Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-08-30 / 35. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Káldy Zoltán: Szektás tanítások és csoportosulások evangélikus egyházunk keretén belül és az ellenük való védekezés (Folytatás.) 4. Amikor tovább keressük, hogy evangélikus egyházunk keretén be­lül, mely tanításokat és csoportosu­lásokat kell szektásnak minősítenünk, újra csak fel kel! figyelnünk az Ágostai Hitvallás 7-ik cikkére, amely az egyházról szól. Amikor ez a cikk az egyházról beszél, akkor nemcsak arról szól ami benne (in qua) törté­nik, t. i. az evangélium tiszta hirde­tése és a szentségnek kiszolgáltatása, hanem arról is, hogy az egyház — a latin szöveg szerint a »szentek közös­sége« (congregatio sanctorum), a né­met szöveg szerint • pedig az »összes hívők közössége« (Versammlung aller Gläubigen). Ez pedig azt jelenti, hogy bármennyire döntő dolog az egyház­fogalomnál az objektív tényezőkre; a hirdetett igére és a kiszolgáltatott szentségekre tenni a hangsúly!, ha­sonló hangsúllyal kell kiemelnünk, hogy az egyház mind'g egyúttal az ige és a szentségek által megragadott emberek közössége. Ez azt jelenti, hogy nem akárkik, hanem a hívők a szentek, de úgyis mondhatom, hogy a Hitvallás szövegében megjelölt szentek hívők. Ahol az evangéliumot tisztán hir­detik s a szentségeket Krisztus rende­lése szerint szolgáltatják ki, ott feltét­lenül számolnunk kell az »ecclesia proprie dicta« valóságával, az igaz hívők közösségével, még akkor is, ha részletekre menően nem lehet azt az »ecclesia taté dicta«-tól megkülönböz­tetni. Mert nincsen hit, megújittatás, megigazíttatás, megszenteltetés nélkül. E tekintetben jó felfigyelnünk arra, hogy amikor hitvallási irataink a ileg- objektívebb valóságokra, t. j. a szent­ségekre tekintenek, még akkor is azt tanítják: »a szentségek nem csu­pán azért rendeltettek, hogy az em­berek között a hitvallásnak külső jelei legyenek, hanem inkább, hogy jelei és bizonyosságai legyenek Isten irántunk való akaratának, hogy azokban, akik velük élnek, a hitet ébresszék és erő­sítsék. (Ágostai Hitvallás, XIII. cikk.) Ugyanezt hangsúlyozza az egyházi hi­vatalról szóló V. cikk, mtkor azt mondja, hogy azért rendeltetett az egyházi hivatal, hogy »ezt a hitet el­nyerjük* (ut hanc fidem consequarmur), Luther a Deutsche Messe előszavában mondja, hogy az igehirdetés nyilvános jelinditás a hitre*. Az elmondottak alapján szektás tévtanitásnak kell minősítenünk,’még ha ortodoxiának Í6 hívják, minden olyan tanítást, amely hamis objek- tivizmust hirdet, de ennek alapján igyekszik elmosni azt a tényt, hogy az egyház nem általában az embereknek a közössége, hanem igenis az ige és a szentségek által megragadottaknak, a szenteknek a közössége. S mert az evangélium, mint Istennek ereje soha nem marad ébresztő és hitmegújító hatás nélkül, az igazi egyház a kép­mutatók tömegében elrejtve a hit sze­me 6zámára igenis meglógható a föl­dön. 5. Az Ágostai Hitvallás VII-ik cikké­nek erre a kifejezésére is nagyon kell ügyelnünk, »az evangéliumot tisztán tanítják«. Ezen a ponton dől el első sorban a szektás kérdés evangélikus egyházunkban. A tiszta igehirdetés elsősorban azt jelenti, hogy az egyház minden taní­tásának a Szentírás az egyedüli szabá lyozója, mert ez a tanítás csak a Szentírás prófétai és apostoli bizony­ságtételére, az Ó- és Újszövetség központi tartalmára, Jézus Krisztusra támaszkódhatik. Evangélikus egyházunkban a tiszta tanításhoz hozzátartozik, hogy az ige­hirdetés a Szentírásra támaszkodó és abban gyökerező Hilvallási iratainknak megfelelően történjen. Természetesen a Hitvallási iratok sohasem állhatnak a Szentírás fölött, de megbizonyítják né- künk azt, hogy reformátori őseink ho­gyan értették a Szentírást. A tiszta tanítás kapcsán szinte felsorolhatatlan a szektás vonatkozású elhajlás. Anél kül, hogy részletekbemenően igyekez­nénk megállapítani a szektás tanításo­kat, néhány feltűnőt mégis megemlí tünk. a) Szektás vonás az, amikor a Szentírás egyes igéit homloktérbe állítjuk anélkül, hogy azt az igét, vagy igeszakaszt az egész Szentírás igazságtartalmának egységes és harmonikus egésze felöl vizsgál­nánk meg. Egyébként a hamis egy­házfogalom mellett éppen a Szent- írás egyes igéinek az egésztől való függetlenségében homloktérbe állí­tása a legsajátságosabb szektás vonás. b) Szektás vonás az, amikor nem a teljes Szentírást hirdetjük, hanem valami csonka evangéliumot. Külö­nösen a bethániás beállítottságú emberek, de egyházunkban nem egy lelkész is szokott például hi­vatkozni arra, hogy ők igehirdeté­seikben nem akarnak másról tudni, egyedül Jézus Krisztusról éspedig mint megfeszítettről. Ez a kiielen- tés rendszeresen azt szokta fedni, hogy ők »az emberek lelki üdvössé­gével« foglalkoznak csak és nem hajlandók igehirdetéseikbe például társadalmi, vagy nemzeti kérése­ket belevonni. Közben elfelejtkezve arról, hogy ugyanaz a Pál anostol, aki valóban nem akart másról tud­ni. mint Jézus Krisztus keresztié­ről, milyen széles skálán szólt hozzá az emberi élet minden prob­lémájához például a nőkérdéshez, vagy a rab- szo'gakérdéshez", vagy az állami fel- sőbbségnek való engedelmességhez. Akik ilyen csonka evangéliumot hir­detnek, tudva, vagy tudatlanul azon az állásponton vannak, hogy van az emberi életnek olyan területe, ame­lyen ’nem Isten akar úr lenni és van olyan probléma, ami egyben nem teo­lógiai probléma volna. Ez a csonka evangélium egyben élettelen, vagy az élettől elszakadó evangélium is, vagy ennek éppen el­lentéte, nagyon is erős törődés az élet­tel, az ú. n. »reakció« javára. Az a fajta képmutaitás, mely a mai kérdé­sek »kihagyásával« tulajdonképpen a tegnapot támogatja. Nekünk ezzel özemben a Szentírás egész igazságtar­talmát kell hirdetnünk. Helyes minden olyan igehirdetés, mely bátran tárgyalja nemzetünk és azon belül társadalmunk min­den kérdését, így a béke kérdését is, az egész Szentírás Igazságtar­talmának világosságában. c) Szektás minden olyan tanítás, amely bármilyen kis mértékben is arra utal, hogy van befejezett megtérés, mintha a megtérésnek nem kellene na­ponként megismétlődnie. A keresztyén ember ugyanis élete végéig ' »simul iustus simul peccator« (azaz egyszerre igaz és egyszerre bűnös). Krisztus aző igazsága és ebben az igazságban való­ban nincs semmi csorba. Ezért a ke­resztyén ember tökéletesen igaz, de ez nem jelenti, hogy a keresztyén ember is tökéletes. A régi korszaknak a bűne és az újnak az igazsága egymásba- jonódva folytatódnak, amíg az Isten el nem hozza az új korszakot teljes és végleges dicsőségében. Csakis akkor szűnik meg a bűn. A Formula Concor- diae ezt így mondja: »A megújultakhoz és megszenteltekhez is odatapad a romlott természet mindhalálig' s az ó-Ádám ott rejtőzik az ember értel­mében, akaratában és minden erejé­ben«. A megtéréssel kapcsolatos másik 6zektás tanítás, amely főleg a meló- dizmusból került át egyházunkba, az, hogy a megtérésnek pontos idejét meg kell tudni mondani. Ez azért szektás tanítás, mert a pillanatnyi élmények nem szükségesek a megtérésnél. Van­nak megtérések anélkül, hogy órájukat rögzíthetnénk. Hogy a megtérés hol és hogyan megy végbe: nagyon különbö­ző lehet. Lehet, hogy az életnek egy hosszabb szakasza foglalja magában a változást. Történhetik elrejtettem de történhetik természetesen hirtelen meg fordulással is. Mihelyt egyiket vagy másikat törvénynek állítjuk fel, már­is szektás magatartásban vagyunk. d) A szektás tanítások és csoporto­sulások vizsgálásánál még részletesen kellene beszélnük elsősorban a ke- resztség kérdéséről, amely a szektás ta nítások egész seregét váltja ki. Itt pusztán annyit jegyzünk meg, hogy a keresztség, illetve a gyermek-ke- resztség jelentőségének lekicsinylé­se mindig szektás vonás. Szükséges volna beszélni az egyház- fegyeleni kérdéséről, amely szintén ges volna beszélni az egyház-fe­gyelem kérdéséről, amely szintén olyan kérdés, amely körül sok szek­tás tanítás van. Ennek lekicsinylé­sét éppen olyan szektásnak tartom, mint túlhangsúlyozását. Az úr­vacsorával kapcsolatban, illetve az Gyermekbibliakör-vezetők figyelmébe! A gyermek vasárnapja, I. II. 30.—, 28.- Ft. Kapható az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Csekkszámlaszám: 220278 azt megelőző oldozássat és kötö­zéssel kapcsolatban szintén több szektás jelenséget figyelhetünk meg magyarországi evangélikus egyházunkban is. Mindezek a kérdések azonban külön- külön egy-egy tanulmányt igényelnek. Fel kell tennünk a kérdést: milyen módszerekkel és eszközökkel lehet a szektás tanításokkal és csoporto­sulásokat félvenni a harcot? a) A legdöntőbb az, hogy azok, akik egyházunkban tanítanak és felügyel­nek, de a gyülekezeti tagok is végez­zenek állandóan és rendszeresen ko­moly bibliai tanulmányt. Bibliai ta­nulmány .... Bibliai tanulmány... Eb­ből sohasem lehet elég! Vezetőknek es vezetetteknek el kell jutniuk odáig, hogy világosan átgondolják a Biblia üzenetét, meglássák annak központi tartalmát és minden részletei a köz­ponti tartalom összefüggésében és világosságában vizsgáljanak meg. Az önmagából és az önmagával ma­gyarázott Szentírás csodálatosan gaz­dag igazságtartalmával, annak szer­ves és harmonikus'egységében meg­találjuk minden szektának és szektá6 eltévelyedésnek a helyesbítését. Az állandó és rendszeres biblia- tanulmány és az egyes íráshelyek­nek a Biblia központi igazságtar­talma felől való vizsgálata meg­őriz bennünket attól, hogy az egyes Szentírási helyek szektás módon kerüljenek előtérbe. b) A Szentírás mellett állandóan ta­nulmányoznunk kell hitvallási iratain­kat. Közelebbről az Apostoli Hitval­lást, a Nicaeai hitvallást, az ú. n. Athanaziuszi hitvallást, az Ágostai Hitvallást, és annak Apológiáját, a Schmalkalden! Cikkeket, Luther Kis és Nagy Kátéját és a Formula Concor- diaet. A hitvallási iratok mondani­valója nem lehet számunkra megfel­lebbezhetetlen törvénnyé, mert hiszen a hitvallás! iratok állandóan a Szentírás mérővesszeje alá helye- zendők, mégis igen jó szolgálatot tesznek azáltal, hogy világosan megtanítanak bennünket arra, hogy reformátori elődeink hogyan értel­mezték a Szentírást, és így nekünk is segítséget nyújtanak éppen a szektás kérdésben fs a helyes tá­jékozódásra. Püspököknek és espereseknek meg van az a joga, hogy a lelkészektől, a lelkészek pedig a gyülekezeti ta­goktól számonkérjék tanításukat és magatartásukat a fenti kérdésben. Azoktól a lelkészektől, akik szektás- tanítás hírében állanak és erről a püs­pökök valóban meg is győződtek, írás­ban való nyilatkozatot kérnék, arra vo­natkozólag, hogy a dolgozatban emlí­tett szektás tanításokat nein vallják, azt nem tanítják és maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy gyü­lekezetükben a szektás tanítások és csoportosulások felszámolódjanak. A teljes és tiszta ige hirdetése a mi legfőbb szolgálatunk, ahol ez törté­nik, ott Isten megcselekszi, hogy a szekta-képződés ne induljon meg, ahol pedig már megindult, ott megálljon és felszámolódjék. TÜZEK VLAICB BARNA Izott a vastrőn s elégette Dózsát, Hóhérbün törte Horeát kerékbe. És fekete sárkányt ültettek őrnek az elnyomók a tüzforrás fölébe. De a fojtott láng a nagy hegyek ormán folyton ki-kitört újuló haraggal. A múlt század közepén, negyvennyolc­ban derengett föl a pirosáimú hajnal. Az árulás lefogta a vihart: de a felhők odatapadtak az égre.... S egy század múltán a halottak álmát megvalósítja ma, a munka népe. Románból fordította: Szabó Lőrinc „Békesség nektek!66 A TEREMTÉSKOR még ismeretlen dolog volt a békétlenség. A bűn­esetkor tört be az emberiség életébe: Isten és ember közé a kígyó esete­kor — ez az úgynevezett belső békét­lenség —, ember és ember közé pedig Káin esetekor, az első gyikosság al­kalmával. Az első esetben hangzott el első alkalommal e földön ez a szó: félek (1. Móz. 3.10), a másodikkor pe­dig először vált nyugtalanná ember az emberrel szemben: »bárki rám­talál, megölhet-« (1. Móz 4.14). Ezért mondhatjuk, hogy a bűn és a békét­lenség összetartoznak s ezért igaz, hogy a békétlenség minden formája bűn. Egészen természetes dolog, hogy a keresztyén ember és a keresztyén egyház szemben áll és harcra kel a bűnnel szemben. Ennek a harcnak egyik része az, amelyik a békessé­gért folyik a békétlenség ellen. Ezt a harcot maga Isten kezdte meg. Már az ószövetségben is nyo­mát leljük ennek. Ott azonban csak vágy volt, mert az ószövetség em­bere még nem látta, csak vágyta a békességet Istennel és emberrel egy­formán. Megkötötte kezét, megron­totta szívét az a válaszfal, amelyet a törvény emelt Istene és emoertársai felé. De talán éppen ezért volt olyan értékes a békesség számukia. Amíg szívük nyugtalan volt a bűn miatt s szemük Istent ítéletesen könyörtelen hadúrnak látta, addig a legértéke­sebb dolog volt számukra a békes­ség. A földön pedig, ha egyik kezük­ben építő szerszám, a másikban védő fegyver volt, ha a rájuk néző népek szeme gyűlöletben izzott, hogy bár­melyik pillanatban lobot vessen irtó tűzre, akkor legszebb imádságuk volt a békesség kérése. Amikor tehát Isten igéje ezt a szót elmondta, benne arról beszélt, ami az ember­nek a legfontosabb, mert a békesség a földi és az örök élet szempontjá­ból egyaránt az a minden tekintetben jó, helyes, egészséges és boldog álla­pot, amikor minden rendben van. Amit isten elkezdett, be is fejezte. A karácsonyi örömhír már nemcsak ígéri, hanem ki is mondja: Dicsőség Istennek — bé­kesség a földön! Néhány szó csupán, de aki hallotta, megértette. Hiszen .a zsidó ember naponta így köszönt: Bé­kesség neked! Ebbe a köszöntésbe foglalt bele mindent, ami legjobbat csak kívánhatott, ami a nyugodt, boldog és megelégedett emberi élet­hez csak szükséges. A test egészsége és tápláló eledele, a nyugodt és há­borítatlan pihenés a forró égöv elemi veszedelmei és a karavánutakon való közlekedés veszélyei között, a munka eredményessége, a család boldogsága, — ez mind tartalma volt ennek a köszöntésnek. Mivel az élet minden zsidó számára át volt szőve vallá­sos gondolatokkal, ezért a legvilá­giasabb zsidó ember számára is benne volt mindebben, hogy »legyen megbékélt Istened« — viszont a leg­kegyesebb zsidó is volt annyira gya­korlatias, hogy az Isten békességé­ben benne kívánta teste és élete külső békességét, tehát a jólétet, amint ezt későbbi bőbeszédű köszön­téseik gazdagon részletezték is. Ezért, amikor Isten a karácsonyi evangéliumban ráköszönt az embe­riségre ezzel a mindennapos köszön­téssel, ez nagyon élő és érthető volt, mint ahogyan ez volt akkor is, ami­kor Jézus tanítványai köszöntésévé tette (Lk 10.5) vagy amikor ő maga nyitott vele ajtót feltámadásakor tanítványaira (Jn 20.19). J ÉZUS CSELEKVÉSÉBEN ez a kö­szöntés öltött testet. Hiszen ő le­rombolta a válaszfalat, ami Isten és közénk éppúgy betolakodott, mint közénk és embertársaink közé. Az Efezusi Levél hírt ad arról, hogy Krisztus cselekvése minden népet testvéri közösségbe vont.és közöttük békességet hozott létre. Ez a békes­ség a világ életének helyes mederbe visszaterelése, a világ, az emberiség és az ember dolgainak rendbehozása és az Isten és ember, ember és ember között levő, összekuszált kapcsolatok rendezetté, egészségessé tétele. TSTEN LEGNAGYOBB AJÄN- DÉKA az, hogy békességre lé­pett velünk emberekkel s éppen ez indít bennünket keresztyéneket arra, hogy mindenekfelett való ajándék­nak tartsuk a békességét és küzd- jünk érte teljes erőnkből. Amikor Ismét kapható! DEZSÉRY LÁSZLÓ: TESTNEK FELTÁMADÁSÁT (I. Kor. 15. húfá magyarázata) , ; ÁRA: 2.— FT. Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály BUDAPEST Vili. PUSKIN U. 12. Csekkszámlaszám 220-278 Isten igéje erre hív fel bennünketj érdekes kifejezést használ. Azt mond-i ja: vessétek magatokat rá és ragad« játok meg! (2. Tim. 2,22, Zsid. 12,14. 1. Pét. 3,11.) Ez a kemény szó mű« tatja, hogy a biblia szerint a békés« ségre törekvés nem szép szavak ér« zelmi ügye, hanem szenvedélyes, ke« mény küzdelem. Ez a szenvedélyes küzdelem bűn ellen való küzdelem és ezért új em­bert kíván. Olyan új embereket, akikpek szíve felindult a másokért való cselekvésre, akiknek nemcsak az fontos, hogy mi van velük és nem temetkeznek bele a saját lelkűk dolgainak tengerébe, hanem az isten« tői kapott békességet minden és min­denki tulajdonává akarják tenni. Is­ten karácsonykor lekötötte magát az emberekért emberi módon való cse­lekvése azáltal, hogy emberré lett. Ezt a munkáját ma Szentlelke foly­tatja és bennünket azért keres, hogy általuk folytathassa. A Krisztus ál­tal legyőzött bűn és a bűn minden tapasztalati valósága ellen áll ez a harc, A mi feladatunk, hogy a ránk eső részt vállaljuk abban a küzde­lemben, amit Isten bíz ránk, hogy e világban teljesen letiporja a bűnt, azaz hogy legyen minden rendben, helyesen és jól, úgy amint Isten terve és Krisztusban véghez vitt munkája szerint lennie kell: békességben! Zay László APRÓHIRDETÉSEK SOMOGYI SZŰCS Bundák átszabása, bélések, használt bundák, irhák vétele. Kossuth Lajos-utca 5. SPECIÁLIS MŰSTOPPOLÓ, MŰTÖMŐ MAKAN JANOS, többszörösen kitüntetett férfi, női szabómester. Thököly-út 59/a. Legtökéletesebb mütömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon Vidékre postán utánvét. SZLEZÄK RAFAEL harangöntő államosított vállalat. Rákos­palota, (Bpest, XV.,) Zrlnyl-út 28. Tel.: 292-128 GYERMEKKOCSIT, sport és mély, golyóscsapágyasat, csőbútort, ágysodronyt, kertibútort készít, Javít: LAKATOS, Csányl-utca 12. szám (pince) Vállalati Jogügyi osztályhoz elmennék. Baditz, Miskolc. Főposta. Postán marad. Kvarclámpa Javítás: Zsellér, VIII., Szí- gonv-u. 19. __________________ _________ Re kamié készítését, mindennemű kárpitos- munkát, Javítást háznál, házon kívül vállal fizétésl kedvezménnyel. Váradi, Majakovszkij, utca 32. Használt háló, kombinált szekrény, kétszemé­lyes rekamié, fotel, szék, lakberenűezts pri­vátnak olcsón eladó. Péterffy Sándor-u. 17. Gombos. Kétszemélyes rekamiét székekkel, fotelekkel olcsó árban készít: Kárpitos. Rákóczl-tér 11. Zongora, pianino Javítás, hangolás, érték- becslés olcsón Sasvári zongorakészítő mes­ternél. Lenin-körút 21. Tel.: 426—819. Művégtagok, haskötők, sérvkötők, lúdtalp­betétek készítése és Javítása. Vidékre is ki­szállok. Pokorny, orvosi műszerész: Budapest, V., Kossuth L.-u. 5. szám. Express Kötőkészülék. Sálszövő. Rapid javí­tás. Debreceni. XIII.. Szt.. László-u. 53. Szemüveg Llpl Józseftől (Knapecz utódától) IX., Üllöl-út 79. örökimádás templom mellett. Zongorajavítás, hangolás Jótállással. Szak­szerű becslés. Szávits mester. Baross-tér egy. Tel.: 330-476. Sezlon 850 Ft, matrac 315, vendégágy (vas­ból) 345 Ft Készítőnél. Bp.. Lenin-körút 55. Orgonaépltő. Marczel Endre, Budapest, II., Pesthldegkút, Rákóczi-út 39. Merldor kötőkészüléket, szővörámát készít; Javít. Kisiparos, Bpest, VIII., Alföldl-u. 12. Műhely. _____________________ Sz őrmebélések, bundák átszabása. Javítása: Szemere szűcsnél. Lenln-krt. huszonhat. Evangélikus családnál vidéki diáklány teljes ellátással otthont talál. — Cím a szerkesztő­ségben. Használt garnitúra, kétszemélyes rekamiéval, olcsón. Kétszemélyes rekamiét 2500-ért, fotelt, széket készít. Javít, kedvező feltételekkel: Kárpítosmester Thököly-út 3._______________ Zongorakészítőnél zongora, pianínó Jutányos árban. Orgonaharmónlum kísebb-nagyobb el­adó. Daróczy mester. 342-662. Aggtelekl-u. 5. Kárpltosbútor beszerzésével forduljon biza­lommal Oláh Kárpitoshoz. Javítást vállalok. Készáruk raktáron. József-körút 66. T: 138-102. Csináltassa nadrágját speciális nadrágszabó­nál. Női-, sí*, brlcsesz- és átszabás garan­ciával. Varga János. nadrágspeciallsta, Majakovszklj-u. 56. III. 4. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft. Kishirdetés mm soronként 1 Ft Szöveghlrdetés mm so­ronként 2 forint EVANGÉLIKUS ELET A magyarországi evangélikus egyetemes egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III.. Dévai Bíró Mátyás-tér I. Előfizetést árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60— Ft » Engedélyezési és terjesztési szám: M. E. III. B. 70.336/1949 10.000 példányban nyomatott 2-534486.. Athenaeum (F, v, Soproni Béla) i'fv'Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents