Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-15 / 15. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 8 Morzsák a malomsoki evangélizációról A legmagasabb, a legszebb, a leg- Jefkibb találkozás az Istennel az, mely­ben 0 beszél hozzánk. Ezért kegyevmi eszköz, az ö mérhetetlen irgalmát hor­dozó szolga, a szó. Van úgy, hogy az ember néha maga is zengő ajakká vá­lik, s ilyenkor nem a papír hordozza többé az igéjét, hanem az élő ember. Az élő ember ilyenkor kitüzesedik, be­szélő csipkebokor gyullad föl benne, engedelmesen adja tovább az Igét. Az ember ilyenkor prédikál, evangé- lizál. Ez az élet legfenségesebb mun­kája, legmegdöbbentőbb és legfélelme­tesebb. Nyilván ez a legnagyobb csoda, Istennek elő levelévé válni. Nem a pré­dikátor beszél, mint ahogy nem a pa­pírlap mond hazaérkező üzeneteket és nem a húr kesergi a maga kifeszíteít, két véglet közé vont életének keser­veit. Mind csak eszköz, egyszerűek, el­felejthetek. A LÉLEK ARAD KI RAJ­TUK. Isten beszéde, amint átzeng az emberi lelken! Közvetlen találkozás Isten szivével, maga az Ige, maga a testté lett Ige. Jézus Krisztus maga a szavak köntösében. Ahol igazi Ige­tolmácsolás hangzik, ott az emberi lélek Isten felé fordul, nirot a napra­forgó a nap felé. Tagadhatatlan, hogy ott Isten van jelen, ott létekben és igazságban imádják öt Ez is a .csodák útja”. ...Izrael népe és Mózes együttes Bsszeforrottságában, valamint ezek életrezdüléseiben, változásaiban és mostoha megpróbáltatásaik 'áncolatai- ban vetitődlk elénk Isten csodálatosan csodás vezetése, szeretete, amely leg- hatalmasabban, legátfogóbban és egye­temlegesen Krisztus kereszthalá'ában testesült meg! íme, mily nagy az Or kegyelmessége, van-e ember, kit meg nem hat? Van-e szív, mely mindent feledve, az Istennek hálát nem ad?, * aj.Az üfeefementumf történet min­ijén villanó, majd ködös képe félreért­hetetlenül és nyílegyenesen az újtesta- mentumban, Krisztusban közénk jött, hozzánk aláereszkedett Istent tükrözi, aki úgy szerette a bűnös világot, hogy az ö egyszülött Fiát adta., hogy valaki hiszen őbenne el ne vesszen, hanem Örök élete legyen. (In. 3:16.) Itt enge- met várnak. Jézus, a testet öltött Ige Itt lakik, minden lépcső és folyosó hoz­zá vezet, minden kődarab Róla beszél. Minden öéret-te van, 0 benne van a teljes Bibliában. » ‘*** ' j j j • Ml megismertük' és efttfttfllt az istennek Irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet: és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten Ss őbenne. (I. Ján, 4:16.) ... Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg az Is­ten Fia, az élet sincs meg abban. (I. . 'Ján. 5:12.) Estéről-estére ezek a cen­trális gondolatok szólaltak meg az evangéiizáió Káldy Zoltán pécsi lelkész átütő erejű, hatalmas bizonyságtételei­ben, lenyűgözően, foglyulejtően. Az Ornak minden Igyekezete arra irányul, hogy minden fényt, szikrázó, izzó üzenetet etnyetetlenül, torzíthatat- lanul tovább, azaz tisztán el- és levo­nás nélkül. — Ezt érezhette minden igehailgató nap, mint nap keményen, kérlelhetetlenül. * Az enyhe dombon álló malomsoki templom ablakain keresztül egész héten át kiszökött a világosság, fényt hintve a feléje, hozzá közelítők lábai elé... harangjai zúgtak ... vivos voco, hívogatva az élőket, mert ime a bűn, betegség, nyomorúság, a mindennapi szörnyű szürkeség tömlöcéből, Egyip­tomából van menekvés, van szabadu­lás, (ha a Fiú megszabadít titeket, va­lósággal szabadok lesztek! János ev. 8:36.), ami készen van tökéletesen. Isten áldozatában, Krisztus golgotái kereszthalálában! Csupán egy a MÉG MA, sürgető feladat, hogy hittel, csonka hitem kar iával és bűnbánóan átfonjam a keresztfát. ... Elindulni... hozzákezdeni, neki­lendülni még ma, most. mert itt a döntő pillanat, ... az előttem levőknek nekidőlni!... Ebben a belső harcban a krisztusi életcsíra az Ige, engedelmes, hittel teljes hallgatása folytán megfo­gan bennem. Növekszik, fejlődik, iz­mosodik ez a kis mustármagnyi „új emberem”. Eltűnt a félelem a szivem­ből, mert az Atya szeretete elűzte. Tu­dom és hiszem, ho^v a szent Isten h’aragia kiengesztelődött irántem — Krisztus engesztelő áldozata álfái. El­fogadom hittel, hogy Jézus Krisztus érteni is meghalt és értem is meg kel­lett halnia és igv ezáltal bocsánatot nyertem! Ez minden! Ez nekem is elég! Krisztus ereje az én kudarcos erőt­lenségem által végzi a maga terméke- nyitő, életfordító hatalmát. Ezután, is iépten-nyomon elszoritia szivemet a fájdalom, hogy nem hallgattatnak meg imádságaim. Isten elutasít, hiába zör­getek, nem nyittatik meg, pedig tudom, hogy belül ott van az Isten. A hitre éb­redt embereknek egyik legszoronga- tőbb fé'plmük.-hogy elveszítik hitüket, kifújja gyertyájuk lángját ez a vj'ág, nem tudnak olyan Istennek tetsző éle­tet élni, hogy Istennek kedve telnék benne. De Krisztus állandóan esedezik, az Atyánál könyörög érettem, hogy el ne fogyatkozzék az én hitem. • Valamennyi kínai csoda csúcspontja a tilos város, az Ég Fiainak egykori székhelye. Széles árok fogja körül. Lótuszvirágok pompáznak a sötét vi­zen s rózsapiros virágaik a legfőnsé- gesebb tisztasággal ragyognak a nagy levelek zöldje között. Valahányszor lótuszvirágot látok, Buddha szavára keli gondolnom s egyre jobban meg­kedvelem a hasonlatot. Azt mondja Buddha, hogy amint ez a virág mo­csárból és posványból nő ki, s ragyogó tiszta szépséggé bontakozik: az ember­nél is az élete minden alacsonyságából, aljasságából és tisztátlonságából ilyen isteni hivatásnak ke® kibontakozni! Káldi Lajos BÓKAY JÁNOS Zsoltárfordításai 19. zsoltár L Hirdeti az égbolt, Tűző nap és szép hold Az Or bőlcseségét; Éj meséli éjnek. Szél suttogja szánéit Erejét, békéjét; Nap mondja a napnak, Alkony virradatnak Végtelen tudását; Tenger a tengernek, Ember az embernek Mutatja nagyságát. f f í V s. Hangfalait a hangja Mégis a parancsa Atzeng a világon;' Felkelti a napot, Szelíd pirkadatot Hint- szét a határ«»? Ott ragyog melegen Az égi tengeren Érlelő hőséggel? Sarjadnak a rétéit. A sok földi népnek' Enni ad bőséggel ; ftr- s j ’'te 1WF EoMog rőtegihf,' Kit sarkal a remény. Vándorol az égen. Megteszi az utat, Amit az Or mutat,' At a mmdemségen. Vagy mint elszánt vitéz, Aki rohanni kész, Villog a főid felett? Hév árad belőle, Elbújni előle Sehová nem lehet _ 4. Äz Or szent törvénye % Tiszta, bölcsesége A szivekhez fényt vet; Ki merít belőle, Meggazdagszik tőle, Százszor újraéled; örök igazsága Az egész világra Egyformán kiterjed. Mutatja hatalmát. Erejét, nyugalmát, Minden földi szemnek, fi. Merf az Or félelme Bőséges élelme A jámbor telkeknek; Ki szemét ráveti S parancsát követi, ínséget nem szenved; Kristálynál csillogóbb, Ércnél viüogóbb Szigorú intelme. Aranynál fényesebb, Méznél is édesebb Irgalmas szerelme. 6. Aki szolgál néked, Annak bülcseséged A gazdag jutalma; Ott van teje felett Oltalmazó kezed. Te leszel nyugalma. — Ezer bűnbe estem, Botlottam, vétkeztem, 0, én szerencsétlen, Tisztíts meg a rossztól, Óvj meg a gonosztól, S bocsásd meg a vétkem 7. Őrizd meg a szolgád, Rendezd el a dolgát, Bűnbe már ne essek, Add, hogy szavad értsem. Parancsod ne sértsem. Hogy tiszta lehessek; CsaW kedvedre éljek, Csuoán jót beszéljek, Ne véssek ellened, — Uram, légy a váram. Megváltóm, kőszálam, Hasson át szellemed. A TÍZ IGE Szívunk Uza „Ne kívánd meg a te felebarátod há­zát; ne kívánd meg a te felebarátod feleségét, szolgát, szolgálóját, mar­háját vagy szamarát se semmijét, ami a te felebarátodé.” A felebarát! A másik ember az, akit a kilencedik és tizedik ige újból elénk állít. A tízparancsolat végén, mintha mindent újra marokrafogva, szívünkre akarná kötni mindannak a velejét, amit eddig hallottunk. Hiszen eddig is erről volt szó: a felebarát élete, jóléte, becsü­lete, békessége Isten védelme alatt áll. A Szabadító Ür azért tett szabaddá minket, hogy szabad gyermeked boldog­ságban szolgálják Atyjukat és — egy­mást, testvéreiket, a felebarátot. Sza­badságunknak csak két korlátja van: Isten akarata és a felebarát java, s ez a kettő egy. Mert Isten mindig a fele­barát javát akarja. Ezzel és éppen így akarja az én javamat is. Talán sehol nem olyan világos ez, mint éppen ennél az igénél: ne kívánd! A kívánság a vétkek szülőanyja s hoz­zátehetjük: minden nyomorúságé és szenvedésé is. Az a bibliai fogalom, amit a magyar Biblia kívánság-gal for­dít az>t is jelenti: szenvedély, indulat, elragad tatás. Lelkivilágunk rejtett mély­ségei tárulnak fej itt: az ösztönök, a tudatalatti rúgok és vágyak sötét és félelmetes világa, aminek ijesztő való­ságát a lélekbúvárló tudomány leg­újabb felfedezései megdöbbentően mu­tatták meg. Ez az, amit a Biblia álta­lában egyszerűen szív-nek nevez, a mi megromlott, gonosz, Istentől elfor­dult szívünknek. Ebből származnak a gonosz gondolatok, szavak, tettek, mondja Jézus. És a Hegyibeszédben (Máté 5,21.27) rámutat arra, hogy in­nen indul ki Isten akaratának minden megszegése: aki haragszik, az már gyilkol is valójában és a tisztátalan in­dulat egyenlő a házasság töréssel Isten ítélőszéke előtt. Ezért: ne kívánd! Ne kívánd feleba­rátod feleségét. Ne irigyeld családi bol­dogságát, ne kacsintgass irigy szemmel, görbe tekintettel a másik ember virá­gos kertje felé. Ne véld édesebbnek a lopott gyümölcsöt, mert igazában ke­serű az és kárhozatot érlel! Óh, valami megdöbbentő van abban, hogy az em­bernek mindig az kell, ami a másé; már a kisgyermek is a másik játéksze­ré vei akar játszani és eldobja a magáét S a sajátunk értéke is akkor lesz be­cses, ha észrevesszük, hogy mások is megkívánták tőlünk. így lesz ez a kívánság «önteten ke­serűség, elégedetlenség, lázadozás, gyűlölködés, emésztődés forrása. Nincs békessége annak az embernek, aki tei- hetetiemüi ácsingózik a másik javai után. Mert a boldogság egyik főfelté­tele a megelégedés. Isten nemcsak a felebarátot védi a kilencedik és tizedik igével, hanem egyszersmind minden gyermekének is javát akarja: sajátma­gunkat is meg akar oltalmazni indular taink, szenvedélyeink, ösztöneink kény­ura só ga ellen. Hiszen — ö a Szabaditól „En vagyok az Ür, a te Istened, aki kihoztalak té­ged a szolgaság házából!” Itt zárul be a kör, itt nyújt kezet a tizedik ige az elsőnek, itt lesz teljessé szabadság- levelünk ígérete és valósága: isten egészen szabaddá akar tenni bennün­ket, meg akar szabadítani önmagunk­tól. Szívünk indulataitól, lelkünk-fes- tünk. idegeink és ösztöneink ezer szál­lal megkötöző rabságából. Mindattól, amit a Bilbia ő-embernek nevez, vagy egyszerűen: bűnnek. Azért adatott ne­künk Jézus Krisztus szabadításul (I. Kor. 1, 30), hogy egészen szabadok legyünk: készek és alkalmasak Isten szolgálatára. Az Ürnak szolgálata a teljes szabadság — tanította az egyház régtől fogva. Így van. S hogy így is legyen, azért jött el a Fiú, hogy sza­baddá tegyen bennünket. Azért: ne élj vissza az Ürnak nevé­vel, de hívd segítségül azt! Ügyelj az ünnepre és élj az igével! Becsüld meg a család s az otthon áldott menedékét! Szeresd felebarátodat s óvd életéti Tartsd szívedet tisztán s híven szeresd élettársadat! Ne nyújtsd ki kezed arra ami a másé! Tartsd féken nyelvedet! Es ne emésztődj elégedetlenül vágyaid füzében! Hiszen az Ür a te Istened! Szabadítod és Atyád, aki szeret s meg­ad gyermekeinek mindent, ami javukra válik. Jézus Krisztus a testvéred, a halált meggyőző, húsvéti hős. Szabad vagy, Isten gyermeke és a menny örö­köse. Tanúsága ennek a Tíz Ige, Sza­badságlevelünk! Groó Gyula LODEN, BALLON, viharhabát, sportiüeréüyek Wimp a s sing csak VI, Sztáiin-ii 8 PAPOK, AKIK LÁTTÁK DRÁBIK MIKLÓS, COMENITJ8 BARÁTJA Éppen háromszáz éve, az 1650— 51-es tanévben kezdte meg sárospataki nevelői működését Comenius. A nagy pedagógus magyarországi működésé­vel elsősorban a kálvinista egyház- történet foglalkozott, az evangélikusok eléggé elhanyagolták — holott a Co- meniusnak, aki a cseh testvérek fe'e- kezetének tagja volt, igen sok kap­csolata volt a 17. századi magyaror­szági evangélikus egyházi élettel, a felsőmagyarországi evangélikus pap­ság politikai mozgalmaival. Hiszen a régi FelsőmagyanKszág evangélikus papjai és írói — már csak a biblikus nyelv, a KrálicI Bibila nyelve végett is rengeteg ösztönzést kaptak a cseh testvérektől politikai szempontból is, a cseh testvérek tüzelték az evangé­likus papságot az ellenreformációs Habsburgokkal való kemény ellen­állásra, az erdélyi fejedelemséggel vaió intenzív gyakorlati kapcsolatokra, a cseh testvérek menekült papjai a felső­magyarországi evangélikus papság kö­rében találtak menedékre és segítségre. A magyar evangélikus egyháztörténet­írás eddig nem nagyon vette figye­lembe például Ján Kvacala professzor­nak e kapcsolatokra és összeköttetések­re vonatkozó kutatásait. Comenius, tudjuk jól, nemcsak a nevelés nagy tudósa voM, hanem a háttérben igen aktív politikus, aki a protestáns hatalmak és Erdély, a pro­testáns magyarok koalícióján is dol­gozott. E terveiben volt segítőtársa, híve, eszméinek publicisztikai hirdetője Drábik Miklós, a cseh testvérek mene­kült papja, aki fehérhegy! csata után Lednlcén, Trencsén megyében, a Rá- kócziak egyik birtokán talált mene­déket. Drábik Miktós egész kiBőn helyet foglal el a magyar egyházi és politikai történetben. Érdekes és egyedülvaló jelenség: misztikus író, akinek exal- tált látomásait nem érthetnék meg, ha nem gondolnánk az evangélikus misz­tikusokra, elsősorban a nagy sziléziai­ra, Jakob Bőhmerre. Svájci protestáns irodalomtörténészek ezt az emberi és írói kategóriát „protestáns barokk” né­ven tartják nyilván (pl. Ermatinger) Drábik, Comenius iskolatársa és ba­rátja egészen beolvadt a felsőmagyar­országi evangélikusok közé' és hánya­tott életében itt talált megnyugvást; bár ugyanekkor paptársai, akik közSK a racionalista és kongretista lelkipász­torkodó szellem uralkodott, nem szívó­sén láttak a magyar talajon oly szokat­lan miszticizmust. Drábik nagy cseh hazafi voM, egyben nagyobb patrióta Is éa szüntelenül reménykedett a cseh protestántizmus szabadságának vissza- nyerésében, előbb a svéd segítségben, aztán a Rákőczi-házban bizakodott. 1645-ben táborában meglátogatja L Rákóczi Györgyöt, de ez már akkor fegyverszünetet kötött FII. Ferdinánd- dal és nagyralátó tervekkel foglalkozó papot nem engedte maga elé. Drábik nem kevesebbet akart, minthogy sere­gei előtt magyar királlyá kiáltja ki és keni fej I. Rákóczi Györgyöt. Hatalmas protestáns koalíció tervei foglalkoztat­ták és mikor Comenius Sárospatakra érkezett, régi barátja politikai eszméi­nek csinált hatalmas propagandát a szlovák és magyar evangélikus papok között. Misztikus pofittka! elképzelései Mé vannak bibliai képekkel, példázatokkal, a Habsburg-ház és az ellenreformécfó elleni átokkal Comenius adta ki 1651« ben, maid újra 1663-ban Amszterdam-* ban Drábik jövendöléseit, politikai rrá« sait; a Lux In tenebris című írást XIV. Lajos francia királynak is megküldték. A Rákóczi-ház magyar királyi. hív»« fása és protestáns küldetése áÜ e ter­vek középpontiéban. Drábik Báthory Zsófiában, II. Rákóczi Györgyben, I. Rákóczi Ferencben is bizakodott és nagyralátó terveinek nagy része volt II. Rákóczi György lengyel királyi ki-' sértetezéseiberi'! írásaiban félreismer-' heietten közben a szocialisztikus refor­med vonás: hirdeti a papi szegénységet és bírt oktalanságot, követeli a temp­lomok mellé a népnek világosságot tér« jesztő iskolák felállítását. Drábik, avagy Drabiclus szomorfl végei ért. 1671 július 15-én ítélt fö­lötte az a pozsonyi vészbíróság, mely annyi protestáns papot küldött gályák­ra. Drábikot halálra ítélték és a magi­val tehetetlen nyolcvannégy éves ag* ga&tyánnal a jezsuiták megtérési komé« diát játszattak, a vérpadon a „megté- rőt” kegyetlenül megkfnozták. Műkő« dése egyik legérdekesebb fejezete á magyar protestántizmus küzdelmes történetének. í P. BIBLIA-OLVASÓ Április Ifi. Jubilate vasárnap. Heti iger. n. Kor. 5:17. Jer. 31:31—33. Jet. 19:5. Ef. 4:17—VL „Isten túlságosan magas az értelmünk számára" — mondja Luther —* de Jubilate, örvendezzetek, olyan közel jött Krisztusban! Meghomályo« sodott értelmünket (18 v.) és életünket elárasztja fényévek Ha egyszer a húsvéti csoda végbemehetett az életünkben (23 v.) nap-nap után ünnepelhetjük húsvétot, nem gonoszságok kovászával (I. Kor. 5:8 v.) hanem felöltözve az új embert. Április 16. Hétffi. Bzs. 29:19. Márk. 2:17. Bs. 65:17—19. 23—25. Isten elpártolt népe az ítélet alatt a mélységből könyörög: Te feiger« jedtél és mi vétkezőnk; régóta így vagyunk, megtartatunk é? (64:4) Az ítéletben, mint a mustban (65:8 v.) már rejtve van az áldás, a maradék,' az új_ Jeruzsálem népe már a beteljesedés előtti örömben él, a farkas és bárány együtt legelnek... (nincs fájdalom, nincs fegyver.„j a kísértő is végleg ártalmatlanná tétetik [25 v.]) Április 17. Kedd. Jer. 4:2. Jel. 5:9. Rém. 8:18—23. A régiek elmúltak, íme újjá lett minden, fiángzffc äz e hét! vezérig*. ;j Igen, Isten előtt! Keresztyén ember nem rajongó, ki beérkezettnek gori« do! ja _ magát, hisz a válts ág még nem jutott teljességre! (24 v.) Pál valóságosan látja a helyzetet. Krisztus első eljövetele után vannak megoldatlan kérdések: szenvedés (17 v.) bűn (23 v.) halál (19 v.) a nemcsak a világ, hanem a gyülekezet számára is. Ügy gondoljuk, hogy megoldottuk. De belenyugvásunk a szenvedés, nyomorúság, hálái fényeibe ez a sztoikus és nem keresztyén magatartás, nincs e távolabb a teremtett világ sóvárgásától (19 v.) mint a -szekularizált világ tilta­kozása? Isten maga is tiltakozik s helyre fogja állítani a teremtettség első dicsőségét (21 v.). Azt pedig, amit igenelnünk kellene, dicstelennek nyilvánítjuk: ,,atecs_onyabbrendű’’ testünket elszeltemesített szemléle­tünkben, jó, hogy itt sem ad igazat nekünk Isten s a testet is meg- dicsőiti majd (23 v.). ApriUs 18. Szerda. És. 1:18. Róm. 5:11. I. Ján. 4:7—14. Tanúskodás az Isten Fiáról, a legmélyebb szakadékokat megjáró Üdvö­zítőről (14 és 10 v.) az Isten szeretőiéről vaió megbizonyosodást mun­kálhatja. Bizonyosságomat nem akarom gyengíteni azzal, hogy ezt a magam részéről is biztosítom... mintha nekem is kellene valamit' adnom (10/a v.) Amit kaptam, az csorduljon ki (7 v.) s áradjon a test­vérhez .. ._amíg ezt a kanaáni nyelvet nem beszélem nem mondhatom nagy belső tusakodások nélkül, hogy „megintettem” őt. Április 19. Csütörtök. Es. 60:3. Je'. 15:3. Ko!. 1:15—18. Valóban\0 a kezdet és a Vég (15 és 18/b v.j Őbenne bizonyosságon! van az .első hitágozatof illetően is! (16 v.). Aki teremt és fenntart (17 v). megtart az O testében az egyházban (18 v.)l Április 20, Péntek. Zsolt. 91:1—2. Kol. 1:12—13. I. Kor. 15:20—28. Krisztus a feltámadott, a megelevenítő Krisztus (22 v.). Ebben az ű] életben Jubilate, örvendezzetek, de mi nemcsak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban (19 v.). Fenséges távlatokat nyit az Ige, a maga rendje szerint mindenek részesednek a Krisztus győzelmében! Április 21 Szombat. Zsolt. 4:2. I. Tim. 1:16, Jel. 21:1—5. Az elmúlóból születik meg az új, teremtő cselekedet gyűmölcsekén! (1 v.). Isten eltöröl minden könnyet, halál nem lesz többé, sem gyász,' sem kiáltás, sem fájdalom,;, e beszédek híve« és igazaki

Next

/
Thumbnails
Contents