Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-05-06 / 18. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET Darvas József: „Hiszem, hogy a magyar református egyházat immár semmi sem térítheti el a helyes útjáról” Beiktatták Erdei Ferenc minisztert, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoki tisztébe AMERIKAI NÉGER VERSEK GYÜLEKEZETI HlREK 1951. április 25-én, a debreceni re­formátus Nagytemplomban beiktatták Erdei Ferenc földművelésügyi minisz­tert, a tiszántúli református egyházke- rülert főgondncuki tisztébe. A beikta­tás jettetőségteíjes ünnepe volt a re­formátus egyháznak és aiz egész ma­gyar protestantizmus együtt örvende­zett vele. A beiktatáson a Magyar Nép- köztársaság kormányának képvisele­téiben Darvas József kuítuszmónásziter, a bánya-i evangélikus egyházkerület felügyelője vett részit, de megjelenít a beiktatáson Dobi István, a Magyar Népköztársaság miniszter tanácsának elnöke is. Jelein volltak a református egyház püspökei és egyházkerüíieti fő- gc«dniokiad, a református egyház kon- ven/ti elnökségének; Bereczky Albert püspöknek, Kiss Roland elnökinek ve­zetésével Az evangélikus egyház küldöttség» dr. Reök Iván egyetemes felügyelő vezetésével a következőkből állott: Dr. Vető Lajos és Dezséry László püs­pökök, Margócsy Emil tiszai egyház­kerület! felügyelő és Groó Gyula egye­temes főtitkár. Az unitárius egyhá­zat Csiky Gábor püspöki vikárius, a baptista egyházat Szabó László elnök­helyettes, a methodista egyházat Hecker Ádám nyíregyházi lelkész, az izraelita hitfelekezetet Schwarcz Ben­jámin, az Országos Iroda elnöke kép­viselte. Ä NAGYTEMPLOMBAN Ä „Jövel Szentlélek Úristen” kez­detű ősi protestáns énekkel kezdődött az istentisztelet. Az Ürasztala körül a tiszántúli református egyházkerület ti­zenhárom esperese foglalt helyet, Por­zsolt István, legidősebb esperes veze­tésével. Péter János püspök nyitotta meg a közgyűlésit s visszaemlékezést tett arra, hogy most van 1900 eszten­dős jubileuma annak, hogy Pál apostol Európa 'terütetéme lépett A püspök szembefordult azzal a kísértéssel, amely erőt vehet Európa keresztyén egyházain, ha az Ú. n. „keresztyén Európa” romatikájával és illúziójával ünnepli ezt az évfordulót. „A magyar protestantizmus éppen Európa érdeké­ben és éppen népeink és a keresz- tyénség érdekében küzdeni fog min­den ilyen hamis beállítás ellen.” A béke ügyéről szólva, Péter János püs­pök visszaomlékieziett arra, hogy az első világháború legizgalmasabb sza­kaszában, 1916-ban éppen a debreceni Nagytemplom szószékéről vállalta egy igaz református lelkész azt a véres kockázatot, hogy feüemelte a szavát a háború elem. Ferenczy Károly, az egyházkerület főjegyzője ismertette a szavazás ered­ményeit, melynek értelmében a tiszán­túli református egyházkerület gyüle­kezeti presbitiériumaliinak 95 százaléka szavazott Erdei Ferenc mmászienne, aki így az egyházkerület f©gondnoka lett. Óriási többséggel választották meg az egyházkerület világi főjegy­zőjévé, dr. Kalmár László szegedi Kossuth-díjas egyetemi tanárit, ezidei rektort is. Erdei Ferenc főgomdnokot küldött­ség kísérte a Nagytemplomba, aki — miután letette a hivatali esküt — s miután Péter János püspök prédiká­cióját feszült figyelemmel |me|giha)ll- gatta a közgyűlés, —■ A DEBRECEN! REFORMÁTUS KOLLÉGIUM NAGYTERMÉBEN megtartotta székfoglaló beszédét. Többek között a következőket mon­dotta: „Felszabadulásunk után az evangélium útmutatása, a tör­ténelmi múlt, az elmúlt korszakok emlékei és hagyományai egyformán döntően a melletf szóltak, hogy a felszabadult nép mellé álljon a református egyházunk és minden erejével segítse, támogassa és vigye előre a felszabadult nép orszá.gépítő munkáját és harcát. Így is döntött a mi egyházunk, de e döntés nem volit olyan erejű, mint a -korábbi korszakok szabadságharcaiban, mert reávetette még árnyékát, a letűnt korszak egy­házunk felszabadulás utáni élteiére is. Ha a régi és az új közötti harcnak nincsenek is élesen kiütköző jelei az egyház életében, tünetei bőségben vannak és a harc hitben erős megví­vása elől ki nem térhetünk. A tiszántúli református egyháznak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az elmúlt korszakok népi mozgalmainak, amelyekkel egyhá­zunk benső közösséget vállalt s gyakran azok élén állt, nem kis szerepük van abban, hogy ma Ma­gyarországon, legelőször éppen ezen a vidéken, az egykori hitújító prédikátorok működésének legfőbb színhelyén születtek meg az első szocialista városok. Hívei összes­ségét tekintve, egyházunknak ör­vendeznie kell fejlődésünk ilyen eredményein.” Az egyház és állam közötti vi­szonyt említve, Erdei Ferenc főgond­nok a következő kijelentést tette: „Népköztársaságunk Alkotmánya és aiz egyház és állaim közötti Egyezmény körvonalazza egyházunk helyzetét szocializmust építő népi demokrá­ciánkban. Ezen felül az egyház által is elfogadott: álapeJlvekoeik megfele­lően már az egyház feladata megtalálni e viszony helyes alakításának és egyházi munkája irányításának módját.” A hazánkban folyó társadalmi át­alakulással kapcsolatban ezeket mon­dotta: „Az egyház helyes arculatának -kialakulása csak azon az alapom lesz az egyház lényegéhez és az evangélium szíeilleméhiez hű, ha az egyház ál-ásit fogtól a társadalom fennálló vagy ala­kuló rendjeihez éspedig úgy foglal ál­lásit, aihogy isteni és emberi törvények igazsága szerint állást kiéli foglalnia," A békéről szólva: „Az egyház I-eigsa- jáita-bb hivatását, legszentebb küldeté­sét tagadná meg, ha nem szállna síkina a véres öldöklés, az emberek millióinak életét kioltó és kuHtú-ráoik alkotásait elpusztító háború veszedelme ellen-.” Hatalmas tapssal! fogadta az egyház­kerület: közgyűlésié Erdei Ferenc záró- moodaltát: „Felajánlom erőmet egyházunk megújításának szolgálatában és ehhez kérem az egyházkerületi közgyűlés és a gyülekezetek meg­értő segítségét.” DARVAS JÓZSEF A KORMÁNY NEVÉBEN üdvözölte az új reformáttus főgonrimo- kot. Ez a beszéd figyelemreméltó elis­merése volt a református egyház ha­zafias szolgálatának. Többek között a következőiket mondotta: „Őrölünk, hogy a református egyház vezetői köziül Málliásu-kkel és buzigó te­vékenységükkel mond többekét látunk ott, ahol az igazság és a haladás vívja harcát a hazugság és a sötétség erői ellen, örülünk annak, hogy a reformá­tus hívők tömegeivel együtt a refor­mátus püspökök és papok is segítik munkálni a szocialista építés támoga­tásával a társadalmi igia®jágosiság győzelmét, a béke védelméért folyó harc -téimogiatásávial az igazi humaniz­mus cfadalát. Hiszem, hogy a magyar reformá­tus egyházat immár semmi sem térítheti el helyes útjáról, hiszem, hogy a magyar református egy­ház a jövőben Is mindig ott lesz a maga szolgálatával, ahol a haza ügyéről, a nép ügyéről, az igaz­ság győzelmének, a béke győzel­mének kivívásáról lesz szó.” AZ ÜDVÖZLÉSEK Bereczky Albert püspök üdvözölte az új főgondnokot a Református Egyetemes Konvent nevében: „Mi döntöttünk, a szocialista népi demo­krácia mellett. Döntöttünk a béke szol­gálatának ügye meBett Meig vagyunk győződve!, hogy ezt a kettőt csak együtt tehet szolgálni.” Az evangélikus egyház nevében dr. Vető Lajos, a tiszai egyház- kerület püspöke beszélt s beszé­dében kiemelte azt, hogy a ma­gyar evangélikus egyház, mely a hazának Tessedik Sámuelt adta, hálás örömmel fogadja azt, hogy a tiszántúli református egyház- kerület a modern magyar mező- gazdasági fejlődés egyik forradalmi munkását, Erdei Ferencet emelte magas egyházi méltóságba. Az unitárius egyház nevében Csiky Gábor, a baptista egyház nevében Szabó László, a methodista egyház ne­vében Hecker Adám nyíregyházi lel­kész, az izraelita hitfelekezet nevében Schwarcz Benjámin főrabbi üdvözöl­ték a főgondnokot. A református egyházkerület ven­dégei megtekintették a Kollégium ősi könyvtárát s gyönyörű szúrás jelenet­tel zárult a szép ünnep a Dóczy-ifité- zetben, ahol a református iskola teá-ny- növendékei láttáik vendégül diseebédem a közgyűlés részvevőit. A magyar protestantizmus ünne­pélyes hitvallása volt ez a nap, a mellett, hogy egyházaink tudatá­ban vannak felelősségüknek a ma­gyar haza iránt s népünk iránti szeretetüket mindennapos szolgá­idban mutatják fas.Hr Langston Hughe»: ÉN IS AMERIKÁT ÉNEKELEM Én vagyok a fekete testvér, Ám ha vendégek jönnek, A konyhába küldtök mégis enni. De én csak nevetek: Étvágyam van S egyre erősebb leszek. Holnap. Mikor a vendégek jönnek, Az asztalnál fogok már én is enni, És nem mert mondani Nekem többé senki: Eredi a konyhába enni És akkor szégyenkezve Látjátok majd, mily' szép vagyok Én, a fekete testvér. Én is Amerika vagyok! !*' Langston Hughes: TI FEHÉREK! Nem gyűlöllek benneteket. TI ts szépek vagytok, Nem gyűlöllek benneteket. Hogy arcotok, szemetek Néktek is erőtől duzzad. De mért kínoztok engem? TI erős Fehérek, Miért kínoztok engem? Í*1 Langston HugHem IGEN?, Sötét az én bánatom börtön« És nincs senkisem, ki megértene. 0, Uram! Ügy mennék in Jézusom elébe Áldásos, malasztját esdve, kérve. Ó, Uram! Egyedül élek, tépnek a kínok És senkisem kérdi, miért síroké Senkisem. Uram! Magamban sírok, csak sírok, sírok, És csöndesen várom, hogy meghalok, ó, Uram! És hiszem, 'Hogy égi fényedben Jézusom, Az örök béke nyugalma van ­Ugye, Uram?, »1 , Joseph, S. Cotter, Jr. FEHÉR BÁTYÁM, MIT MONDASZ TE MAJD? Jöjj bátyám! jöjj! Lépjünk az Űr színe elé. És ha majd előtte állunk, ügy ezt mondom én: Uram! Én sohasem gyűlöltem senkit, Csak engem gyűlöltek. Soha nem kínoztam senkii. Csak engem, kínoztak.-% Senki földjét nem kívántam, De enyémet megkívánták. Másnak népét nem gúnyoltam. Az enyémet kigúnyolják. És fehér bátyám, mit mondasz te majd?, IP ordított a: Tiszai ’Andor) Egyházszolgálat Legeltessétek az Istennek közietek lévő nyáját, gondot viselvén arra... jóindulattal. I. Pét. 5. 2. Egy levélből közöljük: «Az Evan­gélikus Éleit alföldi nagygyülekeze­tünkbe csak 3 (három) példányban járt. Szóvátettem az egyik presbiteri gyűlésen. A «példáranevelő» presbi­terek azt mondták: nem is tudtuk, hogy nekünk újságunk van? Kértem őket: fizessenek elő, legalább egy negyedévre: néhány tojás az egész, akkor jobban megismerik és bizo­nyosan meg is szeretik Hivatkoz­tak az asszonyra, de azért 7-en (heten) előfizettek. Később sorra vettem a presbitereket otthonaikban, majd az utcában lakó evangélikuso­kat is, és íme, a jelen sorokkal kül­döm a 25 előfizetőt. Adná Isten, hogy mindnyájan úgy szeressék meg az Evangélikus Életet, mint én. Erős vár a mi Istenünk! — Eddig a levél. Gondolkozásra késztet en­gem, aki szeretném kezemmel meg­fogni presbitertestvérem kezét, sze­retném látni a szemét, bizonyára ragyogó a Krisztushoz való hűségtől, hogy iiyen fáradságra készteti, 25 olvasót, előfizetőt gyűjt a Krisztus lapjának. A hűség és a lelkesedés példaadó jele ez. Hálásan köszön­jük! Kedves olvasónk: nézz körül, mit tehetnél egyetlen evangélikus lapunkért? Vállalj felelősséget egy­házadért, egyetlen lapunk terjesz­tése a legkomolyabb egyházszolgá­lat! Evangélikus egyházunk hűséget yuk.Xátedl. Következő vasárnap: Május 6, Exaudl Vasárnapja. Húsvét n. 6. va­sárnap. Igék: L |Péter 4:7-11. János Éváiig. 13:26—16:4. Liturgikus szín: Fehér. A hévízgyőrki lelkészbeiktatás. MuH számunkban közöltük, hogy Fekete István bévízgyörki lelkészt má­jus 6-án iktatják hivatalába. Közlésün­ket helyesbítjük: a beiktatás májul li-én pünkösd hétfőjén d. u. 6 óra­kor lesz, A Nagy-budapesti lelkészeik esen desnapja. Május 7-én, reggel 9 órakor, a Deák­téri gyülekezeti teremben, majd a tem­plomban csendesnapot tartanak a Nagy­budapesti lelkészek, melyen az igehir­detői szolgálatot Dezséry László püs­pök, Csepregi Béla és Benczúr László lelkészek végzik, • EVANGÉLIZACIÖS-NAPTAR: Budapest, Deáktér, május 6—11 (reg­gel 7 órai és este 6 órai kezdettell) Főtéma: Akiben nics a Krisztus lelke, az nem az övé. (Cseptegi Béla). Budavár, május 6—13 (Józsa Márton). Szombathely, május 6—12 (Gálát Györgg). Az Evangélikus Evangéflzládó csendesnapja. A fóti beknissziói otthonban május 20-án vasárnap reggel 9-től este 7-ig csendasniapat tortáink, amelyen az ige­hirdetések üzemeltéit II. Tim. 1:7 fog­laltja össze: „Nem félelemnek Lelkét adott nékünk az Isten, hanem erőnek, szeretetnek és józanságnak Lelkét.” A szoígálatokialt Csepregi Béla és Józsa Márton láitlják ei. Szeretettel hívjuk az evangéffizácló népét Budapestről és a környékről. Távolabbról jövők szállásit is kaphat­nak. A hámom nappal korábban jéleniti- kozők számára étkezést is nyújt a bej- missziói Otthon. Pünkösdi Evangélium. Még kapható az Evangélikus ervarv’ géfaáció 1949. évi, gazdag tartalmú ünnepi kiadványa: a Pünkösdi Evangé­lium. Pünkösdi ige, evangéliumi szép- irodalom, konfirmációi útravaló. Aján­dékozásra is igen alkalmas. Ari: 3.— fod-nit + 30 Mér póstedíj. Megrendel­hető aiz Evangélikus EvanigéBzáció iro­dájában, Budapest, VIII., Puekio-u. 12. A Szerb Anna Imaközösség május 14-, 15-én tartja tavaséi konfe­renciáját Győrött, az Evangélikus Missziói intézetben (Petőfi-tér 3.). Elő­adások címei: Akarsz-e meggyógyulni? Az ígéretekre t ámaszikodóhit. — A gyümölcsöző hit — Miért vagyok be­teg? — Kicsoda szabadít meg? _ _— Egységben Jézussal — A közbenjáró Abrahám és Mózes — A tanítványok megjbiizialtásia — A gyógyító Jézus — A főpap Jézus — Bizonyságtóteteik, közös imádkozás a betegekért Előadók: Túróczy ZOlitán püspök, dr. Gyimessy Károly lelkész, Sümeghy József lelkész, Csia Lajos ref. lelkész, Németh Tibor lelkész, Pór János ta­nító, Szerb Anna író. A konferenciát megelőző napon 13-án, Ne félj, csak higyj és az imád­ság hatalma című előadások keretében személyes problémák megbeszélése és 'közös imádkozás a betegeikért és szen­vedőkért. Ezt Szerb Anna vesetS. Jelentkezés május hó 5-ig az ima- közösség vezetőjénél: Szerb Anna, Siófok. Minden íeMtáigosítás is ott kapható. Angyalföld kütterülétá híveink’ számára április 16-tól 22-ig evamgéffizáció volt a Váci- út 129. sízámú toatenmünlkben,. Csa­ládlátogatás és háizi istentiszteletek előzték meg az evamgélízáció munkáit. Az eredmény megmutatta, hogy nem hiába. Estjéről-estére megtelt új ima- termünik az ige után stzomjúhozó beb- kebkel. A hét napig 'tartó evamgéüzá- ciót imaórák vezették be. A záró isten- tíezteteten mindnyájan éltek aiz Ür szerit vacsorájával. A multévl gyámlntézefl gyűjtéseit és segélyek eredményei: Az evangélikus Gyámlrrtézet nrultévi eredményeiről Nagy Miklós zalaeger­szegi lelkész, országos Gyámimtézett elnök közzétette jelentéséi A záró- jelentés a következő adatokat mutatja fel: A bányai egyházkerület 20.757.67 forintot gyűjtött e a bányád egyházke­rület gyülekezetei 17.247.22 forint ere­jéig részesültek gyámlnttézeti segély­ben. 500.— forintnál nagyobb segélyt a következő gyülekezetek kaptak: Bé­kés, Sarkad, Elek, Orosháza-Rákóczi- telep, fyagymágócs, Mezőkov’ácsháza, Öcsa, Csengőd, Farmos, Tápiószele, Csővár. A duniánírmeri egyházkerület gyűj­tött összesen 7.036.92 forintot, és a diunánfaneni egyházkerület gyüleke­zetei összesen 7.060 forint segélyben részesültek. 500.— forintnál nagyobb segélyt kapott: Érd, Bokor, Somoskő­újfalu. A dunántúli egyházkerület gyűjtött összeses) .47Ä15Ü6. lorfatol és-a duoáa­túS egyházkerület gyülekezetei Sssse* Ben 39.348.34 forint segélyben része-’ Bűitek. 500.— forintnál nagyobb se-' gófyt kapott: Révfülöp, Keszthely, Győrság, Börcs, Barlahida, Zalaeger­szeg, Barcs, Csorna, Gór, Ágfalva, Magyarfalva, Sárbogárd, Vasas, Siklós, Szentgotthárd, Nádasd, Siófok, Szere- cseny. A tiszai egyházikerület gyűjtött őse-» sziesen 9.466.51 forintot és a tiszai egyházikerület gyülekezetei összesen 14.150.— forint segélyben részesültek. 500.— forintnál nagyobb segélyt ka­pott: Eger, Hernádbüd, Kisvárda, Ko­mád!, Kölese, Délszabolcsi misszió, Szolnok. A kimutatás szerint 6.971.21 forintot még nem osztottak ki. A soproni felső egyházmegye gyülekezetei elérték azt a hatalmas eredményt, hogy az egyházmegyé­ből minden létekre 1.— forint ado­mány esik. Istennek tegyen hála az országos Gyáimintézet működéséért, melyből szűkölködő gyüfeloezetemik lyen szá­mottevő segítségeit kaphattak. Legyen minden gyülekezet és minden evangé­likus ember imádságban és áldozatban hordozója a Gyámfaitiéziet szép feladatá­nak. Podmanlczky Pál Evangélikus Missziói Intézet áprfis 28-áiri, szombaton d. a. 6 órai kezdettel XIV„ Gyarmab-u. 14. sz. alatt ifjúsági missziói összejövetelt rendez, melyre a gyülekezetek ifjúsá­gát szeretettel meghívja. Evangélikus Missziói Albizottság kéri a missziód perselyek ktürftését azért, hogy a kétforintosok forgalom­ból való ikivori'áieávad a misszióra szánó adományok ei ne vesszenek. Adomá­nyok beküldhetők a Podmanlczky Pál Evangélikus Missziói Intézet címére Budapest, XIV., Gyairmat-u. 14. Nyu gaíomba vonul ás. Késníárszky Lajos leflkésa, m oíő­nyfflvántartó hávatafl vezetője 1951. áp­rilis 1-én nyugalomba vonult. Innen isi kívánunk a nyugalombavonirló lelkész­nek Istentől áldott pihenő éveiket. Születés. Varga Jenőnek 0) Féleségének, B9n­kúty Judit eoang. leánygimn. tanár­nak első gyermeke Tamás, április 26-án, este megszületett He vér István és feleséig«, született Nagy Mária házasságát Isten fiúgyer­mek után kisleánnyal áldotta meg Gyöngyösön, ki a teereszteégben Mária nevet kapott. Halálozás. Déry Miklós nyugalmazott minist, tériumi főtisztviselő, zuglói evangéli­kus egyházunk hűséges tagja, Bu­dapesten, 1951. III. 14-én, 69 éves korában megtért erem tőjéhez. Áldott tegyen emlékei LUTHER AZ IMÁDSÁGRÓL: „Hogy az imádság melyen hathatós erő és má mindenre képes, azt csak az hiszi el, aki megpróbálta már s akit a tapasztaltait megtanított rá. Nagy áldás a szükség, amely arra szorít, hogy az imádságba kapasz­kodjunk. Csak azt tudom, hogy vala­hányszor igazán, komolyan imádkoz­tam, mimdanyiszor bőséges meghaBiga- tá&t nyeltem s többet kaptam, mint amennyit kértem. Ha olykor Isten ha­lasztotta is, végre mégis meglett... Azért, atyámfSaí, imádkozzatok# szíivvel-sziájjal otthon is, templomban is, mert az imádság tartja a világot. Különben ugyan rosszul átírna!” Luther Május 18-án pénteken este nyolc órakor a Deák-téri evang. leánygim­názium dísztermében Dezséry Lászlé püspök bevezető beszédével Tolnay Klári színművésznő közreműködé­sével BéKAY JÁNOS betiltatja modern Zsoltár fordításait

Next

/
Thumbnails
Contents