Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-11-16 / 46. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM

Egyes szám ára: I forint 40 fillér

1952 NOVEMBER 16.

Lilje püspök válasza Mitzenheim püspöknek Németország: egysége kérdésében

Az E. P. D. szeptember 19-i száma közli D. Mitzenheimnek, a . thüringiai tartomány püspökének dr. Liljéhez intézett levelét. Mitzenheim szeptember 10-én kelt levelét nemcsak saját nevében, hanem a thüringiai egyháztanács megbízásából intézte Liljéhez, a' 'Lutheránus Világszövetség új elnökéhez és a németországi Evangéliumi Egyházak Tanácsának helyettes elnökéhez. Levelében arra kér segítséget, hogy a jóakarat szolidaritásában lógjanak össze mindazok, akik Németország békéjére, és egységére törekszenek. Mitzenheim utalt a Szovjetuniónak a négy v'lághatalomihoz intézett azon jegyzékére, amelyben őket tárgyalásra hívja fel a Németországgal való békekötés és a német egység helyreállítása ügyében. Ehhez kapcsolódva hangsúlyozza: .»Legyen

segítségül, hogy mivel németek és németek között megkezdődött a tárgyalás, nyugaton is ■hallhatóvá és megszívlelendővé vállhasson hazánknak a kívánsága! Segítsen, hogy a két Németország közös, felhívása a világhatalmak felelőseit elérje, hogy azok végre a mi sokat próbált népünknek visszaadják egyetlen hazájukat és álljanak el attól a szándékuktól, hogy ugyanannak a szülőföldnek a gyermekeit egymással szemben felfegyverezzék.«

A thüringiai tartomány egyházi he- tilapja, .a Glaube und Heimat november 9-i száma közli Liíje püspök válaszát, valamint dr. Gustav W. Heine- tnann volt bonni miniszter válaszát, aki a Lilje püspökhöz intézett levél másolatát szintén megkapta.

Lilje püspök válasza

H. Lilje hannoveri püspök, a Lutheránus Világszövetség új elnöke így válaszolt Mitzenheim püspöknek:

»Igen tisztelt püspök úr, kedves Mitzenheim testvér!

Nem szükséges Önt afelől biztosítanom hogy levelének alapszándéka nálam teljes megértésre talált. Nem is történhet másként, mikor az egyház Urának parancsát helyesen érti, hogy igyekszik megtenni a magáét a béke fenntartása érdekéiben. Mindezt nem általánosságban teszi, hanem ott, ahol csak alkalom kínálkozik erre, a maga konkrét hozzájárulását adja a világ békéjénél» fenntartásához. Ehhez > hozzátartozik, hogy jóviszony legyen a népek között és hozrátar- • főzik mindenekelőtt annak a felismerése, hogy Németországnak mindkét fele úgy találkozhassék egymással, hogy a béke és az Offység minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben hclyre- állhasson.«

A továbbiakban Lilje. püspök kifejezést adott annak a fájdalmának, hogy milyen tragikusnak tartja Németország szétszakítottságát. Határozottan állástfogla! amellett, hogy egyik részről se hozzanak olyan döntést, amelynél a másik oldalon élő testvéreket felelősségtudattal ne vennék tekintetbe. Majd így folytatja:

»Biztosíthatom Önt arról, kedves Mitzenheim testvér, hogy mi, mint Nyugat-Németországban élő egyház, ebben a gondolatban egyek vagyunk. Éppen ezért tartottam helyesnek azt, hogy a német kép- viseloház elnöke fogadta a népi kormány delegációját és ézf a felfogásomat nyilvánosan is kifejeztem. Minden becsületes és hátsó gondolat nélkül folytatott tárgyalást, amely kelet és nyugat között folyik, feltétlenül örömmel kell venni. Számúnkra Nyugaton az a kötelesség, hogy mindep lafjcatirnat' kihasználjunk készségünk .hangsúlyozására, hogy valajmikcppen a mi Keleten élő testyéreinkkel való kapcsolatunkat fel ne áldozzuk. Az egyházak meg akarják tenni a magukét és mindent meg is kell tenniük azért, hogy az Í950-ben Weissensee-ben hozott határozatok megvalósuljanak. A tárgyalások elengedhetetlen feltétele az elfogulatlan igazságra eltökélt akarat.«

Lilje püspök levelét a következő szavakkal zárja: »Az a kívánságunk, hogy

„Krisztus szavát cselekedni is kell“

a világ és a háborús emlékektől meggyötört népek békéje fennmaradhasson, hogy mi Németországban békében és egységben élhessünk és hogy az egyház a Békesség Fejedelmébe vetett hitével azok között a népek között, melyek között szolgál, megtegye a magáéi a béke érdekében.«

Heinemann vála«M

Hemeitiaiin, volt bonni miniszter, aki Adenauer háborús politikája miatt lépett ki a nyugat-német kormányból, a kővetkezőikben válaszolt:

»Igeit tisztelt Tartományi Püspök Ur!

Hálás köszönettel vettem szeptember 10-én kelt levelét. Számtalan politikai gyűlésen fáradozom azon, hogy képviseljem azokat a kívánságokat, amelyeket Ön levelében kimondott. Ez a kívánság képezi éppen tartalmát annak a nagy politikai összekülönibözésnek, amely a szövetséges állam területén a bonni és . párizsi egyezmények! köt ül támadt. Levele nagy megerősítést jelentett számomra. Tegnapelőtt Rheudtben és tegnap Wiesbadenben »Az Európa egységéért létesített szükség szövetség« (Notgemeinschaft für den Frieden Europas) politikai beszámolóján kellett beszélnem és előadásomban nagyon jól tudtam jelhasználni az Ön levelét; különösen tegnap, mikor Wiesbadenben beszédem zárószavaiként a [ 3. tételt, mint az Ön orosz zónából jelt hangját szószerir.t olvastam fel, elmondhatom, hogy az a túlzsúfolt gyűlés hallgatóságárH különösen mély bér nyomást telt. Mit teszünk majd ezekül án Elbingerodeben. a zsinaton? — ez: a kérdésráll mostan elöltünk és én nagyon reménykedem abban, hogy testvéri 'módon egymásra találunk ebben a-kérdésben.«

Örülj szivem...

örülj, szivem,

Vigadj, lelkem.

Ékességed lelt a hit; Vacsorához, Mégy Jézushoz, Hivatalos vagy te itt.

Ha bűnödért Halálos bért Erdemletlél telkedre:

E szent asztal Megvigasztal S válik idvességedre.

Isten a magyar evangélikus szószékeken a békés élet Ígéretét prédikáítatja

December közepén kezdődik Becsben a békeszerető emberiség nagy találkozója. a népek békekongresszusa. A történelemben eddig nem ismert hatalmas méretű mozgalomnak, a békemozgalomnak képviselői jönnek itt össze a földkerekseg minden országának és nemzetének képviseletében. Akkor ül össze a népek békekongresszusa, amikor a mindinkább kiéleződő nemzetközi helyzet megrázó komolysággal veti fel a háború vagy béke kérdését. Akkor ü! össze a népek békekongresszusa, amikor a koreai események, a német keretszerződés, a japán különbeké, Malájföld. Kenya, a jugoszláv provokációk, a háború elkerülhetetlenségének sötét hangulatába sodorhatják az embert. És mégis akkor ül Össze; a népek békekongresz- szusa, amikor a kapitalista országokban- is egyre több tekintélyes politikus szakít a hallgatás politikájával és Franciaországban, Olaszországban és nem utolsó sorban Angliában, Nyugat- Németországban és Japánban is egyre erősebb tiltakozás az amerikai háborús politika ellen. Amikor mind magasabbra tör a rabságba döntött gyarmati és félgyarmati népek szabadság- vágya s amikor, mint az ázsiai és cserxlesóceáni országok békekongresz- szusa is mutatja, egyre erősödik a népek békevágya és a békéért vívott harca. Ennek a békevágynak és a békéért vívott harcnak rendíthetetlen kifejezője a Szovjetunió békepolitikája és az Egyesült Nemzetek Szervezetében a béke és a népek barátságának .helyreállításáért való példás kiállása.

A békemozgalom nem pártmozgalom, bariéin pártonkívüli demokratikus mozgalom, a háború elkerülésére irányul. A legkülönbözőbb embereket tömöríti, tekintet nélkül társadalmi helyzetükre, politikai nézetükre, vallásuk vagy filozófiai meggyőződésükre. Ezt fejezi ki a Béke Világtanács iro. dijának hivatalos közleménye: »A kongresszuson való részvétel nem jelent kötelező csatlakozást a béke híveinek mozgalmához: ez a küldöttekre, a vendégekre és a megfigyelőkre egyaránt vonatkozik

__Bármely

me

gállapodás, akárcsak egy kérdésben is, megkönnyíti más kérdések megoldását, előmozdítja a nemzetközi feszültség enyhülését.« A békemozgaiom és a bécsi népek kongresszusa is az

életért, a jövőért van és ezt a béke ■ biztosítja.

Evangélikus egyházunk Isten igéjére támaszkodik és Isten igéjéből táplálkozik, amikor egészében és egye- deiben is a béke hi vének vallja magát. Istennek az egyházon és az egyházban végrehajtott mindig új és új reformációjának gyümölcse, hogy ráébreszti áz egyházat arra a hivatástudatra. hogy az egyháznak nem a pusztulás, hanem a sarjadó és erősödő élet igenlése a feladata. Isten a magyar evangélikus szószékeken a békés élet ígéretét prédikáítatja. Hangoznia kell a békesség, az élet. az emberek közötti megbékélés prédikációjának állandóan, de különös erőteljességgel akkor, amikór a mi népünk is készül a III. Magyar Békekongres,szuson keresztül a népek bécsi békekongresszusára. Joliot Curie, a Béke Világtanács berlini ülésén azt mondotta, hogy »ezernyi gyűléssel, eszmecserével és találkozóval kell előkészítenünk a népek bécsi békekongresszusát«. A magyar népnek és az evangélikus egyháznak is ezernyi megnyilatkozással, hite és állásfoglalása megvallásával kell hozzájárulnia a béke ügyéhez. Á mi népünk ma munkával, terveinek teljesítésével és túlteljesítésével harcol a béke megvédéséért és megtartásáért.

Egyházunk és annak népe együtt^ érzéssel és bizakodással tekint a III. Magyar Békekongresszus, majd decemberben a népek bécsi kongresszusa elé. Effész népünkkel együtt reménykedéssel készülünk mi is a nagy alkalmakra. A küldöttek között ott találjuk az egyház papjait is. Teológiai Akadémiánk Békebizotts’ága a budai és pesti evangélikus egyházmegyék lelkészi munkaközössége november

13-án békeértekezleten méri fel a béke- _harc helyzetét, békefeiadatainkat és kötelezéseinket.

Hangozzék ezekben a hetekben és napokban tisztán és világosan Isten igéje, hogy egyházunk jó szolgálata odaállíthassa híveinket azok mellé, akik az életért, a jövőért és a békéért küzdenek. Imádkozzék az egyház papjaival és hivő seregével együtt a budapesti egyházi békeértekezlet, a III. Magyar Békekongresszus és a népek bécsi békekongresszusa sikeréért.

99Elhordozni“ vagy örülni?

A Hajdú-Szabolcsi egyházmegye rendkívüli ünnepi közgyűlés keretében november 5-én iktatta hivatalába Megtjer Lajost, újonnan megválasztott esperesét, A beiktatás a nyíregyházi templomban történt. Először úrvacsorái istentisztelet volt, melynek keretében dr. Vető Lajos püspök kiosztotta az úrvacsorát az új esperesnek és az egyházmegye jelenlevő lelkészeinek.

Az esperes székfoglaló beszéde eltért a szokásos székfoglalóktól. Mindvégig személyes vonatkozású, megrázó bizonyságtétel volt Krisztus szerete- téről és csodálatos munkájáról, amit az anvaszentegyházban szüntelenül végez. Krisztus kegyelme által megújult, új emberként akarja betölteni esperesi tisztét. Küzdeni akar azért, hogv egyházunk is megújuljon.

»Krisztus szavát nemcsak hirdetni, de cselekedni is kell — mondotta a többi között Megy er Lajos —, mert ezen az úton tűnik el ember és ember között a válaszfal. így tudok mindig örülni és szívből boldog lenni, amikor azt látom, hogy ma mindenki számára van munka és az építés korában szinte gombamódra emelkednek ki itt is. ott is gondos kezek és előrelátó építő- akarat nyomán munkát és kenyeret adó gyárak, munkáslakások, kultúr- otthonok és iskolák.«

»Értékelem és becsülöm a békét. Az, aki azért jött, hogy békességet hozzon és akinek feltámadása után első köszöntése a békesség volt, megkívánja tőlünk, hogy a békesség szolgálatában álljunk. Amikor az emberiség nagy része a béke megtartásán fáradozik és •

ennek megvédésére mindent megtesz, a mi kötelességünk a magunk helyén és a magunk eszközeivel, adottságaival szolgálni a béke ügyét, becsületes munkával, példaadó magatartással és buzgó könyörgéssel is. Csak egyet tehetünk: kívánjuk, munkáljuk és szolgáljuk a békét.«

Az új esperest elsőnek az egyházkerület, nevében Margócsy Emit egyházkerületi felügyelő üdvözölte s rámutatott arra, hogy olyan szórvány- lelkész került az esperesi -tisztségbe, akinek hűségét Isten azzal jutalmazta, hogy működése alatt gyüleker zete területén három templom épülhetett. Kérte Isten, áldását új beosztásában végzendő munkájára.

Kitüntették

Aiekszij moszkvai pátriárkát

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Aiekszij moszkvai pátriárkát 75. születésnapja alkalmából a Nagy Honvédő Háború idején és az utápa eltelt időszakban kifejtett kiváló hazafias tevékenységéért a Munka Vörös Zászlórendjével tüntette

Ez örömben.

Reménységben

Jézus ma hozzád jövök.

Asztalodnál

Lábam megáll:

Testem, lelkem újítsd meg.

Tisztogass meg.

Bűnből moss meg

Kegyelmedből Istenem

És a Sátán

Lelkem kárán

Nem örül, nem árt nekem.

E vacsora Égi módra

Engem véled összead,

Maradi bennem.

Benned engem

Hagyj . lennem, hogy áldjalak.

Csakhogy immár Bűntől elválj

S légy hűséggel Jézushoz: Halálával,

Váltságával

Minden bűnből feloldoz.

tlát jöjjetek.

Bűnös lelkek.

Orvosságot kik vártok!

Jézus lelke.

Szent kegyelme Kiarad. ma reálok.

Üj Zsngedező Mennyei Kar, 1743. Orvacsorai ének.

Lehel hallani a gyülekezeti tagok részéről ilyen mondatokat: • »Bizony sok a bajom; de Jézus Krisztussal el- hordozom ■ azt«, vagy ».nagy terhek alatt élek, de a hit erőt ad azok elviselésére«, vagy »már régen össze- roskadtam volna, ha Isten az G igéjében nem adott volna erőt a fönin- maradásira«. .Mindezek és ehhez hasonló megjegyzések arról beszélnek, hogy azok a gyülekezeti tagok, akik ilyeneket mondanak, nemcsak valami üres formai vallásosságban étnek, hanem olyan élő hitben, amelyben valóságosan megtapasztalják Jézus Krisztus erejét.

Ugyanakkor azonban, amikor az éiő Jézus úgy áll előttünk ezekben a mondatokban, mint aki által »elhor- dózzuk«, »elviseljük« az életet és annak tarka változásaiban előálló nehézségeit, fel kell vetnünk a kérdést, hogy Jézus Krisztus csak azért adatott a világnak és azon belül az antjaszenlegyliáznak, hogy Általa ezen a földi életen valahogy »túlessünk« és a kikerülhetetlen terheket vele »elviseljük«? Vájjon nem többre adatott Jézus? Nem sokkal többre?

Amikor »az elhordozó és elviselő« keresztyéneket hallja az ember, valahogy az jut az eszébe; hogy ugyanarról van szó, mint miikor az utcán e.gy nagyon beteg embert támogatnak ikétíelői, aki .azonnal összeesne, ha támogatói cserbenhagynák. Hát Jézus

is ilyen kétfelől támogató csupán? Csak támaszték?

Ne felejtsük el, hogy Jézus Krisztus nemcsak elhordozta a bűnnek és halálnak hatalmát, hanem azokat a golgotái kereszten és a húsvéti sírban le . is győzte. Nemcsak elviselte nagy nehezen az emberélettel az emberi élet terheit és körülményeit, hanem azoknak föléje is kerekedett.

Mindez azt jeleníti, hogy Isten nem pusztán támasztékul ajándékozta Fiát nekünk, hanem »váltságuk (I. Kor. Ív 30.). Vagyis azért, hogy Általa és Benne minden körülmények között örvendező, reménységgel teljes és békességes életet éljünk.

Jézus Krisztus erejéből élő gyülekezeti tagokat tehát nem az jellemzi, hogy »nagy nehezen« viselik »terhei- k®t«. (bár ez is nagy dolog!), hanem az. hogy tudják látni az élet minden szépségét és a mindenek felett való örök életet. Örülnek az Urban mindenkor. Reménységeiket Jézus Krisztusra építik és azért valóban élő reménységben élnek.

Közben ne felejtsük el azt, hogy az életet sem azért kaptuk Istentől, hogy azon minél hamarabb túljussunk,' és azt valahogy elviseljük, hanem azért, hogy itt Isten dicsőségére boldogan éljünk. Ez a világ nem pusztán sira- lomvöigy, hanem olyan világ, amelynek új.ja teremtése Jézus Krisztus feltámasztása által megkezdődött. A Jézus Krisztusban való hit által már ennek az új világnak a tagjai vackunk, melvben nem pusztán elhordozzuk a nehézségeinket, hanem amelyben örvendezve munkálkodunk és reménységgel tekintünk az új világ 'kiteljesedése felé.

Káldy Zoltán

„Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is” (I. Kor. 15:14.)