Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-05 / 40. szám

EVANGÉLIKUS ELET „A béke az ószövetség szerint az ember szabad és korlátlan életlehetőségét jelenti“ mondta Dr. Papp László, u református Theológiai Akadémia igazgatója A budapesti református Theológiai Akadémia megkezdte 1952/53. évi működését. Előadást tartott dr. Papp László igazgató. Előadásának címe: »Adatok az ószövetségi béke fogal­mához.« — Jó néhány éve már — mondotta —, hogy egyházunk hiva­talos vezetői, egyetértve népköztársa­ságunk kormányának békeprogramm- jával, szívvel-lélekkel részt vesznek a béke megvédéséért folyó hatalmas méretű harcban. Itthon és külföldön, békekonferenciákon és sajtóban egy­aránt hallatják szavukat a magyar református egyház és a magyar nép nevében. Példájukat követve, lelki­pásztorok százai is szolgálatot vállal­nak községük, vagy városuk béke- 'mozgalmában. Papp Láázló elmondta, hogy _ az ószövetségben a hébe.r salam (békej szó több mint 220-szor fordul elő, nem szó'.vai igei gyökéről, ame.y szintén elég gyakori. Már az előfor­dulási szám maga i-s arra utal, hogy ai szónak s az e szó által jelölt fo­galomnak komoly szerepe lehetett az ószövetségben. Ezt az e.őfordulási helyek szintén bizonyítják. A szó gyöke (SLM) megtalálható vala­mennyi fontosabb sémi nyelvben. Je­lentése mindegyikben rokonértelmű: épnek, sértetlennek, teljesnek, töké­letesnek lenni. Ismertetve a béke szó jelentőségét, az _ ószövetségi áldáskívánásokban a kérdező sködé- sekben és az Isten üdvígéreteiben kimutatta, hogy a béke az ószövet­ségben olyan fogalom volt, amely az egész nép és annak gründen egyes tagja érdeklődésének középpontjában állott, mert valójában á lét vagy nemiéit, a szaporodás és a gyarapo­dás, vagy az elpusztulás# kérdését je­lentette számára. Az ószövetség egy­értelmű .véleménye szerint a béke nem negatívum, hanem nagyón is pozitív valami. A harc, a küzdelem hiánya még éppo'y kevéssé jelenti önmagában a bé­két, mint ahogy maga a harc, vagy küzdelem nem zárja ki azt. A béke az ószövetség szerint az emb r szabad és kor'.át'an életlehetőségéi jelenti. Ez a fel­fogás magában foglalja, hogy a béke az atyafiak és barátok kö­zött a teljesen harmonikus együttélést jelenti, ugyanakkor azonban jelentheti ?z ellenség fe­lett aratott győzelmet is. Papp László évnyitó-előadását így fejezte be: — »Előadásomnak akkor volt ér­telme, ha a jövőben szavaink jelen­tőségének, teljes tudatában kívánunk áldást és békességet, ha azok, akik eddig közönyből, vagy tudatlanság­ból, vagy bármi más okból nem szenteltek elég figyelmet a béke ügyének, most megértették, hogy a béke a lét és nemlét, az élet, vpgy a pusztulás kérdése — az ószövetség tanítása szerint.« A* * nyolcszor leégett templom A táliyai evangélikus egyházközség féltve őrzött emléke az az egyszerű iónkancsó és tányér, amelyet Kos­suth Lajos keresztelésekor használtak 1802 szeptember 21-én. Az egyház, község talán . a legkisebb a hegyaljai evangélikus egyházközségek közüli Nevét azonban minden evangélikus ismeri, mert Kossuth Lajossal van kapcsolatban. 1711-ben telpedíek le először evan­gélikusok Tállyán. Menekültek voltak, akiket Monokról űzött el a földesül-. Sokáig nincsen a gyülekezetnek sem szervezete, sem lelkésze. Csak 1784- ben jött Tállyára lelkész. De a követ­kező évben már templomápítésre gon­dol az alighogy megszervezel* egy­házközség. Tállyán ebben az időben 800 evangélikus lakik. Nagy utánajárás, harc, előzte meg a teniplomépítésre kapott császári en­gedélyt. 1790-ben szentelték fel az első templomot, mely fából készült. A tállvaiak még hétszer építetté* fel romjaiból templomukat. Tűzvész, vagy óriási erejű orkán rombolta le mindannyiszor, A most is álló temp­lomot 1892 szeptember 19-én, lehat Kossuth' születésének évfordulóján szentelték fel. Nemcsak a templom, hanem az egész ^ gyülekezet története az állandó küzdelem, a porbahullás és a lassú felemelkedés többszörösen megismét­lődő képét mutatja. A gyülekezet, melynek kezdetben 800 híve volt. las­san 670-re olvad Te, majd az 1832-e.s nagy kolerajárvány ideje után 455' Te­lekre apad. Ebben az es-ztendőben két hét alatt 113 halottat temetett a táliyai lelkész. Kisebb emelkedés mutatkozik ezután a lélekszámban egy darab'g, végül is azonban feltartóztathatatla­nul csökkent, úgyhogy ma 94 lélek tartozik ide. A templom melletti lelkészlakban Hernád Tibor lelkész fogad és bevezet a leikészi irodába. Az egyházközség nyilvántartása lólekszáma egy pilla­nat alatt ismertté válik, qsak körül kell nézni a falakon. Az egyházköz­séghez 10 politikai község tartozik. A tíz község neve a fal. különböző ré­szein van felfüggesztve és alattuk kis lapodon az egyházközség tagjainak neve és minden adata. A fal egy ré­szét grafikonok foglalják el, amelyek a lélekszám, az esketések, temetések, konfirmációk alakulását mutatják száz évre visszamenően. A helybeli gyülekezet 94 tagja kö­zül 40-nél több jáf állandóan temp­lomba. A nehéz körülmények között és kicsiny csoportokban végzett leikészi munka is megtenni a gyümölcsét. A finn testvérnép kifizette a háborús jóvátételt A testvér finn nép, mely velünk evangélikusokkal hitben is testvér, nemzeti életének gyönyörű állo­másához érkezett. Egyházunk mindig nagy rokonszenvvel nézte az evangélikus finnek nemzeti éle­tét is, hiszen a finnek egyházi éle­téből oly sok indítást kapott, amely egyedül Luther népe, a né­met nép egyházához fogható, ahon­nan a lutheri reformációt átvet­tük. Most a finn néppel együtt adunk hálát azokért az eredmé­nyekért, amiket a második világ­háborúban megpróbált finn nép a német iga alól való felszabadulás óta élért. Finnország befejezte jóvátételt szál fásait a Szovjetuniónak. Ez alkalom' iái Helsinkiben, a Méssuhalli nagy érmében ünnepséget tartottak, me- ren a finn állami és társadalmi éle1 ezetői jelentek meg. Az ünnepsége: elszólalt a Szovjetunió külkereske- elmi minisztere is, P. N. Ktrmikin ki többek között a következőket íondfa: >A Szovjetunió a finn kor- lánv kérésére 1945-ben a jóvátétel: zá'.iítások hátánJéjéi fiai évről nyolc vre hosszabbította m >g, 1948-ban pe- ig hozzájárult a még hátralévő ivátétfeli kötelezettségének 50 száza­ikkal való csökkentéséhez. Így Finnország mentesült 73.5 millió dollár értékű jóvátétel fize­tésétől, Az a tény, hogy Finnor­szág a megállapított határidőre és a megállapított mértékben eleget tett a békeszerződésben előírt, a Szovjetunió részére teljesítendő jó- vátételi áruszállítási kötelezettsé­gének, véleményünk szerint egyik bizonyítéka a két ország közötti baráti viszony erősödésének és an­nak, hogy ez a viszony a jövőben tovább fog erősödni.« 1 Szovjetunió külkereskedelmi mi iszt.ere ezután rámutatott arra, hogj jóvátététe! teljesítése közben a finr oar olyan mértékben erősödött, hog- rieg vannak a kölcsönös feltételei0; zovjet-finn gazdasági együttmükö lésnek. Ennek alapján most ötéve: zovjet-finn áruforgalmi egyezmény ötöttek. ' Kekkonen finn miniszterelnök rámu atott arra, hogy Finnország hálás ; Izovjetúniónak azért, hogy a jóváté éli szállítások után most széles áru orgalmat nyitnak a -két ország között A felfejlődött finn ipar elvesztené befektetéseit s a szakmunkások tíz és tízezerjét kellene elbocsá- taniok, ha az általános gyenge ki­kitelj lehetőségek között Finnor­szágnak nem nyílna alkalma a finn-szovjet kereskedelmi szerző­désre s ha nem köthette volna meg Finnország néhány nappal hama­rabb a finn-kínai kereskedelmi egyezményt is. Kekkonen ezt a kijelentést tette.:' »Országunk létérdekei azt követe­lik, hogy feltétlenül olyan politi­kát folytassunk, amely a béke-; szerződés, a barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási egyezmény, valamint az ötéves kereskedelmi' egyezmény szellemének megfele­lően Finnország és a Szovjetunió közötti barátságra irányul.« Kekkonen így fejezte be beszédét: »Az év minden napja alkalmas arra, hogy hangsúlyozzuk a világ népei , kö­zötti kölcsönös együttműködés jelentő­ségét. De rendkívül alkalmas, erre a célra ez a nap, amelyen véglegesen rendezzük a háború éredeniényeképpen felmerült kötelezettségeinkét. A finn- szovjet barátság politikája megfelel népeink legmélyebb vágyainak és , tö­rekvéseinek.« Istentiszteleti rend Budapesten október 5-én t DEAK-TÉR, d. e. 9. Zay Láa£ó. D. e. 11 túrv.) Dezséry László, d. u. 6 túrv.) Rédei Pál. — FASÖR, d.e. 9 (úrv.), j/jlO. Gyöngyösi Vilmos, d. e. 11 (úrv.) Gyöngyösi. Vilmos, d. u. 6 Trajiler Gábor. DÓZSA GY,- FTT, d. e, VjlO Trajtler Gábor, UTASZ-U. d.e. l/tl2 (úrv.) Vető Béla. ÜLLÖI-ÜT 24. d. e. ‘/210 .(úrv.). Fal- vay Jenő. d. e. 11 (úrvl) Takács Jó­zsef. RAKÖCZI-ÜT 57/b. d. e. 10. Szilády Jenő dr. d. e. 3/412 (úrv.) Fal vay Jenő. KARÁCSONY' S.-U. 31 d. e. 10. Grünvalszky Károly, d. u. 5. Szeretetvendégség. ÓBUDA, d. e. 9. Komjáthy Lajos. d. e. 10. Pál Béla, d. e. 11 (úrv.) Komjáthy Lajos, d.,u. S Komjáthy Lajos, d, u. 6. (Szevetét- vend.) Pál Béla. BÉCSIKAPU-TER, d. e. 9. Colát György, d. e. 11. Galat György, d. u. 7, Evangé'.izáe'ó. TO- RÖCZ'KO-TÉR d; e. 8.' (úrv.) Gálát György. XII. TARCSAY V.-Ü. 11. d. e. 9. Danhauser László, d. e. 1L Danhauser László, d. u. 7, Molnár Rudolf dr. BUDAKESZI d. e. \'29 Glatz József. HÜVÖSVÖLGY-LEL- KÉSZNEVELÖ INTÉZET, d e. 10. Ruttkav Elemér. FOTI.-ÜT 22. d. e. '/é 10. ifj. Rirnár Jenő, d. e. 11 id. Ri­mát Jenő, d. u. 5 (Szeretetv.j Nagy Gyula dr. VACr-ÜT 129. d. e. 8. id.P. - már Jenő, d. u. 4. ifj. Rúnár Jenő. ZUGLÓ, d.e. 11. fúrv.) Schoiz László, d. u. 6. Benes Miklós dr. GYARMAT­UTCA. d. e. '/,10. Benes Miklós dr. RÁKOSFALVA d. e. '/212. Benes Mik- iós dr. THAI.Y K.-U. 28. d. e 11. Halász Kálmán dr. d. u. 6. (szere- tetv.) Sülé . Károly. KELENFÖLD, d. e. 8. Mttnicz Frigyes, d. e 7:10. Bottá István, d. e. lt, Muncz Frigyes, d. ii. 5. Rezessy Zoltán. NRMETVOl- GYI-üT, d. e. 9. Rezessy Zoltán. KÖ­BANYA, d. e. VslO, (úrv.) Koren Emil, d. u. 4. Koren Emil, d. u. 5. Szeretet* vendégség. SIMOR-U. d. e. 11 (úrv.) Koren Emil. ÚJPEST, d. e. 10. Blázy Lajos, d. u. 6. Blázv Lajos. DUNA- KÉSZI-ALAG, d. e.'9. Bonyai San- dor, VAS-U. 2/c. d. e. 11. Szlmoni- desz Lajos. Kossuth a vallásról és az egyházról mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telefon: 142-074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő.- Budapest, III., Dévai Bird Mátyás-tér 1. Főmunkalársak: ÜJ ORGONÁK építését, javítását vállalja RIEGER OTTÓ ORGONAGYÄR Budapest, XIV., Füredi-utca 41. Tel: 297—023. SPECIÁLIS MÜ STOP PÓLÓ, MÜTÖMÖ Többszörösen kitüntetve lViaRan dCiriOS férfi, női szabómester. THÖKÖLY-ÜT 59/A. TEL: 497-487. Legtökéletesebb miliőmé? kiégett molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postát! utánvét. ORGONÁK, HARMONIUMOK készítése javítása. Villamos íúvóberendezé.sek szállítása F1TTLER SÁNDOR ORGONAÉPITÖ MESTER Budapest, XIV., Miskolci-út 76. Elszakadt ballon és . ÁTLÁTSZÓ KABÁTJÁT nyomtalanul megjavítja Zsadányi esőköpenykészítő. T, 127-013. VI. kér. Révay-utca 10, II. éme'et 16. Koren Emily Muncz Frigyes,,. Várady Lajos. Az evangélizáció részéről Káldy Zoltán. Engedélyezési és terjesztési szám.: M. E. Ili. B. 70.336/1948. 2-528557. Athenaeum • (F. v. . Soproni Béla). Somogyi szűcs Bundák átszabások. Bélések, gyermekbundák. Irhatisztítás, V.e Kossuth Lajos-utca 5 SZLEZAK RAFAEL Rákospalota, (Bpest, XV.,) Zrinyí-út 28. Tel. 292-128 harangöntő áüa- mcsított vállalat Zongora, pianínó, narmó- niurn olcsó beszerzése Tipoicl zong-orateremben, Rákóczi-űt hatvanegy. Tel: 143—360. ________ Harmonium eladó. Szüle János. Cegléd. XI. kér. 44. Mo!nár-fé!e Sudorán tel­jesen meg'szünteti az iz- zadást. Ára- 5.80 Ft. Nag\y drogéria. VIII., József- körút 19. Gyógyclpőket, betéteket, ja­vítást készít. Zalavári. V:, Váci-utca 61. jEvangéliumi könyveket, (könyvtárakat keresek meg­tételre. Ungar Aladár, Bp.. |V1.. Ö-utca 16. jSzlezák László aranykoszo- Irús harangöntömester, Bu- jdapest. XIII., Petncházy- utca 78. I Zongorajavitás, hangolás jótállással Szakszerű becs­ilés. Szávíis mester. Fa- jross-tér eg'y. T: 330-476. Csillárt Vogel csillárüzem- tö! vegyen. Részletre is. : Horváth Mihály-tér J. I (iiaross-utca sarok). Harmonium vétel. Zon­gora, pianínó javítás Uhliknál, Rákóczi-út 82. Tel: 221—139. Gyermekágyakat, Konyha­berendezéseket, jóminö- ségfleket. mindennemű I festett bútorokat készí­tek. javítok, átalakítok, asziaiosmeser, VI., Zichy Jenö-utca 32. ~M Á T~R A C O T, ‘ sezlont, párnázott vaságyat készít: I KÁRPITOS, \ Uenin-körúfc 55, Zongora, pianinó olcsón. (javítás, hangolás, érték- Iberslés Sasvárinál, Lcnin- körút 21. Tel: 426—819. Kárpitosmunkát háznál, házonkívül vállalok. Vá- radi, .Majakovszki-utca 32, udvarban. Kötőgépek — Tűk. vétele—eladása Kelen. Csáky-utca 14. Telefon.- 128—216. Express automata kötő­készülékkel gyorsan, szé­pen köthet: Debreceni, XII!., Szent László-u.. 53. délután négytől, vagy XI., Kosztolányi Dezső-tér 12. fszt. 1. Demeter. Zongorakészítőmesternél zongora, pianinó jutányos iárban. Orgonaharmónium ’kisebb-nagy óbb eladó. Da- róczy mester. 342—662. ’Aggteleki-utca 5.. Rekamiék, fotelek, székek, (garnitúrák, sezlonok készí­tését pótanyagmentesen régi árakon vállalja, fize­tési könnyítéssel, Vida kár- Ip.itos. Majakovszkij-u. 70. Rákóczi-út ötven. Zongora­teremben zongorák, piani-; nók olcsón, részletre is. Hangolás. 221—119. Szövőmestcrt % keresek okta­tásra: ‘ kiváló ízléssel- és [tervező dudással. Jelentkezé- i seket kérem »Megbízható szövőmester« jeligére levél- I ben a kiadóhivatalba' Üllői­ét 24. 11. em. Gábelsbcrger—Markovits­rendszeríí gyorsírók figyel­mébe: Mérsékelt és maga­sabb fokú vita gyorsírás oktatását egyéni módszer­rel. felelősséggel vállalom. Virág Gyuláné VI. Ö-utca 42. [Használt háló. kombinált [szekrény, kétszemélyes re- jkamié-, fotelek székek, ■egész lakberendezés priv;it- jnak olcsón eladó. Landler ,Jenő-u. 14. (volt István-úí), ‘földszint. . i Szőrmebunda stb. alakítások, javí­tások. Bélések. Tisztí­tások. Katzer szűcs, Ö-utca 36. (Nagymező­utcánál). T.: 124—*724. Rekamiék, garnitúrák ké Szemüveg Ltpl Józseftől szén és megrendelésre Bo., (Knapeez utódától) IX,, kor kárpitosnál (Mária Te-'üllői-út 79. örökimádás rézia) Horváth Mihály-tér templom mellett. . 13. Templomnál. j_!_____________ .L . Re kamiék, Különfélék, Jó Vállalati Jogiig-yl osztály- kisipari munka olcsón, hoz Budapestre elmen. Zichy Jenő-utca harminc-1nék, Bnditz, .Miskolc. Fő­három. Kárpitosnál. Iposta. Postán marad. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS: Apróhirdetés szavanként 1 Ft, Kishírdetés mm soronként l Ft. Szöveghirdetés mm soronként 2 forint. Kossuth Lajos Eperjesen írta: Gömöry János Kossuth Lajos fejlődésében fontos ás lényeges állomás Eperjes. Ne fe­ledkezzünk meg róla, most a nagy évforduló kapcsán isem. Az ember éle­tében éppen a serdülő kor évei a fon­tosak. Amit akkor magába szed a fia­tal lélek, az egy életre alakítja ki a jellemet s az érdeklődés körét. Sátoraljaújhely után a t iát at Kossuth Lajost szülei az eperjesi evangélikus kollégiumba küldték. Abba a városba került, ahol anyai ő.sei, a Web er ok mártíremléke eleven hagyomány volt. Az ifjú naponta nem egyszer ment végig azokon a köveién, amelyeken Caraffa zsoldosai kísérték a börtönbe, s a vérpadra meg nem rendülő áldo­zataikat. Ebben a felvidéki városban a szabadság és igazság légkörébe ke­rült a fiatal diák. A három eperjesi év a roppant tudatosodás korszaka volt. A bécsi császárnak behódoló, talpnya.ló, megvesztegethető magatar­tás ellehtéteként itt látta meg Kossuth a kuruc magatartást: Thököly és Rá­kóczi stílusát. Itt, Eperjesen, érezte út. hogy a magyarságot meg lehet ta­nítani a szenvedésre, de jogának, sza­badságának, hitének jeladására semmi szenvedés sem bírhatja rá. Magyarnak lenni annyi, mint a kuruc jellemet .viselni. A legnagyobb »utassal Greguss Mi­hály professzor volt rá, aki a filozófia tanára volt. Ez a Greguss Mihály vitte akkortájt diadalra a kollégium­ban a felvilágosodás eszméit. Kiváló tehetségű, művelt, nemesszívű önzet­len férfiú volt. Külföldi tanulmányút­jain magába szívta a francia forrada­lom eszméit. Vonzó egyénisége, köz­vetlen előadási modora népszerűvé tették az ifjúság előtt. »Greguss tanár emlékének végtelen sokkal .tartozom« --vallotta róla em­lékirataiban Kossuth Lajos. Tudnunk kell, hogy a gondos atya jóvoltából Kossuth Lajos az iskolán kívül ma­gánórákat is vett Gregussná'l. Ezek a magánórák voltak a legnagyobb ha­tással Kossuthra. Együtt1 olvasták a legérdekesebb könyveket s a tarít- vany mindent megkérdezhetett a ta­nítótól. S mindenre megkapta a vá­laszt A fiatal Kossuth és a fial?.! la­nár együtt mentek sétálni. Nemcsak Eperjes utcáin láttáit őket együtt a járókelők, hanem a szabadbán. az er­dőkben, a hegyek alján is találkoztak velük. Greguss ismédéit« Kossuth előtt a kor magyar költészetét. Virág, Berzsenyei, Kiss és Kazinczy müveit. De a gyakorlati dolgokra, a poUikai és gazdasági helyzetre nézve is Gre- gussnál tájékozódott. »Nemcsak taní­tóm volt ő, de újra nevelőm is« — mondja Kossuth Lajos emlékirataiban. Ez nem lényegtelen mozzanat. Kos­suth volt az egyetlen a magyar re­formkor s a szabadságharc nagy alak­jai közül, aki nem járt előzőleg kül­földön. Szellemi fejlődését mindvégig odahaza végezte el, otthoni tapaszta­latok s tanulságok alapján. Ez pedig figyelemreméltó, ha Kossuth döntő el­határozásait, forradalmi fellépését és történelemalakító szerepét vesszük te kimtetbe. Az, eperjesi évek és az eperjesi ta­pasztalatok tehát pótolták azt, amit Széchenyinek a külföldi utazások je­lentettek. Kossuth Lajos nemcsak igaz, atyai barátjáról, a kitűnő pedagógusról nem' feledkezett meg, de sohase felejtette el az eperjesi kollégiumot. Midőn az ősi protestáns 'mézet a Bach-korszak­ban nehéz anyagi válságba jutott, a külföldi protestánsokhoz fordult se­gítséget kérő szóval. S Kossuth ak­kor az emigrációban, 1 $61-ben, Angliá­ban felhívást intézett az angolszász protestáns világhoz a kollégium ér­dekében. »En is egyike vagyok tanít­ványainak, én is részt vettem (íz er­kölcsi és tudományos nevetésben, me­lyet e tiszeletremélió intézet nyújt ha­zám protestáns ifjúságának« — hang­zik7 a felhívás. »Ennek az intézetnek a termeiben, tanításának és történeté­nek bej olyasa alatt veri lelkemben gyökeret, ragaszkodásom őseim vallá­sához, melyet alkalmam volt tanúsí­tani a legválságosabb körülményeit között.« Minden pozitív vallásba az ember - észt kigúnyoló, az emberi méltóságot lealacsonyító sok, visszásság, babona, fanatizmus fészkelte be magát, mert mindenütt voltak, kiknek ez érdekük­ben állott... De a babonát nem kell a religióval, a vallást nem kell az önző fanatizmussal összezavarni, mint nem kell Krisztus tanát az inquisitio máglyáivá', Gallilei üldözésével és a Syllabussal. * Nem lehet politikai dolog, amelynek elintézésébe valamely püspök «agu lelkész be ne folyjon. Ha ezen urai: felfognák, hogy nem az a hivatásuk hogy politikai kormányt képezzenek, hanem, hogy a népet erkölcsössé és műveltebbé neveljék, akkor sok dolog másképpen állana. Mert minden nép­nek állapota rossz karban van, hol c pap több mint pap, hol az egyszer­smind politikai hatalmat is gyakorol. * Nagy a változás az emberiség fej­lődésében. Hajdan ugyan nagy dolgo­kat nagy emberek cselekedtek, s ne­vük mint megannyi mérföldkő állt c történelemben jelezvén az emberiség útját a haladás országútján. Az em­beriség figyelemre nem méltatva, is­meretlenül meneteltj a történelem nem jegyzett fel róla semmit, csak a mérföldkövekről, nagy embereknek nevezte őket. Az egyéni nagyság ár­nyékot veteti a népre, emberiesség és haladás az egyéniségekben jutott ki­fejezésre. 4 nép a völgy mélyén el­szédült, ha felnézett a hegycsúcsokra, ahol vezetői álltak. Ez volt a nemze­tek gyermekkora. A vezetők rövidesen királyokká változtak és. a nagyravágyás jogként követelte azt, mit az érdem- szabad felajánlásból kapott. A nagyságot ar­cátlanság követle és a gyermeki ra­gaszkodást a kapott jóért álszentes­kedéssel és az erőszak vaskezével a vak engedelmesség kötelességévé változtatta: az elnyomás eszközévé degradált mindent — még a vallást is — mi szent volt az ember előtt. Es az emberiség csak lassan haladt a haladás útján, mert még. i nem volt céljának .a tudatában. Az elnyomást sötét végzetnek tartotta. A szín változott. A nemzetek tuda­tára ébredték rendeltetésüknek és jo­gaiknak, s nem fognak tűrni többé urat maguk felett, sem elnyomatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents