Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-09-28 / 39. szám

1--------------------------------. P * * .• A*#­ORSZiG 0 S EVANGÉLIKUS H E I 1 L n P í 1 XVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. SZEPTEMBER 28. Egyházunk elnökségének felhívása a 1IL Békekölcsön jegyzésére / ✓ Egyházunk elnöksége a' Magyar Népköztársaság Kormánya által kibo­csátott III. Békekölcsön jegyzésével kapcsolatban felhívással fordul egyhá­zunk minden tagjához. A felhívást 1952. szeptember 28-án a vasárnapi fő- istentiszteleten az ország valamennyi evangélikus templomában felolvassák. »Testvéreink az Ür Jézus Krisztusban! Kormányunk felhívással fordult hazánk egész dolgozó lakosságához, melyben mindannyiunkat a Harmadik Békekölcsön jegyzésére hívott fel. Ezt a felhívást egyházunk minden tagja mély hazaszeretettel és azzal az öntu­datos állampolgári áldozatkészséggel fogadja, mely hazánk felvirágzásának és hazánk békéje megőrzésének eddig is igazi alapja volt. Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogyan fordította Népköztársasá­gunk az egész ország javára és előremenetelére azokat az áldozatokat, amiket mindannyian jókedvvel hoztunk meg eddig is több állami kölcsön- kötvény jegyzésével. Hazánk ipara soha nem látott iramban és egész né­pünk jólétének munkalehetőségeinek és boldogulásának biztosítására a sze­münk láttára fejlődik. Államunk tervszerű gazdálkodásában, a beruházások óriási latbavetésével, a magyar falu és a magyar mezőgazdaság újabb és újabb kulturális és gazdasági intézményekkel gazdagodik és egész népünk tapasztalja az ígéretes jövendőért való egyetemes nemzeti munka és haza­fias erőfeszítés eredményeit. Mindez arra vezet bennünket, hogy Istennek való hálaadással összpontosítsuk egyéni gazdasági erőinket a közös nem­zeti építkezés nagy céljaira úgy, hogy ebből a nemzeti vállalkozásból egyet­len becsületes magyar dolgozó ember se maradjon ki. Közös felemelő tapasztalatunk az is, ahogyan államunk polgárai kölcsö- neit kezeli nemcsak abban, hogy ezen nemzeti erőtartalékokat mindannyiunk életének felvirágoztatására használja, de azzal is, hogy e kölcsönöket rend­szeresen visszatéríti s így a hazáért hozott áldozatainkat tulajdonképpen családjaink takarékosságának eszközévé alakítja át. E kölcsönök nevelik or­szágunk népét egyetlen családdá, egy nagy és mindig virágzóbb családi háztartás élvezőjévé. Mindenekfelett áll azonban a nagy cél, amit az újonnan kibocsátott Harmadik Békekölcsön a nevében is hordoz, Hazánk békéjének és az embe­riség békéjének megőrzéséről van szó. Ezért dolgozunk mindennap lelkeseb­ben és erőteljesebben. Ezért a békéért vagyunk hajlandók minden áldozatra, minden harcra és minden munkás erőfeszítésre. Hazánk és hazánk békéjé­nek védelmezése az a nagy cél, amiért kormányunk most újra megszólít minket. Tudatában annak, hogy egyházunk népe velünk van abban a meg­győződésben, hogy nékünk, evangélikus keresztyéneknek mindent meg kell tennünk az Egyház Urának parancsa szerint a béke fenntartásáért és meg­őrzéséért, buzdítjuk híveinket arra, hogy a Harmadik Békekölcsön jegyzésé­ben mindannyian vegyenek részt olyan mértékben, ahogyan azt csak meg­tehetik. Bízunk benne, hogy a magyar evangélikus egyház hű fiai és leányai ebben az újabb hazafias cselekedetben is helytállanak. Isten tartsa meg hazánkat és hazánk békéjét! Erős vár a mi Istenünk! Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő Dezséry László Dr. Vető Lajos a Déli Egyházkerület püspöke az Északi Egyházkerület püspöke Darvas József Margócsy Emil a Déli Egyházkerület felügyelője, az Északi Egyházkerület felügyelője« ^ ‘ „Legyen a budai gyülekezet a püspök-lelkész imádkozó hátvédje akkor is, amikor amagyar nép javát és a világnak szélé békességet hirdeti...“ Beiktatták dr. Vető Lajos püspököt új lelkészt állásába szerint való járásra segítsen, intsen és. buzdítson. Ez azonban csak akkor tör­ténhetik, ha a Lélek szerint él is. Ké-, rém Isten Szendéikét, töltse be szivein­ket mennyei ajándékaival s töltse be a gyülekezetét is, annak minden tagját> minden lelkipásztorát, hogy, ez a gyű-. lekezet valóban a lelki emberek gyü­lekezete legyen, akik a Lélek szerint élnek és a Lélek szerint járnak« A KÖZGYŰLÉST dr. Somogyi József egyházmegyei felügyelő nyitotta meg. Dr. Tomka Gyula felügyelő az egyház- község, dr. Karner Károly profesz- szor a Teológiai Akadémia, Margócsy Emil az északi egyházkerület, Joób Olivér lelkész a nyíregyházi evangéli­kusok, Fekete Sándor református es­peres egyházmegyéje, Danhausér László pedig a budai egyházmegye lel­készei köszöntését és áldáskívánását tolmácsolta. Ezekre a püspök külön­élőn válaszolt. A közgyűlés a Him­nusz eléneklésével ért véget. A beiktatás felemelő ünnepsége, a közgyűlési üdvözlésekkel együtt, túl­haladja a hasonló egyházi események jelentőségét. Volt benne valami törté­nelmi. Az új zsinat első törvényé­nek paragrafusait kellett végrehaj­tani, de ez nem rideg engedelmességgel történt, hanem a teslvéri, bensősé­ges szeretet melegével. A budai gyülekezet a szívével fogadta zsi­natunk döntését, bizonyságául annak, hogy benne egyházunk megújulását felismerte. A bécsikaputéri templom ismét püs­pöki templom, s ezzel az északi . egy- házkérüe: középpontjává lett. Dr. Vető Lajos püspök-lelkészi szol­gálatára a Lélek kiáradását \kívánjuk! Kelemen László A zsinat 1952. I. törvénycikke az északi egyházkerület püspöki szék­helyéül a budai egyházközség vári lel-, készi körét jelölte ki. A törvény végre­hajtása során dr. Vétó Lajos püspök,- szeptember 14-én, vasárnap búcsúzott a volt püspöki székhely gyülekezetétől Nyíregyházán. A hívek zsúfolásig meg­töltötték a templomot. A püspök, ige­hirdetésében, többek között a követke­zőket mondotta: »Azoknak, akik Krisztuséi, tehát a keresztyéneknek, a Lélek gyü­mölcseit kell teremniük. Nem pa­rancsra, nem azért, mintha ez törvény lenne, hiszen Krisztus a törvény vége,.hanem egyszerűen azért, mert akik a Leiektől enge­dik magukat vezéreltetni, azok szükségképpen termik ezeket a gyümölcsöket. Mik ezek a gyümölcsök?: »Szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mérték­letesség!« Szinte kedvünk tenne mindegyiknél megállapodni egy ki­csit s mint valami ritka drágakőben elgyönyörködni benne. Ha a béketűrés és a mértékletesség, továbbá a hűség szó nem fordulna elő, azt hinnénk, már a földöntúli örökéletben tévő üdvözült jellemvonásait írja le itt az apostol. Ott azonban türelemre, mértékletes­ségre és hűségre való intésre semmi szükség nem lehet. Jegyezzük jól meg tehát, hogy amiről itt szó van, még ■nem a földöntúli örök üdvösség, ha­nem olyasmi, aminek itt, ebben a földi életben kell megmutatkoznia. Szeretném és kívánom, hogy a nyír­egyházi gyülekezet tagjai egymással és egymás között szeretetheti, örömben és békességben' élnének • s mindenkor az Isten Szendéikétől az ige által ve­zéreltetnék magukat.« A KÖZGYŰLÉSEN dr. Vielorisz József tb. felügyelő, Joób Olivér és' Megyer Lajos lelkészek búcsúztak ez­rek és ezrek nevében a távozó püs­pöktől. Szavaikat a mély hála és sze­retet fűtötte, különösen akkor, amikor a borbányai templom építéséről emlé­keztek meg. * Szeptember 21-én, vasárnap, a bécsi­kaputéri templomot töltötte meg a hívek sokasága s különösen sok férfi. Meg­jelent Dezséry László püspök, Margó­csy Emil egyházkerületi felügyelő, dr. Karner Károly teol. akadémiai ta­nár, Fekete Sándor ref. esperes, de a püspök régi gyülekezetei, a szórvány­ban crazdaio- Szolnok a rliósovőr­Az Evangélikus Egyetemes Egyház Kossuth emléKönnepségei megtartása, Szeptember 19-én az Egye'emes Egyház' székhazában rendezte meg egyházunk Kossuth születésének 150-ik évfordulója alkalmából az em- lékünnepséget. Az ünnepségen az Ál­lami Egyházügyi Hivatal képvisele­tében megjelent Veres Pál osztály- vezető, a református egyház képvisele­tében Kiss Róland főgondnok A hí vek és érdeklődők teljesen megtöltöt­ték a nagyterem földszintjét és kar­zatát. Dr. Vető Lajos püspök megnyitó beszédében arról a Kossuth-képrői beszélt, mely ott van a szivében. En­nek az arcnak a vonásait nem tudták elhományositani az elmúlt korszak semmiféle mesterkedései. Kossuth képet legyőzi a meghamisitókat Szalatnay Rezső ünnepi beszédében a többi között a következőket mon­dotta: i »Nem véletlen, hogy a múlt Kos- suthja olyan volt. mint a pesti. Kossuth-szobcr, amely minden nézőt csüggedésset, szomorúsággal töltött el. S nem véletlenül került ma helyére az új: a győztes és hívő Kossuth, néppel körülvéve. A ■ történelemben nincsenek véletle nek. A két Kossuth-szobor különbsége magyarázta meg, mi• történt köriitöt tünk. Az egyiket út találtuk, a mási­kat ' helyébe alkottuk. Ebben az újban benne van az egész magyar nép, minen erős jószándék. békénk épí­tése és megtartása, az élő Kossuth millió és millió öröksége, szabadsá­gunk és öntudatunk. Ezzel az élő bízó, magas, erős, határozott, a csal­hatatlan, s megtartó népre támasz­kodó Kossuth Lajossal élünk e földön, szülőföldünkön tovább.« Ezután Kossuth Lajos egyik 1848-as beszédét Joó László színművész, az Ifjúsági Színház tagja olvasta fel, nagy átórzéssel. * Kossuth szülőfalujában, a Zemplén megyei Monokon szeptember 21-én vasárnap délelőtt tartotta Egyetemes Egyházunk a Kossuth ünnepséget. Az istentiszteleten Moravcsik Sán­dor esperes hirdette az igét a gaiáciai levél 6. részének 7. és 8. versé alap­ján. Az istentisztelet után közgyűlés ke­retében tartotta meg emlékbeszédét Kossuth Lajosról Gádor András püs pöki titkár. — Kossuth Lajos céljait — mon­dotta a többi között Gádor András — a néppel akarta megvalósítani Azt az igazságot látta meg és vitte keresztül, amit korában Ö szólal­tatott meg a legerőteljesebben, hogy a nép felemelkedését, új éle­tét csak a néppel lehet elérni. Beszédében többször szólaltatta meg magát Kossuth Lajost, úgy, hogy szónoklataiból olvasott fel részle*eket. Vasárnap délután a tállyai-Temfu lomban rendeztek Kossuth-ünnepsé'get. Az ünnepségen Muncz Frigyes kelen­földi lelkész tartott írásmagyarázatot a Zsidókhoz írt levél 13. részének 7. verse alapjján. A helyi énekkar Beethoven Te Deumját énekelte. Az ünnepi előadást az »Elő Kossuth« címen Gádor A. püspöki titkár tartotta. — Kossuth Lajos különösképpen is ott van a tállyai nép szívében. Ebben a templomban keresztelték, itt nyerte a tállyai evangélikus paptól az isme­retek első elemeit, de nemcsak azért a miénk, mert evangélikus, hanem a miénk, mint magyar történelmünk egyik legragyogóbb alakja. Forradal­már volt és szabadságharcos. Reform­törekvéseit annak a nemességnek se­gítségével igyekezett megvalósítani, amelyből származott. Nemességgel a népért! Hiba volt. ez. Királyi hitsze- gés, nemesi árulás,, belső bomlasztás a nemesség részéről szabadsághar­cossá tette. Es az egyedül járható útra lépett: Néppel a népért. Az ünnepi alkalommal a hívek, s Tállya népe szép számmal kereste fel templomunkat. A nagyszámú gyüleke­zet előtt a helyi lelkész, Hernád Tibor a gyülekezet történetét ismertette. Az ünnepség keretében kegyelete jeléül a tállyai egyházközség nevében koszorút helyezett el Kossuth Lajosnak a temp­lom falán lévő emléktáblájára. Egyházunk és Teológiai Akadémiánk életerős^kapcsolatairól nyilatkozott az Akadémia új dékánja Egy évvel ezelőtt, történelmien ün­nepélyes keretek között kezdte el. mun­káját egyházunk Teológiai Akadé­miája Budapesten. Azon az ünnepsé­gen nyilvánvalóvá vált az, hogy az Akadémia jelentős fordulat elé került, mert egyházunk népe őszintén várta, hogy az új helyzetben új Akadémiára tekinthessen. Olyan Akadémiára, amely az ország fővárosában, a lüktető élet központjában, egyházunk fejlődésének mozgató ereje legyen, s olyan lelké­szeket bocsásson útra, akik nyílt szem­be! tekintenek egyházunk és magyar népünk jövendője elé. Dr: Sólyom Jenő dékán megbízatásá­nak lejárta után a tanári kar egyhan­gúlag választotta dékánná dr. Pálfy Miklósi, a fiatal tudós nemzedék egyik képzésben hasznosítani, mert az ott töltött két hét megtanított arra, hogy csak azok a lelkészek, teológusok és professzorok tudják a mai idők- ’ ben egyházi szolgálatukat elvé­gezni, akik szilárdan állanak a bibliai hitben, de úgy, hogy mind­két lábukkal a valóságos élet tala­ján állanak. Az egyház pedig akkor tud helyesen tájékozódni a körülötte lévő világban és a saját portáján is, ha jól képzett lelké­szei és teológusai vannak, akik teológiai szempontból tudják meg­nyitni az egyház szemét az új helyzetben adott új feladatok meg­látására. Az Akadémia legyen ezáltal az egy­ház életének teológiai ütőereje és tűk, hogy nyújtson tájékoztatót gyüle kezeteink és lelkipásztoraink számára elgondolásairól. — Első feladatomnak én is azt te­kintem — mondotta dr. Pálfy Miklós —, hogy ápoljam a gyülekezetek, vagyis az egyház és az Akadémia kö­zötti életerős kapcsolatokat. Tervezzük, hogy a gyülekezetben Teológiai Napo­kat és szeretetvén elégségeket rende­zünk. természetesen az Akadémia dísz­termében is, hogy ezzel is kifejezzük: az Akadémia az egyházé és az egy­háznak is élnie kell ezzel az igényé­vel. A mai gyakorló lelkészeknek is .se­gíteni akarunk szolgálatuk képzettebb és hűségesebb betöltésében. V az el­gondolásunk, hogy ■ az Akadémia ki­adásában sokszorosított tanu’.mványi jegyzeteket nemcsak a hallgatóknak, hanem a lelkészeknek is rendelkezésére bocsátjuk. A ielkésztovábbképzésben — kon- renciáinkon kívül — jelentős ered­ményre számíthatunk megvalósulás esetén. Itt jegyzem meg, hogy a han­noveri útnak tanulságait, a magam személyében is, szeretném a lelkész­mindazt, ami az Akadémián történik, érdeklődése növekedjék iránta s ezzel egyidejűleg bizonyára áldozathozata­lában is megerősödik. így valósulhat meg. az, amit Dezséry László püspök mondott: »Az egyház erkölcsi és anyagi vonatkozásban felelős az Aka­démiáért!« A tanárok közötti testvéri és szel­lemi viszony ápolására bevezetjük a tanárok közös biblia óráját, amelyen hallgatók is részt vehetnék. Nagyszerű könyvtárunkat is a lelkészek rendel­kezésére bocsátjuk. Könyvtárunk keze­lésére és a növekvő kölcsönzés lébo­nyolítására .külön munkaerőt' kívánunk beállítani. Dr. Pálfy Miklós dékán így fejezte be nyilatkozatát: — Akadémiánk szeptember 25-én kezdi meg tanévét. Mindannyian nagy örömmel vennénk, há akkor gyülekezeteink is képviseltetnék magukat, hogy ezáltal is közelebb ' kerüljünk egymáshoz a szeretet- ben és egyházunk közös szolgála- . Iában... Várady- Lajofc vasgyári gyülekezet, a nyíregyházi egyházközség is elküldötte képviselőit, mint a püspök eddigi szolgálatának és az. iránta való testvéri szeretetnek élő tanúit. De sokan voltak jelen más fő­városi .gyülekezetekből .is, közöttük a püspök személyes barátai is. A püspök- asszonyt pedig a papnék vették körül. Lelkészek sora élén .vonult be dr. Velő Lajos püspök a templomba. A BEIKTATÁST Várady Lajos es­peres végezte János ev. 12:26. verse alapján. — Jézus a szolgálatot saját szemé­lyéhez köti — mondotta igehirdetésé­ben — s ezzel a szolgálatot Jézusnak és a szolgának belső ügyévé válik. Ez a szolgálat nem Krisztusnak távolról való követése, ahogyan a kertjében magánoson, szomorúan bolyongó ki­rályt követi és lesi messziről a hűsé­ges, öreg cseléd. Minél távolabbról követi valaki Jézust, annál bizonytala­nabb ez a követés... Végül ezt mondotta: — »Legyen a budai gyülekezet a püspök-lelkész imádkozó hátvédje akkor is, amikor a gyülekezetben igét hirdet és Jézus kö­vetésére hív, és akkor is, amikor a magyar nép javát és a világnak szóló békességet hirdeti...« A úrvacsorával megerősödve, a be­iktatás után dr. ■ Vető Lajos püspök igét hirdetett Gál. 5 :25—6: 10. versei alapján. »,4 lelkész programmját nem ö maga határozza meg — mondottá ha­nem felette lévő hatalmasság. A ka- pernaumi századossal együtt neki ts azt kell vallania: »Én is hatalmasság alá vetett ember vagyok.« 4 mai szentlecke ezt a . hatalmasságot 'Isten Szendéikében jelöli meg. Az evangé­likus lelkész hivatása az, hogy Lélek, szerint iár ion és másokat is a Lélek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents