Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-01-27 / 4. szám
evangélikus klet ÉLŐ VÍZ v ítélet az Nemcsak hitetlen dolog sopánkodni « gonosz világ miatt, de ezenfelül nem )S okos. Isten ítélete ugyanis aképp jön, hogy a gyülekezetét is éri. E* minduntalan emlékezetükbe kell idéz, ni azoknak a hívőknek, akik kéjjel vágyódnak Isten ítéletei után: ha Isten ítéletei a világra *ú* duln„k, nem kerülik el a gyülekezetét. Mert akkor mialatt elvonul a *!vatar — a gyülekezet aem ül tető alatt s nem nézheti mintegy teső-lytikon keresztüli hogyan bünteti az Isten az istenteleneket, Nénit Minden ítélet mindenkor a gyülekezetét is éri Ha az istentelenek éheznek, akkor a hívők is éheznek. Ha az istentelenek fagyosodnak, a hívük I« érzik a hideget, Isten nemesük e világ gonosz helyeire enged esőt, hanem — hp mindjárt bombáénál Is az — a kegyesek hajlékaira, temp'omokra és kápolnákra is. Ha ebben a világban gyilkolnak, a hívők tapsolhatnak hozzá a leg* kevésbbé. A b’blia ind ugyan a hívők niegk'méltetéséről, de ez ritkán lesz láthatóvá ezekben az „’dől" rétetekben, hanem csak au utolsó, a végítéletben. Ami ezt megelőzi, a* a gyülekezhet I» belevonja az egy üt tee szenvedésbe. Bizonyára erre gondol Matekiás, amikor as Isten ítéleteit türelmetlenül reklamáló kegyeseknek — meglepő fordulattal — ‘ a fejére olvassa: „De kicsoda szenvedheti e! az Ö eljövetelé, nek napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze és a ruhamosőkuak lúgja! És ül, mint ötvös, vagy ezüst- tisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt.“ (2: 3v.—) Igen, ez „idődben hekövetkező istenítéletekben a a gyülekezet nemcsak, hogy nem meg- rövidített részt kap, sőt inkább időnként többet szenved, min a „gonosz világ“. Reá — szinte azt mondhatjuk — dnpla porció jut: szenvedi azt, «»üt p világ minden polgára, g ezen felül még a hívők külön bizonyságtevő szenvedését is szenvedi: ebben az összefüggésben keli érteni az I. Péter levél szavait (4, 17.), melyet Malakiás szavaival összhangban ezt mondják: „Az ítélet az Istennek házán kezdődik.“ Malakiás azonban még egy tovább! lépést tesz akkor, amikor megkérdőjelezi a gyülekezetnek és * világnak ily gőgös szembeállítását- Csak így érthetjük meg, bógy a próféta pontosan ugyanazokat a hüllőket tárja elébük és olvassa fejükre, amelyeket a kegyesek a* imént oly bőséggel panaszoltak fel’ — a „gonosz világról“. Malakiás arra tauft, hogy a veiket ne kívül, hanem belül keressük. Az egyház nyomorúsága nem a világ — az egyház nyomorúsága mindig is maga az egyház volt. A próféta magában a gyülekezetben %S ezt a háromszoros hűtlenséget iátja: hűtlenséget Istennel szemben, hűtlen* egyházon séget a házastárssal szemben és hűtlenséget az életmódban —- vagyis: varázslást, házasságtörést és hamis esküt. Ha szüksége van valakinek megtisztít• látra, akkor a kegyeseknek van szükségük reá. Ezenkívül még egy vétket nevez meg, amely nyilván különösen a gyülekezetre tartozik, s ez a szociális bűn, a jogtalanság a napszámosokká!, az özvegyekkel és árvákkal: „mert ítéletre indulok hozzátok és gyors tanú leszek szemfényvesztők ellen, a paráznák és hamisan esküvők ellen, és azok ellen, akik megrövidítik a munkásnak a bérét, az özvegyeket és árvákat és «kik nyomorgatják az idegent és nem félnek engem, azt mondja a Seregek Ura.“ (5 v.) Mert Isten az Özvegyek és árvák atyja, az idegenek oltalmazoja és a munkásember barátja, Meg kell adni, biztosi tani kell • mindennapi eledelt ég jogtédel- met idegennek, napszámosnak, mindenkinek- Ez a törvény nagyobb erejű, mint az amerikaiak atombombája. Aki behunyja az egyik vagy mindkét szemét ott, ahol meg kell védeni a kis ember jogát, ha mindjárt a pápa vagy az államfő volna is; maga ellen hívja hí Istent. !>« nem e* az utolsó mondani valónk, nem szabad utolsónak lennie. S amit még mondanunk kell, ne értelmezzük helytelenül megnyugtatásnak (a megnyugtatás itt veszedelmes), hanem vegyük úgy, mint ajánlatot és segítséget. Olyan Igét halottunk amelyről egy parasztember azt írta nekem, hogy ezért az Igéért küiönöskép kedveli Malakiás prófétát. Arról szóló Ige cseng « fülünkbe, Aki jön, Akinek «lőre készítik azt útját és Aki a küszöbön áll. S ez Eljövöve) kapcsolatban íme még a fönséges Ige «z ötvösnek tüzérül és a ruhamosóknak lúgjáról- „tll, mint ötvös, vagy ezüsttisztogatú és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt.“ Ez az Ige az olvasztásról — ami ítéletet jeleni ugyan —, de egyszersmind kegyelemmel teljes megmosott, tisztogatást és megfinomítást; — ez as Ige az, amiért Malakiás próféta oly különösen kedvessé lett annak a parasztembernek. Mi más lehetne átoknak az ítéleteknek értelme, amelyek végigsepernek a földön s amelyek az Istennek « házán kezdődtek el, mint- Hogy a gyülekezet megolvasztatik a tűzben, hogy megmosva és megjinomul- tan kerüljön ki ebből az ítéletből! Ez következik be, b« egy, *z egész világon valamennyi nép közt szétszórt sereg elcsendesedik, « stem eendít tömör szólamokat az egyházról, hanem felismeri, hogy elsősorban nem a világnak, hanem „távi fiainak“ az egyházaknak van szüksége tisztulásra és meg finomodásra. Ahol elhatalmasodik ez a bűnbánó és kegyelemmel teljes felismerés, ott mégegyszer fel lehet vetni a kérdést: „Hol van az ítélet- nek öz Istene?'* De többé már nem a dacosak — hanem az immár megke- gyelmezettek és megítéllek teszik fel ezt a kérdést. Walther Ltithl Ä SZERETET Ezelőtt 1061 évvel született litten Fia, Aki Ót látja, — az Atyát látja, mert ő és az Atya eigy. Ember volt. Mint vándorprédikátor járt, s nevét az emberi szivekbe véste. Kézenfogta a bűnösöké?, szelíden megsimogatta a betegek forró homlokát $ a könyörü- äet szent fényével bevilágította a lelki szegények éjtszakáját. Türelmes volt és irgalma* szívű. Álhafaitos egészen a keresztig. Azokat szánla legmélyebben, akik keresztre feszítették, s csak arra vágyott, hogy megválthassa őket szenvedélyeik rabságától. Nem építtetett magának sírboltot, S amégss nagyvárosban és falaiban egyaránt házat emeltek szent emlékének és magasan fen«, az emberi lakásoktól távol, az örök hó határok« is az ö szcreleléwik müvére emlékeztet a harangok zúgása. Az egész világon ünnepik az O '.izii telesének went éjt* szakáját, A szeretet és békesség hatalma űrök és nagyobb a világ minden hadi* lármájánál. Ügy hívogatja a_ tévelygőt, mint sötét erdőben a szülői ház Senye. Ne féljen soha senki attól, hogy a szeretet és jóság kárba vész. Minden Szelíd szó halhatatlan. „Példát adtaim néktek, hogy miiképpen én cselekedtem vetetek, ti is akképpen cseleked jetek ... Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymárt. Erről ismeri meg Hifin- denikl, hogy a tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.“ János ev. 18:15., 34., 35. (Dávid) Imádság Uram, életem fejedelme, ne engedd, hogy a hiábavalóság lelke, a lelki üresség töltsön be, ne engedd, hogy tartalmatlan legyen az életem, add, hogy irtózzam ettől az ürességtől, hiábavalóságtól, Taníts meg engem alázatosnak lenni, nehogy hiú képzeletemben mln- deneheli és mindenekfölé helyezzem magamat. Segíts megfékezni nyelvemet, nehogy hiábavalóságokat és értelmetlenségeket beszéljek. Mindezek helyett Uram, adjál bölcsességet, teljes, tökéletes lelki-testi egységet, hogy okosan és szelíden éljem napjaimat. Adj, Uram, türelmet, hogy béketűrően viseljem a bántalmakat és végül add meg a min deneket magában foglaló szeretetet, hogy mindenkit különbnek tarthassak magamnál és így felebarátomon keresztül szeretni tudjalak téged. I. SZAKALJ vikárius, orosz orthodox egyház A bűn „A bűnt magyarázni army?, mint a sötétséget látni, a csendet hallani.“ Ágoston püspök MEGJELENT DEZSÉRY LÁSZLÓ: , KRISZTUS AZ AJTÓ** A szép kiállítású könyv 4.™ forint egyidejű beküldésével már most megrendelhető. Csekkszámla 220.278. A magyarországi Evangéüikus Egyetemes Egyház Sajtóosztálya, Budapest, VIII., Üllői-ú| 24. I imádság Hálát adunk neked szerelj) mennyei Atyánk a _ 1 ékesség evanglítiumáért. Köszönjük ~ hogy ez minden embernek megjelent, mint a Te üdvözítő kegyelmed. Bocsáss meg nekünk, hogy olyan kevéssé látszik ez még a Heiden, miirajTunk is. Kérünk téged, tégy minket tisztességesebbekké, békessé- gessebbekké és szeretettel teljesebbekké ebben a világban. Könyőrgünk Néked anyaszeartegyházunkért. SzentVked formálja benne ilyenné a te népedet. Könyőrgünk hazánkért, népünk elöljáróiért, támogasd ökot bőlcse&é- geddei g váltsd valóra rajtuk keresztül is országépítő akaratodat. Könyőrgünk néked a világ békességéért. Magasztalunk téged azért, hogy ami Rajtad áll, azért mindent megtettél szent Fiad, amS Urunk Jézus Krisztus koresrthaláta á’aJ. Ámen, Turóezy Zoltán i Bartalis János : Mezők feleli Alga, Fiú, Szentlélek lebeg a mezők felett. Én a fűben járok — nyughatatlan lélek. Térdeim verdesik a, fűfejek. Foszik róluk áldó virágpor. Rozsdás felhő marad megettem. Most még szélesen, vadul látszik nyomom, amint előre gázolok — de estére előjönnek a csendes szelek, éltelö harmatok és visszahajlorjatják a letiport szálakat, Senkisem fogja tudni, hogy ott jártam ma közöttük — a kaszálni való fűben — kereszt all őr let!em, embervad, fűlestvfrek békés közösségén. Szétromboltam és összetörtem kicsiny f&szá'nkal, —, templomokat Letapodtam kenyeflenül napba nyúló fű-karokat, gyenge csillagokat. Atya, Fiú, Szentlélek lebeg a mezők feleit. Az, elsa éiUia nyomtatásáé ól A mozgatható betűkkel való nyomtatás feltalá'ását a mairvzi Gutenberg Jánosnak köszönhetjük- Neki köszönjük az első biblia. nyomtatását is. Nem az első nyomtatott munkája volt ez, hanem több kisebb nyomtatvány előzte mex Ezeknek a nyomtatványoknak is több éves előzménye volt. Ez azonban nem Mainzhan, hanem Strassburgban játszódott le. Gutenberg 1434-ben került ide, miután szülővárosát politikai okokból ei kellett hagynia. A könyvnyomtatáshoz pedig az aranyműves mesterségből került. Ide tartozott a pecsétnyomók metszése is. Hosszú, fáradságos előkészítő munka után, amelyhez idegen anyagi segítséget is igénybe kellett vennie, Gutenberg egy esztergályosnál készíttette el az első nyomdát. De innen nyilvánvalóan egyetlen nyomtatvány sem került ki. Strassburgot 1444- beu hagyta ©1. Valószínűleg 1444 végén, talán rövid baspli tartózkodás után tért vissza szülővárosába, hogy ott előkészületeit a könyvnyomtatáshoz folytassa. Első nyomtatványa az úgynevezett viUgitélet-töredék volt. Ez kivonat az 1360 körül írt Szibilla-könyvből, 1445 végén hagyhatta ei a main«« nyomdát, Kb. 1450. körül foglalkozhatott Gutenberg azzal a tervvel, hogy a latin bibliát, az úgynevezett Vnlgatát, két kötetben kinyomtassa, Kétségtelenül nemcsak pénzszerzésre gördült, hanem terve megfelelhetett vallásos beállítottságának is. Hiszen egyházi testvérközösségbe tartozott; közelebbi barátai és ismerősei között több neve* pap volt. életének utolsó esztendeit pedig a mainzi érsek udvarában töltötte. Mivel azonban nem rendelkezett elegendő pénzzel, hogy nyomdáját megfelelően berendezze, kölesön vett e „könyvműhely“ számára, »hogyan ő mag« szokta azt nevezni, Fust Johanne« jómódú ügyvédtől 800 aranyat. Ezzel a segítséggel 1452-ben elkezdődhetett ugyan a biblia első kötetének a nyomtatása, de folytatásához Gutenberg további 800 aranyat kért, Fust azonban ezt nem mint kölcsönt adta neki, hanem mint üzletrészt, úgyhogy őt lehet az eleő kiadónak nevezni. Még a biblia befejezése előtt, 1454 végén, Gutenberg kiadta az úgynevezett „Török kalendáriumot“. Az 1455. esztendőben fejezte be a híres 42-sorps bibliát. A Gutenberg-kutetók szerint ezt mir «lösszé 54, vagy legfeljebb 240 papírra nyomták. A könyv legalább 16 és legfeljebb 35 pergamenre nyomtatott példányból állhatott. Nyomdatecb- nikai szépsége mind a mai napig felül- múlhatatlan maradt. De bármilyen jelentős volt üt az emberiség, különösen Luther és a reformáció számára az első biblia kinyomtatása, éppoly tragikus volt magára Gutenbcrgre nézve. Ugyani* még « nyomtatás ideje alatt Fust a mainzi tanácsnál pert indított kölcsönének is üzletrészériek visszafizetése érdekében. Bizonyára 5 akarta a nagyobb hasznot húzni Gutenberg találmányából. A pert befejező Ítélet nem maradt ugyan ránk, de tudjuk, hogy Gutenberg nyomdabe- reedezéséből mindent kénytelen volt átadni, még a Donatus, • kalendárium és a 42 soros biblia betűmintáit is. Nyilvánvalóan ennek következtében hiányzott « pénz a személyzet mai»- kajának további sikeres folytatásához, mert már esak 1455—56-ban nyomtatott ki egy liturgikus zsoltárt és gya- nithatólag 1462-ben még egy iratot Diether érsekről Nassau! Adolfhoz. E miatt utóbbi Gutenherget 1462-ben valószínűleg száműzte Maiozbói. Amidőn a két érsek harca elcsitult, Gutenberg az érsek udvarába vétette fel magát, s ezáltal magának Maíuzban ismét lakást és megélhetést szerzett. 1468. február 3-án — nem pedig február 14-én, mint többnyire közölni szokták — halt meg szülővárosában anélkül, hogy találmányából és éveken át tartó áldozataiból valamit is overt volna. Hitelezője, Fust, ellenben 1456- ban, G tat erborg korábbi segédjével, Sehöffer Péterrel új nyomdát létesített, amely nagy nyereséggel doVozott. Gutenberg után több nyomdász is kiadta • bibliát, közöttük Zainer Günther Augeburgban 1477-be» adta ki a« első illusztrált német bibliát. Luther Márton ezt a kiadást használta német bibliafordításánál, mely a reformációra annyira döntőjelentőségűvé vált Luther is elismerte Gutenberg munkáját a következő dicsérő szavakkal: „A könyv-ryomtstás nagy jótéteményeit szavakkal nem tehet kifejezni; általa nyílik meg és terjed el a fszentírás minden nyelv számára, általa marad fenn minden jó művészet és tudomány, gyarapodik és öröklődik a mi utódainkra Ma a biblia a világirodalom legelterjedtebb könyve. Nem kevesebb, mint 1120 Bryelvr* fordították te. A* egéss földkerekségen sokmillió példányban minden néphez megtalálta a maga útját. Megszámlálhatatlanul sok embernek nyújtott ínségében és bánatában vigaszt és erősítést, „Akárhol és akármikor nyitjuk fel“, mondja Bodelsebwbeg Frigyes, „elérhetetlen mélységű friss vlx kimeríthetetlen forrására találunk. Mit sem árt, ha újra meg újra ugyanazon a helyen engedem le vizeskorsó- mat a mélységbe. Minél többet meri- i tek, annál gazdagabban buzog a for- I ras.“ Szombat esti közös imádkozásunk A megtisztulás egyszerű lehetősége II. Klr. 5j1—10, Január 26. Naámán életében minden r erőiben volt, «símán ment* minden (1, v.)t csak, csak poklos volt, Ez az egy elég volt arra, hogy tisztátalanná váljék egész élete. Más figyelmeztette öt, hogy meg lehet tisztulni. (2—4. y.) Naámáq é!f. is emiek a lehetőségével. (5—9. v.) — Isten sokszor kínálja fel igéjében és eszközei által a megtisztulás tehetőségét. Miért jársz mégis tovább sokszor beszennyezett élettel? Ríj a megtisztulás lehetőségévell Túl egyszerűnek találta a megtisztulás lehetőségét. (10—14. y.) Valamit akart tenni és lebecsülte ezt a «naiv» utat. Nehéz azt sokszor «bevenni», hogy Isten is ily egyszerűen munkálja a megtisztítást. Botránkoziatóan egyszerűen. Ilyen egyszerű megújulást munkáló erő az evangélium. Megbocsáttat„ lak büneidh Jézus Krisztusnak, a Isién Fiának vére, megtisztít minket minden bűntől.» (I. Ján, 1:7.) Hígyj ennek a szónak! Eredj el békességgell (19. y.) VALLJUK MEG: Hogy Isten már nagyon sokszor rámutatott igéjében tiszá* tatain vontunkra és mégsem akartunk belőle szabadulni. ADJUNK HALAT: hogy lehet a megtisztulásnak ezzel az egyszerű lehetőségi vei élni, hinni a megújításunkat munkáló evangéliumnak. KÖNYÖRÖGJÜNK: hogy egész ételünk, egyházunk is a tisztaszívöek népe Segyen, hagyjunk fel sok esúf cselekedetünkkel. Hegyháti János BIBLIA-OLVASÓ Január 27. Vasárnap: Ví*keres*t nfán harmadik. És. 51:8., Zsid. 9:12.. ÉS. 49:1—10., M.k. 6:45—52. Isiten igazsága az, hogy Jézus Krisztus üdvösséget hozott minden embernek: a választott népnek éppen úgy, mint a pogúnyoknak, bűnösöknek, valamennyiünknek. Azt jelenti ez, hogy helyreállította egész életünket, amint Isten akarata szerint lennie kell. Istennek ez az igazsága nem időleges: egyszersmlndemkorra megváltott és magáévá tett. Január 28. Hétfő. És. 33:2., Mt. 5:4., Lk. 4:16—30., Mk. 53:56. Vígasztallá* gyógyulást hozott Jézus és ezt hirdeti minden szegénynek az evangéliumban. A hivatalos zsidóság mégis megbotránkozott penne, de az egyszerű emberek Hozzá mentek és meggyógyullak. Hívd segítségül bátran, téged is megvigasztal. Január 29. Kedd. És. 49:15., Mt. 7:11., Ef. 3:1-12., V. Móz. 4:í_!0., Mt. 5:17-18, A törvényt Jézus betöltötte. Ezért vélünk vsm Isten, soha meg nem feledkezik rólunk, hanem örökösévé tesz és minden szükségessé! ellát. Január 30. Szerda. Jer. 32:41., Mt. 6:8., Jn. 4:5—14., V, Móz, 4:23—41.; Zsid. 12:28—29, Isten abban teli örömét, hogy megajándékoz földiekkel Is, meg az őrök élet, vizével i az evangéliummal és a szabadulással. Igéjében számtalan tanúságát adja ennek: szolgáljuk öt hálásan! Január 31. Csütüriök. Zsolt. 42:2., Lk. 19:2—3., Jn 4:27—42., V. Mó*. 5:1—10., I. Kor. 8:5—6» A szabadító Isten a ml Istenünk: Krisztusban nekünk adta Magáig értünk cselekedett és cselekszik szüntelenül. Az evangélium Hozzá hív, de egyben kiküld az emberek közé, hitvallásra és a keresztyén szeretet csendes szolgálatára, Krisztus magvetésének aratására. Február 1. Péntek. I. Móz. 41:52., Zsid. 12:7., Jn. 12:20—26., V. Móz. 5:11—18., I. Jn, 5:2—3» A gabonamag: Krisztus, ö meghalt a Golgotán, hogy milliónyi egyszerű^ bűnös ember szívében teremjen meg az új élet őrök gyümölcse Mi it akkor szolgáljuk Istent, ha szívből szeretjük — embertársainkat, Február 2. Szombat* 1 I. Kár. 8:60., Jel 19:6—7., Csel. 15:7—12., Zsolt 93., V. Möl, 6:4—& Mt 22:35—40. Izrael naposakén! még a törvényre emlékezett Mi már mentesek vagyunk enne'k tértiétől, hiszen Isten Krisztusban átvette a felettünk való uralmat. Evangéliumát a Szentlélek Isién szivünkbe vési, hogy így megújult szívünk igaz Set gyümölcsét teremje. *ay UmS& •
