Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-03-16 / 11. szám

IVANGELIKUS ELET f Az eguhn»történetből SZÉKÁCS JÓZSEF „En vagyok a jó pásztor, a jő pásztor életét adja a juhokért.“ Ján, 10:11. Szegény timárcsa'ád nyolc gyer­meke között az elsőszüiött volt. A szülök szeretetérő. és munkásságáról «ellene dicshimnuszt írni, amikor meg­emlékezünk magyar evangélikus egy­házunk egyik legnagyobb íiáról és gon­dolunk arra a nyolc karéj kenyérre, meiyet naponta többször is meg kellett szegni és nyújtani az éhező gyermek- aeregnek. Kellene beszélni a gondról és aggodalomról, mely együtt jár a gyermekek testi és lelki fejlődésével a 'boldog családi életben. De írhatnánk ■arról a nemes küzdelemről is, mely a szegény családból 6zármazottak gö­röngyös útját jelzi, melyen ha'adcrlok kell, hogy tudásuk és szorgalmuk ér­vényesülését elérhessék. Székács József,' a soproni teológia elvégzése után hosszabb ideig neve- lősiködött, Eperjesen jogot tenuit, majd Lipcsében 1835-ben filozófiai doktorá­tust szerzett. 1837-től ha'áláig Buda­pesten, a ■ Deák-téri templom lelkésze volt. Kossuth Lajostól, a haza atyjától már 1838-ban a nagy árvíz alkal­mával tartott beszéde u.án kapta a ma is sokszr hallható elnevezést: az ország papja. Nemcsak beszélt, de tudományos mun­kákat is irt: magyarul, néme‘ül, lati­nul, görögül és szerbül. Nagyon kevés lelkésznek adatott meg, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémiának (1836- itól), a Kisfaludy Társaságnak (1838- tól) és a Magyar Országgyűlésnek (1861-től) tagja lehessen. 1860-tól a Bányai evangéikus egyházkerületnek püspöke volt. Egyházi téren nevéhez fűződik a Gyámintézet megalapítása, (i860, okt. 10.), mely az eltelt 90 esz­tendő alatt annyi sok jót te‘t egyhá­zunkban, gyülekezeteket létesített, templomot emelt, Bibliát, Enekeeköny- ■vet osztott ki; a református egybáz- sal való egyesülési törekvés megindí- 'tása (unió); az Agenda (leíkészi Szer­tartáskönyv) bevezetése sbi, s‘b. Minden munkássága és sikere mel- Sett Székács József magát, nagy sze­rénységét mutatva, csak lelkipásztor­nak tekin'ette. Tudta és érezte, hogy a -elkipász torkodás nagy felelősséget, még több felkészüítségst és állandó ön­vizsgálódást kíván. Nemcsak önmaga és családja, de gyülekezete és nemzete ezernyi gondja is nehezedik vártára. A lel- kipásrterkodás nem lehet olyan fessék-lássék munka, nagy jöve­delmek felhajszolása, üzleti vál­lalkozás, előkelő szerepeigatés, ha­nem komoly, felelősségteljes, áldo­zatos munka. A lelkipásztorkodás másokért való odaadás! Székács József az oroszág papja .nagyszerűen valósította meg a hozzá­fűzött reményeket. Híveit végigláto­gatta minden esztendőben, hivatala aj­taján nem volt kiírva a fogadási idő, hi veit és a hozzáío'dulókaf szeretettel ogadta a nap bármely szakában. A könnyezőket megvigasztalta, a félelem­ben .évőket bátorította, a munkanélkü­lieket eihe yez .e, a ruhátlanokat felru­házta, az éhezőknek kenyeret adott. Felkereste a betegeket, reménységet nyújtott a ké'ségeskedőknek. Mennyi ■tevékenység, mennyi utánjárás jelzi hivatásának magaslatán álló Székács József munkásságát! ö valójában tel­jesítette Jézus tanítását. Legnagyobb mégis az igehirdetésben volt. Lelki tulajdonságait, értelmi fel- készültségét, híveivel való igazi közös­ségét itt mutatja meg a lelkipásztor. A be’ső dolgok: a szív tisztasága, az értelem biztonsága, a másokért való odaadás, a szeretet ezerféle megnyil­vánulása a lelkipásztori hivatás legér­tékesebb követelményei. Az igehirdetésnek mindig fontos szerepe van, az értelem, az érze­tem és az akarat húrjain vezetni a haiigatóságot mindég csak előre. E tekinte.ben különösen sokat vár­tak az 1848 utáni elnyomatás és Bach-korszakbeii időkben, éppen Székács Józseftől. Senki sem tud­ta, mi lesz holnap, kifürkészhetet­len gonoszság játszo.t az igazi ér­tékekkel, élet vagy halál, fogság és bitó jutott osztályrészül a leg­nagyobbaknak. Az ilyen nehéz időkben tájékozalanul hagyni a lelki tisztulás után vágyakozókat, méltatlan dolog a lelkipásztorhoz. Székács József nagyon jól tudta, hogy az ige világossága mellett lehe! tájékozódni a söté; időkben s találjuk meg a helyes utat a bol­dogulás felé. Sokoldalú trotfaani munkássága he­lyett, me.yet egyházi és világi térén al­kotott, hadd mondjak el egy rövidke történetét. Kóriiázleikészi szolgálatom­ban fordult elő, hogy az egyik nagyon sú.yos beteg arra kért: szerezzem meg neki Székács József imádságoskönyvét, neki nincs i6 már más vágya, csak az, hogy abból mégegyszer imádkozhas­son. Hiába jártam a pesti leíkészi hi­vatalokat és könyvesboltokat, nem tud­tam megszerezni. Az akkor megjelenő „Jöjjetek Énhozzám“ c. egyházi újság­ban közöltem a kérést avasommal, néhány nap múlva örömmel vittem a betegnek. Az ímádságoskönyvből kike­restem a betegek imádságát, együtte­sen elimádkozluk, utána elmondtuk a Ml atyán,kot, megáldottam a beteget, aki megköszönte testvéri szeretetemet és boldogan várta, hogy elindulhasson atyái után... “zékács Józsefnek és nejének, Veö- reös Juliskának házasságából négy fiú és két leánygyermek született. Kö­zülük Etelka, Győry Vilmos, Deák-téri lelkész felesége lett, a segélyreszoruió szegényeknek mindig készséges szívű Tabitbája volt. Adja a jóságos Isten, hogy épülje­nek gyülekezeteink Székács Józsefhez hasonló lelkészek fáradhatatlan apostoli szolgálata nyomán. Szucftovszky Gyula A PASSIÓZENE TÖRTÉNETE GYÜLEKEZETI HÍREK Ahogyan! a „Homéroszi eposz“, e j »Nsbelung-énék*, a .Wartburg-háború“ ■ás több más nagyobb terjedelmű népi alkotás egyszerű alapmotívumok kibő­vítéséből és összetevéséből, számos költő közreműködésével végleges ala­kot nyert, így fejlődött lépésrőí-lépésre a német passió-zene is mai megnyilat­kozásáig. Kezdete a középkor eléje, amikor a aagyhét vasárnapján, keddjén, szerdá­ján és péntekén felolvasták a szenve­dés történetét, sorrendben: Máté, Márk, Lukács és János evangélista szerint. Jézus szavait a lelkész olvasta, az Evangéliumot a Diakónus beszélte el, a Subdiakónus pedig Péter, Pilátus, Judá6 és a többi szereplő beszédét tolmácsol-. 4a. A „túrba* a tömeg hangulatát, ka- taták, főpapok, zsidók szóval a nép vé­leményét fejezte ki. A többszólamújáig e’terjedésével, a „túrba* vált a legkorábban karmegnyi- llatkozássá. Előadása a léctió-hangon történt. Ez hasonlít, a zsoltár-tó­mű skoz, de annál jóval egyszerűbb. Amlbltusa á—c-ig kistere határán belül mozog, élénken tigyelembevéve az elő­adott szöveg tartalmát. Ahogyan a vasárnapi Igeolvasáét rö­vid magyarázat előzi meg, a Szentírási hely pontos megjelölésével, úgy a Passió is körülbelül ilyen utalásokkal kezdődik: „A mi Urunk Jézus Krisztus szenvedése, amint azt Máté (Márk, Lukács, János) evangélista elmondja a következőképpen.“ A bevezetésnek megfelelően a végén ás hálaadás volt: „Hála legyen az Úr­nak, aki megszabadított bennünket a haláltól. Amen.“ Az evangélikus egyház a passió-zene 'legegyszerűbb nemét vette át a múlt­ból, de a gyakorlatot csak a virágva­sárnapi és nagypénteki szolgálatra kor­látozta. A többszőlamúság elterjedésével az agyházban a Caroling-uralkodók által 'élesített éraekbkolákhaa végzett szak­értő zenészek bevonásával e passió­zene haiaunas íej.ődé&nek indult. A nép szeretettel hab-gar ta a nagyheti előadá­sokat, ame.yeitnok gyökeres változása az volt, hogy nem a le*kész énekelte többé Jézus szerepét az o.tár elő,, ha­nem va.amennyi szereplőt egy-egy jó­hangú énekes to.mácsolt. Az evangé­listát tenorista, Jézus hangját barnán énekelte, Pilátusét, Péterét basszus, a szolgálóleányét pedig szoprán. Gyú.ekezeleinknek ma is legkedvel­tebb egyiiázi szolgálata a pass;oOivasás. Az á, Ciános zenei .ejiődés, ame.y a XV. század vokáiis-po.iion.ájában a zenetörténet legnagyobb szakaszát ké­szíti e.ő és a XVi. század Pales.rína stílusában kulminál, maradandó nyomo­kat hagyott a passió-zene átalakításá­ban Nagy határállomást jelent a íMrin- giai Melchter Vulpius munkássága. Nála már feltűnő po.iion feldolgozáso­kat látunk a turbók között. A „Weg, weg mit ihm* című túrba ja ugyanazon motívumból épül, mint Baclié a János passióban. Ebből láthatjuk, hogy Bach íeltét.enül ismerte Vuipus zenéjét. A XVII. század zenei felfogása is nagy változásokat hozott a passió-zené­ben. Az olasz operai stílus előretörése a passiónál úgy jelentkezik, hogy a lectió-hang helyébe a kor szelemének jobban megtelek) hajlékonyabb recita- tivó lép. Ez a folyamat természetesen fokozatosan ment végbe. Kezdetben a megrázó mondatokban jelentkezett, pl.: EH, éli láma ... majd: „íme az ember*. A passió-zene szolgálatéba állította képességeit Heinrich Schütz le, az evangélikus egyháznak Bach mellett legnagyobb karmestere. Turbái telve vannak drámai erővel, a XVI. század zenéjét jellemző hang-hatásokkal, a szövegnek megfelelő helyeken nagyfe­szültségű kórus részekkel. Mind a négy evangéliumot megzenésítette. Az első hangszerkíeéretes passió az ő műve. „Krisztus hét szava a keresz­ten.* A passió egy részé ve! foglalkozik e műben .ezért ic&áibb az oratórium­POSTALÁDA Szülőföldemen. Csehszlovákiában jártam Szívszorongó érzés töltött el, ami­kor vonalunk áthaladt a határon. Sa­ját bőrünkön tapasztaltuk a Tiso rendszertől örökölt és 1945. lilán újra feltörő nacionalizmus átkait. Mi, akik onnan jöttünk s van belölünk né­hány tízezer, mindig fenntartással fo­gadtuk a híreket, amelyek a csehszlo­vák magyar baráti kapcsolatokról szóltak. Késő este volt, amikor befutott vo­natunk a füleki állomásra. Az éjsza­kai vonatra, ame.lyel tovább akar­tunk utazná, sokáig kellett várnunk. Katonák utaztak vissza karácsonyi szabadságukról vagy utaztak haza újévi eltávozásra. A váróteremben karácsonyfa fogadta az utasokat s emlékeztetett a szenteste üzenetére. Szívszorongásom hamar feloldódott, mivel a füleki állomáson töltött né­hány óra megértette bennem a felis­merést: itt sok minden történi! Az íüomás falain marvar álámférfia- ink képei, a csehszlovák hadsereg egyenruhájába öltözött katonák magyar nótákat énekelgettek. S nem lehetett látni senkit, aki megbolrán- kozoü volna a magyar szón, éneken, amin az 1948 as fordulat előtt bizony megbotránkozlak. A hajnali órákban munkába siető dolgozók szálltak fel a vonatra és a szlovákok között min­denütt szabadon szállt a magyar szó. összekulcsolt kézzel adtam hálál Is­tennek a csodáért, hogy ez a kél nép valóban a megértés útjára lépett. Jobbára magyarlakta, de azután tel­jesen szlovák vidékről származó em­berekkel is beszéltem és mindenkit áthatott a vágy: soha többé ne legyen ellenségeskedés a két nép között! Egyházi vonalon is zavartalanul fo­lyik a munka. Az egyház, az államban nem látja ellenségét, sem az állam az egyházban. Nem tudom, hogy a cseh­szlovák alkotmány miképpen intéz­kedik a vallási és lelkiismereti sza­badságról, de hogy az élet erről ta­núskodik, az bizonyos. A templomba szabadon járhat mindenki. Vasárnap mindennemű munkahelyen szabadnap van s így például a bányászok, keres­kedők is szabadon élhetnek vasárna- ponta vallásos igényeik szerint. Chabada, * nemrég megválasztott püspök karácsonyi körlevélben szólt az evangélikus hívekhez és hangsú­lyozta, hogy az egyház hogyan gon­doskodik az ifjúságról. A lelkészek megélhetését az állam biztosítja. A gyülekezetektől sem stóla, sem más elmen semmiféle támogatást nem fo­gadhatnak el, de a« álláronyujtottn fizetés gondtalan megélhetést biztosít a lelkészeknek. Örömmel számolok be minderről, mert nékem roppant sokat jelenteit annak megtapasztalása, hogy töltünk északra egy baráti nép éli a maga éleiét teljes szabadságban és a jöven­dő felöli jó reménységben. Hadd oszlassa el ez a pár sor azoknak ag­godalmát, akik régebbi keserű tapasz­talataik alapján gondoltak a határon túlra! Dome Károly passió fogalma alá soroljuk. Találunk benne önálló zene-részeket, közjátéko­kat, az olasz operából »mert hangsze­rekkel. Schütz műveiben már megh al­juk a mai korái szövegének karieidol­gozásait. Az oratórium elemei mindjobban tért- hódi tanaik. A hangsezrek is önálló sze­repet kapnak. Schütz korszakát köve­tően lassan jelentőségüket vesztik a többszólamú tételek, s helyükbe a mo- ncfcfe korszakának divatos eleme: az ária kerül. Az egyszólamú éneik sokkal alkalmasabbnak látszik érzelmi hatások keltésére, hangu.at kifejezésére. itt tűnnek fel először a passdó-zené- ben a korál-dallamok, 6zóló-ária for­májában, jellegzetes hangszeres kísé­rettel. A koráok szerepel' etésének gyö­kere abban van, hogy a passióoivasáet mindig közönökkel kezdték és fejez­ték be. A passióolvasás terjedelmes volta bizonyos passzivitást követelt a gyülekezettől, ezért az érdeklődés fel­keltése céljából, bizonyos nyugpontl lielyéken, a Szentírási helyeknek meg­felelő koráit énekelték. Későbbi korái feldolgozásokkal gazdagították e litur­giát, amelyet természetesen a kar éne­kelt. Bach passió-zenéjének anyaga így gyűlt össze kétszáz év alatt. Az evan­gélisták passiószövegén kívül szíve­sen zenésítettek meg muzsikusaink feöl'ői műveket. E müvek természete­sen nem tartozhatnak a passió-zene te­rületére, mert nem a szószerinti szent- ír ásszöveg megzenésítései. J. S. Bach János passiójában többíz­ben használja Brookes szövegét, de mindig csak áriaszövegkén'*, vagy kar­tételek fuga-témáiként. Ebben is meg­nyilatkozik a nagy lipcsei mester éles ftéeképességie, aki mindenkor és m:n- denbol tudta, mennyi* szabad a költé- eze'től kölcsönkérnünk'. Ezek azok a fontosabb fejlődési állomások, melyek elvezetnek bennünket a bő!‘ben e Deák­téri templomban e'bangző Bach: „János passió* keletkezésének megértéséhez. Wittier Jenő Kővetkező vasárnap: március 16. Oculi. Böjt 3. vasárnapja. Igék: Lukács 11:14—28. Ef. 5:1—9. Liturgikus szín: lila. Ercsi, Ercsii evangélikus híveink a török idők elmúlása óta kis szórványt alkot­tak a község másvallású keresztyénéi között. A dunamenti szép fekvésű köz­ség evangélikusai a nagygeresdi egyez­mény értelmében közösen használták a reformátusokkal ezeknek a századunk elején épült templomát. Keresztyén test­véri szeretőiünknek és egyetértésünknek és hűséges összetartásunknak örökké pél. daadó szép emléke marad ez a közös egyházi élet. Az elmúlt évtizedekben a tordasi evangélikus egyházunknak volt Ercsi a szórványa, mióta pedig a kö­zeli Érden is új templomot és anya­egyházat kapott evcngélikusságunk, az­óta az érdi evangélikus egyháznak lett Ercsi a szórványa Bányai Sándor lelki­pásztori gondozásában. Jelenleg a hó­nap minden vasárnapján és az egyházi esztendő minden nagyobb ünnepén van rendszeres evangélikus istentiszte let evangélikus egyházunk hívei részére Ercsiben. A soproni alsó egyházmegye lelkészei február hó 27-én értekezletet tartottak Répcelakon, amikoris az es­peres beszámojóját hallgatták meg a zsinatról. Bűk. A gyülekezet böjt első vasárnapján az esti istentisztelet keretében a helyi gyülekezet tagjainak bizonyságtételét hallgatta meg arról, hogy Isten milyen böjtöt akar látni az életünkben. Szol­gáltak: Bedi Ilona, Fekete Emma, Ba­logh Lajos, Hassa Ferenc és Feketé­imre. Battonya Február 19-éas Battonyán egyházme­gyéé munkaközösségi (leíkészi) értekez­let volt, amelyen megjelent az egyház­megyei felügyelő iz. Az egyházmegye zsinati tagjai részletesen beszámoltak a zsinat megnyitó ülésén történtekről. A zsinat anyaga részletes és beható vita tárgyát képezte, Battonyán március 1-től 3-ig Csepregi Béla tartott soroza­tos igehirdetést. A hívek estéről estére zsúfolásig megtöltötték a templomot. Isten láthatólag gazdagon megá’dotta azt. Mezőhegyes Mezőhegyesen böjti hét volt február 25-től március 2-ig Lupták Gyula nyáregyház! lelkész szolgá’atával. A hí­vek a református testvérekkel szép számmal vettek részt az igen áldásos szolgálaton. Budapest A Teológiai Akadémia tanárai, a fa­sori Fiúgimnázium és a Deák-téri Leány. gimnázium tanárai, házastársaikkal együtt, ismerkedési estélyt tartottak a püspöki székházban, ahol Oezséry László püspök feleségével fogadta őket. A hosszú órákig tartó beszélgetésben találkoztak először egyházunk intézetei­nek tanárai. Ebből az alkalomból Csaba József tanár felolvasta versét. Óbuda Az óbudai gyülekezetben március 3-tól 8-ig bűnbánati hetet tartottak „Magamtól semmit sem tudók* össze­foglaló cimen. Az igehirdetést szolgá­latokat vendég lelkészek végezték min­den este 7 órakor. Hétfőn: Ruttkay Elemér, 'kedden': Olt Vilmos, szerdán: Koren Emil, csütörtökön: Dr. Sólyom Jenő, pénteken: Dr. H. Gaudy László, szombaton: Dr. Wiczián Dezső. A bűn­bánati hét befejeztével úrvacsoraosztás volt, melyein sokan járultak az Ur asz­taléhoz. Fasor Március 9-én búcsúzott a fasori gyü­lekezettől Kemény Lajos esperes-lel­kész, aki a Deák--téri leíkészi körben folytatja lelkipásztori munkáját. A tem­plomot zsúfoáslg megtöltő hívek sze­retettel hallgatták négy évtizede kö­zöttük szolgáló lelkészük igehirdetését. Délután a fasori fiúg-jmrázitim díszter­mében s zere te ‘vendégséget tartott a gyülekezet, e Deák-téri leíkészi körbe távozott Kemény Lajos esperes-lelkész tiszteletére. BEDEGKÉR (Somogy megye). A gyülekezetben február 20—26-íg evangélizáció folyt, amelyet a hívek szorgalmasan látogattak. Egyízben So- mogymeggyesről és Tahről, az anya- gyülekezetből 50 hititestvér sereglett át Isten Igéjének hallgatására. Az evanigélizáció úrvacsoravétellel zárult. A szolgálatokat Harmati Béla ős- agárdi lelkész végezte. TAR A gyülekezet több mint 5000 forint költséggel megújította temploma bel­sejét. Február 27-én az ízlésesen megújított templomban vallásos-est volt, amelyen Harmati Béla ősagárdi lelkész: «Urunk megkenetése» elmen tartott előadást, Budapesti Evangélikus Leánygimnázium A budapesti evangélikus leánygimná^ ziuim folyó hó 15-én, szombaton este 6 órakor az iskola dísztermében ren­dezi ezévi zeneünnepéiyét. Műsorom régi és új szerzők müvei szerepelnek. Hangszerszóök, kamarazene, XVI. szá­zadbeli németalföldi madrigálok, Bartók és Kodály legszebb kórusai szólalnak meg. Az intézet táncegyüttese több számmal szerepel. A műsor végén e népi zenei együttes Adám Jenő feldol­gozásában népdalokat ad elő a tánckar közreműködésével. Az igazgatóság sze­retettel várja az érdeklődőket. Budapesti Evangélikus Fiúgimnázium A neves orosz író: Gogoly halálánál: 100. évfordulóján rendezett országos ünnepségek alkalmából az iskolában Ihász József tanár, tartott az ifjúság előtt Gogo.yról előadást. A IV. B. osz­tály növendékei pedig Gogoiynak Re­vizor c. vígjátékát adták elő szép siker­rel — a Miagyar-Szov.et Társaság elké­résére — a Társaság VII. kerületi köz­pontjában. — Az elmúlt napokban Gróf Jmre ée Fiala Albert szakfel­ügyelők tettek ellenőrző látoga'ást a gimnázium földrajz, illetőleg matema­tika óráin. — Rákosi Mátyás 60. szü­letésnapja «lkaméból iskolai ünnepély volt, melyen Laki Tibor igazgató ‘ár­totta a megemlékezést. A növendékek közül Gereben I. A., Bally II. A„ Vető III. B., Gadó, Gábor és Pfeiifer IV. B. oszt. növendékek szerepeltek. A II. A. osztály énekkari 6zámot adott elő. Budahegyvidék A Bűnbánati Hót alkalmával K’áldy Zoltán pécsi iefkész egészhetes szolgá­latot végzett a budahegy vidéki gyüle­kezetben. Minden reggel Efezus I részéből vett igék alapján tartotta az áhítatokat. Az előadások alapigéje I. Mózes 19 volt Minden előadás után útóösszejövete! is volt. A gyülekezet a kápolnát a hét mái­dén napján teljesen megtöltötte. Iszákosmentő konferencia Az Evangélikus Iszákosmentő Mfez­SZ.1Ó máirc. 30—ápr. 6-ig ©vaa-géízá- dót tart Budapesten, VIII., Üllői-út 24. szám alatt. Az evangélizáció minden este fél 7 órakor kezdődik. Hívogassuk erre az ajka ómra különösen olyanokat, akiknek é.etén a testet és lelket nem kímélő szenvedély: az i6záko6ság lett úrrá. Az evangélizáció két önálló rész­ből áJ. Első felében az iszákoséig kér­dése, a második részben a megoldást adó ige szó.ai meg. Jöjjünk és hívo­gassunk másokat ia erre az alkalomra!; Nád ásd A nádasdi egyházközség folyó hő 2-án tartotta évi rendes közgyűlését, A gyülekezet csodálva látta a bemu­tatott számadásokban, hogy mennyire kegyelmes volt hozzá az Isten. Az 1951. évi költségvetést J312.59 forint hiánnyal zárta, ezzel szemben a számadás most 1328.59 forint pénz­tári maradvánnyal zárult. Kifizetett a gyülekezet 1000 forint adósságot és ezzel tavalyelőtt 25.000 forintért vásá­rolt házra felveti adósságának mindest nagyobb tételét kifizette. A házon 3400 forintos tatarozás! végeztetett, mihez minden napszámos munkát közmunkaként végeztek el, ugyancsak közmunkaként csinálták meg a kerí­téseket is, minek az anyagát a gyű* lekezet adta össze. A közgyűlés egy* hangúlag elhatározta, hogy még eb­ben az esztendőben hozzákezd egy is« tent its-z te leli helyiség építéséhez. Egyenlőre csak egy nagyobb termet épít a lelkészlak két helyiségének a helyére. Ezt átmeneti megoldásnak szánja, mert amint anyagilag megerő­södik, templomot fog építeni. A 600 lelkes gyülekezetben az 1951. évbe© megkereszteltek: 5 fiút, 2 leányt, összesen 7, konfirmáltak: 6 fiút, 9 leányt, összesen 15, eskettek 1 ve­gyes párt. Mivel a gyülekezetnek nincs megfelelő helyisége istentiszte­letek tartására, az esketendő párok Bejárnak az ősi körmendi volt anya- gyülekezetünk templomába. Eltemet­tek: 2 férfit, 4 nőt, összesen: 6. Az évi perselypéinz: 1356.7Q forint, ado­mányként befolyt: 3117.66 forint. Ke egvházi év első vasárnapjával beve­zeti!« a gyülekezet az áldozati vasár­napot. Minden hónap első vasárnap­ja áldozati vasárnap. Az eddigi áldo­zati vasárnapokon egy-egy vasárnapi adakozás annyi volt. hogy minden lé­lekre esik 60—80 fillér. Hangverseny Csepelen Március 16-án vasárnap, gyülelkezets nap keretéiben d. e. 9 órakor a Király­erdőben, d. e. 11-kor a templomban prs- djkál Palota! Gyula hartai lelkész. D. u. 6-kor hangverseny lesz a templomban, KözremíSködiik a Lutheránia énekkar Weltler Jenő vezény'e'ével. Bora Kata­linról, Luther feleségéről előadást tart Palota! Gyula lelkész. A tempóm meg­közelíthető a Boráros-térrő! induló gyorsvasúttal. (Leszállás a Karácsony S.-uteámá!.) Születés Győri János aagytaresai lelkészt ét feleségét Isten 4. gyermekkel ajándé­kozta meg, aki ai keresztiig!)en Péter, Dániel nevet kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents