Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-07-26 / 30. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1953. JULIUS 20, svájciak több mindent tanu&hatnáiak az ökumenikus közösség terén a magyaff@któlu Két újabb fontos nyilatkozat a magyar protestáns egyházak ökumenikus szolgálatáról A svájci reformátusok lapja, a Kirchenblatt, Gottlob Wieser főszerkesztő tollából hosszabb cikket közöl a magyar protestáns egyházak ökumenikus munkájáról, amelyet példaképül állít a svájci református gyülekezetek elé. Bevezetésül a cikk Farkas József budapesti református lelkésznek a Magyarországi Ökumenikus Bizottságban elhangzott felszólalásából idézi az alábbiakat: »Az ökumené Magyarországon azelőtt kuriózum volt, amely iránt kicsi körök érdeklődtek. Ma pedig az ökumené egyházunk szerves élettevékenységévé lett, teológusaink tanulják, lelkipásztoraink tanulmányozzák, tárgyalják, felelős egyházi embereink közös erőfeszítéssel munkálják, gyülekezeteink foglalkoznak vele és imádkoznak érte.« A svájci lap ezután így folytatja: »Hogy ezek nemcsak szép szavak, azt világosan megmutatja a magyar kőnyomatos lap legújabb száma, amely az egyházak 1954. évi evan- stoni világkonferenciájának előmunkálatairól tudósít. Erre a munkára a magyar protestáns egyházak 70 tagú tanulmányi bizottságot állítottak be, mely albizottságaival intenzíven, részben éjszaka is, dolgozott s munkásságának eredményeit végül egy 48 oldalas üzenetben foglalta össze az Egyházak Világtanácsa számára.« »Befeczky püspök — folytatja a Kirchenblatt — a tanulmányi konferencián tartott előadásában beriség számára kell érvényesen kimondani«. Az országos református zsinat legközelebbi ülésének tárgysorozatába iktatta az evanstoni témát. Ezenkívül elhatározta a református egyház az Egyházak Világtanácsa több kimagasló személyiségének meghívását Magyarországra.« »A magyar egyházak — fejezi be a svájci lap — fájlalják a Kelet és Nyugat közötti szakadást, fáradhatatlanul ápolják az ökumenikus közösséget. Azonban az is megmutatkozik, hogy mekkora gazdagodást jelent ez a közösség az egyház lelki életére nézve. Mi svájciak több mindent tanulhatnánk ezen a téren a magyaroktól és jobb lenne, ha ezt tennénk, ahelyett, hogy felülről oktatgassuk őket politikai magatartásuk tekintetében. Ugyan hol törődnek nálunk az evanstoni gyűléssel? Hol foglalkoznak a feladatául kiszabott témával, a keresztyén reménységgel, amivel kapcsolatosan bizonyára nekünk is lenne egy és más tanulnivalónk? Mi nagy mértékben önellátásban és önelégültségben élünk, ami pedig az ökumenikus kapcsolatok ellentéte. Annál nagyobb szükségünk van arra, hogy mások több nyíltságra és szolidaritásra indítsanak, . hogy ezzel nálunk is -egyházunk szerves életműködésévé váljék az ökumené, mind a lelkipásztorok, mind a gyülekezetek számára.« detés pedig az ökumenikus témákból gazdagodjék.« A nagygyűlés egyes melléktémáival kapcsolatban készített dolgozatok kiemelik az előkészítő anyagnak azokat a megállapításait, amelyeket örömmel tudnak együttmondani, de nem tartózkodnak különböző pontokon az őszinte kritikától sem. Ez különösen áll a nemzetközi ügyek evanstoni bizottságára. De még ezen a vitás területen is megerősítik, hogy az egyes országok ellentétei nem lehetnek akadályai az egyházak közösségének, hiszen az ő feladatuk éppen a békéltetés szolgálata. Az Egyházak Világtanácsa feladatának tartják, hogy a különböző feltételek között élő egyházak közös bizonyságtételét juttassa kifejezésre igazi ökumenikus szellemben, bátran megvallva azt is, amiben pillanatnyilag a különböző egyházak még nem értenek egyet. Hiszen van olyan ígéretünk, amit ma még nem értünk meg és amiben ma még nem értünk egyet, azt a Szentlélek Isten meg fogja jelenteni nékünk.« Igaz erőért Add meg, Uram, Jiogy mindig arra vágyjam, ami előtted szép, jó és igaz, és műanyaggal soha be ne érjem, mert csak Te lehetsz válasz és vigasz. háláját fejezte ki a magyar protestáns egyházakon belül meglevő egységért, valamint az öku- menével való közösségért. Mind a kettő Isten ajándéka, ugyanakkor a hitbeli engedelmesség gyümölcse is. Az evanstoni főtémához szólva Be- reczky kiemelte annak aktualitását, de arra a veszélyre is rámutatott, mely abban rejlik, hogy a keresztyén reménységet a földi élet konkrét reménységeitől elvonatkoztatot- tan értelmezzék. Nyomatékosan rámutatott a bibliai alapvetésre, Isten nagy ígéretére, mely szerint választott népét kegyelmesen fogja a jövőn átvezetni. Kifejezésre juttatta azt, a váradalmát, hogy miután Amsterdamban ünnepélyesen kijelentették, »együtt akarunk maradni«, az evanstoni gyűlés »olyan szolgálati alkalom a ma élő egyház számára, a ma élő világban, amikor ezt, hogy »együtt akarunk maradni«, a világ népei, a nemzetek, az emA másik fontos megnyilatkozás a magyar protestáns egyházak ökumenikus munkájával kapcsolatban a szintén Svájcban, Genfben megjelenő ökumenikus Sajtószolgálatban található. A lap a többi között a következőket írja: »Az Egyházak Világtanácsának második, 1954. augusztusában az egyesültállamokbeli \ Evanstonban tartandó nagygyűlését a tagegyházak leörében figyelemreméltó tanulmányi munka és tárgyalás előzi meg. Ebben az eszmecserében az egyik legvilágosabban megszólaló részvevő a Magyar ökumenikus Bizottság. Magyarországon vezető egyházi férfiakból és nőkből álló bizottságokat létesítettek a nagygyűlés előkészítő anyagának tanulmányozására. »Arra törekszünk, hogy az öku- menében történő szolgálatunk a gyülekezeti igehirdetésből táplálkozzék, a gyülekezeti igehirMegkezdődtek a konferenciák Gyenesdiáson sA ti hitetek reménység is legyen« — ez volt a július 8—12 között megtartott idei első gyenesi konferencia I. Péter levél alapján tartott biblia- köri beszélgetéseinek összefoglaló címe. A konferencián kicsinyek és nagyok egyaránt részt vettek. Családok csendes hete volt. A közel 40 részvevő a keresztyén reménység összefoglaló nagy üzenete fényében — milyen erőteljesen árad ez a fény Péter apostol leveléből! — közeledhetett a keresztyén család kétköznapi kis és nagy kérdései felé Istennek nagy ígéretei szólaltak meg a reggeli biblia- tanulmányban »férj és feleség« címen. A bibliatanulmányt Laboczi Zoltán naigybarátfalusi lelkész Kaper- naum volt vezetője ta-rtotta, aki több gyermeket hozott magával gyülekezetéből. Kovács Géza győri lelkész a szülők felelősségét mutatta meg a vacsora után tartott esti áhítatokon. »Szolgáló egyház« címen a konferencia vezetője Benczúr László tartott előadássorozatot. A család, a gyülekezet, a haza és az egés.z emberiség miiinit ai keresztyén ember szolgálati területei kerültek beható megbeszélésre. A gyermekekkel Kinczler Irén most végzett teológus foglalkozót. A konferenciai programm mellett kirándulásra és fürdésire is jutott idő. Görög Ernő nyugalmazott lelkész Kaper- naum gazdasági vezetője látható örömmel és készséggel segített mindenben, hiszen Kapemaum szolgálata az elmúlt évben kibővült. Az elmúlt ősz óta Kapennaum nemcsak konferenciai központ, hanem a régi épületrész felhasználásával szerefetintézmény is, nyugdíjas lelkészek és idős férfiak otthona. Az első, még nemi nagy létszámú konferenciának jelentőségét valaki abban foglalta össze, hegy valóban megerősített mindenkit a keresztyén reménységben és hogy ezt a konferenciát a következő csendeshetek sora követi. A Te erőd elrontott életünkben gyógyíthatatlan kárt is kijavít, s a képmutatás pótlékaitól csak Te tarthatod távol fiaid. Bodrog Miklós. Készülj az ige hallgatására! Szentháromság után 8. vasárnap. Máté 5, 45—48. Nekünk, keresztyén embereknek különös ajándékunk van: Isten gyermekei vagyunk. Nemcsak földi szülők gondoskodnak rólunk, adnak meg nekünk mindent, amire az életben szükségünk van, hanem a mennyei Atya is elhalmoz minket szivének szeretetével, jóságával, kegyelme napjának csodálatos felragyogtatásával. De Isten nemcsak a testi élet szükségleteivel tát el, hanem ennél ■»többet« ad: naponkint kiszabadít minket a bűnből, Krisztus halála által megszabadít a kárhozattól, hogy mindvégig gyermekei maradhassunk. Éljünk úgy, mint Isten gyermekeinek illik! Amint Isten mindig többet ad, elvárja, hogy mi is mindenkor »többet« cselekedjünk az embertársainkkal. Szeretetünkben soha nem lehet megállás, szeretetünknek soha nem lehet vége! — Bűnbánóitól meg kell vallanunk, hogy szeretetünk személyválogató, szívünk tele van haragtartással, gyűlölködéssel. Ez nem méltó Isten gyermekeihez! Nekünk nagyon kell szeretnünk felebarátainkat, mert Isten határtalanul szeret minket. Nekünk irgalmasok- nak, megbocsátóknak kell lennünk, mert Isten irgalma és bocsánata a mienk. Nekünk mindenkor kell segítenünk a rászorulókon, mert Isten naponként kiszabadít minket minden ínségből. Isten tökéletesen szeret minket, szívének minden melegével, Fiának értünk való odaáldozásával, ezért kell, hogy a mi szivünk is a tökéletes, személyválogatás nélküli és mindent odaadó szeretet tűzhelye legyen, hogy necsak az ajkunk, hanem az egész életünk bizonysága legyen kimondhatatlanul nagy, drága ajándékunknak: Isten gyermekei vagyunk! Harkányi László 1953. BUKAREST A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség két évenként rendezi a Világifjúsági Találkozókat. Az első ilyen találkozót 1947-ben Prágában rendezték, a következőt hazánk fővárosában, Budapesten, a harmadikat Berlinben. Az idén Bukarestben lesz a IV. VIT, augusztus 2 és 16 között. Az egész világ haladó if júsága hatalmas lelkesedéssel készül a bukaresti találkozóra. Napról napra érkeznek a hírek az előkészületekről, a népi demokráciákból és a kapitalista országokból egyaránt. Különösen megrendítő az a kemény harc, melyet a gyarmati elnyomásban sínylődő nemzetek fiataljainak kell folytatniuk azért, hogy részt vehessenek a VIT-en. Ez a találkozó a béke melletti hatalmas tüntetés! A DÍVSZ az egész világ ifjúságát meghívta erre a találkozóra, azokat az ifjúsági szövetségeket is, melyek nem tartoznak a DIVSZ-be. Hasonlóan a népek 'bécsi békskongresszusához, Bukarestben is mindenki ott lesz, aki a békét akarja. Azok, akik távol maradnak, leleplezik magukat, hogy nem a békét és a kölcsönös megértést keresik, hanem nemzetközi viszályt akarnak szítani. A Magyar Népköztársaságot ezerötszáz tagú küldöttség képviseli. Ebben a küldöttségben a magyar ifjúság legjobbjai vannak. A legkiválóbb művészeti együttesek és a legjobb fiatal sportolók vesznek majd részt a bukaresti művészeti és sportversenyeken. A VIT nemzetközi előkészítő bizottsága kidolgozta már a IV. VIT műsorát, melyben több nagyszabású tömegmegmozdulás van. Különösen kimagaslónak ígérkezik augusztus I3-a, a gyarmati népek és a szabadságukért, függetlenségükért küzdő országok iránti szolidaritás napja. Külön élményt jelentenek a művészeti versenyek, melyeken sok új műsorszám kerül bemutatásra. A békéért folyó harc fontos új állomása a bukaresti VIT. Az ifjúság tüntet a békéért; az ifjúság, mely minden nemzet jövője és reménysége. Adja Isten, hogy ennek a béke-találkozónak is meg legyenek a gyümölcsei. Magyar protestánsok emlékeztető fényképei A Béke Világtanács budapesti ülésén részt vevő külföldi protestáns kiküldöttek nevezetes emléket vittek el magukkal hazájukba. Egy fényképalbumot, amely a hiteles felvétel révén a legjobb emlék és ismertető marad rólunk távol világrészek és mesz- szi országok városaiban összejövő protestáns testvérek előtt. A külföldi vendégeknek átnyújtott szép albumban nyolcvankét fénykép található. A képek elé ezt a bibliai idézetet írták a szerkesztők: »Hogy megismerjétek a mi dolgainkat s azok megvigasztalják a ti szíveteket. Békesség az atyafiaknak és szeretet hittel egybe az Atya Istentől és az Ür Jézus Krisztustól!« (Ef: 6, 22—23.) Az album kitűnő felvételei bemutatják egy-egy képpel Budapestet, az iparosodó országot, a Balatont, majd pedig a magyar protestáns egyházak püspökeinek békeszolgálatát a béke- konferenciákon. A képek színe-java azonban a két egyház látható s kiváló tárgyi örökségét mutatja be, a protestáns magyar századok alkotásait; templomainkat. A legrégibbet s a legújabbakat egyformán. A háború pusztításait s a templomok újjáépítését egész sor megdöbbentő felvétel magyarázza. Szabad ég alatt tartanak istentiszteletet a csáb- di református templomban, mert azt a háború kiégette. Ott van a sződli- geti evangélikus templom, az úi építés bizonyítéka, s ott a pesti Deáktéri szép empír-stílusú egyházunk, a múlt magyar templomépítkezésének klasszikus példája. Hét gyülekezet konfirmációs ünnepségét is bemutatja az album, köztük a budahegyvi- déki, kelenföldi és józsefvárosi evangélikus gyülekezetek ünnepségét s a csömöri konfirmandus leányokat népviseletben. Egy kép a baptista egyház bemerítkezési ünnepségét mutatja a Berettyó vizében. Aztán ott látjuk Vető Lajos dr. püspökünket a bécsikaputérl templom oltára előtt s Dezséry László püspököt felszentelésének perceiben a Deák-téri templom oltáránál térdepelve. Más képeken a református testvéregyház püspökeit látjuk. Itt van a péteri klasszicisztikus stílusú templomunk képe, majd a budai bécsikaputéri szinte rokokó stílű, s a vár erejét és komor méltóságát példázó óbudai ev. templom,felvétele. Mily művészeti remekmű a nyírbátori református templom kései gótikája, vagy a debreceni Nagytemplom méltósága. És a soproni Eggenberger-ház prédikátori erkélye, a fasori evangélikus templom Benczúr Gyula festette szépséges oltárképe s a rr^glódi evangélikus templom angyala kezében a keresztelőtállal mind a protestáns alkotó művészet bizonyítékai hazánkban. A régi evangélikus egyházi művészetet a soproni és budapesti evangélikus templomok ötvösmunkái mutatják be, A szent edények közt látható a Deák-téri templom »árvízi kelvhe«, mely annak emlékére készült, hogy az 1838-as nagy pesti árvíz idején a környékbeli zsidók az evahgélikus templomban találtak biztos menedékhelyet s ott laktak, míg a veszély el nem múlt. A kehely dórríborrnűve a menekülés szfvszag- gató jeleneteit-Ufökítí meg a tem- plom akkori képével s héber és német felirattal. A protestáns szeretetintézmé- nyeket is bemutatja az érdekes album. Ott Van az őrszentmiklósi csecsemőotthon, a gödöllői leány- és az er- dőbényei fiú-otthon, továbbá a duna- almási epileptikus és idióta otthon képe a gondozottakkal s nevelőikkel együtt. Rendkívül szerencsés ötlet volt, hogy az album két művészi reprodukciót is bemutat, Csók István két nagy olajfestményének sikerült hasonmását. Az egyjjí az »Úrvacsora«, a másik a »Keresztelő«. A magyar lelkipásztort s a magyar népet a magyar parasztasszonyokban, a reformációs kéresz- tyénség két legnagyobb közösségi élménye közben, maradandóan ábrázolja a nagy művész. Kár, hogy más hasonló kép reprodukciójára itt nem került sor. kupeczky János »Apostolok című metszet-sorozatának bemutatása nem a speciális magyar alkotóerő bizonyítéka, Kupeczky nem Magyarországon alkotott s nem a mi életünkből merített s nem is volt magyar. De példája annak, hogy a Magyarországra menekült cseh huszita ivadékból,-Bazin szülöttéből, jó paűvész lett. Ha ebben van valamelyes részünk, ezt kellett volna a szövegnek is kidomborítania. Azok a metszetek, amelyeket az album Ku- peczkytől bemutat, az európai barokk általános vonásai. Minden protestáns érdeklődésére tarthat azonban számot, a magyar evangélikus egyház birtokában lévő Luther - végrendelet, amelynek hitelesítői Me- lanchton, Cruciger és Bugen- hagen. A híres okmány hasonmása mellett látható az evangélikus L ü h n s- dorf Károly festőművész képmása Lutherről és Kálvinról. Az albumot a magyar református egyház színes címere zárja le. A képeket angol nyelvű szöveg kíséri. Külföldi vendégeink valóban értékes emlékeztető ajándékot kaptak, (Sz.) ( / „A gyors munkások keze pedig meggazdagít6* (Péid. w. 4/b.j :
