Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-08 / 14. szám

IvawfléHkB» Él«*

3

Találkozás

a szombathelyi gyülekezettel

Kétszer találkoztam a szombat- helyi gyülekezettel. Pedig csak egy délelőttöt töltöttem közöttük — s ők nem is tudnak róla.

Az első találkozás

rövid volt. Az istentiszteleten történt. F ;y gyülekezettel — a mának a gyülekezetével — lényegében nem az évi számadó közgyűlésen, nem is a magot alkotó bibliaórai közösségben, nem a csendesen együtt-imád- kozők táborában, nem a lelkészi munkanapló tételeiben, vagy statisztikai adatok grafikon-görbéiben találkozik az ember, hanem az istentiszteleten. Itt mélyen a gyülekezet szemébe lehet nézni.

Feltűnően szép a templomlátoga- lús. Jónéhány olyan többezer lelkes gyülekezetünk van, amelyik örömmel dicsekedne azzal a templomos sereggel, amit ezen az egyetlen, hó- napközi vasárnapon együtt láttam Szombathelyen. Ez a gyülekezet vágyódik az ige titán.

önkéntelenül felfigyeltem a biztos csengésű, erőteljes éneklésre. (A har- móniutnnál egy vak embert láttam játszani, aki pompás kántorizálással vezette az éneklést.) Ez a gyülekezet összeszokott gyülekezet.

Aránylag kevesen jöttek késve. A gyülekezet természetszerűleg az első sorokba igyekezett ülni. A kezdőének második versénél nekem már csak hátul jutott hely. Nem sokkal utánam töpörödött öreg néni tipegett be. Neki nem jutott hely. A gyülekezetnek már nem fiatal vallás- tanára ekkor felállt, karon fogta a nénikét, eíőrevezette s helyet keresett a számára. Ebben a gyülekezetben az összetartó szeretet természete».

Három jelentéktelen vonás. De henne számomra megrajzolódon az igehallgatáshoz szokott gyülekezet lélekben és szeretetben.

MáaoJiL találkozásom

már itthon történt az íróasztalomnál. Nem mintha valaki is meglátogatott volna a gyülekezetből, de elém /épeit a gyülekezet egész múltja. 50 oldalas kézirat fekszik előttem. A szombathelyi gyülekezet története. Ebben lapozgatok. Rövid írásom számára mi mást is íehetnék vele, minthogy lapozgatok benne. Pedig közlésre érett, szép oldalakon fut ál a »zem, amit a gyülekezet költő- papja, Kutas Kálmán állított össze.

Megtudom belőle, hogy a gyülekezet nem régi gyülekezet.

Két évszázaddal ezelőtt még aTról Szólnak a feljegyzések, hogy a város ,.lutheránusokat és kálvinistákat nem szenved“. Az első evangélikusok másfél évszázada jelentek meg s kerek egy évszázada a Szombathelyen megalakult „önálló egyesült protestáns gyülekezet“ lélekszámú mindössze 67 volt. A kőszegi gyülekezet fogadja őket filiául, később önálló íegédlelkésszel. Az evangélikus és református hívek együttes tömörítésére külön egyezséget kötöttek s éllek együtt zavartalanul.

Jgy érkeztek el a századforduló léveihez, amikor a szombathelyi gyülekezet egyre jobban a saját lábára ért.

A történelmi háttérként szolgáló helyzetet Kutas Kálmán megrázóan Írja le. „A század napja ragyogóan kelt... A történelmi és egyházi keretek megdönthetetlen-szilárdaknak játszottak ... Pedig a világ fedett láthatatlanul kard és ítélet lebegett s elfojtott hangon egyre zúgott: hazugsággal gyógyítgalják az én népem leányának romlását, mondván; békesség, békesség és nincs békességI A ragyogó század reggel hamarosan elkomorodolt. Viharos gyorsasággal Sodródtak az események. Az eső világháború sokmindent kimozdított helyéből, ami megdönthetetlen-szi- íárdnak látszott... A háború végén már kezdtek kibontakozni a nagy tanítások, figyelmeztetések és ítéletek. Ereztük, mily tanulságos következtetéseket ketéene levonnunk s belső megújulásra van szükség. Az egyháznak el kellene oldódni az államtól, hogy valóban egyház lehessen. De képtelenek voltunk a lemondásra és (erőle'enek a belső átalakulásra. Mint a magunk erejéből mindig... És az ‘eiső világháború utáni korszak két vihar közötti félelmetes csenddé Vált... A boldogtalan emberiség nem okult. Az emberek és intézmények ragaszkodtak mindahhoz, amijük csak volt. Az egyház sem alakult (egyházzá. És az ítélet nem maradhatott el."

Ebből a háttérből emelkedik ki a íszombalhelyi gyülekezet élete is.

Lényeges története a segédlelkészként 1878-ban odakerült, később országos hírűvé vált Kiss János nevéhez fűződik, aki 1916-ban bekövetkezett haláláig munkálkodót! patriarchális szeretette:! közöttük. Pappá létele magában véve beszédes prédikáció egy édesanya imáiról. Élete munkájának súlypontja a templomépítés volt, ami nemcsak a gyönyörűen sikerült kőtemplomot eredményezte, hanem a hívek közösségének lelki templomát is. Súlyos tény ez, mert nem minden templomépítő pap munkája gyümölcsözte egyszerre mindkét templomot.

Utódjául Kapi Bélát hívják, aki ezzel egyidöben lett püspökké. Győrbe való távozása után, 1927-ben vált ki az eddig közös protestáns gyülekezetből az egynegyedét alkotó re- formátusság, némi peres anyagi huzavona után végül is békés megegyezésben.

Czipott Géza rövid lelkészkedése után Kutas Kálmánt hívta meg a gyülekezet, aki azóta is széleskörű belmissziói munkásságot fejt ki hívei közölt. A városi gyülekezet jól ismert munkaágairól adhatnánk imponáló bőségű leírást.

Szépen ível felfelé a gyülekezet élete — írnák sablonos szavakkal a régi történetírók. A második világháború alatt és után azonban történtek dolgok, amiknek nyomán a hátteret az idézett módon írta le a lelkész, benne ezzel a mondattal: ,,képtelenek voltunk a lemondásra, és erőtlenek a belső átalakulásra.“ Isten leháníolla a szombathelyi gyülekezetről is azt, amiről eddig nem lu- dolt lemondani •— tőkét, kultúrmun- kát, társadalmi Őletet — s a belső átalakulást megindította.

1946 végén a presbitérium ülésén feláll az egyik legfiatalabb presbiter s javaslatot tesz az egyházi élet megújítása érdekében, melyben célul tűzi ki: „az új életformáért kell minden erővel küzdeni.“ Javaslatában ilyen mondatok szerepelnek: ,,a meg. újulás és megtisztulás érdekéiben a gyülekezet vezetői és presbitériuma tegyék ki magukat fokozottan az Ige hatásának. Üj életet csak megtért és Istennek átadott életű emberek kaphatnak .,, Jelenlegi összetételénél fogva ez a presbitérium nem is alkalmas ilyen irányú feladatok megoldására, mert igen sokan vannak olyanok, akik nem hitüknek mértéke szerint kerültek be’e ... Nőm gondjuk a nyáj irányítása és terelgetése, mert nem a Szentlélek tette őket vigyázókká “ Az alapos javaslat forradalmi jelenség volt. Lényeges és gyors változást mégsem váltott ki. Az azóta egyre jobban terjedő belső megúju-. Iás mégis innen datálódik.

Négy évre rá a lelkész így adja meg a gyülekezet képét: „az eddigi társadalmi szervek lassanként elnéptelenedtek, elenyésztek... Kitűnt, hogy más területen igényli Isten a gyülekezet munkálkodásét. Régi ajtókat bezárt és új ajtókat nyit ki... Az egyházi szervek felszámoltak, aminek indítóoka belsőleg az, hogy a gyülekezet és lelkésze összetalálkozva immár együttesen másban !smerték fel az Istentől rendelt feladatot, mint eddig."

így a tegnap gyülekezete.

örültem a két találkozásnak. Felettébb izgatna azonban egy

LarmaJiL (alálLozás.

Ha egyszer összekerülhetnének az új életet akarók azzal a gyülekezettel, amelyik testben és lélekben ott van ugyan a templompadokban, de a gyülekezeti munka bátorságában, új látásban s a lelki magára-döbbe- nés őszinte lendületében még sincs ott.

Meg vagyok győződve afelől, hogy a gyülekezet lelkésze s tagjainak lélekben élenjárói is a maguk részéről erre a találkozásra még várnak.

A holnap gyülekezetének arculata ettől a találkozástól függ.

Korén Enitl

Imádság

óh. Te mindenek felett irgalmas, keresztre feszített Ür Jézus Krisztusi Könyörülj rajiam, nyomorult bűnösön s niizz reám irgalmas szemmel, miként néztél egykoron Péterre, mikor megtagadott s miként néztél a bűnös asszonyra a farizeus lakásában s a latorra a kereszten. Add nekem szent kegyelmedet, (hogy én is tudjak Péterrel sírni a bűneim miatt, tudjalak a bűnös asszonnyal szívből szeretni Téged s a latorral együtt szinröl-szinre láthassam szent orcádat a mennyben mindörökké Amen.

(A finn liturgia bünválló imádsága.)

FécftaU

Cf/ang-Uizáad^a

Az Evangélikus Egyetemes Egyház Lutheri Munkaközössége az országos viszonylatban évenként megrendezni szokott nagyhéti férfi evangélizáció- ján az ország legkülönbözőbb helyeiről és még többen Budapestről ezidén is száznál többen vetlek részt.

Az evangélizáció témája és elme: „JÉZUS KRISZTUS“ voB, aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.

A megnyitó áhítat igehirdetését Benczúr László Luther Márton Intézeti igazgató-lelkész végezle. Az első előadást a testié lett Igéről, mindvégig a testté lett Ige nyomán, dr. Bcök Iván egyetemes fclPayclfl tartotta. Utána Szabó József püspök az embernek Fiáról tárta fel azt, amit a Szcntirás az Ó- és az Újszövetségben mond és kifejlelte annak ’gei és ténybeli érteimét. Ritka tömör és a lényeget az Igéből merítő clőP'Jás volt. Este „Én és Ö“ címen Mt. 26: 47—53. alapján dr. Gyieizsy Károly lelkész tömören és mélyrehatóan rámutatott arra, hogy az evangéliumban rögzített getsernánéi esemény szereplői Isten üdvteryében történeti előkép és valóságképlei mind az egyes ember, mind a íömegember Jézustól elszakadt viszonyára.

Virágvasámapon „Hégi világ — Ü/ Hozsánna“ címen Máté 21:1—9. alapján dr. Vető Lajos püspök hirdette az Igét.

„Bárány és főnay“ címen, mint egy fűmen pereglek le előttünk a Szcntirás Bárányra és főpapra vonatkozó képletei.

Az előadást dr. Ggimesy Károly egyetemes lelkész tartótja.

A virágvasárnap délutáni előadást dr. Vető Lajos püspök tartotta „Az istennek Fia“ címen. Isién üdvterve saját Fiában valósulhatott meg. Ezért Ítélték halálra. Ezért vállalta a keresztet. Ezért támadott fel. Ezért él és ezért uralkodik az Atya jobbján. Ezért hiszen eljövendő.

Nagyhét hétfőjén „Előkészület a nagy útra“ János Evang. 18:1—-9. alapján Groó Gyula leikíész hirdette az Igét. Kimutatta, hogy az egyház életéhez és az egyház népéhez hozzátartozik a fogság.

Utána Dezséry László püspök előadása következett: „Jézus Krisztus ez Egyház Ura“... A püspök a virágvasárnapi evangéliumból indult kj, kimutatva azt, hogy Jézus Krisztus, a Menny és Föld Ura a világban alázatosan vonul be és a világ hatalmával szemben megadással és engedelmesen viselkedik. Két nagy kísértése van a keresztyénségnek: az egyik a pietizmus, a másik a római katolicizmus. A pietizmus elzárkózik a világtól, a római katolicizmus a világra tart igényt és a világra akar rátelepedni. Nem így Jézus. Ű az Egyházon keresztül a világban ‘és az emberek lelkében akar munkálkodni s a szeretet és jóság gyümölcseit kiérlelni.

Délután dr. Reök Iván. egyházunk egyetemes felügyelője tartól! előadást „ő az, aki eljövendő“ címen. Az, ige fényével rávilágliott arra. hogy mennyire fontos a helyes tájékozódásunk és a helyes isten- ismeretünk. Istent csak Jézus Krisztusban ismerhetjük meg. Isten Jézus Krisztusban mindenekelölt békességet ad. Istienélmény az is, hogy Isten kezében tudom magam é3 a világot is. Tudom és hisz,em, hogy Isten úgy irányítja a világot és benne az én életemet is, hogy a testté lett igében megismerjem az eljövendőt.

A záró előadás Turóczy Zoltán püspök előadása volt: „Aki az Atya jobbján ül“ címen. Megrázó és egyben felrázó volt ez az előadás. Amit Jézus tett, azt tudjuk — mondotta -— amit tenni fog, azt is tudjuk, de azt, hogy az Atyának jobbján mii csinál Jézus, erre kell felelnünk. Az ige erre is ad feleletet, noha Mózes ötödik könyvében azt mondja az ige: „A titkok az Űréi. mieink a kijelentett dolgok.“ A zsidókhoz írott levélben olvassuk: „És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta vis/.i ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket. Ö azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre üle az Istennek jobbjára.“

Az evangéüzáló konferenciát „Megbánás-megbocsátás“ címen Máié 26: 69—75. alapján tartott igehii detéssel Turóczy Zoltán püspök szolgálatával Úrvacsora zárta be.

Az evangélizáciőn Bókay János író, a magyar költészetben még köi- tőileg fel nem dolgozott „Zsoltár“- fordításaiból költészetileg is feldolgozott fordításait olvasta fel és adla elő.

A misszionáló egyház 1950-ben

A „Revue Internationale des Missions“, „A Missziók Nemzetközi Szemléje“ a fiatal egyházakról és a misz- sziókról, áttekintve az 1950. év ide- \ vágó munkáját és eredményeit, igyek- i szik jelentésében átfogó helyzetképei i nyújtani.

I Elöljáróban a jelentés megjegyzi, I hogy a háború borzalmai szomorú következményeivel, menekültekkel, pusztulással sok országban érezteti hatását. Ezzel szemben mégis előrehaladást lehet látni számos löldterü- leiem a misszió terén. Különösen a Collégcs Théologiques Interecclésiasti- ques et Intermissionnaires, az Egyházközi. és Misszióközi Theologiai Kollégium végzett jelentősebb munkál. Dél-India egyháza 3 évi fennállása után új tárgyalásokat kez.dett a baptistákkal és a lutheránusokkal, akik eddig a fúzión kívül maradtak. Ceylonban is a megbeszélések kedvező mederben folynak az egyház egysege érdekében.

Problematikus a teljesítendő munka és a rendelkezésre álló anyagi eszközök aránytalansága.

Némely országban a bennszülött papság számaránya érezhetően növekszik. Ez az eset Japánban és Kínában.

A japán egyház nyilatkozata szerint a nép szívesen hallgatja az evangéliomoí, mert reménységet nyújt számára.

Koreában a háború előtt az evangélizáció nagy sikert aratott. Formo- zában legutóbb tizenöt hallgató lépett be a teológiai kollégiumba.

Pakisztánban elakadt az egyház missziója.

Ceyloniban erős a fejlődé» a misz- Rzió terén. Az első keresztyén ashram sikeres működésének tizedik évét most töltötte be.

A Közelkelet kapcsolatai nincsenek

kiépítve s a mostani helyzetet nem lehet állandónak tekinteni. Hétszázezer menekülő még mindig nemi talált otl honra.

Jordániában kevés az iskola. Ez majdnem így van a Közelkelet ösz- szes országaiban.

Szíriában az egyházak tiltakozására nem fogadták cl ax izlámot államvallásul.

Perzsiában két megkeresztel kedd t muzulmánt bevettek a miniszté

riumba.

Észak-Afrikáhan jó eredménnyel dolgozik a misszió.

Afrikában az egyéni és népi fejlődés és a fajok ellentéte egyre élesebbé válik. Noha az egyházak szem- beszálltak az aperteid-rendízerrel s noha az Evangéliom tanításával egyetértésre jutottak, a probléma megoldásához nem jutottak közelebb- Az egyház azonban megmondotta a véleményét. Neil püspök három hónapot töltött Afrikában, hogy a bennszülött lelkészek helyzetét tanulmányozza. Reméli, hogy az egyházzal és az érdekelt misszióval egyetértésben tisztábban fognak látni a kérdésekben és hogy az egyházközi és misszióközi terv megvalósuláshoz fog julni. Libériában a Cap Palmas kollégiumból számos lelkész és tanár került ki.

Kamerun egyháza az első megtérő.

r.ek száz éves centenáriumát ünnepelte.

Latin-Amerikában, Guatemalában legutóbb a bibliafordításról és a bib- lialerjesztésről tartottak konferenciát.

Argentínában az evangélikus egyház mindössze csak viszonylagos sza. badságot tudott elérni a római katolikus elnyomással szemben.

Columbiában a protestánsok ellen folyik az üldözés és ezért sokaknak kellett menekülniök.

Emlékezzünk meg a Barbadosi misszió százéves munkájáról.

A Filippi-szigeteken a nem római misszió ú j lendületet adott pz evan- gélizációnak és új és haladó pro- grammot hozott.

A skandináv misszió« társulatok jelenleg háromezer misszionáriusa mintegy negyven országban működik Ázsiában, Afrikában és Latin-Amcrikában.

Az egyház mindenütt munkában

van, de a nehézségek nem lesznek kisebbek.

BIBI. IA- OLVASÓ

Április 8. Mlserlcordins Domini vasárnap:

Jer. sir. 3:24. Ján. 10:7—9. Ezék. 34: 23—31.

Isten összegyűjti az ö népét a ssétszórtságból, véget vet erőtlenségének (28 v). Az új szövetséguek-frigynek-népe (25 a v.) tudja, hogy Isten a fegyvertelen, Góliát előtt nevetséges Dávidban juttatja teljességre üdvtervét az egész bérem tettségre kiterjedően.

Április 9. Hétfő.

Zsolt. 19:10—11. Lk. 4:22. Ján. 10:1—11.

A jó pásztor életének odaáldozásával biztosítja az éjetet. Az Élet az Atyával való közösségben van, melybe csak a Fiú tud eljutni. (9 v.) Az élő gyülekezethez azok tartoznak, kiket legyőzött a jó Pásztor szeretete, meghallották személyhez szólóan hívását (3 v.) Vele együtt vándorolnak (4 v.) A Krisztus vándorló nyája boldogan téliét bizonyságot arról, hogy Pásztorában a bővelkedő (10 v.) a másakra is áldást árasztó életet találta meg (I. Ján. 1:3)

Április 10. Kedd.

II. Sám. 12:9. Rom. 6:2. Mt. 14:22—33.

Isten olyan nevet adott Jézusnak, mely minden név fölött való, ebből a dicsőségből a rangrcjtellség ellenére is megsejtett valamit Péter. A benne hivőket, a Reá tekintőket dicsőségben részesíti az Úr |

Április 11. Szerda.

Mikeás 7:18. Mt. 9:10. Ján. 21:15—19.

A jó Pásztor csodálatos nagy szeretete viszont szeretetet ébreszt, ezt a szeretetet ő csodálatosan formálja és elmélyíti. A Krisztus szeretetének megismerésével alakul át a fellobbanó, állhatatlan szeretet a bűnbocsánat bizonyosságából élő (17 v.) reális, önmagát feladó szeretetté. Krisztust szeretőknek kiváltságuk, hogy mások gondja bízatik rájuk, de ezen továbbménöen Krisztus szenvedéseiben részesedve megdicsőítik Istent (19 v.)

Április 12. Csütörtök.

Zsolt. 84:4. Zsid. 10:25. Jeremiás 23:1—6.

Isten az önkényeskellő pásztorok hűtlensége folytán szétszóródott népét felkerested a hűséges Pásztorral, kiben a méltányosság és igazság keresztezik egymást (5 v.). E kereszt alatt gyűjti össze (6 v.) megigazítja (6/b v.) és megdicsőíti az ő népét.

Április 13. Péntek.

II. Moz. 33:13. Zsid. 9:15. Zsid. 13:12—21.

A táboron kívül szenvedett Krisztusnak népe tudja, hogy ő maga is még Jeruzsálem előtt van, nem otthon. Az úton Urának gyalázatát készséggel hordozza (13 v.) ima- és szeretet közösségben él (18, és 16 v.) Isten népe imádságában nagy felelősséget hordoz az örök Krisztus különböző korokhoz szóló elöljáróiért, szolgáiért, (7 és 8 v.) imádsága kihat a gyülekezet sorsának alakulására (18—19 v.) reménysége nem bénítja meg a cselekvését, ellenkezőleg szabaddá teszi minden jó cselekvésére (24 v.)

Április 14. Szombat.

Jób 28:28. Kol. 2:3. Ján. 10:23—30.

A hit hallásból van. Krisztus cselekedeteinek, Isten nagyságos dolgainak hallásából. Adottság dolga a hit — mondják. Isten állal Krisztusnak adottság dolga! (29 v.) A pásztor boldog nyáját megőrzi az örök életre. (28 v.)

Lehel Ferenc

Gondolj a szórványok evangélikusaira, április 8-án adakozzál a templomban a sajtó vasárnapi ofíertóriumba 1