Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-13 / 2. szám

1 EVANGÉLIKUS ÉLET Bereczky Albert református püspök a prágai Comenius*fakulíás díszdoktora A prágai Co memu ».fakulta# Ke- reczUy Albert református püspököt a teológiai tudományok díszdokiorává váteszattu. Hmmádka professzor, a fakultás dékánja közölte, hogy a cseh reformátusok ezzel a válasz ássál is kifejezésre akarják juttatni les.véri egyetértésüket a magyar protestán­sokkal. A felavatást ünnepséget ja­nuár végére tűzték ki. ★ A prágai reformá;u-s teológiának ez * kítünte'.ő döni'.ése Bereczky Albert­iek, a magyar református egyház •hlökpüspökének szól, annak a püs­pöknek, aki a református egyház maga­tartására a fejszabadulás óta oly ál­dásos hatással volt, s aki ennek az egyházi maga'artásnak teológiai meg­alapozásán o.y sokat fáradozott. Be­reczky Albert tanítása nemcsak a re­formátus egyházat, hanem az evangé­likus egyházat is nevelte, s egyháza­ink népének lelkészeinek és egyházi munkásainak Isten Igéjéből vett eliga­zítást adoM, Bereczky \Ebsrti egyházainkat Isten igéjéből tani'ja, s Isten igéjéből az éle.re tanítja. Az Evangélikus Élet, mely Bereczky Albart oly sok nvegnyil- tatkozását hozta már egyházunk szé­les olvasóközönsége elé, Isten gazdag áldását, jó egészségei, és eredmények­ben gazdag ételei kíván neki, mely­ben latos dicsőségére dolgozha rk egy­háza, egyházaink, s magyar népünk előrehaladásán. Legyen Isten áldása különösein azon munkáján, mely ne­vét világszerte ismertté tett«, az em­beriség békéje megőrzéséért folytátott küzdelméért. Egyházunk püspökeinek január 7-i értekezlete meleghangon üdvözli Be­reczky Albert püspököt diszdoktorrá választása alkalmából. A levél így hangzik: „Főtiszt eleiü Bereczky Albert refor­mátus püspök úrnak, Budapest“ Fő- tiszteöatű Püspök Cr! Szereiéit Testvé­rünk és fizoigatlársunlk a Jézus Krisz­tusban! Szívbeli örömmel értesültünk arról, hogy a prágai egyetem Comenius-fa- kul'.ása díszdoktorátussal tünitoiite ki. Ez a díszdok'torálus világos bizonysá­ga annak az őszinte nagyrabecsülés­nek, amellyel Püspök Urat nemcsak a hazai, hanem a külföldi proiestam- tizmus is, mint egyik legvilágosabb látású teológusát és prófétai Lelkületű verető emberéit körülveszi. Kívánjuk, hogy a külföldi protes­tantizmus nagyrabecsülésének ez a szép megnyilatkozása is vigye előbbre a fontos ügyet, amelyért a jövőben is. együtt akiarunk és együtt fogunk mun­kálkodni: hogy egyházaink elvégez­zék új szo'giálatukat a szocializmus útján liai'adó hazánk népe között, s Jézus Krisz'uj; igaz követésében küzd­jenek a vtlághéka megőrzéséért. Munkatársi szives köszöntéssel: testvérei az Úrban: Dr. Hetik Iván Turóczy Zoltán Szabd Jfase! Or. Vető Lajw Dezséry László Istennek nem „mindegy“ Hozzászoktunk, hogy m nagy és dön­tő társadalmi kérdések elől menekülünk. Ügy teszünk, mintha Isteu gyermekei Bem tudnának különbséget tenni jó és rossz, igazság és igazságtalanság között, mintha azt váltanák, hogy mivel „a se- , tetten minden fekete“, számunkra pines különbség * társadalmi élet jelen­séget között, nekünk „minden mind- agy“, mi visszavonulunk a magunk cle- fántcsonttoniyába, menekülünk az élet­től és annak kérdéseitől­Ez az a magatartás, amire! nekünk keresztyéneknek te kell számolnunk. Mert így önmagunkat zárjuk ki az élet­ből. így utunk esak a múzeumba vezet, ahová mi zárjuk be magunkat. Az elő Istennek nem „minden mindegy“ a történelem folyamán, és Jézus Krisz­tusnak *em volt mindegy, hogy mi tör­ténik az emberekkel. Csak nz irgalmas szamaritánusról szóló példázatban sze­replő papnak és lévitának volt „mind­egy“, hogy mi lesz azzal az emberrel, akit a rablók kifosztottak, összetörtek ős az útszéleu hagytak. Ennek a pap­nak és lévitának vagyunk késői, de ugyanolyan bitváuy utódai, ha nekünk is „mindegy“, hogy emberek szenved­nek-e súlyos elnyomás alatt vagy nem. Nekünk, magyaroknak pedig semmi­képpen sem közömbös a gyarmati kér­dés, hiszen mi is évszázadokon át gyar­mat voltunk. A magunk bőrén tapasz­taltuk jneg- hogy mit jelent az, amikor hazánk függött Hahsburg-Ausztria po­litikai, gazdasági és kulturális érdekei- lói. Valakinek a fájdalmát és baját ónak at érti meg igazán, aki már maga is átélte azokat. Ha a magunk történel­mén keresztül nézzük a gyarmati kér­dést, vagy visszaemlékezünk azokra a borzalmas időkre, amiket a hitleristák gyarmat-Magyarországa átélt, akkor tud juk igazán megérteni mindazt, ami Ko­reában, Vietnamban, Iránban vagy Egyiptomban történik. Ég ha mi komo­lyan vesszük, hogy latén a történelem Ura, akkor az egész recsegö-ropogó gyarmatrendszer felett Isten ítéletét kell meglátnunk. Hiszen nyilvánvaló, hogy nincs joga az országok egymás közötti v iszonyában sem az egyik­nek elnyomni és kizsákmányolni H másikat. Márpedig a gyarmat-rendszer lényege éppen az, hogy minden ország, amely­nek gyorsan fejlődő kapitalista ipara van, olyan országot keres, amelynek gyengén fejlett ipara vau, ahol jól le­het elhelyezni az iparcikkeket és azon jól lehet keresni. A tőkekivitel is gyar­matszerzésre sarkall, mert a tőkét biz­tonságosabb elhelyezni olyan országok­ban, ahol az anyaország kezében van a politikai botalom, tehát a gyarmatok­ba». De ugyanakkor a gyarmat jó nyersanyag lelőhely is, megindul tehát a nyersanyagforrás birtokbavevéséért folytatott küzdelem. Az eladási piac ntán folytatott haj­szában a legnagyobb kapitalista orszá­gok kormányai a múlt század végére magukhoz ragadták Afrika, Ázsia és Óceánia legnagyobb részét. A XX. szá­nad elejére befejeződött a világ felosz­tása. mikor azonban ezek az országok felosztották maguk között a Fü'det, agyiunkkor megkezdődött a vi'ág fel­osztás» a legnagyobb trösztök és ban­kok között. A piacokért, a gyarmatokért folyta­tott versengés és a gazdasági fejlődés egyenetleneege teremtette a bábon« ő*a­azeütkőgések veszélyét 5 elkerülhetet­lenné tette „a világ felosztására irányuló új háborúkat“. A fogyasztó piacukért és nyersanyagforrásokért folyó harc volt mindkét világháborúnak a mozgató rugója. A világnak, imnt érdekszíérá- uak a felosztásában a legtöbbet szen­vednek a gyarmati népek. Nemzeti füg­getlenségük, gazdasági és kulturális életük az ára annak, hogy a gyarma­tosító országok hasznát növeljék. A hódító politika kiélezi az ellent mondásokat az elnyomó országok és az elnyomott gyarmatok között. A gyar­mati elnyomás növekedése viszont el­lenállást vált ki az elnyomott népek­nél, nemzeti szabadságmozgalmakat fej­leszt ki a gyarmatokon és • függő vi­szonyban éiő országokban. Ezekben a szabatlságharookban iezott a mi magyar iiépünk függetlenségi küzdelme is és ilyen felszabbadulásért küzdenek most is az elnyomott népek szerte a világon. A feerc&z.yén ember nem állhat ta­nácstalanul és h.tből fakadó véle­mény nélkül a világeseményekkel üzemben. Nekünk, keresztyéneknek világosan kell láttunk, hogy amint a próféták tudtak eligazító igét hír de.nl a népnek külpolitikai vonatko­zásban te, úgy nekünk ja meg kell vallanunk, hogy keresztyén hiúink alapján elítélünk minden olyan há­ború.1, »melyet a népek wtbigába hajtásáért, területek elfoglalásáért, a világ újra való fidosz'ásáért folytat­nak. De azt is meg kell vallanunk, hogy ugyanakkor keresztyén meggyő­ződésünk szerint utiuden népnek jo­gában át! megtámadott hazáját vé­delmezni az idegen betolakodókkal szentben, sőt mi, szabadságunkért oly sokai küzdött magyar evangé­likusok, őszinte együttérzéssel tekin­tünk az elnyomó 1 gyarmati függő viszonyban lévő népek nemzeti fel- szabadulásáért folytatott harcára. Korea, Vietnam, Irán és Egyiptom népének és valamennyi elnyomott nép­nek ugyanolyan drága a szabadsága, mint a mi magyar népünk szabadsága, amelynek a kivívásáért oly sokat hul­lott a legjobbak vére. A gyarmati kérdési a keresztyén ember szeme sem láthatja másként, mint az elnyomók és elnyomottak harcának. Ebben a helyzetben pedig a kereszyén ember esak oda állhat, ahol az elnyomottak, kisemmizettek, szabadságukért, nemzeti íügget'ensé- gükért küzdők végeznek erőfeszítés! felemelkedésükért. Oltlyk Ernő Meghalt a Német Gustav Adolf-Munka elnöke D. Gerhard lleinzelmann, a né­materszági evang. egyház Gustav Adolf Munkájának elnöke, a Halle- Wittenbergi Luther Márton egyetem teológiai tanára 68 éves korában, dec. 31-én rövid, súlyos szenvedés Vitán elhunyt. Homzébnaun Hlüti, óta voíii tagja a Gustav Adolf Werk köz­ponti vezetőségének, s 1941. óla he­lyettes elnöke, majd 1944-ben átvette a vezetés tisztét teljesen, amit a há­borús és háború utáni nehéz évek­ben szere! eltol és bü’cseséggel foly­ta tolt, Jóságával és békeszere'efével igazi ökumenikus magatartás példa, képe volt. A Gustav Adolf Werk há- ború utáni újjászervezését aagy sze­reteted végéig A leik ész választások r 61 A nemzedékek őrváltás*, mint min­dig, ma is időszerű kérdés- Nyugalom­ba vonul egy-egy megfáradt pásztor s megindul a mozgás. Értesül a parochi« inegüresedésérő! Szalankálbürgözdön a lelkész, aki im­már 10—12 éve tapossa a szórvány- sarat a már-már ott tart, hogy bele- tapossa a dagadó latyakba az életked­vét is. Otthon elmondja a feleségének. Egymásra néznek. Nem szólnak, de egyet csillan a szemük: mi volna, ha odakerülhetnének! A gyermekek, az iskoláztatás, rendesebb lakás, vízveze­ték, gáz — így az asízony magában. Olyan fáradt vagyok már itt — gon­dolja a férfi , milyen megújulás le- Uetne számomra az új gyülekezet! Templomban prédikálhatna — nem csak kicsiny imateremben. Zengő ének szállna az egész gyülekezet ajkáról or­gona kísérettel • nem csak néhány lélek próbálgatná a melódiát az ima­terem lócáin, míg ő a kerékpár-úttó! berekedve igyekszik vezetni az éneket, Templom, orgona s egyben a gyüleke­zet! Istenem- micsoda álmok egy szór­ványlelkész számára! A két gzempár csillogása azonban hamar kialszik. Már nem is szóhsak erről egymásnak. Ide kötötte a feladatok nehéz sora, nem volt ideje éa módja megismertetni ma­gát másutt. Talán ha kissé könnyeb­ben fogta volna fel itthon a felelőssé, get s időközben elment volna Ide-oda, kiszemelve egy-egy öreglelkészca gyü­lekezetét » igyekezett volna megfész- kclnj m*sét, akkor talán- De Ő, aki csak a maga gyülekezetének élt, ho­gyan is remélhetné, hogy megismerjék másutt! Mert minél nagyobb hűséggel járja valaki inaszakadtig a maga gyü­lekezetét és szórványait, annál bizto­sabban süllyed bele végleg a sárba. Parochi» üresedtél! nemcsak szét­szórt papi szívek mozdulnak meg, de megmozdul a gyülekezet is. Meg ám! Még jó eset, ha egy jelöltje vaa 6 valóban, egyhangú a meghívás. De jaj, ha több a jelölt! Kortesfogások, roko­ni befolyások, egyéni érdekek, rokon- szeuv és ellenszenv széles skálájának martaléka les* a „Krisztusban egyek“ közössége. A végén pedig könnyen egy bajusz fogja eldönteni élethossziglan a parochia sorsát, vagy egy jó zengésű baritonhang, mely remegve lebegteti szét a templomárkádok alatt azt, hogy „Qileád“. De tudunk olyan esetről is, amikor gencrációhossziglan szétrobban­totta a gyülekezetei a választási hare. Mindez csupán gondolkoztatónak író­dott az új zsinat elé. Mert « lelkészek méltányos elhelyezkedése s a gyü'ekc- zetek békessége egyaránt fontossá te­szik, hogy ezt a kérdést Jól, megfon­toltan tárgyalja az új zsinat. Magam vázlatosan « következőképpen gondol­nám. Meg kell hagyni a gyülekezetek ke­zében a döntés lehetőségét a leendő papjuk kérdésében. Ki beli azonban küszöbölni azt a veszélyt, hogy áldat­lanul vÍ3zálykodó pártokra bomoljéka gyülekezet. Hűséges szerénységben munkálkodó lelkészeknek pedig re. ményteljesebb lehetőségeket kell nyit­ni az előrehaladásra. A gyülekezetek döntési szabadsága mellett a lelkészek s a gyülekezetek jól felfogott érdeké­ben lehetőséget kell adni a püspökök­nek, illetőleg a püspökök mellett egy szőkébb körű tanácsnak, lelkészek át­helyezésére. Ezért: 1. lelkész! állás megüresedne esetén döntsön elsősorban a gyülekezet. Még­pedig először a gyülekezet viszonyla­gos teljességét képviselő közgyűlésen nyilvánuljon meg a gyülekezet vélemé­nye a ennek .".lapján a presbitérium fe­jezze ki fclclőeségteljeíeu a gyülekezet akaratát. Ha üymádon egyhangú _ az akarat, az állást egyhangú meghívással betöltötték. (Gyakorlatban az „egy­hangúság“ relativ dolog. Ezért a tör­vény pontosan körülírhatja.) Ha nem egyhangú a gyülekezet, akkor 2. forduljon a püspökhöz irányítás végett, aki jelöljön két vagy három lelkészt, akiket méltóknak és alkalma­saknak »art a kérdéses lelkészi állás be­töltésére, Ezek közül próbáljon a gyü­lekezet presbitériuma egyet egyhangú­lag választani, (A közgyűlést itt már ki kellene kapcsolni, mert elkerülhe­tetlen volna a választási harc.) Ha nem tud a presbitérium valamelyik jelölt mellett állást foglalni, akkor 3. a püspök nevezze ki saját belá­tása, ül. az említett szükkörű tanács határozata alapján a lelkészt. Ez az elgondolás természetesen csak megfelelő összefüggésben volna hasz­nos. Nevezetesen szabályozni kell a szolgálati korhatárt, bizonyos fokig minősíteni kell a gyülekezeteket, dön­teni keli egyes nehéz szolgálati helye­ken a lelkészek leváltását illetőleg etb. A törvénynek mindenesetre olyan­nak kell lennie, hogy az a gyülekezete­ket egyhangúságra serkentse, a lelké­szeket pedig szolgálati hűségük szerint az előrehaladás bizonyosságával buz­dít»»- „ „ Koren Emil Szívesen vesszük 3 hívek hozzászó­lását ag itt felvetett kérdéshez. (Szerkesztő.) Orgonák, harmóniámon készítés». isyitísa eladás »étik . Vi{ 30*03 fávobereHoezé ek szállítási? FITT1.EK SANP0« OfleO.VACPITfi StEüTEÍl Budapest, XIV., Miskolci-út 62. Külföldi egyházi vezető emberek jókívánságai az új esztendőben Az újév alkalmából a németországi Keresztyén Demokratikus Unió elnöké, Nuschkó Ottó meleghangú levélben köszöntette Vető és Dezséry pöspö- kemket, a Magyar Országos Békela- nács tagjait. Le ve .ében többek között a kővetkezőket írja: „Szabad legyen ezzel az üdvözlet­tel kapcsolatban azt a meggyőződé, eemet is kifejezésre juttatnom, hogy ez az újesztendő a békeszerető embe­rek, számára a siker csztendje lesz a béke megtartására irányuló fáradozá­sukat illetően. Szabad legyen továbbá kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy az ejkö ve‘kezei évben a világ összes keresztyéné: támogatják a bé­ke barátainak és harcosainak frontját 6 így kiszélesítik ée elmélyítik a béke- mozgalmat. Mint rémet keresztyén politikus’ szükségét érzem kifejezésre juttatni végül népünknek azt a kíván­ság át, hogy a német nép az eszten­dők óta fennálló természelellenes szét- szakítoí-teágútól megszabadulva a bé­keszerződések alapél veinek megfele­lőéit egységes, demokratikus állammá lesz S ezzel megszűnik az európai bé­ke egyik lényeges veszedelme. A Német Keresztyén Demokratikus Unió főtitkára, G 9,ting Gerald Vető püspöknek a következőket írja; „Engedje meg, hogy az újév kü­szöbén tegszívétyeee-bb szerencse és ékkisk(vána tárnát fejezzem lei az ön számára, egyháza számára, munkája számára s a békéért & az újjáformá­lódó társadalomban igazi cselekvő ke- resztyónségért és a békéért folytatott harca ezámára.*“ Az újév küszöbén egyházunk kül* Ügyelnek vitelével megbízott püspö­kén keresztül íöb-bek között még a következők köszöntik magyar evan­gélikus egyházunk népét: D. Dr. Redold von Thadden Triegttff, a Né­piét Evangélikus Egyháznak elnöke, Magnus Dedek, a 6zászo.-6zági or­szággyűlés alelmöke, Krummacher berlini generál-szuper,ntendens és fe­lesége, Grüber berlini prépost és fee. aőge; dr. Gennrich, a németországi Gusztáv Adolf Werk főtitkára, Pre- mochonras Benya hindu evangélikus fíllk-ész és Schlingertsiepen Gerhard düsseldorfi teológus. Dr. Reök Iván egyeteme» feJfigyt" ISnkón s Groó Gyula egyetemes ' fő­titkárunkon keresztül szeretettel kö­szönti egyházunkat: Cederberg Dániel svéd evangélikus lelkész és Hermann Diem etiersbachi evangélikus Mti&z> Olvler Beguln, a Biblia társulatok Szö­vetségének főtitkára, és íolc&ége, dr. Franz Lau lipcsei teológiai tanár. Gottfried Zimmermann ecbmeckwitzi (Száazország) evangéf.kus lelkész. A külföldi üdvözletek javarésze a Néinet Demokratikus Köztársaságból jött, ami élénk bizonysága annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság evangélkusai és közöttünk, magyar evamgél'kusok között a hittestvéri kapcsolatok örvendetesen elmélyülnek. Német egyházi lapok magyar vocslkezssó cikkei A Német Keresztyén Demokr&f kus Unjó karácsonyi és újévi lapjai fel­tűnő helyen három magyarvonatko- zású ciki-et is közölnek- tsrv a gyö­nyörűen kiállított Neue Zeit karácso­nyi számában közi- dr. Vető Lajos evangélikus püsipök .Szeretet és Béke* című cikkét fényké-piliusztráeió- val, amely püspökünket {elazóla'ás közben, árazó’ :a. Ugyanezt a c kk6^ az Unió másik száezorszáp-i lap’a, a Dte Union ia szószeript idézi, hang­súlyozva ezzel, mlyen nagy jelentősé­get tula’donit és menny re azonosítja magát Ve'5 püspök góndola'aival Vető Lajos püspök ugyanis cik­kében arra mutat rá, hogy mind a magyar, mind a német népet egy hibás társadalmi és gazdasági rendszerből fakadt gyűlölet, tehát » szeretet ellentéte vezette azok­ba a válságokba, amelyeket a két nép a közelmúltban elszenvedett. A BerRnben megjelenő Unten Teilt Mit című folyóirat újévi számában vi­szont Péter János református püspök egy'k |egu*óbhi prédikációját közli teljes íerjede’emben, rámutatva a ma­gyar református egyház új dómokra­. .n.. -mj ii H -■ : ‘it . ., ■. " ­GYöLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: Január 13. Vízire reszt u. 1. vasárnap. Igék: Lakács 2:41—52. Róni. 12:1— 5. Liturg'kns szín: Zöld, Nagykanizsa: A nyugalomba vonu­lás útján megiiresedult lelkészi ál­lásra a gyülekezet Fónyad Pál illa. rosberónyi lelkészt választotta meg. Beiktatáséi karácsony másodümiepén volt, Horváth Lajos esperes és Wel­ler Henrik szepetneki lelkész szolgá­latával. Szűk: 1952. január 10—12-ig három na­pos konferencia lesz a száki Behnisz- sziói Otthoniban, gyülekezeti munká­sok és gyermekbibliaköri vezetők ré­szére. Anyagi feltételek a fóti otthon, hoz hasonlóan. Szeretettel hívjuk a köze! és távolabb levő gyűl ékezettek érdeklődő tagjait. Jelentkezés 1952. jan, 8-% Lelkészi Hivatal Szák, (Ko­márom pi) címre. Farad: A gyülekezetben jan. 4-—10. ig végzett sorozatos igehirdetést Kál- dy Zoltán. Budapest—Aogyalföfd: Január 6-án d. u. 5 ónaá kezdettel szaretetvendiég. séget rendezett a gyülekezet, amelyen gazdag műsor keretében előadás! tar­tott Ifj. Hímár Jenő. Elek: Az egyhizközsőg most is megren­dezte karáosonyi szereietvendégségét. A lelkész meleg szóval köszönelet mondott a kicsinyek gondját felvevő c gy>h á zta gok nak. s byzdltotl* a kis eniiberkéket, hogy íme él az ő legjobb bárdijuk, él Krisztus a lelkekben. Egy­házunk a szeretet intézménye: addig él, addig követi Isten áldésa, a az em­berek elismerése, míg ezt a prog­rammal! teljesíti, amíg hű marad a szeretette». Szorc-et, ez az Ifién ereje tudandó szívben, ez a mi egy­házunk ólrte, ereje dicsősége. Áldott aki ennek széliemében cselekszik. — Az énekkar több karácsonyi éneket adott e’ő. Szava V. Machan Manyik», Székács Erzsébet. Hecsky Júlia, Bánya! Ilona. — A sok kalácsot Maclian M húiyiié gondw-k felesége sütötte az össze­adott több, m űt 1 mázsa Eszfből. Az örömért fizessen az Cr örömmel. Letkészeoer® Paróchus Ícikés2 állási cscrátne gyű, levezeti IclkfegzoL • Meghalt dr. Szitányi Aladár. Dr. Szeí&nyi Aladár 83 éves kará­ban meghall. Néhány héttel előbb a raóg öregebb presbiter, Jeszenszky Pál fsait meg, 88 éves korában. A pesti egyházközségnek közel őt. ven év-en át volt presbitere. Egyete­mes egyházunknak tőhb évtizeden át főjegyzője. Nem olyan főjegyzői szol­gálata áll elődünk, amilyen jellegű tisztet a raaj tisp.viselők betöllenek­Szelényi Aladár, a maga puri'.áa egyénáségében ennek az időnek élt. Egyházát féltőn és Hántorítbatatlaniíl szerette. A nagy egyházi viták ideién csendes és bö!es szemlélő volt, Lgy hallgatta a legveszedelmesebb egyházi villákat, mint amilyen áh italos csend­ben, vasArnaponk'émt ült templomunk- basv Emlékét sokáig őrizni fogjuk, do azt hisszük, hogy utolsó cselekedetei is olyanok voltak, hogy egyháza soha sem fogja azokali elfelejteni. Halálozás: Szobosalay UsdAM Szabó Janka, a hittudományi karon ■— annak femiá’áása egész ideje alatt, 27 évig, — a dékáni hrvas’.aj tiszlvi- selőnője, meghalt. 1951. utolsó napján temették Sopronba*». Ravatalára az evangélikus teolúgiai akadó mi virá­got helyezett, a sírjánál pedig az aka­démia dékánja mondott búcsúszóit, a, volt Hítitudományi kar nevében is, tanúságot tett arról a hűségről, amely« fyel munkáját végezte. Eljegyzés: Vető (Vaienl) Béla kecs­keméti segédlel'kész 1951. dec. 3í-én eljegyezte Molnár Évát Békéscsabán. Kán íoríanfalyaK« GyfirStt, A győri evangélikus Missziói Intézet 1952. január 1441Ö1 március 8-ig két­hónapos alapfokú kántor-tanfolyam»! rendez. Részvéte!; fettételek: egész hför* 120 forint, 9 kg fehériiszt, 2 kg mák, 2 kg dara, 1 kg dió, 2 leg füslöíthúa, \-ggy füstölt szalonna, 2 kg zsír, 2 kg cukor, 4Q drb tojás. Kenyérről min­denki maga goiulc>:.kod'k. Egyéb íudc.ivalók: A tanfolyamra hozni kall: Bibliát, énekoskönvvet, énekfüzc'.et, jegyzet fűzőiét, hangjegy, füzetet, takarót, lepedő-:, párnát, ál­landó u&kAsbejetentő szelvényt. Jelentkezési batáridő: 1952. január 12, . XeriQH ketfves elflntetSiniret, fiosv ItáSraféitos előfizetési dl ja Mat üaladékta!a!H»( ktildíéis lse kiatjóhivaiaiun^a, med safsb- ként hényteiviiek falnánk résiültro Ispusik további fa gkuSdisé? besziatetri.

Next

/
Thumbnails
Contents