Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-11-16 / 46. szám

2 EVANGÉLIKUS ELET ms Luther és Kálvin életének tanítása KoHayam, Travancore A feni! címen — különválasztva — két cikk jelent meg Tóth Endre ref. teológiai akadémiai tanártól Az Ut című ref. hetilap okt. 2Ö-I 43. és nov. 2-i 44. számában. A két összefüggő cikk némely megállanítása néhány megjegyzésre kényszerít. Az ilyen »néoszerü« formájú refor- máétól megem'ékezéseknek, cikkeknek veszedelmes kísértése, hogy tőbbé- kevésbbé elnagyoltak maradnak és rendszerint nem emelkednek túl bizo­nyos közkeletűvé vált szétemnV ismé­telgetésén. Ha már a cikkíró nem is tekinti feladatának, hogy az ezekben rejlő tévedéseket, egyoldalúságokat Helyreigazítsa, arra azonban vigyáznia kellene, hogy maga is el ne kövessen ilyen hibákat, kü’önösen, ba azok igaz­ságtalanságukban bántóak is. Samos, Tóth Endre ugyancsak beleesik ebbe a hibába. Luther reformációjára vonat­kozó megáilapítása'ban is vannak pon­tatlanságok. De különösen bántó az, ahogyan Kálvin munkáját Luther mű- vének leértékelésével igyekszik ki­emelni. Megszokott dolog, hogy református testvéreink Kálvin reformártó'át úrrv szeretik feltüntetni, hogy ő Luthernak »félúton megakadt« munká’át »követ­kezetes« befejezéshez juttatta, helyre­igazította és hiányait kipótolta. Nap­jában ennek a felfogásnak ad hangot Tóth Endre is. De különös módon azt mondia, hop Luther előbb elkezdett munkája Kálvin számára nem csuoán előnyt jelentett, amennyiben tudniillik »sok eszmét készen kapott, nem kel­lett minden részében úgy megtusakod- nií, mint Luthernek — de nagy hát­rányt is, mert saiát látását, eszméit szükséakénven beiotnásoltn. nátol'a a Wittenbergböl kiindult s Kálvin hazá­jába, Franciaországba is átterjedt re­formáció. Am Kálvin az előnyt jól fel tudta használni s a gátlásokon is ke­resztül tudott jutni.« Luther reformá­ciójának a nagy hiánvát és »megtor­panását« pedig abban látia, hogy meg­maradt az egyén lelki felszabadításá­nál. »Az epén hitének szabadságát, erre a szabadságra való jogát hangoz­tatta — de mepédésére nem volt média- Nem pedig azért,_ mart a véde'met külső tényezőktől: a fejedel­mektől várta. Nem tudott kialakítani olyan közösséget, olyan új egyházat, amely együttes akarattal tud megáltani a páoaság hatalmával szemben. Nem tudott, mert bármily belső megrázkód­tatás átélése után is: az emberből, az egyes emberből indult ki s a közösség ügyét újra csak egyesek kezébe _ tette le. így a reformáció további Jitja _ a fejedelmektől, országgyűlésektől, va‘a- tn'mt epéb, mindenesetre hatalmi té­nyezőktől is megszabott s következés­képpen rettentő vallásháborúk zűrza­varán vezetett tovább.* Az Institu- tio-ró! pedig ezt írja: »Ami ebben a munkában több, mint Luther refor­mációja, ami valóban^ korszakalkoto, ami most már — a pápaság megma­radása ellenére is — végleg megdönti a középkori egyház zsarnoki uralmat az, hogy ő nem marad meg, mint Luther annál a kérdésnél: Hogyan ta­lálhatom meg — én az ember — a kegyelmes Istent? E munkában Kálvin egész lelke kitárul: kibontakozik be­lőle az állam eszméje, mely szabad­ságban és békében egyesíti a népedet. így lett Kálvin, a reformátor — poli­tikussá, a szó igazi értelmében.« Nem célunk felekezeti polémia, vagy akár vita kezdése Ilyesmire nincs szükség. De éppen ezért egymás meg­becsülésével kerüljük is az olyan meg­nyilatkozásokat, amelyek ilyesmit el­indíthatnak. Megjegyzéseink tehát csu­pán az egymás jobb megismerését es megértését kívánják szolgálni. Először is nem helytálló az, hr»p Luther megmaradt annál a kérdésnél: hopan találom meg a kegyelmes Istent. Ez csak a kiinduló pont volt számára. Az égvéni üdvbizonyosság természetesen igen fontos Luther szá­mára, de nem volt ő olyan individua­lista, amilyennek Tóth Endre tünteti fel. Teológiájában, képességében és ezek gyakorlati következményeiben egyaránt rendkívül fontos helye van az egyháznak, mégpedig különösen is az egyházi közösségnek. De Luther elkerülte azt a kísér­tést, hogy az egyházat a pápaság mintájára hatalmi szervezette tegye. ö éppen az evangélium tisztasága érdekében küzdött azért, hogy az egyház egy­ház maradjon, tehát ne igényeljen magának semmi olyasmit, ami a világi felsőbbség, az állam feladat­körébe tartozik. De nem bízta az egyházat az állam védelmére sem. Az igaz, hop a feje­delmek segítségét az egyház újjá- rendezésénél igénybe vette, de csupán azért, mert ők a keresztvér egyházi közösség legtekintélyesebb, eredmé­nyes cselekvésre legalkalmasabb tag­jai voltak. Ezt azonban csak átmeneti szükségmegoldásnak szánta Luther, amíg az önálló evangélikus egyház­kormányzat kialakul. Az már az 5 szándéka és akarata ellenére történt, hogy a fejedelmek utóbb a segítő szol­gálatból jogot formáltak s az egyház­kormányzat hatalmát magukhoz ragad­ták. De még így is egészen indokolat­lan az a burkolt vád, mintha a vallás- háborúk valamiképpen a lutheri retor- máció területén kialakult úgynevezett fejedelmi ephá-rkormányziat következ­ményei volnának. Az kétségtelen, hop Kálvin Luther­hoz kénest jelentős többletet mutat fel politikai és társadalomformáló aktivi­tás tekintetében. Más kérdés azonban, hop egyes konkrét esetekben melyiküknek a magatartását tartsuk helyesebbnek. Ha pé'dául Kálvin javára tudjuk be, bogv ő Genfben megterem­tette a »nagy haladást jelentő modem kapitalizmust«, — vájjon el keli-e akkor ítélnünk Luthert azért, mert 5 viszont a kereskede'em és uzsora el­leni küzdelmével a kapitalizmus ellen­ségének bizonyult? Lehet ezt bizonyos szempontból maradlsáynak minősíteni, de másfjiő’ Luther ebben és még más vonatkozásban is igen nagy szociális felelősségérzésről tett tanúságot. Nem látszik célravezetőnek, ha Lu­ther és Kálvin reformációjának egybe­vetésénél minden esetben egyúttal értékítéletet is akarunk mondani. Mind a két reformátor müve sajá­tos veretű; jelentős közös alap és közös kincs mellett olyan eltéré­sek is vannak köztük, amiket csak a mélyebben rejlő előfeltételek kü­lönbözőségével magyarázhatunk meg, de semmi esetre sem azzal, hogy egvikük elakadt a félúton, a másöc ellenben következetesen vé­gigjárta az utat. Mi, késői utódok, sajnálhatjuk, hogy a két reformá­tor sohasem találkozott és ismerte meg egymást személyesen. Ha ez megtörtént volna, talán reformá- tori munkájuk is egy mederbe te­relődhetett volna. De nem így tör­tént, s a történeti tényeken mi már nem Változtathatunk, azokat ter­mészetesen el sem leplezhetjük. Nekünk tehát kölcsönösen tudomásul kell vennünk a reformáció két főirá­nyának a reformátorok által kja'akí- tott sajátos vonásait és a másiknak lekicsinylése nélkül meg kell becsül­nünk a saját értékeinket s azokkal a kölcsönös békességet szolgálva helye­sen élnünk. Dr. Wiczián Dezső Ismeretlenül csengenek ezeknek az indiai városnak, illetve tartománynak nevei a magyar fülek számára. Azt hiszem, nemcsak a magyar, de általá­ban európai ember is alig ismerhette eddig ezeket a neveket. Korunk nagy egyházi feladatait megvalósító öku­menikus mozgalmak azonban, az Egy­házak Világtanácsában epesült erők, munkájuk révén közel hozzák min­den keresztyénhez, az ötvilágrészen elszórtan élő protestáns egyházakhoz ezeket a neveket. Eddig úgy tekin­tettünk Indiára és egész távol Kelet­re. mint amelyik messze van tőlünk és idegen. Az európai vagy amerikai egyházak misszicj területet láttak el távoji országokban és igyekeztek is úgy feltüntetni ezeket, mint üres te­rületeket a térképen, ahová elmenni, aho! Jézus Krisztust hirdetni áldoza­tos feladat, vagy kalandos expedíció. Távol-Kelet helyzete és epházi helyzete is — a mi nemzedékünk tanú erre — a második világhá­ború alatt és után gyökeresen megváltozott. A régi missziói te­rületen ifjú, erős, egyre gyarapo­dó egyházak élnek ma, olyanok, amelyek a körülöttük kialakuló új világban, népűk szabadsághar­caiban jó alapot, erős támaszt, GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: november 16. Szentháromság utáni 23. vasárnap. Igék: Máté 22:15-22. Filipp: 3.17-21. Liturgikus szín: zöld. BUDAPEST Az Evangélikus Teológiai Akadémia békebizottsága a budai és a pesti evangélikus egyházmegyék Irtlkészi munkaközösségeivel együtt november 13-án délelőtt, 10 órai kezdettel a Teológiai Akadémia dísztermében (VII., Gorki j-faso- 10—21., II.) béke­értekezletet tart. Az értekezleten részt vesznek dr. Vető Lajos és Dezséry László püspökök is. PESTI EGYHÁZ Zuglóban nov. 16-án délután 4 óra­kor szeretetvendégség lesz Danhauser László budahegyvidéki lelkész előadá­sával. Józsefvárosban nov. 8-án volt sze retetvendégség a Karácsony S.-utca körzetében. Nagy Gyula dr. teol. akad tanár szolgálatával, Angyalföldön is nov. 16-án délután 5 órakor lesz szeretetvendégség a Fóti-úti alagsori gyülekezeti teremben Előadást tart: Dezséry László püspök, bibliamagyarázatot tart Dr. Molnár Gyula.. Kőbányán, a Kápolna-utcában a nov. 16-i. délután 5 órakor kezdődő szere­tetve« dégségen Bogya Géza aszódi lel­kész tart előadást. A kőbányai és ferencvárosi lelkész­körök közös üj bibliaórája minden hétfőn este 7 órakor az új valéria - telepi ref. gyülekezeti teremben lesz RÁKOSPALOTA Szeretetvendégség lesz november lfi-án Blázy Lajos újpesti lelkész szol. gálatával. 23-án a presbiterek és csa­ládjaik részére lesz szeretetvendégség November 24—29. között csendes hét lesz Koren Emil szolgálatával. ÚJPEST » Az újpesti gyülekezet rákospalotai gyülekezti tagokat látott vendégül no­vember 2-i szeretetvendégségén.. RÁKOSSZENTMIHÁLY November 2—5. között Sr.hotz László »Halál és feltámadás« címen tartott sorozatos igehirdetést nagy lá­togatottság mellett. PAPNÉ ÖSSZEJÖVETEL 1952. november 4*én tartották' a nagybudapesti papnék havi szokásos összejövetelüket a Puskin-utcai püs­pöki székházban. A több mint negy­ven papné részére Sztehlo Gábor lel­kész tartott igemagyarázaitot, majd a szeretetintézményekről vetítettképes előadást. ( CSORVAS A reformáció emlékünnepét az evan­gélikus templomban tartották. Az ün népi beszédet Aranyi József orosnázi esperes-lelkész tartotta. Utána dr. Tö­möri Lajos református lelkész írás- magyarázatot tartott. Tátrai Károly evang. lelkész imádságával ért véget az ünnepség. ACSA November 16-án, fél 10 órakor kez­dődő istentisztelet keretében ünnepli a gyülekezet a templom szentelésének 200 éves évfordulóját. Az igehirdetés szolgáltatását Dezséry László püspök végzi. A díszközgyűlés után a paro- chián a presbitérium részvételével közebéd lesz. Délután Válint János, a Pesttnegyed esperes szolgái. BUDAI EGYHÁZKÖZSÉG A budai egyházközség: dr. Somogyi József egyházmegyei, felügyelő és Vá- rady Lajos esperes elnöklete mellett presbiteri ülést tartott, amelyen dr. Velő Lajos püspök is megjelent. A presbitérium foglalkozott a budahegy- vidéki lelkész! kör önállósításának kérdésével, amelynek előkészítésével, megbízta az elnökséget, illetve a jog­ügyi és pénzügyi bizottságot. Ez alka­lommal köszöntötték Sréier Ferenc lelkészt budai '.elkészi szolgálatának 10 éves fordulója alkalmából. A pres­biteri ülést szeretetvendégség követte, melyen Várady Lajos esperes tartott előadást »Egyházunk mu-ltja és jöven­dőiét címen. Az előadáshoz kapcso­lódva dr. Vető Lajos püspök rövid be­számolót adott legutóbbi németországi útjáról. BUDAI EGYHÁZMEGYE November havi Udkészi munkaközös­ségi ülésén a lundi konferencia anya­gával foglalkozott, továbbá bírálat alá vette az Evangélikus Elet és a Lelki- pásztor tartalmát. A lelkészi munka- közösségek számára előírt anyag egyes témáit kiosztotta a lelkészek között előkészítés céljából. Köszöntötte Sréter Ferenc lelkészt, budai szolgálatának 10 éves és Komjáthy Lajos óbudai lel­készt lelkésszé szentelésének 20. évfor­dulója alkalmából. CSEPEL November 8-án, szombaton este sze- retetvendégiséget tartott a gyülekezet. Dr. Pálfy Miklós teol. akad. dékán elő­adását a bibliafordításról nagy érdek­lődéssel hallgatták a hívek. Ruzicska Márta énekszámokkal működött közre mély hatást keltve. IRSA Az insei evangélikus egyházközség­ben október 27 és november 2 között igehirdetési sorozatot tartott Olt Vil­mos lelkész. Egész heti igehirdetésé­nek alapiigéje J. Móz. 3:8, 9. volt. Az igehirdetés összefoglaló kérdése: »Em­ber, hol vagy?«« Minden reggel 8 órákor reggeli áhítat, este fél 7 órakor pedig ébresztő igehirdetés volt. Nap­közben beteglátogatás és magán­beszélgetések. Tekintettel arra, hogy a gyülekezet­ben. még ilyen igehirdetés sorozat nem volt eddig, a templomot esténként megtöltötte a híveik serege. Számuk 500—700 között mozgott. A reggelű áhítatokon 40—60 volt a hívek szárna. A befejező úrvacsorái szolgálaton 222 hivő járult az ür asztalához. A ré§zt vevők jórészt nők voltak. A sorozatos- igehirdetés alkalmából tartott offer­torium összege: 1400 forint. Az igehirdetési sorozat munkájának folytatásaként a már meglevő biblia­körökön kívül új bibliakörök alakul­tak. PAHI Az egyházközségben, valamint Kas- ka-ntyú és Kisbócs-a leányegyházközsé- gekben igehirdetés-sorozat lesz. A szolgálatokat Józsa Márton és Szent- pétery Péter lelkészek, valamint Sik- ter András esperes látják el. Kántort keres a gyomai evangélikus egyházközség mellékes keresetnek számító javadalmazással. Jelentkez­hetnek nők Is. Evangélikus lelkész! hi­vatal, Gyoma, Békés megye. Megvételre keresünk Luther-kabátot Cím: Ev. leik. hivatal, Budapest. XI.. Bocskav-út 10 A Luther Márton Intézet átalakítás miatt Pesten átutazó lelkészek szá­mára nem tud lakást biztosítani. RÁKOSKERESZTÚR Az egyházközség 200 éves templom­szentelési emlékünnepét november 16-án tartja. Igét hirdet Kemény La­jos, a pesti egyházmegye esperese. Az istentisztelet 9 órakor kezdődik. Utána díszközgyűlésen emlékeznek meg a gyüiekezetaiapitók' kétszáz esztendő­vel ezelőtti letelepedéséről. November 16-án, este 6 órakor Csepregi Béta missziói lelkész evangé- lizációt kezd, mely 21-én, pénteken este zárul. ÉVFORDULÓ Dr. Gyónt Ferenc evangélikus egy­házunk budapesti volt híres főgimná­ziumának egykori és 43 esztendőn ke­resztül kiváló magyar-latin-görög- szakos nyelvtanára s nyugalmazott c. igazgatója, kelenföldi evangélikus egyházunk érdemes presbitere, Isten kegyelméből most töltötte be boldog és szép családi körben, jóságos és fáradhatatlanul munkás életének 70. esztendeiét. Isten áldását kérjük továbbra is még számos esztendőn át áldásos és mun­kás életérel HÁZASSÁG Gitta József & Pilinszky Mária, akiknek nevét több gyülekezetben c i gánymi ss zfób a n végzett munkás-, ságukró! jól ismerik, november 9-én ■a naigytarosai templomban kötötték, meg egyházi házasságukat. Jelen­leg mindketten a Luther Márton In­tézet- kánfonképző tanfolyamának részvevői. SZÜLETÉS Kuczman Pált és feleségét Isten e’ sn'szülött fiúgyermekkel áldotta meg. ki a szent keresz-tségben a Miklós ne­vet kapta. Sikter László budafoki segédleíkész- nek és feleségének Kuchta Jolánnak házasságát Isten fiúgyermekkel áldotta meg. HALÁLOZÁS Jónás Lajos my. esperes, -a gyanas- diási betmósEziió otthon gondnoka október 17-én, 65 éves korában várat­lanul elhunyt. Kapemaumból haza­felé tartva délután hirtelen összeesett és szív-bénulássa-l meghalt. Jónás La­jos a muraközt vend evangel: leis-s ág - ból került fel a pozsonyi teológiára, Gáncs Aladárnak, Szántó Róbertne,k volt évfolyam-társa. Hosszú időn át szolgált előbb mint lelkész, majd zalai esperesként a batlatonime-ntt-i dörgicsei gyülekezet-ben. Azok közé a lelkészek közé tartozott, akiket gyülekezetének határain túl, minden ismerőse becsült és szeretett, mert teljesen egybe tudott forrni a falu életével. Nyugdíjba vo­nulása után Gyenesdiá-sra -költözött, a-hol gazdasági tapasztalataival és fá­radhatatlan szorgalmával munkálko­dott belmóssziói otthonunknak, Kap«"- naum-nak fejlődésén. Az utóbbi Idők­ben sokat küszködött munkától kifá­radt szívével. Aki-k tiszteletet ébresztő ősz fejére, gyermekien derűs -kedélyé­re, példaszerű becsületeességére. ió szivére és mindenki szánt-ára kész vendégszeretetére emlékeznek, emlé­kezzenek arra is, hogy az ő élete is el volt rejtve Krisztussal az Istenben. Id. Homola István, nvug. ev. lelkész rövid, d-e súlyos betegség után októ­ber hó 26-á-n szolgáló életének 88. évében az Urban csendesen elhúnyt Evangélikus teológusok jövendő lel kész! könyvtáruk számára teológia! é-c evangéliumi könyveket, illetve füzete­ket vesznek.. Cím: Szépfaíusv István. Budapest. II., (Pesthidegkút), Báthory László-út 8. hűséges fegyvertársat jelenthet­nek. Egyházi szempontból pedig ezek 38 ifjú egyházak elsősorban Isten mun- kájáról adnak tanítást Nyugat egyhá­zainak arról, hogy Isten Igéje, ame­lyet Nyugatról jött misszionáriusok hintettek el közöttük, kiosírázott, szárba szökkent: fejlődésnek indult, önállóvá lett. Másodszor: a maguk talpán álló, saját lábukon járó _ ifjú egyházak példaként, »e világ látvá­nyosságaként« élnek ma minden egy­ház szeme előtt. Első alkalom' az ökumenikus moz­galmak történetében, hogy ázsiai ia« lajon találkoznak a különböző pro­testáns egyházak ifjai, és ezen a ta­lálkozón Ázsia országai lesznek több­ségben. Az ifjúsági konferencián, amelyet december 11-tői 25-ig ren­deznek Kottayam _Travancore-ba_n mintegy 350 résztvevő lesz, akik kö­zül 250, 30 éven aluli fiatal. E tekin­télyes számból csupán 30 az európai és 32 az amerikai résztvevő. A gyű« lés elnöke Pereira L. ceyloni lelkész, aleinöke Lim Peter mailayai, titkára dr. Simon K. M. kottayami szövetsé­gi tagok. A vezetőség megválasztá­sából is látszik az,, hogy a kele'i ifjú egyházak a gyűlésen döntő szót kapf nak. Az előadók között is a legtöbb aZ ifjú egyházak tagjai közül kerül ki. De ott látjuk dr. NiemöUer Martin né­met lelkész nevét is, Nyugat egyik legnagyobb békeharcosáéit. A gyűlés részvevői a Világszövef-; *ég ülésein kívül megismerkedhetne1!« India parasztságával A gyűlés veze­tősége gondoskodott arról, hogy kap« csolat épüljön ki a falusi lakosság és a gyűlés tagjai között. A gyűlés ide­jére esik- India keresztyén egyházá­nak 1900 éves jubileuma is. A hagyo­mány szerint Tamás apostol járt. itt és az ö igehirdetése alapján indult el az indiai egyház. Ez a Keresztyén Ifjak Világkonfe« renciájának immár harmadik világ- gyűlése. Ez alkalomból az Egyházak Világtanácsának Ifjúsági Osztálya arra kéri a tagegyházakat, hogy hor­dozzák imádságaikban ezt a gyűlést Lapjában rövid imádságszöveget is közöl, melyet mi is olvasóink elé adunk: »Oh Uram Te adod az ember éle­tének reggelét, delét és estéjét, ké­rünk, áldd meg ezt az Ifjúsági Kon- ferenciát, melyet a Te nevedben hív­tak össze. Bár csak mindazok, akik idejönnek, megoldott kétségekkel és megújult hittel távozhatnának; félel­mük eltűnjék, bátorságuk növekedjék, céljaikban megerősödjenek, bűneik száműzet (essenek, szívük lángra lob­banjon Jézus Krisztus, a mi Urunk által.* Mumcz Frigyes Készülj az Ige hallgatására! Szentháromság u. 23. vas. II. Thess. I, 3—10. A mai vasárnap üzenete az Ítélet. Célja az, hogy méltóknak ítéltessünk Isten országára. Ez az ítélet akkor következik be, amikor Jézus az ő ha­talmának angyalaival megjelenik az égből. Pál apostol annak a meggyőződé« sének ad kifejezést, hogy a thessalo- niikabehek reménységgel várhatják az ítélet napját, mert hitben, feleb.aráti szeretetben és türelemben kitartottak az üldözés és 6zorongattatás között. Akik pedig nem ismerték Istent és nem engedelmeskedtek Jézus evangé­liumának, ugyancsak elveszik ítéleíü- ket. Örök veszedelemmel fognak la­kóin:, mondja Pál apostol. A thessalonikabeli gyülekezet hite, az egymáshoz való szeretet felettébb megnövekedett és bővölködött, Pál és társainak szíve hálaadással telik , meg e fölött, és dicsekednek az 5 hitük­kel a többi gyülekezetben. És amikor e dicsekvés a mai napon hozzánk is eljut és minket is elgondolkoztat, meg keli kérdeznünk, miképpen állunk mi ezzel a kérdéssel? Van-e reménységünk az ítélet nap« jához? Él-e Krisztusba vetett hit ászt« vünkben* megnövekedett-e az? , Lakó« zik-e szívünkben felebarát! szeretet? Van-e lehetősége arra, hogy bővöiköd- jék? Kitartóknak, állhatatosaknak bi« zonyulunk-e hitünkben és szeretetünk-, ben? Nem fogjuk-e meg a dolog köny« nyebbik végét, hegy hit, szeretet, tü­relem helyett átmegyünk az ííélgetésbe és magunkhoz ragadjuk Isten ítélő! jogát, amikor mi akarjuk ítélni , az Istenben nem hívő, Krisztus evangé­liumának nem engedelmeskedő em- heri? Hitetlenül ííélgetrd nem valami vonzó, de nem is keresztyén. Az ítélet napjára tekintve a mi kér« désünk az: van-e hit. szeretet és tűre« lem szívünkben? A hiteti een emberrel szemben legfeljebb a íigyelmeztélés a mi feladatunk, az ítélet Istené. Miképpen tekintesz te Isten ítélete napjára? Gyöngyösi Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents