Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-08-16 / 33. szám
4 TTVAWGÉLIKÜS ÉLET Dezséry László püspök igehirdetése az alberti evangélikus templomban a templom felszentelésének 175 esztendős jubileumán, 1953 augusztus 2-án Alapige: I. Péter 2:5.: »Ti magatok is. mint élő kövek épüljetek jel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzátok, amelyek kedvesek istennek a Jézus Krisztus ál- tcl.e Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Testvéreim az Űr Jézus Krisztusban! Igen ritka ünnepetek van. 175 esztendő — csaknem hat teljes emberi nemzedék korszaka — nagy idő, Magyarországon különösen nagy. Abban a korban, amely mögöttünk van, háborúk és katasztrófák tették lehetetlenné igen sok helyen azt, hogy 175 esztendős templomot ünnepeljenek gyülekezetek, különösen protestáns gyülekezetek. 175 esztendős templom magyarországi evangélikus egyházunk életében, ha nem is különleges ritkaság, de a gyülekezetek kévésének birtoka. Ez azt jelenti, hogy az alberti gyülekezet kevesedmagával azok között van, amelyek csordultig lehetnek hálaadással, hogy Isten nemzedékről-nemzedékre bizonyította közöttük megtartó, kegyelmes szeretetét. All egyházunk, nemzetünk, virágzanak családjaink és erősödik hazánk. Kell, hogy a hálaadás legnagyobb lelkesedése gyűljön most a szivetekben. Ez a templom is többek között egész egyházunk, egész magyar nemzetünk, egész mai nemzedékünk biztos reménységének záloga. Ezt a templomot, Istennek ezt a régi kőből épült házát, örökségül kaptátok atyáitoktól. Fontos, hogy most arra gondoljunk, hogy ez a ház egy olyan községben áll, amely a felszabadulás óta rohamléptekben fejlődik, egész országunk rohamos ütemű építkezésének és megújulásának folyamatában. Istentől adott áldott kényszer most arra gondolnunk, hogy ebben a községben már villany világol s az itt élő családok napról napra fejlesztik a modern élet követelményeinek megfelelően a maguk portáját, modernizálódnak munkamódszereik, termelési rendjük, s fejlődnek a mi mostani modern korunk feladatai szerint. Gondoljunk most arra, hogy ebben a fejlődő községben áll ez a 175 esztendős templom és keresi a maga rendeltetését s kell, hogy hasznára legyén a megújuló községnek. Testvéreim, ha erre nem gondolunk, akkor úgy járhatunk ezzel a régi templommal, mint ahogy családok járnak régi, kedves emléktárgyaikkal, amelyeket nagyanyáról anyára, anyáról leányra örököltek s az unokák már nem találnak benne semmi fontosat. Mint régi csecse-becse, vagy régi bútor a lakásban díszítheti ezt a községet, mint egy otthont, de lassan már nem tarthatjuk dísznek sem azt, ami a hasznát veszíti. Ilyen dolog akkor veszíti a hasznát, ha már nem tudjuk, mire használták régen, vagy már nem fontos az, amire szolgált. Életünk hány dolgával vagyunk úgy, hogy egy egészen új ízlés, egészen új szokás feleslegessé tette. Járhatnánk így egy öreg templommal is* járhatnánk így, ha ez a régi ház éppen nem Istené volna, ha ez a ház nem olyan ház volna, amelyben Isten maga teremti meg újra és újra, nemzedékről- nemzedékre a gyülekezetét, azt a »lelki-házat«, amelynek itt van állandó találkozója és amelynek egész életalapja ebből a kőházból származik. Mai hálaadásunk igazi alapja az, hogy nemcsak a falakat tartotta meg Albertiben, hanem ezt a lelki házat is, s hogy mindig újjáteremti benne ezt a gyülekezetét. Tudnunk kell, hogy ez a lelki ház biztosítja Isten kőházát és tudnunk kell, hogy az evangélikus egyházban az Isten igéje teremti a gyülekezetei. Mi az a lelki ház, amely itt megépült és állandóan épülőben van? Milyen ez a lelki ház és mire való ma? Azzal kell emlékezetessé tennünk ezt a mai ünnepséget, hogy a templom mirevalóságának értelmét tisztázzak magunk előtt. Gondolom, az a leghelyesebb, ha benne maradok a Péter apostol által használt képben: »Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá.« Beszéljünk erről az itteni lelki házról, az alberti evangélikus gyülekezet mai értelméről. Egy ház kialakulásának, építésének módja mindannyiotok előtt ismeretes. A ház alá először is alap kell Az evangélikus gyülekezet, mint lelki ház alá is vetett Isten ilyen alapot. Ez az alap: Jézus Krisztus. Jézus Krisztus az egyházban két évezred alatt, mint alap, — kősziklának bizonyult. Ehelyett nem vettetik soha más fundamentum. Tegyük azonban érthetőbbé ezt a képet, hogy Jézus Krisztus maga a fundámentum. Hogyan építkezhet az egyház Krisztusra? Egyszerű a dolog. Az egyház Krisztus szavára épít, amit Ö a maga vérével megpecsételt, mint testámentumot, a Golgotán. Innen van az, hogy amikor az egyház beszél, akkor annak »van alapja«. Amikor az egyház beszél, akkor nem a levegőbe beszél, nem a maga feje után beszél, hanem mindennek, amit mond, megvan az alapja és ez az alap Jézus Krisztusnak a maga vérével megpecsételt beszéde. Az egyház kétezer esztendeje beszél ennek a térítő igének hatalmával. Az egyház sok beszéde nem úgy tekintendő, mint amelynek »sok az alja«, hanem az egyház állandóan folyó és állandóan teremtő beszéde Krisztusban kapta az alapját. Van annak alapja, amikor azt mondjuk, hogy minden ember, asszonyok cs férfiak, fiatalok és idősek, magyarok és délafrikaiak egyaránt a bűn miatt szenvednek, ha szenvednek. A bűn az emberiség alapkérdése, ha az emberiség a megélhetés kérdéseivel, az emberi együttélés kérdéseivel vesződik, s mindig, ha azt kérdezzük, hogy emberséges-e az ember, mindig, ha azt kérdezzük, hogyan lehet emberré az ember. Van annak alapja, ha úgy beszélünk, hogy az egész emberiség egész problémája tulajdonképpen ebben az egy kiáltásban fonódik össze: szabadíts meg minket a bűneinktől! Van azután annak is alapja, ha mi azt mondjuk, hogy emberek, emeljétek fel a ti szemeiteket, mert onnan felülről jön a mi segítségünk. Van annak alapja, ha azt prédikáljuk, hogy van egy hely, ahonnan kegyelem árad, segítség jön és boldogság adatik s ez a hely az Isten országa. Van annak alapja, ha azt mondjuk, hogy az embernek, ha boldogulni akar, keresnie kell az igaz életet. Isten örökkévaló erkölcsi törvényei szerint. Annak is van alapja, ha azt mondjuk, hogy mindazok, akik Jézus Krisztustól elfogadták a bűnbocsánat kegyelmét, gyümölcstermő, gazdag és boldog életet élnek a földön. Gyülekezetünk lelki házának alapja tehát Isten életreszóló igéje. Ha az egész egyházi élet és egyházi mondanivaló alapjainak ftndület- lenségét féltjük, akkor nem arra kell gondolnunk, hogy hátha Isten feleslegessé tette a mi korunkban mindazt, amit eddig mondani ránkbízott, de inkább azzal a kísértésünkkel küzdünk, hogy magunk megpróbáljunk Jézus Krisztus nélkül lenni egyházzá, az egyetlen fundá- mentumot keresvén. Az bizonyos, hogy az egyház beszédének semmi alapja nem lesz, ha Krisztus, mint fundámentum, kicsúszik a lába alól. Semmi jót nem lehet elképzelni egyházunk jövőjéről, ha azt Krisztus nélkül képzeljük el. Egytől kell csak féltenünk Isten evangélikus gyülekezetét, s ez az, hogy Krisztust nem tekinti alapnak. Krisztussal a poklok kapui sem vehetnek diadalmat az egyházon. Ez Isten igéje. A másik, amit minden házról tudunk, tehát a lelki házról is tudnunk kell, az, hogy minden háznak vannak falai. A fal határ, amely a szobát, az ottont körülfogja. A fal annak a térek határa, amelyben a család él. Az gyház is megszűnik lelki háznak lutatkozni, ha falait veszíti. Az egy- áz tehát nem lehet kiismerhetetlen, latárolatlan és parttalan néptömeg, z egyháznak tudnia kell, hogy med- lig tart és mi van belül. Nem lehet gazj ha tanítását nem tudja elhatárolni szektás tanításoktól. Az egyház semmis, ha nem egy olyan szilárd és határozott építményben él, a maga lelkének és szellemi meggyőződésének formái és határai között, amelynek példája a családi otthon számára a fal. Ezért van az evangélikus egyháznak hitvallása. A hitvallásaink magyarázzák számunkra a Szentírást-. A hitvallások őriztek minket mindenféle történelmi változások között abban, hogy a Szent- írás tiszta és igaz tanítását tolmácsoljuk. Ma különösen szívünkre kell szorítanunk az Ágostai Hitvallást, hogy evangélikus egyházunk jól ismerje önmagát, megőrizze magát a siektás tévelygésektől, jól tudja elkülöníteni magát minden olyan próbálkozástól, mely egyházunk tanítását, történelmi igazságát és magatartásának jellegét elmosná. Olyan időt élünk, amikor az egyház minden híve, tehát nemcsak a papok felelősek azért, hogy az egyházon kívüli emberiség tisztán és felreérthetetlenül hallhassa, mit is tanít a magyarországi evangélikus egyház. A tiszta beszéd kérdése döntő kérdés egyházunk számára. A legigazibb, a legbecsületesebb, a leghit- vallásosabb evangélikus prédikációra van szükségünk, még hozzá olyanra, amelyen látszik, hogy a mi mostani nemzedékünk is újra tisztázta maga előtt a hit értelmét s az értelmes hit alapján kialakított vallásos magatartás gyakorlatát a hétköznapi életben. Olyan lelki házat kell építeni régi nemzedékektől örökölt kőtemplomainkban, amely lelki, szellemi értelemben is tudja, hogy falai, vagyis értelmesen körülhatárolt színtere van mindennapi életének és feladatainak. Azt is tudjuk, hogy a ház nem ablaktalan és ajtótlan kocka, nem sötét bunker, hanem ablakkal és ajtóval felszerelt, azaz be- és kifelé közlekedésre épített otthon. A fal nem lehet ajtó nélkül A lelki ház, amelyre most különösen szükségünk van, alakuljon ki úgy, amelyben szélesre nyitott ajtó vár mindenkire, aki be akar jönni. A gyanútlan nyíltsággal kitárt ajtó az evangélikus gyülekezet legfontosabb kelléke. A belépőt szeretettel fogadó gyülekezet a maga nyitottságában is már hívogatás. Ha az ember utazik, s leszáll az este, oda kopogtat be, ahol nyitva az ajtó, s belülről világosság árad. Az a dolgunk, hogy hozzánk mindenki bizalommal, gyanútlanul jöhessen, nálunk mindenki szeretetre és igazságra találjon, vagyis megtalálja azt, amire vágyik az ember a földön. Nem lehet nyitott ajtó, ha a falakon belül valamit rejtegetnünk kell. Olyan házban, amelyben hamis bankót nyomnak, nincs nyitva az ajtó. Olyan házban, amelyben gyanús tevékenység folyik, nem nyitnak hamar ajtót. Nyitott ajtó olyan lelki házon le» bet, amelyben belül nincs semmi suskus, amelyben igazságban és becsületességben élnek az emberek. Azt kell éreznie a világnak, amikor hozzánk közelít, hogy itt tisz'a forrásvíz bUgyog, békességes a pihenő, s a szeretet teremt tisztaságot. De van az ajtónak más jelentősége is. Az ajtón kifelé iá mennek. Egyházunk mostani nemzedéke szokjék hozzá és tartsa azt természetesnek, hogy ajtónkon kifelé is mennek. Ügy kell élnünk, hogy a’mi lelki házunkon ne feszélyezze lelki erőszak azokat, akik kifelé akarnak menni. Az evangélikus egyház nem lehet olyan egyház, amely a kereszttel üti fejbe azt, aki nem egészen stimmel a számára. A magyar protestantizmus egész történelme szerint a magyar evangélikus egyház egy boldogan szabad szellemi és lelki közösség, életmagatartásbeli egység, amelyben senki sem lehet lelki rabláncra fűzve, hanem, ahol mindenki lelkiismeretileg szabad. Luther Márton is úgy állt Worms- ban a birodalmi gyűlésen, hogy csak két dolog kötötte saját evangéliumi tanításához. A Szentírás és a lelkiismerete. Felajánlotta, hogy tanait visszavonja, ha a Szentírásból, vagy világos észokokból őt meggyőzik. Az evangélikus egyház mindig kész volt arra, hogy a saját hitvallásait is felülvizsgálja a Szentírás és a világos észokok alapján. Mindig kész, volt arra is, hogy mások lelkiismereti szabadságát, más hitét és világnézetét tiszteletben tartsa. A mi mostani nemzedékünkben az egyház szeretetét az emberek iránt azzal kell megmutatnunk, hogy az egyház lelkiismereti szabadságot ad minden tagjának. Egyedül az jogosít fel minket arra, hogy a magunk lelkiismerete szerint éljünk, ha elismerjük mások hasonló lelkiismereti szabadságát. Olyan egyház, amely lelki rabláncon akarja tartani híveit, megszégyenül a mi korunkban. Mi nem lelkileg erőszakoljuk a híveinket, s nem úgy számoljuk az egyházközség pénzét, hogy vájjon a községben még minden evangélikus család befizetése benne van-e a kasszában. Egyházunk összetartó ereje a Szentírás, s a lelkiismereti szabadság. Akkor lesz hitelünk, testvérek, ha mindenek felé ilyen szabadok leszünk. Az emberek üdvössége iránt felelősséget kell éreznünk, de ez a felelősség nem teremtheti meg a lelki házban a lelki-terrort. Szelídséggel és szeretettel nyissunk ajtót a gyülekezeti lelki házon, A háznak azonban ablakai is vannak A lelki háznak is legyen ablaka, mert az ajtón keresztül nincs messzi kilátás. Ha munkád után otthon megpihensz és látni akarod, hogyan mozog a község, az ablakon keresztül nézel ki. Az ablakon keresztül intesz búcsút az elindulóknak. Az ablakon keresztül lehet kilátni az életbe s azon át árad be a családi otthonba minden kívülről jövő kedves hang. Amikor a gyermekedet egy másik játszani hívja, vagy az iskolába, az ablakon át kiált hozzá. Ajtón keresztül szellőztetni sem lehet. Jaj volna nékünk, ha olyan volna a lelki házunk, amelynek nincsenek ablakai, de amelyen belül körülülnénk egy asztalt, magunk elé téve a gyertyát és a Szentírást s még azt sem látnánk, mi történik a hátunk mögött. Ez nem egyház. Az egyház az, amelyik látja, hogy mi történik odakinn és a szerint él. Olyan keresztyénekre van szükségünk, akik nem érzik feszélyezve magukat a templom falain kívül. Az evangélikus embernek otthonosan kell mozognia a világban. A munkahelyen és a mindennapi életben kell megnyilvánulnia a keresztyén életnek, amely nem a fitogtató beszédből áll, hanem erőből, mint az Isten országa. A keresztyén embernek pontosan tudnia kell, mit kívánnak tőle az emberek, mit kíván a munka, a haza és az emberiség. Ha a faluban megindul a szántás, a vetés és az aratás, a begyűjtés, vagy a beszolgáltatás, az evangélikus embernek kell elöljárnia. Mindenütt, ahol az emberek az élet gondjaival vesződnek, ott kell teremnünk és ott kell teremnünk az emberek között akkor is, ha az élet eredményeinek kell együtt örülnünk velük. Az emberi kötelességben való helytállás a keresztyén élet gyakorlata. Ha az egyház ablaktalan, szel- lőzetlen zárt közösség, akkor mindez megsemmisült. Egyet higyjetek el: az egyház szavának semmi hitele nincs, ha az emberek nem láthatják azt az egyet, amit úgy nevezünk, hogy gyümölcs. A gyümölcseinkről ismernek meg bennünket. Már csak egy kérdésről szóljunk: van a háznak teteje is. Annak, amit mondunk, nemcsak alapja van, hanem legyen az egésznek teteje is, ahogy a magyar ember mondja. Azt jelenti ez, hogy az evangélikus egyház tanítása az egész életre szóló tanítás. Az egész életre kiterjedő egységes üzenet Istentől. Nem kell foltozgatni s nem kell azt gondolni róla, hogy falak ugyan vannak körülöttünk, de felülről beesik az eső. Krisztus olyen lelki házat teremtett a számunkra, amelyben teljes életet lehet élni, ha neki engedelmeskedünk. Istenhez kötöttségünk boldog szabadság, vagyis felszabadítás józan, becsületes és hasznos életre. Hitünkben még olyan ponton sincs szakadás, ahol sok ember szakadást érez a világnézetén, s ez a pont a halál. Az egyháznak még ott is van szava, ahol sok-sok ember ajka elnémul. Az üdvösség reménységében élő lelki ház lakói vagyunk. A halálon és bűnön túl mutató reménysugárnak vagytok a látói. Olyan hitnek vagytok testvérei, amellyel boldogan és áldásosán lehet élni a földön, s amely által az örök élet reménységével várható a halál. Ezt a hitet prédikálták Albertin áldott emlékezetű papok, áldozatkész presbiterek és édesanyák nemzedékről nemzedékre. Ez az a hit, amely Isten ezen 175 esztendős házának értelmét ad ebben a községben. Ez a hit az, amely építi a kőhazán a gyülekezet lelki házát. Ezt a hitet érdemes . most megköszönnünk Istennek. Szeressétek ezt a templomot, az igehirdetésnek ezt a helyét és áldjátok azokat, akik ezt az otthont emelték az Isten dicsőségére. Vegyétek észre azokat, akik ma áldoznak ezért a lelki házért s imádkozzatok a gyülekezetért, hogy az egész életével Isten dicsőségét szolgálja: Kedves Testvéreim, a mi magyarországi evangélikus egyházunk felfigyelt arra, amit ti műveltetek mostanában ebben a templomban. Figyelemre méltó az az egyházszere tét, amelyben ez a gyülekezet az elmúlt hónapok alatt meglendült. Nem az ember dicséretét mondom, de vallást teszek arról, hogy egész hazánk evangélikussága figyeli, milyenek azok a gyülekezetek, amelyekben élet van. Ez a mai ünnep adjon hálaadást a szívünkbe azokért, akik hisznek. Tartsa meg Isten a hűségesek hűségét. Áldja meg Isten ennek a gyülekezetnek és egész egyházunknak szolgálatát a magyar nép felé, hadd tarthassa magyar népünk becsületesnek és áldásosnak az egyház szolgálatát. Imádkozzunk azért, hogy Isten tartsa meg sokáig nemzedékről nemzedékre hazánk békéjét, hogy élhessen abban boldogan minden magyar család és minden magyar ember. így lesz boldogsága az evangélikus egyháznak is és benne az alberti gyülekezetnek. Amen. APROHIRDETESEK SZLEZAK RAFAEL harangöntő államosított vállalat. Rákospalota, (Bpest, XV.,) Zrinyi-út 28. Tel.: 292-128 G YERMEKKOCSIT, sport és mély, golyóscsapágyasat, csőbútort, ágysodronyt, kertibútort készít. Javít: LAKATOS, Csányi-utca 12. szám (pince) SOMOGYI SZŰCS Bundák átszabása, bélések, használt bundák, irhák vétele. Kossuth Lájos-utca 5. Kertibútor, csőbútor, ősszecauWiátó vaságya^ sodronyágybetét készítése és Jávitása. Vincze, Népszínház-u. huszonhat. ____ Vállalati J ogügyi osztályhoz elmennék. Badltz. Miskolc. Főposta, Postán marad. Kvarclámpa Javítás: Zsellér, VIII.. Srigony-u. 19._________ Re kamlé készítését, mindennemű kárpitos- munkát, Javítást háznál, házon kívül vállal fizetési kedvezménnyel. Várad!, Majakovszkij, utca 32. Használt háló, kombinált szekrény, kétszemé-i lyes rekamié, fotel, szék, lakberendezés privátnak olcsón eladó. Péterffy Sándor-u. 17. Gombos. Kétszemélyes rekamiét székekkel, fotelekkel olcsó árban készít: Kárpitos, Rákóczi-tér 11. Zongora, pianino Javítás, hangolás, érték- becslés olcsón Sasvári zongorakészitő mes- térnél. Lenin-kőrút 21. Tel.: 425—319, Művégtagok, haskötők, sérvkötők, lúdtalpbetétek készítése és javítása. Vidékre Is Id« szállók. Pokorny, orvosi műszerész: Budapest. V., Kossuth L.-u. 3. Express Kötőkészülék. Sálszövő. Rapid jav!- tás. Debreceni, XIII., Szt. Lás<zló-u. 53. Szemüveg LIpl Józseftől (Knapecz utódától IX., Üllffi-út 79. Orökimádás templom mellett Zongorája vitás, hangolás Jótállással. Szakszerű becslés, Szávits mester. Baross*tér egy. Tel.: 330-476. Sezlon 850 Ft, matrac 315, vendégágy (vasból) 345 Ft. Készítőnél, Bp., Lenin-körút 55. Orgonaépítő. Marczel Endre, Budapest, II., Pesthídegkút, Rákóczí-út 39. . Merldor kötőkészüléket, szövőrámát készít. Javít. Kisiparos. Bpest, VIII., Alföldl-u. 12. Műhely. Szőrmebélések, bundák átszabása. Javítása Szemere szűcsnél, Lenin-krt. huszonhat. Fajtiszta angóra nyulak kaphatók. Előjegyez. hetők: Református Lelkész. Vértesacsa. Evangélikus családnál vidéki diáklány telje» ellátással otthont talál. — Cím a szerkesztőségben. Használt garnitúra, kétszemélyes rekamléva!» olcsón. Kétszemélyes rekamlét 2500-ért, fotelt, széket készít. Javít, kedvező feltételekkel: Kárpitosmester Thökóly-út 3. Zongorakészítőnél zongora, pianínó Jutányos árban. Orgonaharmónlum klsebb-nagyobb el- adó. Daróczv mester. 342-662. Aggtelekl-u. 6. összecsukható ágyakat, sodrony ágybetétet, csőbútort, gyermekkocsit készít. Javítást vállal: Prohászka, Zichy Jenő-u. 46. EVANGÉLIKUS ELET A magyarországi evangélikus egyeteme» egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: < Budapest. VIII., Puskln*u. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III., Dévai Bíró Mátyás*tér 1. Előfizetés! árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft. félévre 30 — Ft egész évre 60— Ft * Engedélyezési és terjesztési szám: M. E 111 B 70.33^1949 10.000 példányban nyomatott •2^534354. Athenaeum ,(R *. Sopront JM
