Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-08-23 / 34. szám
4 BTAMOSÉLIKUS ÜNT Káldy Zoltán : Szektás tanítások és csoportosulások evangélikus egyházunk keretén belül és az ellenük való védekezés módjai A fenti címmel Káldy Zoltán pécsi lelkész előadást tartott a tolna-baranyai egyházmegye lelkészt munkaközösségének gyűlésén június 23-án, Szekszárdon. Az átfogó előadást teljes terjedelmében közöljük, folytatólagosan. 1. Zsinatunk által alkotott Egyházi Törvények V. cikke — amely az »egyházi hivataliról és az egyház munkásai «-ról 6zól — a 7. 3. pontjában ezt mondja: »A gyülekezeti lelkész, mint aki a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze felelős aiz Ágostai hitvallású evangélikus egyház biblikus és hitvallásos tanításának érvényesüléséért, felelős azért, hogy a gyülekezetben szektás tanítások és csoportosulások ne alakuljanak. E felelősségben az egyházközségben szolgáló lelkészi munkatársak is osztoznak. De osztoznak vele az egyházközség nem lelkészi tisztviselői is, az egyházközségi tanács (presbitérium) tagjai is.« Állapítsuk meg azonnal, hogy nagyon is rendjén való, ha az Egyházi Törvény külön kiemeli a szektás tanítások és csoportosulások ellen való munkát. Az is nagyon rendjén való, hogy a Törvény elsősorban a lelkészt teszi felelőssé egyházunk biblikus és hitvalláeos tanításának érvényesüléséért. Helyes az is, hogy ebben a felelősségben osztoznak nemcsak a lelkészt munkatársak, hanem az egyház- község nem lelkészi tisztviselői és az egyházközségi tanács is. Ha a Szentírást olvassuk, feltűnik, hogy az apostolok, azok között Is elsősorban Pál, de nem kevésbbé Péter, Júdás és János is, milyen nagy gondot fordítanak arra, hogy Jézus Krisztus evangéliumát megóvják minden elke- veredéslől, azt megkülönböztessék a hamis tanítók és csoportok által hirdetett tanításoktól és a gyülekezetek tagjait megvédjék a befurakodó tév- tanitók ármánykodásától. Az apostolokat az evangélium tisztaságának megőrzésében nem valami merev dog- matizmus vezette, hanem az sarkalta őket erre, hogy meggyőződésük szerint a tévtanítók hamis tanításaikkal elzárták a gyülekezet tagjai elöl az önmagát kinyilatkoztató Istent és így az üdvösséget is. Ezért ment el Pál odáig, hogy az evangélium meghami- sitóira »átkot« mondott: »Csodálkozom, hogy Attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangéliumra hajlótok. Holott nincs más, de némelyek zavarnak titeket és el akarják fordítani a Krisztus evangéliumát. De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is nektek valamit azon kívül, amit nektek hirdettünk, legyen átok.« (Gat. 1, 6-8.) Ugyanezért harcolt Luther is olyan elszántan minden olyan tanítás és csoportosulás ellen, amely a Szeníirás tartalmával nem volt összhangban. Kis Kátéjának »Mi-Atyánk« magyarázásánál többek között ezt mondja: »Aki pedig máskép tanít és él, mint aiho- gyan Istennek igéje tanítja, az meg- szentségteleníti köztünk Isten nevét. Ettől őrizz meg minket mennyei Atyánk!« Az Ágostai Hitvallás egyes féléiéinél, a helyes evangéliumi tanítás kifejtése után gyakran találjuk ezeket a kifejezéseket »elítélik*, »elvetik*, melyekkel a Hitvallás szerzői sokszor nagyon élesen határolták el magukat más tanításoktól. Ugyanakkor, amikor örömmel kell fogadnunk a törvénycikk kötelezését az evangélikus egyház biblikus és hitvallásos tanításának érvényesítésére vonatkozólag, másfelől azonban nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ez a paragrafus ne legyen a visszaélés fegyvere, amelynek segítségével a bib- likusság és hitvallásosság mezébe öltözve azt is szektásnak minősítjük, ami biblikus és hitvallásos. Egészen gyakorlatilag pl.: egy, igén és szentségeken keresztül a Szentlélektöl hitre- juttatott lélek (»hogy erre a hitre eljuthassunk, azért rendeltetett az egyházi hivatal.« Ag. Hitv. V. cikk.), aki egyben jól ismeri ai Szentírásnak és Hitvallási iratainknak a »megtérésről« 6zóló tanítását, nem fogja azt mondani, hogy a megtérés valami szektás dolog, hanem biblikusnak és hitvallásosnak vallja, ha az igehirdetésben hallja a megtérésre való felhívást is. Éppen ezért, ha a törvénycikket helyesen akarjuk alkalmazni és evangélikus gyülekezeteink 'előmenetelére akarjuk azt Használni, akkor nincsen fontosabb dolog, mint az, hogy akik ebben a kérdésben: melyek a szektás tanítások és csoportosulások az evangélikus egyház keretén belül — dönteni hivatottak egészen a presbiterekig —, egyfelől ők maguk ne legyenek hijjával egyházunk biblikus és hitvallásos tanításának, másfelől ne legyenek hijjával a diakrízis tón pneumatón (a lelkek megítélése) karizmájának (I. Kor. 12. 10). 2. Ezek után a Szentírás és Hitvallási irataink alapján számba kell vennünk milyen és mely tanításokat és csoportosulásokat kell az evangélikus egyház keretén belül »szektás« tanításnak ás csoportosulásnak tekintenünk? Ennél a kérdésnél nagyban segítene rajtunk, ha sikerülne valamiképpen megfogalmazni, hogy mi is a »szekta«, vagy mi a »szektás«. Maga a szó a sequor igéből származik, ami azt jelenti: követni. De ezen túl jelentése igen elágazó. A »szektái« megjelölés közjogi értelemben Nép- köztársaságunkon belül nem használható, mert az államjog számára a történeti egyházak és a kis vallási közösségek egyenlőek. Egyházjogilag azokat a többségi egyházi típustól eltérő vallási közösségeket szokták érteni rajta, amelyek a keresztyén hit alaptételeivel még egyetértenek. A Szentírásban a szekta megfelelő szava a »hairesis«. Jelent 1. pártot, irányt, vallási irányzatot (Csel. 24. 5. 28. 22.) — 2. gyülekezeten belüli szakadást, elkülönülést (I. Kor. 11. 19. Gál. 5, 20.) végül 3. »pusztító szakai- dás!« (hairesis apoleias) II. Pét. 2, 1 értelmében, mely aiz Urnák a megtagadását jelenti. Éppen a 6zó sokféle alkalmazását^ folyó nehézségek miatt látásom szerint a helyes kiindulás nem az a kérdés, hogy »mi a szekta?« hanem az, hogy mi az egyház? Mi, evangélikusok, erre a kérdésre a Szentíráson alapuló és abban gyökerező hitvallásaink alapján adjuk meg a feleletet és pedig elsősorban az Ágostai Hitvallás alapján. Az Ágostai Hitvallás VII. cikke többek között ezeket mondja: »Az egyház pedig a szentek gyülekezete, melyben az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. Az egyház valódi egységére elegendő, hogy egyetértés legyen az evangélium tanítására és a szentségek kiszolgáltatására nézve. Ellenben nem szükséges, hogy mindenütt hasonló emberi hagyományok vagy szokások vagy emberektől rendelt szertartások legyenek, amint Pál mondotta: Egy a hit, egy a keresztséig, egy Isten és mindenek Atyja.« Ehhez a meghatározáshoz jó még hozzávennünk ugyancsak az Ágostai Hitvallás VIII. cikkét is, melynek ez a címe: »Mi az egyház?« Felelet ez: »Jóllehet az egyház valójában a szentek és az igazán hívők gyülekezete, mégis ebben az életben sok képmutató és gonosz is elegyedik közéjük.« Már most a »szekta« vagy »szektás« definíciója és annak, mint egy kulcsnak alkalmazása helyeit eredményesebbnek látszik a szektás jelenségek számbavétele az Ágostai Hitvallás és a többi hitvailási iratunk egyházfogalma alapján. 3. a) Itt kezdhetjük mindjárt azzal, hogy evangélikus egyházunk tanításai felől nézve a »szekta* legjellegzetesebb és egyben alapvető vonása az, hogy szerinte a »tiszta« egyház, amelyben már nincs »sok képmutató és gonosz«, megvalósítható itt a földön. 0 magát tartja Krisztus igazi egyházának és mindenki mást kizár az Isten népéből. Ez gyakorlatilag az »elvilágiasodott« egyháztól való éles elkülönülésben jelentkezik. Éles határvonalat húznak Isten népe, az igaz egyház és ai kárhozat népe: a világ között. A világ számukra, állandóan használt megjelölésük szerint, »Sodorna és Gomora«, »Egyiptom«, »Babilon«, »A Sátán birodalma«, viszont ők beképzeltségükben és rajongásukban — magukat az »igazi hivők«-nek gondolják, akiknek el kell szakadniok mindattól, ami a világban van. Idevonatkozólag haidd idézzük Luthert: »Ázok a rajongók (így nevezi Luther a széktásokat), akik azt akarják, hogy semmi gaz se nőjjön köztük s ezzel aizt érik el, hogy semmi búza sincs köztük, aizaz míg ők tiszta búza és az egyház akarnak lenni, túláradó szentségükkel aizt cselekszik, hogy nem egyház lesznek, hanem az ördög valóságos szektája.« (reine Sekte des Teufels) (WA 38, 560, 32. kk.) Ugyancsak Luther mondotta: »Isten gyermekei nem kerülik a gonoszok társaságát, hanem inkább keresik őket, hogy segítsenek rajtuk. Nem egyedül akarnak a mennybe jutni, hanem magukkal szeretnék vinni, ha ez lehetséges, a legbűnösebbet is.« (Idézve: Scheurlem 11. lap.) Luther a Deutsche Messe előszavában megpendítette at gondolatát annak, hogy jó volna külön összegyűjteni azokat, »akik komolyan akarnak keresztyének lermi«. de azt sohasem valósította meg. Az említett helyen Luther azt mondja, hogy ezt az ösz- szegyűjtést nem csupán azért nem hajtja végre, mert nincsenek hozzávaló emberei, hanem azért sem, — s ez döntői — mert ebből pártos szakadás támadna. Amit Luther itt mint lehetőséget fontolóra vesz, az nemcsak »még most«, hanem egyát tatában nem lehetséges. Dogmatikailag is Igazolhatjuk annak lehetetlenségét: az evangélium a bűnös megigazulását hirdeti. Ennek igazsága nem benne levő habitus, hanem »Christus extra nos«, akivel a hirdetett »verbum externam-«ban találkozik. Tehát egy esemény (iustifi- care per fideml) hozza tétre a keresztyén embert személyes értelemben (hivő), de úgy, hogy ez a hit állandóan az esemény megismétlődésére van utalva. Ebből következik, hogy az egyház semmiképpen sem tagjainak hivő voltán alapul s a hivő személyek bizonyos csoportjában válik láthatóvá és a világ jelé elhatárolná. Hanem ott van az egyház, ahol az igehirdetés eseménye megy végbe. A hirdetett ige eszközli a hit és a hitetlenség, a gyülekezet és a világ szétválasztását. A Szentícás és Hitvallásaink tiltják az egyházat, hogy elvágja magát az álkeresztyénektől, mert ez az utolsó ítélet előlegezése volna, amelyet pedig maga Krisztus hajt majd végre. »Az egyház az istentelenek nagy tömege között van el'rejtve« (Ápol. VII. 19.). Az »ecclesna proprie dicta« az ítélet napjáig rejtve marad az »ecolesia laté diet a«-ban. b) Az elmondottak alapján magyarországi evangélikus egyházunkban szektásnak kell minősítenünk minden olyan tanítást, amely szerint »az Igazán hívők« az egyházon belül elkfllöníthetpk szűk közösségben. Szektás minden olyan csoportosulás, amelynek tagjai magukat minőségileg jobbnak gondolják, a gyülekezet többi tagjainál, akik nem tartoznak az ő csoportjukba. Szektás minden hitpróba, amely azt célozza, hogy ilyen elkülönülő csoportokba az elvilágiasodott egyházból csak olyanok vétessenek fel, akik valóban hisznek s általuk felállított mérték szerint kiszűressenek a hitetlenek és a meg nem tértek. Szektás mindem olyan irányzat és tanítás, amelynek célja nem az egész gyülekezet és az egész egyház megújulása, hanem kiszakadás az egyház és a gyülekezet egészéből, a felelősség elvetése az egész egyházért, a missziói felelősség és segítő szeretet elhalványulása egy kisebb csoporton kivül. Szektás minden olyan csoportul ás, amelynek tagjai lelkibezárkózásban a világ dolgaitól való merev távoltartásban, exkluzivitásban élnek, vagy éltek. Szektás minden olyan csoportosulás, amelynek tagjai, azon a címen, hogy ők a »lelkek üdvösségével« foglalkoznak, elfordulnak a nemzet nagy kérdéseitől és az egész világ minden problémája teljesen hidegen hagyja őket. Szektás minden csoportosulás, amelynek tagjai kettős egyházfogalommal dolgoznak. T. 1. különbséget tesznek a »hivatalos« és a »lelki« egyház között. A hivatalos egyházhoz tartozónak tekintik az egyház vezetőit, gyűléseit és egész szervezetét, a lelki egyházhoz tartozónak tekintik az igehirdetéseket, a konferenciákat, az evangélizációkat és közben elfelejtik, hogy ez a szektás felfogás mereven ellenkezik az Újszövetség egyházfogalmával. Hiszen Pál apostol nem kevésbbé volt az egyház embere, amikor gyülekezeteket szervezett, vagy a jeruzsálemi gyülekezet számára adományokat gyűjtött — tehát »a hivatalos« egyház szolgálatát teljesítette —, mint amikor »karizmatikus« erővel prédikált, igét hirdetett és evangélizált. c) Ha közelebbről is keressük azokat a osoportosulásokat, amelyekre a fenti megállapítások ráillenek, akkor feltétlenül rá kell mutatnunk a Bethá- niás csoportosulásra, valamint az úgynevezett »Agostonos« tömörülésekre. Bár evangélikus egyházunkban a bethánista vonatkozások sokkal kisebbek voltak, mint pl. a református egyházban, mégis nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a bethánista jelenségeket, amelyek mégis több gyülekezetünkben felütötték fejüket. Lehet, hogy több gyülekezetben mint egyesület nem működött m bethánia, mégis voltak többen a gyülekezetek tagjai között, akik a fentebb elmondottak értelmében bethánista gondolkozásnak voltak, ami elsősorban a hivatalos egyházzal és a nemzet kérdéseivel szemben való magatartásukból tűnt ki. Nem kevésbbé veszedelmes az »Agos- tonosc csoportosulás, mely lseim lépett legalább is szervezetileg nyíltan porondra, de egész tanításuk és magatartásuk a szektás jelleget viseli. Ez a szektás csoportosulás azért veszedelmes különösen egyházunkban, mert munkáját főleg azok között igyekszik kifejteni, akik templomi istentiszteleten, konferenciákon elhangzott igehirdetések nyomán elnyerték a Jézus Krisztusban való hitet. Ezeknek ígéri ez a szektás csoportosulás, hogy falam i többet nyújt nekik, mint amit T?ár- ho! eddig nyertek. így egy »tökéletesebb« keresztyén élet lehetőségét csillogtatja fel előttük. Jellemzően szektás vonás az »Agostonos« csoportosulásnál, hogy tanításukat nyíltan és őszintén nem hajlandók felfedni a »kívülállók« előtt, hanem azt csak a »beavatottak« Ismerhetik meg. Ezzel összefüggésben szektás vonás náluk, hogy valójában csak egymással törődnek, kevés készség van bennük ahhoz, hogy az egyház egészéért munkálkodnának. Ninos elég érzékük ahhoz, hogy ajándéknak lássák az egyház egészét, az országos egyházat, ők csak az egyes hívőket látják, de nem úgy, mint akik tagjai az »egy keiesztyén anyaszent- egyházuak«. Nem érdekli őket az egyház múltja és története. Bár szünet nélkül hangsúlyozzák, hogy ők azok, akik az Ágostai Hitvallás alapján állanak, valójában nincs érzékük a történelmi lutheránizmus megértésére és az Ágostai Hitvallás mondanivalójának igazi felfogására. Sajátságos írásmagyarázati rendszerrel dolgoznak. Hangsúlyozzák, hogy a Biblia szavai mindenféle összefüggésben azonos jelenté- süek. Pl. a »madár« szó a Bibliában minden esetben a Gonoszt jelenti. Ezzel a hamis felfogással szorí- tóba helyezik a bibliai fogalmakat, megszegényítik azokat és hamis összefüggéseket állapítanak meg. d) A bethániás és ágostonos tévelygésekkel szemben, amelyek megegyeznek egymással abban, hogy az egyházat tagjainak hivő voltára alapítják és elzárkóznak az ú. n. »elvilágiasodott egyháztól«, hangsúlyoznunk kell egyfelől azt, hogy az Ágostai Hitvallás tanítása szerint az egyház nem a hivő tagok által ismerhető meg, hiszen azok el vannak rejtve az áikeresztvének között, hanem csak az evangélium és a szentségek csalhatatlan jegyei által, mes'felől nyomatékosan rá kell mutatnunk arra, hogy az igazi egyház sajátossága nem a bezárkózás, a világtól való elfordulás és gőg, hanem a szeretet, az alázatosság, egymásért és az egész világért való felelősség. e) Ugyanakkor, amikor az elmondottakban hangsúlyozottan állást foglaltunk a gyülekezeten belüli minden, hivő gőgből és hámis egyházíogalom- ból származó minden rendű csoportosulás ellen, vigyáznunk kell arra, hogy ezt a fenti nagyon is szükséges állas- foglalást, ne alkalmazzuk minden további nélkül a magyarországi evangélikus egyház gyülekezeteiben meglevő minden kisebb-nagyobb együttlétre, Biblia-körökre és munkaközösségi ösz- szejövetelekre. Ha t. i. a fentieket úgy értelmezzük, hogy most már akik a gyülekezeti istentiszteleteken kivül •resztvesznek a belmissziói munkát eszközlő és szolgáló együttléteken, mondjuk pl. gyülekezeti szolgálataikra való felkészülés céljából összejönnek egy- egy munkaközösségbe, azok is szektás csoportosulásban vesznek részt, akkor nyilván a másik végletben volnánk és ugyancsak hamis egyházfogalommal dolgoznánk. T. i. a Biblia is beszél olyanfajta együtttétekről, mint a mi gyülekezäi bibliaköreink, vagy munka- közösségeink. Amikor a Biblia egyházróil, vagy gyülekezetről beszél, akkor az Alatt magátólértődőleg élő gyülekezeteket ért: Krisztusban hivő embereknek a gyülekezeteit. Mégis szó van itt -ott a Bibliában az üjtestámentomi gyülekezeti tagoknak olyan kisebb-nagyobb egy Ottlétéről, amelyek szükebbkörüek, mint a gyülekezetek. Érdekes és tanulságos, hogy az ilyen kisebb együtt- léteket is egyszerűen Ec'clesiá-raak nevezi a Biblia. Beszél ennek, vagy annak a hivőnek a házánál levő gyülekezetről, nem is egy esetben. Es ilyenkor nyilván nem az egész gyülekezetei kell érteni, hanem annak tagjai közül többet, vagy kevesebbet. Tény az, hogy ezeken az együttléteken olyanok vettek részt, akik az egész gyülekezet összejövetelén kivül egyik-másik esetben még külön is összejöttek, talán testvéri beszélgetésre, vagy a gyülekezetben folyó munka megbeszélésre, vagy megszervezésére. Ezek ellen az együtt- létek ellen sehol sem emel kifogást a Szenürát, De az is biztos, hogy Jz.ilyen együtt« létek tagjainak nyilván eszükbe sem jutott maisoknak érezni magukat a gyülekezet többi tagjainál. Ezek az együtt- létek semmiképen sem jelentették azt, hogy az ott megjelentek csak egymással vannak közösségben, a rajtuk kívülálló gyülekezeti tagokkal szemben megtagadják a közösség vállalását. Szóval ők hívők közössége voltak, de nem xui hívők közössége. Tehát nem élt bennük olyasféle tudat. hogy rajtuk kívül nincsenek hivők, vagy ha volnának, akkor azoknak is voltaképpen hozzájuk kellene tartozniuk. Egyébként Luther Is igen sokra be« osülte azokat az együttléteket, ámen lyekben testvéri beszélgetések folyhattak. , Azért, amikor határozottan és félreértés nélkül érvényesítjük a törvényt, illetve annak fentebb vázolt cikkelyét a szektás tanítások és csoportosulásokkal szemben, gondosan vigyáznunk kell éppen a biblikusság és hitvatlásos- ság nevében arra, hogy a vízzel együtt ki ne öntsük a gyereket Is, más szóval azt a munkát és annak gyümölcseit, amit ma általában missziói, vagy ha úgy tetszik, belmissziói munkának is mondunk. Ha ezt meglennénk, akikor is szekíások lennénk. (Folytatása következik) APRÓHIRDETÉSEK SOMOGYI SZŰCS Bundák átszabása, bélések, használt bandák, Irhák vétele. Kossuth Lajos-utca 5. SPECIÁLIS MŰSTOPPOLÚ, MŰTÖMŐ MA KAN JANOS, többszörösen kitölttetett férfi, nöí szabómester. Thökőly-út 59/a. Legtökéletesebb mfltömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. REKAMIÉK, FOTELEK garnitúrák készen és megrendelésre, fizetési könnyítéssel, BOKOR kárpitosnál Sztálin-út 54. (Bejárat: Eötvös-u. 17.) Kertibútor, csőbútor, összecsukható vaságyak, sodronyágybetét készítése és javítása. Vlncze, Népszinház-u. huszonhat. Vállalati Jogügyi osztályhoz elmennék, Badltz, Miskolc. Főposta, Postán marad. Kvarclámpa Javítás: Zsellér, VIII., Szfgony-u. 19. Rekamlé készítését, mindennemű kárpitosmunkát, Javítást háznál, házon kívül vállal fizetési kedvezménnyel. Váradi, Majakovszkij, utca 32. Használt háló, kombinált szekrény. kétszemélyes rekamié, fotel, szék, lakberendezés privátnak olcsón eladó. Péterffy Sándor-n. 17« Gombos. Kétszemélyes rekamlét székekkel, fotelekkel olcsó árban készít: Kárpitos, Rákóczi-tér II« Zongora, planlno Javítás, hangolás, érték- becslés olcsón Sasvári zongora készítő mesternél. Lenin-körút 21. Tel.: 426—819. Művégtagok, haskötök, sérvkötök, tadtalp- betétek készítése és javítása. Vidékre Is kiszállok. Pokörny, orvosi műszerész: Budapest, V., Kossuth L.-u. 5. szára. Express Kötökéezűlék. Sálsxövő. Rapid javítás. Debreceni, XIII., Szt. László-d. 53. Szemüveg Llpl Józseftől (Knapecz utódától) IX., üllői-űt 79. Orőkimádás templom mellett Zongorája vitás, hangolás Jótállással. Szakszerű becslés, Szávits mester. Baross-tér egy. Tel.: 330-476. Sezlon 8T>0 Ft, matrac 315, vendégágy (vasból) 345 Ft. Készítőnél, Bp., Lenin-körút 55. Orgonaépftő. Marczel Endre, Budapest II** Pesthidegkút, Rákóczl-út 39. Meridor kötökészüléket, szövőrámát késztt. Javít. Kisiparos, Bpest, VIII., Alfóldl-ti. 12. Műhely. SzormebéJések, bundák átszabása. Javítása: Szemere szűcsnél, Lenln-krt. huszonhat. Evangélikus családnál vidéki diáklány telje* ellátással otthont talál. — Cím a szerkesztőségben^ _________________________ ' Ha sznált garnitúra, kétszemélyes rekamiéval, olcsón. Kétszemélyes rekamlét 2500-ért, fotelt, széket készít, javít, kedvező feltételekkel: Kárpitosmester Thököly-út 3. _______ Zo ngorakészftőnél zongora, pianínó Jütányos árban. Orgonaharmónium kisebb-nagyobb el- adó Daröczy mester. 342-662. Aggtelekl-u. S. összecsukható ágyakat, sód rony ágybet ét et, r, csőbútort, gyermekkocsit készít, javítást vállal: Prohászka. Zichy JenŐ-u. 46.______ Or gona javítását, hangolását, átépítését vállalom. Elektromos fujóberendezések. Keme- nesi Rezső orgonaépítő, Szombathely, Voro- silov-u 8. KárpitOsbútor beszerzésével forduljon bizalommal Oláh Kárpitoshoz. Javítást vállalók. Készáruk raktáron. József-körűt 66. T: 138-102. Orgona, harmonium, készítés, javítás, hangolás* karbantartás. Villamos fúvóberendezések. Flttler, Bpest. XIV., MiskolczJ-út 76. EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyeteme* egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskín-n. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért tetei: Dezséry László szerkesztő Budapest. III.. Dévai Bíró Mátyás-tér I. Előfizetés! árak: Egy hóra 5.— Ft. negyedévre 18— W. félévre 30.— Ft. egész évre 80— M • Engedélyezési és terjesztési szám: M E III. B 70.336/1049 10.000 példányban nyomatott 2*534355. Athenaeum (F. v. Soproni Béta)
