Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-02-15 / 7. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET j,Az engedelmes egyház nem hunyja be a szemét és nem zárja be a fülét Isten világos parancsolatai előtt a maga nemzedéKében“ — mondotta Scholz László zuglói lelkész A pesti egyházközség kibocsátotta öt lelkész! köret s engedélyt adott ezek önálló gyülekezí tté való szervezkedéséhez. A pesti egyházmegye és a déli egyházkerület jóváhagyták a pesti egyháznak ezt a határozatát s mgst az öt lelkész! körben megindult az átszerveződés. Tulajdonképpen csiak egyházjogi formális kérdéséül van szó, hiszen ezek a lelkész! körök már csaknem minden vonatkozásban önállóak voltak eddig is. A zuglói lelkész! kör vett az első, amely végrehajtotta az előírásoknak megfelelő aktust s kimondta önálló gyülekezetté szervezkedéséit. A zuglói 1-elkészi körnek hosszú idő óta építik a templomát s az még ma sincs készen. A második világháború visszavetette az építkezést, majd a pesti egyháznak a felszabadulás utáni négy évi belső politikája megakadályozta, hogy ez a templom befejeződjék. Rosszul gazdálkodtak az egvaáz- község pénzével, a központban sokat költöttek és nem jutott erő a zuglói leikészi kör megfelelő támogatására. Isten útjai mégis világosak. A zuglói temp lomép íiés tervét a zuglói hívek vetették fel 1935 ben, amikor »a zuglói evangélikus temp lomépítő egyesület« címen mozgalmat indítottak ' SzucJjovszky Gyula, az Evangélikus E!et munkatársa, akkori zuglói vallás- tanitó-Aelkész vezetésével. Ezután pedig az önálló zuglói gyülekezet fogja befejezni a templomépitést. A templom külső és belső vakolása, belső mennyezete, a berendezés hiányzik még. Isten azokkal fejezteti be a templomot, akiknek szívében ennek a templomnak építési tervét felkeltette. A zuglói leikészi körnek egyébként igen szép paróchiája van, nagy gyülekezeti teremmel, ahol rendszeresen tartanak istentiszteletet s a templom és a paróchia telkén áll a pesti egyházközség Kakas Lídia szeretetotthona. A különálló és egyenesen erre a célra Kakas Lidia hagyatékából épített s igen szépen berendezett szeretetotthon 38 idős evangélikus nőtestvért gondoz. A pesti egyház továbbra is támogatja a zuglói gyülekezetét ennek a szeretetotthonnak fenntartásában. Az itt folyó igen széip szeretetmunka azonban lényegében a zuglói evangélikusokra hárul majd. Kevés olyan gyülekezet van Budapesten, amelynek ily nagy feladatokkal kell birkóznia a következő esztendőkben. Annál örvendetesebb Volt, hogy a gyülekezet önállósulási közgyűlését megelőző istentiszteleten olyan .szépen mutatkoztak a hívek, bensőséges egyházszeretete és testvéri összetartása. Az istentisztelet alkalmával a hívek több mint 700 forintot adtak az oífertóriumba. Ezt az összeget a gyülekezet a legutóbbi szélvihar idején megrongált tető javítására szánták. Az istentiszteleten Scholz László zuglói Jelkész prédikált az előírt textus, Máté 13:10—17. alapján. A látván nem látók és a hallván nem hallók állanak ebben az igében Krisztus ítélete alatt. Sdholz László .lel,kész így vetette fel a kérdést: »Miképpen áll ez a kérdés a lelki Izraelben, a 'keresztyén a-nyaszentegyházban s legfőképpen mi közöttünk ma? Egy cseppet sem várhatunk írni nagyobb kíméletet Krisztustól, hiszen mi még inkább megajándé- koztattunk a Krisztus Jézus által. Ott válhatik a legveszélyesebbé a bűn, ott legrémesebbé az ítélet, ahol legnagyobb az Isten ajándéka. Vagyis köztünk, keresztyének köközölt, kiváltképpen Is köztünk: igehallgatói, templomos hívek között Ez a mai vasárnap minket ünnep,15 zuglói evangélikus gyülekezetét is az igehaJlgatás roppant fele'össégére int. Ónálló gyülekezeti életünk középpontjában ezután sem az anyagi javak előteremtésének, hanem az .ige hirdetésének kell állania. Az ige a végett hrdet- tetik, hogy előtte meghajoljanak.« »Tart Isten történelmi ítéleteket a vakká és süketté lett embervilág felett a végíté'et előtt is. S ha valami ezt feltartóztathatja, akkor bizonyára az engedelmes egyház az a világban. Az engedelmes egyház, mely nem hunyja be a szemét és nem járja be a fülét Isten világos parancsolatai előtt a maga nemzedékében.« Az ünnepi közgyűlésen a lelkész felolvasta a gyülekezet történetét. A pesti evangélikus egyház 1787. őszén aJaku.lt, a zuglói lelkész! kör azonban csak 1941. őszén kapott önálló lelkészt. Zuglóban 1933. óta van területi lelkész- gondozás, amit vallástanítók végeztek. Szudhovszky Gyula, Virág Jenő, Grüti- valßzky Károly akkori vallástanltók szervezték a gyüiekezetet, mielőtt Scholz Lászlót, az első lelkészt kiküldte ide a pesti egyházközség _ lelkészkor! lelkészként. A történeti visszapillantás Hank Józsefet, Kör- möczy Ottót, Kiss Kálmánt, Ktemier Károlyt és Pósch Jánost említi a gyülekezet régi szervezkedése legbuzgobb világi munkásaiként. Beszámolt a tempiomcpltés történetéről s arról, hogy 1949-ben és 1950-ben á hívek szeretete mennyi önkéntes munkával és áldozattal építette tovább a gyülekezetét. A lelkész i-gy fejezte be a történeti visszaemlékezést: »Nagyon megáldott bennünket a mi Istenünk. Adott egységet és békességet belül a gyülekezetben. Évek óta, mind a mai napig adja a klilsü békességet is, úgy, hogy zavartalanul hirdethetjük e városrészben az Isten evangéiumit, építhetjük a lelki templomot Is. Változatlanul a reménység gyülekezete akarunk lenni.« Az istentisztelet után közgyűlés következett, amelyen Dezséry László püspök üdvözölte elsőnek a gyülekezetei. Azt hangsúlyozta, hogy egy gyülekezet önáilósága mindig viszonylagos. Kötve van Istennek való engedelmességhez ée kapcsolatba kell lennie az egész egyházzal. Arra intette a gyüiekezetet, hogy éppen önállósulása idején vegye igen komolyan azt, hogy részt kell vállalnia az: egész magyar evangélikus egyház közös felelősségéből, ez a közös felelősség azt írja elő, hogy nagy korszakunk méltó részvevője legyen az evangélikus egyház Is, s különösen azt, hogy az emberiség békéjének megvédéséből egyházunk is kivegye a részét. A pesti egyházmegye nevében dr. Göttche Ervin egyhámogyel felügyelő, a pesti egyházközség nevében dr. Gandy László Igazgató-lelkész, a szomszédos gyülekezetek nevében Grün- valszky Károly és Rimár Jenő, valamint a budahegyvidókl gyülekezet nevében Kardos Tibor üdvözölték a gyülekezetét. Az egyházközség a közgyűlésen Kárpáthv Sándort választotta íel- ügyelőjévé. BUDA HEGYVIDÉK Budahegyvidéki evangélikus gyülekezet (XII., Tarcsay V.-u. 11.) ló én, vasárnap délután 7 órai kezdetei ze.- nés-áhitatot tart melyen igét hirdet Zászkaliczky Pál, fóti lelkész. Közreműködik a budavári evangélikus gyű lekezet énekkara. NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE A nyugat-békési egyházmegye leikészi munkaközössége február 3-án tartotta rendes havi összejövetelét. Az •igében való elmélyülés után Aranyi József esperes beszámolt a legutóbbi esperesi értekezletről. Sztehló Gábor, a szere te (intézményekről tartott előadást. Ezzel kapcsolatban az egyházmegye gyülekezetei vállalták a szarvasi árvaház segítését állandó havi adományok felajánlásával. HALÁLOZÁS Komjáthy Lajosné, született Nemes- Stmonyák Terézia, rövid betegség után január 27-én, Sopronban váratlanul elhunyt. Az elhúnytban Komjáthy Lajos óbudai lelkész édesanyját gyászolja. ALBERTI A nyugdíjazás folyamán megüresedett leikészi állásba folyó hó 15-én, vasárnap délelőtt iktatják be Roszik Mihály lelkészt. Az iktatást Válint János Pest megyei esperes végzi. Nyugdíjas lelkészeink figyelmét felhívjuk arra, hogy aki vál'alná a fehérvárcsurgói leánygyülekezet íelkigon dó- zását, a feltételek megbeszélése végett lépjen érintkezésbe a várpalotai evangélikus leikészi hivatallal. Jézus Krisztus olyan Isten, akihez gőg nélkül közeledünk, s aki előtt kétségbeesés nélkül hajolunk meg. Pascal MÉRT? Méri hajt az ember embert igába? Mért lesz a testvér sokszor Káinná? Nem volna földünk szebb, jobb, boldogabb, Ha Ábeloknak vérét nem inná? Nincs itt emberibb, méltóbb feladat? Nincs itt elég hely, munkatér, kenyér? Nem szörnyű átok: testvérek volnánk Mégis örökké omlik iti a vér? Hajtsuk igába a természetet, De még áltat se nyögjön miattunk. Erdőt, virágot se irtsunk vakon S plántáljunk újra, ahol arattunk. Ha harcra tüzet feszülő kedvünk: Hívjon tusára föld, viz, levegő, itt legyünk hősök. Itt tegyünk csodát Itt legyen szolgánk a sok vad erő. SZALAY MIHÁLY A gyámmtézeí munkája harc a felelőtlen lélek ellen »Támada Kam Ábelre az 6 atyjafiára, és megölő öt. Es monda az ür Káinnak: Hol van Abel, a te atyádfia? ö pedig mondá: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?« (1. Móz. 4, 8-9.) Ez a Kain-lélek: a testvérgyilkosságnak és az érte való felelősség elhárításának a lelke. Ez a lélek” kísérti ai föld fiait Kain óta mind máig. Nem'- csak az egyházon kívül, hanem azon belül is; nemcsak az Isten oltárától távol élőket, hanem az oltár felé siető- ket is. Káint is az oltár körül forgolódva szállta meg ez ai lélek. Nem is csak személyből személyre, hanem éppen úgy gyülekezetből gyülekezetre törő gyilkos és felelőtlen lélek ez. »Csak az öngyilkos és a gyilkos Kain-lélek mondhatja: Mit bánt engem a távoli evangélikus eklézsiák sorsa? En készséggel odavetem válla- mat a magunk gyülekezetének terhe alá imádságomban könyörgök érte —, oltártüzét felszítom —, múltját megbecsülöm —, jövendőjét imádságomban Isten elé viszem —, a többire azonban legyen másnak gondja, azoknak, akik ámellé a másik oltár mellé tömörülnek. Magunknak is éppen elég a bajunk, még mások terhét is nem vehetjük magunkra ... Hányszor beszélünk mi is így és nem vesszük eszünkbe, hogy ezzel az okoskodással mennyire Kain mellé állunk...« Az Egyetemes Gyá|mintézet elnökének 19t>2. évi jelentéséből vettük ezt az idézetet. Nos, ez ellen a felelőtlen lélek ellen vette fel a harcot egyházunkban a Gyámintézet. Nem ma, már közel 100 évvel ezelőtt. Az Úristen szüntelenül megújuló kegyelmére mutat, hogy ebben a harcban Gyámintézetünket mind máig győzelemről győzelemre segíti. Ennek a harcnak a keménységétől és az Isten kegyelméből kapott győzelmek örömétől visszhangzott az a jelentés, amely Gyám- intézetünk legutóbbi közgyűlésén az elnök ajakéról elhangzott. Olvasóinkat ennek a győzelemnek az örömébe hívjuk azzal a reménységgel, hogy a győzelem örömének megosztása után rányílik a szemük a Kain-lélek elleni harc szent komolyságára és részt kérnek az újabb győzelem kivívásából. Mondanunk sem kell, hogy e harc egyetlen fegyvere a Jézus Krisztus iránti szeretet szolgáló és segítő készsége. Lássuk, mit művelt ez a fegyver az elmúlt évbenl I. A Gyámlntézet mindenekelőtt ösz- szogyűjtötte, a testvéri segítés erőit. A múlt év folyamán a magyarországi evangélikusok kereken 169.000 Ft sze- retetadománynak a súlyát vetették latba. Nemcsak az tetszetős, hogy ez az összeg mily tekintélyes, hanem az is, hogy milyen jó reménységre jogosító emelkedést jelent az 1951. évi gyámintézeti gyűjtéssel szemben: csaknem 40,000 forintot. Az emelkedés o23.2 százalék. Honnan került elő a testvéri segítő szeretetnek ez az adománya? Közvetlenül a négy egyházkerületből. A múlt évben a Gyámintézet még a régi egyházi szervezet keretei között munkálkodott. A »honnan« kérdésére valamennyire is helyes tájékozódást akkor nyerünk, ha az egyházkerületek népességi arányát és a gyámintézetl erőkifejtés arányát együtt szemléljük. így az alábbi képet nyerjük. Az egyházkerület neve A gyűjtés összege Gyűjtés */,-ban kifejezve Bányai egyházkerület 51,040 Ft 30.7 % Dunánlnneni „ 12,543 „ 7.4 %> Dunántúli ,, 81,741 „ 48.4 % Tiszai „ 22,773 „ 13.5 % 168,997 Ft 100.-% Legközelebb az egyházmegyék és 1—2 kiváló eredményt elért gyülekezet gyámintézeti erőkifejtéséről adunk példaadásul a fentiekhez hasonló képet. A magyarországi görög keleti egyház életéből A magyarországi görög-keleti egyház híveit az utóbbi időben újra élénken foglalkoztatja egyházuk elnevezése. A »gorög-keleli« elnevezés az 1888. évi IX. t. c. óta vtan érvényben. Az említett t. c. tárgyalásánál nagy vita volt azon, hogy »keleti orthodox« elnevezést használjanak inkább a görög keleti helyett. Az előbbi elnevezés sokkal inkább felelt volna meg ez egyház öntudatának, mint az utóbbi. A »görög-keleti« helytelen meghatározás és alapjában véve éippen úgy vonatkozhat a keleti orthodox epyházra, mint az urnáit görög katolikus egyházra is. A »görög« jelző használata azért sem helyes, mert a keleti egyház sohasem használta a nyugati egyháztól való megkülönböztetés céljából a régebben még pogány csengésű »görög« jelzőt, mint ahogy a nyugati egyház sem használta a »latint«. Annakidején az állam katolikus nyomásra nem engedélyezte nekik az »orthodox«, (igazhitű) elnevezést. KA magyarországi keleti orthodoxok fokozatos öntudatosodása, — írja az »Egyházi Krónika« c. görögkeleti egyházi haviíap —, valamint az a történelmi jelentőségű esemény, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya szétválasztotta az egyházat az államtól, és ezzel megteremtette a szó igazi értelmében vett vallásszabadságot, azt is eredményezte, hogy mi, keleti orthodoxok is saját nevünkön nevezhetjük magunkat, nem pedig egy mindenható államvallás képviselői által ránk kényszerített néven. Az »orthodox« elnevezés ma már közkeletű lett a mindennapi nyelv használatában és így vallásunkat és Egyházunkat ma már mi is úgy nevezhetjük, ahogyan a világon élő összes hittestvéreink: azzal az elnevezéssel, amely a legjobban felel meg Egyházunk ősi hagyományainakA magyarországi görögkeleti egyház tehát a jövőben az orthodox egyház kifejezését akarja használni, mint a világ minden más táján lakó hittestvéreik. * A budapesti orosz pravoszláv egyházközségnek nagy ünnepe volt január 4-én. Ezen a napon szentelte fel Kopolovics Iván adminisztrátor az egyháziközség Lendway-utea 26. sz. alatt berendezett új kápolnáját. A káÉLET ÉS HÁLÁL V alahol messze, fent a hegyek közt, egy ódon kis városban, meghalt egy öreg asszony. Olyan egyedül volt, mint egy magányos fenyő az erdei tisztáson. A jó szomszédok eltemették, a pap szépen búcsúztatta. Másnap hó esett s az új sír a fehér bundába takarózva oJyan lett. mint a többi köröskörül. Mert a sírok fel - dudorodnak és elsüppednek. A temető meg se moccan, olyan egykedvűen végzi ezt a munkát. De ennek az öreg asszonynak gyermeke él itt lent, távol a régi hegyektől. Jó gyermeke, aki nagyon szerette édesanyját. El sem vált volna tőle soha, de a földi létben vannak kiszámíthatatlan események s azok úgy hozták magukkal, hogy ennek a válásnak meg kellett történnie. Ismerem a halott anya leányát s mikor megjött a halál híre, megfogtam a kezét és próbáltam vigasztalni. Ilyenkor derül ki, milyen nehéz feladat ez. Holott ismerősöm volt a halott is, szerettem s becsültem jellemét, egyetlen vagyonát, amely vagyonban osztozkodott minden vendége is. Egy tiszta emberről nem nehéz jó szót mondani. A vigasztalás átment az emlékezésbe s eszünkbe jutottak a kedves nyári napok, amikor ott fent, a hegyek feledhetetlen völgyeiben, a nevezetes városban, vendégei voltunk ennek az ányának. A halál mind hasonlít egymáshoz, miként a születések is mind egyformák. Abban a pillanatban, midőn valaki meghal, másutt valaki a világra jő. Valahol a háttérbeni, ahol az erők és a 6Zámok egybeömlenek, kiegyenlítődik a halál az élet eseményével. Egyik sem szűnik meg, a két sorakozik folyvást tart s közben épül a világ. Es az emberi lét megtelik értelemmel. Egymásnak adjuk át az életet és a halált. Az élet azért szép, mert mögötte áll a halál. A halál azért nagy, mert mellette nő az élet. Szomorúak vagyunk, mert a halál nekünk töri le az élet egy darabját, egy emberit, akit szerettünk s akinek szfve értünk dobogott, ahogyan csak az anyai szív dobog. De megvigasztalódunk, mert az élet tovább folytatódik ezernyi ezer szálon. S a halál sem végleges. Elődeink voltak e utódaink előre mennek. Az öreg asszony, miikor élt, egyszerű volt és őszinte. Úgy tűnt fel, nem volt Irigy és nem volt hiú. Ez a szerencsés ember a földön. A vilá- got_ kevélység nélkül fogadta s köny- nyü szívvel vált meg tőle, amikor beleltek évei. Érzem, hoigy tiltakozna, ha többet frnék róla, mint ami igaz. Vékony vonóval egyetlen húron kell megszólaltatni azt a hegedüszót, amely az élet és- halál ességét mondja. Ml, élők, akik még hátra vagyunk, nem a halálnak vagyunk itt, hanem az életnek. Hogy építsünk és iavítsunk-azon a helyen, ahol állunk. Az öreg asszony nagyon szerette a szülőföldjét. Nem akart megválni tőle, azért maradt ott. A föld: a ma- go^ földje, a gyökerek földje, a vetés földje. Az ember is ott marad vetésnek. Hűséges szivektől susognak oly édesen a fák a régi városban, ahol rlinden foronv és fal úgy áll a szélijén, megbontnatatlanul, mint az emlékezet. Minő kishitűség kellene ahhoz, hogy ne bízzunk hazánkban, a földben, mely dajkált és a múlandót belőlünk magába fogadja, hogy újból ringasson s elsúgja egy jövendő kisfiúnak, amikor lehajlik a fűszálért: Milyen szép az élet! Élet és halál. Ezeregy neved van, fnégis a legiigazibb az, hogy haza. Merre vegyük az utat? Szülőföldem, te egyaránt a völgyekbe hajiasz és. felfutsz a hegytetőkre. Az emberi szív rögeid közt porlik röggé. Jó volt itt élni vagy méltatlan dolog, nem mindegy. Ládd, az élet nem áll meg egy percre sem' a halál előtt. Egy nemzet szíve szüntelen dobog, amíg van hazája. Haldoklók és szülő asszonyok ágyai közt megszaklthata.tlan lánc egy nép élete. Nem vagyunk egyedül. Együtt kell élnünk, együtt kell gondolkodnunk, egymás kezét kell fognunk. A béke nem csupán a halottaké ai földben, az élőké is. Tedd azzá te is, ti Is, mindnyájan. Minket a cselekvő szeretet ereje emel fel, mint ahogyan a gyermeket az anyai szeretet emléke tartja hasonló szeretetben mások iránt. A haza egyszerre mindenkié,, halottaké, élőké és eljövendöké. A szeretet ereje épít és szépít a múltba nőve s a jövőt hordozva. Szeretet és béke. Az anyák szere'ete s az alkotó népele békéje. Szalatnal RezsS polnaszentelés után Szent Lithurgla következett, melynek végén az adminisztrátor melegen üdvözölte a híveket az új kápolna felszentelése alkalmából. Azzal adta át az egyházközségnek a felszentelt új kápolnát, hogy az abban végzendő istentiszteletek segítsék a híveket az üdvözülés útján. Alexlj moszkvai pátriárka áldását adta az új budapesti ortodox kápolnára és a benne folyó egyházi életre. * Múlt év december 22-én nagy megtiszteltetésben volt része aj magyar ortodox egyházaknak. Átutazott Budapesten Nyikoláj metropolis, a Béke Világtanács tagja, aki a népek bécsi kongresszusára küldött szovjet delegáció tagjaként tért vissza Moszkvába. A Keleti pályaudvaron Kopolö- vics Iván adminisztrátor fogadta a budapesti orthodox lelkészek és más funkcionáriusok társaságában. A fogadás alkalmával — amelyet a szovjet küldöttség tiszteletére a pályaudvar dísztermében rendeztek meg a magyar orthodox egyház adminisztrátora ismertette Nyikoláj inetropolitával a magyarországi magyar és orosz orthodox egyházközségek életét és szükségleteit. GYÜLEKEZETI HÍREK Február 15. Quinquagesima. ötvened vasárnapja. Igék: d. e. Jak. 3:13—17., Máté 23:23—39., d. u. Zsoltár 12. Liturgikus szín: zöld.
