Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-02-08 / 6. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1953. FEBRUAR 8. A DéBS EgySiázkerüSetbeo tartott háztartási vizsgásatok eredménye A déli egyházkerület esperesi gyűlé­sén, mélyen Dezséry László püspök elnöklétével mind a nyolc esperes részt vett, végig tárgyalták az egy­házkerület egész területén lefolyt gyü­lekezeti és egyházmegyei háztartások , eredményejt. A tárgyalás eredményei . kapcsán az egyházkerületi presbité­rium elé terjesztették, ameiy azt újra megvitatta. , . ......................... Bfztató' kép tárult az egyházkerü­let hivatalos vezetői elé. Egyház­megyéink és gyülekezeteink élet­képesek, természetesen, úgy, hogy mindenüít lényeges szerepet ját­szik az államsegély. Számottevő visszaesés legfeljebb egyházmegyénként két-három gyüle­kezetben észlelhető, de ezekben is fenn tudott állni az egyházközség az el­múlt két esztendő alatt és teljesíteni tudta a szerény költségvetést. Az elmúlt két esztendő eredményei nyertek most összehasonlítást, mivel az egyházkerületben 1950-ben is volt hasonló vizsgálat, s nagy megelége­dést jelentett az egyházkerületi veze tők'számára az, hogy ennek a két­évenként megismétlődő s 1950-ben elkezdett háztartási ellenőrzésnek ilyen jó hatásai mutatkoznak a gyüle­kezetek és az egyházmegyék életé­ben. Elsősorban az volt örvendetes, hogy azokat a megjegyzéseket, amelye­ket az l9S0-bcn tartott vizsgálat után ugyancsak esperesi értekezr let alapján az egyházkerületi ve­zetőség tett, mindazokon a ponto­kon, ahol megjegyezni .valója volt, mindenütt figyelembe vették s a hi­bák kijavításán odaadóan fáradoz­tak. Bebizonyosodott, hogy az egy­házmegyék és az egyházközségek háztartásának ez az elvj irányítása s a segítség, amit a közös tapaszta­latokból tudtak nyerni kisebb egy­házi testületeink, igen áldásos. A Déli egyházkerület elhatározta, hogy az egyházmegyéik közül a legki­sebb lehetőségekkel dolgozó Cson- grád-Szolnoki egyházmegyét továbbra is" egvháikéruleti támogatásban része­sítik s ugyanezt kilátásba Helyezték a Somogy-Zaiai egyházmegye részére is, ahol még az anyagi lehetőségek nem tisztázódtak, hiszén összetételé­ben ez a legfiatalabb, egyházmegye. Az esperesi értekezlet és az egyház­kerületi presbitérium a háztartási vizsgálatokkal kapcsolatos hafáröza- tában többek között nyomatékosan ál­lapítja meg, hogy a legközelebbi feladat az egyház- .■ megyék körén belül a gyülekeze­tek és a lelkészek egymást támo­gató szeretetének és testvériségé­nek kiépítése. Elrendelték, hogy mindenütt töre­kedni keli arra, hogy az egyházköz­ségekben ne csak a presbitérium, ha­nem a közgyűlés is ternplomozó, házzal törődő gyülekezet is értesüljön az epdiáz háztartási kérdéseiről s vé­leményét nyíl várathass a azokban. A gyülekezetek népének részvé­tele a* egyházmegye háztartási ban necsak adakozásban és hoz­zájárulásban. hanem a gyüleke­zeti háztartás ismeretében Is mu­tatkozzék még. Általános megállapítássá lett, hogy azok a gyülekezetek maradtak el, gyengültek meg, vagy, estek vissza, amelyekben automatiku­san és minden újítás nélkül alkal­maznák a régi egyházi adó kiveté­sének elavult rendszerei éi viszont azokban a gyülekezetekben tud­nak lépést tartani évről-évre a kö­vetelményekkel, amelyekben rugal­masan és az egyház életét jói ismerve újítanak az egyházlcnn- tartás rendszerén. Néhol csodálatos eredményeket ér­tek el azzal, hogy az egyházfenntar­tó hívek hozzájárulásait a templomi istentiszteletre központosították és az offertóriumok a felajánlásos vasárna­poknak az önkéntes adakozásnak út­jára tértek. Megállapították, hogy a nagyi gyü­lekezetek, különösen a fővárosi és délalföldi nagy városokban, termé­szetes visszaesést mutatnak, ami ab­ból folyik, hogy ezeken a helyeken ér­vényesülnek a legvilágosabban a bele- születéses népegyházi rendszeriül elve életmód felbomlásának jelei. Ezen nagy gyülekezetek közül azonban mindenütt helyt tudnak állni a gyüle­kezetek, ahol felismerték a társadalmi változásokból következő új egyházi fejlődést és az önkéntesség alapjára helyezték az egyházi háztartást. Bizonyos, hogy a háztartási vizsgá­latok eredményei, amiket a fenti két gyűlésen hozott határozatok alapján a gyülekezetekkel a közeljövőben megismertetnek, ismét okulásul fog­nak szolgálni és irányadóak lesznek a következő két esztendőre. Az evangélikus híveknek egyházsze- retetén és áldozatkészségén épül fel egyházi életünk s bizonyos, hogy hí­veink egyházfenntartó öntudata a ma­gyar evangélikus egyház egyik leg­fontosabb kérdése. Tudatában kell lennünk azoilban annak is, hogy egyházunkat nem az anyagiak, hanem Isten igéjé­nek tiszta hirdetése és taní'ása biztosítják. A gyü'ekezetet az ige teremti, az ige hallgató és az igé­re hallgató hívek fogják biztosí­tani egyházunk jövőjét. A háztar­tási vizsgá'atok legfőbb eredmé­nye az, hogy az egyházkerület ve­zetősége hálaadással állott meg Isten előtt az elért eredmények felett és háaadásra buzdítja a gyülekezeteket mindenütt azért, hogy Isten a magyar evangélikus egyháznak ma is olyan gazdag életlehetőségeket biztosít. A NÉPEK BÉKÉT AKARNAK! A népek bécsi kongresszusának ered­ményeként a békemozgalom egyre erősebbé válik szerte a világon. A jó- érzésű és becsületes emberek minde­nütt tiltakoznak az újabb háborút ki­robbantani akaró intézkedések ellen. Ez a tiltakozás most már szervezett ós ezért egvne eredményesebb is. Nyugat-Európában a békeharc köz­vetlen oólja a Nyugat-Németországgal kötendő keretszerződés' megakadályo­zása. A német és a francia baloldali pártok egységes felhívással fordul­tak a német és a francia néphez és harcra szólítottak fel minden be­csületesen gondolkozó embert, hogy akadályozzák meg ennek a háborús szerződésnek a ratifikálá­sát. A keretszerződés célja az, hogy fel­élessze a német m-ilitarizmust és a né­met népet ágy útölte! ékként szolgál­tassa az amerikaiak kezébe. Ez ellen a terv elten elsősorban ma guk a németek tiltakoznak. A jószándékú, becsületes németek maguk látták be azt, hogy a német A lelkészválasztás szabályozásának kérdése a zsinat III. ülésszakán Zsinatunk harmadik ülésszakának egyik legjelentősebb feladata lesz a lelkészválasztás szabályozásának kér­dése. Az új törvénynek meg-kell ol­dania sok olyan nehézséget, amelyet a jelenlegi lelkészválasztási rendszer alapján megoldani csak nagy nehéz­ségekkel lehet. A nehézségek a gyülekezet szem- ' pontjából akkor mutatkoznak, amikor a gyülekezet és a lelkész^ viszonya valamilyen ’ Okból meg­romlott és új lelkész munkába ál­lítása oídhan á meg , a helyzetet. Az eddigi rendszer csak igen bonyo­lult lelkészcsere útján biztosított le­hetőséget megoldásra ............................ A lelkészek szempontjából azzal nehezíti meg a mostani rendszer a helyzetet, hogy a továbbjutás le- . , hetőségét erősen hátráltatja. A jelenlegi rend következtében sok lelkész idősebb korában is kénytelen volt azon a helyen tovább szolgálni, ahol egész fiatal korában megválasz­tották. Sok lelkész szolgál idősebb korában is nehéz szórványterületen, ahol fiatalabb munkaerő beállítása lenne szükséges az erős fizikai mun­kát igénylő szolgálatok miatt. A jelenlegi törvény történelmi gyö­kerei talán még azokra az időkre nyúlnak vissza, mikor a lelkész sze­mélyileg teljesen alá volt rendelve a gyülekezetnek, amikor a gyülekezet évről-évre döntött abban a kérdésben, hogy meg akarja-e tartani lelkészet következő évre is alkalmazásában, vagy sem. Ez volt az úgytfevezet »papma- rasztás« gyakorlata. Az egyházi törvényhozásnak ebben az időben ezzel a gyakorlattal szemben, mely az Igehirdető szolgálatot az állandó változással bizonyta­lan helyzetbe hozta, az volt a fel­adata, hogy egy bizonyos stabili­tást, mozdítliatalanságot biztosít­son a lelkészek számára. A ml időnkben viszont már ezt a moz­dulatlanságot biztosítani szándé­kozó egyházi törvény sokszor aka-_ dályozza az igehirdetői szolgálat egészséges kibontakozását és fo­lyamatos biztosítását a gyülekeze­tekben, beteg helyzeteket rögzít, kevés alkalmat nyújt az orvos­lásra. A készülő új ielkészválasztási törvény tervezete két szempontot tart szem előtt, amikor a megoldás útját keresi. Az egyik szempont az a régi protestáns egyházkor­mányzati elv, amely szerint a gyü­lekezetek maguk döntenek az ige- hlrdefől 8t0ig5fS^n^yFTÄfdF . selben. A másik szempont, hogy a gyülekeze­tek' közös' érdeke, az < egyházkerületen belüli zavartalan élet rendje biztosít­ható legyen, vagyis, hogy a gyülekezeti és á közegyházi érdek egybehangolód­jék. Ezt a célt az evangélikus egyház­ban .......... a püspöki egyházkormányzat ha­Készülj az ige hallgatására! Hatvanad vasárnap Máté tv. 13, 10-17. Jézus példázatait úgy szoktuk ér­tékelni, hogy ezekkel jézus közelebb akarta hozni s érthetőbbé, világosab­bá lenni számunkra Isten királyságá­nak a titkait. Pedik nem egészen igy van. A példázatokat és Istennek min­den igéjét csak az hallja meg és érti meg igazán, akinek ez megadatott. Különben még Istennek legvilágosabb beszéde is süket fülekbe ütközik; aki pedig süket füllel hallja Isten beszé­dét, annak ez nem üdvösséget, ha­nem ítéletet, kárhozatot szerez. Szinte még megdöbbentőbb az az állítás, hogy »akinek van, annak adatik és bővölködik; de akinek nincs, az is el- vélelik tőle, amije van«. Ez nyilván­valóan Isten ajándékaira értendő: aki híven sáfárkodik velük, annak számá­ra megsokszorozódjak; aki ellenben nem becsüli meg, .elássa, az el is veszti. így vagyunk Isten titkai lá­tásának és hallásának ajándékával is. Mi abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy Isten beszéde, igéje szól hozzánk, hogy feltárja Istennek azokat a csodálatos dolgait, amelyek a mi üdvösségünkre valók. Vájjon mennyit hallunk és látunk meg mi ezekből? Avagy Istennek az emberi szó rejtettségében megszólaló‘ igéje minket is megbotránkozásra indít, hogy fülünket bedugjuk és szemünket behunyjak és úgy rohanjunk a vesz­tünkbe? Már a böjti idő közeledte is arra készlet, hogy bünbánatot tart­unk, és könyörögjünk azért, hogy meghalljuk és megértsük Istennek be­szédét (Luk. 11, 28.). Wiczián De&ö gyományos gyakorlata szolgálja. Ennek a két szempontnak a figye­lembevételével a zsinati terv bizto­sítja az egyházközségek meghí­vás! jogát. Abban az esetben vi­szont, ha a gyülekezet nem jut F egyetértésre a lelkészmeghívás te- Tklnteíében, a püspök feladata,‘ ' * hogy kinevezéssel töltse be az üresén maradt lelkész! állást. , i % t '■ ■. t • •'' ' *•. . ' . A .tervezet szerint továbbá minden egyházkerületben letkészjelölö bizott­ságot kell szervezni, amely a püspök­kel' együtt dolgozik. Azok a lei Készek, akik gyülekezetükből más gyülekezetbe kívánnak kerülni és alelkészi oklevelet elnyert segédlelkészek a kerületi lel­készjelölő bizottsághoz adják be álta­lános pályázatukat, a gyülekezetükből való távozás indokolásával és feltün­tetve azt, hogy milyen típusú gyüleke­zetbe szenein ének kerülni. A bizottság ezen általános pályázatokat veszi figye­lembe, de más személyeket is tekintetbe vehet kinevezések .esetén. A lelkészmeghívás! eljárást és szabályzatot jelenlegi formájában tartják fenn. A lelkészek pályázatukat bármelyik egyházkerület lelkészjelölő bizottságá­nál benyújthatják, de csak saját püs­pökükön keresztül. A tervezet a református egyház 1951. október, 21-én megnyitott, zsinata által hozott törvényéhez hasonlóan, a le! készek egyházig közérdekből való át-" helyezései is rendez?. Er'szerínl birói er- Járás során az áthelyezés egyházi köz­érdekből akkor is kimondható, ha a bíróság sem a lelkész, sem a presbi­térium, illetőleg az egyházközség hiba jat nem állapítja meg. Ilyen esetben az eljárás és áthelyezés költségeit az egyházkerület viseli. A tervezet alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a gyülekezetekben a hos­szasan elhúzódó választási küzdelme­ket, amelyek a gyülekezet egységét nem egyszer hosszú időre megbontot­ták, a rendszeres igeszolgálatot meg­zavarták, megszüntesse. A lelkészek áthelyezésére és a lelkészválasztás rendjére vonat­kozó két törvény kombinálva oe- dig megoldhat minden kérdést, ami a gyülekezetek és a lelké­szek érdekeit szolgálja, többek kö­zött azt a problémát is, hogy a lel­készek előrejutását gyengébb hely­ről jobb helyek felé elősegítsük. militarizmus és nacionalizmus mi­lyen szörnyű veszélyt jelent egész Európára, de elsősorban magára a német népre. A két világháború borzalmai megmu­tatták, hogy ezen az úton csak a pusz­tulás felé lehet haladni. Ezért tiltakoz­nak a keretszerződés ellen. De tiltakoznak a keretszerződés ellen mindazok az államok, melyek a saját bőrükön tapasztalták a militarizmus hódítását. Elsősorban Franciaország. A íránciák okultak á kél világháború ta­pasztalataiból ésf nem akarják még egyszer békés otthonaikat egy újabb háborúinak kitenni. A német és francia nép most nagy ’közös mozgalomban tiltakozik a keret- szerződés ellen. Ez a tiltakozás sztráj­kok, gyűlések, cikkek és tömegtünte­tések formájában nyilvánul meg.' Nyilvánvalóvá teszi a két nép béke- akaratát és testvériségét is. A béke erőinek ezzel az összefogá­sával szemben ált a háborús gyújtoga­tok alattomos aknamunkája. Nem mernek nyíltan állást fogfalni a béka ellen és a háború mellett, hanem tetsze­tős jelszavakba igyekeznek burkolni, szándékaikat. Azonban lépten-nyomon leleplezik őket. Múlt év őszén nyl'vá- nosságra került a nyugatnémet fasiszta' ifjúsági szövetség egy halállistája, melyen azok a német hazafiak szere­pelnek, akik a béke melletti harcban vezetik a német népet. Köztudomású az is, hogy ezen a halál-listán két lelkész is szerepel: Nicmöller Márton és Mochalski. Most ennek az ügynek újabb részletei kerültek napvilágra és kiderült, hogy, nemcsak néhány vezető szerepelt á halál-listán, hanem többszáz becsüle­tes. hazafi.. A papokban elhangzott cgy . Interpelláció á bonni parlamentben, amely világot vetett arra, hogy sok tíz­ezer nyugatnémet ifjút-szedtek,cjsszft a francia idegenlégióba! Ezeket áz> ifi lakat Afrikába és Vietnamba • vájszík,'. hogy a francia gyarmatosítók érdekeit, védjék. 1950 ■ óta mintegy harminc­ezer nyugatnémet ifjú esett el 'Viet­námban. A két szembenálló tábor között . olyan éles a különbség, hogy. min- , den jóérzésö embernek csak a béke oldalára lehet állni. A mi egy; Házunk is a béke oldalán áll és büszkék vagyunk arra, hogy a né­met evangélikus testvérek közü! is egyre többen Ismerik fel é.s köve­tik Isten békeakaratát. Tudjuk és hisszük, hogy Istennek ez a béke- akarata győzedelmeskedik. IMÁDSÁG Szerető mennyei Atyánk a Jéztis Krisztusban! Köszönjük Neked mind­azt, amivel az elmúlt héten érdemtele­nül Is megajándékoztál bennünket. Köszönjük, hogy meleg otthonunk van, ahol az elmúlt hét fáradalmait kipi­henhetjük. Köszönjük, hogy családunk van és egészséges gyermekeink, akik­ben örömünket lelhetjük és akinek a jövőjéért olyan jó dolgozni. Köszönjük a munkaalkalmakat és az erőt és egészséget annak elvégzéséhez. Kö­szönjük, hogy békességünk van az otthonunkban, munkahelyünkön, ha­zánkban. Köszönjük, hogy annyi em­ber szívében ébreszted és táplálod ennek a békességnek a kívánását és az azért végzett lankadatlan fáradozást. — De legfőképpen köszönjük, hogy Veled is békességünk van a Jézus Krisztus által, akinek a követésére és szolgálatára elhívtál bennünket. Ké­rünk is Téged, hogy látogass meg bennünket a te szeretcteddel, hogy mi Is tudjuk embertársainkat úgy sze­retni, mint Te minket. Szzntlelkeddel világosítsd meg az utat. amelyen egy­házunknak, felelős vezetőinknek és híveinknek, hazánknak, népünknek és vezetőinknek biztos járása lehet. Áldd meg igéd hirdetését és hallgatását és hallgasd meg kegyelmesen imádságun­kat Szent Fiad, a Jézus Krisztus nevé­ben. Amen. . . Pálfy Miklós dr. (Rádióban elmondott imádság.) „VEZESS ENGEM A TE IGAZSÁGODBAN ÉS TANÍTS ENGEM“ (Zsolt. 25:5)]

Next

/
Thumbnails
Contents