Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-05-18 / 20. szám

EVANGÉLIKUS ELET AZ EGYHAZTÖmtNETBÖC „Ne csodálkozz azon, hogy ember Istennek lehet követője !w (Részletek egy másfélezer éves levélből) Sok szó asik napjaikban arról, hogy lezárult az ú. n. nagykooartantkiuszi kor» 6zak, vagyis az ez idő, amely Nagy Konstantin U6Z e&ászár ural&odAeaaal kezdődött és rapjainkig tartott. Ezt a korszakot a mindenki szá­mára „kötelező“ keresztyénség jel­lemezte. A társadalom „becsült“ tagja csak az lehet, aki a keresz- tyénséghez tartozik. A nem keresz­tyén ember társadalom alatti, vagy társadalmon kívüli életet élhetett csak. Ennek a korszaknak terméke az ú. n. „keresztyén állam“, „ke­resztyén társadalom“, „keresztyén nép“. Ez az egybeömlesztés szük­ségessé tette azonban a keresz- tyénség „megszelídítését“ és langy- meleggé tételét. A keresztyénség langymelegsége ellen, a belső el­lentmondások és hazugságok ellen, egyaránt harcolt a józan ész és az élő hit, a humanizmus és a refor­máció kora, Galilei és Luther. A belső ellentmondások és hazugsá­gok a mi korunkban tarthatatlanná tették ezt a nagykonstantinuszj szellemet. Ott is lejárt az Ideje, ahol még nem indult meg a társa­dalmi átrendeződés folyamata. Váj­jon nem áil-e az ú. n. nyugati keresztyén népekre Sundar S'ngh- nek, a nagy hindu keresztyénnek a hasonlata: „Olyanok mint a patak medrében fekvő kövek. Kívül ned­vesek, belül szárazuk és kemények.“ Nálunk a történelem kerekeinek viez- ezafordítására éa a roagyikonslantinuszi korszak csalóka álmának tovább él-ma- dáeápa szánalmas kísérlet volt aiz e „szenttetvén: gor.dőlat* jegyében foly­tatóit politika, amely Magyarországot kápráztató körmén etekkel, dísz magya­ros eceókkal, mindenüvé kifüggesztett keresztekkel, a lényegéből kiforgatott Apostoli Hitvallással (Hiszek egy Is­tenben, hiszek egy hazában) Mária országává, Regnum Maria/inummá igyekezett kendőzni. Ebből &z „édes* álomból Istennek — úgy mint hajdan Jónás a nagy alvót — kemény, meg­rázó kézzel keätett felébresztenie a ke­resztyéneket. Vájjon felébredte k-e? Vájjon felébredtek-e arra, hogy a nagykonstantinuszí .kor végével larsgy- tneleg .keresztyénség ideje is lejárt...? . Az ébredezök számára mindeneset­re tanulságos olvasmányul szolgálnak azok az írások, amólyek a kereszt yen- ség első korszakában keletkeztek, te­liéi abban az időben, amikor még szór vány jele nsög volt a kereeztyéo- ség. Amikor még nem volt szent és sérthetetlen valaki, csak azért, mert keresztyén. Amikor még vagy gyűlölték, vagy szerették a keresztyéneket, — de nem unták őket. Ebben a korszakiban keletkezett, a IV, —V. században az ú, n. DIOGNETOS-HOZ ÍROTT LEVÉL, »melyből szemelvényeket köziünk. Szerzője ismeretlen. Címzettje egy pogány ember, akinek érdeklődését erősen megmozgatia a keresztyének élete ét, tanítása. Szöveg© egy XIII. századból való másolatban maradt NWc. A TÉMA „ügy látom, hogy te kögyefenes Diognetcs, nagyon szeretnéd megis­merni a keresztyének vallását és igen szorgos pontossággal érdeklődő!, me­lyik istenben bíznak, és miként vetik meg az S tisztelete által a világot és veszik semmibe a halált mindnyájan; hogyan van az, hogy nem tekintik isteneknek azo­kat, akiket a pogányák isteneknek tár­ténak és a zsidók vallását sem köve­tük; milyen szere tetet éreznek egymás iránt és mtört, hogy ez az életmód vagy intézmény csak most lépett be c világba és nőm koraibban. Dicsérlek téged ezért az igyekvésedírt és kérem az istentől, akitől van úgy a szólás, mint a meghall gután kegyelme, adja meg nekem; úgy szólnom, hogy aki halija, valójában jobbá in legyen; ne­kem pedig: hogy úgy hallgasd meg amit mondok, ne érje bánat a szedőt A BALVANVOKRÖL A kő- és agyagisteneket úgy tiszte­litek, hogy őrökéi nem adtak melléjük, az ezüst- meg arany is tone két pedig éjjed lakat alá teszitek, nappal meg őröket állítotok melléjük, hogy tolvaj kezekre no kerüljenek. Ami mag a ne­ki járó tiszteletadást illeti, az inkább kínjukra volna, ha érezni tudnának. Ember ezt a kínt csak akarata ellenére viselné el, hisz van érzéke és esze; a kő azonban elviseli, mert érzéketlen. Ti sem tudjátok érzéklésre bírni. Még ©oka! mondhatnék arról, hogy a ke­resztyének ilyenfajta isteneket nem szolgáinak; de akiknek ez nen) elég, annak fölöslegesnek vélem a szót sza­porítani. KIK A KERESZTYÉNEK? A keresztyéneket nem különböz­teti meg a többi emberektől sem a táj, sem 3 nyelv, sem az életmód. Nem laknak ugyan s saját váro­saikban, nem beszélnek külön szo­katlan nyelven, nem is élnek má­soktól jellegzetesen különböző élet­módot. Nem eszmélés, nem is agyafúrt emberek kiagyalása által fedezték fel ezt a tant, nem is em­beri bölcselkedésre esküsznek, mint sokan mások. Ott laknak a görö­gök és barbárok városaiban, ahogy kinek-kinek a sorsa rendelte és öl­tözködésben, táplálkozásban az élet más dolgaiban alkalmazkodva az őslakók szokásaihoz csodálatos és egyaránt hihetetlennek látszó élet­formával tűnnek fel. Saját szülő­hazájukban élnek, de mint jött- mentekj mindenben résztvesznek m'nt polgárok és mindent eltűrnek, mint idegenek; minden idegen táj szülőföldjük, és mnden szülőföld idegen világ nekik. Házasságot kötnek, máit mások; gyermekeket nemzenek, de magzatelhajtást nem végeznek. Közös az asztaluk, de nem az ágyuk. Testben van­nak, de nem a test szerint élnek, a földön élnek, de országuk az ég­ben van. A fennálló törvényeknek engedelmeskednek, de életmódjuk túlteljesíti a törvényeket. JÉZUS KRISZTUSRÓL A láthatatlan Isten, mindenek igaz kormányzója és alkotója maga adta az ombrekflok öt. Tán azért, nemde, hogy — mint valaki gondolhatná — zsarno­koskodjék telettünk, rettegést telisen közöttük? Egyáltalán nem. Hanem úgy küldte őt kegyesen és szetíden, mint letent, és küidje mint embert az em- berakhez, meígváltóként küldte, meg­győzni, nem erőszakot tenni; az erő­szak ugyanis távol áll az Istentől. Küldte mint meghívó, nem mint kény­szerítő. Küldte szeretve, nem ítéletet tartva. Elküldi majd ítéletre is; ki bírja majd ki ítéletét,.,? ISTEN KÖVETÉSE M:t gondolsz, mily boldogságban lesz részed, ha Öt megismerted? Hogy szereted majd őt, aki té­ged úgy megelőzött szeretetével. Ha pedig szereted, akkor jóságá­nak is követője leszel. Ne csodál­kozz azon, hogy ember Istennek lehet követője. Lehet, ha Isten akarja. Mert nem abban áll a bol­dogság. nem is az az Isten köve­tése, hogy valaki mások felett uralkodjék, sem abban, hogy jobb sora legyen, mint a gyengébbek­nek, abban sem, hogy gazdag le­gyen és az alattvalókat elnyomja; mindez távot áll az ő felségétől. Hanem abban áll Isten követése, hogy az ember felebarátja terhét magára vegye, hogy amiben kü­lönb a másiknál, abban segítse a más kát; hogy amit nyert valaki az Istentől, azt a rászorulóknak nyújtsa. Benczin László Nyugati egyházi lapok a magyar protestáns egyházak életéről A genfi La Vie Protestante közli a magyar protestáns egyházaknak az ame­rikaiak koreai baktériu mháborúj a ellen az amerikai egyházakhoz és egyházszö­vetségekhez küldött tiltakozó táviratait. Közli a táviratokat a nyugatnémet­országi protestáns sajtószövetség kőnyo­matosa, az Information, az amerikai Lutheránus Szövetség kőnyomatom, a News Letter, a holland református egy­ház kőnyomatosa, a Persbureau, az Egy­házak Világtanácsa kőnyomatosa, az ökumenischer Pressedienst, továbbá a kanadai Magyar Munkás és a newyorki Magyar Jövő. A Lutheránus Világszövetség svájci kőnyomatosa átveszi a Mihdlyfi Ernő evangélikus egyetemes felügyelővé tör­tént megválasztásáról szóló jelentést, ame^SIR hiemeh; hogy evangélikus pepi család sarját választották meg a presbi­tériumok az egyház vezető világi tiszt­ségére. Átveszi ezt a jelentést az Evan­gelische Nachrichten Ost című berlini kőnyomatos is. A Montreuxban megjelenő Weliland Kirehenbote a magyar protestáns egy­házak egyetemes kapcsolatairól közöl cikket. Hangsúlyozza, hogy a magyar protestáns egyházak sűrűn látnak ven­dégül nyugati egyházi embereket és ők maguk is gyakran vesznek részt nyugati egyházi konferenciákon. „Magyarorszá­gon az egyházban is érezhető — írja •— a nép általános szellemi megújhodása.“ A Zeichen der Zeit című nyugatné­met folyóirat megemlékezik a magyar református egyház küldöttségének cseh­szlovákiai utazásáról és Bereczky Albert prágai díszdoitorrá avatásáról. {ET*;, GyölEKEZETI HÍREK Készülj az Ige hallgatásán Hús vét utáni 5. vasárnap Jakab 1, 23—27. 1. Iste» igéje mindig tükör akar len« számunkra, hogy legyen miben megnéz ni magunkat a benne igazi képünket lát hassuk, amilyennek ö lát minket, JVIej piagunk és mások megítélésében nen kapunk tiszta képet. Ezért kell Jstaj igéjét naponta -a kezünkbe vanni, hog mint a tükör, kíméletlen őszinteséggé mutassa meg igazi voltunkat. Az írott ige, a biblia tehát nem ér dekes olvasmány, nem történelmi emlék mű, nem tudományos munka, hanen tükör, lelki énünk leleplezése. Természe tesen ez sokak számára kényelmetles azért a kezükbe sem veszik és gondosai elkerülik az alkalmakat, ahol az ig< hirdettetik. 2. De a vele vajó felületes kapcsolat i hiábavaló, az apostol szerint nem más mint öncsalás. Isten igéje előtt teljesei ki kell nyitni szívünket. A teljes igé kell befogadnom, amely egyszerre ítéle tét és kegyelmet, törvényt és evangéliu mól hirdet. A veié való foglalkozás nen kegyeskedés, vagy *— mint az emberei mondják — vallásos kötelezettségek tel jesitése. Nem ünnepi hangulat, hanen új életté kell válnia, mint a vadfába tét oltóág teszi. Isten gyermekénél a hallá és cselekvés egy és ugyanaz, mint ahog; Istennél is egy a szólás és a tett. Csal a cselekvő hallja úgy az igét, hogy nen felejti el, erősítője lesz akkor, mikor i legjobban rászorul, a kísértések idejében (22—24. v.) 3. Aki cselekvője lesz az igének, an nak az apostol ígéretet is ád: megismer a szabadság tökéletes törvényét. Csal kezdetben tűnik fel előttünk Isten tör vénye tíialomerdönek, de ahogy átjárj, életünket az ige és neki önként engedel meskedve életté lesz bennünk, akkor egy szerre az a boldog felfedezésünk lesz hogy szabadokká lettünk. Nem alaeson: indulataink és bűnös szenvedélyeink ural kodnak rajtunk, hanem kiszabadulva a ösztönök nyűgéből, szabadon száll Isten hez a lelkünk. Ez a lelki szabadság ad erőt a jzerete tetteinek gyakorlására. — Boldog lesz a életünk, mert mások bpldogításábai meglátjuk hitünk gyümölcseit. Boldo/ lesz, mert a legnagyobb boldogság mis dig a szabadság. (25. v.) 4. De még egy nagy változást hoz a ige az életünkbe. Véget szakít annak i hamis vallásosságnak, bűnös kettősség nek, mely másképpen viselkedik az isten tiszteleten, a gyülekezetben és máskép pen a hétköznapi életben. Mert minden ki megcsalja szívét, akit az ige nem tűi annyira unegváltoztatui, hogy megzabo lázza a nyelvét. Hiábavaló annak isten tisztelete, aki Isten előtt csupa meg értés, gyengédség, az életben pedig gyű lölködő és durva, önmagát csalja meg aki csak Isten házában alázatos, de hozzátartozóival és munkatársaival gőgö zsarnok. Hiába hallgatta az igében öröm mel Isten megbocsátó szeretetét, ha maga nem tud kibékülni haragosaival Megcsalja szivét az is, aki vallásosságé vai hivalkodik, de másokat • megszól é kárhoztat. Megöli a szivében az igé az, aki a trágárság szavaival kaput nyi életébe a tisztátalanságnak és parázna ságnak. Minden sző, melyből élet ner származik — rothadt beszéd. Az igazi istentisztelet nem Istenné szájjal való dicsőítése, hanem élete megszentelő erő. Istentisztelet = Tste: tjsztelése: cselekedni az igét, élni an nak életét, aki maga volt a testté let Ige. @6. v.) De mások terhét csak as tudja fel venni, aki a saját bűnét naponként le teszi. Nem leket a kettőt elválasztan Aki félre akar vonulni a világ feladatai tói az ige világának csendjébe, anna számára korbáccsá lesz az, mely kiút a segítő szeretet mupkam erejére. Itt pe dig harc és feladat az élet, ahol győzi: a minket mindig újra meg újra njegtisi tító igével lehet. Tsmered-e már ezt az igazi istentis? teletet? Istentiszteletre készülő, tartasz’ te is mások számára ilyen istentiszte letet? LAGLER BÉLA Bókay János zsoltárfordításai 128. «oltár. Bizony, boldog az ember, fii féli az Urat, S követi türelemmel A kijelölt utat. Ha két kezed munkája Szerzi meg kenyered, Bő áldás napsugara Ragyog sorsod felett. Házadban feleséged Mint szőlő, vesszeje Gyümölcsöt terem neked, Örömben élsz vele. S mint olajfa gyümölcse Ijesz fiad, gyermeked, Hogy szivedet betöltse A békés szeretet. Sión hegyéről Isten Így áldja meg hívét, Kiben gonoszság nincse: S neki adja szivét. Jeruzsálem nagyságán Legeltessed szemed, S fiad fiait látván ■Élvezzed 'éteted: Követhető uasárnap: májú* 18. Rogale, fiúsvét u. 5. vasárnap. Igék; János 16:23—30. Jakab 1:22 —27. Liturgikus szín: fehér. Következő ünnep: május 22, Áldozócsütörtök. Jézus mennybe- szállása. Igék: Márk ltí:ti-~20. Ap. esel 1:1 —11, Liturgikus szírt: fehér. BUDAPEST—KÖBANYA A gyülekezet május havi szereteti vendégségén a Lelkésznevelő Intézet szolgált. „Az evangélium — új világ kapui előtt“ címen Veőreös Imre, a LelkéezneveJő Intézet igazgatója tar­tott előadást, amelyben a gyülekezet kérésére Pál apostol európai misszió­jának a közelmúltban megünnepelt 1900 éves jubileumára emlékezett meg. Felmutatta azokat a kapukat, amelyeken át Pál apostol az evangé­liumot az új faldrétszre, Európába hozta, ée megvonta a párhuzamot a mai helyzettel. „Énekel az anyaszent- egyház“ címen teológusok alkalmi énekkara énekes riportot adott kü­lönböző földrészekről a Cantate Domino cirnij ökumenikus ónekeskönyvből. Ko­reai, indonéziai é6 más énekek csendül­tek fej; az ö&szokötoszöveg pedig egy- egy fényt lobban tot t fel az anyaszent- egyház mai életéből és Örvendezésé­ből. A műsor többi része is lufevét önömét és reménységét foglalta versbe, énekbe és zenébe. A befejező áhítatot Fehér Károly teológus tartotta. — Ezzel az alkalommal is folytatódott a jövendő leíkósznenizedéknek a mai gyülekezetekkel való találkozása. ★ Ha szülő vagy, ne állj a gyermek elé, se mögé, hanem mellé. REPCELAK A répoelalki Missziói Intézet május 22—25-ig konferenciát rendez fériiaík és preöbtterek részére. Konferenciai fettételek a repcelak! Missziói Intézetben: Napi: 8.— forint, 15 dg finom liszt, 3 dg cukor, 3 dg zsír, 1 db tójáé, Vz kg burgonya. Ke- nyáreHátásárói mindenki maga gondos­kodik , ★ Szeretünk arról beszélni (vagy arra gondolni), hogy milyen sokat fáradoz­tunk eddig Isten országáért. De men­ten megnémulunk, amikor arra kell gondolnunk, hogy mennyit tehettünk volna és elmulasztottuk. BUDAPEST—DEAK-TÉR A Deák-téri lelkészi 'körben Jubilate vas árnapján azeretetvendégsóg volt. Iráemagyarázatot tartott Kemény Lajos esperes, Deák-téri lelkész. Gazdag mű­sor keretéiben a Deák-téri leánygimná­zium növendékei szerepeltek énekszá­mokkal, zenével éa szavalatűkkfiL A műsort Weltler Jenő karnagy állította össze és tanítota be. A hívek szép számmal vettek reszt, a sz er etetve n- dágségen,. * Semminek sincs oly nagy irodalma, mint a bűnnek. Vallástalan írók is er­ről írnak, ha más név alatt is, mert nem lehet elkerülni. Az élet és a bűn egymáshoz tartoznak. OROSHÁZA Orosháza város békeblzottsága va­sárnap, !8-ám 9 órai kezdettel a Városi Kultúrház nagytermében küldőttváiasz- tó bóke-r.agygyűlést tart. A gyűlésre meghívták Dezséry László bányákéi-Li­teri püspököt, az Országos Béketanács tagját, aki felszólalásában heszámol 4 magyar bókemozgalqm és ezen keresz­tül a vkágbókomozgaiom jelentőségéről és arról, hogy az evangélikus egyház hogyan szolgálja a béketábar erősödé­sét" BUDAPEST-KELENFÖLD Május 3-án, ez ómba ton délután gyü­lekezeti szeretetvendógség volt, me- lyon Muncz Frigyes lelkész hirdette az igét. Weltler Jenő növendékei, a Deák- téri leánygimnázium tanulói szolgáltak műsornál. TEMPLOMI ZENES AHITAT A KE­LENFÖLDI TEMPLOMBAN Nem kis és nem hálás feladatra vál­lalkozott a Kelenföldi Evangélikus Ének­kar, mikor Sulyok Imre karnagyának vezetésével elhatározta, hogy csak a régi, XVI—XVII, századi, Bach előtti mesterek műveinek életrekeltésável ren­dez egyházzenei estet Cantate vasárnap­ján- Á feladat nagysága abban mutat­kozott, hogy az aránylag kávéssá ismert és még kevésbbé népszerű utat igyeke­zett főbb állomásaiban felvázolni, ame­lyen az egyházi zeneművészetünk, a di­vina musjea fejlődött a reformáció for­rásától Bach művészetében diadalmasko­dó kiteljesedéséig. A feladat kevés hálát ás népszerűséget ígért, másrészt a*sríj, mert ezt az alapelgondolása szerint di- daktikus-tenító jellegű művészi vállalko­zást jórészt laikus közönség előtt kellett bemutatni. Ez pedig semmikép sem ren­delkezhetik ily zenetörténeti fogékony­sággal és képességgel és még a beava­tottak is -w köztudomásúan — inkább kedvelik az aratást, mint a vetést, Es mégis azt láttuk, hogy ezen az egyház­zenei esten orgona, énekkar és gyüleke­zet egybeforrósodott abban az élő Krisz­tus felé fordulásában, melyben egymásra találtak a régi és mindig új mesterek útmutatásában. A kar esdeklő könyör­gése a bűnbánatért, a hit diadalma és vigasztalása az orgonán és mindkettő harsogó istendícsérete s mindezek kitel­jesedése a nagy mester (Bach) befejező G-dur proludium és fugájában, valójá­ban énekes istentiszteletté tették a temp­lomi hangversenyt, ahol már nem volt laikus és szakértő, hanem csak a hitbeli ősökkel egyesült örök egy Istenhez szárnyaló lelkek közössége. És ezzel — megállapíthatjuk — a kelenföldi egyház­zenei est szolgálata betöltötte azt a fel­adatát, amire hivatása mindenekfelett kötelezte. Az előadáshoz a következőket fűzhetjük: Az énekkar szereplésén meg­mutatkozott a sokhónapos előkészítés gondos munkája. A művészi előadás csi­szolásén még vannak feladatai, különö­sen az egyébként inélyzeugésű és meg­ragadó piánóiból itt-ott kiütköző magas, és sziszegő hangzók letompitásánál. Ha a prezódikus problémák nehézséget okoz­nak — különösen ily régi eredetű da­raboknál —., ajánlatosabb az eredeti szö­veget énekelni, Sulyok Imre különösen a Pachelbel E-moll tokkátában és a. nagy G-dur prelúdium és fugában (Bach) igazolta, bogy nemcsak az ének­kar, hanem az orgona mestere is. Az egyes számok előtt interpretáló-bevezeiő ismertetéseket hallottunk. Szeretnénk, ha a jövőben a művészi és zenetör» ténati ismertetésen felül, fokozottabb teológiai és vallási szempontú elemzést és méltatást is kaphatnánk. BUDAPEST-KELENFÖLD A bndape&t-ke feni földi ©gyházkögég folyó hó 18-án, vasárnap iktatja be meg-1 választott új lelkészét Muncz Frigyest, eddigi fasori gimtóziiuirtii vallás tanító telkéért. A gyülekezetre és új lelkészé­re tetem áldását kérjük. A1 iktatás szol­gálatát Kemény Lajos esperes Iái ja d. ★ A bűn legöszántébb irodalmát a Biblsi adja. nyíregyháza A nyíregyházi tem^lőmbáú ügllásos zeneest volt május 4-én, Jubilate vasár­napján. Nagy élmény volt a gyülekezet számára, nem csupán élvezetet jelentett, hanem nagyon tanulságos is volt. Rózsa István esperes végezte az oltári szolgá­latot. Dr. Schulek Tibor komáromi espe­res előadást tartott az egyházi éneklés­ről. Kifejtette, hogy az egyházi ének­lésben 150 év ótg visszafejlődés, ha­nyatlás tapasztalható. Dallamramlás kö­vetkezett be, azonban romlás mutatko­zik tartalmilag is, Kivételt képez a tót énekeskönyv, a Tranoscius. Esedékes egy új énekeskönyvnek a kiadása. Figyelembe kell majd venni az eredeti ritmusokat és a régi textusokat. Előadás közben bemutató énekszámokat énekelt Megyer Lajptné, L. Kovács András vt, lelkész és egy gyermekkórus Krecsák Kálmán vt. lelkész vezetésével. Megyer Lajosné művészi előadásban énekelte el „Az Ür az én pásztorom** e. éneket az eredeti dallammal, amely először hangzott el nyilvánosság előtt az eredeti dallammal Magyarországon. —■ Dr. Schulek Tibor­nak a bemutató énekszámok alapján si­került meggyőznie a gyülekezetét arról, hogy a feledés homályából ki kell emelni a régi kincseket. — Sulyok Imre prgqnaművész és zeneszerző kitűnő tech­nikával adta elő a műsor során a kö­vetkező darabokat: Bach: „G-dur pre­lúdium és fuga“, Freseobaldi: „Canzo- na“, Pachelbel:,, G-moll fantázia, E- moll toccata“, három korálelőjáték, Re­ger: „Dmioll toccata“, Sulyok: „Kö­nyörgés“ és Dubois: „Legyen világos­ság“, * Jaj nekünk, ha a szeretet el koldulni kell, vagy fizetni érte. (Thomas Mami), IKLAD Május 11-ézt a délelőtti istentisztele­ten adta át szent hivatásának Isten igé­jével és imádsággal Keve Lajos lelkész az iklsdi gyülekezet újonnan kimeszelt templomát. A költségeket az egyházta- náes tagjai ajánlották fel és adták ossz®, belső indításra. Isten áldása legyen a példamutató presbitereken, kik mór elő­ző évben az orgona újjáépítésekor is a költségek felét áldozva, felét a gyűjtés szolgálatát vállalva bíztositották, igye­kezvén megvalósítani Péter apostol in­tését (Pét. 5, ö.) példával vezetni a gyü­lekezetei. Isqiőt megjelent 8 próbafiUet a* Új Bibtia.fordltásbúl; János evangéliuma 10.— EL Cselekedetek könyve 12.-— Ft. Római levél 8.— Ft. Kaphatók a Luther-KSnyvesbolt­ban, Budapest, VIII., üllői-út 34. w-u CsrAks/ám)» tzátiií: a,728

Next

/
Thumbnails
Contents