Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-12-07 / 49. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Új templom Békésben/ Késő este érkeztünk meg Csaba- csüdre. Nagy nap előestéje volt ez. El­készült végre a csabacsüdi templom, teljesült a csabacsüdi hívek forró kí­vánsága. Dezséry László püspök jött el, hogy felszentelje ezt az új templo­mot. A békési nagy gyülekezetek mel­leit most ennek a kis gyülekezetnek is van végre temploma. Zátonyi Pál helyi lelkész fogadott bennünket. Arcára kiült a jól végzett munka boldog öröme. Méltán is örül­hetett, hiszen az immár nyolé éve va­júdó és többször kátyúba jutott tem­plomépítést az ő szorgalma és áldo­zatkész, kitartó munkája juttatta befe­jezéshez. * A barátságos, meleg kis szobában mosolyogva ülnek egymással szemben a püspök és a lelkész. A másnapi ün­nepség részleteit beszélik meg. Nem­csak a lelkész boldog, hanem a püs­pök is. Együtt örül híveivel, lelkészé­vel. — A templomépítés 1943-ban kezdő­dött — kezdi Zátonyi Pál a templom- építés történetének elbeszélését. — A második világháború hosszú időre megakasztotta a munkálatokat. 1948- ban azután új lendülettel kezdett az egyházközség a templom építéséhez, de a munka ismét elakadt. (A lelkész nem mondja, de mi tud­juk, hogy a munka azért akadt él, mert az előző lelkész nem volt haj­landó a presbitériumnak és a gyüleke­zetnek betekintést nyújtani a templom- építési tervekbe. Egyedül, a maga sza­kállára csinálta a dolgokat. Okulásul szolgáljon ez más lelkészek számára. Nem lehet gyülekezetei vezetni úgy, hogy a lelkész nem nyújt betekintést az egyházközség háztartásába a hívek­nek és nem osztja meg a felelősséget és a terheket.) — Mikor én idekerültem — folytatja Zátonyi Pál elbeszéléséi —-nagy nehéz­ségekkel küzdött az egyházközség. A hi vek akarata és áldozatkészsége le­győzte a nehézségeket. Nekifogtunk' magunk a munkák befejezésének. Le­bontottuk a már meglevő deszkapad­lást és a deszkák helyett karókat és lé­ceknek felvágott selejtdeszkát raktunk fel. így értékes deszkaanyagot nyer­tünk. Ä padlás tapasztásához szüksé­ges sarat egy ötletes szerkezettel húztuk fel. Két csiga segítségével olyan erőátvitelt létesítettünk, hogy a fel­ügyelőnknek a pónilova könnyűszerrel felhúzhatta a padlásra a sárral telt vödröket. A meszelést permetező gé­pekkel végeztük el. Az egyes fal részek festéséhez pedig mozgó állványt ké­szített Gémes István hivünk, akinek a fia most ötödéves teológus. így azután a rendelkezésünkre álló fedezet elegendőnek Iszonyúit a tem­plomépítés befejezésére. Másnap korán reggel talpon volt az egész gyülekezet. Már 5 órakor érkez­tek vendégek, nemcsak a szomszéd gyülekezetekből, hanem egészen mesz- sziröl, Békéscsabáról és Ambrózfalvá- ról is. A hívekkel együtt jötttek leiké-« szeik is. Az ünnepség a templom előtti ének­léssel kezdődött. A hatalmas gyülekezet és az ösz- szesereglett vendégek ajkán fel­csendült a templomba igyekvő em­ber boldog örömének bizonyságte­vése: »Örül mi szívünk, mikor ezt halljak: a templomba megyünk...« Az ének befejezése után a püspök ün­nepélyesen kinyitotta a templomajtót és a hatalmas gyülekezet betódult a templomba. Az ünnepi beszédet Dezséry László püspök az ároni áldás (IV. Móz. 6:23 —27.) alapján mondotta. »Ez a mai nap a magyarországi evangélikus egyház erejének megbizo- nyítása. Olyan egyházé, amelyik meg­újult és mint megújult egyház az ere­jét jóra tudja fordítani. Ez a templom bizonyítja a gyülekeze'ek összetartozá­sának az érzését is. A csabacsüdiek riem álltak egyedül akkor, mikor áldo­zathozatalról volt szó és nem állnak egyedül most sem, mikor ünnepelnek. A hitnek öntudatával valljuk, hogy azért épLünk templomot, hogy benne az Is­ten igéje hangozzék, az igazság és az élét igéje.« A püspök mellett az oltárnál kétol­dalt Aranyi József esperes és Szepesi Károly szarvasi lelkész álltak. Az ol- tári szolgálat felváltva magyar és szlovák nyelven folyt. Az oltári szolgálat befejezése és a gyülekzeti ének után Zátonyi Pál lel­kész hirdette az igét a ázőszékről. Beszéde hatalmas hizonyságtevés volt arról, hogy a tem lomépítés befejezése a gyülekezetnek Isten­ben való hitéből következett A beszéd után szlovák nyelven mon­dott imát A templomszentelési istentisztelet az »Erős várunk« szlovák nyelven való eléneklésével fejeződött bé. Utána a gyülekezet átalakult díszközgyűléssé A díszközgyűlést Berták György fel­ügyelő nyitotta meg és átadta a szót az üdvözlésre feliratkozottaknak. Vé­gül felolvasták a templomépítés rövid történetét. Az ünnepséget a himnusz éneklése fejezte be. Az egyetlen árnyék ami az ünnep­ségre borult a díszközgyűlésen elhang­zóit üdvözlések végtelen sora volt. A hosszú ünnepség alatt a zsúfolásig megtöltött templomban a hivek nagy­része állt és a több órán át tartó állás sokakat annyira kifárasztott, hogy az üdvözlések kezdetekor, hátul a hivek lassan szállingózni kezdtek kifelé a templomból. Dé vége lett egyszer áz üdvözlések­nek is és a hivek beseregl ettek a gyü­lekezeti terembe, ahol két turnusban közebéd volt. * Az ünnepség délután folytatódott. Marschalkó Gyula, Bártfai Lajos és Zátonyi Pál lelkészek tartottak elő­adást. Az előadások közben ének és szavalat számok voltak. Dezséry László püspök a vasárnap délutánt arra használta föl. hogy a szarvasi és békéscsabai lelkészekkel beszélgetést folytasson a két egyház­község belső ügyeiről. Hétfőn délelőtt a Nyugat-Békési egy­házmegye lelkészi munkaközösségi gyűlést tartott Szarvason, amelyen részt vetf- Gregor Györgg, az A1 larni Egyházügyi Hivatal békésmegyei előadója is. A gyűlésen Dezséry László püspök ismertette az egyház békefe! adatait, beszélt a most folyó háztartás vizsgálatról és végül kérdésekre felelt A kérdések nyomán meleg és bensösé ges beszélgetés alakult ki, melybe Gre gór György előadó is bekapcsolódott Sók kérdés tisztázódott és új megvilá­gításba került ennék folyamán. Késő délután indultunk vissza Pestre. A három Békésben eltöltött nap eseményei és benyomásai az úton egyre élesebb és határozottabb képbe álltak össze. Egy-egy Ilyen kiszállás még szorosabbra fogja a gyülekezetek és az egyházi vezető­ség között a kapcsolatot. Szemé- * lyes találkozások és beszélgetések maleggé és közvetlenné teszik a vi­szonyt köztük. Most is azzal a biz­tos tudattal jöhettünk el Békésből, hogy ez a három nap is egy jelen­tős lépés azon az úton, melyen az egyház elindult, hogy újra fsten igéjének hirdetője lehessen a vi­lágban, a* új, épülő társadalmi rendben. Kétségtelenül vannak még hibák és hiányosságok a Békés me­gyei egyházi életben, de sok ör­vendetes javulás tapasztalható. Szeberényi Tamás /GYÜLEKEZETI hírek Kimaradtak a magjar énekek a „Cantate Domino. 1951í6-bői Cantate Domino, Énekeljetek az Ürnak, címe annak áz énekeskönyv­nek, amelyet ma nemzetközi és f-e’.e- kezetközi (ökumenikus) konferenciá­kon, tanácskozásokon leginkább hasz­nálnák. Három-négy nyelven közli az énekeket: németül, angolul, fran­ciául és olykor latinul, svédül, norvé- gúl, dánul, oroszul, csehül, görögül, de találunk benne néhány titokzatos kí­nai, koreai és japán írásjelekkel között éneket is. A Cantate Domino eredetileg a Ke­resztyén Diákok Világszövetségének volt nemzetközt énekeskönyve. Elő­ször 1924-ben jelent meg és akkor még csak Bt éneket tartalmazott. Ak­koriban a különböző nemzeti diák- mozgalmak legkedvesebb énekeinek volt a gyűjteménye. Tartalma lassan bővült és módosult. Öt első kiadásá­ban két szép régi magyar dallam és szöveg is volt finné angol és német fordításával együtt. (O örök hatalmú mennyei szent Isten és Zengjen hála­ének.) — Mi magyarok, minden alka­lommal örömmel tanítottuk az idege­neket e két énekünkre. Az 1951-ben megjelent űj kiadás már 120 énekre bővült, de a két ma­gyar ének kimaradt belőle. Igaz, hogy az előző kiadáshoz képest 44 ének maradt ki s közülük egy sereg finn, észt, lett, cseh, román, orosz, bantu, tamil stb. ének is, és igaz, hogy a szerkesztés alapjául ezúttal nem a különböző nemzeti mozgalmak által javasolt kedvenc énekek tétettek, hanem az ökumenikus konferenciák különleges szükséglete —, de nekünk azért csak fáj a mi énekeink kimara­dása, mint ahogy a finnek is bizonyá­ra sajnálják a maguk énekeinek elma­radását. Valószínűleg ők is elmélked­nek azon, hogy miért kellett a kima- radottak helyébe éppen európai dai- lammenetü koreai énekeket tenni? Az 1951-es Cantate Domino mint­egy 40 német, 30 angol, tíznél több francia, jónéhárty latin és keleti orto­dox éneken kívül mutatónak 3—3 svéd, holland, kínai, 2—2 olasz és ko­reai ének mellett 1 — 1 cseh, dán, ír, finn, lengyel, portugál, spanyol, hé­ber, indiai, japán énekkel kissé színte­lenül és soványan jelzi a kiadvány egyetemes keresztyén jellegét. Egyébként az 55 új ének érdekes eltolódását mutatja a mozgalmi éne­kek felöl az egyházi éneklés irányá­ba örvendetes megfigyelni, hogy az evangélikus daliarnkincs mennyire ko­ronája a világ egyházai közénekeinek: még az angol, francia és svéd ere­detű énekek egy része is német evan­gélikus daliammal található. A magyar evangéÜkusság igen sok éneket ismer a Cantate Domino éne­kei közül. Mindenképpen igen érdemes ez a nemzetközi és felekezetközi többnyel­vű, gondos harmonizálással közölt énekeskönyv beható tanulmányozásra. Sok bátorító van benne egyrészt a ritmikus (ütemes) éneklés válla'ására, másrészt nem kis útmutatás található benne arra nézve, hogy énekesköny­vünk ökumenikus kiegészítésére mi­lyen anyagból válogassunk. — Re­méljük, hogy egy későbbi Cantate Do­mino kiadás újból néhány magyar éneket is magába ölel majd. Dp. Schulek Tibor Következő vasárnap: december 7. Advent 2. vasárnapja »ÍTÉLET ELŐTT KEGYELEM ALATT« Igék: d. e. oltári Jak. 5:5—10. szószéki Lukács 13:6—9, d: u. Mai. 8:1- Liturgikus szín: lila GYULA •7/a, 1952. december 14-én, vasárnap ün­nepli a gyulai egyházközség templom- szentelésének 25 éves jubileumát. Az ünnepi szolgálatot Dezséry László, a Déli Egyházkerület püspöke végzi. Az ünnepséget díszközgyűlés zárja be. RADIOS FÉLÓRA 1952. december 7-én, vasárnap há­romnegyed 10 órától rádiós félórái közvetít a Petőfi-rádió. Igét hirdet Ré- dey Pál Deák-téri segédlelkész. GYÖR-SOPRONI EGYHÁZMEGYE A Győr—Soproni egyházmegye lel- készi munkaközössége november 28-án Győrött ülést tartott. A munka- közösség tagjainak úrvacsorát osztott Molnár Sándor győri hitoktató lelkész, Németh Károly esperes, püspökhelyet­tes vezetésével aktuális egyházi kérdé­seket beszéltek meg a lelkészek. Ko­vács óéra gvöri igazgató-lelkész a iundi konferencia anyagából az isten- tisztelettel kapcsolatos problémákat ismertette. Dr, W el tier Rezső hegyes­halmi lelkész az egyházi háztartás tör­vényreformjáról tartott meglátásokban gazdag, a gyakoriéi életet mindvégig figyelembe vevő előadást. TEOLÓGUS-NAP ÓBUDÁN December hó 7-én, vasárnap teoló­gus nap lesz Óbudán. A d. e. 10 órai istentiszteleten Vcnreös Imre, a Lel­késznevelőintézet igazgatója, a d. é. 9, és d. u. 5 órai istentiszteleten pedig teológusok hirdetik az igét Ez alka­lommal szeretetvendégség is lesz — délután 6 órai kezdetlel az alagsorban, melyen Veöreös Imre tart előadást. A műsor többi számaiban a teológusok szolgálnak. CSORNA November 23-án csendesnap volt a gyülekezetben. A szolgálattevők Lu- kácsy Dezső téti lelkész, Mitykó Zoltán egyházmegyéi segédlelkész, Hubert István helyi lelkész és Halász Zsu­zsanna voltak. A részt vevők száma és az offertorium erdménye a kis gyüle­kezeteknek az átlagos nagy gyülekeze­teket megszégyenítő ige éhségéről és áldozatkészségéről tanúskodott KELENFÖLD Advent minden csütörtökén d. u. 6 órakor ádventesti istentiszteletét tar­tanak Kelenföldön. Az igehirdetések összefoglaló témája: »Ének az üdvözí­tőről«. Ennek keretében »Mária éneke«, »Zakariás éneket, »Az angyalok éne­ke« címen szól az igehirdetés. A szol­gálatokat Oltlyk Ernő dr., Ferdinand István dr. és Nagy Gyula dr. teológiai tanárok végzik. CELLDÖMÖLK November 23—25-ig. háromnapos asszony- és leánykonferencia volt a gyülekezetben, TORDAS November 2-án dr. Karner Károly teol. akadémiai tanár végzett egész­napos szolgálatot a gyülekezetben. Comenius a magyaroknál magyar szépirodalomban is. (Tompa Mihály, Schöpflin Aladár például ver­set írtak róla.) A kis könyv (Bakos József: A ma­gyar Komensky-irodalom. Szocialista nevelés kiskönyvtára. 33. sz.) teliét érdemes művelődéstörténeti anyagot gyűjt össze s ai magyar történeti pro­testantizmus haladó hagyományainak dokumentuma. Oe van néhány hibája és hiánya, melyet meg kell említe­nünk: Tüstént ezek közé tartozik a kőtelke címe. Miért szól a Comenius­ról szóló gyűjtemény Komenskyről? Nálunk négyszáz éven át, s elsősor­ban maga Comenius révén, az ő lati­nos neve maradt meg. Az egész adat­gyűjteményben egyetlen egy Komen- sky szerepe!, a Szerényi-féle, Ungvári 1930-ban megjelent breviárium. S a szerkesztő meg se magyarázza az elő­szóban, hogy a két név azonos sze­mélyre vonatkozik. Nyugodtan írha­tott volna Bakos József a címben is Comeniusról. Elírásnak kell minősíte­nünk, hogy a Liptó megyei, szlovákul Rozomberok néven ismert, városnevet <tt »Rózsaberek« néven említi, holott az közismerten, századok óta Rózsai- hegy magyarul. Gondosabb korrektú­rát is vártunk volna a szláv címsza­vaknál, sőt néhány helyen a magya­roknál is. Bibliográfiáknak erénye: a pontosság. A mű kútforrás-jellegén esik csorba, ha elferdített nevekét kö­zöl s helyesbítéseket kíván az olvasó­tól. i Szalataai Rezső HALÁLOZÁS Olt Vilmos, az Evangélikus Jó Pász­tor szolgálat vezető-leikésze 1952. no­vember 28-án, Budapesten hirtelen elihúnvt. Temetése 1952. december 2-án volt az Óbudai temetőben. A temetési szertar tást Dezséry László püspök vé­gezte S rét er Ferenc és ifi- Rimér Jéna lelkészek segédletével. Kremier Károly, egyházunk Deák­téri, majd budavári s fegutóbb a zug­lói lelkészköri gyülekezetének egy hosszú életen át haláláig hűséges kép­viselőtestületi tagja s presbitere, rövid, de kínos betegségben 74 éves korában Budapesten megtért Istenhez. SZOMBATHELY A vasi egyházmegye lelkészi munka­közössége novemberi gyűlését 27-é» tartotta Szombathelyen. Programme«! szerepelt a Iundi konferencia jelentésé­nek második felet a bibi iáórák mód­szertani kérdése és az egyház szeretet­szolgálata. ALSOSAG A gyülekezet meghívta kantorának" Bernát Erzsébetet. ANGYALFÖLD Az angyalföldi templom alagsorában december 7-én, vasárnap délután 5 óra­kor adventi előadást tart Ruttkay Ele­mér lelkész, műsoros szeretetvendégség kereieoen. * • SOMOGY-ZALAI EGYHÁZMEGYE A Somogy-Zalai Egyházmegye no­vember 18—19-én Gyenesdiáson tar­totta lelkészi munkaközösségi ülését. A munkaközösségi ülés úrvacsora osz­tással kezdődött, melynek szolgálatát Buthi Dénes siófoki lelkész végezte. Weiter Hernik szepetneki, Hegyháti János ihárosberényi és JakUs Imre tabi lelkész tartottak előadást Az elő­adásokat hozzászólások követték. Megbeszélték a lelkészek az egyház­megyét érintő időszerű kérdéseket fa, NAGYKANIZSA November 1—4-ig igehirdetés-sor»« zat volt a gyülekezetben, melyet Káldy Zoltán péosi telítesz tartott. Az igehírdefésé-orozat összefoglaló címe ez volt: »Hiszek a Szentlélek- ben«. Az igehirdető az ige magyará­zás én ál felhasználta Luther III. hit- ágazathoz fűzött Káté-imagyarázafiáL Mind az esti igehirdetéseken, mind a délutáni osoportösszejövetefleken a gyülekezet tagjai szép számmal vet­tek részt. A reformé tus tostivérgyüileS- kezetböil is sokán jöttek. Egyházunk hűséget «ér Tőled Az Evangélikus Etet szerkesztősé* gébé az alábbi adományok érkeztek; Iszákosmentő Misszióra: Szrenka Pálné, Kondoros 5 Ft, Theológus Otthonra: 0 *" Kálmán M. Nyíregyháza 20 Ff, • Szeretctiirtézményekre: Bazán István Hévízgyörk 20 Ff., Lukácsi Jánosné Farad 5 Ft., Lelkészi Hivatal Györköny 270.70 Ft, Veszéli Mihályné Tárnok 20 Ft, Mesterházi J. Sopronbánfalva 10 Ft, Eösze S. Kö- vágóörs 10 Ft, ö. Illés Pálné Szere- cseny 10 Ft, Nagy I. Farád 10 Ft, Gyermekbibliakör Oroszlány 36.20 Ft, Kimer Viktor Bp, 15 Ft, Zuglói szeretetházna: Kintr Viktor 5 Ft, Cigánymisszióra: Kimer Viktor 5 Ft. Hallgasd meg kérünk. Urunk könyörgésünket és értelmünk sö­tétségét világosítsd meg látogatá­sod fényével. — Keltsd fel kérünk Urunk hatalmadat és jöjj el, hogy akik a te jóságodban bíznak, min­den ellenségtől gyorsabban meg­szabaduljanak. Amen. Régi ádventi íiturgiábőL * Isten, aki nem engedted meg, hogy az emberi teremtés az ördög csel vetései ben elpusztuljon, irgal­masságod gyógyító eszközét add meg nekünlc hogy a te Irgalmas megváltásod legyen osztályrészünk- Amen. Régi ádventi liturgiából. Bakos Józsefnek, a magyar Come- lius-irodalomról szóló könyvecskéje nevezetes, sőt úttörő jellegű munka. Comenius sárospataki négy évének négyszázados évfordulójában va­gyunk éppen, így hát a könyv fontos íagyományt gondoz. Rácz Lajos ki­értő monográfiája óta pontosan tud­juk a nagy európai nevelő pataki ídö- íésének minden részletét, de Corne­lius négyszázéves köztünk való idő­rését csak ez a bibliográfia mutatja ne elsőízben. Most tudjuk meg, hogy máig százhatvanhat Comenitis-mü jelent meg a magyar nyelv terüle­tén magyar, latin, német és cseh nyelven. Bártfa, Lőcse, Pozsony, Kassa, aztán Kolozsvár, Brassó, Gyulafehérvár. Nagyvárad nyom­dái épúgy ontják századokon át a Comenius könyveket, mint Pest- Buda, Sárospatak és Debrecen nyomdái. Az egyetemes oktatást, a keresztyén emberséget s a világ­békét messzehangzó szóval és meggyőző értelemmel hirdető cseh pedagógus Itt találta meg, a ma­gyarság körében, eszméinek és módszerének egyik legfogéko­nyabb talaját, történeti értelmisé­günknél. Comenius életéről, műveiről és ne- reléséről szóló magyar irodalom, Ba- cos gyűjtésének summájaképpen, jó­ra 1 több a félezernél s ebben benne /annak a lecrfantosahb Comeniolónák. Magyarország nemcsak az üldözött csehek szellemi vezetőjének adott ké­nyelmes és. biztos otthont négy esz­tendőn keresztül, hanem a négy év mán négyszáz éven át biztosította a cseh szellemiség e ragyogó képviselő­jének érvényét és töretlen erejét. Ér­demes végigolvasni, ki s mikor írt Comeniusról nálunk. Kiderül, hogy a magyar protestánsok mindkét egyházának pedagógusai, főisko­lái és középiskolái épügy őrzői és megtartói voltak Comenius haladó eszméinek és eszményeinek, mint a legnagyobb építő magyar gon­dolkodók mind. Comenius nemcsak a szakemberek gondja volt nálunk, alapvető gondo­latai szélesebb hullámokat vertek. Ré­gebbi történetíróinktól Ady Endréig húzódik a nagy hozzászólók és ma­gyarázók sora. S mily különös kép nyiluk itt ki: amikor a két nemzet, a magyar és a cseh közt. a legélesebbek j politikai ellentétek, Comenius vissz- langja nálunk akkor a legnagyobb. Érdemes lesz e bibliográfia alapján lyonion követni például a múlt szá­jad kilencvenes éveit és századunk ílső tizedét, amikor Comenius eleven nőként él és hat zárt magyar szige- :eken, protestáns iskoláinkban, ellen- :éki lapjaink hasábjain, íróink harcá­ban az új Magyarországért. Bak^ nég Comenius műveinek s' személyé- íek magyar kommentárjait is számba- reszi_s megállapítja emlékezetét a

Next

/
Thumbnails
Contents