Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-03-15 / 11. szám
R S Z A 6 0 S; EV A N G ÉL I K OS H E T fi XVIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ‘Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1953. MÁRCIUS 15. JOSZIF VISSZÁRIONOVICS SZTÁLIN, * Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a béketábor nagy vezére meghalt A Szovjetunió népei, a Szovjetunióval baráti országok, köztük .a mi hazánk népe s mindazok az emberek, akik .szerte a világon az emberiség felemelkedéséért s a béke megőrzéséért harcolnak, megrendítő hír hatása alatt borultak mélységes gyászba. Meghalt Joszif Visszárionovics Sztálin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának titkára. Neve. történelmi szerepe, hatalmas egyénisége befolyással volt az egész világra. A mi nemzedékünk tőle tanulta elnyomott emberek és népek felemelkedésének harcát, a béke szeretetét s a lángoló lelkesedést kinek-kinek saját hazája és az emberiség közös nagy ügye szolgálatában. A magyar nép soha el nem múló hálája övezi nevét, a fasizmus igájából való felszabadításért, azért az áldozatért, amit hazánk felszabadítása érdekében a Szovjetunió népei és katonái hoztak s azért a példátlanul nagy segítségért, amit a Szovjetunió népei J. V. Sztálinnak hazánk iránti szeretetéböl nyújtottak hazánk újjáépítéséhez, ipari országgá fejlesztéséhez s szabadságának megvédéséhez Sztálin volt a lelkesítője, szervezője és legfőbb vezetője annak a világra kiterjedő békckúzdelemnek, amely ma már nyolcszázmilliós béketábor hatalmas erejét jelenti s amely diadalmasan fékezte meg a háborús uszítok és a háború gonosz előkészítőinek erőit. Sztálin békeakarata, végtelen nyugalma és higgadtsága á közvetlenül mögöttünk álló esztendők leghatalmasabb biztosítéka volt s halála után is a jövő legbiztosabb záloga. Őneki köszönheti az emberiség a békéjét, azt, hogy a háború pokla el nem szabadult közöttünk. J. V. Sztálint a haladó és békére vágyó emberiség világot átfogó részvétével temették el Moszkvában. A magyar nemzet részvéte a nemzeti gyász formájában fejeződött ki. Egyházunk Vezetősége és népe osztozott ebben a részvétben. Rákosi Mátyáshoz, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez intézett részvét-táviratban fejeztük ki egyházunk vezetőségének ,és népének fájdalmát: »Elnök ür! A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetősége és népe fájdalommal vette tudomásul Joszif Visszárionovics Sztálinnak, a békéért küzdő emberiség bölcs vezérének és lelkesítőjének halálhírét. Tudatában vagyunk annak, hogy az ő halálával a békére vágyó és békéért küzdő emberiséget mérhetetlen veszteség érte. Meg vagyunk győződve, hogy mindazok az emberek, akik öreá, mint te világbéke őrére tekintettek, lankadatlanul tovább küzdenek a békéért. Mi is továbbra is' hazánkhoz "való teljes hűségben folytatjuk lankadatlan bizonyságtételünket a béke mellett és küzdelmünket a békéért. Kérjük Elnök Urat, hogy amikor a magyar nép fájdalmát a Szovjetunió népe felé kifejezésre juttatja, legyen meggyőződve arról is, hogy' a Magyarországi Evangélikus Egyház népe osztozik ebben a részvétben.« J. V. Sztálin, a béketábor iánglelkű, bölcs vezére meghalt, de egész műve, szellemi és erkölcsi hagyatéka itt maradt, hogy világítson és hasson mindannyiunk és a világ életére. Á magyar nép még szorosabbra zárja sorait és még odaadóbban küzd tovább a világ békéjéért együtt a Szovjetunió népeivel, a baráti országok népeivel s a világ minden jóakaraté emberével. A viiág jóakaratú embereinek csak még erősebb lett az elszántsága arra, hogy megvédjük a békét! Zsinatunk levelet intézett Rákosi Mátyáshoz, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez Rákosi Mátyás úrnak, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Budapest. * Elnök Ür! A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának negyedik ülésszaka a mai napon elkezdte törvényalkotó munkáját. Ebből az alkalomból igaz tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel küldjük az evangélikus egyház, zsinatának s egyházunk népének köszöntését. Ebben a köszöntésben benne van egyházunk népének és vezetőségének köszöneté is mindazért, amivei Elnök Ür hazánk újjáépítése során lehetővé tette, hogy zsinatunk békében végezheti fontos munkáját. Erős a birodalmunk, hogy azok az új törvények, amelyeket zsinatunknak ezen az ülésszakán alkotni fogunk, nagy mértékben hozzá fognak járatni ahhoz, hogy magyarországi evangélikus egyházunk a szebb jövő Télé haladó magyar hazánkban feladatát hathatósan betöltse. A zsinat tagjait mélységes öröm tölti el, amikor arra gondolnak, hogy a Magyar Népköztársaságban evangélikus egyházunk zsinatán is építő munkál végezhetnek, s így összhangban lehetnek azzal, ami szeretett hazánkban s egész népünk körében történik. Mivel fontos egyházi munkával vagyunk elfoglalva, egy pillanatig sem feledkezünk el arról, ami a nagy világon történik. Mindenek előtt örömmel gondolunk arra, hogy a velünk baráti államokban, mindenek előtt a hatalmas Szovjetunióban békés, a népek javát szemeiéit tartó, soha nem látott méretű és ütemű munka folyik, mely hivatva van a természet nyers erőit és adottságait az emberiség jólétének és felemelkedésének szolgálatára fordítani és a világ dolgozói által hőn óhajtott békét megvédeni. Ez a hatalmas munka egyházunk híveit is itthon való feladatainak hűséges végzésére lelkesíti. Ugyanakkor azonban mélységes aggodalommal, elkeseredéssel gondolunk arra, hogy a világ másik fele, Amerika imperialista arainak vezetése alatt háborús készülődéstől és propagandától hangos, s szítják és fokozzák a háborús hisztériát és a hadi készülődést. Még nagyobb fájdalommal tölt el bennünket, ha arra gondolunk, ami a hős koreai nép hazájában, vagy Vietnámban, avagy Malájföldön s a föld(Folytatás a 2. oldalon) 1948-ban megnyílt zsinatunk 1953. március 4—5-én negyedik ülésszakát tartotta Budapesten az egyetemes egyház székhazának nagytermében. Előző este, március 3-án a késő éjszakai órákig tartó zsinati előéríekezlet volt, melyen Mihályt i Emő, a zsinat világi elnöke, Dr. Vető Lajos, a zsinat egyházi elnöke s a zsinati aleltlökök közül Dezséry László püspök, Margócsy Emil egyházkerületi felügyelő és Németh Károly püspökhelyettes "elnököltek. A zsinati atyáik csaknem teljes számbaji részt vettek ezen az eiö- értekezlet-en ie és még számos módosítást javasoltak a másnapi zsinat elé kerülő három törvénytervezethez. A törvénytervezetek szövegét a zsinati atyák már jóval hamarabb kézhezkap- lák s a zsinati előértikezleten e szöve«- gck gondos előzetes vizsgálata alapján szóltak hozzá a törvényeikhez. Az előértekezleteken elfogadott módosításokat még a zsinati előadók vették be saját javaslataikba s így ezzel a zsinati tárgyalás megrövidült. A módosítások, illetve kiegészítések között Virányi Lajos, a csontgrád—szolnoki egyházmegye zsinati képviselője jelentős javaslatot terjesztett elő a lelkészek fizetéses szabadságára vonatkozóan. E javaslatot egyházmegyéje nevében tette s azt a zsinati elnökség a Vili törvénycikk keretébe illesztette be. Lényeges módosításokat javasoltak még különösen a lelkészailkalmazásra vonatkozó ' törvényhez és igen nagy vita volt az egyházközségi zárszámadások és . költségelőirányzatokra vonatkozó szakaszokkal kapcsolatban, bár a zsinati atyák végül az eredeti fogalmazást fogadták el. Március 4-én, reggel 8 órakor kezdődött a zsinat ünnepélyes istentisztelettel, melyen Dezséry László püspök tartott • igehirdetést f. Tliess. 5:fi—’28. versei ‘"alapján: Az igehirdetést lapunk későbbi- számában, ismertetjük. Reggel 9 órakor • nyílt meg a zsinat. A zsinati atyák háromnegyed része volt jelen s az egész termet az ünnepélyesség és a- történelmi felelősségtudat hatotta át. A karzat zsúfolásig tele volt lelkészekkel, presbiterekkel, teológusokkal és hívekkel. A vendégek között crtt volt az Állatni Egyházügyi Hivatal képviseletében Varga József osztályvezető, Nagy László oszítá'.yvezetö, Veres Pál főelőadó és Vágó Ernő tisztviselő. Jelen voltak a szlovák evangélikus egyház négyt. gú küldöttsége: Ján Chabada egyetemes püspök, Andrej Ludovit Katina nyugati egyházkerületi püspök, Ján Michalko teológiai dékán és Cyril Hlavác sajtótitkár. A református egyházat Kiss Roland, a református zsinat világi elnöke és Győry Elemér püspök képviselték. Jelen volt Szlmo- nidesz Lajos tábori püspök, Cslky Gábor unitárius püspöki helynök, Szabó László, a baptista egyház elnöke és Szécsey János, a metliodista egyház szuperintendense. Jelen voltak a protestáns egyházi sajtó képviselői, élükön Dr. Kádár Imre szerkesztővel, a Református Egyetemes Konvent Sajtóosztályának vezetőjével. A zsinatot Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő, a zsinat világi elnöke nyitotta meg, majd két elnöki megnyitó- beszéd következett: Mlh'ályíi Ernő zsinati világi elnök és Dr. Vető Lajos ‘ zsinati egyházi dlnök beszédei. A megnyitóbeszédeket lapunk más . helyén részleteiben közöljük. A megnyitóbeszédek után a zsinat egyhangú határozattal levelet intézett Rákosi Mátyáshoz. o Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez és • Dobi Istvánhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez. Ezután elsőinek Varga József osztályvezető az Atomi Egyházügyi X Hivatai, a Magyar Népköztársaság képviseletében üdvözölte egyházunk zsinatát. A református egyház és a többi protestáns egyházak képviseletében Győry Elemér dunántüli. református püspök üdvözölte zsinatunkat. Nagyhatású beszédét később ismertetjük olvasóinkkal. Zsinatunkat ezután nagyszabású beszédben üdvözölte Ján Chabada szlovák evangélikus egyetemes püspök, akinek magyarra fordított beszédét Gyöngyösi Vilmos zsinati jegyző.-olvasta tel. A beszéd mély benyomást tett a zsinatra s a zsinati tagok hosszú tapssá I ünnepelték a szlovák egynáz püspökét és küldöttségét s rajtuk keresztül magát a szlovák egyházat. A zsinat meghatódott figyelemmel nézte, amint a szlovák egyház két püspöke egv-egy modem szlovák nyelvű díszes újszövetséget nyújtott át egyházunk püspökeinek apostoli csók kíséretében. Sokaknak szemében könnyek ültek a két egyház testvéri egymásra találásának e nagy pillanatában. A megnyilóülés formaságai következtek ezután, felolvasták a zsinati tagok névsorát s megállapították a zsinat napirendjét. A zsinat következő munkaülésén az 1953. évi V: törvénycikket, »Az egy- liázi hivatalról és az egyház munkásairól« szóló törvényt tárgyalta és tagadta el. A törvénycikket r Gyöngyösi Vilmos. a II. számú zsinati szakbizottság .nb előadója terjesztette elő s ahhoz az álKészuij az ige hallgatására 1 Böjt 4. vasárnapja Ján. 6, 30- 40. Azok a galiteai zsidók, akik a nagy kenyércsoda után Jézussal a kaper- naumí zsinagógában > beszélgettek és vitatkoztak, az örök emberi vágyódást szólaltatták meg, amikor arról a malmáról beszéltek, melyet atyáik ettek egykor a pusztában s amelyet ők is vártak a messiásból. Örök emberi vágyódás az, hogy szeretnénk valami oly ah csodaszert, amely — munka nélkül — biztosítja a napi »kenyeret« és pedig nem is csak a »száraz« kenyeret, hanem mindazt,, amit hozzá szoktunk gondolni így szeretnénk »jólétet« és kényelmes, gondtalan életet. Jézus erre a vágyódásra ezesetben nem azzal jelel, hogy tanítást ad a munka erkölcsi értékéről és arról, hogy csak szorgalmas munkával érdemeljük meg kenyerünket és építhetjük azt a közösséget, amelytől saját életünk jóléte is függ. Ez természetes erkölcsi rend, amely benne foglaltatik Isten akaratában,, abban, hogy Isten munkára hívta el az embert. A munkát Jézus is elismerte, sőt meg- dicsöitette, amikor azt mondta: »Az én Atyáin mindezideig munkálkodik (azaz: dolgozik), én is munkálkodom (azaz: dolgozom)*. De most Jézus ezen túl megy és képiesen ezt mondja: »En vagyok az étel kenyere*. Az »étel« több, mint a napi szükségletek kielégítése, s az »örök életet« kínálja Jézus ekkor, amikor azt mondja: »En vagyok az élet kenyere«. Jézus ajándékában életújulás van, ezért mondja: »Ak: hozzám jö, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha«. Ez az életújulás gazdagítja földi életünket. Tartalmasabbá teszi nemcsak az ünnepeinket, hanem a hétköznapjainkat .is. Isten, életébe' kapcsplja bele életünket. Isten mannát adott népének a pusztában, Jézus kenyeret adott az embernek, mert ismerte és megszentelte az ember kenyérszükségletét. Most pedig kínálja nekünk Jézus önrhagában az élet kenyerét is, ráadásul kegyelemből, üdvösségünkre. (alános villánál Dr. Göttdie Ervin és Kemény Lajos zsinati atyák, részletes vitájánál Dr. Pálfi Miklós, Dezséry László. Horváth Károly, Dr. Sólyom Jenő, Dr. Schulek Tibor, Bácsi $ándor, Kemény Lajos, Margócsy Emil, Dr. Csengődy Lajos, Molitorisz János és Joób Olivér zsinati atyák Szóltak hozzá. A zsinat módosításokat 'hajtott végre ez előadó által, beterjesztett szövegem, s az 1953. évi V. törvénycikket; paragrafusról paragrafusra történő szavazással elfogadta. A következő zsinati ülés délután folyt te s ázom . . Joób Olivér zsinati atya, a .111. számú zsinati szak- bizottság előadója terjesztette elő ez 1953. évi VII. törvénycikkel: »Az egyház háztartásáról szóló« törvényt. Az előadói beszéd után Margócsy Emil zsinati atya szólalt fel az általános vitában. a részletes vita pedig felszólalás nélküi záródott s a zsinat a törvényt az eredeti fogalmazásban szakaszról szakaszra történő szavazással egyhangúan elfogadta. A zsinat március 5-én reggel 8 óra 30 perckor folytatódott. Megnyitó istentiszteleten prédikált Dr. Pálfi Miklós Teológiai Akadémiai dékán Fillppf 2:1—4. alapján. Igehirdetését később ismertetjük. 9 órakor nyitották mag a zsinat kővetkező ülését, melyen Joób Olivér, zsinati atya, a III. számú zsinati szakbizottság előadója beterjesztett# ée 1953. évi VIII. törvénycikket, »Az egyház sz«retotszolg állatáról«- "szóló törvény ti Az általános vita során Dr. Schlltt Gyula, Dr. Göttche Ervin és Dfv Horváth Károly zsinátí atyák, a ,réó*- lctes vita során Dr. Schulek Tibor, Dr. Vető Lajos," Dr. - Göttche Ervin. Cserregi Bé.a, Kemény Lajos, Bácsi Sándor, Gyöngyösi Vilmos, Németh Károly, Joób Olivér, Proliié Károly, Dr. Sólyom Jenő, Dr. Csengődy Lajos, Dr. Mihály Dezső, Nagy Miklós, -Margócsy Emil zsinati atyák-szólaltak fel. A rendkívül élénk részletes vita után a zsinat módosításokat hajtott végre^az^eiot erjesztett törvénytervezeten, ma]cf*ázf paragrafusról paragrafusra történő szavazással elfogadta. A tzsinafi elnökség bej Jelien tettei hogy a zsinaton holott három új törvényt' jóváhagyásra beterjeszti az-áJ- lamm&k. Március 5-én, délután 5 órakor zsinatunk ünnepélyes záróülést tartott, melyen Dezséry László püspök, a zsinat egyházi alelnölce nagyjelentőségű, történelmi átlekintésű beszédben terjesztette elő a Lutheránus Világszövetséghez, valamint az Egyházak Világtanácsához intézendő zsinati üzeneteket. Miután - Gyöngyösi Vilmos zsinati atva, a zsinat jegyzője ünnepélyesen felolvasta a két.minzst közi vonatkozású egyházi,. özönétét, az elnökség szavazásra tette fel azokat. A zsinat ünnepélyes hangulatban egyhangúlag fogadta d a külföldi keresztyén egyházakhoz, ii tetve ökumenikus világszervezetekhez- küldendő üzeneteket. Ezen az ünnepélyes zárógvülésen valóban történelmi hangulat" uralkodott. Az elnöki emelvényen Mihályfl Ernő és Dr. Vető Lajos, a zsinat elnökei, valamint Dezséry László, Németh Károly, Darvas József és Margócsy Emil, a zsinat egyházi, iltetve világi »[elnökei foglaltak helyet. A zsinati atyák feszült figyelemmel hallgatták az előterjesztéseket s a zsúfolásig megtelt karzat lelkesedéssel át együtt a zsinattal. A zsinatot Dr. Vető t-ajos . zárőszavai után Mihályfi Ernő világi elnök rekesztette be s a zsinat részvevői lelkesültén : énekelték sB »Erős vár a mi Istenünk* fenséges himnuszát. >' „Keresd a békességet.és kö-ve-sd- azt“Zsinatunk három úí törvényt alkotott
