Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-03-02 / 9. szám

* \ evangélikus elet Az egyházi őriénél bői Az utolsó ítélet költőié: Salai Andcás GYÜLEKEZETI HÍREK A magyarországi reformációnak nyil­ván számtalan érdemes munkását nyel­te el végképp a feledés. A nagy szellemi áramlatok hatásukban, fejlődésükben, sokfelé ág«azó további alakulásokban rendszerint csak a legmarkán&abb vc- /érszellemek «lakját őrzik meg számunk­ra töretlenül. Az ország reformálása sokkal nagyobb munka volt, bogysem elképzelhetnek: az a néhány tucatnyi prédikátor hajtotta végre, akiről ma is biztos tudomásunk van. Fönnmaradni az idő rostáján: minden szellemi ember örök álma. De valljuk meg, a múlha­tatlan érdemeken kívül számtalan sze­rencsés körülménynek is közre kell jál* sz«ni, hogy ez sikerülhessen. DOBAI ANDRÁS EGYIKE AZOK­NAK, akiknek nevét csaknem elmosta az azóta eltelt négy évszázad. Ha Bor­nemisza Péter énekeskönyve meg nem őrzi, egyetlen — vagy legalábbis tudo­másunk szerint egyetlen — művét, ma alig tudnánk róla valamit. Pedig érde­mes, korában becsült férfiú volt — s énekének tanúságtétele szerint költőnek is kitűnő. Munkásságáról, életéről azon­ban így is keveset tudunk. SZÜLETÉSI HELYE SEM BIZTOS: lehet, hogy a Szilágyság, de talán Szat- mar megye szülötte. Rendelkezésre álló adataink szerint a Tisza mellékét te­kintette hazájának. Neve egy Pesti Gá- bornak tulajdonított följegyzésben első reformátorainkéi közt szerepel. Azt is tudjuk róla —- közvetett úton, más pré­dikátorok életéből, hogy Dévai Bíró Má­tyás utóda volt Perényi Péter udvari­papi szolgálatában, Patakon. 1541-ben már Bártfán működött, Stöckel Lénárd mellett, mint tanító. Három évig tar­tózkodott itt, Révai Ferenc fiának ne- velőjeként 8 azután csak annyit tudunk í-óla, hogy nagyon szeretett volna vissza­kerülni szűkebb pátriájába, a Tisza mel­lékére; — sikerült-e neki, vagy sem — 'úgy látszik örök titok marad. 1544. után semmi sem mutatja nyomát Dobai And­rásnak. MARADNAK TEHÁT A KÖVETKEZ­TETÉSEK —. ezekből próbáljuk egybe, illeszteni a képet. Nem vitás, bogy a lutheri reformáció híve. Hajlamai in­kább a nevelés, tanítás, oktatás terére utalták, mintsem a gyakran kíméletlen elcsségű hitviták csatamezejére. Prédi­kátor és nevelő — ez a neki megfelelő életstílus és magatartás. LEGTÖBBET MÉGIS MŰVE ÁRUL EL RÓLA. A kor divatjának megfele­lően a versfőkbe, azaz a strófák első betűjének összeolvasásából nyert szöveg­be rejtette bele nevét. Az utolsó vers- szakok azt is elárulják, hogy 1540-ben, Patakon írta költeményét — tehát való­színűleg Perényi szolgálatában. Verse ^Az utolsó ítéletről“ szól, megállapít- hatóan Máté evangéliuma alapján. Igen jő, magyaros stílusú, a kor verstechni­kai fejlettségéhez képest kitűnő rímelésű strófákban írta meg művét Dobai. Tel­jesen a bibliai szöveg nyomán dolgozik. Költői alakítása inkább csak formai, nyelvi jellegű, maga nem tesz hozzá a szöveghez, a látomások kitűnő anyagát seholsem használja ki — valószínűleg a kor fogalmainak megfelelő szerénység­ből. A XVI. század nem becsüli sokra az eredeti leleményt, jobban szereti a biz­tos forrásból merítő költőt. A költemény uagyobbrészt Krisztus szájába adott ki­nyilatkoztatás az utolsó Ítélet eljöve­teléről. Ma is örömünk telik az olyan eleven, költői előadásban, ahogyan Do­hai megzendíti a Biblia szavait. Ingyen majd kürtöket fújtatok előttem És az magas mennyből zászlómat tetetem, Az eget, az földet tűzze! megégetem, És az ítéletre székemet tétetem.“ BORNEMISZA PÉTER ÉNEKES­KÖNYVE őrizte meg számunkra az érté­kes művet. Dobai Andrást se szerint a század legtehetségesebb magyar verselői közé számíthatjuk. Verse megőrzi nevét. Reformátori munkájának nem ismerjük biztos nyomait. Nem lehet azonban vé­letlen, hogy a „Preconium Evangelicum“ című, Geleji Katona István-közzétette kézirat az ő nevét is legelső reformá­toraink közt tartja számon. (V. M.) Az ember és a világ képe Egy dán egyházi lap érdekes esetet ír .e Hanson lelkészről. Vasárnap dé- után ks döre pihenni szeretett volna. Kezébe vette az újságot. Az egyik lapon hatalmas térképe; talált, me.y az öt íö.drészt mutatta be. Jó ötete tá­madt. Ollót veit elő és a térképet számtalan darabokra vágva, odaadta gyermekeinek. Rakjátok össze ú ra. Az elfoglalt gyermekek így legalább félóráig csendben lesznek és nem za­varják a pihenést. Legnagyobb meg­lepetésé'« néhány peic múlva mér je­lentkeztek a gyerekek. Elkészültek a munkával. Egy kicsit büszke volt «2 apa. Mikor megkérdezte, hogyan ké­szültek el ilyen hamar, nagyobbk fia így vá'aszolt. „Nem is volt o'yan ne­héz a munka. A térkén hátán egy ember képe állott és mihelyt a szét­szabdalt embert ismét egybeszerkesz­tettük, a világ képe is kialakult.“ Invocabit. Böjt első vasárnapja. Igék: Má.é: 4. 1—11. II. Kor. 6. 1—10. Liturgikus szín: lila. Dezséry László püspök megvált az óbudai leiké :zi állásáéi Ismeretes, hogy Dezséry László püspök az 1951. őszi bányai egyházke- rü.eti közgyűlésen bejelentette, hagy elogia!ja a Deák-téri 'edkészi állást, melyet az egyházkerü.et a püspök szá­mára fenntart. Most, hogy a pest: egyházközségben a személyi kérdéseket mind rendezték, Dezséry László püs­pök lemondott óbudai lelkészt állásáról, j Február 24-én vett búcsú; a gyüleke­zettől, a főistentiszteleten mondott prédikációjával, melyen az előírt igé­ről: Pál apostol szeretető mreuszáról rédikált. Az istentiszteletet közgyűlés övette, melyet Kemény Latos espe­res vezetett s me.yen a püspök óbudai állásáról való lemondását tudomásul vették és egyben át választották Kom- já'hy Lajos másodlelkészt az óbudai első le'kész: állásba, melynek meghí­vóé veiét Komjáthy Latosnak ünnepé­lyesen átadták. Délután szereteíven- dégséget tartottak a lelkészi állásá­ból távozó püspök tiszteletére, amelyen Vasa Tamás zeneakadémia hegedült, Heller Anna zongoraművész Liszt egyik művét ad*e elő, Komjáthy La­jos salát elbeszélését olvasta fel, majd Pavcsó Rudolf, a gyülekezet másod- felügyelője mondott beszédet a gyüle­kezet nevében s többek között a kő­vetkezőket mondta: „Vissza kel! fordítanom az élet órá­mnak mutatóját arra a napra, amikor Püspök Urat itteni parochus lelkész­nek iktattuk be. Az akkori felügye­lőnk, Lukács evangéíurna 5. fejeze­tének 4. versével köszöntötte püspök urat és adta át a gyülekezetét pászto­rolásra. Én most a búcsú percében sem találok szebb és alkalmasabb igét az akkor elhangzottnál, amelyet Jézus Urunk mondott Simon Péternek: evezz a mélyre és vesdd ki a hálódat. Püs­pök úr is magáévá tette ezt az igét, ugyancsak kievezett a mé'yvízekre. Arra kérem, tartsa továbbra is szívébe zárva és vigye ez ige mellé azt a régi, kipróbált hálóját, amely a hit és a szeretet kötelékéből van fonva, amelyet itt is használt és biztos vá­gyóik, hogy új székhelyén is ugyan­olyan Istentől megáldott lesz munkás­sága, m'nt nálunk volt. Üj ezékhe'yén, a Deák-téren „az ország templomá­ban* is hirdesse mindenkor tisztán és magyarul Is‘en igéjét, mint ahogy azt :tt, Óbudán tette. Köszönjük püspök úr szeretétét, barátságát és kőzveFen- séjjét, amellyel annakidején közénk- jött és amit itt meghonosítóit. Kö­szönjük itteni szolgálatait, különösen biblia's'koláit, ezek igen sokunknak szí­vében :gen mély nyomokat hagytak. Taxisa erős kézzel a mi jól megépített, de viharvert egyházi bárkánk kormá­nyát és vezesse azt egyházunk, né­pünk és országunk rnegimmi'ására.* Pavcsó Rudolf, másodíelügye'ő be­széde után Schre'ner Zsuzsa, az Ifjú­ság nevében búcsúzott. Kü'önőren azok nevében, akiket a pösoök óbudai lel­kész' szolgálata a'att konfirmált A püsoök zírólgehirdetéssel fejezte be a gvüekezeti napot, Dersérv László pf'mőkőt március 2-án ilktaVák ba közovfí'és keretében a Deák-bs-i lelkész! szo'nö’atba, 11 órakor Ő orédkál a Deák-téri temntomiVm és Kemény Lajos esperes, aki Deák-téri szo'ná’aiát ugyancsak ezen a napon kezdi meg, osztja az úrvacsorát. CSEPEL Február 17-én, vasárnap gyülekezeti napot tartottak Csepelen. A délelőtti két istentiszteleten Terep Endre hat­vani 1 ük ész prédikált. Délután szere- tetvendégség k: rétében a gyermeki biblia-kör tagjai szerepeltek Gáncs Aladárné vezetésével. Ez alkalommal látogatta meg az egyházközséget dr. Somogyi József egyházmegyei fel­ügyelő, aki a szép számban megjelent hívek előtt történeti össze foglal'sban ismertette a szer tetvendégségek ki- alaktiásái. «ítélő Isten» címen elő­adást tartott Terey Endre lelkész. Pénteken békeragygyülés lesz a Sportcsarnokban Az Országos Béketanács és a Ma­gyar-Szovjet Társaság február 29-én, pénteken, délután fél 6 órakor béke- nagygyűlési rendez a Sportcsarnok­ban. Az ünnep gyűlésen fe'szóéi: K. t. Szkrjabir», Sztálin-dras akadémikus, Ama Seghers, Nemzetközi Szlá'n-díj- jaü ki1 öntetett írónő, V. P. Kucser, Sztá'.ín-díjas szén'kombájnkeze’ő és Rusznvák István, a Ma^vor Tudomá­nyon Akadémia elnöke. (MTI.) A bé'ke- nagv.gytile-rol szóló beszámo'ónkat majd a következő számban közöljük. Budapesti Fiú Gimrtáz'um Az iskolai fegyelem további meg* szilárdítása és fokozása érdekében feb­ruár 14-én értekezletet tartott a ta­nári testület. A bevezető előadást Laki Tibor, igazgató tartotta; a tárgyhoz igen sok kartárs szólott hozzá, aminek nyomán egyes égés ál- láséogla'ás alakult ki az e téren kö­vetendő nevelési eVárások tek ne tő­ben. — Február 16-án, a Szülői Mun­kaközösség ‘ámopatásával igen válto­zatos műsorú estélyt rendezett az 'S- kn’a fújsága. A műsor főbb szerep­lő;: Szávay, Oszmán IV. A., V-~tő, Fóti. Een.'Z'e1, Szentpéterv, Skok III. B. és Böhm II. A osztály növen­dékei voltak. Az estélyen a leánygm- názium növendékei is részt vettek. A tanári testű'«1 részéről Peskó Zoltán tanér irányította & rendezést. Budahegyvidéken (XII., Tarcsay Vilmas-utca Ti.) a bűn­bánati hé^n március 9-ig, minden este 7 órakor Káldy Zoltán, pécsi lelkész hirdet: az igét. Vallásos félóra a Stúdióban Március 2-án, vasárnap 9 órától evangélikus vallásos félórát közvetít a Petői -rádió. Igét hirdet Dezséry László püspök. Éneket a Lutheréivá énekkara, Welder Jenő karnagy veze­tésével. Halálozás, Dr. Karácsony Sándor, a debreceni •egyetem volt ny. r. tanára, refor­mátus presbiter, zsinati tag 1952. feb­ruár hó 23-án, 61 éves korában meg­halt. Temetése: február 27-én, délután 3 árakor a Kerepesi-‘©metőben. A szertartást Bereczky Albert püspök végezte. Naoy Jenő volt őskiii lelkész életé­nek 83-lk évében Kondoroson elhunyt* Temetése e hó 14-én volt a templom* bél. Sziike Jánosáé ny. állami tisztviselő neje zuglói evangél kus egyházunk egyik legrégibb jószívű adományozó­ja, áldásos életének 83-ik évében Pé- celen megtért teremtőjéhez. Kérjük Gulyás Pál nevű előfizetőn­ket. aki február 12-én ‘A évi előfize­tési díjat küldött kiadóhivatalunkba, közölje velünk lakóhelyét, mert olvas­hatatlan írás miatt nem tudtuk el­könyvelni. Bókay János zsoltárfordításai 51. zsoltár (Dávid bűnbánati imája) Könyörülj rajtam, Uram, Istenem, Fordulj felém irgalmas kegyelmeddel, Tisztíts meg jól, mit véleüem, feledd el Ezer bűnömet ne ródd jel nekem. Mert gyarlóságomat jól ismerem, Rút vétkeim szemem előtt forognak, Tudom, csupán ellened vétkezem, Ha engedek a bűnnek, a gonosznak. Várom szavad, igaz ítéleted: Ember vagyok, vétkek közölt születtem, A kísértés ott kóválygott felettem, Anyám bűnök közölt melengetett. De te az igazságot szereted, A lélek mélyét kutatod szemeddel, S elküldöd nékem bölcsességedet, Megváltásként, atyai szeretettel. Tisztíts meg engem, és tiszta leszek. Hófehérebb a legfehérebb hónál, Hogy mikor ott állok majd a bírónál Öröm járjon át gyötrelem helyett. Rejtsd el szemed elöl vétkeimet, Töröld el minden bűnöm egy csapásra, Teremts bennem erős, tiszta hitet, Megujhodott lelkemnek megbocsátva. Orcád elől, kérlek, hogy el ne vess, Részesedjem szent telked erejében. Szabad örömmel teljék meg a vérem. Bátoríts engem, támogass, vezess. Hadd legyek én, aki példát mutat A bűnösöknek, akik tévelyegnek, Hadd jelöljem meg a helyes utat A mocsárba süllyedő embereknek. Isten, szabaditásom Istene, Adjad, hogy embervért többé ne• ontsak. Senki fiának ne ártsak, ne rontsak, Szájam ujjangással legyen tele, Úgy hirdesse a dicséretedet, — Mert nem telik kedved véráldozatban, De szereted a megtört lelkeket, Ha bennük hűség, igaz alázat van. Tégy jót Sionnal, építs kőfalat Jeruzsálem megszentelt városának. Hogy feléd szálljon hála és imádat Létekből fakadt igaz áldozat. Öröm járja majd át a sziveket, Oltárodra tulkok, bikák kerülnek, S örülsz te is, tetszeni jog neked, Ahogy híveid érted lelkesülnek! Készülj az Ige II. Kor. 6:1—10. Ä nagyböjtben váló első vasárnap evangéliuma Jézusnak a Sátán kísér­tései fölött aratott fényes győzelmét, egyúttal Istennek való fiú' engede.mes- séiget ragyogtatja fel előttünk. Jézus életéből sem hiányzott a böjt, a kísér­tés, a kereset. Ezekkel egyidőbeo •azonban mindenkor szeme: előtt _ ra­gyogott a mennye' Atya alkarodáoak való engedelmesség mindent íelediető öröme és dicsősége is! Jézus tanítványa, Pál apostol sem lehetett nagyobb Mesterénél, ű sem nyert különb életsorsot Jézusnál. _ Hi­szen Isten szolgája volt teíőtől-talplg, ízig-vérig! Ezt tanúsítja egész _ élete. Mint Mesterének, néki is kijárt az üröm és az öröm pohara. Az árnyék s a fény ia szorosan összeöleikeziek életében. Ismerte a megvettetést, a le­nézést és a megértést is, a szürke is­meretlenséget a az ismeret ességet^ a halál küszöbén állást s a még s élést, ez emésztő bánkódás1, s a szív mé­lyéről fakadó tiszta örömöt, a szűköl­ködő szegénységet s a mindennel bíró mennyei gazdagságot. S mtodezekne^k •az elhordozásában bizonyított magát Isten szolgájának! Isten szolgá' vagyunk, akikre reá- bizatott a megbéké'íetés szolgálata. Ne hárítsuk ezt a t'sztet a lelkészre csu­pán! O is az! De nem az egyeben a gyülekezetben, hanem csak az e'ső! Minden Istennel komolyan megbé­kélt keresztjén — latén szolgája! A Böjt 1. vasárnapja. szolgálatot pedig vállalni és végezni kell! De hogyan? Ügy, ahogy kell! Annak nemcsak a rossz, veszé.yes, kellemetlen oldalát látni, de a jót is. De nem a feüegekben járni, hanem Itt ebben az életben, ebben a vtágban. Jó, ha Isten Szenbelkének a nyomán bennefeszül lelkűnkben ez a kettősség s ez lendít tova a békesség Istenének való szolgálatunk nem mindig rózsás útján! Bánkódunk azok miatt, akk elma­radnak a gyülekezetből, ugyanakkor őrülünk azoknak, akiket Isten, mint új, élő köveket beleépít anyaszen'egy­háziéiba. Szomonkodunk az e'esetteken s az eltéveiyede*.tökén, de öröm tölti el szívünket azok miatt, akiknél az álomból va'ó felserkenés jelelt látjuk meg. Fáj a hálátlanság, b'zalmatlan- ság, a képmutató szeretet, de ugyan­akkor teli a szív a boldogságtól a szolgálatunk nyomán békességre jutott testvérünk hálás bizalma s komoly ál­dozatokra induló szeretete miatt. _ Szolgálatunkat töltsük be teljesen mi is! Tegyük oda Is'en hatalmas ke­zébe szívünket, melybe bűn és ke­gyelem, árnyék és fény, vereség és győzelem, bánkódás és öröm, szegény­ség és gazdagság, pyaMzat és dicső- eétf egyszerre be’e'ér. ö hordoz-a e1 szoWbatunkat is, hogy azzal „senk t semmben meg ne botránkoz'asnunk, hogy . szolgálatunk ne szidalmaztas- sék.* Zoltán László Egyfjázi iskoláink új éleíe Időről-időire megjelenik lapunk hír­rovatában egy-egy közlés s'koiáink életéről. Tárgyilagosan és szűkszavúan állapítja meg a tényeket, eredménye­ket, melyeket fiaink és leányaink neve­lése terén isko'á nk elértek. Most azon­ban azt a nevelői munkál akarjuk hí­vónk előtt bemutatni, amely az ada­tok és elért eredmények mögött rej­lik és ezért kerestük fel iskoláink Igaz­gatóit, hogy erről tájékoztassák olva­sótokat. A Gorkij fasori gimnázium barátságos, ragyogóan tiszta épüle­tében Laki Ttx>r igazgató vezet vé­gig. Megkértük őt,' hogy számoljon be a nevelőtestület életéről és az ifjú­ság között folytatott munkájáról. — A nevelő testület jól képzeli, sok esztendő óta együtt dolgozó tagokból áll, akik nevelő' munkájukat hivatás­nak smerik és Így is gyakorolják. Ez a hivatásszeretet elsősorban a nevelők haladó gondolkodásában nyilvánul meg. Nem elégszenek meg tudásukkal és egyéni eredményeikkel, hanem állandó továbbképzéssel igyekez­nek tudományszakjuk legújabb vívmányait megsmemi és azokat nevelő' munkátokban hasznosí­tani. Tanfolyamokon vesznek részt, többen évekig tartó továbbkép­zésen, amelynek az egész Iskola nagy hasznát látja. Az új iskola új tanulmányi rendje szükségessé telte új tantárgyak bevezetését, a társadalom új igényeinek megfele­lően. A testület tagjai megértet­ték az új Igényeket, nagy lelkese­déssel válla'ták az átképzés mun­kájúk Többen még az éjtszakát is tanulásra használják, ho"gy új tudományszakjukban minél járta­sabbak legyenek. A nevelők részé­re korszerű és a legjobb művek­ből álló könyvtár szolgái a szünte­len továbbképzés céljára. A haladás mutatkozik meg a nevelő és tanítvány viszonyában is. Ma már nincs meg a rideg tanár és fegyelme­zel'1. d ák közötti távolság. A nevelő­ket munkájukban a türelem és a nö­vendékek iránt való szeretet jel'emzi. Ennek eredménye az, hegy fiaink Is­kolán kívül is bizalommal keresik fel tanárakat, útbaigazítás.! és segítséget kérve. A szülőkkel való kapcsolatban is az együ'itnevelés elve valósul meg. A délelőtti órákon kívül a gyenge ta­nulók részére minden délután napi két órában korrepetálást vállaltak a tes­tület tagjai, ahol"a szaktanárok komo’y segítségét nyújtanak az elmaradottak megsegítésére. — A rend és fegye'em megszilár­dítása sok nehézségbe ütközik-e? A nevelő testület tudja, hogy nemcsak az elméletek megtanul­tatása munkája célja, hanem a jel­lem nevelése is. Tudja azt, hogy a társadalomnak fegyelmezett dol­gozókra van szüksége és ezen a téren is megteszi a magáét. Kül­ső rendszabályokkal nem elégedhe­tünk meg. Tudatosítjuk növendé­keinkben a fegyelem szükségessé­gét példaadással. Munkánk alapján megállapíthatjuk, hogy ebben az esztendőben kirívóbb fegyelmi eset nem fordult elő. •— Milyen ia az iskola tanulmányi át­laga? — A tanulmányi átlag negyedév­ben 3.32 volt, fé'évkor pedig 3.46, teh'áí a közepesnél jobb. Az álta­lános eredmény is az emelkedés képét mutatja. Ez teüesen reá!c eredmény és nem a tanárok el­néző bírálatán múlik, mert ha le­het a követelményeket inkább eme!'ük. Egy osztályunkban nem volt bukás és a ietesek száma is nőtt. — Vannak-e olyan növendékek, akik teológiára készülnek? — Minden esztendőben ad ez iskola a teológára növendékeket és remél­jük, ebben az eszlendöben is kerül­nek ki i'yenek. Mikor búcsút veszünk Igazgatótól és iskoláié1, az a reménység tölt el bennünket, hogy a testvérin' ézet, a i Deák-téri leánygmniázium sem marad I el a fiúk szép munkája mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents