Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-11-23 / 47. szám

EVANGÉLIKUS ÉJLET 3 ÉLŐ VÍZ Isten ígérete , Igaz ugyan, hogy igen kikutathatat- Unok Isten ígéretei, és kinyomozha- táti a nők a?, Ö utai (Róma 11:33), mégsem állíthatjuk azt, hogy Ö meg­lepetésekkel, váratlan fordulatokkal dolgoznék. Sőt az írásban rengeteg ígéretet találunk, amivel, irányítja né­pét. Neki nem célja, hogy zavarba hozz» övéit és sohasem hagyja tájé­kozatlanságban Sket. Megtehetné, hogy visszavonja Ígéretét, látva a nép haszontalanságát, vagy megváltoz­tassa. Bátran járhatna el így is, hi­szen Néki nincs felettese, senkinek sem tartozik számadással. Nem köte­lessége szavát megtartani. Tőle azon­ban egészen távol áll ennek még a gondolata is. Isten száz százalékig tiszteletben tartja Ígéretét. Minden ígéretét pontosan beváltja maradék nélkül, Az Ürnak számtalan ígérete közül most csak kettőt emelünk ki. Az egyik; »...íme én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.« (Máté 28:20). Megígéri, hogy velünk van és nem ellenünk kenyérgondjai-nkban, családi kérdéseinkben, betegségeinkben, lelki békétlenségeinkben és a bűnnel s önmagunkkal vívott harcunkban. Ném mint közönyös szemlélő, hanem mint szerető szívű, tevékeny édes­atya. Velünk van akkor; is, amikor kihagyjuk Öt számításainkból. Vari azonban ugyanennek az ígé­retnek egy másik oldala is: ö velünk van hitetlen hivöségünkben, vallásos keserűségeinkben, másokat megvető elkülönülésünkben, íarizeusságunk- ban- De nem mint szerető édesatya, ahogy szeretnénk magunkkal elhi­tetni, hanem mint bűnt gyűlölő szent Isten,- aki minden gyalázatunknak közvetlen tanúja, mielőtt ítélne felet­tünk. Isten az Ígéretét ebben a vonat­kozásban is beváltja. < A másik ígéret: »...ha majd el­megyek és helyet készítek néktek, is­mét eljövök és magamhoz veszlek ti' teke*, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. '.< Jézus tehát nemcsak a földi élettel kapcsolatban ígér, hanem az őrök életet is kínálja. Meglehető­sen szűkszavú az írás, amikor a mennyországról szól. Ha beszél ;s ar ró), hogy ott nem lesz sírás, tájda­lom és gyász és halál, mégsem raj­zol tündérkertet élénk, amiben kelet* kényelem, pompás kiszolgálás vár ránk. Ott a mennyország, ahol Jézus van. S annyira vágyódunk utánam amennyire drága nekünk Jézus. Váj­jon igazán boldoggá tesz-é minket ez az ígéret? Megszabja-e egész életmó­dunkat? Az is kegyelem, ahogy az Or az ígé­retet adja. Nem benső megérzésként, sem titokban négyszemközt, esetleg félreérthető hangon, hanem tetagad- hatatian, mindenki részéről hozzáfér­hető Írásban tette az ígéreteit, Isten hajlandó volt arra is, ami bizalmat­lanságunk miatt, hogy testamentum­mal kösse meg magát. Ezt a testa­mentumot adta a ml kezünkbe. így pé­künk arra is lehetőségünk van, hogy Istent szaván fogjuk. De éppen ezért illuzórikus minden olyan remény, ami nem épül az írás­ban foglalt isteni Ígéretre. Ezek a vi­gasztalások: »majd meggyógyulsz«. ;>majd rendbe jön a dolog«, »ma-jd megsegít az Isten« nem Isten Ígére­teire való hivatkozások. Az Ö igére, fel {rá$i-he!yekke! bizonyíthatók. Ugyanígy érdemes ellenőrizni a ham goskodók iidvbizonyosságát is. Vaj jón mely Igéből kapták? Mely írás- hely szavai győzték meg arról, hogy örök életük van? Nem olyan jeden, féktelen Ige az, hogy elfelejthetnék. Még csak annyit, hogy kinek szól az Ígéret? Cselekedetek 2:39 szerint nektek lett az Ígéret és a ti gyermekei­teknek és mindazoknak, akik messze vannak, valakiket csak elhív magá­nak az Ür, a mi Istenünk. Nem kell várnunk valami csudálatos, égi jelen­ségre, hogy tőle ígéretet kapjunk, ha­nem egyszerűen és alázatosan hoz­zánk szólónak vennünk ezt a fenti .Igét, mert ez az Iga valóban hozzánk szól. Bártfal Lajos Asztali beszélgetések Lutherrel Örökkévalóság Egy korty víz jő orvosság a szom­júság ellen. Egy falat kenyér csilla­pítja az éhséget s aki megéhezett, an­nál ugyancsak nagy keletje van. fgv Krisztus is az egyetlen s bizonyos or­vosság az emberi nem legszömyübb ellensége, az örök halál ellen. Persze ezt nehezen veszi be az emberi szív. Bezzeg, ha olyan orvosról hallanánk, aki a. testi, ídeigyaló halált tudná el­űzni, vagy legalábbis egy időre fel­tartani, akkor ezer mérföldre is utána mennének és semmi költséget nem kímélnének. Ebből is látható, mennyire megromlott.és vaksi az em­beri természet. Am a hívek (kis serege ismeri az igaz orvost és abban veti bizodaimát s vígan énekli az öreg Si­meonnal: »Mostan bocsátód el Uram a te szolgádat, békességgel, -mert lát- ták az éri szemeim a Te üdvössége­det.« (Luk. 2,29—30.) Azért örül any- nyira Simon, mert testi és lelki sze­meivel is láthatta- a bűn s halál igaz orvosát, az Üdvözítőt. — Ezért szo­morú dolog, hogy amint naponta tapasztaljuk, hogyan tülekednek az emberek egy korty italért, egy da­rabka kenyérért, jóllehet ezek csak pár órára nyújtanak enyhülést. Ezt a drága orvost pedig, t. i. Krisztust, ugyancsak kevesen ónatják, pedig mi­lyen szívesen hivogat minket: »Aki «zomjiuhozík, jöjjön énhozzám és igyák.« (János 7,38.); s még hozzá romolhaíatlan étellel és itallal táp­lál. . Az örök életben új ég és új föld lesz; a füvek, virágok és lombok olya­nok, mint a smaragd és minden te­remtmény gyönyörű. Hiszen, ha Isten kegyelmében vagyunk, akkor minden teremtmény reánk mosolyog. S az új ég nagy, örök világosságot sugároz s szüntelen derült lesz. Ebben az új életben a test engedelmeskedik aka­ratunknak; tagjaink lesznek, de nem úgy mint most, hanem megdicsőüiten és elváltozva. S mindaz, amiben most gyönyörködünk, nem fogható az ott­honihoz képest: hiszen Isten kegyelme elégít majd meg s ezért semmi egyébre nem lesz szükségünk. Igaz­ság. békesség, öröm, boldogság lesz az új földön, az új ég alatt, amint az írás is tanítja (Éz-seiás 65,17 és II. Péter 3,13); betegség, nyomorúság, sem semmi baj nem érhet ott bennün­ket. . * fi »Mindenható, örök irgalmas Úr­isten, ami Urunk Jézus Krisztus­nak Atyja, jól tudom, hogy amit megígérsz, azt meg is tartod, mert te nem hazudhatsz, a te igád igazság. Te elküdöited érettem is a te szerelmes, egyszülött Fiadat, a Jézus Krisztust, aki el i» jött és engemet megszabadított a bűn­nek, liatálnaL, ördögnek és pokol­nak hatalmából. S hogy e.bben egészen bizonyos legyek, adtad a keresztség és az úrvacsora szent­ségét, az én édes Uramnak, Jézu­somnak valóságos testét és vérét kenyérben és borban, s abban a bűnök bocsánatát, örök életet és üdvösséget. Éltem is jóvoltoddal és hittem igédben, arra hagyatkoz­tam egyedül. Nem kételkedem hát semmit s bizton vagyok a bűn, ördög és pokol hatalmától. Ha el­jött az én órám és ez a íe akara­tod, úgy békével távozom ebből a világból s örömmel költözöm a Te kebeledbe. Amen.« (Luther Márton utolsó imádsága.) KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK NÉMETORSZÁG: A »La Vie Proíesiariíe« című svájci protestáns hetilap a következőket írja: s.4 németországi protestáns cgyhá zát 13 lutheránus, 13 unióit és 2 re­formátus egyház alkotja: Az 1946. évi népszámlálás adatai szerint a lutheránusoki száma 19.983.500, az unióit egyház tagjainak száma 20,047.500, a reformátusok száma pedig 419.000 volt. A német- országi protestánsok összlélszáma te­hát (a nagy történeti protestáns egy­házak tagjait számítva csupán) 40,450.000 volt. Németország, túlnyomó többségben tehát protestáns állam maradt. Hoz­zá kell ehhez fűzni, hogy a nyugati zónában a protestánsok és a katoliku­sok száma körülbelül azonos. A ke­leti zónában a katolikusok szórna a protestánsokéhoz viszonyítva elenyé­szően csekély- ... ... Idegeneknek e nyugati zonaca t'Sip áramlása többek között azt eredmé­nyezte, hogy a korábban majdnem lu- zdrófagosan protestáns területeken jelentős számú katolikus van ma mar, Másrészt a korábban tisztára kato­likus területekre nem elhanyagomlo számú protestáns jött. -Ez a körül­mény azután különböző és nehéz pro­blémába* vet fel a német protestán­sok számára.« KÖZEL-KELET A Lutheránus Világszövetség meg­hívására D. Dr. Herzberg professzor vezetésével a német pa leszt-oe- misszió -néhány hón apót töltő.t a szer* • földön. A misszió földjén missziói -.a- logatás volt ez az út. Látogatásunk Transjordániára, Judeának egy része-re és Samáriára szorítkozott, valamint Libanon államra. Ezek a termete« mind arab fennhatóság a.att al!attak, lzráel államában ugyanis a nsmet missziói munka megszűnt, mivel, ott a missziói munkát az angolok végzik e ezért oda bebocsátást nem kaptak Annál szívélyesebb v-olt _ azonban fogadtatásuk az arab ite-rüieteKen, ahol ilyen akadályaik -nem voltak. Száz íven át-végezte -a «amet pa- ksztinamisszió az -arabok között szfli* gáiatait. Az izraeli misszió azonban a Szentföldön már előzőleg -is -angol dominium -alá tartozott, ezért tehat a német palesztinamisszíó csakis ott kezdhető el, ahol abbamaradt a há­ború alatt, vagyis az araboknál, il­letve az -arab fennhatóság ala tar­tozó terű'.eteken. Az arab hatóságolt angol es ame­rikai befolyástól mentesen a legked­vezőbb és le-gszivélyesebb segítséget nyújtják a német palesztinéi misszió munkájához. Enmjk a jóindulatnak a messze múltba nyúló -alapja _ v-an, amely idők folyamán -mindig íokozo- da<tt. Alapja pedig az 1880-ban a misz* szió által alapított sy-riai á-rvajjáz lé­tesítése volt. melyben a -libanoni dru- zok szektájának fanatizmusa Folytán elpusztított arab szülők gyermekeit •helyezte el és nevelte fel a misszió és azóta is számtalan arab, mohame­dán, izraelita és -keresztyén .árva ne­velkedett fel az intézetben, anélkül azonban, hogy vallási m-eggvőzöd-ésü- "ket erőezakk-al befolyásolták volna, Az intézet iskolája pedig fa-ji és val­lási különbség -nélkül a iegtestvérie­Énekes-zenés istentisztelet Kelenfölden Á gyülekezeti ének, egy-egy közős si dallamukban egvesit minket a ásfélévezreddel ezelőtt élt keresz­tyénekkel, Ez a »musica sacra«. Nagy érték Bach egyetemes keresztyén mű­vészete. Az egyetemes kefesztyén mű­vészetet szolgálja egyházunkban a Lutheránia ének- és zenekarai De az egyház zenéjében a sajáto­san magyarnak és mainak is kifeje­zésre kell jutnia. Ennek a sajátosan mai magyar hangnak a megszó’.-alta- tója volt a -kelenföldi ének- és zene­kar november 16-án este megtartott zenés istentisztelete. Az énekes-zenés istentiszteletet Gárdonyi Zoltán korálelőjátéka, gyü­lekezeti ének és oltári szolgálat ve­zette be. Az egyes müvek előtt gyüle- kezetszerű prózai bevezetést hallot­tunk a müvek mondanivalójáról. Ezek a bevezetőszavak az eredet és a- mű­vészeti értékelésen túl arra kívántak rámutatni: az egyházi zenét hogyan hallgassák a hívek, hogy az hitüket gazdagítsa és lelkűk épülésére szol­gáljon. Az olt-árj szolgálat után a kelenföl­di egyház karnagya és orgonistája, Sulyok Imre 92. zsoltárát hallottuk ének- és zenekarra, mezzoszoprán szólóval és orgonakísérettel. A szólót Kutrucz Éva énekművész tanárnő énekelte remek énektechnikával. Su­lyok e zsoltárában is kifejezetten ma­gyar. A dallam-kincse jellegzetesen népizenei gyökerekre mutat, a feldol­gozás is a mai magyar stílust követi. Rengeteg invenció, változatosság, a szöveget követő zene pergő esemény­lendülete felszólítás a gyülekezet felé: Mely - igen jó az Úristent dicsérni, fel­ségednek, oh Uram, énekelni! Az or­gona kíséretet Peskó Zoltán orgona- művész játszotta. Ezután Sulyok Imre, a nagy ma­gyar zeneszerző, Kodály Zoltán orgo- namiséjéből két részletét adott elő a Prelúdiumot és az Agnus-t. 1-Iaíig- színben g.azdag és stílusos volt az előadása, A következő mű Gárdonyi Zoltánnak Balassa Bálint '»Adj már csendességet« c. versére, szoprán és mezzoszoprán szólóra és zenekarid írt istenes éneke volt. A két szólista szó.- lámái kedves egyszerűséggel fonód­tak" össze: előbb könyörgésbein és kö­zös imában, majd üdvössége felőli nyugtalanságában, végül pedig, bátor bizakodásában. Molnár Éva, és Kut­rucz Éva meleg hangon szólóitak a hallgatókhoz. Ezt követte Sulyok Imre alapos előadásában Kapy-Králik Je­nő a »Térj magadhoz drága Sion« kezdetű ének dallamához írt orgona­fantázia. Végezetül pedig Sulyok Imre má­sik zsoltárfeldolgozását hallottuk. E kantátának is nevezhető m'ivet a szer­ző Sík. Sándor versben fordított zsol­tár szövegére írta. E tónusában ki­váló művet Magyarországon először itt mutatták be; reméljük, nem utol­jára hallottuk. Az énekkar ezzel a szolgálatával az élvonalbeliek mellé sorakozott A ze­nekarnak még sok kezdeti nehézséget kell leküzdenie. De kérjük őket, új erővel és Istentől kapott lendülettel folytassák munkájukat, hogy szólhas­son a mai magyar szivekhez az egy­ház éneke, hogy a magyar földről hálazsoltár zengjen az örök Isten di­sebb szüreteiben nevelte és tanította növendékeit a krisztusi, felebaráti sze­retet és irgalmasság parancsa sze­rint s éppen a szegény néposztály gyermekeit juttatták igy -magasabb fokú végzettséghez. . A Liba-non-hegység keleti oldalán 1952. tavaszán kezdték meg a misz-' szió új iskolájának építését a kereszt, Dávid-csií.aga és a -félhold jegyében. A fenti híradást a Kirche und Maim című lapból vettük és megállapítjuk, hogy a közelkeleti keresztyén misz- sziónak ez a legújabb fejlődése szin­tén belevilágít a közelkeleti politikai helyzetbe. Nem egyéb, mint jel az egyház életének területéről a felől, hogy az angol-amerikai gyarmati el­nyomást az arab népek nem akarják tűrni s a keresztyénségböl is annyit akarnak beengedni, amennyi feltehe­tően független a jelenlegi nyugati imperializmus befolyásától. MEGNYÍLT AZ ÖKUMENIKUS FŐISKOLA Megkezdte munkáját a Bossey-I Ökuménikus Intézet (Svájc) keretébe az ökuménikus Főiskola. A főiskola a genfi egyetem teológiai fakultásával áll kapcsolatban és az Egyházak Vi. lágtanácsa létesítette. 'Célja: hogy va. lamennyi fakultás hallgatóit, de külö­nösen a fiatal teológusokat alaposan kiképezzék az ökumenikus kérdések ismeretében. A tantestületet különböző országból meghívott vendégelőadók, a genfi teológiai fakultás professzora! és az ökumenikus tanács munkatársai alkotják,. Velem cselekedtétek! Istenhez, Krisztushoz csuk másokon, embertársainkon keresztül jutunk. Nem lehet Istenhez közeledni máskép­pen, csak ügy. ha másokban felfedez­zük üt. Istennek nincs szüksége a mi ajándékainkra, áldozatunkra. Isten sok­kal egyszerűbben rendette be életün­ket: nem a tömjénjüst egekbe szálló illata, hanem egy pohár víz a szüksé­ges dolog, amit másoknak nyújtunk. Gyakran elfelejtkeztünk arról, hogy a szegényekben, a nincstelenekben Jézus maga követel igazságot. Éppen az Ö nevében leit volna jogunk. és kötelességünk ezt megcselekedni. El­mulasztottuk: száz és ezer lehetősé­get adott elénk Isten. Száz és ezer arcban közeledett kószánk, hogy »ve­lem cselekedjétek« meg. Napjainkban átremeg a levegőn a háború félelme. Sqk-sok édesanya és édesapa gondol aggódva gyermekére. A háború sehogyan sem fér össze ke- resztyénségünkkel. Arról van itt szó, hogy tudnánk-e gyilkos fegyvert ra­gadni Krisztusra? »Velem cselekedté- iek meg...« — és az ember kétségbe­esetten gondol a romok alá temetett ártatlan gyerekekre, anyákra és vég­telen elkeseredéssel gondol a sán­tákra, vakokra, bénákra, összeroncsolt testiíekre, a háború áldozataira. »Ve­lem cselekedtétek Egyszersmindenkorra tudnunk kelt, hogy mindenkor Krisztussal cselek­szünk. Számunkra ezért néni tehet kü­lönbség ember és ember között. A ke­resztyén ember Krisztust keresi, és tudja, hogy Ö a »másik«-ban van. Ez, a tény megsokszorozza feltlősségün- kel - az emberek iránt. Minden ember drága, minden ember érték, minden emberért dolgoznunk kelt, szeretnünk kell őket és jót t(gint velük. Ahogyan Krisztus csodálatos szeretete megmu­tatta nekünk. Rédei Pál (prédikáció részlet.) csosegere! Trtjtler Oábor Szombat esti közös imádságunk ISTEN NÉPÉNEK BÉKESSÉGE USAIAS 35:3—10. A ma esti közös imádkozásunk a próféták prófétájának könyve alapján Isten csodálatos hatalmát és ajándékát tárja elénk. Milyen nagy boldogság lehet járni a »szentség útján* (8. v.), amelyen tisztátlari nem járhat. Nem járhat ott semmiféle kegyetlen vad, hanem csak a »megváltottak!« A békesség teljes megvalósulásának szép jellemzései ezök a szavak. Ha van békesség, nincs farkas és- bárány, nincs űr. és szolga; . egyforma min­denki: ártatlan és jó, minden embertársát szerető. Uram, Istenem, imádko­zunk mindnyájan a teljes békesség állapotáért. VALLJUK MEG, hogy. sokszor mi is békétlenséget okoztunk: családtagjaink között éppen úgy. mint munkatársaink közölt, — akiket szeretünk. Mennyivel inkább azok között, akik távolabb áll­nak tőlünk. ADJUNK HALAT, hogv Isten ad alkalmakat hibáink meglátására, KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten népe 'lehessünk, tudjunk áldozni . és szenvedni a békesség megvalósulásáért. A békességért való vágy száguld.jón végig a világon és forrassza egybe a különböző nyelvű és színű népeket!' Szuchovszky Gyula BIBLIA - OLVASÓ November 23. Vasárnap Jeremiás 14:8. Jelenések 7:18, Isten a ha,'álfái lezárja azt az életet, amelyhez annyira ragaszkodunk.- Mi lesz azután?' A -régi semmiesetre sem. Újat kezd majd velünk az Isten. Vagy a kárhozatban, vagy az- öröké’etben. Isten népének meg van a reménysége arra, hogy ez az új élet áldott és békességes élet tez. Legyünk szüntelen készek -engedelmeskedni . Isten hívó szavára. (Olvasd még: Ezsaiás 65:17—19, 2d—25. Jel. 3:14—22.) November 24, Hétfő. Zsolt. 16:6, Jel. 7:15. Mi lesz .az. osztályrészem a halál után? Csak a porrá levés? Isten igéje azt mondja, hogy kies hely vár reám Isten királyi széke előtt. Az Istennel való'állandó együttlét teszi -majd áldotta osztályrészemet. (Olvasd rnég: I. Thess. 5:1—IQ. II. Péter 1:1—11.) November 25. Kedd. Zsolt. 13:6 Apcs. 8:39. Tudok-e örülni annak, hogy Isten az én számomra örökséget tartogat a > halál után? Öröm nélkül hamar megkeseredem és lemondok arról, amiért Isten az ö egyszülött fiát adta Az ö-rökélet felé néző emberélet szünte­len öröm. (Olvasd még: Zsidó 12:12—17. II. Péter 1:12—21.) November 26. Szerda. Ezsaiás 59:21. Jel. 18:9, Aki egyszer bizonyos lett arról, hogy Isten örökséget ad majd szá­mára a halál után. nem tudja azt. elhallgatni, hanem tovább adja. Öröm­hírt vivő szolgálatában nem ismer akadályokat. Nem kötik meg a földi dolgok és javaik sem. Ezeken tül látja annak az örök értékét, amit Isten nyújt majd. „ (Olvasd még: Jel. 3:7—13. Zsidó 10:32-39. II. Péter 2:1—11.) November 27. Csütörtök. Zsolt. 33:20. Zsidó 6:19—20. Életünk feszült várakozásának egyetlen pontja Isten-e? Tudnom kell, hogy szolgálatra megbízott sáfár vagyok. Várakozásomat a bizalom és a reménység töíti-e be? Boldog leszek, ha Isten hívó szava egészen készen talál. ' (Olvasd még: Máté 25:14—30. II. Péter 2:12—22.) November 28. Péntek. Zsolt. 16:10. Lukács 20:35—36, Minél közelebb visz Isten a, végső dolgokhoz, annál nagyobb bizo­nyosságként kell éljen bennem, az, hogy Isten gyermeke vágyók. A halál tornácában csak azok lemégn-ek.. akik nem tudják, hogy Isten Krisztusban mit tett érettük. (Olvasd még: Zsidó 10:32—39. II. Péter 3:1—10.) November 39. Szombat. !. Mózes 24:40. János 19:5. Az egyházi év utolsó napján, az örökélét reménységének birtokában, Isten dicséretén kívül némuljon el minden az ajkunkon. Aki nagy dolgokat cselekedett velünk és tudtunkra adta irgalmát és kegyelmét, vegyen dicséretet tőlünk megkegyelmezejt bűnös népétől mindenkor. (Olvasd még; Zsidó 12:22—29. Jeremiás 31:31—34.'II. Péter 3:11—18.); Jurányi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents