Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-04 / 1. szám

Bp.« I'X. RCilay u.28 XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1933. JANUAR 4. Dczséry László püspök: 1953. EVEZZ A MELYRE óév és újév fordultján Péter apos­tol csodálatos halfogásának _ történeté­ből erre a mondatra sz.cgcr.5dik i sze­mem. Bízva mondom; Isten _ 1953-ra ■ezt á parancsot adta ki számunkra. Mélyre, mélyebbre hatolni a dolgaink­ban, a gondolkozásunkban, a felada­taink közé, elmélyedni a hitben. Eb­ben a mélyben, vagyis ebben az elmé­lyedésben ígéri Isten számunkra a cso­dálatom halfogást. A történet eleje nem Iliik ránk mindenestül. Öntudatlan cs háládatlan evan­gélikusok volnánk, ha úgy állnánk most isten elé, mint akik eddig so­kat fáradoztak, de nem fogtak sem­mit. Nem így áll a dolog. Isten ke­gyelméből való ajándékainak gazdag élvezetében töltöttük el az elmúlt esztendőt. Illetet nyertünk és munkalehetőségeket. Eredmé­nyeket értünk el és megszilárdítot­tuk egyházunk helyzetét. Gyüleke­zeteink gyümölcsözően szolgáltak népünknek. Háztartásunkat Isten egyensúlyban tartotta. Gazdagod­tunk felismerésekben, tisztult a mondanivalónk és sok-sok evangé­likus tapasztalta meg egyházunk­ban azt, hogy a Jézus Krisztusban való megmaradás mely igen |ó neki. Mindez, azt mutatja, hogy nem üres a hálónk. Isten azonban még gazdagabb Isten, mint ahogyan mi éltünk gazdagságá­ból. Isten még többet akar adni né­pünknek s ezért azt követeli, hogy menjünk^ még .mélyebbre,^ oda, ahol valóban Csodalatos halfogást tud túf- künk ígérni. Nem kell bővebben indokolnunk azt, hogy Isten a tlreológiai munkában és az Igehirdetési-egyházi''tanításunk te­rületén követei tőlünk elmélyedést.' Ez a feladat következik, mert Isten meg­teremtette számunkra azokat a viszo­nyokat, amik között ezek a feladatok már megnyílhatnak számunkra. Mai magyar hazánk viszonyaira rendezkedtünk be, egyetértöekké váltunk népünkkel az országépítés­ben, a béke védelmében s a ma­gyar nép számára a felszabadulás­ban megnyílott nagy történelmi alkalom kiaknázásában. Sorainkat átrendeztük. Elvileg és gyakorlati­lag számot vetettünk a múltúnkkal s egyházunk igen széles rétegeiben elfogadott az a megállapítás, hogy az egyházi belső megújulásnak kötelezései, lehetőségei és eredmé­nyei egyaránt nyiivánvalóakká te­heti 1952. végére. 1. Sokkal mélyebben kell elemeznünk ezt a látóhatárt, amire szemünket függeszteni kell. Min­den egyházi kérdést és minden egyházi mondanivalót úgy kell vizsgálnunk, hogyan fejlődhetik az az egyház szá­mára a jövőben. Célkitüzésienket, rém delkezéseiniket, tanításunkat a mánál messze előbbre kell céloznunk. Az egyház haladó szellemű taní­tását és cietét elsősorban az mu­tatja, hogy beleillik-e minden moz­zanata abba a jövőbe, amit hatal­mas történelmi korszakunk a sze­münk elé rajzóit. 2. Sokkai mélyebbre kell mennünk az igehirdetés és az egyházi tanítás 3 ennek előfeltételeképpen pedig a theo- iógiai munkálkodás közben az értelmesség felé. Gyakorlati beállítottságú, tiszta, világos, félreérthetetlen beszédű egy­házi tevékenységet kell folytatnunk, vagyis értelmes vezetést kell adnunk azoknak az embereknek, akik a szószékeinkre figyelnek s akik lelki irányítást várnait vallásuktól és egyházuktól. Messzemenően adósok vagyunk ab­ban, hogy vallásos hangulatok szitá- - sán és misztikus beállítások ködén átverekedve magunkat, józan és értel­mes prédikációval vezessük be a gya­korlati keresztyéné éget hivő életünkbe.' 3. Sokkal mélyebbre kell mennünk a magunk állandó vizsgálatában, mindannak kritikai tanulmányozásában és elemzésében, amit hiszünk, val­lunk és cselekszünk. 4. Azon keli lennünk, bogy a nagy belső egyházi átalakulás ezen bé­kés és megnyugtató időszakában — amit élünk — megfogjuk a dol­gok végét olyan területeken, amikre az elmúlt esztendőben nem futotta a lélckzetünk, vagyis amik­ben sokkal határozottabb eredmé­nyeket kell elérnünk. Mik ezek a területek? a) Nagvon gondosan kell foglal­koznunk Theológiai Akadémiánkkal és lelkész nevelő Intézetünkkel, vagyis a jövő lelkészeinek nevelésével és a szolgáló lelkészek továbbképzésével. Tantárgyról tantárgyra kell elérnünk az egyházi tanítás tudományos szín­vonalát, a tanítás megbízhatóságát, alkalmazhatóságát mai életünkre. b) Nagy lépést kell fenünk 1953-ban törvényalkotó zsinatunk munká­jában. Legalább el kell jutnunk az egyházi szervezet, a lelkészválasztás, az egy­házi törvénykezés, cs az egyház sze- retelmimkájára vonatkozó új egyházi törvények megalkotásáig és életbelép­tetéséig. c) Teljes pontossággal fel kell dol­goznunk annak —a> gyülekezel;-bi«ít*riáw>kuí---~ — felülvizsgáló országos munkának ered­ményeit, mely most folyik egész egy­házunk területén. Őszinte, képet kell kapnunk gyülekezeteink anyagi helyze­téről s le kell vonnunk áz ájta'.ánös és a részletes következmények-e', azokból a megfigyelésekből, amikét ez a ház­tartási vizsgálat számunkra lehetővé tesz. Az egyház egész gazdasági, ház­tartási életét tervszerűvé kell tenni, méltóan nemzeti életünk rendszeres, tervszerű, takarékos és előrelátó háztartásához. Meg kell szüntetnünk az egyházban azt az elvet, hogy »annyit költünk, amennyi bevételünk lesz«, azt az elvet isj hogy »ennél jobban takarékoskodni már nem lehet«, de azt az elvet is. hogy »nálunk már ez így szokás*. d) Az egyház szeretetmnnkáját szervesen és mindenre kiterjedő figye­lemmel kell megszerveznünk, be’e- érlve ebbe szeretetintézményeinkat, 1954-től kezdve önálló nyugdíjintéze­tünket, szegény gyülekezeteink, építő és renováló gyülekezeteink megsegíté­sét szolgáló gyámintézetiinket. Szele- sen ki keli építenünk, biztosítanunk, de egyben elviselhetővé tennünk az egyházi közteherviselést. Annak a, gyakorlatias keresztyénségnek, amit evangélikus egyházunkban Isten most célúi tűz, ezek legyenek a leghaíha- tósabb jele;. e) Nemzetünknek vagyunk vele adó­sak, tehát sürgősen és igen lelkesen kell elvégeznünk levéltáraink kutatómunkáját. Etö kell vénünk belőlük egyházunk minden haladó hagyományát, meg kell világítanunk nemzeti és egy­házi életünk összefüggéseit s fel keli tárnunk cgyháztörténelmünk összefüggéseit a magyar társa­dalomtörténettel. Ez a munka erősen fogja segíteni el­mélyedésünket az egyházi élet egé.sz területén. íj Egyházi sajtónkat meg kell javítanunk. Gondoskodnunk keli egyházi sajtónk egyházi közvéle­ményt irányító szolgálatánál; sikeré­ről. A gyülekezetek életébe bele keli vinni az egyházi sajtó által felvetett kérdéseket és sokkai jobban kell ki­használnunk egyházi sajtónk irányító és liatástgyakorió erejét, mint azt ed­dig tettük. g) Biztosítanunk kell egyházunk belső demokráciáját, a felső egyházi vezetés hatékonyságát s ugyanakkor a gyülekezetek egyet­értését azzal az úttal, amit egyházunk számára Isten kijelölt. Az eddiginél sokkal mélyebbre kell mennünk abban a tekintetben, hogy egyházi állásfog- lásaink széles egyházi tömegeikre tá­maszkodhassanak és gyakoroljanak hatást. h) Az eddiginél sokkal mélyebbre kell mennünk magyar hazafiságunk kifejezésében Ó6 gyakorlásában. Meg kell találnunk a kapcsolatot nemzetünkkel az étet minden terü­letén. Őszintén keli beleilleszked­nünk minden nemzeti feladat végrehajtásába. Gyakorlatias haza- fiságunk elmélyítése útján meg kell találnunk mindazokat a mun­kákat és feladatokat, amikben mint egyház segíthetünk a magyar nép­nek és a magyar nép vezetőinek. Hazánk védelmének, felvirágozta­tásának és békéjének nemes céljait az egyházi tanítás és a Iclki- pásztorkodás minden megnyilvá­nulásával, mindig világosabban kell felrajzoimihk híveink szemei elé. ife- a» -endjpsisáSttf'f niaas h. sgy.it-!en olyan hathatós eszköze sem á béke fenntartására, mlint amilyen a Béke Világtanács által vezetett- béke- vüágmozgaiöm. % tények világosságá­ban nincs siirgőieb-b és szükségesebb feladatunk, mint | az, hogy egyházunk szellemi, erkölcsi! és tömegerejét is a béke védelmére fordítsuk. Isten döntő követelése mindezek szempontjából és mindezek feletti ve­lünk szemben az, hogy elmélyüljünk a hitben. Az élő Jézus Krisztusban való hitben, bizalomban és reménységben. Jézus Krisztus utánzásában s Jézus Krisztus nyomdokain az emberek . szeretettben és az emberek iránti jóakaratban. üj esztendő hajnalán könyörögjünk hazánkat és egyházunkat felvirá­goztató boldog újesztendőért. Kö­nyörögjünk és dolgozzunk a békés 1953-ért. PAYR SÁNDOR: Jézus, élő Isten fia Jézus, élő isten fia, Te népek nagy váltságdíja Tied a föld, tied az ég, Neved örökké álda&sék. Az ó-évből kivezetett Bennünket bű szereteted. Kérünk, továbbra is te add Ez új évre áldásidat. Add Abel ártatlanságát, Rno-k jámbor tisztaságát. Noé kedvelt igazságát, Izsáknak üdvös áldását. Add nekünk Abraham hitét, Jákob kegyes szelídségét. Mózesnek is kegyességét Es Józsua szerencséjét. Termékenyítsd meg a mezőt, Adj égből harmatot, esőt. A szegényt is gazdagítsd meg, A szíveket te lágyítsd meg. Elménket tartsd meg épségben, Lelkünket szent kegyességben, Testünket friss egészségben, Életünket békességben. Jézus add meg mind ezeket, Hogy áldhassuk szent nevedet, Aidd meg az újév kezdetét, És áldd meg kimenetelét. A háború árnyékot ve}/valamennyi bölcsőre A népeknek módjukban áll megválíoxtatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapban — mondja a bécsi Népek Békekongresszusánnk felhívása Befejeződött a bécsi Népek Béke- kongresszusa. A kongresszus utolsó napján a csaknem száz, nép küldötte (több mint kétezren) feszült figyelém- mel hallgatták a két beterjesztett ha­tározati javaslatot, majd leírhatatlan lelkesedés közben fogadták el azokat. A N'cpek Békekongresszusa első fel­hívása az öt nagyhatalom kormányá­hoz szó! és így hanzgik: »Napról napra sürgetőbbé válik, hogy lemondjanak az erőszakról mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközérőt. Hat­százmillió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással. Ezek az emberek aláírásukkal erősítik meg ezt a követelésüket. A közvé­lemény legszámottevőbb áramla­tainak képviselői azt a kívánságu­kat nyilvánítják, hogy az erőszak alkalmazása helyett tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdése­ket. A Népek Békekongresszusa, amely 1952. december 12-én ült össze Bécsiben, az emberiség aka­ratát fejezi ki, amikor ünnepélye­sen felhívja az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Kí­nai Népköztársaság. Nagy-Britan- nia és Franciaország kormányát, kezdjék meg-a-tárgyalásokat, -*tpo»+— iyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése véget- vet a nemzetközi feszültségnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől menti meg a világot. Ezt követelik a népek.« Az öt-nagyhatalomhoz intézett ezen felhívás hatásos rövidséggel 'ogiaija össze a világ minden népének és vala­mennyi'józan embernek azt a meggyő­ződését, bogy a világ népeinek békéje lényegében az öt nagyhatalom meg­egyezésétől függ és kifejezi a “épek azon közös akaratát, hogy ezek a nagy­hatalmak tartsák fenn a tárgyalások szellemét és rendezzék egymásközötli kérdéseiket békeegyezmén-nyel. Való­ban ezt követelik a népek. A Népek Békekongrcsszusa másik felhívása a világ népeihez szól. Fel­öleli mindazokat a kérdéseket, amik al­kalmasak a nemzetek közötti feszült­ség mélyítésére és a háború okozói le­hetnek. De a felhívás megmondja azt is. miben látja e kérdések megoldá­sát. A [elhívás hangsúlyozza, hogy »A Béke-Világtanács a Népek Békekongresszusának összehívásá­val azt a szándékát juttatta kife­jezésre, hogy egyesítse azoknak a különböző mozgalmaknak, szerve­zeteknek és áramlatoknak nemes törekvéseit, amelyek ugyan sok kérdésben nincsenek azonos véle­ményen, de amelyek a néoek kö­zötti egyetértésre törekednek és együtt akarnak küzdeni a háború megakadályozásáért és a béke megteremtéséért.« Hangsúlyozza a felhívás, liogy a szabadon lefolyt vita a csaknem száz, képviselők útján jelen volt nép egysé­gesen véget akar vetni az erőszak po­litikájának, amely már oly sok szeren­csétlenséget okozott. »Itt a legfőbb ideje, hogy tárgyal­junk egymással! Itt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk egy­mással!« A felhívás követeli az öt nagyhata­lom megegyezését, a koreai, a viet­nami ég malájföldi gyarmati háborúk beszüntetéséi s a jogos nemzeti függet­lenségi mozgalmak elfojtására alkal­mazott érőszak'megszüntetését pl. Ma-,, rokkóban és Tuniszban. ■ »A béke legfőbb alapja vala­mennyi állam nemzeti független­sége, — mondja a felhívás. Követeli a felhívás a német, japán és osztrák békeszerződés megkötését, egy­séges és demokratikus Németországot, fakót nem teke' helye ar Európát sze­rencsétlenségbe dön*ő nácizmusnak és mill!arizmusnak.< Követeli a felhívás a tömegpusztító fegyverek eltiltását, elítéli azok rövidlátását, akik azt állít- iák, hogy a fegyverkezési verseny al­kalmas az országok biztonságának megőrzésére. »Biztosak vagyunk ab­ban, hogv hathatós nemzetközi ellenőr­zés lehetővé teszi az általános, egy­idejű, fokozatos és arányos leszerelés megvalósítását. A felhívás követeli a nemzetközi ke­reskedelem. a ludománv. az irodalom, a művészet eredményeinek kicserélé­sét. vagyis a nemzetközi kapcsolatok széleskörű fenntartását. Végül kifejezi azt a véleményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, melyben helyet kell foglalnia a Kínai Népköztársaságnak és az eddig fel nem vett 14 államnak is. , 1 szavatolhatja a világ valamennyi államának biztonságát, ha alapok- mánváiiak szejtemét és betüit bár... tartják. »A népeik — bármilyen rendszerben éljenek és bár-milyen eszmének hódol­janak'is, —• békében akarnak élni. A háborút- valamennyi nép gyűlöli, a há­ború árnyékot vet valamennyi böl­csőre. A népeknek módjukban áil meg­változtam az események .menetét és visszaadni az emberek bizalmát ;* a nyugodt holnapban. Felhívjuk a világ népéit: harcoljanak a tár­gyalások és a megegyezés szelle­méért, az embereknek a békéhez való jogáért!« — fejeződik be a népekhez intézett felhívás. A Népek bécsi Békekongresszusán a magyar küldöttség három tagja szó­lalt fel: Jánosi István egyetemi tanár, atomfizikus, Máiké János veszprémi püspöki helynök és Méray Tibor a Szabad Nép koreai haditudósítója. Máthé János püspöki helynök 3500 ma­gyar katolikus pap egyként írott leve­leiből bekötött díszes albumot nyújtott át a Bákokongresszusnak, melyben a magyar katolikus papok békeakaratu- kát fejezik ki. A magyar katolikus pa­pok ezen ajándéka és a püspöki hely- nők felszólalása nagy hatással volt a kongresszusra és erősíti az egyházak békeszo'.gálatát szerte a világon. A Békekongresszuson elhangzóig je­lentős egyházi megnyilatkozásdkból ké­sőbb ismertetünk egyeseket. Dr. Bcreczky Albert református püspök cs dr. Vető Lajos evangé­likus püspök a magyar küldöttség tagjai hazatértek s beszámoltak egyházaikban a Békekongresz- szusról. Milyen könyv a Szentírás, mily csodákat és erőt rejt az magában az ember számára! Mintha a világ és az ember az ő emberi karakteré­vel volna benne kifaragva. Egyszcrs- mindenkorra meg van mondva és meg van mutatva benne minden. Dosztojevszkij Jónak nemcsak látszani kell, hanem lenni is! Aischylos Aki hálával áldozik, az dicsőít engem; és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadltását (50f3f"

Next

/
Thumbnails
Contents