Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-02-08 / 6. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1953. FEBRUAR 8. A DéBS EgySiázkerüSetbeo tartott háztartási vizsgásatok eredménye A déli egyházkerület esperesi gyűlésén, mélyen Dezséry László püspök elnöklétével mind a nyolc esperes részt vett, végig tárgyalták az egyházkerület egész területén lefolyt gyülekezeti és egyházmegyei háztartások , eredményejt. A tárgyalás eredményei . kapcsán az egyházkerületi presbitérium elé terjesztették, ameiy azt újra megvitatta. , . ......................... Bfztató' kép tárult az egyházkerület hivatalos vezetői elé. Egyházmegyéink és gyülekezeteink életképesek, természetesen, úgy, hogy mindenüít lényeges szerepet játszik az államsegély. Számottevő visszaesés legfeljebb egyházmegyénként két-három gyülekezetben észlelhető, de ezekben is fenn tudott állni az egyházközség az elmúlt két esztendő alatt és teljesíteni tudta a szerény költségvetést. Az elmúlt két esztendő eredményei nyertek most összehasonlítást, mivel az egyházkerületben 1950-ben is volt hasonló vizsgálat, s nagy megelégedést jelentett az egyházkerületi veze tők'számára az, hogy ennek a kétévenként megismétlődő s 1950-ben elkezdett háztartási ellenőrzésnek ilyen jó hatásai mutatkoznak a gyülekezetek és az egyházmegyék életében. Elsősorban az volt örvendetes, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyeket az l9S0-bcn tartott vizsgálat után ugyancsak esperesi értekezr let alapján az egyházkerületi vezetőség tett, mindazokon a pontokon, ahol megjegyezni .valója volt, mindenütt figyelembe vették s a hibák kijavításán odaadóan fáradoztak. Bebizonyosodott, hogy az egyházmegyék és az egyházközségek háztartásának ez az elvj irányítása s a segítség, amit a közös tapasztalatokból tudtak nyerni kisebb egyházi testületeink, igen áldásos. A Déli egyházkerület elhatározta, hogy az egyházmegyéik közül a legkisebb lehetőségekkel dolgozó Cson- grád-Szolnoki egyházmegyét továbbra is" egvháikéruleti támogatásban részesítik s ugyanezt kilátásba Helyezték a Somogy-Zaiai egyházmegye részére is, ahol még az anyagi lehetőségek nem tisztázódtak, hiszén összetételében ez a legfiatalabb, egyházmegye. Az esperesi értekezlet és az egyházkerületi presbitérium a háztartási vizsgálatokkal kapcsolatos hafáröza- tában többek között nyomatékosan állapítja meg, hogy a legközelebbi feladat az egyház- .■ megyék körén belül a gyülekezetek és a lelkészek egymást támogató szeretetének és testvériségének kiépítése. Elrendelték, hogy mindenütt törekedni keli arra, hogy az egyházközségekben ne csak a presbitérium, hanem a közgyűlés is ternplomozó, házzal törődő gyülekezet is értesüljön az epdiáz háztartási kérdéseiről s véleményét nyíl várathass a azokban. A gyülekezetek népének részvétele a* egyházmegye háztartási ban necsak adakozásban és hozzájárulásban. hanem a gyülekezeti háztartás ismeretében Is mutatkozzék még. Általános megállapítássá lett, hogy azok a gyülekezetek maradtak el, gyengültek meg, vagy, estek vissza, amelyekben automatikusan és minden újítás nélkül alkalmaznák a régi egyházi adó kivetésének elavult rendszerei éi viszont azokban a gyülekezetekben tudnak lépést tartani évről-évre a követelményekkel, amelyekben rugalmasan és az egyház életét jói ismerve újítanak az egyházlcnn- tartás rendszerén. Néhol csodálatos eredményeket értek el azzal, hogy az egyházfenntartó hívek hozzájárulásait a templomi istentiszteletre központosították és az offertóriumok a felajánlásos vasárnapoknak az önkéntes adakozásnak útjára tértek. Megállapították, hogy a nagyi gyülekezetek, különösen a fővárosi és délalföldi nagy városokban, természetes visszaesést mutatnak, ami abból folyik, hogy ezeken a helyeken érvényesülnek a legvilágosabban a bele- születéses népegyházi rendszeriül elve életmód felbomlásának jelei. Ezen nagy gyülekezetek közül azonban mindenütt helyt tudnak állni a gyülekezetek, ahol felismerték a társadalmi változásokból következő új egyházi fejlődést és az önkéntesség alapjára helyezték az egyházi háztartást. Bizonyos, hogy a háztartási vizsgálatok eredményei, amiket a fenti két gyűlésen hozott határozatok alapján a gyülekezetekkel a közeljövőben megismertetnek, ismét okulásul fognak szolgálni és irányadóak lesznek a következő két esztendőre. Az evangélikus híveknek egyházsze- retetén és áldozatkészségén épül fel egyházi életünk s bizonyos, hogy híveink egyházfenntartó öntudata a magyar evangélikus egyház egyik legfontosabb kérdése. Tudatában kell lennünk azoilban annak is, hogy egyházunkat nem az anyagiak, hanem Isten igéjének tiszta hirdetése és taní'ása biztosítják. A gyü'ekezetet az ige teremti, az ige hallgató és az igére hallgató hívek fogják biztosítani egyházunk jövőjét. A háztartási vizsgá'atok legfőbb eredménye az, hogy az egyházkerület vezetősége hálaadással állott meg Isten előtt az elért eredmények felett és háaadásra buzdítja a gyülekezeteket mindenütt azért, hogy Isten a magyar evangélikus egyháznak ma is olyan gazdag életlehetőségeket biztosít. A NÉPEK BÉKÉT AKARNAK! A népek bécsi kongresszusának eredményeként a békemozgalom egyre erősebbé válik szerte a világon. A jó- érzésű és becsületes emberek mindenütt tiltakoznak az újabb háborút kirobbantani akaró intézkedések ellen. Ez a tiltakozás most már szervezett ós ezért egvne eredményesebb is. Nyugat-Európában a békeharc közvetlen oólja a Nyugat-Németországgal kötendő keretszerződés' megakadályozása. A német és a francia baloldali pártok egységes felhívással fordultak a német és a francia néphez és harcra szólítottak fel minden becsületesen gondolkozó embert, hogy akadályozzák meg ennek a háborús szerződésnek a ratifikálását. A keretszerződés célja az, hogy felélessze a német m-ilitarizmust és a német népet ágy útölte! ékként szolgáltassa az amerikaiak kezébe. Ez ellen a terv elten elsősorban ma guk a németek tiltakoznak. A jószándékú, becsületes németek maguk látták be azt, hogy a német A lelkészválasztás szabályozásának kérdése a zsinat III. ülésszakán Zsinatunk harmadik ülésszakának egyik legjelentősebb feladata lesz a lelkészválasztás szabályozásának kérdése. Az új törvénynek meg-kell oldania sok olyan nehézséget, amelyet a jelenlegi lelkészválasztási rendszer alapján megoldani csak nagy nehézségekkel lehet. A nehézségek a gyülekezet szem- ' pontjából akkor mutatkoznak, amikor a gyülekezet és a lelkész^ viszonya valamilyen ’ Okból megromlott és új lelkész munkába állítása oídhan á meg , a helyzetet. Az eddigi rendszer csak igen bonyolult lelkészcsere útján biztosított lehetőséget megoldásra ............................ A lelkészek szempontjából azzal nehezíti meg a mostani rendszer a helyzetet, hogy a továbbjutás le- . , hetőségét erősen hátráltatja. A jelenlegi rend következtében sok lelkész idősebb korában is kénytelen volt azon a helyen tovább szolgálni, ahol egész fiatal korában megválasztották. Sok lelkész szolgál idősebb korában is nehéz szórványterületen, ahol fiatalabb munkaerő beállítása lenne szükséges az erős fizikai munkát igénylő szolgálatok miatt. A jelenlegi törvény történelmi gyökerei talán még azokra az időkre nyúlnak vissza, mikor a lelkész személyileg teljesen alá volt rendelve a gyülekezetnek, amikor a gyülekezet évről-évre döntött abban a kérdésben, hogy meg akarja-e tartani lelkészet következő évre is alkalmazásában, vagy sem. Ez volt az úgytfevezet »papma- rasztás« gyakorlata. Az egyházi törvényhozásnak ebben az időben ezzel a gyakorlattal szemben, mely az Igehirdető szolgálatot az állandó változással bizonytalan helyzetbe hozta, az volt a feladata, hogy egy bizonyos stabilitást, mozdítliatalanságot biztosítson a lelkészek számára. A ml időnkben viszont már ezt a mozdulatlanságot biztosítani szándékozó egyházi törvény sokszor aka-_ dályozza az igehirdetői szolgálat egészséges kibontakozását és folyamatos biztosítását a gyülekezetekben, beteg helyzeteket rögzít, kevés alkalmat nyújt az orvoslásra. A készülő új ielkészválasztási törvény tervezete két szempontot tart szem előtt, amikor a megoldás útját keresi. Az egyik szempont az a régi protestáns egyházkormányzati elv, amely szerint a gyülekezetek maguk döntenek az ige- hlrdefől 8t0ig5fS^n^yFTÄfdF . selben. A másik szempont, hogy a gyülekezetek' közös' érdeke, az < egyházkerületen belüli zavartalan élet rendje biztosítható legyen, vagyis, hogy a gyülekezeti és á közegyházi érdek egybehangolódjék. Ezt a célt az evangélikus egyházban .......... a püspöki egyházkormányzat haKészülj az ige hallgatására! Hatvanad vasárnap Máté tv. 13, 10-17. Jézus példázatait úgy szoktuk értékelni, hogy ezekkel jézus közelebb akarta hozni s érthetőbbé, világosabbá lenni számunkra Isten királyságának a titkait. Pedik nem egészen igy van. A példázatokat és Istennek minden igéjét csak az hallja meg és érti meg igazán, akinek ez megadatott. Különben még Istennek legvilágosabb beszéde is süket fülekbe ütközik; aki pedig süket füllel hallja Isten beszédét, annak ez nem üdvösséget, hanem ítéletet, kárhozatot szerez. Szinte még megdöbbentőbb az az állítás, hogy »akinek van, annak adatik és bővölködik; de akinek nincs, az is el- vélelik tőle, amije van«. Ez nyilvánvalóan Isten ajándékaira értendő: aki híven sáfárkodik velük, annak számára megsokszorozódjak; aki ellenben nem becsüli meg, .elássa, az el is veszti. így vagyunk Isten titkai látásának és hallásának ajándékával is. Mi abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy Isten beszéde, igéje szól hozzánk, hogy feltárja Istennek azokat a csodálatos dolgait, amelyek a mi üdvösségünkre valók. Vájjon mennyit hallunk és látunk meg mi ezekből? Avagy Istennek az emberi szó rejtettségében megszólaló‘ igéje minket is megbotránkozásra indít, hogy fülünket bedugjuk és szemünket behunyjak és úgy rohanjunk a vesztünkbe? Már a böjti idő közeledte is arra készlet, hogy bünbánatot tartunk, és könyörögjünk azért, hogy meghalljuk és megértsük Istennek beszédét (Luk. 11, 28.). Wiczián De&ö gyományos gyakorlata szolgálja. Ennek a két szempontnak a figyelembevételével a zsinati terv biztosítja az egyházközségek meghívás! jogát. Abban az esetben viszont, ha a gyülekezet nem jut F egyetértésre a lelkészmeghívás te- Tklnteíében, a püspök feladata,‘ ' * hogy kinevezéssel töltse be az üresén maradt lelkész! állást. , i % t '■ ■. t • •'' ' *•. . ' . A .tervezet szerint továbbá minden egyházkerületben letkészjelölö bizottságot kell szervezni, amely a püspökkel' együtt dolgozik. Azok a lei Készek, akik gyülekezetükből más gyülekezetbe kívánnak kerülni és alelkészi oklevelet elnyert segédlelkészek a kerületi lelkészjelölő bizottsághoz adják be általános pályázatukat, a gyülekezetükből való távozás indokolásával és feltüntetve azt, hogy milyen típusú gyülekezetbe szenein ének kerülni. A bizottság ezen általános pályázatokat veszi figyelembe, de más személyeket is tekintetbe vehet kinevezések .esetén. A lelkészmeghívás! eljárást és szabályzatot jelenlegi formájában tartják fenn. A lelkészek pályázatukat bármelyik egyházkerület lelkészjelölő bizottságánál benyújthatják, de csak saját püspökükön keresztül. A tervezet a református egyház 1951. október, 21-én megnyitott, zsinata által hozott törvényéhez hasonlóan, a le! készek egyházig közérdekből való át-" helyezései is rendez?. Er'szerínl birói er- Járás során az áthelyezés egyházi közérdekből akkor is kimondható, ha a bíróság sem a lelkész, sem a presbitérium, illetőleg az egyházközség hiba jat nem állapítja meg. Ilyen esetben az eljárás és áthelyezés költségeit az egyházkerület viseli. A tervezet alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a gyülekezetekben a hosszasan elhúzódó választási küzdelmeket, amelyek a gyülekezet egységét nem egyszer hosszú időre megbontották, a rendszeres igeszolgálatot megzavarták, megszüntesse. A lelkészek áthelyezésére és a lelkészválasztás rendjére vonatkozó két törvény kombinálva oe- dig megoldhat minden kérdést, ami a gyülekezetek és a lelkészek érdekeit szolgálja, többek között azt a problémát is, hogy a lelkészek előrejutását gyengébb helyről jobb helyek felé elősegítsük. militarizmus és nacionalizmus milyen szörnyű veszélyt jelent egész Európára, de elsősorban magára a német népre. A két világháború borzalmai megmutatták, hogy ezen az úton csak a pusztulás felé lehet haladni. Ezért tiltakoznak a keretszerződés ellen. De tiltakoznak a keretszerződés ellen mindazok az államok, melyek a saját bőrükön tapasztalták a militarizmus hódítását. Elsősorban Franciaország. A íránciák okultak á kél világháború tapasztalataiból ésf nem akarják még egyszer békés otthonaikat egy újabb háborúinak kitenni. A német és francia nép most nagy ’közös mozgalomban tiltakozik a keret- szerződés ellen. Ez a tiltakozás sztrájkok, gyűlések, cikkek és tömegtüntetések formájában nyilvánul meg.' Nyilvánvalóvá teszi a két nép béke- akaratát és testvériségét is. A béke erőinek ezzel az összefogásával szemben ált a háborús gyújtogatok alattomos aknamunkája. Nem mernek nyíltan állást fogfalni a béka ellen és a háború mellett, hanem tetszetős jelszavakba igyekeznek burkolni, szándékaikat. Azonban lépten-nyomon leleplezik őket. Múlt év őszén nyl'vá- nosságra került a nyugatnémet fasiszta' ifjúsági szövetség egy halállistája, melyen azok a német hazafiak szerepelnek, akik a béke melletti harcban vezetik a német népet. Köztudomású az is, hogy ezen a halál-listán két lelkész is szerepel: Nicmöller Márton és Mochalski. Most ennek az ügynek újabb részletei kerültek napvilágra és kiderült, hogy, nemcsak néhány vezető szerepelt á halál-listán, hanem többszáz becsületes. hazafi.. A papokban elhangzott cgy . Interpelláció á bonni parlamentben, amely világot vetett arra, hogy sok tízezer nyugatnémet ifjút-szedtek,cjsszft a francia idegenlégióba! Ezeket áz> ifi lakat Afrikába és Vietnamba • vájszík,'. hogy a francia gyarmatosítók érdekeit, védjék. 1950 ■ óta mintegy harmincezer nyugatnémet ifjú esett el 'Vietnámban. A két szembenálló tábor között . olyan éles a különbség, hogy. min- , den jóérzésö embernek csak a béke oldalára lehet állni. A mi egy; Házunk is a béke oldalán áll és büszkék vagyunk arra, hogy a német evangélikus testvérek közü! is egyre többen Ismerik fel é.s követik Isten békeakaratát. Tudjuk és hisszük, hogy Istennek ez a béke- akarata győzedelmeskedik. IMÁDSÁG Szerető mennyei Atyánk a Jéztis Krisztusban! Köszönjük Neked mindazt, amivel az elmúlt héten érdemtelenül Is megajándékoztál bennünket. Köszönjük, hogy meleg otthonunk van, ahol az elmúlt hét fáradalmait kipihenhetjük. Köszönjük, hogy családunk van és egészséges gyermekeink, akikben örömünket lelhetjük és akinek a jövőjéért olyan jó dolgozni. Köszönjük a munkaalkalmakat és az erőt és egészséget annak elvégzéséhez. Köszönjük, hogy békességünk van az otthonunkban, munkahelyünkön, hazánkban. Köszönjük, hogy annyi ember szívében ébreszted és táplálod ennek a békességnek a kívánását és az azért végzett lankadatlan fáradozást. — De legfőképpen köszönjük, hogy Veled is békességünk van a Jézus Krisztus által, akinek a követésére és szolgálatára elhívtál bennünket. Kérünk is Téged, hogy látogass meg bennünket a te szeretcteddel, hogy mi Is tudjuk embertársainkat úgy szeretni, mint Te minket. Szzntlelkeddel világosítsd meg az utat. amelyen egyházunknak, felelős vezetőinknek és híveinknek, hazánknak, népünknek és vezetőinknek biztos járása lehet. Áldd meg igéd hirdetését és hallgatását és hallgasd meg kegyelmesen imádságunkat Szent Fiad, a Jézus Krisztus nevében. Amen. . . Pálfy Miklós dr. (Rádióban elmondott imádság.) „VEZESS ENGEM A TE IGAZSÁGODBAN ÉS TANÍTS ENGEM“ (Zsolt. 25:5)]
