Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-08-10 / 32. szám

i evangélikus elet Részletek Mihályfi F>nŰ «Tíz­ezer kilométer a Béke birodal­mában» című könyvéből. Ä Peking hotellel szemben a volt francia nagykövetség te.kén kato­likus missziós templom áll. Az egyik délután, amikor szobánkban beszél­gettünk, kínai barátunk hirtelen a missziós tomplom tornyára mutaíott, ahol meglepő, drámai m dúrszinjáték zajlott le. Regényben nagyon való­színűtlen ponyvafejczet lenne ez. de a szemünk előtt történt, leíróin hát hiteles részletességgel. A templom tornyának kérészijére leszállt egy ragadozó madár, , valószínűleg héjjp. Amikor odancztönk. fecskék és más kisebb madarak izgatott ra lókban repkedtek körülötte és c’szánt vak­merőséggel vágódó k fc'cje. Támad­ták. ostromolták, látha'óan el akarták kergetni. Riadt, de harcias madár- hangok töltötték bo a levegőt. A raga­dozó nyugtalanul izgett, mozgott egy ideig, végül szárnyra kapóit, fel­repült a toronyról. Az apró madarak egész raja verte üldözőbe. Illőbb még a torony fö ötf próbált keringeni, de a kis madarak kergették, nem állta tovább a harcot. meneki!’ésbe kezdett és eltűnt a szemünk elől. Kísérteties volt a szimbólum mert előzőleg egy kínai képes’apban mulat­ták a megdöbbentő és felháborító képet, azokról a szörnvű és borza'- mas kegyetlenkedésről, amelyeket a katolikus missziós léiének gyermek- ottihonaiban fedezi k fel. Tömeges gyermekbalálozások nyon aira buk­kantak. Az áldoz lók egy részének holttestét megtalálták az otthonok pincéiben és az otthonok kö eóben ásott tömegsírokban. Ennek a minden képzeletet felülmúló embertelenség­nek fénykéndoh mnenliimait — az jiusc.hwilzi és daehaíii hull hegyekre emlékeztető kéneket — közölték éppen akkor a kínai képeslapok. Missziós lelepek, kórházak, árva- házak, iskolák és más .jólékonycilú intézmények» fa’ai között történtek ezek a szörnyűségek, amelyek az iumerialista «eml*erbnrnte:i«j» ember­telenségének valóban legmélyebb pont­jait jelzik. Kantonban egy és Nan- ki ragban két ilyen gyermekollil'.on bűnei derültek ki. A kanloni árva'iáz- fe.it egy gyermek ha’é'n mla.lt meg­indított vizsgálat derítette ki a.z évek óta formáló rettenetes állapotokat. Amikor a vizsgálóbizol's/ig megjelent az otthonban. eíkérazelhc’ellen szeny- nyrt. büdös ételi talált olt; az ágink­ban kél; befőtt kisgvennek feküdt, moszkíió hálókkal takarlak bo őket a gondozók, és azt ál ilolták. hogy csak betegek. Most már egymást kö­vették a leieidczések Kiderült, hogy ! $őf?. januáriától ff*6t. februárjáig 3210 cs'csemőt vettek fel az otthon­ba. akiknek több mint 07 százaléka meghalt. Az. amerikai apácák, akik ezeket a szeretetotthonokat létesítet­ték. bűnös gon.la'tans 'gv.kkal a kis kínai gyerm keltnek hak'lát okozták. Az o-ffhonvezelő kanadai származású apáca bevallóit!, ho'-v az. elmnlt kél évben több mbit 4000 gyermek halt me? az intézetben, de pontos szirmot soha sem lehet már me-áMapílnni, mivel ez az inlénménv 1933 ó’a -mű­ködűit'-. A kínatak azonnal átvették a gvermekmen!ve’v vezelését. ekkor -18 két évnél fiain'?!)!» rverm-k vp1! az otthonban, akik közül 29 volt súlyos beteg. Az árvaház kábelében három 30 láb mély ' 5 láb szél .s tömegsírt találtak, ezek közül keltő teljesen te’e volt gyermekül! Mái: k' I. és le volt zárva, a harmadikban helyezték el a leg­utóbbi hetek kis hn'oltait. A szeren­csétlen szülők soha többé nem láthat­lak gyermekeiket, ha egyszer felvet­tek őket a inenhelyre. Amikor vabi- hogv megtudták, hogy gyermekük meghalt, a missziós nővérek azzal vigasztallak őket. hogv. »Isten akara­tából történi». A történet kiegészítő része még az is. bogy ez oil bont vezető mis-íeonáriusok óriási össze­geket gyűjtöttek az otthon céljaira, Amerikában is és a kan'.oni gazdag kínaiaktól is. hogy az ily módon szer­zett anyagi eszközök .sen'-égével biz­tosítsák a kis kínai árváknak födi boldogság helyett a mennyei üdvös­séget-. Mi lehet a magyarázata ennek az emberi ésszel és érzéssé.; felfoghatott fart kegyetlenkedésnek? Egyik indítéka kétségtelenül az ÚJ ORGONÁK építéséi, javítása t vállalja RIEGER OITÓ ORGONAGYÁR Budapest. XIV . Füredi utca 41. Te! .2117 023. amerikai imperializmus fasiszta «fel­sőhhrendűsógi» c mélele, amely Ázsia népeit alacsonyahhrendű embernek tartja, sőt en bereknek sem tekinti. Ehhez kapcsolódik egy másik motí­vum, amely ennek tulajdonképpen a fokozása. A «felsübbrendű» misszio­náriusok «legalább a túl világi bol­dogságot akarták megszerezni minél • több kínainak, ha már itt u földön alsóbbrendű embereknek születtek szegények» Ezrével vélték fel a Csatig Kai-sek uralom alatt az éhező, nyomorgó lakosság rosszul lápiáit beteg gyermekeit a menhelyekbe, de ott son orvosi segítséget, sem meg­felelő ápolást, som kellő élelmezést nonv b'ztosílollak számukra; ember­telen, bűnös, nemtörődömséggel nem lettek sxernit, hogy életben tartsák őket. Az ártatlan csecsemőket haláluk elöl; megkeresztelték, hogy a «menny­országba jussanak», Az amerikai alja­san képmutató kapitalista egyházi közvét m ínynek, amely a kírwi bur- zsosz'ával vállvetve nagy összegeikkel fi.ianczírozta ezt a «missziós» mun­kát. óriási eredményekről számollak he: a hatá'uk előtt megkeresztelt gyermekek ezreivel rohamosan nőttek í hiférítő statisztikák. A kina: népi kormány természete­sen megtiltota a külföldi egyházi misszionáriusok működését, akiknek az ilvcn ermokolthonok fenntartá­sán kiv->í! más szerepük is vo't Kíná­ban. Ee,'kc:ós szervezkedések, kém- há'ózntok köznonti.ai vo’tak ezek az intézmények, t”gjai pedig a Vatiká­non keresztül kapóit amerikai utasí­tásra részt vettek az ellenforradalmi kísértetek szervezésében, a földesúri banditizinus támogatásában. ‘ÍS* Az. egyházi re kciót Kínában jófor­mán csak a külfö'di misszionár'us ügynökök szervezkedése képviselte: ök voltak az imperialisták «láncos kutyái». Ez az etnevezés kínai eredetű. A kínai nyelvből terjedt el az egész világon, pontosan azt jelentette régen is, amilyen értelemben mostanában hasznú juk: a Tilóhoz hasonló figu­rákat és más bérenceiket. Es/ak- Kínáhán nincs szervezett egyház, amelvnok politikai szerepe, befolyása, hatalma '.enne — a vallásos étet az ősök kultuszában nyilvánul meg. Az egvházi rekeió leküzdése után a kor­mánynak a babonaiTcnes harc erősí­tése és a babonák teljes kiirtása a fel­adnia. A babonák el'en széleskörű fel­világosító hadjárat folyik, aminek eredmények ép a legtöbb régi babo­nás szokás tartalmát vesztve é! tov'-bh. Oltással és nem babonával, nem varázs’aMal győzték le a járványo­két is. Ez is a fe'szabadutás utáni két esztendő csodálatos eredményei­hez tartozik. A KuominlaiTy-korban dühöngött a kolera, vérhas, tífusz, sőt a himlő és sok más járvány is. Ma már ez m:nd megszűnt. Egész Kíná­ban hat Imas méretekben fo’vik a védőoltás: Sanghajban három és fél­millió embert oltottak be a múlt itvároh. Kantonban 468 ezer embert három hét alatt, Tiencsinben 1,800.000 embert. Orvoskor*! onokat vontuk egész városrészek körül, lezárták az utcákat, és aki arra ment. az vagy felmutatta oltási bizonyítványát, vagy ott rögtön beoltották. Természetes hogy ezt a nagvszerfi eredményt ezek az ön'udatos. fe'világosodott néo y'"í;ő együttműködésével lehetett el­érni. je Az ötszázmilliós kínai nép nem­csak feudális kényurai és a gyarma­tosító imperialisták kizsákmányoló elnyomatása alatt szenvedett, szinte clképze’hetetlen nyomorúságban és kifosztott «ágban, hanem tehetetlenül ki volt szolgáltatva a természet szeszé­lyeién pusztító erőinek is. Sivalago- sító szárazságok, mindent eiscnrő árvizek és megsemmisítő sáska járá­sok okozták szinte rendszeresen, min­den esztendőben milliók és milliók éh hal á! át. Alig két esztendeje, hogy a kínai forradalom véglegesen győzött—1951. október 1-én ünnepelte a kínai nép és vele együtt az egész szabad világ a Kínai Nénköztárseság megalakulá­sának második évfordulóját — és a szabadság első esztendejében mar minden embernek volt elég enni­valója, 1951-es esztendőben pedig, a Szovjetunió nagyszerű példája nyo­mán. Kína is bebizonyította, hogy a kommunista párt vezetésével a szo­cializmus építésének fettételeit meg­teremtő nép nem kiszolgáltatottja többé, hanem ura a természetnek, s azt a maga szolgálatára alakítja át. 1950. -volt az első esztendő Kína történelmében, amikor nem volt éh­ínség, cs 1951 az első esztendő Kína történelmében, amikor az árvíz nem viszi el a termést, tíz- és tíz­milliók kenyerét. A Cs'nghua-egyelem új hidro- merhanikui laboratóriumában egv ' fiatat professzor büszkén és boldogan mutatja a kísérleti modelleket, negv- vcuedmérolű pontos mását a gátak­nak. csatornáknak és zsilipeknek, melyeket e Huaj folyó szabályozásá­ra terveznek és már építenek is. A Huaj folyó nem olyan híres, min1 a Sárga fotvó vagy a Jangce, pedig évezredek óta veszedelmes v etélytársa a Sárga folyóra k abban, hopv melyik zútlil nagyobb áradást a termékeny völgyei re, melyik okoz. rettenetesebb pusztítás*. A térképen jelentéktelennek látszik, alig van je'ö’-ve. A Sárga folyó és a Jangce folyó közölt kb. középen van n niedre, amelyből minden nyáron és ősszel kitört és óriás' területek népéi tartottá állandó rettegésben. Kétmilliókétszázezer ember kezdett hozzá 1950 telén a Huaj folyó sza- b 'lvozási munkáin Iáihoz. llambusz- rűd két végén mérlegszerűen lógó kos rabban százezrek és százezrek szú'lí'ották a földet, majd hamarosan nie'-;e!entek közötlük a hatalmas szovjet gépek, az exkavátorok és őr se!' rnk. Ettől kezdve gépek és ro:berek versenyt ásták az új medre­ké*. emelték a gátakat... «Egv harcolunk, mint a katonák a fronton, szélben és esőben, nappal és éítsznkn — íriák a Huaj-csaia dol- go-ói munkájuk végén —, s jelent­hetjük, hogy munkánkat befejeztük. Drága Mao Ge-tung e'nök. bodogok vagyunk, hogy teljesítettük azt, amit feladatunkul kitűzött, megfékeztük a Huaj folyót.» Kína éhező országból, ahová még három évvel eze’őtt is külföldről hozták a rizst, ma már gabonát exportáló ország lett: a műit észtén­Istentiszteleti rend BUDAPESTEN Augusztus 10. Deák-tér: á. e. 9 (űrv.) II és d. u. 6 Zay László. — Fasor: d. e. 7*10 Trajl.cr Gábor, d. e. 11 Pásztor Pál, d. u. 6 Tra iler Gábor. — Dózisa Gy.-út 7.: d. e. VslO Páiszlor Pál. — Utász-u.: d. e. V«12 Tragtier Gábor. — Ullői-út 24.: d. e. V2IO Fsivay Jenő, d. e. 11 (árv.) Grünvalszky Károly. — Rákóczi­it; 57 L».: d. e. 10 dr. Szlády Jenő, d. e. 3/4l2 Falvay Jenő. — Karácsony S.-u. 31:. d. e. 10 Tatkács József. — Óbuda: d. e. 9 és 10 Komjáthy Lajos, d. u. 5 Ptiükő István. — Vár: d. e. 9 Gálát György, d. e. 11 Sré'er Ferenc, d. u. 7 Evangé izáció. — Torockó-tér: d. e. 8 Sréier Ferenc. — XII., Tarcsay V.-u. 11.: d. e. 9 és 11 Giacz József, d. u. 7 Ruiókay E'emér. — Szabadsághegy, Dlana-u.j d. e. Vs9 Rutíkay E'iemór. — Hüvösvöígy-Lelkésznevelőintézet: d. ©. 10 Rutekay Elemér. — Fó‘i-űt: d. e. ‘/=10 ifj. Rimár Jenő, d. e. 11 id. Rimár Jenő. d. u. 6 ifj. R már Jenő. — Váci- út 129.: d. e. 8 ifj. Rimár Jenő, d. u. 4 id. Rimár Jenő. — Zugló: d. e. 11 Scholez László. — Gyarmat-u. 14.: d. e. ’/* 10 dr. Bernes Miklós. — Rákosfalva: d. e. V2I2 dr. Banes Miklós. — Thaly Ká'mán-u. 28.: d. e. II Sü'e Károly. — K'bnföld: d. e. 721Q Radios ieeini'.isz- telet: Meks Adám, d. e. 11 (űrv.). és d. u. 5 Muncz Frigyes. — Németvöl- gyi-út 138.: d. ©. 9 dr. Rézessv Zol án. — Kőbánya: d. e. 7?I0 Vető Bé’a, d. u. 4 Ko'en Emil. — Slmor-u.: d. e. II Vető Béla. — Újpest: d. e. 10 Bazy I«a;os, d. u. 6 Bonnyaj Sándor. — Alag: d. e. 9 Bonnyai Sándor. — Vas- u. 2/c.: d. e. 11 Szimonídesz Lajos. SPECIALIS MCSTOPPOLÓ, MÜTÖMÖ ORGONÁK, HARMÓNtUMOK Tőbbszőrö.sen k föntetve férfi nfíi S7pb<'>rr>°«'pr /A TEL.: 497—487. Lea'ökéVpsebb nnfltőmés k:éaet molvrásolt 'zöveien és ruhákon Vidékre oosián utánvét Mókán János THÖKÖLY-ÜT 59 készítése tavüása eladás Vil amos lúvóberendezé ek szálM'ása. KITTI.FR SÁNDOR ORfiONAftPÍTő MESTER Budapest. XIV., Miskolci út 62/76. dőben már Kína küldött rizst az éhező indiai népnek. A folyószabályozási munkákkal egyidöben folyik Kínában a ter* mészetatalaikítás másik nagy műve­lete is, az erdősítés. Régén gazdagon termő, de századok óta elsdv.itagoso- dotl vidéküket tesznek megint ter­mővé, m.illió és millió fa elültetésével. Kétszázhatvanezer hektár területen ültettek erdőt ebben az esztendőben Honan-tartomány keleti részén; nagy erdősítések folynak a Huoj völgyé­ben is. A kínai békemozgalom országos szervezetének neve: «Kínai Népi Bizottság a világ békéjéért és az ame­rikai agresszió ellen». A kínai békemozgalom felhívása, amelyet 500 millió ember egységes, lelkes elszántsággal követ, így hang­zik: «Védd Koreát, állj ellen az amerikai agressziónak!» Kína életében nem látszik a háború, a pekingi étet a békés és zavartalan munka jeleit mutatja. A hős kínai ön­kénteseik a koreai fronton védik ez* a békét és nyugalmat, ott állnak őrt, hogy az egész nép békében épílhesse új országát. De a kínai élet minden kis megnyilvánulása mögött is ott izzik az összeforrt nép szilárd elhatá­rozása: Megvédj ük Koreát és ellen­állunk az amerikai agressziónak! «Hazafi s szerződéseket» kötöttek országszerte a munkások, s a haza­fias szerződések alapján elvégzett jobb és több munkájuk díját a re­pülőgépek és tankok vásárlásán in­dított gyűjtés céljaira adták. Csatla­koztak hozzájuk a parasztok az egész országban. Kiangsz.i tartomány mind­járt az első napokban jelentette, hogy a parasztok több termelésük jövedel­méből 6 hónap alatt legalább negyven repülőgép árát fogják befizetni a gyűjtésre. Dél-Ki'ingszi tartomány parasztsága 120 repülőgépet vásárol ugyanez alatt az idő alatt. Az írók, elsők között Din Lin, a VIT-detegációbm Budapesten járt kiváló írónő, könyveik honoráriumát ajánlották fel a nehéz fegyverek vásárlására. Belsö-Mongólia lakosai 12 repülőgép megvásárlását vállalták. Kína a béketetíek országa. Min­denki ismeri kötelességét a békéért folyó mimikában és harcban. Termé­szetes, hogy ott. ahol millió számra jelentkeztek önkéntesek Korea védel­mére, ott az egész nép csatlakozik a Béke Világtanács felhívásához is, az öthatalmi békeegyezimény meg­kötése érdekében. A legutóbbi jelen­tés szerint 300 millió ember irta már alá Kínában ezt a felhívást. A Kínai Békebizottság meghívására előadást tartható m a békebizottságok tagjai előtt a Magyar Országos Bóke- tíin.áes munkájáról. Jellemző a hallgatóság érd klődésére azok a kérdések, amelyeket az elő­adás után feltettek. Többek között ezt kérdezték: — Mit tesznek a magyar munkások a békemozg. lom erősítéséért? — Milyen művekkel szolgálják a magyar író-k és művészek a világbéke biztosításáért folyó harcot? — Le lehetne-e fordítani ezeket az alkotásokat kinai nyelvre? — Hogyan vesznek részt a magyar nők a Koreát segítő akcióban? — Hogyan harcolnak a magyar asszonyok a Titó-bandilák ellen? Többen kérték, közöljünk velük adatokat a magyarországi gyermek- jóléti intézményekről és a gyermekek és nők érdekében hozott szociális i ntézk ed ésekről. — Milyen eszközökkel emelik a tönr gok kulturális színvonalát Ma­gyarországon? —. Nem zavarják-e a jugoszláv banditák a dunai hajózást? —- Láttuk a Talpalatnyi fölij című filmet, szeretnénk valamit hallani a magvar parasztok munkájáról a békemozgalomban — hangzott az egvik kérdés. így következtek egymás után a kérdések, melyekből áradt az őszinte baráti érdeklődés Magyarország, a magyar népi demokrácia ered­ményei, a magyar békemozgalom iránt. Érezni lehetett mindenben és min­denkiben az e'szántsáüot és a győze­lem biztos tudatát. Megvédik Koreát és ellenállnak az amerikai agresszió­nak. w A harangozó mozdonyt egy leeresz­tett sorompónál hallottuk és láttuk először. Messziről hallatszott a harang- szó, azután egyre erősödött, közele­dett, végül feltűnt a hatalimas moz­■ ­....—....... l'jNto' don y tetején egy tekintélyes méretS haranggal, atmely menetközben állan- dan lengett és kongott. Hogy miért harangoz a vonat Kínában? — Nyil­ván ugyanazért, amiért, nálunk fütyüL Gyorsvonaton mentáink Pék ingbői Tiencsinbe és itt ismerkedtünk meg a kínai vonat többi jellegzetességével, elsősorban tökéletes pontosságával, kényelmességével és tisztaságával. Alig meiléünk tíz perce, amikor egy egyen­ruhás .takarítónő felsöpörtie az egész kocsit, majd újabb negyedóra múlva egy másik lány nedves gmhával fel­mosta a padló*. A legkisebb szemét felbukkanására újból megjelentek a takarítónők, mindig kedvesen meg­kértek, emeiflik fel kíspé lábunkat, úgyhogy legalább ölször-hiatszor végez­tük el ezt a unűveletet a kétórás út alatt. Két ízbten jött bo a kocsiba egy fehérkesztyűs lány, akinek orra, szája elé fehér1 maszk volt kötve, ő a köpőcsészéiket fertőileníteítte. Elegáns, udvarias, sárga uniformis­ba öltözött piros, karszalagíMs, fegy­veres vasúti őrség teljesíteti szolgála­tot a vasúton. A mi vonaliunkon ezt a szolgálatot is ttiők látták,’ el. Női hang szólalt meg a mogatjonban is* ami egész úton beszélt vagy muzsi­kált. A kínai proletáriálust a felszabadu­lás élőit a külföldi imperialisták, a kínai kapitalisták és a feudális hű- bérurak egymással versengve zsámá- nvolták ki. A munkáltatókat a régi Kínában semmiféle szociális intézke­dés nem korlátozta, ilyenek egyáltalá­ban nem is voltak. A munkaidőt egyedül a munkáltatók követelése, kénye-kedve szabta meg. Heti munka­szüneti nap nem volt. A munkahét hét napból állott, a munkásnak az esztendő 365 napjából legalább 363 napot kellett -dolgoznia egyfolytában, esetleg 3G4-et, mivel csuk az újévi hagyományos kíoai ünnep alkalmá­ból volt joga ?, vagy 2 napot pihen­nie. A felszabadulfesal a gyárak, az üzemeik többsébe a dolgozó nép tulajdonába került. A magántulajdon­ban maradt ipar dolgozói sorsiinak megváltoztatásáról a nagyjelentőségű szakszervezeti törvény gondoskodott, eímcly a népi korm/iny egyik legelső törvényalkotása volt. Ennek értelmé­ben a szakszervezetek képviselői a munkásság nevében részt vesznek a magántulajdonban, a «nemzeti burzsoázia» kezében maradt ipari vállalatoknál rendszeresített munkás- tőkés tanácskozó bizottságokban. Azonnal elrendelték a hetí munka­szüneti napokat, és a napi munkaidői 8—10 órában állapították meg. A béreket a szakszervizetek bevonásá­val kötött kollektív szerződések sza­bályozzák, egyre szélesebb körbert vezetik be az ingyenes társadalom- biztosítást. Az üzemekben szociális, kulturális intézményekéi létesítenek: könyvtárakat, olvasótermeket, tanuló­szobákat, orvosi rendelőket, csecsemő­én gyermekotthonokat, sportpályákat. A szakszervezetek tagjainak száima 5.130.000 volt 1951-ben, éss egyre több munkás lesz a kommrinista párl tagja. A Kínai Kommunista Párt szüle­tésének 30. évfordulóján tartott nagy­gyűlésen az ünnepi szónok Liu San- esi a következőket mondotta:-Még mindig hosszantartó éd bonyolult, kemény küzdelmet kell folytatnunk, hogy megőrizzük és meg­erősítsük a már eléri győzelmet, hogy hefejezzük az iii demokraNkus építést, hogy lehetővé tegyük Kína átalakítá­sát mezőgazdasági országból ipari országgá, és hogy azután megindul­junk a szocialista és a kanlmuiiisf« társadalomhoz vezető úton.» EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egye*®» mes egyház Sajtóosz'álvának lapja. Szerkesztőséig és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. OUői-űt 24. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry Lászió szerkesztő. Budapest, III., Dévai Bíró Mátyás-tér U Főmunkatársak: Benczúr László, Gyimesi Károly de* Koren Emii, Muncz Frigyes, Várady Lajos. Az evangéiizáció részéről Káldy Zoltáft Engedélyezési és terjesztési szám: M. E. HI. B. 70.336/1948. Révai-nyomda I. sz. telephelye V., Bajcsy-Zsilinszky-út 34. Felelős: Puskás Ferenc Somogyi szűcs Bu*Mlák. átszabások. Bnlés"k. ££y:rniekbuntiák. írhatfszSítás. V.. Kossuth Laios-u. 5. Zongora, pianínó, harmo­nium olcsó beszerzése Tinóid zongorateremben. jK&kóezi-út hahanfgy. Tel: 143—360 «Hféridors kötŐkészülékke! heíesét b z'osi a is­mertető díjtalan Múzeum- korú» to Párosagyat, szrkrényt, bőr­garnitúrát veszek, romo­lt is. Skill té tv, Nagy- fuvaro?-u. 5. Tel: 142—1 Harmonika. tangóhármo- nika és gombosharmonika iavllá t. hangolást legol­csóbban vállalok. Hámori Károly Dembinszky u. 52 l. 18 Vidékre postai din • ézés Zongora, pianínó olcsón. Javítás, hangolás, érték becslés Sasvárinál. Lenin korú! 21. Tel.: 42*-81l. Rekamiék. garnitúrák ké­szen és megrendelésre Bokor kárnitosnál íMária Terézia) Horváth Mihály- tér 13. Temnlomnál. Bélyegzők, ielvények 'irhubauer és Miticzkv Budapest. Duna-utca 6 Kábóezi-út hafvanhárom zongorateremben zongorák pianinók vétele érték­becslése. Tel: 342—259. MATRACOT, seziont. párnázott vaságyat készít: KÁRPITOS. Lenin-körűt 55. Rákóezi-út öt ven Zongora­teremben' zongorák, niani- nók olcsón, részletre is. Hangolás. 221—119. Harmonium vétel. Zon gora. pianínó javítás é> bérlet líhÜhnát. Rákóczi- út 82. Tel.: 221—13». Diszha'ak. aquáriumök n5 vén%*ek ha'elcdet. hőmé­rők. melegítők Papagájok kalitkák elesés iátékok Múzeum-körúr 10. Express automata kötő- készülékkel gyorsan és szépen köthet: Debreceni, XIII., Szent LászJó-ulca 53. Minden típusú RÁDIÓT. hibásan *s gr.ammofono sat is magas áron veszek Érte megvek. Periési rá­dió. Tbökőlv-út 5 sz A Keletinél. Tel.: 427-027 KÖUKÖTÖG! PÉK vétele—eladása Kelen. Csáki-utca 14. Telefon: 128—216. Vállalati ioaiuzvi osztály­hoz Budapestre elmennék. Baditz. Miskolc. Főposta Postán marad. Tarhonya készítést ros­támmal házaknál vállalok. Harovjcsné, Wahrmann-u. 6 Telefon: 292—»87. Rekamiék. kidönfélék. ió kisipari munka olcsón Zichy Jenö-utca harminc- három. Kárpitosnál Szemüveg Lipl JózsefőJ íKnapecz utódától) I' üílői-út 79 örökimádás templom melleit Zongorajavítá?. hangolás» jótállással Szakszerű becs­lés Szávita mester Ba- ro98-tér eoy. Tel4 330—476. Voszgeriesjian, volt Kecs­keméti-utcai szőnyegjavító, jelenleg lakásán: Szarka­utca 7. II. 1. javít, tisztít olcsón. Telefon: 181—964. KATZER SZŰCS Alakítások, iavitások. Bélések. Tisztítások. Ö-utca 36. (Nagy- mező-utcánál) Tel.: 124—724« Zongora szakszerű fénye­zését vállalom: Fóner. Ba­ross- tér 1 330—476._______ „F auna“ virágtápsó, ké­szítőnél: Tolbuchin- (Váin- házV-kőrút 11. — Ház­felügyelőncl lerakat. Csillárt Vogel ealllóHlzefia- tol vegyen Részletre ts. Horváth Miháiv-tér 1. íRarrtss-utca sarok.) Molnár-féle Sudorán télié» sen megszünteti az izza« dást. Ára: 5.80 Ft. Nagy drogéria. VII!.. József körút 19. Kárpitoshútor beszerzésé­vel forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Megren­delést. iavitást vállalok* Készáruk raktáron. József** korút 66. Tel.: 138—192. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS: Apróhirdetés szavanként 1 P, Kishirdetés mm soronként, 1 F. SzSvechirdrté. mm soronként 2 forint. Kina a békeíeliek országa

Next

/
Thumbnails
Contents