Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-03-30 / 13. szám

evangélikus elet s fiprilis S-án bontfák az asyetcmec felügyelői tisztségre leadott gyülekezeti szavazatokat ÉLŐ VÍZ Jónások ébredése „fioszd méné a kormányos mester és mondd- néki; mi leli, le nagy alvó? Kelj fel, kiálts a le Istenedhez; hátha gondol velünk...‘‘ (Jónás 1:6) A hajóipadia'fan álomból felrakott Jónás számára ez a kérdés felettébb alkalmatlan időben hahgzott el s bizonyára mint a kés, úgy járta át a szivét. Öt biztatták imádko­zásra, aki épp Isten elöl fut ke­let helyett nyugatra, Ninive he­lyett Tarsisba, Nincs abban sem­mi csodálni való, hogy Jónás eres mély hallgatással felelt. Az ő se­gítségével kiáltsanak Istenhez, aki igazságos és aki Jónás viharzó szivében épp most beszél a* ő igazságáról?! Akinek halott Istennel van dóig a, an­nak állandóan nyitva van a« út az ő Istenéhez, annak könnyű imádkozni, az úgy beszélhet Istennel, ahogy akar és amikor akar, mint vele egyenrangú­vá]. De aki az élő Istennel áll szem­ben, annak gyakran tapad a nyelve a szájpadlásához, amikor meg szeret­ne szólalni. Jónás rossz helyzetben volt. A bűnei falként állottak Isten és közötte. Isten távol volt, haragjá­ban hátat fordított neki. Neon gon­dolhatott Jónás egyáltalán arra, hogy valamit is elintézhetne vele. Ezért van, hogy az élő keresztyén nincs mindig készein, amikor csak akarja, hogy letérdeljen Isten előtt, amire viszont a holt Istent szolgáló ember mindig készen van, Olvass Dá­vid zsoltáraiból s ezzel azonnal tisz­tában teszel. A belső életben nincsenek olyan hirtelen változások, mint a színpadon. Sőt mimten l'épés, amit megteszünk, kísértésekké! és harccal van tele. Ebben a keresztyén egyálta­lán nem úgy tűnik fel, mint győztes hős, hanem sokszor sokkal inkább hi­tetlennek látszik, mint bármelyik kí­vülálló a világban, Jónásra imádkozást parancsoltak S ha valaha volt oka embernek imád­kozni, Jónásnak most volt, A rejtek­helyéről előrángatott szerencsétlen ember mégis olyan néma volt, mint egy gonosztevő, akit vallatni kezde­ttek bűnei felől a törvényszéken. A. kegyelem széke számára a törvény­széke volt. Amikor elzsiibbad a szív Isten előtt s az igazságos harag zúdul mindenfelől a ’éleikre, akkor érti meg if zán az, ember, miért nem jött egyetlen hatig sem Jónás ajkára min­den biztatás ellenére sem. Annyira megalázol Inak érezte magát, hogy még hallgatásának okát sem mondta meg. Kerültél-e valaha már ilyen lelkiál­lapotba? Te is ilyen, az Ür kezében iévő ember vaigy, aki nem vetted Iga­zán komolyan az Urat s megtérésedet sem tartottad olyan fontosnak, mint azt voltaképpen telki ismereted köve­telte. Amikor világosan hallottad az Űr parancsát, elindultál másfelé s mihamar a széles úton találtad magad, távol az Űr parancsaiéi. Ehhez lelkiismereted nem adott engedélyt. Ez a lépésed volta­képpen kapzsiságból, hitetlenség­ből, vagy a kötelességek elöli fu­tásból ered. Vagy olyan szenve­déstől menekülsz, ami a bűnös kikerülhetetlen keresztje. Hama­rosan kisértések vesznek körül, kezdesz magadba vonulni, elrejted gondolataidat s Istent magadba, elvonulsz némán a hajófenékre s mély lelki álomba merülsz. De békességed nem lesz. A villáig közel jön, hogy számon kér­jen. Érzed, hogy ébredni kell. Hallod' is a hangot: hogyan alhatsz ilyen mélyen? Érzed, hogy ébredni kell. Hallod is a hangot: hogyan alhatsz ilyen mélyen? Megpróbálod kitörSíni szemedből az álmot, megnyitod a szádat, de az utat Istenhez besöpörte a vihar. Eiíorlaszoiia az engedetlensé­ged. Mert a hivő élet békés útjait min­dig az engedetlenségünk zárja el. Megpróbálsz a kegyelem széke elé állami s az ítélet széke előtt lalá'od magad. Ha még nem altattad el telje­sen a lelki ismeretedet, megmémulva ál­lasz ennek a szánalmas igazságnak a súlya alatt: itt nem lesz a megtérésből semmi. Nem lehet foltozgat« tovább. Üjra keli kezdeni az engedelmességet.. De lépjünk csak továbbá történe­tünkben. Egymásnak pedig ezt mondták: jertek vessünk sorsot, hogy meg­tudhassuk, ki miatt van rajtunk i- veszedelem? És sorsot vetettek és- a sors Jónásra esett. (Jónás 1:7.) isten kezdi egyre szorosabbra vonni a hálót Jónás körül. Mindenki előtt világossá válik amit ö különben jól tudott —<, hogy ki miatt van a vibs»í. Ismerte ő jói azt a hangot, amely a hajó veszedelmében kiáltott, de IIrm akarta ismerni. Kellett, hogy Isten, akinek kegyelemmel volt telve « szíve iránta, még több szenvedést zúdítson rá, mert szívében tnég min­dig nem aláásódott meg Jónás. Á szája már be volt tömve, de hibásnak még mindig nem ismerte ti «agát, az ellentétes úton Istennek előbb be keltett zárnia min­den kivezető utat s pellengérre kel­tett állítania, mint bűnöst, mindenki előtt. Ezért keltett a hajósoknak a sorsvető kockához nyúluick, A sorsolásban Isten ujjmniaíását váriak. Akire a sors esik, arra Isten ujja mutat. A kormányos szava: „ki miatt“, inár keresztül borzonghatot* Jónás lelkiismeretén. Ostorként érez­hette s természetesen mielőtt a kocka elvettetett volna, már világos volt előtte, hogy reá fog esni. Valóban Jó­násra esett. Isten rámutatott: itt a bűnös, akiinek az engedetlensége miatt a pusztulás felé rohannak mindnyá­jan, Bűnösök voltak a hajón mások is. Egészen olyan bűnösök, mint ez a próféta. Isten azonban nem szólt azokhoz olyan közvetlenül, mint őhozzá. Isten kinyilatkozta­tott parancsa nem tőlük követelt most, hanem a prófétától, itt ker­gette most Isten. A vihar s a ten­ger egyre azt zúgták; te vagy az a* ember. A kivetett kocka Iste» szavát szólta: te vagy az as em­ber. A hajósok tekintete őt vádol­ta; te vagy az az ember » a lelki- ismerete minderre azt mondta: amen. Isten ítélete elhangzott s nem lehetett föílebbeznt, bármer­re nézett Is, Így van, amikor a bűn megnöveke­dik. ó, hogyan próbálod te is eltitkol­ni bűnösségedet magad előtt, Isten és emberek előtt! A le Cdismeret vádja elől álomba menekülsz. Hot itt, hol ott vág a lelkiismecetedbe egy-cgv villáén, erőit vesz rajtad a megdöbbe­nés, de csak pillanatokra, mert az ördögnek sokféle ál omit ala van, ami­től megnyugszik a lelkiismereted. A bűn láthatóvá akar válni, de te taka­rót dobsz rá s elhiteted magaddal, hogy ugyanolyan jó vagy, mint má­sok. Még mindig nem adtad fel rej­tekhelyedet? Nem nyilatkozott meg még irántad Isten haragja s nem szál­lott el még tőle a nyugalmad? Szülőd, tanítód, vagy más valakinek a szájából nem hallottad még a figyelmeztetést: miért alszol oly mélyen? Föl!... Nem fészkelt még meg a lelkiismeretedben a nyugtalanság? "Megpróbáltál mások­ká] nevetni, bár a könnyek fojtogat­tak. Igyekeztél magadat vigasztalni ezzel-azzal, de egyre közelebb lépett a döntés pillanata. És végül is: rád esett a kocka. Minden véde­lem összeomlott. A menekülés le­hetetlenné vált s Isten Igazsága átzűgott minden porcikádou: te- ulattad van a baj. Pedig a bűnöd sokszor csak egy titkolt vágy, amit nem is tud más, esak Isten és ic. Igehirdetés!, vagy éneket hallgatsz, esetleg könyvet olvasol telki dolgok­ról. Egyszerre elsötétül körülötted a viliág, mert vádolni kezd a telki-isme- re! s a bíró tekintete előtt ébredsz magadra. Nincs egy vádoló szavad má­sok számára, de kegyetlenül a szíved­re nehezedik a vád s úgy vág, amint csak Isten kezében lévő kétélű kard vághat egyedül. A kockát rád vetette ki Isten. Vádlott lettél. Kénytelen vagy észrevenni, hogy nincs még egy olyan engedetlen a világon, mint te, nincs még egy olyan kemény és hálátlan, nimos még egy olyan, aki akkora vi­hart érdemelne, mint te. Vesse ki Isten ránk a kockát, míg itt járunk az időben, nehogy a kár­hozat kapujában essen a fejünkre. Malmi vasra Dezséry László: KRISZTUS AZ AJTÓ Mire tanít a reformáció? Apa fűzve 4.— Ft. Dr. Luther Márton: A KERESZTYÉN EMBER SZABADSÁGÁRÓL Ára fűzve 2.— Ft. Mayer—Melancht on: APOLOGIA Az ágostai hitvallás védelme. Ara fűzve 16,— Ft. Dr. Pálit Miklós: ISTENFÉLELEM AZ ÓTESTAMENTUMBAN Ára fűzve 30.— Fi. KONFIRMÁCIÓI EMLÉKLAP ÖUzíininyomássait 4,— Ft. Egy színnyomással 2.— Ft­URVACSORAI OSTYA ICO db. 2.— Ft. LUTHER KÖNYVESBOLT Budapest, VIII., ÜEöi-út 24. Csekkszámla száma: 5725,­A gyülekezeti misszié kérdései A gyülekezőt a missziói muukan az j egyház egész élettevékenységét értse. Tellát mindazt, amit hitvallásaink az egyház éietjelei közé sorolnak. A gyüle­kezeti misszió órai tehát tartoznak azzal, hogy ellenőrizzék: nem sajátítják-e ki egyesek a missziót jelszóként az agyház egyik élettevékenységének propagáláséra, a többi élettevékenység rovására. Ha ezt elmulasztják, a gyülekezet tagjai rend­szerint elhanyagolják az egyház többi élettevékenységében való részvételüket, önmagukban és gyülekezetük körében meghasonlanak. Nem egyszer az is meg­történik, hogy egyesek meghasonlott ál­lapotukat egyenesen követendő példának állítják az egész gyülekezet elé a nyug­talanságot ébresztenek. A gyülekezet ve­zetőinek tudniok kell; sem az igehirde­tés, sem a sákramentumok kiszolgálta­tása, sem a szeretetmunka, vagy az egy- liár.fegyelem gyakorlása nem állítható egymagában úgy a gyülekezet elé, hogy ezek egyike a többitől elszakított an — missziónak, a töbi pedig elhanyagolható­nak minősül. Az egyház minden élet­tevékenységének megvan a maga helye a gyülekezet életében, ezeknek helyes ará­nyát megállapítani és a gyülekezet misz- sziói rendjén az egyensúlyt fenntartani: ez a gyülekezeti misszió vezetőinek fel­adata. Ugyanakkor megtörténhetik az is, hogy az egyháznak régebben elhanyagolt élet- tevékenységeiben ez újabb korszakban különös hűséggel kell helytállni. Így áll a dolog ma ,az egyház missziójának el­igazító szolgálata tekintetében. Ennek érdekében az igehirdetőknek alaposan meg kell ismemiök az Igét, buzgón kell könyörögniök a Szentlélek megvilágo­sító erejéért, elől kell jármok a keresz­tyén engedelmességben. Ehnez a szolgá­lathoz kell a legtöbb éleslátás, a legtel­jesebb határozottság és a legodaadóbb szolgálatkészség. A missziói szolgálatnak ma az eligazítás a legsürgősebb és leg­inkább igényelt része. („az Üt“) £íc?Aee mondta Világi hivatásban a kötelesség jó teljesítése istentisztelet. Nos, felet­tébb nem kersztyén dolog lenne, ha valaki azt mondaná, hogy ez olyan­fajta istentisztelet, amelyikben a keresztyén embernek nem szabad vagy nem kell résztvennte.“ + „Isten egyházát és a keresztyén gyülekezetét a világba helyezte, I végnélkül! külső események, törté- j nősek és hivatások közé, hogy * keresztyének ne legyenek szerzete­sek, ne meneküljenek kolostorokba és a vadonba, hanem éljenek az emberek között testvériesen, hogy cselekedetük és hitük gyakorlása világos és nyilvánvaló legyen.“ + «Af Ör mindnyájunk vétkét orca vaté® Bzsaiás 58:6. «E főpap kettő: pap Is, áldozat is, mert saját testét és életét áldozta fel a keresztfán. Bár éppen nem látszik papnak, ahogy meztelenül, véresen, zúzotton, tövis-vert fejjel a keresz'eu függ, mégis igazi Főpap és püspök, aki magái áldozza fel s tulajdon testét az egész világ vall­is ágára nagy szeretetben elégeti. A régi papság csupa pompa volt. Ezen a Főpapon azonban nem lát­szik semmi dísz. Ennek a Főpap­nak oltára a kereszt bitófája. B'zony rút, szörnyűséges és szokatlan oltár. És mégis az ö vállán van minden bűnünk, te is, én is — minden em­ber, Ádámtói az utolsóig.» * I. II. •MEGJELENT ftuítkay-Miküán Géza gyón! l-elikéfz feldolgozásában a Mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésterténetét lartal- mazó PASSIÓ-KÖNYV. A könyv két részből áh: I. Virágvasárnapi. II. Nagypénteki. A könyv a lelkészek és hívek szá­mára dolgozza fel a passiót. A nagyon szép kiállítású Passió­könyv ára 6.— Ft. Megrendeléseket feltétlenül az Even- géükus Sajtóosztályhoz (VIII., Üllői­ül 24, IL), a Sajtóosztály postai csekk­lapján kiérjük. Darvas József egyetemes felügyelő- helyettes 1952. április 2-án, szerdán dél­előtt 9 órára hívta össze az egyetemes egyház székházéba azt a szaVazatbontó bizottságot, melyet az egyetemes presbi­térium legutóbbi ülése abból a célból küldött ki, hogy megállapítsa a most folyó egyetemes felügyelőválasztás ered­ményét. Ismeretes, hogy ugyanezen gyű­lés után tartott egyházkerület! elnökségi és egyetemes presbiteri értekezlet Mi- hdlyfi Ernő személyét ajánlotta megvá­lasztásra az egyházközségeknek. A meg­adott határidő, melyen belül az egyház- községek közgyűléseinek szavazniok kel­I tett, március 9-én lejárt és eltelt az egy ! házközségi közgyűlések határozatával j szemben lehetséges fellebbezési határidő is. A szavazatok mind beérkeztek. Az egyetemes egyház irodájának közlése sze­rint eddig 508 szavazat érkezett be Ebben benne ván a Teol. Akadémia és a két gimnázium szavazata is. Ugyané napon délelőtt 11 órakor öst- szeül az egyetemes egyház presbitériuma is és tudomásul veszi a szavazatbontó bizottság jelentését. Ugyanekkor tárgyal­ják meg az egyetemes felügyelő beikta­tásával kapcsolatos teendőket és a beik­tatás dátumát is. A Deák-téri templom böjti hete „Mindez pedig Istentől van“ A bodapeet—Deák-tért leteszi kör áprife 3-tól kezdődően máidén nap délután hat órakor b-äj-tS előadást tart a Deák-téri templomban Alapige: II. Kor. 5:15—20. A sorrend a következő: Aprito 3. (Csütörtök) Aprils 4. (Péniiicik) Április 5. (Szombati Április 6. (Virágvásár,::: ;;i Április 7. (Hétfő) Április 8. (Kedd) Április 9. (Szende! E-gy megund.-. u.te,aöii«.éri, Prédikál: Lie, Dr. Karrier Károly. Feltámadott mbiderfkíé:".. Prédikál: Rőder PIA Ezután Neki éljünk! Prédikál: Dr, Gaudy László. Üj világ — új enube- Prédikál; Gádor András. Mindez Istentől van. Prédikál: Dezséry László. A békéltetés szolgálata. Prédikál: Virág Jenő. Béküijeteik meg Istennel 1 Prédikál: Kemény Lajos. Szombat esti közös imádkozásunk Isten munkálkodik a történelemben Jeremiás 50:5. 1. Jeremiás próféta szavai történelmi időben hangzottak el. Olyan időben, amikor Isten különösképpen munkálkodott a világiban. A prő- féta szavai Istennek éppen erre a munkálkodására figyelmeztetnek. 2. Isién munkálkodása a történelmi időkben mindig a vele kö­tött örök szövetségre figyelmeztet bennünket, mindig újra ehhez akar elvezetni. Ez az örök szövetség pedig a Jézus Krisztus keraszthalálá ban köttetett meg. Isten minden új történelmi' fordulattal kegyelmesen ebbe a szövetségbe akar belevonni, hogy ebben élve, új emberekké legyünk. Olyan új emberekké, akik a Jézus Krisztusban kötött örök szövetségen keresztül látják istennek a történelemben való újjáteremtö akaratát. VALLJUK MEG, hogy igen gyakran esünk bele abba a bűnbe, hegy visszautasítjuk Is lennek kegyelmesen lijaí-fontrtálő akaratát és a magunk elképzelése szerint járunk. BÁNJUK MEG, hogy a Jézus Krisztusban kötött örök .szövetséget ismételten megszegjük és nem élünk ennek a szö­vetségnek erejéből. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy adjon Isten világosságot ahhoz, hogy meg­lássuk az Ö kegyelmesen újat-formátó akaratát és kapjunk hitet, hogy teremhessük az ö örök szö­vetségének áldott gyümölcseit. BIBLIA-OLVASÓ Március 30. Judica vasárnap. Zsolt. 145:13; Zeád. 1:8; Zesd. 9:11—15; Ján. 8:46—59; Móz, 14:17—20, Ján, 17:14—19. —. Krisztus új szövetségének közbenjárója lett, hogy a hävatoiiiaik eiiyerijék az örökkévaló ígéreteiét. Életét egyszeramiitáeríkorra íeláidoztia, így szer­zett örök válteáigot. Áldod-e az Istent, hogy drága véren váKatílálmag? Március 31. Hétfő. II. Móz. 20:14; Máté 5:8; Z&kl. 8, !, 4. 8, 8, 10—13; Ján. 17:20—26. Olyan Főpapunk van, aká a „mennyei Felség székének jobbjára ült*. Mégisirneríecte velünk a kegyelmes Istent, hogy egyek legyűrik a Krisiz- tűsben s ml őbenne maradjunk. Magismerted-e az fetícrt n Krisztusban? Aprilis 1. Kedd. Zsolt 98:2; Csel 19:17—18; Ján.~7:1—13; Márk 14:1—1J. MejjjnwítaMia az Or az ő ezafeadításáit, éretted keifte í-e •>' Hite­tővé leit-e számodra, vagy az Igazság hirdetőjévé? Apráis 2. Szerda. Zsolt. 24:1; Csel. 4:24; Zsld. 9:24—28; Miárk 14:12—26. Nincs a. világon semmi, ami nem az Űré leone. Fiát ja azért áldozta f«» hogy az ember el ne vesszen, ö a tökéletes áldozat; Testének megtöré­sét, vérének (döntését az újszövetség érdekében tette. H-Vává - -vzed-s az úrvacsorában? Apräis 3. Csütörtök. Fa. 52:6; Ján. 17:1—5; Zs;d. 10:1—10; Márk. 14:26—31 A jó pásztor életét adja a jubotoér-t: „íme Itt vagyok', hogy cs&ekedjam a te -akaratodat.* A kereszt botránkozást okozott ugyan de ugyanakkor Jsíen akaratának be teljesedésé: hirdeti. Április 4. Péntek. I. Kár. 18:39; Ján. 18:37; Jón. 11:47—57; Márk 14:32—42, Tövislkoronás király tesz Jézusból. Be kellett teljesuine. „Joab nésünk, hogy egy ember haljon meg a népért“. Hiába volt a Sátán kísértése, prő- báíkoaása: „Ha lehetséges ,múljék el tőlem e keserű pohár.* Méglitszik-s életeden, hogy Jézus is szeretett téged? Április 5. Szombat. Zsolt: 144:1—2; Márk 14:6—8; II. Móz, 32:32—34; Zak. 9:8—12; Márk 14:43-52. A békesség hirdetőjét megfeszítették, ő váltóié ss kereszihaláít, hogy bennűrike* megváltson. Hfsze.i-e. hogy Jézus Krisztus téged is ntegvfi- íoSÍ MftSenf Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents