Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-09-27 / 39. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET nrsr .. V».'/ ' o • Hogyan készült a Kiskáté új «fordítása? Luther a Kiskáté előszavában nyomatékosan figyelmezteti a lelkészeket arra, hogy ne vóltoztatgas- sák a káté szövegét, hanem állapodjanak meg egy bizonyos szövegben s maradjanak meg a mellett, mert egyszerű emberek, különösen a gyermekek megzavarodnak, ha a szövegen mindig változtatunk, s azt a benyomást keltjük, mintha bizonytalankodnánk s magunk sem tudnánk, mit akarunk, Luthernek igaza van. Előre tudjuk, hogy az új fordítás zökkenőket is fog okozni a gyermekek egyházi tanításában. Csakhogy nem valami elméleti elgondolás, nem Is a minden áron való újítás vágya, hanem éppen a gyermekek között végzett munka tapasztalata győzött meg arról, hogy javításra szőrül az eddig használt fordítás. Az úrvacsora tanításánál vettem észre ezt először. A szöveg így szólt: »A ml Urunknak, Jézus Krisztusnak, valóságos teste és vére, a kenyér és bor színe alatt, nekünk keresztyéneknek magától Krisztustól rendelt étel és ital.« Bosszantó volt, hogy a gyermekekek ennek alapján legritkább esetben tudták megmondani, hogy az úrvacsora Jézus Krisztus teste és vére, inkább találgatták, hogy kenyér és bor, vagy étel és ital-e az. Ezért tanításnál egyszerűen elhagytam a szöveg második felét és így tanítottam: »Az úrvacsora a ml Urunknak, Jézus Krisztusnak valóságos teste és vére.« Néhány évig így tanítottam, önkényes eljárás volt, de ettől fogva minden gyermek pontosan tudta, ml az úrvacsora. Végre rájöttem arra. hogy nem az eredeti szövegben, hanem a fordításban van hiba. Luther szövege viszonylag egyszerű és érthető: »Az oltárl szentség Jézus Krisztus Urunk valóságos teste és vére kenyérben és borbnn, melyet Krisztus maga azért rendelt, hogy azt ml, keresztyének egyiik és Igyvk.* Ez a fordítás valamivel hosszabb, mint a régi, a gyermekek mégis könnyebben -értik és tanulják, mert szerkezete egyszerű és világos, Mikor megbízást kaptam a káté- fordítás reviziójára, a gyermekek tanítása során szerzett hasonló tapasztalataim nyomán in- . dúltam cl. Megfigyeltem; hol szoktak megakadni a gyermekek a káté szövegében, s rendszerint kitűnt, hogy ezeken a „ helyeken hiba van a fordításban. így — tudtukon kívül — gyermekek segítettek a fordítási munkában. Ezen kívül természetesen tanulmányoztam a káté eredeti szövegét, különböző nyelvű fordításokat és a szakirodalmat is. Az új fordítás szövegét azonban nemcsak magamban mérlegeltem, hanem megbeszéltem lelkészekkel, kartársakkal, különböző korú és műveltségű emberekkel, szinte azt mondhatnám: akikkel csak találkoztam. Így egyrészt ellenőriztem fordításom helyességét és érthetőségét, másrészt sok jó és hasznos tanácsot kaptam. Munkámnál mindvégig azt a szempontot követtem, hogy az eddigi csásd meg minden bűnömet, ha va- forditásból megtartom mindazt, amit lamiben rosszul cselekedtem.« Úgy csak lehet. Nem törekedtem új fordításra. Lassanként mégis az Jett belőle, mert egyre több változtatás látszott szükségesnek. De bizom abban, hogy a gyakorlatból született fordítást a gyakorlat igazolni is fogja, s az új szöveg nemcsak nehézséget fog okozni, hanem simább és egyszerűbb nyelvezetével könnyíteni is fogja a tanítást s a tanulást. Sokféle szempontot-kellett a Kiskáté fordításánál figyelembe venni. Mint minden fordításnál, úgy a káté fordításánál is első helyen áll uz eredetihez való hűség és a helyes magyarság követelménye. A Kiskáté hitvallást iratunk: hangsúly esik a fordítás pontosságára. A Kiskáté egészen különös rendeltetésű hitvallási iratán’:: az evangélikus család és az evangélikus gyermekek hitvallási Irata, olyan egyszerű ős világos szöveggel kell tehát magyarra fordítani, mintha Luther is magyarul írta volna. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a Kiskáté alapszövegeit: a Hitvallást, a Miatyánkfet, a keresztelés és az úrvacsora szereztetési igéit állandóan használjuk gyülekezeti istentiszteleteinkben, s ezért azoknak szövegén nem célszerű változtatni. Viszont kívánatos, hogy a Kiskáté bibliai idézetei egyezzenek az új bibliafordítással. Mindezen kívül még arra is gondolni kellett, hogy a Kiskátét a mai egyházi tanításban akarjuk használni, s azért azt nemcsak németről magyarra, hanem Luther korából a miénkbe kellett áttenni, hogy ne hasson úgy, mint valami múzeumi tárgy. Bizony nehéz ennyiféle szempontot egyszerre érvén»esítem. Epedről esetre kellett eldönteni, melyik legyen a döntő szempont. Több esetben a hű fordítás egyúttal az eddiginél egyszerűbb, teológiai szerr.pont- ból helyesebb, érthetőbb és korszerűbb szöveget eredményezett. Lássunk rá néhány példát. A »Gut« szót az eddigi fordítás »vagyon« szóval fordítja, s ezért a 7. parancsolat és a 4. kérés magyarázata azt a benyomást keltette, mintha ott csak a vagyonosokról volna szó, pedig a -Gut- szó Luther Idejében egyszerűen »javak«-at jelent s nincs a gazdagságra utaló kellemetlen mellékíze. A történeti szempontból hű fordítás tehát egyúttal korszerű szöveget is ad. Az úrvacsoráról szóló negyedik kérdésnél eddig ezt olvastuk: »mert ez az ige; Érettetek, tiszta hivő szíveket kíván,« Azt a benyomást Klti ez a szöveg, mintha a tiszta szív volna az úrvacsorázás feltétele. Ez teológiailag sem helytálló, és az úrvacsorára készülőket is megzavarhatja. Hibás a fordítás. Luther szövege: »das Wort: für euch, fordert eitel glfublge Herzen.« Ebben az »eitel« szó azt jelenti: »kizárólag, tisztára, csakis.« A hű fordítás egyszerű és teológiailag is helyes: »Ez a szó: Érettetek, nem kö»retel mást, csak hivő szivet.« Hasonló az eset az esti imádságnál is. Ezt eddig így imádkoztok' -bohangzik, , mintha nem minden bűnünkkel cselekednénk rosszat. Megszoktuk ezt az értelmetlenséget. A hű fordítás értelmes is: »Bocsásd meg minden bűnömet, mert vetkeztem azokkal.« Sok esetben a helyes magyarság kedvéért kellett javítani az eddigi fordítás kifejezéseit, szórendjét és mondatszerkezetét. Néhol elég volt a szavak egyszerű megeserélése." Például a második hitágazat magyarázatának elején a helytelen szórend szinte érthetetlenné tette a szöveget. Helyes szórenddel világossá válik, mit akar Luther mondani, hogy t. i. a valóságos Isten és ember Jézus az én Uram: »Hiszem, hogy Jézus Krisztus — az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született valóságos ember —- az én Uram.« A helyes magyarság érdekében többször eltávolodtam a betűszerinti fordítástól, 'de «—• legalábbis' "szándékom szerint ——sohasem-a' •tartatmi' hűség rovására, Luther állításai erősítésére gyakran használ nyomatékosáé szavakat, pl.: wohl, gewisslich, zwar, stb. Ezek a szócskák a német nyelv sajátsága szerint erősítik az állítást. A magyarban viszont legerősebb állítás a tőmondat. Luther erős állításait tehát úgy kell átvinni a magyarba, hogy elhagyjuk a nyomatékosító szavakat. Pl. a keresztségnél eddig ezt olvastuk: »A víz bizonyára nem műveli.« Helyén most ez áll: »Nem a víz végzi.« Vagy pl. egészen megszoktuk a hitágazatok magyarázatának végét: »Ez bizonnyal igaz!«, pedig a »bizonnyal igaz« magyartalan és bizonytalanságot fejez ki, bizonyosság helyett. Az új szöveg: »Ez így igaz!« Nem betűszerinti fordítás, de tartalma szerint hű és megfelel Luther harcos bizonyságtevő hangjának. A Kiskáté új kiadásában Luther magyarázatait új magyarázatokkal láttam cl. Ezekkel igyekeztem közel hozni a Kiskátét a ma emberéhez. Luther a Kiskátét az alapfokú egyházi tanítás eszközéül szánta, Benne sok kérdést leegyszerűsített és el is hagyott. Sokszor olyan kérdéseket is, amelyek ma a legegyszerűbb embert is érdeklik, sőt n.ég a gyermekeket is foglalkoztatják, Ezt Igyekeztem a magyarázatokban pótolni főleg azzal, hogy a Nagykátéból gondosan kiválogatott ’dézeteket állítottam a Kiskáté szövege mellé A magyarázatokban ezen kívül a Kiskáté tömörségével és egyszerű nyelven, rendszerint egyetlen mondatban mutatok arra a pontra, amelyből nézve, egyszerre világosodik meg a Kiskáté alapszövegének és Luther magyarázatának fő mondanivalója. A magyarázatokban íráshelyeket Is sorolok fel. Ezek egyrészt összekötik a Kiskátét a Szentírással, másrészt kiegészítik és kiszélesítik a kátémagyarázatot. Az új Kiskátéfordítás ebben a magyarázatos formában a családban is használható kézikönyv szeretne lenni. Pröhle Károly. GYÜLEKEZETI HÍrÉk| Szeptember 27. Szentháromság után 17. vasárnap. Igék: d. e. Jn. 17*20—26.1. Kor. 12,12—26. d. u. Ezs. 2,1—5< A vasárnap üzenete: Keresztyén egység, 'Liturgikus szín: zöld. SEGÉDLELKÉSZ ELHELYEZÉSEK Dr. Vető Lajos, az északi egyház- kerület püspöke Németh Ferenc segédlelkészt Veszprémbe, Pintér Károly segédlelkészt Tordasra küldte ki segédlelkészl szolgálatra; Csonka Albert veszprémi segédlelkészt pedig Oriszentpéterbe küldte ki helyettes lelkészként. BUDAVÁR A gyülekezethez tartozó Pasarét számára a torockótéri református templomban szeptember 14—20 között igehirdetés sorozat volt. Ugyanott szeretetvendégség is volt, amelyen igét hkdetett Várady Lajos.esperes, szavalt Pelhö István segédlelkész,. közreműködött a gyülekezet vegyeskara. • — .................. • Sz eptember 27-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a bécsikaputérl templomban egyházzenei áhítat lesz, amelyen a gyülekezet vegyeskara előadja az »Alfa és Omega« című kantátát. kajarpéc Szeptember 6-án Dombi László lelkész, esperes! megbízott beiktatta a gyülekezet lelkészi állásába Mity- kó Zoltánt, a gyülekezet egyhangúlag megválasztott lelkészét. JUBILEUM.-‘ Algöver Andor ny. evangélikus vallástanár, oki. teológiai tanár szeptember 18-án töltötte be 80. születésnapját. Ez alkalommal Kemény Lajos esperes több lelkésszel együtt megjelent az ünnepeltnél és meleg szavakkal fejezte ki az egyház és a pályatársak jókívánságait. NAGYBÖRZSÖNY , Szeptember 20-án, vasárnap ün* nepelte a nagybörzsönyi egyházköz« ség lelkészének, Péter Henriknek ottani szolgálatában 30. éves jubileumát. Az ünnepi Istentiszteleten Muncz Frigyes Budapest-kelenföldi lelkész hirdette az Igét. Az Istentiszteletet követő közgyűlésen dr. Havas István és Muncz Frigyes képviselte a budai egyházmegye elnökségét. Az Egyházmegye nevében dr, Havas István meleg szavakkal köszöntötte a jubilánst. A gyülekezet egyik leánytagja köszöntötte szeretett lelkészüket, aki meghatott szavakkal válaszolt a köszöntésekre, PESTÚJHELY Szeptember 27-én, vasárnap délután 5 órakor műsoros vallásos délután lesz a templomban. Igét hirdet Friedrich Lajos, a Lelkésznevelő Intézet Igazgatója, HELYESBÍTÉS Az Evangélikus Elet legutóbbi, 38, számában a gyülekezeti hírek rovatában elírás történt. A lovász- patonal lelkészbekltatást nem Moll- torisz János, hanem Halász Béla esperes végezte. A szlovák anyanyelvű gyülekezetek lelkészi hivatalainak figyelmét felhívjuk arra, hogy szolvák nyelvű keresztelési és esketésl emléklap kapható. A többszínnyomású emléklap ára 2 forint. Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest, VIII., Fuskin-u, 12, „Nagy mesterek — nagy művek“ Hangversenysorozat a Fasori Evangélikus Egyház templomában A legőszintébb örömmel köszönti evangélikus gyülekezetünk, de egész Budapest zeneértő és hangverseny- látogató közönsége a Fasori Evangélikus Egyház kezdeményezését.. is, hogy a muzsika halhatatlan mestereinek kompozícióit koszorúba fűzve, hangversenysorozatot indít. • Ennek a hangversenysorozatnak az első részét elmúlt vasárnap, 1953. évi szeptember 20-án este 7 órakor hallottuk. »Akiktől a nagy Bach tanult« címmel. Ünnepi külsőségek között lehetett az áhítatos gyülekezet ismét a tanúja annak a felemelő zenei élménynek, melyben Peskó Zoltán orgonamüvész részesítette őket. Peskó Zoltán a 17. század örökéletű komponistáinak a művelt ma is a legfiatalosabb eredetiséggel szólaltatta meg. Ez a fiatalos hév az, amely jellemzi Peskó Zoltánt. Gyöngyösi Vilmos fasori lelkész ismertető szöveget tolmácsolt az összegyűlt hallgatóság felé. Előadása tanító, módja nem a rideg szárazság, hanem a színes, érdekes tolmácsolás, A 17, század halhatatlan orgona- komponistái gyönyörködtették a hívőket. Többek között Lübeck, Buxtehude, Georg Böhm, Pachelbel, Reinen, Mutfat és Nikolaus Bruhns örökéletű műveF-szólaltak meg.-Mindnyájan a nagy Johann Sebastian Baeh elődei és kortársai voltak, kiknek művészete a legnagyobb hatást gyakorolta Bachra. Ezért is kapta a jelen hangverseny »Akiktől a nagy Bach tanult« címet. örömmel és lelkesedéssel várjuk a hangversennyel megkezdett sorozat további részeit is, melyek minden hónap harmadik vasárnapján este 7 órakor lesznek a Fasori evangélikus templomban, így: október 25-én, november 22-én, december 20-án, március 21-én, április 25-én (Nagyszombat), május 16-án és június 20-án; összesen 8 alkalommal. Bend es Aladár ESEMÉNYEK ÉS ÉVFORDULÓK A Tudományos Munkások Világszövetsége A kongresszuson a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudományos dolgozók vendégül látták a világ minden tájának tudományos kiválóságait. Ezek egyike, a francia J o 11 o t-C u r 1 e tanár, a híres atomfizikus az Erkel Színházban megtartott értelmiségi nagygyűlésen rendkívül érdekfeszltő előadást tartott az energiákról. Egy technikai forradalomban élünk, mondotta Joliot-Curie, amely oda torkollik, hogy az ember jobban használja fel a régóta Ismert természeti forrásokat: a szenet, olajat, a magasból lezuhanó vizet és a szelet. Az energia felhasználásában új korszak kezdődött akkor, amikor az ember megismerte az atommagban rejlő erőt, s a Nap sugárzásában levő energiát. Az atomenergia felhasználása az emberi életnek elpusztítását hozta. De az atomerő nem erre, hanem építő munkára hivatott. Egy kilogramm urániumban annyi erő van, mint háromezer tonna kőszénben. »Az én hazámban, Franciaországban például 20 urániummal táplált energia-forrás, egyenként 200.000 kilowatt teljesítménnyel, fedezné Franciaország egész évi villamossági szükségletét. S érdekes az, hogy ez a 20 qentr^lé ,egy év, alatt csupán annyi urániumot fogyasztana, amennyi egy vasúti kocsiba belefér.« néhány nappal ezelőtt kongresszusát tartotta Budapesten. Nem mehetünk el e fontos, jövőre mutató gyűlés megemlítése nélkül. Az említett szövetségnek az a célja, hogy az egész »’Hágón élő és dolgozó tudósokat egyetlen szervezetben tömörítse. A politikai rendszerek különbsége, mondotta a gyűlésen Bernal angol egyetemi tanár, reális különbség. Ezzel szemben a tudósok megosztása mesterséges és szándékos. Mit akar a Világszövetség? A budapesti kongresszus határozata ezt mondja: »Azt akarjuk, hogy a tudományt építésre, ne pedig rombolásra használják. Ezért annak a kívánságunknak adunk hangot, hogy a kormányok jussanak valóságos megegyezésre, ami lehetővé tenné a lefegyverzést és az erőforrásoknak a tudomány és az emberi jólét szolgálatába állítását.« A határozat így fejeződik be: »Meggyőződésünk szerint, mihelyt az emberek tudatára ébrednek azoknak az előnyöknek, amelyeket számukra a tudomány jelenthet, nemcsak anyagi javak tekintetében, hanem a fokozott emberi egyetértés és méltóság tekintetűben is, akkor a világ jelenlegi szomorú helyzetének véget lehet vetni.' Együtt akarunk haladni ama világ felé, amelyben a tudást mindenki elérheti és mindenki gyarapíthatja,« Helyesen tette hozzá a francia tudós, hogy ehhez a képhez nem kell megjegyzés. S ugyanily erők lappanga- nak a napfényben. Olyan növényeket lehet majd termeszteni, amelyek nem fogyasztásra, hanem ipari célokra valók. E növények a Nap sugárzása , útján, a levegőbe^ levő széngáz felhasználásával és más vegyi utakon, olyan energiákat szabadítanak fel, amelyeket különben nem nyerhettünk volna. Innen van tehát, hogy nagy a tudósok társadalmi felelőssége. A világ és az élet birtokba vétele korántsem ért még véget. Eszünkbe jut e fejtegetésnél a mi Madách Imrénk szava az »-Ember tragédiájában«. Ott mondja az Ür Lucifernek: »Bűnhödésed végtelen leend, Szünetlen látva, hogy, mit rontani vágyói, Szép és nemesnek új csírája lesz.« Az energiákat mindnyájan építésre' s nem rombolásra kívánjuk. Háromsxázéve8 a „Magyar Encyklopédia(t Háromszáz éves egy magyar »az álmos és hályogosszemű ma- könyv. Álljunk meg egy pillanatra gyaroknak«. Hiszen a magyar világ s idézzük fel Apáczai Cseri »rossz apák, gyenge anyák, rakon- János tragikus-szép arcát. Kr- cátlan gyermekek. fortélyos, vere délyből ívelt fel, abból a vetésből, kedő, kegyetlen urak s csalárd szol- amelyet a reformáció adott: a min- gák« világa. S az egyház? Báb- denklt egyformán tudáshoz és fény- alakok a papok, akik a keresztyénhez vivő szabadságból. Szegény ség elveit sem Ismerik. S milyen székely jobbágyok fia volt, de korá- elhanyagoltak az iskolák! S a többi: nak társadalmi korlátái és előítéletei zokogó parasztok, feldúlt házalt, közt vergődve, egyedül állva, s éhező falvak, gondozatlan városok, hozzá gyönge és beteges testtel, nem A harmincéves háború kortársa volt, tudott akkora győzelemhez jutni a török mélyen benn ült az ország- mór akkor, amilyenhez készült s ban, északról a bécsi császár íoly- képes volt. Amikor Hollandiából tatta tervszerű sanyargatásán. Mit hazatért, ahol hiába marasztalták akart ilyen helyzetben ez a nevelő szép egyetemi katedrát kínálva neki, és tudós filozófus? A magyar műszülőföldjén, Erdélyben, Gyulafehér- veltség hagyományaira támaszvárt és Kolozsvárt próbált dolgozni, kodva kifejtette a nemzetnevelés Mennyi gáncs érte, mennyi tűszúrás gondolatát. Zrínyi Miklóshoz társult, a testi betegség mellé. De ez az ül- aki megrajzolta a nemzet politikai dözött "tudós "csupa’derű és fény a és katonai fogalmát. Apáczai Bésse-' fbensajében. Nenu riadt , vissza, a ,ne- ...nyelt és Széchenyit megelőzve a Héz feladattól, tudta, hogy otthon nemzetet szellemi és erkölcsi fo- egyedül fogja hirdetni az ébredést galomként állítja kortársai elé. A az igehirdetést, jó és ékes magyar' nyelven, de a tudományosság még mindig latin volt hazánkban. Apá-. czai Cseri János teremti meg a ma«’ gyár tudományos nyelvet. Magyar* lexikont állított össze, Magyar En- cyklopédiát; éppen háromszáz é»rvel ezelőtt adta ki. Anyanyelvű népiskolák felállítását sürgette, »nélkülük az ország tömérdek tudatlanságnak tengerébe borul bé s az Isten országától Is messze vagyon«. És gimnáziumokat kárt. És tudományos akadémiát javasolt s egyetemeket. A magyar művelődés országos tér« vét borította szét kortársai előtt. Hazajött külföldről, nehogy »távolról csak henyélve nézzem kedves hazámnak siránkozásra méltó állá- potát. Orvos és orvosság kell a nyavalyának!« — írja egyik művében. Otthon, ahol mindenki kiset veit hozzá képest, akkor már megmerevedett a vallási reformáció lendülete. A törpék és hályogosszeműek bevádolták a fiatal, nem eléggé művelt s önálló fejedelemnél s egymás után vetették neki a gáncsot, s minő kéjjel. Apáczai Cseri János 1659- ben, fiatalon, harmincnégy éves korában, a tüdőbajba és az üldözésekbe belehalt. De a jó mag, amelyet igazán népe és vallása ereiéből -vetett el, mégis-kikelt s gyümölcsöt hozott. Mert nem marad világtól*«' nul a Jó gondolat,s, ax igaz törekvés. Iff , |( Is (S*J
