangot bárkinél könnyebben és hitelesebben tudják megütni s pro­dukálni a világnak. Ez a két egyház még a most élő s vezető nemzedék if­júságában egyetlen egy egyházat al­kotott. A magyar evangélikusok törté­nelmi hites helyei éppúgy ott fenn vannak Pozsonyban, Kassán, Eperje­sen, Késmárkon, mint a szlovákoknak is. A megpróbáltatás és ellenállás közös erkölcsi és emberi példáit a fel­vidéki protestantizmus olyan fokon mutatta meg, amelyhez ’hasonlót nem sokat találunk Európában. Magyarok és szlovákok ‘századokon keresztül megértették egymást, amíg erős kéz­zel tartották a reformáció géniuszá­nak karját. Nekünk most égy példa jut eszünkbe. Krnian Dániel szuper­intendens, a szlovák író, aki Zsolnán megáldotta Rákóczi Ferenc zászlait. Nem véletlen, hogy a hit szabadsá­gáért harcoló szlovák fró maga is ka­tonája lett annak a szabadságharc­nak, amely Magyarország minden né­pének felszabadítását tűzte ki céljául s a néppel 'egyetemben a vallás és nyelv szabadságát is. Amíg a refor­máció géniuszához ragaszkodtunk. Vörös Lajos, öriszentpéteri reformá­tus esperes tolmácsolta. Ezután Ja- kus Imre tabi lelkész a lelkész! munkaközösség. Szende Sándor lelkész, a kötéséi egyházközség, Teke Zsigmond lelkész, az esperes szülőfalujának: Sandnak nevében köszöntötte az új egyházmegyei vezetőséget. Az új esperes és a felügyelő meg­köszönte az üdvözléseket. Utána a köz­közgyűlés megválasztotta a Somogy- zalai evangélikus egyházmegye tiszt­viselőit. Egyházmegyei egyházi fő­jegyző: Fónyad Pál lelkész, egyház­megyei egyházi jegyző: Szerdahelyi Pál lekész, egyházmegyei világi fő­jegyző: Hegyi István, egyházmegyei világi jegyző: Gerencsér lózsef, egy­házmegyei ügyész: Dr. Gáspár Jó­zsef. Pénztáros: Lakatos György. Várakozással és reménységgel te­kintünk az új egyházmegyei vezető­ségre és munkájukra az Egyház Urá­nak áldását kérjük! Készülj az ige hallgatására! Virágvasámap Ján. 13, 1-17. A 1emzsáJembc szamárháton bevo­nuló Messiás, az utolsó vacsorán ta- ní'vánuni elé térdelő és lábaikat meg­mosó Krisztus: »tinókét virágvasárnapi ige. a megszokott és a mai, ugyan­arról beszélnek. Isten érthetetlen, cso­dálatos. mélységesen megalázkodó megváltó szereietérőt. A lábmosás (I— 5. a.) a nagypénteki, esemény képe. A kg ezt nem érti; meg, Péterrel együtt először-, mélyen megbotránkozik rajta. Aki megérti, tudja: így szeret és ezt csrlekszi megtiszitásunkra Krisztus. Ennek a megtisztulásnak csak azok tesznek a részesei, akik szükségesnek érzik, hogy Jézus »megmossa őket«. A bűnösök. Jézusnak Péter tiltakozására adott válaszából világos, hogy aki nem megtisztulás' és megújulást keres önála, annak semmi köze sincs Hozzá. A tanítványok már tiszták. Jézus beszéde, a Jézussal való közösség által megtisztultak (Ján. 15, 3). Mégis szük­ségük van az új megmosásra és teljes megtisztulásra Krisztus keresztjében- A keresztfán és a keresztsén fürdőjé­ben mi is egyszérsmindenkorra bűn­bocsánatot nyertünk, megtisztultunk. De ez a bocsánat és tisztaság csak a hilhék tiapohként Krisztussal való ta­lálkozáséiban, az igében, az imádság­ban, az úrvacsorában, a gyülekezet kö­zösségében egészen a mienk. Jézus bűnbocsátó szeretete minket is szerétéire indít (12—17. t>.). Aki na­ponként i megtisztul ésmegújul Krisz­tus ■ szeretetében, maga ■ is szolgál má­soknak, kenyérrel és igével. Akit pe­dig nem ez a mindenkinek szolgáló szeretet hajt, nem ismeri Jézust és nem az Ö tanítványa. A mai ige a tanít­vány és az egyház helyét nem főhelye­ken, hanem, a szolgálatban jelöli ki. Nagy Gyula Felhívás előfizetőinkhez! Ehhez a számhoz csekklapot mellé­kelünk. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy fizessék be hátralékaikat és ren­dezzék előfizetésüket. Egyházunk egyetlen hetilapja, az Evangélikus Élet, méltán számít olvasóinak hűsé­gére. Egyetemes Sajtóosztályunk egész évi sajtóterve, könyvkiadása függ az Evangélikus Élet olvasóinak hűségétől. Kérjük előfizetőinket, fo­gadják szeretettel felhívásunkat és teljesítsék egyházi sajtónk iránti kö­telezettségüket. Azokat a kedves előfizetőinket pe­dig, akik előfizetésüket már rendez­ték, arra kérjük, hogy tegyék el a csekklapot és használják fel azt a legközelebbi fizetéskor. Az Evangélikus Élet kiadóhivatala BUDAPEST-DEAK-TÉR Virágvasárnaptól kezdődően nagy­héten minden este 6 órakor nagyheti igehirdetések lesznek. A szolgálato­kat a gyülekezet lelkészei végzik: FASOR Virágvasárnapjától, március 29-től, Nagypéntekig, április 3-ig, jgehirde- tési sorozat lesz a fasori templom­ban »Ez Jézus, a galileai Názáretböl való próféta« címen, vasárnap 6 órai, a többi napon 7 órai kezdettel. Az igehirdetések témája: Ez Jézus: a Ná- záretből való próféta, Mát. 21, 9—11; az Isten fia. Mát. 27, 54; a Krisztus: Márk 15, 31—32; Ap. Cse). 2, 36; az életnek kenyere (ürv.), Ján. 6, 48— 55; a fájdalmak férfia, Ezs. 53, 1-—7. (Orv.) FERENCVÁROS Március 22-én, a gyülekezet önálló­sulási napján délután nagysikerű szeretetvendégséget rendezett a gyü­lekezet, amelyen Rimár Jenő angyal­földi másodlelkész hirdette az igét. Böjti énekeket énekelt Herendi Judit és Reményik-verseket szavalt nagy hatással Somoskövy Jenőné A gyüle­kezetnek e napra és egész jövőjére útravalóul Rédcy Pál helyettes lelkész I. Kor. 13. fejezetét olvasta feL BÉKEGYÜLÉS ' '• i A Teológiai Akadémia és a nagy­budapesti lelkészek március 24+én kultúrműsorral és filmbemutatóval egybekötött békegyülést tartottak a Teológiai Akadémián. PESTERZSÉBET Március 29-én, virágvasárnap d. ti. 5 órakor zenés áhítat lesz . a temp­lomban. Az igehirdetést Várady La­jos esperes végzi. Bemutatásra ke­rülnek Bach- és Schütz-müvek, a többi között a Máté-passió záró- kórusa. Közreműködik Nagy Gyula (hegedű), Trajtler Gábor (orgona) és a gyülekezet vegyeskara, Bencze István vezénylésével. mint egy erős apához, aki védőszár­nyai alá von s okos szóval oktat a lét útjaira, addig nem is volt baj közöt­tünk. A baj akkor támadt, amikor az erős kezet elengedtük s a hatalom va­rázsában á reformáció lényegéhez nyúltunk bűnös kézzel. Ez a lényegi az anyanyelv elvétele s az uralkodó nemzetben a felolvadás előkészítése. A magyar liberalizmus a 19. század­ban olyan erényt akart gyakorolni a szlováksággal, amely akkor már bűn­nek számított: iskoláitól fosztotta meg a szlovákságot. De a bűnnek játékos kedve volt, mert utóbb ismét erény formájában jelent meg a szlovákok­nál, amikor ők kerültek egy kisebbségi létbe jutott magyarság fölé. J ussal gondolunk tehát a keserű s szörnyűséges tapasztalatok után a béke és barátság szent csókjára a budapesti magyar evangélikus zsinat színe előtt. Nagyra értékeljük ezt a találkozást & hisszük, valljuk: meg­teremtődött most a béke közöttünk. Es ez oly hatalmas s tökéletes lehet, mint Rákóczi és Knnan békéje volt, mint Comenius és Lorántffy Zsuzsánna bé- ‘ kéje volt, mint aminő Késmárk és Eperjes mártírjaié volt, vagy a közös gályaraboké, vagy ...soka« voltak. Nem. folytatjuk a sort, egész múltunk ott áll mögöttünk, a háborúság s gyű­lölet legutóbbi évtizedeit leszámítva. Olt áll mögöttünk a hősi múlt, amely két nép s két egyház egészséges s igaz együttműködését jelenti. Szlovák vendégeink meggyőződhettek róla, hogy Magyarországon őszintén és mélységes hitből formálódik a testvéri érzés és barátság irántuk: Nem szá­mításból, nem más .gondolatból, nein várakozás gyanánt. A történelem meg- gaZdagrtott mindkettőnket olyan ta­pasztalatokkal, melyeket nem feled, hetünk el s kell, hogy utánunk: is megmaradjanak intő példaként. Szabadságra és békére értünk a Duna partjain. Építeni, alkotni, szebb és boldogabb életet készíteni: ez a mi vágyunk. S e vágyban és napi mun­kánkban ott fénylik és világot a szlo­vák és magyar ember egyik legszebb hagyománya és erkölcsi, mértéke: a reformáció szelleme. ■JUteg vagyunk róla győződve, hogy a közeledés együttműködéssé válik. Meg vagyunk róla . győződve, hogy ez az együttműködés feléleszti a szlovákiai magyar evangélikusokat is. Meg vagyunk róla győződve, hogy sajtónk közvetlen cseréje, számontar­tása jó hatással lesz híveinkre. Meg! vagyunk győződve róla, hogy teoló­gusaink nem állanak meg egy ünne­plés levélváltásnál, hanem megindul a levelezés és könyvcsere s a kölcsö­nösség szálainak összefűzése közöt­tük, az új lelkipásztori generáció közt. Meg vagyunk róla győződve, hogy a viszályt és féltékenységei, a sátáni súgás minden fellépését ők is, mi is azonmód csírájában fojtjuk el, ha jelentkeznek. Teret aidunk a múlt hősi eseményeinek és szereplőinek is­mertetésére s közös útjaink tudatosí­tására. Meg vagyunk róla győződve, hogy a két egyház barátsága két nép barátságát mélyíti el s a népek együtt­működésének és békéjének szép pél­dája lesz. (Sz.) PESTÚJHELY Március 29-én, virágvasámap <L n. 6 órakor böjti estet tart a gyülekezet. Pásztor Pál fasori lelkész hirdeti az igét, közreműködik az evangélikus és a református gyülekezet énekkara. PESTLŐRINC A pestszentlőrinci gyülekezetben a presbiterek és családjaik részére március 22-én szeretetvendégség volt. Scholz László zuglói lelkész »Az egy­ház megújulása« címen tartott elő­adási KONDOROS Kondoroson márc. 15-éri este böjti istentisztelet keretében Szlovák Mik­lós gyámintézeti szolgálatot vég­zett. Közreműködött a helyi énekkar a lelkész feleségének vezetésével.^ A csereszolgálattal kapcsolatban márc. 26-án Zátonyi Pál szolgál Kondoro­son. , SZARVAS Szarvason böjt első vasárnapjától ötnapos sorozatos igehirdetést végzett Kalavszky Kálmán »Böjtbe indul Isten népe« címmel. Az eddigi egy igazgatás alatt álló gyülekezet két ön­álló lelkész! körré alakult az ótemp­lomi és az újtemplomi gyülekezet cí­mén. A lelkészek munkaközössége minden hét szerdáján közösen be­széli meg az egész hét igehirdetési szolgálatát. OROSHAZA-RAKÖCZt-TELEP Orosháza-Rákóczi-ieiepen a virág­vasárnapi szeretetvendégség kereté­ben Huszák József hirdeti az igét Bach: János passiója a Deák-téri templomban Mintegy 30 éve annak, hogy a Budapesti Eltek- és Zencegycsület elő­adásában Magyarországon először fel­hangzóit Bach J. S. csodálatos műve, a János passió. Hatalmas úttörő munka Volt az, melyet a Lichtenberg Emil állal vezetett együttes végzett ezen a téren: ínegismertetni és megszerettetni a hangversenyküzönséggel á klassziku­sok oratóriumát. A János passió csaknem három órát kitöltő mű, mely az előadóművészei­nek és hallgatóközönségének részéről egyaránt megerőltető munkát, illetve figyelmet igényel. Különösen a tenor szólistának van nehéz és fárasztó sze­repe, aki az áriák melleit az evangé­lista szerepét is énekli. Az...előadás megkönnyítésére szolgált az a meg­oldás, hogy a passió egyes részeinek — különösen a recitativók és nehezebb áriák — elhagyásával hang zoll el a mű. így a passió kőrútjai és áriái ke­rüllek előtérbe Jézus kínszenvedésének történetével szemben. 1950-ben, a nagy mester halálának 200. 1 évfordulóján határozta el a Lutheránia, hogy a János' passiót elő­adja. Zalánfi Aladár 'útmutatásai alap­ján Welller Jenő vezetésével a Luthe­ránia célkitűzése az volt, hogy az egy­házi művet annak megfelelő milliöben adja elő, vagyis a hangversenyterem­ből az Isten házába helyezze át. Egy másik célkitűzése volt az, hogy olyan előadást nyújtson — most már nem a hangversenyközönségnek, hanem a gyülekezetnek —, mely a nagy kántor Bach J. S. elképzelését leghívebben adja vissza: a csonkítatlan. ' teljes Já­nos passiót. Ilyen előadásban a János írása szerint való evangéliumnak (mé­lyet a recitativók és lurbae karok hirdetnek) van elsőrendű szerepe és az evangélium hallgatóinak áhitását. annak átérzését és megértését mélyítik a korátok és áriák. János evangéliumának 18. és 19. fe­jezeteiben leirt széiwcáéstörténet alap­ján irt zenei prédikáció 1950 óta idén negyedízben hangzik el a Deák-téri templomban március 29-én, virág- vasárnapon és április 3-án nagypénte­ken este 8 órakor. Gryllus Vilmos A gyóni evangélikus lelkészi hiva­tal keres megvételre (esetleg huza­mosabb kölcsön használatra) Kapi: Koráikönyvet és Gömbös: Liturgikus istentiszteleti rend kottáját. Mielőbbi értesítést kér az ár megjelölésével a lelkészi hivatal. Bach: János passió-ja a Deák-téri templomban I. rész: március 29-én, virágvasámap este 8 órakor II; rész: április 3-án, nagypénteken este 8 órakor Közreműködnek: Tiszai Magda — Sándor Judit — László, Margit — Szabó Miklós — Melis György — Kristófcsák Ernő A Lutheránia énekkart Weltler Jenő karnagy vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents