Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET nrsr .. V­».'/ ' o • Hogyan készült a Kiskáté új «fordítása? Luther a Kiskáté előszavában nyomatékosan figyelmezteti a lelké­szeket arra, hogy ne vóltoztatgas- sák a káté szövegét, hanem állapod­janak meg egy bizonyos szövegben s maradjanak meg a mellett, mert egyszerű emberek, különösen a gyermekek megzavarodnak, ha a szövegen mindig változtatunk, s azt a benyomást keltjük, mintha bi­zonytalankodnánk s magunk sem tudnánk, mit akarunk, Luthernek igaza van. Előre tudjuk, hogy az új fordí­tás zökkenőket is fog okozni a gyermekek egyházi tanításában. Csakhogy nem valami elméleti elgondolás, nem Is a minden áron való újítás vágya, hanem éppen a gyermekek között vég­zett munka tapasztalata győ­zött meg arról, hogy javításra szőrül az eddig használt fordí­tás. Az úrvacsora tanításánál vettem észre ezt először. A szöveg így szólt: »A ml Urunknak, Jézus Krisztus­nak, valóságos teste és vére, a ke­nyér és bor színe alatt, nekünk ke­resztyéneknek magától Krisztustól rendelt étel és ital.« Bosszantó volt, hogy a gyermekekek ennek alapján legritkább esetben tudták megmon­dani, hogy az úrvacsora Jézus Krisz­tus teste és vére, inkább találgatták, hogy kenyér és bor, vagy étel és ital-e az. Ezért tanításnál egyszerűen elhagytam a szöveg második felét és így tanítottam: »Az úrvacsora a ml Urunknak, Jézus Krisztusnak való­ságos teste és vére.« Néhány évig így tanítottam, önkényes eljárás volt, de ettől fogva minden gyer­mek pontosan tudta, ml az úrva­csora. Végre rájöttem arra. hogy nem az eredeti szövegben, hanem a fordításban van hiba. Luther szö­vege viszonylag egyszerű és érthető: »Az oltárl szentség Jézus Krisztus Urunk valóságos teste és vére ke­nyérben és borbnn, melyet Krisztus maga azért rendelt, hogy azt ml, ke­resztyének egyiik és Igyvk.* Ez a fordítás valamivel hosszabb, mint a régi, a gyermekek mégis könnyeb­ben -értik és tanulják, mert szerke­zete egyszerű és világos, Mikor megbízást kaptam a káté- fordítás reviziójára, a gyerme­kek tanítása során szerzett ha­sonló tapasztalataim nyomán in- . dúltam cl. Megfigyeltem; hol szoktak megakadni a gyerme­kek a káté szövegében, s rend­szerint kitűnt, hogy ezeken a „ helyeken hiba van a fordítás­ban. így — tudtukon kívül — gyermekek segítettek a fordí­tási munkában. Ezen kívül természetesen tanul­mányoztam a káté eredeti szövegét, különböző nyelvű fordításokat és a szakirodalmat is. Az új fordítás szövegét azonban nemcsak magam­ban mérlegeltem, hanem megbe­széltem lelkészekkel, kartársakkal, különböző korú és műveltségű em­berekkel, szinte azt mondhatnám: akikkel csak találkoztam. Így egy­részt ellenőriztem fordításom he­lyességét és érthetőségét, másrészt sok jó és hasznos tanácsot kaptam. Munkámnál mindvégig azt a szem­pontot követtem, hogy az eddigi csásd meg minden bűnömet, ha va- forditásból megtartom mindazt, amit lamiben rosszul cselekedtem.« Úgy csak lehet. Nem törekedtem új for­dításra. Lassanként mégis az Jett belőle, mert egyre több változtatás látszott szükségesnek. De bizom abban, hogy a gyakorlatból szüle­tett fordítást a gyakorlat igazolni is fogja, s az új szöveg nemcsak ne­hézséget fog okozni, hanem simább és egyszerűbb nyelvezetével könnyí­teni is fogja a tanítást s a tanulást. Sokféle szempontot-kellett a Kis­káté fordításánál figyelembe venni. Mint minden fordításnál, úgy a káté fordításánál is első helyen áll uz eredetihez való hűség és a helyes magyarság követelménye. A Kiskáté hitvallást iratunk: hang­súly esik a fordítás pontosságára. A Kiskáté egészen különös rendelteté­sű hitvallási iratán’:: az evangélikus család és az evangélikus gyermekek hitvallási Irata, olyan egyszerű ős világos szöveggel kell tehát ma­gyarra fordítani, mintha Luther is magyarul írta volna. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a Kiskáté alapszövegeit: a Hitvallást, a Miatyánkfet, a keresztelés és az úr­vacsora szereztetési igéit állandóan használjuk gyülekezeti istentiszte­leteinkben, s ezért azoknak szöve­gén nem célszerű változtatni. Vi­szont kívánatos, hogy a Kiskáté bibliai idézetei egyezzenek az új bib­liafordítással. Mindezen kívül még arra is gondolni kellett, hogy a Kiskátét a mai egyházi taní­tásban akarjuk használni, s azért azt nemcsak németről ma­gyarra, hanem Luther korából a miénkbe kellett áttenni, hogy ne hasson úgy, mint valami múzeumi tárgy. Bizony nehéz ennyiféle szempon­tot egyszerre érvén»esítem. Epedről esetre kellett eldönteni, melyik le­gyen a döntő szempont. Több eset­ben a hű fordítás egyúttal az eddi­ginél egyszerűbb, teológiai szerr.pont- ból helyesebb, érthetőbb és korsze­rűbb szöveget eredményezett. Lás­sunk rá néhány példát. A »Gut« szót az eddigi fordítás »vagyon« szóval fordítja, s ezért a 7. paran­csolat és a 4. kérés magyarázata azt a benyomást keltette, mintha ott csak a vagyonosokról volna szó, pedig a -Gut- szó Luther Idejében egyszerűen »javak«-at jelent s nincs a gazdagságra utaló kellemet­len mellékíze. A történeti szempont­ból hű fordítás tehát egyúttal kor­szerű szöveget is ad. Az úrvacsorá­ról szóló negyedik kérdésnél eddig ezt olvastuk: »mert ez az ige; Éret­tetek, tiszta hivő szíveket kíván,« Azt a benyomást Klti ez a szöveg, mintha a tiszta szív volna az úrva­csorázás feltétele. Ez teológiailag sem helytálló, és az úrvacsorára ké­szülőket is megzavarhatja. Hibás a fordítás. Luther szövege: »das Wort: für euch, fordert eitel glfublge Herzen.« Ebben az »eitel« szó azt jelenti: »kizárólag, tisztára, csakis.« A hű fordítás egyszerű és teológiai­lag is helyes: »Ez a szó: Érettetek, nem kö»retel mást, csak hivő szivet.« Hasonló az eset az esti imádságnál is. Ezt eddig így imádkoztok' -bo­hangzik, , mintha nem minden bű­nünkkel cselekednénk rosszat. Meg­szoktuk ezt az értelmetlenséget. A hű fordítás értelmes is: »Bocsásd meg minden bűnömet, mert vetkez­tem azokkal.« Sok esetben a helyes magyarság kedvéért kellett javítani az eddigi fordítás kifejezéseit, szórendjét és mondatszerkezetét. Néhol elég volt a szavak egyszerű megeserélése." Pél­dául a második hitágazat magyará­zatának elején a helytelen szórend szinte érthetetlenné tette a szöve­get. Helyes szórenddel világossá válik, mit akar Luther mondani, hogy t. i. a valóságos Isten és em­ber Jézus az én Uram: »Hiszem, hogy Jézus Krisztus — az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született valóságos ember —- az én Uram.« A helyes magyarság érdekében több­ször eltávolodtam a betűszerinti for­dítástól, 'de «—• legalábbis' "szándé­kom szerint ——sohasem-a' •tartatmi' hűség rovására, Luther állításai erősítésére gyakran használ nyo­matékosáé szavakat, pl.: wohl, gewisslich, zwar, stb. Ezek a szócs­kák a német nyelv sajátsága sze­rint erősítik az állítást. A magyar­ban viszont legerősebb állítás a tő­mondat. Luther erős állításait tehát úgy kell átvinni a magyarba, hogy elhagyjuk a nyomatékosító szava­kat. Pl. a keresztségnél eddig ezt olvastuk: »A víz bizonyára nem mű­veli.« Helyén most ez áll: »Nem a víz végzi.« Vagy pl. egészen meg­szoktuk a hitágazatok magyaráza­tának végét: »Ez bizonnyal igaz!«, pedig a »bizonnyal igaz« magyarta­lan és bizonytalanságot fejez ki, bizonyosság helyett. Az új szöveg: »Ez így igaz!« Nem betűszerinti for­dítás, de tartalma szerint hű és meg­felel Luther harcos bizonyságtevő hangjának. A Kiskáté új kiadásában Luther magyarázatait új magyarázatok­kal láttam cl. Ezekkel igyekez­tem közel hozni a Kiskátét a ma emberéhez. Luther a Kiskátét az alapfokú egy­házi tanítás eszközéül szánta, Ben­ne sok kérdést leegyszerűsített és el is hagyott. Sokszor olyan kérdése­ket is, amelyek ma a legegyszerűbb embert is érdeklik, sőt n.ég a gyer­mekeket is foglalkoztatják, Ezt Igye­keztem a magyarázatokban pótolni főleg azzal, hogy a Nagykátéból gondosan kiválogatott ’dézeteket állítottam a Kiskáté szövege mellé A magyarázatokban ezen kívül a Kiskáté tömörségével és egyszerű nyelven, rendszerint egyetlen mon­datban mutatok arra a pontra, amelyből nézve, egyszerre világoso­dik meg a Kiskáté alapszövegének és Luther magyarázatának fő mon­danivalója. A magyarázatokban íráshelyeket Is sorolok fel. Ezek egyrészt összekötik a Kiskátét a Szentírással, másrészt kiegészítik és kiszélesítik a kátémagyarázatot. Az új Kiskátéfordítás ebben a magya­rázatos formában a családban is használható kézikönyv szeretne lenni. Pröhle Károly. GYÜLEKEZETI HÍrÉk| Szeptember 27. Szentháromság után 17. vasárnap. Igék: d. e. Jn. 17*20—26.1. Kor. 12,12—26. d. u. Ezs. 2,1—5< A vasárnap üzenete: Keresztyén egység, 'Liturgikus szín: zöld. SEGÉDLELKÉSZ ELHELYEZÉSEK Dr. Vető Lajos, az északi egyház- kerület püspöke Németh Ferenc se­gédlelkészt Veszprémbe, Pintér Ká­roly segédlelkészt Tordasra küldte ki segédlelkészl szolgálatra; Csonka Albert veszprémi segédlelkészt pedig Oriszentpéterbe küldte ki he­lyettes lelkészként. BUDAVÁR A gyülekezethez tartozó Pasarét számára a torockótéri református templomban szeptember 14—20 kö­zött igehirdetés sorozat volt. Ugyan­ott szeretetvendégség is volt, ame­lyen igét hkdetett Várady Lajos.es­peres, szavalt Pelhö István segéd­lelkész,. közreműködött a gyülekezet vegyeskara. • — .................. • Sz eptember 27-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a bécsikaputérl templomban egyházzenei áhítat lesz, amelyen a gyülekezet vegyeskara előadja az »Alfa és Omega« című kantátát. kajarpéc Szeptember 6-án Dombi László lelkész, esperes! megbízott beiktatta a gyülekezet lelkészi állásába Mity- kó Zoltánt, a gyülekezet egyhangú­lag megválasztott lelkészét. JUBILEUM.-‘ Algöver Andor ny. evangélikus vallástanár, oki. teológiai tanár szeptember 18-án töltötte be 80. szü­letésnapját. Ez alkalommal Kemény Lajos esperes több lelkésszel együtt megjelent az ünnepeltnél és meleg szavakkal fejezte ki az egyház és a pályatársak jókívánságait. NAGYBÖRZSÖNY , Szeptember 20-án, vasárnap ün* nepelte a nagybörzsönyi egyházköz« ség lelkészének, Péter Henriknek ottani szolgálatában 30. éves jubileu­mát. Az ünnepi Istentiszteleten Muncz Frigyes Budapest-kelenföldi lelkész hirdette az Igét. Az Isten­tiszteletet követő közgyűlésen dr. Havas István és Muncz Frigyes kép­viselte a budai egyházmegye elnök­ségét. Az Egyházmegye nevében dr, Havas István meleg szavakkal kö­szöntötte a jubilánst. A gyülekezet egyik leánytagja köszöntötte szere­tett lelkészüket, aki meghatott sza­vakkal válaszolt a köszöntésekre, PESTÚJHELY Szeptember 27-én, vasárnap dél­után 5 órakor műsoros vallásos dél­után lesz a templomban. Igét hirdet Friedrich Lajos, a Lelkésznevelő Intézet Igazgatója, HELYESBÍTÉS Az Evangélikus Elet legutóbbi, 38, számában a gyülekezeti hírek ro­vatában elírás történt. A lovász- patonal lelkészbekltatást nem Moll- torisz János, hanem Halász Béla esperes végezte. A szlovák anyanyelvű gyülekeze­tek lelkészi hivatalainak figyelmét felhívjuk arra, hogy szolvák nyelvű keresztelési és esketésl emléklap kapható. A többszínnyomású emlék­lap ára 2 forint. Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály­nál, Budapest, VIII., Fuskin-u, 12, „Nagy mesterek — nagy művek“ Hangversenysorozat a Fasori Evangélikus Egyház templomában A legőszintébb örömmel köszönti evangélikus gyülekezetünk, de egész Budapest zeneértő és hangverseny- látogató közönsége a Fasori Evangé­likus Egyház kezdeményezését.. is, hogy a muzsika halhatatlan mesterei­nek kompozícióit koszorúba fűzve, hangversenysorozatot indít. • Ennek a hangversenysorozatnak az első részét elmúlt vasárnap, 1953. évi szeptember 20-án este 7 órakor hal­lottuk. »Akiktől a nagy Bach tanult« címmel. Ünnepi külsőségek között lehetett az áhítatos gyülekezet ismét a tanúja annak a felemelő zenei élménynek, melyben Peskó Zoltán orgonamüvész részesítette őket. Peskó Zoltán a 17. század örökéletű komponistáinak a művelt ma is a leg­fiatalosabb eredetiséggel szólaltatta meg. Ez a fiatalos hév az, amely jel­lemzi Peskó Zoltánt. Gyöngyösi Vilmos fasori lelkész is­mertető szöveget tolmácsolt az össze­gyűlt hallgatóság felé. Előadása ta­nító, módja nem a rideg szárazság, hanem a színes, érdekes tolmácsolás, A 17, század halhatatlan orgona- komponistái gyönyörködtették a hívő­ket. Többek között Lübeck, Buxte­hude, Georg Böhm, Pachelbel, Reinen, Mutfat és Nikolaus Bruhns örökéletű műveF-szólaltak meg.-Mindnyájan a nagy Johann Sebastian Baeh elődei és kortársai voltak, kiknek művészete a legnagyobb hatást gyakorolta Bach­ra. Ezért is kapta a jelen hangver­seny »Akiktől a nagy Bach tanult« címet. örömmel és lelkesedéssel várjuk a hangversennyel megkezdett sorozat további részeit is, melyek minden hó­nap harmadik vasárnapján este 7 órakor lesznek a Fasori evangélikus templomban, így: október 25-én, no­vember 22-én, december 20-án, már­cius 21-én, április 25-én (Nagyszom­bat), május 16-án és június 20-án; összesen 8 alkalommal. Bend es Aladár ESEMÉNYEK ÉS ÉVFORDULÓK A Tudományos Munkások Világszövetsége A kongresszuson a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a magyar tu­dományos dolgozók vendégül látták a világ minden tájának tudományos kiválóságait. Ezek egyike, a francia J o 11 o t-C u r 1 e tanár, a híres atomfizikus az Erkel Színházban megtartott értelmiségi nagygyűlésen rendkívül érdekfeszltő előadást tar­tott az energiákról. Egy technikai forradalomban élünk, mondotta Joliot-Curie, amely oda torkollik, hogy az ember jobban használja fel a régóta Ismert természeti forráso­kat: a szenet, olajat, a magasból le­zuhanó vizet és a szelet. Az energia felhasználásában új korszak kezdő­dött akkor, amikor az ember meg­ismerte az atommagban rejlő erőt, s a Nap sugárzásában levő energiát. Az atomenergia felhasználása az emberi életnek elpusztítását hozta. De az atomerő nem erre, hanem építő munkára hivatott. Egy kilo­gramm urániumban annyi erő van, mint háromezer tonna kőszénben. »Az én hazámban, Franciaországban például 20 urániummal táplált ener­gia-forrás, egyenként 200.000 kilo­watt teljesítménnyel, fedezné Fran­ciaország egész évi villamossági szükségletét. S érdekes az, hogy ez a 20 qentr^lé ,egy év, alatt csupán annyi urániumot fogyasztana, amennyi egy vasúti kocsiba belefér.« néhány nappal ezelőtt kongresszusát tartotta Budapesten. Nem mehe­tünk el e fontos, jövőre mutató gyű­lés megemlítése nélkül. Az említett szövetségnek az a célja, hogy az egész »’Hágón élő és dolgozó tudó­sokat egyetlen szervezetben tömö­rítse. A politikai rendszerek különb­sége, mondotta a gyűlésen Bernal angol egyetemi tanár, reális különb­ség. Ezzel szemben a tudósok meg­osztása mesterséges és szándékos. Mit akar a Világszövetség? A bu­dapesti kongresszus határozata ezt mondja: »Azt akarjuk, hogy a tudo­mányt építésre, ne pedig rombo­lásra használják. Ezért annak a kí­vánságunknak adunk hangot, hogy a kormányok jussanak valóságos meg­egyezésre, ami lehetővé tenné a le­fegyverzést és az erőforrásoknak a tudomány és az emberi jólét szol­gálatába állítását.« A határozat így fejeződik be: »Meggyőződésünk szerint, mihelyt az emberek tuda­tára ébrednek azoknak az előnyök­nek, amelyeket számukra a tudo­mány jelenthet, nemcsak anyagi ja­vak tekintetében, hanem a fokozott emberi egyetértés és méltóság tekin­tetűben is, akkor a világ jelenlegi szomorú helyzetének véget lehet vetni.' Együtt akarunk haladni ama világ felé, amelyben a tudást min­denki elérheti és mindenki gyarapít­hatja,« Helyesen tette hozzá a francia tudós, hogy ehhez a képhez nem kell meg­jegyzés. S ugyanily erők lappanga- nak a napfényben. Olyan növénye­ket lehet majd termeszteni, amelyek nem fogyasztásra, hanem ipari cé­lokra valók. E növények a Nap su­gárzása , útján, a levegőbe^ levő széngáz felhasználásával és más vegyi utakon, olyan energiákat sza­badítanak fel, amelyeket különben nem nyerhettünk volna. Innen van tehát, hogy nagy a tudósok társa­dalmi felelőssége. A világ és az élet birtokba vétele korántsem ért még véget. Eszünkbe jut e fejtegetésnél a mi Madách Imrénk szava az »-Ember tragédiájában«. Ott mondja az Ür Lucifernek: »Bűnhödésed végtelen leend, Szünetlen látva, hogy, mit rontani vágyói, Szép és nemesnek új csírája lesz.« Az energiákat mind­nyájan építésre' s nem rombolásra kívánjuk. Háromsxázéve8 a „Magyar Encyklopédia(t Háromszáz éves egy magyar »az álmos és hályogosszemű ma- könyv. Álljunk meg egy pillanatra gyaroknak«. Hiszen a magyar világ s idézzük fel Apáczai Cseri »rossz apák, gyenge anyák, rakon- János tragikus-szép arcát. Kr- cátlan gyermekek. fortélyos, vere délyből ívelt fel, abból a vetésből, kedő, kegyetlen urak s csalárd szol- amelyet a reformáció adott: a min- gák« világa. S az egyház? Báb- denklt egyformán tudáshoz és fény- alakok a papok, akik a keresztyén­hez vivő szabadságból. Szegény ség elveit sem Ismerik. S milyen székely jobbágyok fia volt, de korá- elhanyagoltak az iskolák! S a többi: nak társadalmi korlátái és előítéletei zokogó parasztok, feldúlt házalt, közt vergődve, egyedül állva, s éhező falvak, gondozatlan városok, hozzá gyönge és beteges testtel, nem A harmincéves háború kortársa volt, tudott akkora győzelemhez jutni a török mélyen benn ült az ország- mór akkor, amilyenhez készült s ban, északról a bécsi császár íoly- képes volt. Amikor Hollandiából tatta tervszerű sanyargatásán. Mit hazatért, ahol hiába marasztalták akart ilyen helyzetben ez a nevelő szép egyetemi katedrát kínálva neki, és tudós filozófus? A magyar mű­szülőföldjén, Erdélyben, Gyulafehér- veltség hagyományaira támasz­várt és Kolozsvárt próbált dolgozni, kodva kifejtette a nemzetnevelés Mennyi gáncs érte, mennyi tűszúrás gondolatát. Zrínyi Miklóshoz társult, a testi betegség mellé. De ez az ül- aki megrajzolta a nemzet politikai dözött "tudós "csupa’derű és fény a és katonai fogalmát. Apáczai Bésse-' fbensajében. Nenu riadt , vissza, a ,ne- ...nyelt és Széchenyit megelőzve a Héz feladattól, tudta, hogy otthon nemzetet szellemi és erkölcsi fo- egyedül fogja hirdetni az ébredést galomként állítja kortársai elé. A az igehirdetést, jó és ékes magyar' nyelven, de a tudományosság még mindig latin volt hazánkban. Apá-. czai Cseri János teremti meg a ma«’ gyár tudományos nyelvet. Magyar* lexikont állított össze, Magyar En- cyklopédiát; éppen háromszáz é»rvel ezelőtt adta ki. Anyanyelvű nép­iskolák felállítását sürgette, »nélkü­lük az ország tömérdek tudatlanság­nak tengerébe borul bé s az Isten országától Is messze vagyon«. És gimnáziumokat kárt. És tudományos akadémiát javasolt s egyetemeket. A magyar művelődés országos tér« vét borította szét kortársai előtt. Hazajött külföldről, nehogy »tá­volról csak henyélve nézzem kedves hazámnak siránkozásra méltó állá- potát. Orvos és orvosság kell a nya­valyának!« — írja egyik művében. Otthon, ahol mindenki kiset veit hozzá képest, akkor már megmere­vedett a vallási reformáció lendü­lete. A törpék és hályogosszeműek bevádolták a fiatal, nem eléggé mű­velt s önálló fejedelemnél s egymás után vetették neki a gáncsot, s minő kéjjel. Apáczai Cseri János 1659- ben, fiatalon, harmincnégy éves ko­rában, a tüdőbajba és az üldözé­sekbe belehalt. De a jó mag, ame­lyet igazán népe és vallása ereiéből -vetett el, mégis-kikelt s gyümölcsöt hozott. Mert nem marad világtól*«' nul a Jó gondolat,s, ax igaz törek­vés. Iff , |( Is ­(S*J

Next

/
Thumbnails
Contents