Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-06-24 / 25. szám

9 EVANGÉLIKUS ÉLET 9,A közönséges keresztyén élet lenézéséről“ ii. Legutóbbi cikkünkben azt a szempon­tot igyekeztem megmutatni, hogy az evangélizáció a gyülekezetek megele- venedése érdekében szolgál, vagy leg­alábbis ez az Isten által való rendelte­tése s ez az evangélizáció minden he­lyes felfogású munkásának célkitűzése. Cikkem második részének főmondani­valója ez: AZ EVANGÉLIZÁCIÓ AZ EGYHÁZ BECSÖ FORRADALMA, vagy legalábbis annak szánta Isten s annak szánják az evangélizáció nyitott- ezemű munkásai. Mi volt az a „forradalom”, aminek az evangélizáció indult? A forradalom lé­nyege az egyház ébresztése volt. A forradalomnak mindig egyszerű kérdé­sei vannak. Az evangélizációé ilyen kérdéseket hordozott: mire való az egyház? mit csinál az egyház? hogyan hat az egyház szolgálata? mi az egy­ház tagjainak hite? mi a keresztyén bizonyságtevés? A kérdések mögött teológiai érdeklődés volt és egyben gyakorlati hittapasztalat azok részéről, akik valamilyen módon megindultak az élő Jézus Krisztus ismeretében. Evan­gélikus egyházunk Istentől kegyelem­ben kapott kiváltsága volt az, hogy eze­ket a kérdéseket elsősorban maguk a lelkészek tették fel, maguknak és má­soknak. Kétségtelen volt az evangélizá­ció egyházi érdeklődése, szemben külön­böző ébredési mozgalmak és szemben más magyarországi egyházak evangé- lizációjával, melyek inkább mozgalmi, közösségi egyéni érdeklődésűek voltak. A magyar evangélikus egyház evangélizációjának minden forra­dalmi mozdulata magára az egy­házra vonatkozott. £s ezt jó megfigyelnünk. Mikre irá­nyult elsősorban az egyházban? Irányult az igehirdetésre. Az evan­gélizáció első hívei és munkásai azt fedezték fel, hogy egyházunk igehirde­tése sokszor „levegőbebeszélés” a hívek feje fölött, s ezért elhatározták, hogy a hétköznap nyelvén, az egyháztól el­idegenedett embereknek, vagy az egy­házban csak a hagyományos vasárnapi keresztyénséget élő embereknek fog­ják egészen időszerűen megszólaltatni az evangéliumot. Vonatkozott az igehirdetőkre ma­gukra. Követelte, hogy az igehirdetők maguk élő hitért könyörögjenek, Krisz­tusról . szerzett tapasztalataikból beszél­jenek s lelkipásztorkodásukat az egyéni bizonyságtevés formájában végezzék. Az evangélizáció munkásai igen erősen hittek abban, hogy az evan­gélizáció alkalmas az egész magyar evangélikus egyház forradalmasí­tására, létre tudja hozni annak új munkamódszereit, sőt meg tudja változtatni belső szervezetét is, meg tudja újítani tanítását és tevé­kennyé tudja tenni az egyházat a világban. Az élethez egészen kö­zeljött tevékeny és gyümölcsöző egyházat igényeltek, mely szolgálni tud népünknek, szellemi és lelki ele- settségében. Ez az elszántsága annyira gyakoriatia6 volt, hogy munkásai közül indult meg egyházunkban a népfőiskolái mozgalom, magyar parasztcsaládok szociális meg­segítése és a földbirtok-reformért való kiállás és még sok mindent hozhatnánk itt e'.ő, elégedjünk meg azonban azzal, hogy kétségtelenül mutatkozott az evangélizáció forradalmában egy na­gyon életerős vonás népünkért, általá­ban a világért való felelősségvállalás formájában. Mindezt sokoldalúan lehetne kifejteni és igazolhatnánk a megállapításainkat történet' eseményekkel is. Mérem állí­tani, hogy az evangélizáció egészen tudatosan fordult a magyar evangé­likus egyház felé és tervbevette annak külső és belső megújítását, ezért imád­kozott rendszeresen, s mindenütt, ahol tehette, ezért harcolt. Mai kérdésünk az evangélizációval kapcsolatban ebben az összefüggésben az, hogy hogyan folyik általa egyhá­zunk forradalmasítása abban a kétség­telenül történelmi helyzetben, amit Isten úgy teremtett meg a számunkra, hogy a háborús összeomlásban és a »hazánkban megnyílott társadalmi és ^gazdasági, valamint kulturális forrada­lommal lezárta számunkra a régit, — ítélettel zárta le azt — s ugyanakkor irgalmasan új lehetőséget nyitott be’ső e6zmélkedésünkro és egyházunk meg­újulására. Ebből az új kegyelmi időből Immár hat esztendő telt el. Ez a hát esz­tendő átalakította körülöttünk a vi­lágot és e változás közben mind erősebben hangzik Istennek az egy­házat megújító parancsa. Lehetetlen, hogy ne vizsgáljuk meg az evangélizációt, egyházunk megalakítá­sára szánt mozgalmunkat abból a tekin­tetből, mi történt benne'az elmúlt hat esztendő alatt. Elsietett megállapításokat hat esztendő történetéről riem kívánok tenni. De kétségtelen, hogy a mai helyzetben az egyházunk külső és belső megújításáért dolgozó egyházi erők már nem egysze­rűen azonosak az evangélizáció táborá­val. Mintha nem volna meg a teljes fegyvertársi egyetértés az evangélizá­ció tábora és eme erők között. Ennek a ténynek sok oka lehet, én azonban most inkább a jelenségeket vizsgálom. Egyházunk igehirdetésének megújí­tása az evangélizáció táborában mint­egy megtorpant. Olyan jelenséget lá­tunk, hogy az evangélizáció táborában egyházunk történeti nyelvhasználatával szemben, ugyan új kifejezések s új ér­telmezésű szavak lettek közhasználaío- sak, ez az új nyelvhasználat azonban semmivel sincs közelebb a mai dolgozó ember köznapi nyelvéhez, mint a régi. A közösségek olyan szakkifejezé­seket használnak, amiket ma már sok­szor maga a templomi gyülekezet sem ért. Igehirdetési nyelvünk forradalmasí­tása tehát nem a legegészségesebb irányban halad. Az igehirdetőkkel szemben támasz­tott követelmény az evangélizáció egészséges követelése ma is, de együtt­jár ezzel az igehirdetők osztályozása és az ítélkezés sokszor nagyon keze- ügyébe esik a közösségeknek. Ez a tény sokszor éppen nem azt eredmé­nyezi, hogy a lelkészek közeledjenek, hanem inkább azt, hogy elszigeteljék magukat ezektől a köröktől, mivel in­kább sértve érzik magukat, mint meg­újulásra felszólítottnak. Az egyház munkamódszereinek for­radalmasításában az evangélizáció szá­mottevő eredményeket ért el, de ezek az új munkamódszerek sokszor éppen úgy elgépiesednek, mint a történelmi egyház eddigi munkamódszerei. Egész komolyan kel! számolni pl. a bib'iaórák- bibliakörök mai válságával, mert elég világosan látszik minden gyülekezetben az, hogy ezeknek semmivel sem nőtt meg a missziói ereje. A munkamódsze­rek területén vannak olyan szektorok is, amelyekben az evangélizáció mun­kásai is jórészt tanácstalanok, amilyen pl. az evangélizáció utómunkájának, valamint az evagélizációnak a gyüleke­zeti élet megmozdítására és felfrissíté­sére vonatkozó törekvéseknek a szek­tora. Igen keveset tud segíteni az ébre­dés népe egyházunknak abban is, hogy egyházunk tanítását felülvizs­gáljuk és az evangélizáció körei­ben teljes elzárkózás mutatkozik azirányban, hogy felmérjük azt az új szellemi helyzetet, amiben egy­házunk él, hogy a korszerű tudo­mány világításába helyezzük egy­házi mondanivalónkat. Az evangélizáció táborának úgyszól­ván egésze elszigetelődik a világtól, amelyben élünk és az a gyakorlatias be­állítottság, amellyel az evangélizáció ezelőtt két évtizeddel az élethez^egé- szen közeljött, tevékeny és gyümöl­csöző egyházat akarat, szinte eltűnt. A Szentírás erkölcsi, különösen társa­dalmi-erkölcsi parancsait az eschatológia körébe utalja át és úgyszólván sem­mi mondanivalója nincs a mai magyar élet konkrét feladatai közt. Sokszor úgy tetszik, mintha egyházunknak ez az éb­redő ' népe csak bizonyos emberek vigasztalását tudná szolgálni és nem tudná népünket segítem a mindennapos feladatok között az ige bíztatásával. Azzal sem mondunk nagyot, ha azt állapítjuk meg, hogy éppen azok a kö­rök, amelyek annakidején az egyházi megújulást egészen a szervezeti meg­újulásig elrnenően követelték, ma álta­lában nem ta'tjék időszerűnek egyhá­zunk alkotmányának, szervezetének még olyan pontokon való megújítását sem, ahol az élet gyorsvonati sebesség­gel rohant át a kereteinken. Kétségtelen, hogy ha hazánkban va­lóban van az ige által felébresztett nép, akkor annak van mondanivalója az élet mindennapos kérdéseiben- és akkor az egyénhez szóló ébresztő igén túl azon van, hogy az ige erkölcsi követelései is megszólaljanak s azon van, hogy a keresztyén emberek új élete áldássá váljék a nép között, amely közt élünk. Istennek legyen hála, van az ébredés népében sok-sok olyan őszinte keresz­tyén lélek, aki munkájában helytáll s becsületesen végzi emberi szolgálatát azon a helyen, ahová őt Isten állította. Az ébredés népe azonban mint egység, mint egyházunk élő magja még nem tudott motorjává lenni új arcú egyház­nak. mely a ma feladatai között van elfoglalva a közéletben is. Ha az ébredés népe Valóban az a népe egyházunknak, mely a leg- életszerűbben hallgat Istenre, ak­kor ebből a körből kell jönnie egy­házunk számára az eligazításnak, a mai változó időben. Isten nem hagy minket tanácstalanságban és Isten tanácsát most az igére figye­lők közösségéből várhatjuk. Az evangélizációnak fel ke'l tennie magában azt a kérdést is, hogy mit segít egyházunknak a törté­nelmi helyzetben megkövetelt el­igazodás szempontjából. Ezt a kérdést legközelebbi cikkünk­ben vetjük lel. Dezséry László Hcesbitec a pces&itemek Nem érdekel... Sok helyen hallom ezt a szót: — Nem érdekel. — Már nincs is rám semmi hatással, de most tőled hallot­tam ezt kedves testvérem és most fáj nekem. Fáj attól az embertől, aki mondta, fáj azért, amiért mondta, és ahogy mondotta. Szószerint idézlek: — „Nem érdekel az egyház, mert „kidobtak” a presbi­tériumból.” És elmondtad még, hogy azóta nem jársz templomba, mert „megutáltad” azt a helyet. Most csak otthon imádkozol, mert otthon és min­denütt megtalálod az Istent. Boldog az az ember, aki mindenhol megtalálja az Istent, de vájjon te megtaláltad-e? Annakidején a vagyónód miatt él­vezett falusi tekintélyed segített be a presbitériumba. Presbiterré választot­tak. Beleszólásod volt a gyülekezet dol­gaiba és ez tetszett neked, mert a tekintélyedet a presbiterséged még nagyobbra növelte. Ez volt az az idő­szak az életedben, mikor ököllel verted a melledet: — „Evangélikus vagyok!” — Ez volt az az idő, amikor szeretted a templomot, mert ott az első helyen foglalhattál hélyet. De mi történt azóta? Időközben megnősült a fiad. Vegyes­házasságot kötött. A presbiter fia rever- záiist adott az evangélikus egyház ká­rára. Te pedig, aki soha sem gondoltál arra, hogy Timotheus I. levelének 3/1—7. versei valamire téged is köie­E HÉTEN MEGJELENIK! KISS JENŐ: ÚJSZÖVETSÉGI GÖRÖG-MAGYAR SZÓTÁR Mvitett és javítóit kiadásban, gazdag jegyzetanyaggal! Ára kätve 75 Ft. KAPHATÓ KÖNYVEK: Bcreczky Albert: Boldogok ......... Ft „ „ Biztonság, bizo­nyosság, békes­ség ................. 1.— Ft „ „ Két ítélet között fűzve 32.— Ft kötve 45— Ft A magvar rrotestant'zmus öl éve 10— Ft Barth Károly: Evangélium és tör vény ........... „ „ Istenismeret és is tentisztelet ....... „ „ Kis dogmatika ... Bereczky Albert: Ajtónyitás M .. A magyar Pro­testant! zmus a zsidóüldözés ellen 3.— Ft Megrendelhető a Rcf. Egyetemes Konvent sajtóosztályánál, Budapest, XIV. Abonyi utca 21. Csekk szarnia sz.: 40.526. 2.20 Ft 10.— Ft 12.50 Ft 12.- Ft temek, aki á presbiterségedben nem a szolgálat lehetőségét, hanem csak a jo­got és a tekintélyt láttad, ezt egész természetes dolognak tartottad, úgy- annyira, hogy nem tudtad magad le­vonni a megtörtént, sajnálatos (a pres­biterre nézve szégyenteljes) dolog kö­vetkezményét; — nem mondtál le fülig pirulva, a presbiteri tisztségedről, ha­nem megvártad, hogy a fennálló egy­házi törvényeink értelmében úgy távo- lítsanak el onnan. Ez megtörtént. Nem a papod „dobott ki” onnan, nem is a presbitérium, ha­nem az egyházi törvény. És most a he­lyett, hogy bűnbánatot tartanál a fe­lett, hogy nem tudtad a családodat, a fiadat az evangélikus hitben megtar­tani, őt az egyházunk élő tagjává ne­velni, az elveszett jogaidat siratod és e feletti bánatodban kijelented, hogy nem érdekel az egyház. De vájjon érdekelt-e téged bármikor is az egyház és ez, ami az egyházban mozgató és ható erő, — a Krisztus és az Evangélium? Talán azért nem nevelted hitre a gyermekedet, mert nem volt miből, mert magadnak sem volt hited? Való­színű, hogy így volt. mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindárói nem szed­nek szőlőt. (Luk. 6—44). A fát és az embert gyümölcséről lehet megismerni. (Máthé 7/20). Lásd meg, hogy az egyházat és ezen keresztül az egyház Urát nem megve­tés és közöny illeti pieg a te részedről, hanem a bűnbánat könnyeiben való alázatos porbahullás, hogy meg tudjon bocsátani neked, hogy ne a te büszke­ségedet lássa meg benned, hanem az Ö egyszülött Fiát, az egyedül Ür Jé­zus Krisztust, aki a bárány szelídségé­vé! é3 a minden szolgák alázalával halt meg teéretted, hogy elnyerhesd azt, amihez semmi jogod, 6emmi jussod nincsen: a jóságos Isten szabadító ke­gyelmét. Van-e benned bűnbánat? Van-e benned alázat? Szonfágh István. GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap 1951. június 24. Szentháromság ünnepe utáni 5. vasár­nap. Igék: I. Péter 3:8—15., Lukács 5:1—11. Liturgikus szín: Zöld. Június 29. Péter és Pál apostolok ünnepe. Igék: Ap. Cselek. 12:1—11., Máté 16:13—20. Liturgikus szín: Vörös. Péter János Stockholmban Péter János, református püspök, a Béke Világtanács tagja, a Svéd Béke­tanács meghívására Stockholmba uta­zott, ahonnét az elmúlt hét végén tért vissza. Dr. W. A. Vlsserit Hooftot, az egy­házak ökumenikus tanácsának főtitká­rát a genfi Calvin-egyetem díszdok­torává avatták. Gyámintézet Lapunk május 6. számában hírt ad­tunk a Gyámintézet évi közgyűlésén közzétett gyűjtési eredményeiről. Meg­jegyeztük, hogy 6971.21 forint kiosz- tattenul maradt. Most ezt a közlemé­nyünket helyreigazítjuk, mert a jelentés­ben számolási hibák voltak s a kiosz­tásra nem került összeg, csak 4000— forint körül van, ez azonban a Gyámin­tézet országos adminisztrációjára ment. A Gyámintézet tehát most nem rendel­kezik kiosztható összeggel. Arnót Augusztus 31—szeptember’2-ig kör­zeti közösségi konferencia Arnóton. Szeptember 4—7-ig egyházkerületi lel- készevangélizáció és teológiai nap a tiszai egyházkerület lelkészei részére Sa jókazán. Főt A „Jó Pásztor” szolgálat 1951. június 24-én Foton csendesnapot tart; amely­nek műsora a következő: 9—9.45 reggeli áhitat, 10—11 istentisztelet a templomban, 11.30 előadás, 13 ebéd, 16.30—17.30-ig előadás, 6.30 úrvacso­ravétel a templomban. Indulás 7.40- kor a nyugati-pályaudvarról, találkozás a vonatnál. Menettértijegy ára 3.80 forint. Autóbusz indul a Lehel-térről reggel 9 órakor. Eleimet mindenki hoz­zon magával. I „Útmutató a Biblia rendszeres olva­sásához” című füzetből még néhány példány kapható az „Evangélikus Élet” kiadóhivatalában. Ara: 4.— forint. A jókedvű adakozót szereti az Isteni (II. Kor. 9:5.). Mandák Evangélikus Belmissziól Otthonban (Foton) jún. 17-én Iszákosmentő csendesnapot, jún. 19—22 Gyermek- bibliakörvezetői tanfolyamot, jún. 26—^ 29 Papnék Országos evangélizációt, júl. 3—6 Serdülő leányok evangéli- zációt, júl. 10—13 Serdülő fiúk evan­gélizációt, júl. 17—22 Országos hit­mélyítő konferenciát, júl. 25—27 Gyülekezeti munkások, júl. 29—aug. 3 Levelező bibliaiskola konferenciát ren­deznek, melyre olvasóinkat is szere­tettel hívják és elvárják. Ellátás! díj: napi hat forint és természetbeniek. Je­lentkezés azonnal. Július 1-től az „Evangélikus ÉK<t” előfizetési ára: Egy évre 60 forint félévre 30 forint negyedévre 15 forint Egyes szám ára: 1.40 forint. T ahiban szokásos konferenciát a fófi belmisz- sziói otthonban tartja a budavári egy­ház. Fiúknak aug. 18—23, leányoknak aug. 24—28. Hitmélyítő konferenciáit Alcsuton tartja a budavári egyház: júl. 18—23 és aug. II—14. — Tudnivalók: Evang. Lelkészi Hivatal, Budapest, I., Táncsics M.-utca 28, telefon: 161—093. Az adakozás olyan lehetőség, amely gyakran nem jön vissza. Ügy adakozz, hogy megérezd hiá­nyát. Születés Tóth János és Fekete Irma keme­nesmagasi lelkészéket Isten június 11-én ikergyermekekkel áldotta meg, akiknek neve: Péter és András. ★ Lelkészcsalád szünidőre nagyobb diáklányt elfogadna családtagként sze­rény díjazással a háztartásban való se­gítésért. Milán János, Oroszlány, Komárom megye. A békési egyházmegye papságának megemlékezése A csabacsiidi egyház május 27-én iktatta be új lelkészét, Zátonyi Pált, aki Chovan József nyugalombavonult lelkész örökségét vette át. A békési egyházmegye vezetősége és lelkészei nevében Tátrai Károly tb. esperes, csorvási lelkész, meleghangú levélben búcsúzik a nyugalombavonult lelkész­től. Levelében a békési szolgatársak állítanak emléket Chovan József papi szolgálatának. Az elismerés és megbe­csülés hangja szól ahhoz a pásztorhoz, aki 1927 őszén a nagyalföldi pusz­tán szétszórt tanyavilágban, a Jó Pász­tor parancsából kezdte törni az ugart, gyűjteni a nyájat, szervezni az egy­házat. Egyetlen földes szoba volt a «paróchia». Ebből vitte hite a pász­tort évek során át, a 6 km-re fekvő «falu»-ba, ahol híveivel vállvetve dol­gozott az imaház és az egyházi iskola felépítésén. Saját otthonára csak ez­után, 1932-ben kerülhetett sor, amikor már szólt a harang az imaháznál, műkö­dött az egyházi iskola és kirajzolódott az új községnek: Csabacsnidnek képe. 1933 novemberében a szétszór! nyáj már együtt van és anyagyülekezel. Most már nagy új templom tervét álmodja a pásztor, amely ma, húszévi munka gyümölcseként már tető alatt is áll. A békési egyházmegye lelkészei tudják, hogy Chovan József munkája 23 év alatt jó szolgálat volt, mely hitből és égő szeretetből fakadt. De tudják ezt azok is, akik között munkálkodott. 1140 keresztelés, 1190 avatás, 252 es- ketés, 370 temetés és 806 ifjú konfir­mációja jelzi szürke számaival a szol­gálat alaposságát. Chovan József túl­nézett Csabacsiidön is. Alföldi népünk egyetlen egyházi lapját szerkesztette, paptársai bizalmából és megbízásából Sokan olvasták írásait ebben a lapban, az «Alföldi Evangélikusok» lapjában. Amikor a napi munka fáradtsága után otthonába tért, a pihenése is munka volt. Íróasztalánál dolgozott. Egymás­után születtek meg tollából apróbb és nagyobb munkái. Gyülekezetének tör­ténete, Gajdács Pál tótkomlós! lelkész­költő ólelrajza. fordítások, szlovák és magyar egyházi kiadványok. Szervezőkészségét történeti adatérlé- kü kartotékrendszere, az egyházmegye eseményeit, iskoláink múltját tükröző feljegyzései és kimutatásai hirdetik. Sokoldalú munkásságáért azzal be­csülte meg az egyházmegye, hogy alesperesi, főjegyzői, lelkészelnöki és sok más tisztséggel ruházta fel. Most, amikor a nyugalombavonult lelkész átadja szolgálatát lelkésztársá­nak és az egyházmegye vezetősége és lelkészei egy papi szolgálat értékeit méltatják és látják a lelkipásztor cse-i lekedeteit, nem a lelkipásztor dicsősé­gét, hanem Isten kegyelmét és dicső­ségét dicsérik. A volt munkatársak, szolgálatainak emlékét a békési egy i házmegye szívébe zárja és a nyuga- lombavonuló lelkészre, családjára, to­vábbi életére Isten áldását kéri. A tá­vozó pásztortól a békési egyházmegye aJó Pásztor, az Ér Jézus nevében köszön el. Bosszantó Olvastam egy könyvben: egy Krisztus nevű férfi körüljárt és jót tett. Nagyon bosszantó: én oly könnyen veszem, hogy éppen csak körüljárok. Kagava Japán evangélista MEGVÉTELRE KERESEK mindenféle használt teológiai és evangéliumi könyveket bármely nyelven. Különösen görög fa héber bibliai szótárakat, bármely nyelvű bibliai kommen­tárokat. bibliai lexikont, képes nagy bibliát és használt (nem régi kiadású) magyar bibliá­kat. língár Aladár evangéliumi könyvkereske­dése. Budapest VII.. Hársfa u. 51. Tel. 223-146. LODEN, BALLON, VIHARKABAT, SPORTMELLÉNYEK Wimpassing CSAK VI., SZTALIN-ŰT 8. UJ ORGONÁK építését, javítását vállalja Rieqer Ottó Budapest, X1V„ , Füredi utca 41. orgonagyár Tei..• 297­-023. LODEN, BALLON átlátszó- vihar- és esőkabát TON ÉS SZÁSZ L E K I PÁL -UTCA HÁROM. Raktáron levő sírkövek mélyen leszállított árban volt Löwy utódánál n. Fő-utca 79. T4 150-»»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents