Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-07-27 / 30. szám

2 EVANGÉLIKUS ELET Egyre-mAsra hal'unk hírt könyvek­ről, vagy kapunk könyveket, brosúrá­kat, nyomtatványokat, melyek a béke ügyét karolják fel s meiyekaen nyugati keresztyén teológusok a legküön-bözőbb formában, sokszor a mi békoközdel- müniktő! teljesen függetlenül, de mégis arról szólnak, hogy keresztyén hitünk minket,_ keresztyéneket mind a béke fneJé állít 6 a legkülönbözőbb beóllí- totteácrga', az egyszerű pác fizmustöl a politikailag is érett álíásíogla ásig széles _ skálán népszerűsítik a béke és a ^békére törekvés gondolatát. Mi test­véri örömmel tnegbecsü.jüäc ezeket a nyugati keresztyén megnyilatkozáso­kat,_ mert ,valamiképpen“ Krisztust pré­dikálják. Mit is írnak Nyugalom? ' 'Jí* Barth Károly, a legnevesebb nyugati protestáns teológus francia nyelvű kis füzetében: La Guerre et la Paix (Há­ború és béke), mely 1951-ben, Géni­ben jelent meg, kiadta hires Kirch iche Dogmáik című munkájának egy, a há­ború és béke erkölcsi kérdéseiben ál- 1 ást foglaló szakaszát. A gazdag tar­talmú kis füzei fő tarialma az, hogy az államnak normális feladata, hogy békés rendet teremtsen és szobáivá az életet, elutasítván a háborút. Barth szerint a háború akkor elkerülhetetlen, ha a bűkében nincs igazság. A keresz­tyéneknek, akik po'itikai fele őr­séggel élnek, igazságos békéért kell küzdeniük az államon belül és olyan megoldásokért, amelyek a békét biztosítják az államok közült. A háború és béke kérdésében Barth szerint minden állam felelős. Barth m-egá 'apiija, hogy leire lmok olyan körülmények, amelyekben egy államnak ez a kötelezettsége, hogy meg vedel- mezza magát támadás ellen e i yenkor a keresztyén ál’ampógár hazája vé­delmében van elfogta va. A keresztyén ember akkor is felelősnek érzi magát, amikor egy gyengébb nemzetet igaz­ságtalanul .megtámadnak. Hisszük, hogy Barthnak ezek a szavai sokaikat rá- figyelitetnek a koreai kérdésre, azok közül a nyugati egyház emberek kö­zül, akik az'vesen olvassák Barth Ká­roly tanulmányait. M. ír C. H. Dodd, egy angol teológus a diák Világszövetség á,;al kiadott rövid munkájában: Christianity and the Recon­ciliatón o’ the Nations íKeresztyéniéig és a népek megbéké ese) című mIrán­jában az újte-sírmentem érvee.sére tá­maszkodik és különösképpen arra mu- i-ífí rá, hogy a zsidóikat és a göregö- .kg4.-római*ika't minden .természetes“ el- teinségeskedés'ük elegére hogyan kö­tötte össze a keresztyén közösség. Arra mutat rá, hogy az egyház a maga bosszú történetén keresztül hogyan fi- gyelmez'tetetit «nindkr arra, hogy a nem­zeti érzést egy általános 4areadalptf, ■egye'emes emberi szellemmel egyez­tessük össze. Azt tartja Dodd, hogy a kereszíyénséget ma is arra figyeimez- íeíi ku ön esen az ökumenikus mozga­lom, ’hogy az egyházat az emberiség egysége eszközének tartsa. Az embe­riség meigbéké'ósét a keresztyén.síg teljes erővel szolgálhatja. w Igen érdekes könyvet irt D. R. Wil­liam angol tetológus World Religions and the Hone for Peace (A vi ág val­lásai és a békére való reménység) cím­mel, Williams, a legkülönbözőbb vallá­sok tanításait vizsgálja a béke és há­ború kérdésében és számtalan nyi atko- zatot, megjegyzést és tanítást közöl Confuciustók Lao Cse-től, Krishnától, Budhától, Zoroaetertől, Szokraiész- től, a zsdó prófétáktól, Marcus Aure- liustól, Mohamedíő1, Jézus Krisztustól, Assisi Szent Ferenctől, valamint mo­dem vai'ási tanítóktól, de Kari Marx­tól és Gandhitól és másoktól te arra nézve, hogy igazolja, hogy a vallásos hit mndig egyben a békére való tö­rekvést is, az emberek közötti békés megatartást is jelenti. A •as* Egy quaker munkaközösségtől származó könyv jelent meg London­ban: Steps to Peace címmei 1951-ben, mely áilektolési ad az Amerikai Egye­sült Államok külpolitikája felett. Megál­lapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok politikája nem azt eredmé­nyezi, hogy barátság és bizalom szües- sen a kü.örtbözö nemzetek között, 6em azt, hogy az emberi szabadság ügye előremenjen, hanem inkább azt ered­ményezi, hogy fegyverkezési ver­senybe taszítja az embereket, mely a biztonságot gyengíti. Azt mondja a könyv, hogy Amerika jelenlegi politi­kája a különböző nemzeteket — úgy Ázsiában, mint Európában — a mindig növekvő félreértések közé vezeti. Hangsúlyozza a quaker röpiraí, hogy cö kel! segileni a nemzetközi ellenőr­zést a felfegyverkezés felett az Egye- sü!t Nemzetek , Szervezetének hatás­körében. A tovább'aikban sürgeti a nemzetek között1, kölcsönös segítség, barátság éa megértés politikáját. «S?, "íí* Egy angol békemozga'om, mely az egyházaik bék«küzde.m«tiek és a nemzetközi barátság elősegítésének szolgálatában áll, War is Contrary to the Viil of God (a háború ellentétben, van Isten akaratával) című kiadványá­ban teológiai nyilatkozatokat közöl 3 cím igazolására. A cím az Egyházak V 'ág ián ácsa 1937-i ox 'ordi kcrJeren- ciájanak megállapításai közül való & an­nak pacifista kiójtéee. Megalapítja, hogy a keresztyéneknek nemcsak azt keil mondaoiok, hogy a háború elért- télben vart feien akaratával, hanem el kell fogadnioik ennek aiz elvnek gyakor­lati következményeit is. Nemesek el kel! utasíiatíok a háborút és (elemei- ölök kezüket a fegyverek e'őtí, hanem bókét kell keresniük társadalmi és poli­tikai akciók segítségéve'!. A keresztyé­neknek, amikor visszautasítják a hábo­rút, egyben tó kell dolgozn ok a béke erkölcstanát és politikáját is, a büobo- csárrat, a nagy e'küség és a cselekvő jóakarat szellemének megszentelt alap- jáii. # 'Mindezek a könyvek azt mutatják, hogy a nyugati kcresziyéniség béke­vágya is óriási s hogy becsületes teo­lógusok éppen hitükből és teológ ai ismereteikből kifo'yólag állnak ott a béke ügye mellett. Mi a békéért küzdő országok keresztyénéi minden nap buzgón imádkozunk azért, hogy a ke­resztyéneknek az a közös hitből folyó békeszeretete, mely Krisztus tanításá­ból folyik, megteremtse mindenütt a keresztyének békéért való küzdelmé­nek közös szellemű alapját. Készülj az Ige hallgatására! Textus: Róma- 6:19—23. v. Két megdöbbentő szó van ebben a pár versben. Az egyik ez: Voltunk! ...a másik: Vagyunk! Ez talán azoknak az őskeresztyé­neknek, akik a különféle pogány vallások tehetetlenségéből és törvé- nyeskedéséböl jöttek, s a keresz- tyénségben mássá lett az életük, ne­kik talán nem volt döbbenetes ez a két szó, mert elütött egymástól a két állapot, annyira más volt a teg­nap, mint a ma, hogy valóban nem lehetett másként kifejezni ezt a vál­tozást, csak ezzel: Voltunk és Va­gyunk! De mi van velünk? Mi általában nem tudjuk igazán értékelni azt, ami történt velünk, mert akkor történt, amikor a történéseket még nem tud­tuk felfogni és értékelni. Ezért nem is üt meg ez a két szó. Mi volt hát a bűn szolgasága? Pál így felel: tisztátalanság és ha­misság. Vagyis tehetetlenek a szen­vedélyek, vágyak, élvezetek és er­kölcstelenség rabságában és ugyan­akkor tehetetlenek az Isten felé. Olyan állapot, amikor hiábavaló min­den elhatározás, vagy erő, akarás, hogy holnaptól kezdve minden más­ként lesz. Olyan állapot, amelyben egyre jobban és világosabban látni, hogy a bűn behajtja követelését a testemen, a közösségemben, a csalá­domban s én nem tehetek ellene semmit, csak nézhetem ezt a rette­netes bűzt és rothadást. Alig van ret­tenetesebb valami, mint amikor az ember segíteni akar, és nem tud. Ful­doklók valaki a folyóban és én nem tudom kimenteni, hanem végig kell néznem a fulladást. Kívánni a jót és minduntalan a rosszat cselekedni. Ez a bűn szolgasága. Ebben voltunk! Ettől szabadított meg Jézus, s e sza- badítás felől tett bizonyossá a ke- resztség. így lettünk az Isten szolgáivá. Ez a szolgaság azonban nem megkötö­zés és nem bilincs, hanem állandó le­hetőség. Azt jelenti: szabad és le­het. Szabad és lehet jónak, szépnek, igaznak, erkölcsösnek lennem, sőt... kell, mert Isten a Jézusban a bűn szolgaságából, tehát a tehetetlenség­ből megszabadított. Szabad vagyok. Szabad a jóság, a szépség, az igaz­ság ... az Isten szlgaságára, t. L, hogy mindennek, amit eddig kíván­tunk, most a szolgáivá legyünk. Ez a szolgaság eredményezi ezután, ér­leli meg számunkra a legdrágábbat: az örök életet. Szabad és lehet Isten országának tagjává lenni, Vele kö­zösségben élni, Vele örökké megma­radni. Voltunk a bűn szolgái, s most va­gyunk az Isten ígéretének birtoko­sai. Ha nem tudsz örülni annak, aki és ami vagy, nézd meg ki voltál. S ha ezt meglátod, akor döbbent .neg igazán a „V o 11 u n k" a tehetetlen­ségével s a „V agyunk" a végte­len kegyelmével és szabadságával. Takács József Az egyetemes presbitérium Mi­hályi! Ernő egyetemes felügyelő és dr. Vető Lajos püspök elnökletével rendkívül fontos ülést tartott. Első­nek az egyházi SZERETETINTÉZMÉ- NYÉK átszervezésének feladatait tár­gyalták. Az egyetemes presbitérium t határozta, hogy az egyetemes yház kezelésében lévő szeretetin- ényeket két nagy egyházi cél lgálatába állítja. Szeretetintézmé- yeink egyik csoportja a nyomorék, epileptikus és idióta overmekek gon­dozásával kell foklalkozzék, másik csoportja pedig az elaggottak gondo­zásával. E csoporton belül két típusú szeretetintézményt alakítanak ki, egyet a nyugdíjas lekészek, lelkész­özvegyek és munkakéotelen volt gyházi munkások számára, egy mi- k csooortot pedig egyéb evangé- ikus elaggottak gondozására. A nyo- orék, epileptikus és idióta gyermk­ek gondozására szolgál a jövőben a yíregyházi Étim szeretetlntézmény, Budapest Vöröshadsereg-úti, a -.őri szeretetházi és a bonyhádi “cretetintézmény. Az idős egyházi unkások gondozására szolgál a pi- iscsabai nyugdíjas diakonisszák ott- na, kistarcsai papné otthon, a gye- sdiást Kapernaum egyik részlege, elaggott evangélikus hívek gondo­sára pedig a BpesL, Modori-úli "eretetotthon és az aibertl-i szeretet- hon szofeál. Az egyetemes presbi- um kibővítette az Egyetemes ereteHntézménvek Gondnokságát Északi és Déli Egyházkerület egy- kéovis-'l'i’ével és felhata'mazást ott a Gondnokságnak arra, hogv az zervezési munkát, —• amennyiben egyes intézményeket más munkaág- bol kell átszervezni a fenti munka­ágakra — hajtsa végre. Az egyete­mes presbitérium kimondta, hogy el­lenőrzési és háztartási egység kiépí­tése érdekében más egyházi szeretet- intázményeket is az egyetemes Sze- retetintézmények Gondnoksága ha­táskörébe utal ezen szeretetintézmé- nyek tulajdonjogának az intézménye két fenntartó testület kezében való meghagyás mellett. Ezzel a döntés­sel az egyház szeretetintézményei új, hatalmas feladatot. Krisztus leikéből származó célokat s az országos gon doskodás egész támogatását kapják A Gondnokság felhatalmazást ka­pott arra, hogy ezen intézmények'i- mogatására megkeresse az ország va­lamennyi gyülekezetét s általában az Bókay János zsoltárfordításai 124. zsoltár Vallja ezt Jzráel hű fia mind: Ha akkor Istenünk nincsen velünk, Mikor oly sok pogány tőrt ellenünk, Számunkra menekvés többé sosincs, Utolsó szálig kezükbe esünk. Elnyeltek volna ők elevenen, Ránkcsapva, miként a szilaj patak, Vagy mint a tajtékzó, gyors áradat, S elpusztulhatunk a vad örvényeken, Megiullaáunk gyilkos dühük alatt. Húsunkba mártják gonosz fogukat, Szétmarcangolják szegény életünk, Markukból többé ki nem kerülünk, Kitöltik rajtunk a bosszújukat, Ha nem állsz mellettünk Űr Istenünk. Ügy jártunk, miként a szelíd madár, Akit a madarász majdnem megölt: Tőrbe ejtettek s a tör összetört. Üjra repülünk, miénk a határ, Isten oltalma, a menny*és a löld. egyházi szeretetszolgálat imádságos és áldozatos hátvédjét építse ki. A két egyházkerület is segíti az egy­házi szeretetmunkát. Tárgyalta az egyetemes presbité rium a LELKÉSZNEVELÖ lNTÉZE‘r további fejlesztésének és építkezése befejezésének ügyét is. A Lelkészne- velö Intézet további nagy egyházi tá­mogatást kap építkezése és berende­zése befejezéséhez. A Teológia múlt évi költözködésével kapcsolatban a Lelkésznevelő Intézet építkezéséi rk befejezése és belső csinosítása elma­radt, a mostani határozat azonban hozzásegíti az Intézetet ahhoz, n >g/ az ősszel megnyíló új tanév teljesen rendezett viszonyok között kezdőd­jék el a teológusok számára. Az egyetemes presbitérium határo­zatot hozott az országos evangélikus LEVÉL- ÉS KÖNYVTÁR kialakításá­ra, megszervezésére és feldolgozásá­ra. Az egyetemes levéltár most hé­vül ki az egyházkerületi levéltárak­kal és egyéb szaklevéltárakkal, az egyetemes könyvtár pedig régi, még feldolgozatlan anyagát rendezi. Az egyetemes egyház gondoskodni akar tudományosan képzett könyvtári és levéltári vezetőkről s azt a hatal­mas kincset, ami evangélikus gyüleke­zetekben, egyházmegyékben és egy- házkerü'etekben szétszórva feltalál­ható, tudományos gondossággal akar­ja felgyüjteni és rendezni. Az egye­temes presbitérium ideiglenes megbí­zást adott Virág Jenő volt Deák-téri leánygimnáziumi vallástanárnak, a könyvtári munkák végzésére. Az egyetemes presbitérium ‘óvá- hagyta a Teológiai Akadémia tanári karának döntését, mely szerint jövő évi teológiai dékánná dr. Pálíi Mik­lós tanárt választotta. GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: július ?7. Szentháromság u. 7. vasárnap. Igék: Márk 8:1—9. és Róm. 6:19—23. Liturgikus szín: zöld. FŐT A Behnisszió; Otthonban két au­gusztusi csendes hét időpontja a kö­vetkezőkép változott meg: Fiúk- és édesapáknak augusztus 19—23-ig. Lányok- és édesanyáknak augusztus 25—29-ig. Mindkettő öt napig tart. A közbeeső 24-e közös csecdeenap. ÓBUDA Vasárnap, július hó 20-áa gyüleke­zeti szereteívendégség volt Óbudán. Az előadást Váradi Lajos csepeli lel­kész-esperes tartotta. ÜJ KANTORKÉPZÖ-TANFOLYAM INDUL A LUTHER MARTON INTÉZETBEN Szeptember elején indul a Luther Márton Isíézet negyedik egyéves kán­tor képző-tanfolyama. A tanfolyamra írásban jelentkezhet tár mely megte­lelő zenei hallással rendelkező evangé­likus iérf'l- és nőtestvérúnk. Mellékeni kell a helyi lelkész ajánló sorait, cin­életrajzot és orvosi bizonyítványt ar­ról, hogy a jelentkezőnek nincs fer­tőző betegsége. A jelentkezést az In­tézet igazgatójához (Benczúr László, evangélikus lelkész, Budapest, Vili., ÜHői-út 24.) kell eljuttatni. A tanfo­lyam elvégző: az országos kántor- képző bizottság előtt vizsgálatot tesz­nek és amennyibein a vizsgát megáll­ják, oklevelet kapnák. Az elmúlt évek tapasz alaíai azt bizonyítják, hogy meg ;é elő készség mellett, odaadó szorgalommal, teljesen kezdők, még a hangjegyet sem ismerők is megsze­rezhetik az oklevelet. A jelentkezők először zongorán, majd harmoniumon. és orgonán lámának meg játszani és elsajátít :ák a karvezetést :s. Az órák és előadások a délutáni időre csr.ex. A részvéte! anyagi feltételei: jelent­kezési díj: 10.— Forint. Tandáj havi 40,— forint- Vidékiek számára benn­lakás! díj havi 40.— forint. A közel­ben lévő Protestáns Menzán a tanfo­lyam részvevői heti 25.— forinért kaphatnak ebédet és vacsorát. Ágy­neműt mindenki maga hoz. A felvételi vizsga időpontját később *(yo7'>k közzé Kemény Lajos esperes, a tanügyi bizottság elnöke GYENESDIAS Gyenesdiáson egyházunk augusz­tus hónapban a következő csendeshete­ket rendez:: júl. 30—aug. 3. gyülekezeti mtraká- sok számára, auig. 6—10-ig asszonyok számára,­aug. 12—14-iíg papnők számára, aug. 17—22-ig férfiak számára, aug. 27—31-ig főiskolások számára.­A -korábban augusztus végére hir­detett második assz any-csendesből időpontja megváltozott: szeptember 3—7-ig tartjuk meg. GYŐR Július 27-én fik’atja be hivatalába Németh Károly, a Győr-Soproni egy­házmegye esperese, Menyh’ár István éa Bojtos Sándor lelkészeket a győri evangélikus egyház község két újon­nan szervezett lelkész! állásba Legyen Isten áldása az ő szolgáinak munká­ján. RÁDIÓS ISTENTISZTELET Július. 27-én a fasori templomban: fél 10 órától evangélikus istentiszte­letet közvetít a Petőri-rádió. Igét hirdet Aranyi József orosházi lel­kész. Énekel a fasori énekkaT Peskó Zoltán karnagy vezetésével. Énekek: A Keresztyén Énekeskönyvbői a 4. ének 1. és 2. verse, valamint ? 451- es ének 1, verse. ★ „— A vallási kötelességek hű tel­jesítése teszi a jó protestánst egy­úttal jó hazaíivá is. Az evangyéliom iránti hűség oltja lelkűnkbe az ős- törvények becsülését. S lehet-e ez máskép?! Nem ugyanazon harcok, ugyanazon szenvedések, ugyanazon áldozatok vívták-e ki egyházunk szabadságát, amik alkotmányunkért hozattak?! Nem ugyanazon pecsétek szentesítették-e kánonainkat, amik hazánk törvényeit?! —" Jókai Mór BÜK A gyülekezet egyházzenei bemutató­kat rendezett, mégpedig július hó 6-án Bükön, július hó 13-án pedig Górban. Bach- és Hándel-számokat mutattak be Csillag Béla hegedűművész és a gyüle­kezet kántorának közreműködésével. Mindkét helyen igét hirdetett a gyüle­kezet lelkésze, a lriséró műsorban sza­valtak Bedy Ilona és Szabó litus. Románia új békealkotmánya, a megtett út mérlege Magyar Autonóm Terület Sok gyűolköd-ésnék, ellenségeske­désnek ősforrása volt az a politika, amely Magyarországon ie, Romániá­ban i; a soviniszta nacionalizmusból táplálkozva évszázadokon át egymás ei.on uszí.otta a román és magyar népet éa a két népen be. ül a nemzeti­ségeket. A magyar és román történe­lem legkiválóbbjai mindig a két nép bökés együttélésének, illetve egymás- me'Jeti élésének legfőbb akadályát a nemzetiségi gyűlölködésben, a roesz nemzetiségi po.itiká>an látták, és ez el­len újra és újra felemelték a szavu­kat. Intő és tanító szavuk azon­ban pusztába kiáltó szó maradt, mert ez feleit meg az uralkodó osztályok dredekeinek és ez felelt meg azoknak az imperialista hatalmaknak, melyek_ a két népet önző céljaiknak felhasznál­ták, háborúba vitték egymás ellen és önmaguk ellen is annyiszor ki játszot­ták. Népeinket a felszabadulás végre ki­ragadta az imperiaüzmus uszályából. Szabaddá lettünk és megkezdtük sza­bad népünk szabad államának felépí­tését. Ennek az építésnek jelentős állomása, a megtett út mérlege, a Ro­mán Népköztársaság 10 fejezetből és 105 cikkelyből ^ álló új alkotmány- tervezete. Az alkotmány leszögezi, hogy a Román Népköztársaság a vá­rosi és falusi dolgozók állama. Ebben az államban a különböző nemzetisé­gekhez tartozó dolgozók a legtelje­sebb gazdasági, politikai, kulturális egyenjogúsággal rendelkeznek. A so­vinizmust, a dolgozók jogainak korlá­tozását, vagy kiváltságok létesítésé;, iaii- vagy nemzetiségi alapon a nacio­nalista és soviniszta propagandát a törvény bünteti. A készülő alkotmány 19. cikkelye intézkedik „magyar autonóm terü­let megszervezéséről“. A meg­szervezés a magyar nemzetiség gazdasági, politikai és kulturális jogainak érvényesítését célozza. A „magyar autonóm terület", abból a területből áll, amelyen a magyar­székely lakosság sűrű tömegekben lakik. A „magyar autonóm terü­let“ közigazgatási autonómiával rendelkezik. Az adminisztratív vezetőséget a ma­gyar autonóm terület lakossága vá­lasztja. A Román Népköztársaságban a nemzetiségek mindegyikének joga van anyanyelvének szabad haszná­latára, iskolák, kulturális intézetek felállítására, anyanyeiven megje­lenő könyvek, újságok, folyóiratok kiadásúra. A Román Népköztár­saság minden olyan kerületének, amelyen a románon kívül más nemzetiségű is lakik, az összes szervek és intézmények kötelesek szóban és írásban az illető nem­zetiség anyanyelvét is használni és az Illető nemzetiséghez tartozó vagy annak nyelvét és életkörül­ményeit jól ismerő alkalmazottakat felvenni. A romániai magyarság 2000 isko­lája, középiskolák, a Bolyai Tudomány- egyetem Kolozsvárott, a mairosvásár- heiyi magyar orvos', gyógyszerészeti főiskola, a nagyváradi állami magyar színiház, a koozsvári állami magyar operaház, a Román Népköztársa­ságban megjelenő magyar könyvek, folyóiratok, újságok, a Román Tudo­mányos Akadémia és Írószövetség magyar tagjai élő és tényszerű bizo­ny! tékok arra, hogy a most készülő alkotmánytervezet nem programúi, ha­nem a megtett út mérlege. Mi, keresztyének hitből döntöttünk mai társadalmi rendünk mellett, dönté­sünk, hitünk szerint Isten akaratéból való döntés volt, igazólja ezt szá­munkra is a megtett út mérlege. A keresztyén emibsr örömével köszönt­jük a Román iában készülő alkotmányt, a béke alkotmányát, mert keresztyén- ségünk lényegéből kifolyóan döntöt­tünk és döntünk naponként és küz­dünk naponként a békéért, méynek erős bástyáit még óbban szilárdítja Romániában is a békeáikotmáoy, mely a megtett út mérlege, s mely oly igaz örömöt okoz minden magyar­nak. KICSODA A KRISZTUS? Krisztus magát az embert akarja mindenekelőtt átformálni. Üj szívet akar adni, amely megérti és szereti az ő gondolatait, akaratát és csele­kedeteit. Egésszé akarja tenni azt, ami hiá­nyos és törött. Nem rövid pillanatokra és érzés- nyl időkre akar megváltani, hanem az örökkévelóság számára. Üj életét akar adni a kimerült és elhanyallolt ember számára — s ezzel együtt min­dent, amire szükség; van. Nyugati teológusok lelkiismerete megmo. dúlt a bike ügyében Az^ryefemes presbitérium fontos ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents