Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-01-13 / 2. szám
1 EVANGÉLIKUS ÉLET Bereczky Albert református püspök a prágai Comenius*fakulíás díszdoktora A prágai Co memu ».fakulta# Ke- reczUy Albert református püspököt a teológiai tudományok díszdokiorává váteszattu. Hmmádka professzor, a fakultás dékánja közölte, hogy a cseh reformátusok ezzel a válasz ássál is kifejezésre akarják juttatni les.véri egyetértésüket a magyar protestánsokkal. A felavatást ünnepséget január végére tűzték ki. ★ A prágai reformá;u-s teológiának ez * kítünte'.ő döni'.ése Bereczky Albertiek, a magyar református egyház •hlökpüspökének szól, annak a püspöknek, aki a református egyház magatartására a fejszabadulás óta oly áldásos hatással volt, s aki ennek az egyházi maga'artásnak teológiai megalapozásán o.y sokat fáradozott. Bereczky Albert tanítása nemcsak a református egyházat, hanem az evangélikus egyházat is nevelte, s egyházaink népének lelkészeinek és egyházi munkásainak Isten Igéjéből vett eligazítást adoM, Bereczky \Ebsrti egyházainkat Isten igéjéből tani'ja, s Isten igéjéből az éle.re tanítja. Az Evangélikus Élet, mely Bereczky Albart oly sok nvegnyil- tatkozását hozta már egyházunk széles olvasóközönsége elé, Isten gazdag áldását, jó egészségei, és eredményekben gazdag ételei kíván neki, melyben latos dicsőségére dolgozha rk egyháza, egyházaink, s magyar népünk előrehaladásán. Legyen Isten áldása különösein azon munkáján, mely nevét világszerte ismertté tett«, az emberiség békéje megőrzéséért folytátott küzdelméért. Egyházunk püspökeinek január 7-i értekezlete meleghangon üdvözli Bereczky Albert püspököt diszdoktorrá választása alkalmából. A levél így hangzik: „Főtiszt eleiü Bereczky Albert református püspök úrnak, Budapest“ Fő- tiszteöatű Püspök Cr! Szereiéit Testvérünk és fizoigatlársunlk a Jézus Krisztusban! Szívbeli örömmel értesültünk arról, hogy a prágai egyetem Comenius-fa- kul'.ása díszdoktorátussal tünitoiite ki. Ez a díszdok'torálus világos bizonysága annak az őszinte nagyrabecsülésnek, amellyel Püspök Urat nemcsak a hazai, hanem a külföldi proiestam- tizmus is, mint egyik legvilágosabb látású teológusát és prófétai Lelkületű verető emberéit körülveszi. Kívánjuk, hogy a külföldi protestantizmus nagyrabecsülésének ez a szép megnyilatkozása is vigye előbbre a fontos ügyet, amelyért a jövőben is. együtt akiarunk és együtt fogunk munkálkodni: hogy egyházaink elvégezzék új szo'giálatukat a szocializmus útján liai'adó hazánk népe között, s Jézus Krisz'uj; igaz követésében küzdjenek a vtlághéka megőrzéséért. Munkatársi szives köszöntéssel: testvérei az Úrban: Dr. Hetik Iván Turóczy Zoltán Szabd Jfase! Or. Vető Lajw Dezséry László Istennek nem „mindegy“ Hozzászoktunk, hogy m nagy és döntő társadalmi kérdések elől menekülünk. Ügy teszünk, mintha Isteu gyermekei Bem tudnának különbséget tenni jó és rossz, igazság és igazságtalanság között, mintha azt váltanák, hogy mivel „a se- , tetten minden fekete“, számunkra pines különbség * társadalmi élet jelenséget között, nekünk „minden mind- agy“, mi visszavonulunk a magunk cle- fántcsonttoniyába, menekülünk az élettől és annak kérdéseitőlEz az a magatartás, amire! nekünk keresztyéneknek te kell számolnunk. Mert így önmagunkat zárjuk ki az életből. így utunk esak a múzeumba vezet, ahová mi zárjuk be magunkat. Az elő Istennek nem „minden mindegy“ a történelem folyamán, és Jézus Krisztusnak *em volt mindegy, hogy mi történik az emberekkel. Csak nz irgalmas szamaritánusról szóló példázatban szereplő papnak és lévitának volt „mindegy“, hogy mi lesz azzal az emberrel, akit a rablók kifosztottak, összetörtek ős az útszéleu hagytak. Ennek a papnak és lévitának vagyunk késői, de ugyanolyan bitváuy utódai, ha nekünk is „mindegy“, hogy emberek szenvednek-e súlyos elnyomás alatt vagy nem. Nekünk, magyaroknak pedig semmiképpen sem közömbös a gyarmati kérdés, hiszen mi is évszázadokon át gyarmat voltunk. A magunk bőrén tapasztaltuk jneg- hogy mit jelent az, amikor hazánk függött Hahsburg-Ausztria politikai, gazdasági és kulturális érdekei- lói. Valakinek a fájdalmát és baját ónak at érti meg igazán, aki már maga is átélte azokat. Ha a magunk történelmén keresztül nézzük a gyarmati kérdést, vagy visszaemlékezünk azokra a borzalmas időkre, amiket a hitleristák gyarmat-Magyarországa átélt, akkor tud juk igazán megérteni mindazt, ami Koreában, Vietnamban, Iránban vagy Egyiptomban történik. Ég ha mi komolyan vesszük, hogy latén a történelem Ura, akkor az egész recsegö-ropogó gyarmatrendszer felett Isten ítéletét kell meglátnunk. Hiszen nyilvánvaló, hogy nincs joga az országok egymás közötti v iszonyában sem az egyiknek elnyomni és kizsákmányolni H másikat. Márpedig a gyarmat-rendszer lényege éppen az, hogy minden ország, amelynek gyorsan fejlődő kapitalista ipara van, olyan országot keres, amelynek gyengén fejlett ipara vau, ahol jól lehet elhelyezni az iparcikkeket és azon jól lehet keresni. A tőkekivitel is gyarmatszerzésre sarkall, mert a tőkét biztonságosabb elhelyezni olyan országokban, ahol az anyaország kezében van a politikai botalom, tehát a gyarmatokba». De ugyanakkor a gyarmat jó nyersanyag lelőhely is, megindul tehát a nyersanyagforrás birtokbavevéséért folytatott küzdelem. Az eladási piac ntán folytatott hajszában a legnagyobb kapitalista országok kormányai a múlt század végére magukhoz ragadták Afrika, Ázsia és Óceánia legnagyobb részét. A XX. szánad elejére befejeződött a világ felosztása. mikor azonban ezek az országok felosztották maguk között a Fü'det, agyiunkkor megkezdődött a vi'ág felosztás» a legnagyobb trösztök és bankok között. A piacokért, a gyarmatokért folytatott versengés és a gazdasági fejlődés egyenetleneege teremtette a bábon« ő*aazeütkőgések veszélyét 5 elkerülhetetlenné tette „a világ felosztására irányuló új háborúkat“. A fogyasztó piacukért és nyersanyagforrásokért folyó harc volt mindkét világháborúnak a mozgató rugója. A világnak, imnt érdekszíérá- uak a felosztásában a legtöbbet szenvednek a gyarmati népek. Nemzeti függetlenségük, gazdasági és kulturális életük az ára annak, hogy a gyarmatosító országok hasznát növeljék. A hódító politika kiélezi az ellent mondásokat az elnyomó országok és az elnyomott gyarmatok között. A gyarmati elnyomás növekedése viszont ellenállást vált ki az elnyomott népeknél, nemzeti szabadságmozgalmakat fejleszt ki a gyarmatokon és • függő viszonyban éiő országokban. Ezekben a szabatlságharookban iezott a mi magyar iiépünk függetlenségi küzdelme is és ilyen felszabbadulásért küzdenek most is az elnyomott népek szerte a világon. A feerc&z.yén ember nem állhat tanácstalanul és h.tből fakadó vélemény nélkül a világeseményekkel üzemben. Nekünk, keresztyéneknek világosan kell láttunk, hogy amint a próféták tudtak eligazító igét hír de.nl a népnek külpolitikai vonatkozásban te, úgy nekünk ja meg kell vallanunk, hogy keresztyén hiúink alapján elítélünk minden olyan háború.1, »melyet a népek wtbigába hajtásáért, területek elfoglalásáért, a világ újra való fidosz'ásáért folytatnak. De azt is meg kell vallanunk, hogy ugyanakkor keresztyén meggyőződésünk szerint utiuden népnek jogában át! megtámadott hazáját védelmezni az idegen betolakodókkal szentben, sőt mi, szabadságunkért oly sokai küzdött magyar evangélikusok, őszinte együttérzéssel tekintünk az elnyomó 1 gyarmati függő viszonyban lévő népek nemzeti fel- szabadulásáért folytatott harcára. Korea, Vietnam, Irán és Egyiptom népének és valamennyi elnyomott népnek ugyanolyan drága a szabadsága, mint a mi magyar népünk szabadsága, amelynek a kivívásáért oly sokat hullott a legjobbak vére. A gyarmati kérdési a keresztyén ember szeme sem láthatja másként, mint az elnyomók és elnyomottak harcának. Ebben a helyzetben pedig a kereszyén ember esak oda állhat, ahol az elnyomottak, kisemmizettek, szabadságukért, nemzeti íügget'ensé- gükért küzdők végeznek erőfeszítés! felemelkedésükért. Oltlyk Ernő Meghalt a Német Gustav Adolf-Munka elnöke D. Gerhard lleinzelmann, a nématerszági evang. egyház Gustav Adolf Munkájának elnöke, a Halle- Wittenbergi Luther Márton egyetem teológiai tanára 68 éves korában, dec. 31-én rövid, súlyos szenvedés Vitán elhunyt. Homzébnaun Hlüti, óta voíii tagja a Gustav Adolf Werk központi vezetőségének, s 1941. óla helyettes elnöke, majd 1944-ben átvette a vezetés tisztét teljesen, amit a háborús és háború utáni nehéz években szere! eltol és bü’cseséggel folyta tolt, Jóságával és békeszere'efével igazi ökumenikus magatartás példa, képe volt. A Gustav Adolf Werk há- ború utáni újjászervezését aagy szereteted végéig A leik ész választások r 61 A nemzedékek őrváltás*, mint mindig, ma is időszerű kérdés- Nyugalomba vonul egy-egy megfáradt pásztor s megindul a mozgás. Értesül a parochi« inegüresedésérő! Szalankálbürgözdön a lelkész, aki immár 10—12 éve tapossa a szórvány- sarat a már-már ott tart, hogy bele- tapossa a dagadó latyakba az életkedvét is. Otthon elmondja a feleségének. Egymásra néznek. Nem szólnak, de egyet csillan a szemük: mi volna, ha odakerülhetnének! A gyermekek, az iskoláztatás, rendesebb lakás, vízvezeték, gáz — így az asízony magában. Olyan fáradt vagyok már itt — gondolja a férfi , milyen megújulás le- Uetne számomra az új gyülekezet! Templomban prédikálhatna — nem csak kicsiny imateremben. Zengő ének szállna az egész gyülekezet ajkáról orgona kísérettel • nem csak néhány lélek próbálgatná a melódiát az imaterem lócáin, míg ő a kerékpár-úttó! berekedve igyekszik vezetni az éneket, Templom, orgona s egyben a gyülekezet! Istenem- micsoda álmok egy szórványlelkész számára! A két gzempár csillogása azonban hamar kialszik. Már nem is szóhsak erről egymásnak. Ide kötötte a feladatok nehéz sora, nem volt ideje éa módja megismertetni magát másutt. Talán ha kissé könnyebben fogta volna fel itthon a felelőssé, get s időközben elment volna Ide-oda, kiszemelve egy-egy öreglelkészca gyülekezetét » igyekezett volna megfész- kclnj m*sét, akkor talán- De Ő, aki csak a maga gyülekezetének élt, hogyan is remélhetné, hogy megismerjék másutt! Mert minél nagyobb hűséggel járja valaki inaszakadtig a maga gyülekezetét és szórványait, annál biztosabban süllyed bele végleg a sárba. Parochi» üresedtél! nemcsak szétszórt papi szívek mozdulnak meg, de megmozdul a gyülekezet is. Meg ám! Még jó eset, ha egy jelöltje vaa 6 valóban, egyhangú a meghívás. De jaj, ha több a jelölt! Kortesfogások, rokoni befolyások, egyéni érdekek, rokon- szeuv és ellenszenv széles skálájának martaléka les* a „Krisztusban egyek“ közössége. A végén pedig könnyen egy bajusz fogja eldönteni élethossziglan a parochia sorsát, vagy egy jó zengésű baritonhang, mely remegve lebegteti szét a templomárkádok alatt azt, hogy „Qileád“. De tudunk olyan esetről is, amikor gencrációhossziglan szétrobbantotta a gyülekezetei a választási hare. Mindez csupán gondolkoztatónak íródott az új zsinat elé. Mert « lelkészek méltányos elhelyezkedése s a gyü'ekc- zetek békessége egyaránt fontossá teszik, hogy ezt a kérdést Jól, megfontoltan tárgyalja az új zsinat. Magam vázlatosan « következőképpen gondolnám. Meg kell hagyni a gyülekezetek kezében a döntés lehetőségét a leendő papjuk kérdésében. Ki beli azonban küszöbölni azt a veszélyt, hogy áldatlanul vÍ3zálykodó pártokra bomoljéka gyülekezet. Hűséges szerénységben munkálkodó lelkészeknek pedig re. ményteljesebb lehetőségeket kell nyitni az előrehaladásra. A gyülekezetek döntési szabadsága mellett a lelkészek s a gyülekezetek jól felfogott érdekében lehetőséget kell adni a püspököknek, illetőleg a püspökök mellett egy szőkébb körű tanácsnak, lelkészek áthelyezésére. Ezért: 1. lelkész! állás megüresedne esetén döntsön elsősorban a gyülekezet. Mégpedig először a gyülekezet viszonylagos teljességét képviselő közgyűlésen nyilvánuljon meg a gyülekezet véleménye a ennek .".lapján a presbitérium fejezze ki fclclőeségteljeíeu a gyülekezet akaratát. Ha üymádon egyhangú _ az akarat, az állást egyhangú meghívással betöltötték. (Gyakorlatban az „egyhangúság“ relativ dolog. Ezért a törvény pontosan körülírhatja.) Ha nem egyhangú a gyülekezet, akkor 2. forduljon a püspökhöz irányítás végett, aki jelöljön két vagy három lelkészt, akiket méltóknak és alkalmasaknak »art a kérdéses lelkészi állás betöltésére, Ezek közül próbáljon a gyülekezet presbitériuma egyet egyhangúlag választani, (A közgyűlést itt már ki kellene kapcsolni, mert elkerülhetetlen volna a választási harc.) Ha nem tud a presbitérium valamelyik jelölt mellett állást foglalni, akkor 3. a püspök nevezze ki saját belátása, ül. az említett szükkörű tanács határozata alapján a lelkészt. Ez az elgondolás természetesen csak megfelelő összefüggésben volna hasznos. Nevezetesen szabályozni kell a szolgálati korhatárt, bizonyos fokig minősíteni kell a gyülekezeteket, dönteni keli egyes nehéz szolgálati helyeken a lelkészek leváltását illetőleg etb. A törvénynek mindenesetre olyannak kell lennie, hogy az a gyülekezeteket egyhangúságra serkentse, a lelkészeket pedig szolgálati hűségük szerint az előrehaladás bizonyosságával buzdít»»- „ „ Koren Emil Szívesen vesszük 3 hívek hozzászólását ag itt felvetett kérdéshez. (Szerkesztő.) Orgonák, harmóniámon készítés». isyitísa eladás »étik . Vi{ 30*03 fávobereHoezé ek szállítási? FITT1.EK SANP0« OfleO.VACPITfi StEüTEÍl Budapest, XIV., Miskolci-út 62. Külföldi egyházi vezető emberek jókívánságai az új esztendőben Az újév alkalmából a németországi Keresztyén Demokratikus Unió elnöké, Nuschkó Ottó meleghangú levélben köszöntette Vető és Dezséry pöspö- kemket, a Magyar Országos Békela- nács tagjait. Le ve .ében többek között a kővetkezőket írja: „Szabad legyen ezzel az üdvözlettel kapcsolatban azt a meggyőződé, eemet is kifejezésre juttatnom, hogy ez az újesztendő a békeszerető emberek, számára a siker csztendje lesz a béke megtartására irányuló fáradozásukat illetően. Szabad legyen továbbá kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy az ejkö ve‘kezei évben a világ összes keresztyéné: támogatják a béke barátainak és harcosainak frontját 6 így kiszélesítik ée elmélyítik a béke- mozgalmat. Mint rémet keresztyén politikus’ szükségét érzem kifejezésre juttatni végül népünknek azt a kívánság át, hogy a német nép az esztendők óta fennálló természelellenes szét- szakítoí-teágútól megszabadulva a békeszerződések alapél veinek megfelelőéit egységes, demokratikus állammá lesz S ezzel megszűnik az európai béke egyik lényeges veszedelme. A Német Keresztyén Demokratikus Unió főtitkára, G 9,ting Gerald Vető püspöknek a következőket írja; „Engedje meg, hogy az újév küszöbén tegszívétyeee-bb szerencse és ékkisk(vána tárnát fejezzem lei az ön számára, egyháza számára, munkája számára s a békéért & az újjáformálódó társadalomban igazi cselekvő ke- resztyónségért és a békéért folytatott harca ezámára.*“ Az újév küszöbén egyházunk kül* Ügyelnek vitelével megbízott püspökén keresztül íöb-bek között még a következők köszöntik magyar evangélikus egyházunk népét: D. Dr. Redold von Thadden Triegttff, a Népiét Evangélikus Egyháznak elnöke, Magnus Dedek, a 6zászo.-6zági országgyűlés alelmöke, Krummacher berlini generál-szuper,ntendens és felesége, Grüber berlini prépost és fee. aőge; dr. Gennrich, a németországi Gusztáv Adolf Werk főtitkára, Pre- mochonras Benya hindu evangélikus fíllk-ész és Schlingertsiepen Gerhard düsseldorfi teológus. Dr. Reök Iván egyeteme» feJfigyt" ISnkón s Groó Gyula egyetemes ' főtitkárunkon keresztül szeretettel köszönti egyházunkat: Cederberg Dániel svéd evangélikus lelkész és Hermann Diem etiersbachi evangélikus Mti&z> Olvler Beguln, a Biblia társulatok Szövetségének főtitkára, és íolc&ége, dr. Franz Lau lipcsei teológiai tanár. Gottfried Zimmermann ecbmeckwitzi (Száazország) evangéf.kus lelkész. A külföldi üdvözletek javarésze a Néinet Demokratikus Köztársaságból jött, ami élénk bizonysága annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság evangélkusai és közöttünk, magyar evamgél'kusok között a hittestvéri kapcsolatok örvendetesen elmélyülnek. Német egyházi lapok magyar vocslkezssó cikkei A Német Keresztyén Demokr&f kus Unjó karácsonyi és újévi lapjai feltűnő helyen három magyarvonatko- zású ciki-et is közölnek- tsrv a gyönyörűen kiállított Neue Zeit karácsonyi számában közi- dr. Vető Lajos evangélikus püsipök .Szeretet és Béke* című cikkét fényké-piliusztráeió- val, amely püspökünket {elazóla'ás közben, árazó’ :a. Ugyanezt a c kk6^ az Unió másik száezorszáp-i lap’a, a Dte Union ia szószeript idézi, hangsúlyozva ezzel, mlyen nagy jelentőséget tula’donit és menny re azonosítja magát Ve'5 püspök góndola'aival Vető Lajos püspök ugyanis cikkében arra mutat rá, hogy mind a magyar, mind a német népet egy hibás társadalmi és gazdasági rendszerből fakadt gyűlölet, tehát » szeretet ellentéte vezette azokba a válságokba, amelyeket a két nép a közelmúltban elszenvedett. A BerRnben megjelenő Unten Teilt Mit című folyóirat újévi számában viszont Péter János református püspök egy'k |egu*óbhi prédikációját közli teljes íerjede’emben, rámutatva a magyar református egyház új dómokra. .n.. -mj ii H -■ : ‘it . ., ■. " GYöLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: Január 13. Vízire reszt u. 1. vasárnap. Igék: Lakács 2:41—52. Róni. 12:1— 5. Liturg'kns szín: Zöld, Nagykanizsa: A nyugalomba vonulás útján megiiresedult lelkészi állásra a gyülekezet Fónyad Pál illa. rosberónyi lelkészt választotta meg. Beiktatáséi karácsony másodümiepén volt, Horváth Lajos esperes és Weller Henrik szepetneki lelkész szolgálatával. Szűk: 1952. január 10—12-ig három napos konferencia lesz a száki Behnisz- sziói Otthoniban, gyülekezeti munkások és gyermekbibliaköri vezetők részére. Anyagi feltételek a fóti otthon, hoz hasonlóan. Szeretettel hívjuk a köze! és távolabb levő gyűl ékezettek érdeklődő tagjait. Jelentkezés 1952. jan, 8-% Lelkészi Hivatal Szák, (Komárom pi) címre. Farad: A gyülekezetben jan. 4-—10. ig végzett sorozatos igehirdetést Kál- dy Zoltán. Budapest—Aogyalföfd: Január 6-án d. u. 5 ónaá kezdettel szaretetvendiég. séget rendezett a gyülekezet, amelyen gazdag műsor keretében előadás! tartott Ifj. Hímár Jenő. Elek: Az egyhizközsőg most is megrendezte karáosonyi szereietvendégségét. A lelkész meleg szóval köszönelet mondott a kicsinyek gondját felvevő c gy>h á zta gok nak. s byzdltotl* a kis eniiberkéket, hogy íme él az ő legjobb bárdijuk, él Krisztus a lelkekben. Egyházunk a szeretet intézménye: addig él, addig követi Isten áldésa, a az emberek elismerése, míg ezt a programmal! teljesíti, amíg hű marad a szeretette». Szorc-et, ez az Ifién ereje tudandó szívben, ez a mi egyházunk ólrte, ereje dicsősége. Áldott aki ennek széliemében cselekszik. — Az énekkar több karácsonyi éneket adott e’ő. Szava V. Machan Manyik», Székács Erzsébet. Hecsky Júlia, Bánya! Ilona. — A sok kalácsot Maclian M húiyiié gondw-k felesége sütötte az összeadott több, m űt 1 mázsa Eszfből. Az örömért fizessen az Cr örömmel. Letkészeoer® Paróchus Ícikés2 állási cscrátne gyű, levezeti IclkfegzoL • Meghalt dr. Szitányi Aladár. Dr. Szeí&nyi Aladár 83 éves karában meghall. Néhány héttel előbb a raóg öregebb presbiter, Jeszenszky Pál fsait meg, 88 éves korában. A pesti egyházközségnek közel őt. ven év-en át volt presbitere. Egyetemes egyházunknak tőhb évtizeden át főjegyzője. Nem olyan főjegyzői szolgálata áll elődünk, amilyen jellegű tisztet a raaj tisp.viselők betöllenekSzelényi Aladár, a maga puri'.áa egyénáségében ennek az időnek élt. Egyházát féltőn és Hántorítbatatlaniíl szerette. A nagy egyházi viták ideién csendes és bö!es szemlélő volt, Lgy hallgatta a legveszedelmesebb egyházi villákat, mint amilyen áh italos csendben, vasArnaponk'émt ült templomunk- basv Emlékét sokáig őrizni fogjuk, do azt hisszük, hogy utolsó cselekedetei is olyanok voltak, hogy egyháza soha sem fogja azokali elfelejteni. Halálozás: Szobosalay UsdAM Szabó Janka, a hittudományi karon ■— annak femiá’áása egész ideje alatt, 27 évig, — a dékáni hrvas’.aj tiszlvi- selőnője, meghalt. 1951. utolsó napján temették Sopronba*». Ravatalára az evangélikus teolúgiai akadó mi virágot helyezett, a sírjánál pedig az akadémia dékánja mondott búcsúszóit, a, volt Hítitudományi kar nevében is, tanúságot tett arról a hűségről, amely« fyel munkáját végezte. Eljegyzés: Vető (Vaienl) Béla kecskeméti segédlel'kész 1951. dec. 3í-én eljegyezte Molnár Évát Békéscsabán. Kán íoríanfalyaK« GyfirStt, A győri evangélikus Missziói Intézet 1952. január 1441Ö1 március 8-ig kéthónapos alapfokú kántor-tanfolyam»! rendez. Részvéte!; fettételek: egész hför* 120 forint, 9 kg fehériiszt, 2 kg mák, 2 kg dara, 1 kg dió, 2 leg füslöíthúa, \-ggy füstölt szalonna, 2 kg zsír, 2 kg cukor, 4Q drb tojás. Kenyérről mindenki maga goiulc>:.kod'k. Egyéb íudc.ivalók: A tanfolyamra hozni kall: Bibliát, énekoskönvvet, énekfüzc'.et, jegyzet fűzőiét, hangjegy, füzetet, takarót, lepedő-:, párnát, állandó u&kAsbejetentő szelvényt. Jelentkezési batáridő: 1952. január 12, . XeriQH ketfves elflntetSiniret, fiosv ItáSraféitos előfizetési dl ja Mat üaladékta!a!H»( ktildíéis lse kiatjóhivaiaiun^a, med safsb- ként hényteiviiek falnánk résiültro Ispusik további fa gkuSdisé? besziatetri.
