Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-03-30 / 13. szám

XVH. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint <10 fillér 1952. MÁRCIUS 30. embertelen §áborű polcla Kontákozik ki Koreában és Észak-Kiná- ban az amerikaik cinikus gyarmatosító törekvéséből, Az amerikai kormány en­gedélyt adott arra, hogy bevessék Koreá­ban a baktériumfegyvert. Az indokolás, amivel a baktériumhábortí szükségességét fejtegeti az amerikai sajtó, leplezetlenül bemutatja a gyarmatosító kapitalizmus igazi szellemét. Az amerikai tudósoknak az amerikai sajtó szerint —- az a véle­ménye, hogy a járványok okozásával pá­rosított hadviselés azéi*t helyes, mert csak az embert semmisíti meg az ellen­séges országban, de meghagyja az embe­rek javait. Emberek tömeges kiirtásától sem riad vissza az a haszonlesés, amivel äz imperializmus a szabad népek javaira spekulál. Az amerikaiak tette annál súlyo­sabb, mivel nem is nagyon tagadják a baktériumháború megindítását. Az ame­rikai kongresszus politikai tájékoztatója, Hl Congressional Record március elején közölte a hadügyminisztérium vegyiharc osztályának nyilatkozatát a „Vegyiharc- tigységék koreai tevékenységéről“. A ve- gyiharcosztály vezetője szerint ..a jöven­dő háborúban minden korlátozás nélkül fogják alkalmazni a vegyiharcos fegy­vert“ s az új fegyver kidolgozásánál most felsősorban a támadás lehetőségeit vizs­gálják. Ugyanebben a nyilatkozatban a magasállású amerikai államférfi nyíltan 'dicsőítette a gázháborút, amelynek nyo­mán. a polgári lakosság vagyontárgyai 'épségben maradnak az új hódítók szá­mára. Két amerikai tábornok, Lux és Creasy már ezt megelőzően kijelentet­ték, hogy az USA komolyan készül a ve­gyi háborúra. A New York Times című lap szerint mintegy 4000 bakteriológus foglalkozik a báktéríumháhorú előkészí­tésével- Njem .érdektelen az sem, hogy Truman ísiiléfikai elnök 1946-ban levé­tette a szenátus napirendjéről á hakté- riumliáhorút betiltó 1946-os genfi jegy­zőkönyv- megerősítését. Ilyenformán nem csodálkozhatunk,' azon, hogy Ridgway tábornok legutolsó koreai ’ szemleútján mintegy ..ellenőrzést akart gyakorolni n járványok továbterjedése fölött’4» Világszerte mindig nagyobb méretek­ben bontakozik ki a tiltakozásnak és a felháborodásnak megmozdulása az egész emberiség ellen elkövetett gaztett ellen. A magyar nép az Országos Béketanács által rendezett tiltakozó nagygyűlésen foglalt állást az amerikaiak által elköve­tett baktériumháború ellen. A nagygyű­lés első szónoka Gegesi-Kiss Pál profesz- *zor, a budapesti orvostudományegyetem dékánja volt, aki többek között a követ­kezőket mondta: „Az amerikai imperialisták mar esz­tendőkkel ezelőtt hozzáláttak a bakté­riumfegyver kikísérletezéséhez, előállítá­sához. Az USA kormányzata a második világ­háború óta évente több mint tizenkét millió dollárt fordított a baktériumfegy­ver előállítására, „tökéletesítésére“. Már az előkészületek idején igénybe vették az amerikai imperialisták a japán fasiszta háborús bűnösök segítségét. Az USÁ-ba szállították 1946-ban a Japánban meg­maradt baktériumkullúrákat és a japán Kvantung-hadsereg bakteriológiai oszta­gainak kutatásából származó minden anyagot. Á gyilkos terv megvalósításának idejön pedig már Ridgway tábornoknál Koreában tartózkodott Isii Síró japán altábornagy is, áld — mint a japán há- horsú bűnösök ügyében folytatott cha- barovszki per anyagából kitűnt — a balrtérium-liadviselés előkészítésében ve- &etőszerepet játszott. Módszereket dolgo- 'sofct ki az óriási méretekben folytatott baktériumtenyésztéshez, bombákat szer­kesztett, amelyek segítségével terjeszteni lehetett a járványos betegségeket. A célt, amelyet a tömeggyilkosságok- fral elérni akarnak, jól mutatja Creasy amerikai tábornoknak, az ú. n. vegyi hadtest kutatási és tökéletesítési osztálya Vezetőjének a nyilatkozata, aki kijelen­tette, hogy ,,a biológiai Háború az atom­bombával és más robbanófegyverrel Szemben főleg az emberek ellen irányul, mert nem semmisíti, meg az épületeket, eá gépeket,. hanem csupán az embert, Vagy ami táplálja, vagyis állatait és Vetéseit“. Nem sokkal a nyilatkozat el­hangzása után az USA vezetői intézkedő E»k, hogy bevessék Korea és Észak-Kína ellen a baktérium fegyvert.“ A nagygyűlés óta gyűlések százain és táviratok ezreivel tiltakozik felháboro­dottan az egész magyar nép ez ellen a genosztetfc ellen. Abból az erkölcsi meg­győződésből és attól a keresztyén hit által vezetett lelkiismerettől irányítva, mely a keresztyéneket kötelezi, a magyar protestáns egyházak is felemelték tiltako­zó szavukat. A magyar protestáns egyhá­zak nevében Bereczky Albert püspök, az ükuménikus Bizottság elnöke táviratot küldött az amerikai protestáns egyházak országos tanácsának, kérve őket, hogy lépjenek fel saját hazájukban a bakté­riumháború bevezetése és fenntartása elen. Az Ükuménikus Bizottság elnöke­ként Bereczky Albert püspök az Egyhá­zak Világtanácsa genfi főtitkárságához is hasonló táviratot küldött. Evangélikus egyházunk püspökei a Lutheránus Világszövetség főtitkárának, dr. Carl ÍZ. Lund-Quistnek Genf be és az Amerikai Egyesült Nemzeti Lutheránus Egyházak elnökének, dr. Franklin C. Frynek New Yorkba küldtek tiltakozó táviratot. A két távirat szövege a követ­kező : Főtitkár Űr! Felhívjuk a figyelmét: arra a, mély felháborodásra, mely az egész magyar népet és evangélikus egyházunk népét eltölti a miatta hogy az Amerikai Egye­sült Államok kormánya és hadvezetősége Koreában megkezdte a bakteriológiai fegyver alkalmazását. Ez a minden ed­digit felülmúló gaztett keik hogy feléb­ressze mindazok lelkiismeretét, akik a lutheránus egyházakban szerte a világon Isten igéje alapján élnek. Meggyőződé­sünk, hogy a Lutheránus Világszövetség­nek és a Lutheránus Világszövetség tag­egyházainak, melyek a Hannoverben elő­készítés alatt álló vilaggyűlésük főtémá­jaként az ige alapján felelős egyház ne­vében akarnak szólni, egységesen és legerélyesebben kell tiltahozniok az Ame­rikai Egyesült Államok koreai h advise* lése és a bakteriológiai fegyver alkalma­zása ellen. Fel kell ejnelnünk szavunkat a cinikus tömeg gyilkolás ellen, a tudo­mánynak embertelen célokra ! való' fel- használása ellen és fel kell emelnünk szavunkat a koreai háború azonnali meg­szüntetése és a béke helyreállítása és fenntartása mellett. Várjuk Öntől. hogy a Lutheránus Világszövetség egész er­kölcsi és szervezeti súlyát cs tekintélyét latbaveti ennek érdekében„ A magyar evangélikus egyház nevében Dr. Vető Lajos püspök, a magyarországi evangélikus egyház elnöke Dezséry László püspök.“ „Elnök Űr! Attól a testvéri felelősségérzettől in­díttatva szólunk Önhöz, mely egyházun­kat az amerikai lutheránus egyházak­kal szemben az Isten igéjében való kö­zös hit alapján kötelezi. Magyar luthe­ránus egyházunk megbotránkozva és hi­tében felháborodva hallja a híreket ar­ról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya és hadvezetősége az ameri­kaiak koreai gyarmatosító háborúja kap­csán bevetette a baktérium jegy vert. Az egész világ kultúremberisége és minden hívő keresztyén ember egy abban az erkölcsi meggyőződésben, hogy a tömeg­gyilkolásnak ez a cinikus módszere meg­csúfolja az emberi nevet és megcsúfol minden keresztyént, áld ez ellen fel nem emeli szavát. Kérjük önt, mint az ame­rikai lutheránus egyházak felelős veze­tőjét, tegyen hathatós lépéseket a saját népe kormánya felé cs tegyen bizonysá­got a világ minden táján élő lutheránus emberek erkölcsi meggyőződéséről, amely­nél az igazságtalan koreai háborút és az embertelen baktérium, jegy ver alkal­mazását elítéli. A magyar evangélikus egyház azt várja az amerikai lutheránus egyháztól, hogy Isten igéjéből kapott fe­lelősségérzettel harcol a világ békéjéért, egyesíti erkölcsi és szervezeti erejét az Amerikai Egyesült Államok kormányá­nak barbár intézkedései ellen és összefog mindazokkal a becsületes amerikai \ pol­gárokkal, akik tudják , hogy a Koreában megindított ' baktériumháború 'szégyerie az Amerikai Egyesült Államok népének. Kérjük önt, szerezzen érvényt a keresz­tyén hév becsületének a világ jóakaratát emberei előtt. Dr. Veto Lajos püspök, a magyarországi evangélikus egyház elnöke Dezséry László püspök • ..Vetési és aratás ezután meg nem szűnnek .. Á vízözön borzalmaiból kimenteit ember szántára ez az isteni szó nagy bátorítás és ugyanakkor nagy pa­rancs. A megbékélés olajárával téri vissza a galamb, az egé^z emberiséget elpusz­tulással fenyegető borzalmak lói meg- meneíküit a bárka és megmenekültek, a bánka lakói. És miikor a megmenekül­tek istenhez fordultak. Tőle az új ke­nyér, a megáldot t munis a és az élet biztatását (kapták: „Vetés és aratás ezután meg nem szűnnek .. Az emberiséget pusztulással fenye­gető borzalmakból mentette ki Isten ■a mi népünket js, és mentett ki min­ket is. A második világháború ttizéből, a romok alól életrementeit ember Jegsóvárgóbh vágyakozással akkor a kenyeret és a békét akarta. És ennek a kettőnek biztosítása, megszerzése és megtartása az éle­tet akaró emberiség legfőbb iigve ma is. Béke és kenyér úgy tartoz­nak össze, mint a vetés és aratás. & Ivét világháború és a v-elük járó éhe­zés keserű tapasz* alat'a jó leck3 volt erre a mi számunkra. Az elmúlt né­hány békeesztendő szorgalmas mun­kája és az asztalunkra kerülő egyre nagyobb és izesebb kenyér arra tanít, hogy megbecsüljük a békát, a békés alkotómunka, a békés szántás-vetés leíietőségét. Vetés és aratás ezután meg nem szűnnek. Ezzel Isten arra bátorít, hogy nem akarja azt, ami ezelőtt volt. Nem akar víz- és lűz- özönt, nem akar borzalmakat, nem ukár {háborút, han-ém békét és munkál Cikar! Békében végzett munkát! Ezután meg nem szűnnek. Ez azt jelenti, hogy Isten állandó, folyamatos munkát akar, és ezt a munkát, a szántás- vetes munkáját időhöz, évszakok hoz kötöHe. Nagyon világos Isten akítrata: minden munkát időben, idejében kell elvégezni. Munkál­kodjatok, amíg nappal vagyon. Akkor, amikor annak Ití az ideje. Mi, keresztyén emberek tudjuk és tanítjuk, hogy l ien akarata pursues! Amikor azért Isten ígéretet és báto­rítást ad, hogy főidet művelő népünk vetését (aratással megáldja, az ígérete paranesadás is: el kell vé­gezned a magvető munkáját, mert ha a földbee.sett gabonamag el nem baj, gyümölcsöt nem terem. Az a mag terem, amelyik a jó földbe esik. A jól előkészített, jól megmunkált földbe. Nemcsak a vetés és az aratás, hanem minden, a kenyeret, a jó termést biztosító Idejében elvégzett, és jól elvég­zett mezőgazdasági munka Isten parancsa földművelő népünkhöz. Mindennapi imádságunk meghallga­tása: a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünl; ura. és lij!árnövelő . népünk becsületes, jó munkája között ) mély összefüggés van. Isten nem egy- j egy kiváltságosnak szánja a. kenyeret, | az aratás áldását, hanem nekünk, I mindnyájunknak. A mi kenyerünket adja. Aki szánt és vet, az nemcsak ma­gának szánt és tel, hanem az egész népiünknek. Egész népünk kenyeréért, jólétéért dolgozik, Es ebben elől keli járulok a keresztyén földműveléssel foglakozó dolgozóknak, hiszen mi Isten Igéjéből tanultuk és tanuljuk naponként, Itogy közülünk senki sem él önmagának. Az egyházban tagjai vagyunk a Krisztusnak, hazánkban pedig tagjai vagyunk a népünknek. A f tagnak mindig az a feladata, hogy az egészet, a testet, a közösséget szol­gálja. Amit lesz. úgy tegye, hogy azzal nemcsak magának, hanem az egész­nek, a közösségnek javára munkálko­dik. Amikor most a magvetés idejét hozta el az Isién, így akarja az ország szántó-vető népét munkába állítani. „Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest kézzel, a gyors munkások ke­ze pedig meggazdagít.“ (Példa. 10. . 4.) Népünk gyarapodásához, or- 1 sz.ágépítő nagy tervünk diadalra- J jutásához, jólétünk és békénk biz­tosításához nyújtson most érté- ! kés segítséget földművelő népünk j szorgos keze. Használja fel min- \ den mezőgazdaságban dolgozó ke- í resztyen testvérünk kenyérbizt«- sító, országépítő munkájában mindazt a tapasztalatot és segítsé­get, amit fejlett mezőgazdaságunk érdekében áiamunk nyújt neki. Fogadja szívesen a társasgazdál- kodásban nyújtott előnyöket, az ipari dolgozók .segítségét, a gépel, a traktort, amivel könnyítheti a munkája terhét, és eredinéuye- sehbé teheti a fáradságát. Küzd­jön szorgos, gyors kézzel, hogy korszerű földművelő munkája bőséges kenyeret adjon majd az ország asztalára. Földművelő népünkre bizakodással tekint ma országunk egész népe. Bí­zunk benne és bízunk a munkájában« Tudjuk, hogy a magyar mezőgazda- sági dolgozó öntudatos tagja az egész­nek, a testnek, magyar népünknek, és egy minden magyar emberrel abban a tudatban, hogy munkájával, erősíti az országunkat. Isten akaratából a galamb a béke olajárával tért vissza, mikor a borzal­mas pusztulásból törékeny bárkán megmenekült az ember. A béke ga­lambja számunkra és a béketábor szá­mára ma újra szimbólummá lett, s azért imádkozunk,' dolgozunk és küz­dünk, érvényesüljön säuerte a világon Isten ígéreté és parancsa: vetés és ara­tás ezután meg nem szűnnek. Gádor András Készülj az Ige hallgatására! kőit V. wsáritwpjtu '/sirt. 9:11—15. Aémeph Károly dunántúli egyházke­rületünk püspökhelyettese püspöki kör­levélben fordult a kerület valamennyi lelkészéhez, v al á s i a n í t ó -1 elkész éhez és segédleik észéhez, melynek első pontja közérdekű kérdésben szólítja meg az egyházi munkásokat: „Ebben az esztendőben «némi késede­lemmel köszönt be a tavasz, ami amiál indokoltabbá leszi, hogy halasztás* nem tűrve, 3. lehető legkorábbi (alkalommal fogjunk hozzá a tavaszi vetési munká­latokhoz. A munka Isten parancsa. í. Mózes 2:15 szerbit már az Éden-kertel művelni kellett, ahova Tsten az első emberpárt helyezte. — Ugyancsak Isteu parancsa a hűséggel végzett mucik a. ., becsületbeli dolognak tartsatok, hogy... d oJ g.a i t oknak u \ á na 1 á ssá tok." (EE 4:11.) De 'Isten ezek mellett a ta­nítások mellett sok más helyen is pa- raucsot ád a hűséges, becsületes, idejé­ben. végzett munkára. Azért lelkésztár saim útján felhívom egyházikerületem f öldmíveléssel foglalkozó népét, hogy idejében lássanak hozzá & tavaszi ve­tési munkákhoz és szorgalmas igyeke­zette] mihamarább végezzék el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a korai vetés jobb aratást biztosít: A ko­Sok minden az Isten szeretet érő! be­szél ’körülöttünk,' dfe semmi sem beszél olya« határtalanul nagy szeretetéről, mint Szent Fiáinak golgotái keresztje. A Golgotán örökkévaló örökséget ké­szített az övéi számára. Azt, az Öröksé­get, amit az .ember eltékozolt, eldobott magától s amit lilába akart a saját ere­jével megszerezni, azt adományozta ne­künk a Fia haláláért. 1. Ez az örökség a miénk, mert Jé­zus Krisztus az ő tulajdon vére által örök vakságot szerzett. Az ember az Isten szavát megszegte, de amint elve­szítette, szerette volaia, hogy újra az övé legyen. Mi mindent el nem köve­tett s követ ma is az ember, hogy újra az övé legyen. De hiába minden. Erőnk magában mit sem ér! .Egyik bűnt hal­mozza a másikra s mindig mélyebbre süllyed. S ezen az emberen könyörül az Ur. Ezt az „elveszett és eikárhozot? embert megváltotta, sem arannyal, sem ezüsttel, hanem az ő szent és drága vé­rével, ártatlan tezenvedésével és halá­lával, hogy egészen az övé legyen s néki szolgáljon64. (Luther.) rán végzett vetés óvja a növényzetet az esetleges aszálytól is. — Magyar dol­gozó népünk érdeke a jó aratás és en­nek feltétele, a korai vetés. Az elmúlt esztendőben dolgozó parasztságunk meg­mutatta, hogy mennyire hozzá tud já­rulni idejében végzett munkájával az ország gazdasági életének fellendítésé­hez. Ennek következménye élelmezési színvonalunk emelkedése és a jegyrend­szer megszüntetése. Élelmezési szkivo italunkat pedig nemcsak tartanunk, ha­nem emelnünk kell. Ezért szükséges, hogy minden szem mag idejében ke­rüljön jól megművelt földbe. Országunk szocialista építése és en- nek érdekét szolgáló ötéves tervünk számításba vett minden erőkifejtést, mellyel ipari és értelmiségi dolgozóink­nak, de dolgozó paraszt ságiunknak is hozzá kell járulnia az ötéves terv si­keréhez. Amikor pedig országútikat építjük, s a benn© élő és dolgozó né­pünknek jobb megélhetést, nagyobb ke­nyeret igyekszünk biztosítani, ezzel a békés munkával a béketábort erősítjük, mely a háború borzalmait és pusztító-, sait elkerülve, mindig csak építeni akar, építeni az országot és építeni a aaép megelégedett békés boldogságát/4 2. Ez az örökség a miénk megtisztítja lelki ismeretünket a bolt' ©sclekedetektől. , Hányszor csaltuk meg magunkat, araikor ^zámíló cseletvede- teink által akartuk m^nyogtalni nyug­talankodó lelki ismeretünket! Hányszor akartunk cselekedeteink által igazak lenini Isten előtt! De; sohasem sikerült! Lelkiismeretűnk a békétlenség. rabja, mert nem találtuk meg <a mi békessé­günket. Mily jó tudni: „Nem alszik lei- kimnek hűséges őre, S Krisztusnak ke­gyelme elég nekem!“ 8. Ez az örökség a miénk mert Jézus megtisztítja a mi lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek. A Tisztát, a Szentet csak megtisztított s megszentelt szív­vel lehet szolgálni! De a megtisztított s megszentelt szív nem is tud mást ten­ui, mint. szolgálni az élő Istent, „aki azt akarja, hogy minden ember idve- ziiljön.64 (I. Tim. 2:4.) Látja, honairfn ragadta ki őt az Űr kegyelme s mivé tette életét. Nem tud néma lenni, ha­nem boldogan tesz bizonyságot minde­nek előtt Istennek arról a kegyelme-1 ről, hogy nem akarja a bűnösnek halá­lát, hanem Szent Fia a Jézus Krisztus által örökkévaló örökséget készített el számára. Jézus új szövetségnek közben­járója, meghalt a bűnök válts ágáért, hogy elnyerjük az örökkévaló örökség­nek ígéretét. Krisztus keresztje isten szerel étéről beszél s megtölti szívünket a hála, hogy Isten úgy szeret s boldogan csendül aj­kunkon a hála éneke: Bűnnek rabja voltam S ím befogadott. Vére órán nyertem Bünbocsánatot. Bűn halál bilincsét Jézus törte le, S így lettem fogolyból Isten gyermeke. Mint királyi gyermeh Élek föld porán. Szép örökség vár vám. Égi koronám. Zámolyi Gyula IMÁDSÁG Iram Istenem, ne hagyd szó nét. hül, ige nélkül a* egyház, életét, de az én életemet *e, mert a bűn állandóan deformál, te viszont ké­pes .vagy reformálni minket: Íme*, Németh Károly dunántúli püspöklielyeties körlevél a tavaszi munkákról

Next

/
Thumbnails
Contents