Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-01-13 / 2. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. JANUÁR 13» A püspöki értekezlet elfogadta a törvényalkotó Egyházunk püspökei, Tnróczy Zoltán püspök elnökletével egész- napos értekezletet tartottak, melyen a már előkészített zsinati anyagot megtárgyalták és annak alapkérdésemen egy értelemre jutottak. Ezzel egyházunk törvényeink II. Törvénycikke az egyház szervezetéről és kormányzatáról szóló törvénycikk elvi alapjait megvetették s a zsinati munkaközösségek és bizottságok dolgává telték a konkrét fogalmazást. A II. Törvénycikk előkészített reformja igen lényeges változásokat hoz egyházunk életébe. A reform leglényegesebb vonása az, hogy egyházunk most már töretlenül kiépíti azt a zsinat-presbiteri elvet egyházszervezeteiben is, ami egyházunk evangéliumi lény egének és protestáns természetének legjobban megjelel. Egyházunknak a zsinati reform után állandó zsinata lesz. Az állandó zsinat egyházunk legfőbb törvényhozási szerve és egész életének kifejezője, képviselője és kormányzója. Egyházunknak ez a legmagasabb testületé hivatalból való tagokból, egyházkerületi és egyházmegyei kiküldöttekből fog állni. Az állandó zsinat biztosítja az egyházkerületek együttműködését s ilyen módon ez az országos egyház kifejezője is. Az állandó zsinat tagjaiból választott állandó zsinat tanács lesz egyházunk legfőbb köz-* igazgatási szerve. A zsinati tanács lesz a gyakorlati irányítója egyházunk országos életének, s állandó intézője az egyházkerületek közti ügyeknek. Ezzel a reformmal egyházunk alapvetően leegyszerűsíti és igen üdvösen alakítja M egyházunk országos életét. A reformmal kapcsolatban megszűnik az egyetemes egyház s ilyen módon az egyház- kerületek együttműködését ezentúl nem két szerv, ú. m. az egyetemes egyház és a zsinat, hanem egyetlen szerv, az országos zsinat biztosítja. A zsinatnak kettős elnöksége lesz, a püspökök közül választott igazgató-püspök és az egyházkerületi felügyelők közül választott igazgató- felügyelő személyében. A zsinati reform a továbbiakban megváltoztatja az egyházkerületi és egyházmegyei szervezeteket is. Megszűnnek az egyházkerüleu közgyűlések és presbitériumok s helyükbe lép az egyházkeriileti tanács és a nagytanács, mely kétévenként ülésezik. Megszűnnek az egyházmegyei közgyűlések és presbitériumok s helyükbe lép az egyházmegyei tanács és a nagytanács, mely kétévenként ülésezik. Az egyházközségek éjeiében szintén változásokat idéz elő a tervezett reform, de az egyházközségek mai szervezetét fenntartja. Az egyházközségek a lelkészek és felügyelők kettős elnöksége alatt presbitériumok, nagyobb helyeken képviselőtestületek és egyházközségi gyűlések útján igazgatják a maguk életét. Az egyházszervezeti reform egyik leglényegesebb pontja logikusan, együtt jár a fentiekkel. A zsinat végrehajtja az egyházmegyék területének a közigazgatási vármegyék területéhez való hozzáigazítását s ilyen módon lényeges változásokat fog hozni az egyházmegyék beosztása tekintetében. De végrehajtja a zsinat az egyházkerületek arányosítását is egész egyházmegyéknek más egyházkerületekhez való álesollakozssáyal, hogy megvalósítsuk azt a régóta hangoztatott kívánságot, hogy azt az aránytalanságot, mely az cgyházkerületi beosztások tekintetében fennáll, megszüntessük, Ilyen módon az zsinat tervezetét egyházkerület* munkát és felelősséget arányosan osztjuk meg, ugyanakkor pedig az egyházkerületeknek a zsinatban való arányos képviseletét is biztosítjuk. A mai helyzet az, hogy a bányai egyházkerület egyházunk népességének több mint 50%-át képviseli, a dunántúli egyházkerület csaluiem 30 % -át, a dunáninneni és a tiszai egyházkerület pedig 7—8%-át. A lélekszámok számbavétele német és szlovák evangélikusok kiköltözésével megvált ozott, s a számbavétel állandóan folyik. Egészen pontos adatokat egyházunk most nem ismer, de az arányok a fenti hozzávetőleges számokból ás világosan láthatók. A dunáninneni egyház- kerület kib. 30 ezer leiket számlál s ezt a Klek számot a bányai egyházkerület három esperessége is külön-kiilön túlszárnyalja, de túlszárnyalják dunántúli esperességek is. A tiszai egyházkerületnek fcb. 37 ezer a lélekszámú s ennél az egyházkerületnél is nagyobb a két nagy kerület négy esperessége külön- kiilön. Mindebből híveinknek első hallásra is könnyű megértenie, mi teszi indokolttá az egyházkerületek arányosításának program mját. Természetes, hogy ez a belső egyházi rendeződés igen lényegesen alakítja ót egyházunk életét, de annak egész munkáját megkönnyíti és helyes irányba szervezi át. A zsinati reform még igen jelentős kérdésekhez is hozzányúl, amilyenek pl. a léikészi áh'ásók betöltésének reformja, a nők egyházjogi egyenjogosítása és az egyházi törvénykezés reformja. A továbbiakban rendszeres ismertetésekben .tájékoztatjuk olvasóinkat a zsinati reform részleteiről. Most csak az egyházszervezeti kérdéseket emeltük ki, miután ebben a tekintetben, vagyis a II. Törvénycikk reformjának tekintetében a püspöki értekezlet kijelölte a reform útját. A zsinat megnyílása január hónapban várható s annak ünnepélyes lefolyását, egész pro- grsnunját a január 15. püspöki gyűlés fogja előkészíteni. A megnyitó iiiés ünnepélyes szakasza után megválasztják az új zsinati elnökséget s kiegészítik vagy újraválasztják az 1948. óta meglévő zsinati bizottságokat. A püspöki gyűlés arról adott bizonyságot, hogy egyházkerületek papsága a fenti reformokkal egyetért s a püspökök beszámolóiból, melyben egyház- kerületekben a zsinati reformok tekintc'.ében összehívott lelkészt és presbiteri gyűlések eredményeit összegezték, az tűnt ki, hogy egyházunk hivatalosai, a lelkészek, az egyházi munkások, a presbiterek mély érdeklődéssel és egyetértéssel kísérik az egyházi reform ügyét. A püspöki értekezlet úgy tudóit egyetértésre jutni a zsinati reform ügyében, hogy közben közösen hálát adhattak azért, amiért zsinati javaslataikat úgy tehetik meg, hogy abban őket egyház- kerületük közvéleménye támogatja. Ez pedig hatalmas műve Isten Szentleikécek a mi egy- házunken. Annak bizonysága, hogy Isten őrzi, vezeti, eligazítja, tanácsolja az ő népé?. Annak bizonyítéka, hogy Isten. evangélikus egyházunk egységét s megújulásra való közös készségét teremtette meg bennünk. Egyházunknak ez az egyetértő készsége a belső megújulásra egyházunk legfőbb biztosítéka a jövőben. Széleskörű munkatársi értekezlet F az „Evangélikus Elet Az Evangélikus Élet munkalár- sai igen nagy létszámban veitek részt azon a munkatársi értekezleten, melyen dr.Vető Lajos püspök, Sajtóosztályunk elnöke elnökölt. A konferencia egésznapos volt s De- zséry László püspök, az Evangéli- kuk Élet szerkesztője két előadása szolgálta a megbeszélés anyagát. Az első előadásban szerkesztőnk gyakorlati útmutatást adott a munkatársaknak azoknak a felismeréseknek alapján, amelyeket szerkesztés közben tapasztalt a munkatársak munkájára vonatkozólag. Az előadás és a megbeszélés célja az volt, hogy a hibákat kijavítsál: s az Evangélikus Élet hatalmas olvasótáborának igazi, jó és korszerű evangélikus újságot adhassanak a kezébe. Félreérthetetlen és helyes bírálatot gyakoroltak az Evangélikus Élet számai és cikkei felett s a kritikai szellem, melyet a munkatársak a maguk munkájával szemben is képviseltek, jó hatásaiban mutatkozik majd lapunkon. A második előadásban szerkesztőnk az elkövetkező időszak egyházi programm jónak megfelelő szerkesztési progrummot és szempontokat adott, melyek segítségül lesznek a munkatársaknak, hogy a lap egységes szelleme mégijobban k-idonihcrod jók. Ezen a munkatársi megbeszélésen az Evangélikus illet széles munkatársi közössége újra megerősödött aljban a meggyőződésében, hogy .az Evangélikus Elet. mint egyházunk országos lapja, egyházunk életében nélkülözhetetlen szolgálatot végez. Igen nagy szerepe van egyházunk életének irányításában, elsősorban azzal, hogy támogatja egyházunk vezetőinek kitűzött programmját. Ezt elsősorban egyházunknak az a hitbeli döntése alapozta meg, ami a Magyar Népköztársaság kormányával való megegyezés szellemében jut kifejezésre. Egyházunk 1848-ban a belső megújulásnak, az új tájékozódásnak, magyar népünkhöz való hűségnek, az emberiség békéje fenntartásának és mindenekelőtt az élő Isten minket ma is eligazító igéjének való engedelmesség útjára lépett. Ugyanez időben indult meg újra az Evangélikus Élet szolgálata egyházunk népe felé és azóta töretlenül szolgálja ezt az egyházi programmját. Ezt házunk vezetőinek munkáját támogatja tehát lapunk továbbra is s ezzel végzi legnagyobb szolgálatát. Híveinket az evangélikus egyház új életére neveli s még hasznosabb, még félreérthctetlenebb és még gyakorlatiasabb lesz ez értekezlet ntán abban, ahogyan hozzászól Isten igéjének megvilágításában magyar evangélikus népünk és gyülekezeteink mindennapi kérdéseihez A munkatársak megerősödtek atban az elhatározásukban, hogy szemüket a jövőre vetik, egyházunk népének szeme elé a magyar uép céljait tűzik és egyházunkban megkeresik és fejlesztik a jövő egyházát. Azt az egyházat, amely kezeit az eke szarvára veti és hátra nem tekint, mert alkalmas akar lenni Isten országára. ■ , Ebben az értelemben kell az értekezlet tanulságai és határozatai alapján megjavulnia lapunk írásmagyarázati és lel- kipásztori anyagának, ehhez a célhoz keli igazítanunk a lapunkban közölt szépirodalmat és mindenekelőtt ezeknek a céloknak szolgálatában kell továbbvinnünk lapunk tájékoztatási és tanítási szolgálatát. Bizonyára olvasóink nagy többségének örömével találkozik az, hogy egyházunknak még ebben a hónapban újra megnyíló zsinatát lapunk nemcsak figyelemmel fogja kísérni, hanem annak célkitűzéseit támogatni is akarja. Egyházunk közvéleménye ezentúl rendszeres közvéleményekben tájékozódhatik azokról a reformokról, amiket egyházszervezeti téren, de az egyház egész munkájára vonatkozóan is létrehoz a zsinat. Egyházunk zsinati esztendeje kezdődik, kérjük olvasóinkat, kísérjék figyelemmel lapunkon keresztül a zsinati munkát s legyenek gyülekezeteikben a zsinati tervek ismertetői és támogatói. A zsinat igazán zsinat, ha benne egyházunk egész népe részt vesz. A zsinat nem a zsinati atyák magánügye, a zsinati atyák egyházunk népének bizalommal támogatott kiküldöttjei, akikkel együtt kell törődnie, elmélkednie és terveznie egyházunk egész népének. Öntudatosan és Istennek való mély hálával tekintett át a munkatársi értekezlet azon a szolgálatán, amit a béke ügyének megvédelme- zése tekintetében egyházunk lapja: az Evangélikus Élet elvégezhetett. Református püspökök újévi megnyilatkozásai A budapesti református lelkészek, vallásié núrok, egyházi munkások újévi üdvözletére válaszolva, Be- reczky Albert püspök kiemelte, hogy az egyház nem maradhat öncélú intézmény, hauem a jó szolgálatokban kell szakadatlanul megújulnia. — A történelmi fejlődésnek olyan óriási átalakulásában élünk — mondotta —, ahol az egyház szempontjából sem lehet beérni ideiglenes megoldásokkal, hanem végleges döntésre , van szükség. Ilyen végleges döntés, hogy a magyar református egyház határozottan igent mondott a, szocializmus ügyének építésére és igent mondott a tartós béke fenntartásúért folyó nagy küzdelemre is. — Mi a szocializmus világában élünk és magatartásunkat ehhez .szabjuk úgy is, mint Krisztus szolgái és úgy is, mint Krisztus egyháza. Péter János püspök a debreceni egyházközségek és egyházi intézmények vezetői előtt ismertette az egyházi élet soron következő feladatait, majd ezeket mondta: — 1952 a felemelt ötéves terv harmadik és döntő esztendeje. A terv részleteivel, nagyszerű feladataival személyes kapcsolatba kell kerülnünk. Személyünkkel kell átélnünk, hogy az épülő új társadalom és a terv minden részlete szoros és kölcsönös kapcsolatban van egy- mással. A békét védelmező tábor mozgalma még csak feladatainak kezdetén van. Az új esztendőben is új feladatok várnak rá. Bizonyosak lehetünk a felöl, hogy vállalkozásukat siker kíséri. Ételünk, munkánk az egyházban is legyen mindig szűrös kapcsolatban a békét védelmező nagy táborral — fejezte be Péter János püspök. ’-ben Meggyőződésünk, hogy keresztyén becsületünk, egyházunk és magjai' népünk érdeke s az egész emberiség boldogulása szolgálatában állottunk, akkor, amikor a béke ügyéért lapunk hasábjain rendszeresen sikra- szálltunk. Lapunknak ez a szolgálata hazánkban és külföldi evangélikus testvéreink között is visszhangot keltett, helyes eligazítást adott, tehát hozzájárult az emberiség nagy kérdésének, a béke megvédésének ügyéhez. Áttekintette a munkatársi értekezlet egyházunk egész sajtóhelyzetét is, arról bírálatot mondott és megvetette az alapjait annak, hogy egyházunk egész sajtója és könyvkiadása meggyőződésteli, egységes szolgálatot végezzen egyházunk megújulása és jövője érdekében. Egyetemes Sajtóosztályunknak nagy öröme, hogy éppen 1951. december hónapja egyházunk könyvkiadásának is jelentős hónapjává lehetett az Evangélikus Naptár 1952, az Útmutató a Biblia rendszeres olvasásához 1952., Dezsénj László: Krisztus az ajtó és Kiss Samu: Magyar protestáns egyháztörténet című tankönyvének kiadásával. ■Egyházunk sajtómunkája és könyvkiadása híveink nagy tömegeinek szeretető által fenntartott vállalkozás és Sajtó- * osztályunk bálával mondhatja, < hogy egyházunk népe meg vasú- ’ rolja, olvassa kiadványait s azok szellemében erősödik a hitben és abban a helyes magatartásban, amit az evangélikus keresztyén embertől Isten a mi hazánkban most megkíván. Az Evangélikus Elet munkatársi értekezlete az őszi egyetemes közgyűlés határozata alapján megkezdte a kidolgozását egyházunk sajtó-hónapja tervének. A sajtóhónapot februárban tartjuk azzal a céllal, hogy az Evangélikus Élet olvasótábora megerősödjék, á.lan• dóvá és áldozatkészségben szilárddá nevelkedjék s azzal a céllal, hogy egyházunk sajtójának mondanivalójával egyházi programmun- kai támogassuk, híveinket evangélikus egyházunk programm fával még inkább megismertessük s a mellett való álás foglalásra hívjuk. Ugyancsak az egyetemes közgyűlés határozata alapján megkezdték azoknak az egyházmegyei sajtó- megbízottaknak a kiválogatását és felkérését, akik egyházmegyéjük területén az evangélikus sajtó ügyét •rendszeresen szolgálják .majd. Egyházi sajtónk a híveké és a gyülekezeteké. Érezzék egyházunk hívei és gyülekezetei sajtónkon ezt az odaadást, de érezzék a saját kötelességeiket és felelősségüket is. Legyünk egyek abban a mély elhatározásban, hogy egyházunk sajtóját fenntartjuk és hogy egyházunk sajtóját egyházunk nevel öeszközének tekintjük és azzá építjük ki. Isten áldása azoknak a szorgalmas munka !át kíséri, akik öntudatosan, bölcsen, becsületesen és egyértelműen küzdenek. A Szentírás szavai szerint azoknak adja Isten az áldást, akiknek kürtje nem zeng bizonytalanul. A munkatársi értekezlet legnagyobb tanulsága az lett s legnagyobb eredménye is az lesz, ha lapunk kürtjének zengése még inkább tisziu! s még egyértelműbb lesz.
