Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-06 / 1. szám

4 EVANGÉLIKUS EST "Kit fiát Iliit tg; már mellé születé- ijtik nemrég-mult századik évfordulója: Mikszáthot ét Hviezdoslavot, égy ma- gywrt meg egy szlovákot. De az össze’ hasonlítást nem csupán a születési dá­tum szervezi. Mikszáth Kálmán nevénél szinte túl* «ásnák tűnik fel a száz esztendő. Ez az fró együtt él velünk s állandóan hoz­zászól problémáinkhoz, könyvei űj ki­adásban jelennek meg, alakjai színpad­ról szólnak, filmeken vonulnak fel. Irodalmi tájékozódásunk erősen hitele- *‘t| Mikszáth valóság-szemléletét. Könyvtári beszámolókból tudjuk, meny­nyire keresett szerzője ma is » közön­ségnek. Holott nem hízeleg neki. Tár­sadalmi életünk hibáit, országrorabolő betegségeinket senki annyira meg nem mutatta, mint Mikszáth, annyira meg­győző igazsággal és tárgyilagossággal. A fálmult Magyarországának uralkodó osztályairól, miniszterekről ég főtisztvi- stílőkről, papokról és földbirtokosokról, polgárokról és kisvárosiakról, várme­gyékről és főispánokról Mikszáth mon­dott máig minden társadalomtudomá­nyi és politikai ítéletnél tökéletesebb bírálatot. Csak Móricz Zsigmond rop­pant feltáró ereje hasonlít hozzá. Ilyen írókon nyugszik egy nemzeti irodalom tetőzete. A magyarság világképének olyan nagy kifejezője ő, mint Ady. De mérhetjük Aranyhoz, Petőfihez, Jókai­hoz. Hozzájuk tartozik jelentősége sze­rint is. Nyájasan évődve vezeti elő egy ország összes aktorait, múltbélieket ét kanáriakat, de évődéeébcn leleplezi mindnyájukat. Stilus« * magyar próza kánonja. A másik százévest Hviezdoslar, * legnagyobb szlovák költő. Szlovákiában a múlt esztendőt Hviezdoslav-évnek cí­mezték. A csehszlovák állam elnöke le­velet írt a szlováksághoz, amelyben hangsúlyozta, Hviezdoslavnuk el kell jutnia olcsó kiadásban a néphez, s ado­mányával az elnök ezt lehetővé is tette. Hviezdoslavot fiatal korában Pe­tőfi vezette • költészetbe, öreg kori* han Arany volt az eszményképe. Mond­ják, Arany balladái voltak utolsó olvas­mányai. Mikszáth 1910-ben halt meg, Hviezdoslav 1921-ben. A szlovák köl­tőnél nagyon hihető a száz év. Hviez­doslar kevéssé él együtt mai nemzeté­vel. művei nem igen szólnak hozzá « inai szlovák kérdésekhez, de nyelve a szlovák költészet legmagasabb mértéke, magatartása a népi költőé és * huma­nistáé egyszerre. Hviezdoslar alkotá­saiban is, egyénileg äs erkölcsi jelenség volt, a nemzetiséget is erkölcsi létfor­mának tartotta. A szlovák kizárólagos­sággal szemben egy szlovák egyetemes­ség képviselője. Bölcseleti szempontból egész munkásság« tíz ídeelizmn*, erköl­csi szempontból pedig * keresztyén er- kölcsiség jegyében fogant. Ha igaz az. hogy költő is képes nemzetté emelni egy népet, akkor Hviezdoslav ezt tett* * szlovák nyelvnek eddig ismeretlen Stvözetével. A műköltészet éa népköl­tészet gazdag egybefonódása ez is, akár említett magyar mintaképeié. Mindketten a hajdani Felvidéken Születtek a fejlődtek. Hviezdoslav el s* mozdult szülőföldjéről. Mikszáth egy nógrádi faluban iátta meg * napvilá­got, Szfclabonyán. Hviezdoslar északibb ember. az árvamegvei Felsökubinban Egy magyar és egy szlovák evangélikus: Mikszáth és Hviezdoslav Irta: Szalatnai Rezső született, ami csak néhány lépésnyire van Alsókubintől, « pöttön megyei székhelytől. A szülőföld tájrajzi, nép­rajzi szempontból roppant egyező mindkettőjüknél: a Felvidék két kis katlana. Mikszáth bö'.csőhelye a kékkői vár őrizete alatt áll, a Kürtös-patak­kal, északra a Fátra zárja el ott * szemhatárt. Hviezdoslavé « legkisebb, a sajátos bájú árvái völgy, az Árva zöld vizével, hűvös levegővel, fenyve­sekkel s az árvái vár romantikus emlé­keivel. Mindkét helyen azonos legelők, azonos birkanyájak, azonos dudások, pásztorok. Mindkét helyen ugyanaz « nép: a szlovákság, lassú, nehéz munká­jával, édes dalaival, Illedelmes világá­val, bölcselkedő észjárásával, magakel­lető népszínművéé viseletével, lányok­kal, fiúkkal, dühös öregekkel, feleselő vénasszonyokkal. Aki járt máx a Vág völgyében s a többi kis folyók mentén a Kárpátok alatt, szétnézett jobbra és balra, bele­lapozott a régi krónikákba, üldögélt őszi estéken lutheránus papok könyvei és emléked közt, kutatgatott régi isko­lák mátrikuláiban s a kastélyok levél­tárában, százéves vakolat aló! száza­dok művészi kezevonását derítette fel, az tudja, miféle vidék ez. Ez a vidék dacolt meg-megújuló konoksággal Becs­esei, mint egyetlen más sem. Itt szö­vetkeztek lázadó urak ország-szabadító jobbágyokkal. Valamiféle szabadságért mindig folytattak itt harcot, vagy leg­alább erőfeszítést és nekigyürközést. Innen gyűltek a gondolatok a refor­mokra. Ezt az országrészt nem foglal­ta el a török, itt minden megmaradt. Radikalizmus és ízlés, mérték és hűség honolt itt. mélyrefűródó gyökérzetben. Itt érezte jól magát Kazinczy, innen indult el Kossuth, itt született és vitéz­kedett Balassi Bálint, épp Mikszáth szőkébb szülőföldjén és innen nézett szét Madách úgy, hogy meglátta aa egész világot, mint egy hatalmas kör­képet az ember szomorújátékához, A haza akkor cmég egy érzelmi egészet al­kot, a szabadságban és irodalmi kép­zeletben közvetlenül osztozkodnak ma­gyarok és szlovákok. Egy szlovák nép­dal a 1.8. század végéről átlátszó jel­képekben panaszkodik az osztrák öly- vek és baglyok miatt. Ezt kiáltja: Most ölyvek vadásznak t bagoly huhogása Hangzik csak ijesztően, nem galamb búgása. Ne hagyjátok sólymok, Rákóczi sólymai A gerlét i galambot mind elpusztítanil Ebből a gondolatvilágból táplálkozott Mikszáth és Hviezdoslav családja is, Árvából, a kis Szlanicáról, indult el Bernolák, aki a szlovák népnyelvből irodalmi nyelvet csinál. Ugyanabban a Szlanicában született, egy századdal ké­sőbb, 1877-ben Szabó Ervin, a magyar történetíró. Hviezdoslav tizenegyévei gimnazista volt, amikor a szomszéd községben, Jasenován, Bencúréknál kis­fiút keresztelnek, aki aztán Kukucin néven a szlovák próza legnagyobb alak­jává válik. A gyermekkor az élet eldöntő sza­kasza. Az egyező táj s azonos élmények jelentősebbek a véralkati hasonlóság­nál. Mikszáthnak és Hvlezdoslavnak él­ménye volt az a patriarchális életfor­ma, a hékés együttélés, amely házuk táját jellemezte, s áminőt nem találni •eho! a régi Magyarországon, ahol né­metekkel, románokkal vagy szerbekkel élt együtt a magyar. Mikszáth s Hvicz- doslav családja elszegényedett bocsko- ros nemes familia volt. A nadrágszíj- nyi földecskék szegényke paraszti sor- •ot engedélyeztek a kutyabőr tulajdo­nosának Felsőkubinban és Szklabonyán egyaránt. Sőt Mikszáth apja kénytelen volt ezt is otthagyni, kocsmát nyitott, mészáros lett, mint Petőfi apja, Petrov vies István Félegyházán. Jártam a két házban, ahol a két író született: egy­formán szegényes paraszti házikó mind­kettő, Hviezdoslavé még magasabban állt, kőlábakra ültetvo, mint Mikszáthé. A kapcsolat a két otthon közt szinte rokoni. Hviezdoslav költői álnév, a pol­gári életben a poétát Országh Pálnak hívták. Ezen a néven megfelelt volna akár magyar költőnek, mint ahogy valóban annak Is indult. Szigetvár címií magyar költeményében így ír: LOGEN, BILLON átlátszó’ vihar- és esőkabát MARTON ÉS SZÁSZ V.. TELEKI P AI,-UTCA BÍROM. Or os*, kin*!, török, román, francia, angol, német, olasz. nyelvtanfolyamok és magánórák t i 1 « Szomorú düledék, hány századnak nyögsz alattaf Kihalton, dísxtetlenüJ Zrínyi, a bajnok sírja. Hol a dicsőség? mely lefedte egykor tornyaidat, Hol az élet? mely derült falaid közepette: Elzűztá azt Szolimán vak büszke hadával... V. Vörösmarty-tér 2. I. emelet. A* otthon azonban, egy nagybácsi hatására, visszatéríti a magyar iskolák­ból hazajövő fiút anyanyelvinek, tehát szlovák költőnek is. így kereste meg magának, hosszú töprengés ntán, előbb a Zbrausky, később pedig a Csillag- dicsőítő nevet, mert a Hviezdoslav ma­gyarul ezt jelenti. Van egy verse « csillagokról, abban bevallja, * kanti csodálat töltötte el őt is legfőbb él­mény gyanánt. Míkezáthék evangélikusok, Országhék hasonlóképpen. Vasárnaponként Szkla­bonyán és Alsókubinban ugyanazt « zsoltárt éneklik * kapcsos Tranoscint- ból, a cseh bibliai nyelv magyarországi költészetét, mely századok óta honos­ságot kapott « szlovák lutheránusok közt. A Bacb-korezak zsaruiáruralms idején járnak iskolába; ugyanúgy, ugyanazt tanulják mindketten, ütő­ereik egy ütemre vernek, a szabadsá­got, a népet, Petőfi nem teljesült át- rnait és izgalmait egyszerre veszik át. Mikszáth Rimaszombatban, majd Sel­mecbányán végzi « gimnáziumot. Hviez­doslar Késmárkon és Miskolcon. Mind a négy helyen az elnyomó hatalommal SZŐRMÉK GONDOS JAVÍTÁSA, ALAKÍTÁSATISZTÍTÁSA WJ~ áewVI. Ó-utca 38. (Nagymező-utcánáll Telefon: 124—724. Egyik sem volt utazgató ember. Mikszáthról azt írja Schöpflin Aladár, hogy kényelmes, sőt lusta ember volt. Nógrádon kívül hosszabb ideig élt Szegeden és aztán haláláig Budapesten, mint újságíró és képviselő. Hviezdoslav magányosan élő, nős, de gyermektelen ember volt, inkább levelezett, mint ta­lálkozott a kortársaival, vagy író isme­rőseivel, félénk, csigakényeaségű, szer­tartásosan mozgó, művész-nyakkendőt viselő, komoly, nem-társas lény volt, Hviezdoslav életének legnagyobb kiruc­canása az árvái Námesztó nevű falu volt, messze * vasútvonaltól, onnan Alsókubinba megy s ott lakik haláláig, nyugdíjasként. Külsőleg egyhangú volt mindkét élet, Mikszáthéban még volt némi drámai fordulat, a házassága és kisfia halála körül, Hviezdoslavban még ennyi se. De sem Mikszáth, sem Hvieedoelav nem szereztek olyan be­nyomásokat, melyek lényükön és fel­fogásukon változtattak volna. Ifjú éveik élmény-anyagát dolgozták fel. Szeged és Budapest nem feledtették el Szkla- bonyát; Shakespeare, Goethe, Puskin és a magyar klasszikusok nem fedték el a szlovák népet és a szülőház küszö­bét. Mindkettejük múzsája * Felvidék volt. Mindketten lassan értek meg, mint • tölgyek. 1881-ben jelent meg Mik­száth két döntő jelentőségű elbeszélés­kötete: a Tót atyafiak és a Jó palÓGpk. 1884-ben jelent meg Hviezdoslav nagy elbeszélő költeménye, bemutatkozó mű­ve: a Hájníkova zena. (A csősz fele­sége.) Érzelmi közösségük * nippe! f0( bontakozik ki. A szülőföld» hűségnek; az életbölcseségnek, a vidék egyéni ben. gulatának, annak, ami a fővárostól <í® a közszerepléstől távol, a nép és a ti| hétköznapjaiban él, ezek az írók 6 megszólaltató». Mikszáth az «nekdőtábó! indult 0, ­azt gyűrflztette elbeszéléssé, regénnyé. Hviezdoslavből a zsoltárral tört ki a mondanivaló és a formája. Ez felelt meg e legjobban írói felfogásuknak és módszerüknek. Mindketten realisták, munkásságuk * valóság művészi ábrázolásának szolgá­lata. Józanok és mértékletesek voltak, szinte kirínak nemzedékükből. Neu» voltak nacionalisták, hanem patrióták, Mikszáthnak különvéleménye volt « nemzetiségi kérdésről, mindem erősza­kosságot és magyarosítást elutasított, szívesen beszélt szlovákul. Egyszer azt írta, hogy „tótul beszélni olyan, mint­ha mezítláb járna az ember nyelve“. Ostorozó szatírája simogató nézéssé lá­gyult, mihelyst felvidéki emlék váltot­ta fel a mondanivalót a tollán. Hviez- doslav is teljesen elütött heves nacio- nalizmusú s gyűlölködő kortársaitól. Svetozár Hurban-Vajanshytól. Két nagy elbeszélő költeményét a bocskoros ne­mesekről Vajansky rosszalása ellenére is megírta. Vajansky izgatódő hangon szembeszállt a kormány nyelvi magya­rosítása miatt az egész magyar néppel, Hviezdoslav a magyar nép örök kép­viselőivel kötötte össze nemzetét: Pe­tőfi és Arany legszebb költeményei* fordított« le szlovákra, Petőfihez ver­set írt, prezentálta népének az „Erobet tragédiáját“, Ady nagy versére, a szláv- magyar megbékélést hirdető Magva» jakobinus dalára Hviezdoslav a Sloven* ské Pohlady 1910. évfolyamában vála­szúit többek közt így: ■ Mert tényleg közős bánat tép bennünket, nyomorúságunknak csak neve más: mert ugyanaz az iga töri hátunk s közös bilincs szorítja dúlt keblünket. Mert ha mi szenvedők egymásra nem találunk, kit váltson meg az üdvös akarás? Elszakadt halion^ és átlátszó kabátiát nyomtalanul megjavítfa íTn. >i. szembeszálló magyar evangélikus pro­fesszorok hatnak rájuk, • Petőfinek élő emlékezete. Természetesen, az érettségi ntán jogot hallgatnak: Mikszáth Pes­ten, Hviezdoslav Eperjesen. Ezzel vé­get is érnek a szerény vándorévek. Mindketten visszaszekereznek szülőfalu­jukba. Mikszáth szolgabírói írnok lesz, Hviezdoslav ügyvéd, majd bíró. Az egyik Nógrádban, a másik Árvában, EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajtóosztályának topja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Ollől-íit 24. Telefon: 142—074 és 130—886. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, HL, Dóvai Bíró-Mátyás-tér 1. Telefon: 162—635. Főmuokatársak: Benczúr László, Groó Gyula, dr. Gyf­mesi Károly, Korea Emil, Várady Lajos Az evangelizáció részéről Káldy Zoltán Előfizetési árak: i Ff ; Egy hór* 5,— Félévre 30.-« Negyedévre 15,— Egész évre 60.— Postatakarékpénztárt esekksz.: 20.412. Engedélyezési és terjesztési szám: M. E. III. B. 70.336/1948. Hungária Hírlapnyomda,- V., Bajcsy-Zsíllnszky-út 34. Felelős: Daka [ríván. Hviezdoslav épp olyan őszinte volt, mint Mikszáth, aki ez* az őszinteséget jelölt« meg írói sikerének titkaként. Természete« ösztönükre hallgattak, hu­manisták voltak. Ösztönösen tudták mindketten, hogy « nemzeti nyelv gyö­kerében és egész mivoltában népi nyelv. Ebhez a gyermekkori felisme­réshez ragaszkodtak. Mindkettő mű­vésze lett anyanyelvének. Semmi sza­kadék náluk az írott és beszélt nyelv közt, a nép íze* szavait, remek mon­datait plántálják át az írói stílusba, még tájszavakat fa, még a meghökken­tőket is. Két nemzet irodalmában kép­viselik máig az epikai hitelt. Mindketten a valóságból indultak ki, mindegyiknek saját hangja van hozzá, * mégis a hangban is van hasonlóság. Ez a hang utánozhatatlan, nincs is se Mikszáthnak nálunk, se Hviezdoslav* nak a szlovákoknál e hang skáláját el­érő követője. Pedig próbálták utánoz­ni, de nem sikerült. Holott e hanggal a két író nem ugyanazt akarta. Mik­száth egy ország betegségét akarta or­vosolni, azért volt oly gúnyolódó » bá­tor szókimondó. Hviezdoslav az orszá­gos bajok egyik sértettjét, a szlovák­ságot, védte « mellőzöttek formakénye* mozdulataival. Mikszáth sorra vette az egész ország társadalmát, senkit sem kímélt. Hviezdoslav védte a saját par­celláját, mint * furulyázó juhász * nyáját, nem merte szidni, se bírálni » Boldog újévet kíván üzletfeleinek Szlezák Lásseló *ranykoszorús liarangöntőmeáter Budapest, XIII., Petneházy-u. 73. Boldog újévet kíván kedves megrendelőinek Speciális milstoppoló, mütömfi Mnlcnn Többszörösen kitüntetve iuunun j a fiús féril nCl ^abómesUvr> thökolV^űt 59/A te’efon: 497-487 Legiotíélcíesebb mfilöniés kiéceit. moivríao'.t szöveten és trillákon. Vidékre uos’án utánvét. ha ilyet mondta. mondott, általánosságba* Nem ugyanazt akarták, de ugyanaz* érték el: gyermekkorukon ét felidé*. ték « szülőföldjüket monumentális ará< nyokban. Egy tőből fakadva, egy idő. ben, azonos ízléssel és szemlélettel. Ai egyik magyarul, a másik szlovákul. ( Istentiszteleti rend Budapesten 1952. január 6-An Deák-tér: d e. ’/jlO PaTotay Gyűl# (rádiós), d. e. 11 Röder Pál, d. u. 8 dr. H. Gaudy László — Fasor: d. «... V2IO M'uncz Frigyes, d. «. 11 Pásztói Pál, d. u. 6 Harkányi László, — Dózsa György-út 7.: d. e. '/jlO Harkányi László. — Ui!ői-út: d e. V2IO Takács -íózsefí (úrv.), d. e. 11 Grünvalszky Károly, »— Rákóczi-út 57/b: d. e. 10 dr. Szilády Jenő, d. e. 3/, 12 Takács József (úrv.), — Vár: d. e. 9 Sréter Ferenc, d. e. 11 Gálát György, d. u. 6 Evemgélizáció, — Toroczkó-tér: d. e« 8 Gálát György — Óbuda: d, e. 9 és d. e. 10 és d. u. 5 Komjáthy Lajos — XIL, Tarcsay Vilmos-u. 11.: d. e. 9 és 11 Danhauser László (úrv.), d. u, 6 Missziói ünnepély dr, Nagy Gyűl»» —■ Lelkésznevelő Intézet: d. «s. 10 Veöreös Imre — Fóti-út: d. e. V»10 id. Rimár Jenő, d. e. 11 ifj. Rimái, Jenő (úrv.), d. u. 5 szeretefvendégség í'íj. Rimár Jenő, — Váci-űt 129.! d. e, 8 és d. u. 4 id. Rimár Jenő Zugló: d. e. 9 Bándy István, d. e. 11 Pethő István (úrv.), d. u. 6 Petliő Ist­ván — Gyarmat-u: d. e. '/210 Scholl László — Kőbánya: d. e. V2IO Sztehjó Gábor, d. u. 4 Korén Emil, d. u. 3 nzeretetvendégség. —■ Simor-u.: d. 11 Koren Emil. — Thaly Kálniátvtt. 28.: d. e. '/210 és H dr. Benes Mikló* — Kelenföld: d. c. 9 és 11 Bottá 1st« vén, d. u. 5 dr. Rezessy Zoltán, -* Németvölgyi-űt' 138.: d. e. 9 éti Rezessy Zoltán. — Karácsony S.-u.t d, e. 10 Falvay Jenő (úrv.). Grépi kötőtűk speciális SZEMSZEDÖTÜK KELEM CSAKV-UTCA 14, Te!.» tíS-SlA Somogyi szics BÚN D AATS7 ABÁSOK* SZÖRMEDÉLÉSEE — SAPKA K, HASZNÁLT BUNDÁK VÉTELE« Y.* KOSSUTH LAJOS U. 5. TELt ~Wíe Bútort, Irodait l?. »tényt# porcelánt, fehér» «cmfí!, függönyt, varró­gépet, ölöt árasakat veszek eladok vidékre is megyek. Kiss Lajosné, Szabadjaitól «tea S. Telefon; 184-371, Mindem BÁDIÖT fcíbásaa íe. ai'nmmofono-1 Mt is magas árou reasek. j Érte megyek. PERJÉS! RÁDIÓ.. Tbdköly-űt S. A Kelet iné! 1 Telefon? 4?g~m. gftUMg-ftasi' iiniTiirwTfflmnifc Legtöbbet, fisét használt rádióért. graimnofonért. «ram mrdöntnot őrért rádió- «sóért dr. TasnádL Rád-'ó Yárosház-utca 4 Telefon: 385-132 foagorák, planinok érték­secslése# hamőuímn vétel- eladás. Tipold zongora- terem. Rákúc/J'üt 6i. Zongora* píoninő adás­vétel. Javítás, hango­lás. értékbecslés.’ Sas- várinál; Lenin-körűt 21, Telefon: 4*6—819» ______ Rá kőez!-űf fitten, «ongora- teiemben eongorák, pí*. nhiők értékbecslése, han­golása! Telefon: 221—119. Harmonika. tangóharmo- nikw é* ßornbosharrnonika javítást, hangolást legol­csóbban vállalok. Hámori Károly, tterobinsjky-n. 52. I. 18. Vidékre postai elin­tézés. «Merídcr* kötókészűlékkel megélhetését biztosítja Is­mertető díjtalan, Múzeum- körút 1D. Figyelem! Ha nyugodtan «kar aludni öiotosd és szivattyút Ififélliee«) Diám sütnél. Budapest. Dózsa. Gy.-tu 65. kell beszerezni» Javítást vál­lalok. r*»stbmflTésr oltárképeket é» bármilyen vonatkozású iestmeny elkészítését vál­lalja r Cím az Evangélikus Élet kíodóhlvfitalába. Rákőezí-ű) haivanháro® zongorateremben zon­gorák pianinók adás­vétele, értékbecslése. Telefon: 342—258, Szebenci Mérő Klára és Barabáivté Verő Lili gyors­as gépíró iskolája. Veres Pá'né-ntca 14. Angol, fran­cia, német sorsira s ta­nítás. Y illan‘bofotv át, pengés borotva késrülékftt; Peíige- fenót; minőségi Borotva» pengét és Aulosyphont vessünk. Eladook. Jarftunk és Cserélöck, LIszkav, Bu­dapest, Somogyi Béla-flt (Kárólj-körűt) SS. Csillárl Yogel ealliérüzeii?-* Ifi! vegym. Bészlelfe It, Itoríáth Mihály-iér !• IBaross-ntca sarok.) ANT1CORS a leíhütá'o­s.Mbb Irűkszemfrtó. Ára o.SO forint. Nagy dro­öáf'# JfjT.sef-körút Harmóniom adás-vétel. Zongora, pianínó lavitás éa bérlet Uhllkná!. Rákó eií-út 82. Tel.? ZU -1 S3. Szabóit, varrást szaksze- rúsa. gyorsan tanítok. — Humay Rőz&i. Somogyi Bé- h-út 7. II. 13 Bármíljea könyvet legma­gasabban vásárolók; hely­ben kifizetem. Könyvesbolt# Teleki Pál-utca 22. Telefon: hívó: 125-207. Veszek is elődük porce» lánt, étkészletet, hrfsfcályl, rsíljárt, evőeszközt, fest- iményekeit. Domány. Nagy- mező-utra harniincnyolc (Ó-utca sarok). Telefon: 122-078. Sodrony ágybetét, öwze­csukós vaságy, .gyennek- ágyak. csóbútorok olcsón» Javítást, csőbútor festést vállal. Prohászka, Zichy Jenó-utca 46. Készítőnél: hálók, reka­miék, garniitnrák. külön­féle barokkszobák íö mi­nőségben; Landler Jenő- 14, (volt Ifltván-út), Orgonája iltás, hangolás sipDÓtlás: Győri József. XIII. Lőportár-utca 11/b. «remilveg Marton optika, V. Egyetem-utca 11. Kon­takt-Üveg (láthatatlan szem­üveg). Orgonák, barmőnlumok Javítása, hangolást. el- adás-vélel. — Demény» Lá­zár-utca 13. Rekamiék, különfélék, jó kisipari mimk*, olcsón, Zichy JenóUutea harminc­három. KárpitosnáL Modern konyhabútorukat jó minőségben készít Gombos. Péterfy S.-n, 17, Kétsz«mé!yes epedáa gar­nitúra 7 darabos, prima minőségben * készítőnél: Gombos. Péterfy Sándor- utca 17, Szemüveg Lipl Józseftől (Knapecz utódától) IX. üllőbút 78 Örökitnádás templom mellett. Díszhalak, almáriumok, nö­vények. baleledel. hőmé­rők. melegítők. Papagájok, kalitkák, elesés. játékok Múzeum-kőrút 10. Zoogoralavftás. hangolás jótállással Szakszerű becs­lés. Száríts mester. Ba~ eosa-tér egy. TeL: 330—470. Állást vállalok Budapesten, mint > statisztikus vagy anyagkönyvelő. B o d I i z, Miskolc, Főposta, (postán marad). Zongorák, pianinók eladása és vétele, csere, bérlet. Fenyőné. Lenin-körút hu­szonhat. Telefon: 223—489. ÁGYTOLLAT lé erem veszek ^ Telefon: 331908* József-körű! IlARMÓMUnt adás-Tétel* Javítás. Hörl? I!.. Török* »tea 8- (Marffit-hídail) Zongorateremben eladás fétel, Szakmábavágó rai39= kát vállal DARÓCZY meiM tér: 3*2-622, Aggteleki# utca ő. Kárpitosbölor he«eerzériével fordulion bizalommal Olájk kárpitoshoz. Megrendelést javítást vállalok. KésziruV raktáron Jözsef-kfirút M, (135—182.) VARRÓGÉPET aörgőseÉ vennék., Brödy Sándor-tii 17. AJ pár, Tel.: S3!—230­HIRDETÉSI DÍJSZABÁS: Apféhírdetée szavanként 1 F# KIshirdstés mm soronként í £*. SzSveghirdefés mm aoronkén: 2 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents