Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-03-15 / 11. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET (Folytatás az 1. oldatról) kerekség több más pontján történik, ahol a hidegháborút az amerikai tőkések melcgháborúvá változtatták s leírhatatlanul sok szenvedést és nyomorúságot zúdítottak napról napra jobb sorsra érdemes emberek millióira. Zsinatunk és evangélikus egyházunk népe tudatában van annak, hogy emberek és nemzetek elnyomása, s a háborús agresszió olyan bűn, amely ellenkezik az Isteni és az emberi erkölcs legmélyebb törvényeivel és igazságaival egyaránt. Éppen ezért ez alkalomból kifejezésre juttatjuk Elnök Ur előtt zsinatunknak és evangélikus egyházunk népének az elszánt akaratát arra, hogy a békéért folyó nagy küzdelemben Istenben s a békét akaró emberek összefogásának erejében bízva, folytatjuk a békéért való szent küzdelmet. Ebben a küzdelemben a Népek Bécsi Vllágbckc-Kon- gresszusának határozatai vezetnek bennünket, amelyeknek meghozatalában Magyarország! Evangélikus Egyházunk Is örömmel vett részt azon a réven, hogy zsinatának egyházi elnökét a Harmadik Magyar Békekongresszus delegátusaként küldte ki jelenkori történelmünknek erre a nagy eseményére. A Népek Bécsi Világkongresszusának a határozatait mi magunk is szíwcl-lélekkel magunkévá tesszük s csatlakozunk azokhoz, mint a magyar evangélikus egyház legfőbb szerve, akik követelik Koreában a harcok azonnali beszüntetését s a Nagyhatalmak tárgyalását a hidegháború és a feszültségek megszüntetése érdekében. Hatalmas feladatok ezek, melyeknek megoldása sok erőt, bölcseséget, jóakaratot igényel népünk minden tagjától, de különösen vezetőitől. Elnök Ur a legjobb példát mutatja népünknek mindebben s mi igyekszünk nemzetünk élen járó példamutatásához híven munkálni népünk és a népek javát. Elnök Urnák pedig kívánjuk, hogy adjon Isten jó erőt, egészséget munkája folytatásához, hogy sokáig és egyre több öröme lehessen magyar hazánk és népünk felvirágzásában. Fogadja igaz tiszteletünk s nagyrabecsülésünk őszinte kifejezését, amellyel vagyunk, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata nevében: MIHAUYFI ERNŐ Dr. VETŐ LAJOS egyetemes felügyelő, püspök, világi elnök. egyházi elnök. Zsinatunk levele Dobi Istvánhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez Dobi István úrnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Budapest Elnök Ür! A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának negyedik ülésszaka megnyitása alkalmából igaz tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük s tolmácsoljuk mind a zűnatnak, mind evangélikus egyházunk népének jókívánságait. Magyarországi Evangélikus Egyházunk Zsinata munkáját ilyan időben végzi, amikor változó érzések töltenek el bennünket. Igaz örömmel^ lelkesedünk a békének azért a nagy áldásáért, amelyet Magyar Népköztársaságunkban élvezhetünk s amelynek birtokában hazánk építésén kívül s azzal együtt egyházépítő munkát is végezhetünk. Ez az egyházépítő munka a béke szolgálatában ál! s erősíteni akarja azt a tábort, amelyben népünk a békéért s a népek jólétéért erői cs képessége! teljes, latbaveíésével áll helyt. Aggodalommal gondolunk azokra a veszélyekre, amelyek bűnös emberek gonoszsága következtében fenyegetik a népek s közöttük magyar népünk békés életét és munkáját. Egyházunk nagy felelősséget érez és hordoz abban a tekintetben, bogy a protestantizmus s általában véve a keresztyénség szerte az egész világon eltávolodjék azoktól, akik háborús terveket kovácsolnak s közeledjenek szívvel és tettel ahhoz a táborhoz, amely békés építő munkával fáradozik a népek és az egész emberiség boldog életén és jövendőjén. Ennek a felelősségnek megfelelően, mint eddig, úgy ezután Is igyekszik egyházunk népe és vezetősége a békéért való küzdelemben a maga feladatait a Ieg|obban mígoldani. Amikor Elnök Urat bizalmunkról és ragaszkodásunkról biztosítjuk, egyben munkájában jó eredményeket s munkájához jó egészséget kívánunk s vagyunk a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata neveben: Dr. Vető Lajos püspök, Mihátyíi Ernö^ egyetemes felügyelő, világi elnök. egyházi elnök. GYÜLEKEZETI HÍREK Laetare. Böjt 4. vasárnapja. I. Kol íőrTö—17., János 6:30—40., d. u. II. Mózes Március 15. Igék: d. e. 16:13—15. Liturgikus szín: lila. BUDAPEST— DEÁK-TÉR Március 15-én gyülekezeti szerejet- vendégsíg lesz az iskolaépület dísztermében este l'él 7 órai kezdettel. PESTÚJHELY Március 15-én este 6 órai kezdettel műsoros böjti est lesz a templomban. Az igehirdetői szolgálatot Veöreös Imre, a Letkésznevelő Intézet igazgatója végzi, a műsorban közreműködnek az Intézet hallgatói. CSONGRAD-SZOLNOKI EGYHÁZMEGYE A Csongrád—Szolnoki evang. egyházmegye márc. 8-án tartotta érlekez- Jetét Hódmezővásárhelyen. Povázsal Mihály esporesi s. lelkész úrvacsoraosztása után egész nap a zsinat elé kerülő három törvénytervezettel foglalkozott az értekezlet. LEIKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A budapesti lelkészek cxegetikai munkaközössége március 20-án, pénteken d. e. 9 órakor a Deák-téren tartja összejövetelét. SZEND Szakáts László szendl lelkész ez év február 14-én házasságot kötött Adorján Karolinával Szendén. Az es- ketési szolgálatot dr. Schulek Tibor esperes végezte. FEJÉR-KOMÁROMI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye lelkész! munkaközössége február 19-én Budapesten a Budanegyvidéki Egyházközség Tárcsái Vilmos-utcai alagsorában ülést tartott. ARANYLAKODALOM A pá'hi—kaskantyúi egyházközség hosszú idő óta gondnoka Pecznyik György és felesége Szőgyi Mária februárban tartották 50 éves házas sági évfordulójukat. Háziistentisztele- ten Isten igéjét hirdette Szentpéteri Péter lelkész és köszöntötte őket Üdvözlések során Lukács egyházközségi felügyelő, a presbiterek nevében Roho&ka István és mások köszöntötték őket és a gyülekezet megbízásából Bibliát ajándékoztak. Az arinylako- dalrroat ünneplő házaspárnak nyolc élő gyermeke, 14 unokája és 1 ded unokája van. HALÁLOZÁS Selymér (Scheuer) Károly áldásos életének 57. évében rövid ideig tartó betegeekedés után Budapesten meghalt. Regős .Béta, ny. tanító tobruár 19-én 74 éves korában Szarvason elhunyt. Bach: János passió-ja a Deák-téri templomban I. rész: március 29-én, virágvasárnap este 8 órakor II. rész: április 3-án, nagypénteken este 8 órakor Közreműködnek: Tiszai Magda — Sándor Judit — László Margit *- Szabó Miklós — Melis György — KrlstófcSák Ernő A Lulheránia énekkart Weltler Jenő karnagy vezeti. „Zsinatunkon együtt vannak mindazok, akiknek egységes meggyőződése ad erét egyházunk vezetőinek, hogy feSadEtaikat az egyház és a nép érdekében jól és eredménnyel végezhessék“ mondotta Mihályfi Ernő a zsinat világi elnöke zsinati megnyitó beszédében 1953. március 4-én a zsinatot megnyitó ünnepélyes istentisztelet után Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő, a zsinat világi elnöke megnyitó beszédével kezdődött 1948-ban megnyílott zsinatunk negyedük ülésszaka. A zsinati atyák és a zsúfolásig megtelt karzat, valamint zsinatunk kiváló vendégel feszült figyelme mellett az elnök nagyszabású beszédet mondott. Beszédében üdvözölte a zsinat vendégeit, az Állami Egyházügyi Hivatal kiküldötteit, a szlovák egyház! küldöttséget, a refom|átus és a többi protestáns egyházak küldöttségeit, majd a következőket mondotta: »Engedjék meg, hogy amikor flz evangélikus egyház törvényalkotó zsinatának negyedik ülésszakát megnyitom, röviden összefoglaljam az egyházunk életét is érintő legfontosabb eseményeit annak a közel egy esztendőnek, amely a zs'nat utolsó ülésszaka óta a mai napig eltelt. Ez alatt az időszak alatt lépett életbe az új egyházi törvénvkönvv első törvénye »A Magyarországi Evangélikus Egvház területi beosztásának újjáran- dezéséről.« Teljes mértékben végrehajtottuk ennek a törvénynek rendelkezéseit s ma már megállapíthatjuk, hogy ezek a rendelkezések egyházunk életét egységessé és harmonikussá tették. Hfrr” .zsinatunk első törvény© új társadalmunk éle'ébe épí'ően kapcsolta be egyházunkat, azt különös örömmel állapítom meg a zsinat elnöki székéből azért, mert most lesz öt éve annak, hogy mint az egyház egyszerű tagia, az egyházi közvélemény többsébe állás- foglalásának hangot adva, követeltem és javasoltam az evangélikus zsinat sürgős összehívását, hogy végrehajtsa azokat a feladatokat, amelyeket tovább már nem volt 6zabad halasztani. »Ez-a zsinat — mondottam akkor — az állammal kötött megegyezés után teremtse meg az új formákat, amely az egyházat be- 1 illeszti népi demokráciánk rendszerébe s megteremti az együttes épitőmunka lehetőségeit. Mert a megkötött Egyezménynek is egyetlen és legfőbb biztorí'éka a harmonikus és folyamatos együtt- működés.« Hangoztattam akkor, milyen fontos, hogy a történelmi zsinat ösz- szetctele demokratikus legyen. Ugyanebben az időben, szintén köze! öt éve, irta Dezséry László emlékezetes Nyilt Levelében, hogy »ezen a zsinaton együtt kell lennie az _ egyház egész megújulása minden munkásának, minden hívének s mindenkinek, aki érzi, hogy löten olyan időt nyitott most számunkra, amikor régi, igaz törekvéseket kell, tehát lehet megvalósítani.« S ha most itt körülnézünk, örömmel látjuk és örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a zsinaton valóban együtt vannak mind, akiket akkor hívtunk, akiket akkor jdéz- tünk, akiknek a meggyőződése ad erőt azóto is és most Is egyházunk vezetőinek, hogy feladataikat az egyház és a nép érdekében jói és eredménnyel végezhessék. A zsinat legutolsó ülésszaka óta eltelt közel egy esztendő eseményei közül én azokról szeretnék beszélni, amelyekben evangélikus egyházunk egyetemesen vett részt — az egyház részletes belső életének gazdag eseményeiről einöktánsani: Vető Lajos püspök úr fog 6zólni. — Egyházunk egyetemes, nagy feladatai közül nem említhetek elsőnek mást, mint részvételünket az emberiség békéjének biztosításáért folyó, döntő, nagy küzdelemben. A békéért folyó harc legjelentősebb mozzanata ebben az idöszakoan a népek bécsi békefalálkozója volt. Az a megtiszteltetés érte egyházunkat, tiogy az Országos Magyar Békekongresszus a magyar nép 22 képviselője közé választotta Vető Lajos püspökünket s így ő a népek százmillióinak küldöttei előtt, küldötteivel együtt, közvetlenül tehetett bizonyságot arról is, hogy egyházunk kiveszi részét abból a küzdelemből, amelyet a népek a béke megvédéséért indítottak. Együtt volt ezen a bécsi Világkongresszuson, a népek nagy találkozóján, a világ sok egyházának 6ok általunk is jól ismert és sok ismeretlen képviselője. Hja Erenburg, a nagy szovjet fró s a világ bekell arcának egyik kimagasló kéoviselőie gyönyörű cikket írt erről a bécsi békekongresszusról. Arról ír — többek között —, hogy a bécsi kongresszuson képviselve volt mindenki, aki bármilyen úton is eljutott odáig, hogy e'lenz) háborút, akarja a békét. A legkülönbözőbb politikai, világnézeti, vallás! meggyőződést követ" milliók és százmilliók egységes békeakaratának megnyilatkozása volt ez a világkongresszus. Es azt hangsúlyozza cikkében Ilja Erenburg, hogy senkinek nern keljeit feladnia elveit, meggyőződését azért, hogy a kongresszus egységes állásfog- lalácában részt vegyen. »Azok az emberek, akik Bécsbe jöttek — írja Erenburg — nemcsak, hogy elveket nem adtak fel, ellenkezőleg önmagukba, a világról alkotott elképzelésükbe, rokonszenveikbe és hagyományaikba vetett hitük vezette őket oda. Ahhoz, hogy az olasz Nitti részt vegyen a népek eme kongresszusának munkáiban, nem kellett lemondania liberális felfogásáról, ellenkezőleg, éppen mert ezt látta veszélyben, vette semmibe előítéleteit és a rendőrségi zaklatásokat, Nitti azért ment Bécsbe. mert Nitti akart maradni Azután az epziszfencialista Sartre- ről mondja a következőket Erenburg: »5 és én különböző dolgokat szeretünk, de mindazt, amit ő szeret és mindaz', amit én szeretek, ugyanaz a háborús veszély fenyegeti. Sartre azért jót* Bécsbe, mert iSartre akart maradni.« Folytassuk tovább Erenburg gondolatmenetét és állapítsuk meg, hogy Vető Lajos azért ment el Bécsbe, mert keresztyén akar maradni, llawlett Johnson. a canterburl érseki helynök azért iár a világ békemoígalma- nak élén, mert keresztyén akar maradni. És ugyanez vezzti azt a kínai lelkészt, akivel Budapestén találkoztunk a bécsi kongresszusra való átutaztában és azt a vietnami keresztyén lelkészt, aki szintén Budapesten keresztül utazott a népek bécsi találkozójára és aki azt mondotta nekem, hogy azért vesz részt népe szabadságharcában, mert csak szabad országban lehet szabad az egyház. Es mindezek nemcsak azért vesznek részt a békéért való harcban, hogy ők maguk keresztyének maradhassanak. Mi szintén úgy érezzük, hogy nemcsak magunkért._ magyarországi evangélikus egyházunkért veszünk részt a békemozgalomban, hanem azokért is, akik a világ túlsó felén még nem ismerték fel a parancsoló kötelességet, hogy ennek a mozgalomnak a zászlói alatt felsorakozzanak. Amikor egyházunk bizalmából az egyetemes felügyelői széket elfoglaltam, többek között ezeket mondottam: »Legyünk tudatában annak, hogy bennünket a példa felelőssége kötelez a nyugati országokban élő egyházak felé. Tegyünk meg mindent, hogy a békéért való munkánkkal és harcunkkal felébresszük a világ protestantizmusának telkiismeretét. mert a mi lelki6meretünk sem bírhatná el. ha egyházak. amelyek nem egvszer áldásukat adták imperialista háborúk fegyvereire, most ezt az áldást a baktérium- (háborúra is kiterjesztenék.« Azóta sajnos bebizonyosodott, hogy aggodalmunk nem volt hiábava.'ó, hogy szóról szóra bekövetkezett a keresz- tvénségnek ez n rettenetes árulása is. Akadt keresztyén főpapi tisztet viselő ember, aki a baktérium-háború színhelyére ment. hogy visszaélve az emberek lelkiismerete fölött tisztjéből tolyó hatalmával, »ha d i lek i gya kor la - tokon« edzze a baktérium-háború lelki- ismeretm-ilkoló parancsait yégrehajtó amerikai katonákat. Az amerikai kormány, amelynek szolgálatában ez is történt, egyre nyíltabban és nvensebben kísérletezik azzal, hogv imperialista háborús uszító politikájának szekerébe fogja a protestáns egyházakat is. Ennek következtében az utóbbi hó- ‘ napokban egyre súlyosabb vá's'ág fenyegeti a világ-protestantizmust és szervezeteit. Pontosan úgy, ahogy a nvugateurópai államokat nemzetközi szervezetekbe — Atlanti szövetségbe, Európai Egyesült Államokba, egységes európai hadseregbe igyekszik szervezni az amerikai kormány, hogy így köny- m’ebben át'Rs* őket háborúd céljai szolgálatába, hogy kikapcsolta a nemzeti parlamentek ellenállását is, ugyanígy a protestáns egyházak nemzetközi összefogó szervein keresztül próbálták az egyházakat is a háborús célok szolgáivá tenni. Megkísérlik kilátszani a nemzeti egyházak ellenállását.« A továbbiakban az egyetemes felügyelő, a zsinat világi elnöke megdöbbentő részieteket mondott el arról, hogyan igyekszenek a nyugati egyházakat bevonni a háborús előkészületekbe, majd beszédét így folytatta: »Meg vagyok győződve, hogy a nyugati egyházak is észreveszik ezt a veszedelmet és vissza fogják utasítani azt a kísérletet, hogy ilyen útra vezessék őket. A mi egyházunk az egész magyar protestantizmus részeként kötelességének érzi, hogy ezekben a kérdésekben is a világ-protesta ntizmus lelki ismeretének ébresztője és erősítője legyen. S ha nemzetközi kapcsolatainkat term- tartjuk és ápoljuk, nem azért tesszük, mert nekünk van szükségünk, rá, hanem mart szolgálatot akarunk termi a nyuvaii egyházaknak, figyelmeztetni és óvni akarjuk .őket, hogy le ne térjenek a keresztyénség igazi útjáról, hanem éppen tegyenek meg mindent, hogy keresztyének maradhassanak.« A zsinat világi elnöke végül 9 német egység kérdésével: és a német evangélikus egvház helyzetével foglalkozott, kifejezve egyházunknak azt a meggyőződését, hogy a Nagyhatalmaknak Németországgal békeszerződést keli kötniük és helyre kell állítaniok a német egységet, majd beszédét így fejezte be: »Hisszük, hogy nem lesz olyan egyház és olvan egvházi vezető, aki támogassa _ Nyugat-Németország amerikai megszállóinak azt az ördögi téréit, hogy németeket fegyverezzen Tel német testvéreik ellen. Ez a zsinatunk, amelynek negyedik ülésszaka most megkezdi munkáját,* a bókét akarja szolgálni. Szívből jövő őszinte köszönetét mondunk államunknak, hogy munkánk nyugalmát és békéjét biztosította. Köszönetét mondunk Népköztársaságunknak és néoün.'k nagy vezetőiének, a minisztertanács elnökének: Rákosi Mátyásnak mindazért a támogatásért, amelyet egyházunk az állammal kötött megállapodás értelmében kaoott és megkap. Üdvözöljük szabad magvar hazánk építésének nagyszerű eredményeit és kiemelve külön köszönjük azt a család- védelmi törvényt, melvet az anyák és gyermekek fokozottabb védelme érdekében Népközt ársasá c»unk Kormánya nemrég életbeléptetett. A zsinat tanácskozását megnyitom, jó munkát kívánok!« „Szabadon, kizárólag teológiai alapon, tehát Isten igéje alapján alkothatjuk meg egyházi törvényeinket“ — mondotta dr. Vető Lajos püspök, a zsinat egyházi elnöke zsinati megnyitó beszédében Mihályfi Ernő egyetemes fe’ügyelö, a zsinat világ! elnöke nagy beszéde után zsinatunk egyházi elnöke: dr. Vető Lajos püspök mondotta el megnyitó beszédét A beszéd egyházunk belső életét s annak jelentős mozzanatait tette vizsgálat tárgyává s bőven foglalkozott a zsinat elé terjesztenuö három új egyházi törvénnyel. Beszédéből a következőket emeljük ki: »Istennek legyen elsősorban hála azért, hogy mi ,szíwel-lé!ekkel részt vehetünk a békéért' folyó kü .delemben. Valóban: szívvel-létek kel, mivel keresztyén hitünknek s Istel igéjének, melyből hitünk ered és táplálkozik, egyedül ez a magatartás fele! meg, 6 el sem képzelhető, hogy valaki igazi keresztyén létére jó lelkiismerettel ne a békéért, hanem a háborúért fáradozzon. De küzdünk a békéért azért is, mivel tulajdonképpen így védjük emberileg szólva magát egyházunkat Is, védjük az egyház becsületét, s védjük Magyarországi Evangélikus Egyházunkat, mey a második világháború pusztításai után nemcsak hogy talpraállt, hanem bízvást mondhatjuk, megifjodott, s virágzó életet folytat. Engedje meg a Főtisztelendő Zsinat, hogy most először is egyházunknak erre a belső életére vessek pillantást, mely az elmúlt nyolc esztendő alatt nálunk kialakult. Nyolc esztendői Bizony ennyi idő telt el a második világháború vége óta, s az ember köny- nyen hajlik feledésre még az oly nagy eseményekkel és élményekkel kapcsolatban is, mint amilyenek a második világháború során mindnyájunknak, kijutottak. Nem árt azért, ha újra még újra emlékezünk, « átgondoljuk, hogyan is vélt annak idején a háború végén, (Folytatás a 3. oldalon)
