Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-08 / 14. szám

Ivcngélikus Élei 2 Szabó József s A magyar biblia Izgalmas története A magvar biblia törlénete igen iz­galmas. Megható, hogy eleink mi mindent tettek, hogy az anyanyelvre fordított miagyar biblia minél jobb szöveggel és olcsóbban kerülhessen népünk kezébe. Bőd Péter 1748-ban Szebenben megjelent „A szen^bibliának histó­riája“ című szép könyvében érdekes dolgokat mond el arról, hogy „mely sokat munkálkodtanák Istennek hí­vei a XVI. Síkulumban az Isten be­szédének elbövítésén . . .“ Aldassék az „istenes vén ember“, Károli' Gáspár emlékezete, aki első eszköze volt Istennek abban, hogy a magyar nép 1590-ben kezébe kapta az első anyanyelvű bibliát. Nem lehet meghatottság nélkül ol- V» ni Misziólfalusi Kis Miklós vallo­mását arról, hogy mennyit küzkö- dütt idegen országban az újkiadású magyar bibliáért. „Mikor a Biblia nyomtatáshoz kezdettem, nem volt nékem több kétszáz tnlláromnál. A prédikátor jóakaróim tudakozván, hogy ha van-é rá tehetségem? Mikor megmondom, mennyi van, csak el­csodálkoztak és istenkísértésnek mondották, dehortúlván attól az igye­kezettől. De én csak azt feleltem: Pn-tinaci-m me assero, temerarium nego. Minthogy már akkor jó mun­kák voltának kezemben, feltettem azt, hogy ha Isten ihlette belém azt az indulatot, tehát bizony engem egészségben megtart, míg a véghez megyen. Énnekem pedig csak az kell, egészség, mely meglővén, mind reá érkezem lassan-lassan. Ügy is tőn,nékem a fejem sem fájt, vala- mlg annak a munkának végét értem, noha mind a dolgom végtelen sok volt, mind eleségem igen vékonyon volt. Néha egy hónapig is bizony bort nem ittam, és mennél alábbvaló és olcsóbb eledellel lehetett, olyan­nal éltem, olyan szűkön költő vol­tam, hogy véghez vihessem azokat, amikhez kezdettem. Sokszor úgy kiadtam a pénzemet a könyvnyomdá­toknak, hogy kenyér vételre is egy poltrám sem! maradott“. S mikor a kész bibliákat hozta hazafelé, „Len­gyelországija áttestáltatta a lá­dáit valami úriember. Melyeknek sza- lsadításokra az erdélyi fejedelem em­berét küldötte a lengyel királyhoz és urakhoz, sőt maga-is Tótfalusi el­ment Varsovára az udvarhoz, de mind haszontalan, mert sem király, sem püspök levelével az az úr sem1- init sem gondolt, hanem aztán a he­gyi tolvajoktól való félelméből adta ki. Mely dolgot így ír le Tótfalusi: „A lajstromra akadván, melyben fel­jegyzettem volt: ebben s ebben a lá­dában, ennyi s ennyi AR ANYAS BIBLIA vagyon, ők azt úgv magya­rázták, hogy ÁRI ANUS BIBLIA, és fizt mondották: Ez nem egyéb, ha­bom az erdélyi áriánusok nyomtat­lak e könyveket, s alig hogy mind meg nem égették. Se király, se urak levelével (melyekben parancsolták, hogy adja ki) semmit sem gondol­ván, a hegyi tolvajoknak köszönöm Isten után a szabadítást, mert azok ftkkortájban Lengyelországra ütvén, és ott udvarházakat és klastrojnokat felvervén, egy darabig nagy pusztí­tást tettek. A lengyelek gyanítván, hogy ezért a jószágért s annak áres- táltiltásáért a magyarok küldték ra­jok a tolvajokat, ezzel az eggyel sza­badítok meg, hogy felfogadtatták ve­lünk, hogy többször rájuk nem küld­jük azokat: mi pedig azoktól szintén ügy féltünk, nem1 hogy vélek egyet­értettünk volna. „Mely csudálatos út volt ez a Bibliák kiszabadítlatá- fcokra?“ Hasonlóan érdekes Komáromi Csipkés György 1085-ben fordított bibliájának a története is. Ezt a bib­liát is külföldön nyomták. Aztán el­hoztak belőle „2884 eksemplárt az hagyott helyre, Duklya nevű városba, Lengyelországba. Ott lévén az ekisem- plárok, hírével esett az magyaror­szági kamarának és az udvar paran­csolatjáról Kassára vitettek s az egri püspök Erdödi Gábor cenzúrája alá bocsáttattak, aki azon dolgot bízta a jezsuitákra, akik megvizsgálták a Károli Gáspár fordítása szerént. A vizsgálódás végbe zmen vén, találtak ilyen hibákat benne: 1. Hogy e Tó­biás könyvét egészen elhagyta volna, sőt más apokrifus könyveket is. 2. Hogy a fordításban is volna hiba, ne­vezetesen a keresztség formájában. Máté XXVIII. 19., melyet így fordí­tott volna: Megkeresztelvén Atyának, Fiúnak és Szentieteknek nevére, holott a más fordításokban volt ne­vébe. Ez az új fordítás azért ellen­kezik a Helvetica Confess!óval, sőt az egész keresztyén vallással is? Ezekre a nehézségekre könnyű volt megfelelni. Mert: 1. ami illeti a Tó­biás és más apokrifus könyveket, azokat az előbbi Bibliák is némelyek elhagyják, s nem is tartják azokat a protestánsok a szentírás könyveinek. 2. Ami pedig illeti a keresztség for­máját, ott egy betűbe esett a hiba, hogy a „nevébe“ helyett írták „ne­vére“, amely lett a könyvnyomtaló- nak és korrektornak a magyar nyelvhez való nemtudásoktól.“ Hadd essék itt emlékezés arról ts, hogy a bibliát evangélikus eleink is többször lefordították magyarra. Az első magyarnyelvű teljes újszövetség­fordítás is az evangélikus Erdősi Sylvester Jánosé. A következő magyar evangélikus bibliafordítás a „Csepregi Lutheránus Kollégiumié. Kiadási éve bizonyta­lan. Ez a teljesen elkallódott fordí­tás egyesek szerint tulajdonképen az Erdősi-féle fordílás második kiadá­sa volna. Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész 1712-ben ad ki újabb újszö- velségfordífást Torkos József atyja UibliiaifordíUisúnak előszavában azt Írja, hogy Bél Mátyás „látván a ma­gyar evangélikusok között“ az evan­gélikus fordítás hiánya miatti „nagy lelki, fogyatkozást, Károli fordítását a görög szöveg szerint és a hitnek regulája szerint megjobbítván“, az újszövetséget kiadta. Torkos András győri evangélikus lelkész újszövetség fordítása 1736- ban jelent meg Wittcnbergben. Elő­szavában azt olvassuk, hogy a for­dító „egyházi tisztének sok munkái között magát, Istennek együttmun- kálkodó kegyelmében bízván, arra határozta, hogy a görög szövegnek kútfejéből úgy fordítaná miagyar nyelvre az újszövetséget, hogy punk­tumról-punktumra minden versecs- kék a Szentlélek értelmével meg­egyezzenek“. Azt állítja viszont az előszó, hogy Károli „a szentírást nem a görög nyelvből, hanem Bélának la­tin szövegéből“ fordította. A magyar evangélikus bibliafordí­tók sorában Szeniczei Bárány György következik. Fia, János éis Szabó Já­nos közreműködésével lefordította az újszövetséget, Megjelent 1754-ben. Bárány György az ószövetséget is le­fordította, de ez kéziratban maradt. Szeniczei Bárány György újszövetség- fordítása .magyarázatos és igen jó. Űjabban evangélikus részről Ká- mori Sámtuel, Masznyik Endre és Raffay Sándor fordította le a bibliát, illetve az újszövetséget. Mindazonáltal legyünk hálásak a Károli-bibliáért, és hogy a két magyar- országi történelmi evangéliumi egy­ház tudósai éppen napjainkban meg­újíthatták a Káról i-szöveget — csak az újszövetségen 17 000 javítást esz­közöltek — s remélhetőleg hamaro­san korszerű, új magyar bibliát ad­hatunk híveink kezébe. Félszázados., tanári évforduló A jelen tanévben van félszázados évfordulója annak az egyhangú ta- nárválaszásnak, amellyé a nagy- multú Budopesti Evangélikus Fő­gimnázium tanári kara tanárnak hívta meg a magyar s latin nyelv és irodalom tanszékére Kovács János középiskolai tanár, felszentelt evan­gélikus leikészt. Évtizedeken ke­resztül jóformán „csak az iskola fa­lain belül élt“. A főgimnáziuma je­lentett a számára „mindent” — s ő lelkének, szívének, agyának és mé­lyen gyökerező drága hitének értékes tartályait mind-mind csak szeretett evangélikus egyháza hírneves intéze­tének kívánta megnyílni. Igyekeze­tén, fáradozásán és Isten segítségébe vetett nagy bitének tiszta bizodalmán föl is ragyogott a kegyelem ajándéka és áldása, mikor evangélikus egyhá­zának és szeretett intézetének az ő tanítványa szerezte meg „az ország legkiválóbb latinistája“ büszke és kitüntető címet! i Mikor félszázaddal ezelőtt a Bu­dapesti Ágostai Hitvallású Evangé­likus Főgimnázium tanárává válasz­totok Kovács János lelkész-tanárt, az intézet a Deák-tér melletti Sütő- uicában lévő régi, híres, evangéli­kus egyházi iskolaépületben volt még, atiol ma az evangélikus leány- gimnáziumunk van. Az 1904 szep­temberében megnyílt új iskolaépü­letben, a Városligeti Fasor, ma Vil­ma Jíirdfj/nö-úti evangélikus fiú-fő­gimnáziumunkban kezdéskor működő, a Deák-téri intézetből változatlanul áttelepült, főgimnáziumi első tanári karból mára, a félszázados évfordu­lóra, már csak egyedül az ő jóságos személye van az élők sorában . .. Érjen meg még további szép évfor­dulókat, a Gondviselés kegyelméből! A tíz ige NyelvQnk ura. „Ne szólj felebarátod elten ham's tanúbizonyságot.“ Ne szóljI Valóban, az a közmon­dás, hogy beszélni ezüst, hallgatni arany, az élet tanulsága. Ha az em­ber meggondolja azt a mérhetetlen kárt, nyomorúságot, szenvedést, amit nyelvünkkel, szavainkkal okozunk egymásnak, akkor sokszor arra kell gondolnunk: jobb volna egyáltalában nem is beszélni. Jobb volna meg- némulni. Mert valahányszor kinyit­juk a szájunkat, egy zsilip nyílik meg, amelyen át a szennynek, go­noszságnak, bűnös indulatoknak be­láthatatlan áradata özönlik ki. Mi­lyen igaza volt Jézusnak: nem az fertőzi meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem az, ami kijön. Mert a szívből származnak a gonosz gon­dolatok és ezek mind a beszéd útján indulnak el pusztító útjukra. Úgy­hogy önkéntelenül eszünkbe jut Jé­zusnak egy másik mondása: „Ha a te szemed“ — vagy a te nyelved, „megbotránkoztat téged, tépd ki nzt. Jobb neked csonkán bemenni a mennyek országába, mintsem ép test­tel az örök kárhozatra1,. Ez persze nem megoldás. Megné- mulni, nem beszélni, vagy akár ma­gunkat megcsonkítani, ez gyáva meg- futamodás feladataink elől. Ez en­gedetlenség. Amit Isten teremtett, azzal nekünk élnünk kell, csak nem szabad visszaélnünk. Es ez hitetlen­ség is volna. Ha hisszük, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a Szabadító, akkor azt is hinnünk kell, hogy ő a nyelvünknek is ura, aki megoldozza az emberi beszéden gubbasztó átkot s megszabadít a nyelvnek bűneitől is. Ne szólj hamisan felebarátodról — mondja a nyolcadik ige. Tehát igazán szólj róla. Az igazat mondd. Se többet, se kevesebbet, csak annyit, amennyit igaznak ismertél meg fe­lőle. De vájjon nem szeretellcnség ez? Hiszen az igazság sokszor fájdalmas s az igazságban ítélet van. Óh, igazat mondani sokféleképpen lehet Ne­künk csak egyféleképpen szabad: úgy, hogy az igazságot átölelje és hordozza a szeretet. A szeretet, amely mindig, minden körülmények között a felabarát javát akarja. S az, amely együtt áll meg a felebaráttal az Igazság, Jézus Krisztus, a szaba­dító és igaz Bíró színe előtt. Igazat szólj felebarátodról, szere- tettel és alázattal szólj róla. A fele­barátról van ismét szó, akinek életét, jólétét Isten igéje, kemény akarata védelmezi. Nem kevesbbé védelmezi a becsületét is. Felebarátod élele, jóhíre, békessége, boldogsága függ attól, hogyan szólsz róla. Szavaiddal megölheted őt. Pokollá teheted az életét. Nemcsak fegyverrel lehet ölni, vannak gyilkos szavak is. Embereket el lehet intézni egy szóval; a hazug­ság, a rágalom, a pletyka, a bemár- lás, a fúrás és fürészelés minden vét­kek fölött tatán p legutálatosabb, mert a legataltomosabb. Vigyázz, mesterkedéseid Isten előtt nyilván vannak. Az, aki azt mondotta magá­ról, hogy azért jött, hogy bizony­ságot tegyen az igazságról, számon tarlja minden szavadat s eggszer felelned kell azokról. Vétkeink, a nyelv bűnei, eláraszt­hatnak, mini a szennyvíz. De, mert Jézus Krisztus a testbe öltözött igaz­ság, - a győzedelmes húsvéti hős él — s mert ő a Szabadító, nyelvünk­nek is ura, ezért, általa, szólhatsz már most is igazat felebarátodról úgy, hogy annak javát szolgáljad, üd­vösségét munkáld. S mert szólhatsz, hát szólj is: legyen a te beszéded „igen“ és „nem“, tiszta és igaz s egy­úttal telve szeretettel, „mindeneket jóra magyarázván“. Groó Gyula LÖDÉI, BALLON, viharkabát, sperimeliények Wimpassing csak VI, Szlálin-át 0 KÖNYVBESZERZÉS ÜGYÉBEN forduljon bizalommal a Lulhcr Társaság kony’vkereskedésí^iez, Budapest, ÜU6i-út 24. Telefon: 135—>597. Vidékre postai elintézési. Speciális müstsppoió, IMÍtÖmŐ Aláírón B&nna Többszörösen kitüntetve IVloHOBS Üférfi. uői szabómester. BUDAPEST CgWfl THÖKÖLY CT 03'» Telefon: 497-487 Legtökéletesebb műtömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét HÁZIIPARI KÖTŐGÉPEK KEI.EN, CSAKY-UTCA 14. TEL.: J28-216. GYÜLEKEZETI HÍREK Kővetkező vasárnap: 1951. ápr. 8. Miseri cordias Domini, a Jó Pásztor vasárnapja. Húsvét utáni 2. vasár­nap. Sajtővasárnap. Igék: I. Péter 2:21-25. János Evang. 10:11-1«. Liturgikus szín: Fehér. Békcfelhívások a tiszai és dunán­inncnl egyházkerületben. Dr. Vétó Lajos püspök a nyíregy­házai és környéki lelkészekkel együtt felhívást intézett a kerület papjai­hoz a békemozgalomban való rész­vételük ügyében. — Hasonlóképpen a dunáninneni püspök: Szabó József is békeértekezletet tartott Balassa­gyarmaton 6 innen hívta fel kerülete lelkészeit a határozat okihoz való csatlakozásra. A Dunántúli esperest értekezlet Túróczy Zoltán püspök elnökleté­vel összeült s a dunántúli egyház- kerület időszerű kérdéseit megvitat­ta. Az esperesi értekezlet felhívással fordult a dunántúli egyházkerület papságához és gyülekezeteihez az április 8-án induló aláírási mozga­lom ügyében, felhíva a lelkészeket arra, hogy fogadják el a berlini békehatározaitotkat s gyülekezetükkel hathatósam vegyenek részt a bélié­ért folyó küzdelemben. Konferencia az evqngéllzácló utó­munkája és a közösségek Ügyében. Dezséry László püspök 14 bánya- kerületi lelkész bevonásával kon­ferenciát 'tartott az evangélizáció utómunkája, valamint a „zárt“ és „nyílt“ közösségek ügyében. A kon­ferencia állást foglalt a zárt közös­ségeik ellen, mint ami az evangélium­mal és egyházunk hitvallásaival ösz- sze nem egyeztethető s mint amit evangélikus egyházunk mai egyetlen evangélizációs irányzata, sem helye­sel. Lelkészképzés a Szovjetunióban. Az egyházaik Világtanácsának gen­fi kőnyomatosa szerint a moszkvai teológia akadémia és szeminárium 184 hallgatója közül 43, a lenin- grádi akadémia és szeminárium 172 hallgató ja közül 14 végezte el az idén a főiskolát és nyerte el a leikéMi képesítésit. Felavatásukkor Gregorij leningrádi metropolita be­szélt s többek közt a következőket mondotta: „Amikor főiskolánkba beléptetek, azt juttattátok kifejezésre, hogy Krisz­tust akarjátok szolgálni, a keresz­tyén tanítás világosságát akarjátok hirdetni és az egyházat pásztorolni. Ezzel azt a feladatot vállaljátok magatokra, hogy Krisztus Ügyét, mi­ként az apostolok tették, úgy hor­dozzátok. hogy só és világosság le­gyetek a világban és az evangéliumi szeretet lángjával és a teljes evangéli­um tiszJaságával melegítsétek át Krisztus tanításának erkölcsi alap­jait az emberek szívében.“ Lelkészbeiktatás. Boros Károlyt, a nagyszénás: gyülekezet most megválasztott leí- k'c szél április 8-án, vasárnap dél- élőit ünnepélyesen beiktatják hiva­talába. A beiktatási szertartást Botyánszky János békési egyház- megyei esperes végzi. Dezséri Lász­ló püspök prédikál. Tamási Turmezei János gércei lelkész és Turmezei Erzsébet dr. április 15—22 között Tamásiban evangélizációt tar­tanak. Pesterzsébet A nagy érdeklődésre való tekintet­tel a gyülekezeti teremben újra elő­adásra kerül a Filemonról és Onesi- musról szóló újszerű bibliai-játék április 14—15-én, szombaton és vasárnap este ß órai kezdettel. Ez­zel az evangélizáló jellegű színpadi játékkal indul az egészhetes gyüle­kezeti evangélizáció, melyen Dann- hauser László budahegyvidéki lelkész szolgál. Az evangélizáció minden es­te hét órakor kezdődik és 22-én vasárnap gyülekezeti csendes nappal zárul. A pesterzsébeti evangélikus 'templom megközelíthető a Borános térről 32-es villamossal, vagy 23 jel­zésű autóbusszal. Óbuda Április hó 1-én, vasárnap d. u. 6-órakor pereletvcndcgség volt az óbudai gyülekezetben. A gyüleke­zet tagjai nagv érdeklődést tanúsí­tottak ez alkatommal is. Az írás­magyarázatot Komjáthy Lajos lel­kész végezte. Április hó 8-ún, vasárnap d. u. 6- órakor a gyülekezet alagsori 'termé­ben előadásra kerül: „Még ma éjjel elkérik a lelkedet“ című evangéliumi színdarab. Az előadást az Élő Víz munkaközösség mutatja 1k>. Belépő­díj nincs. Az előadásra minden ér­deklődőt szívesen lát a gyülekezet. Pápa A pápai evangélikus templomban április 8-án délután fi órakor zenés áhítatot tartanak, amelyben Metzker Károly, Fellegvári György és Csirszka Konrád adják a művészi műsort. Körmend A körmendi evangélikus templom­ban 1951. április 7-én, szombaton este 7 órai kezdettel tartandó zenés áhítatot tartanak, amelyen Dálnok La jos, dr. Boros László, Balogh Joli, Siklós Gabriella lépnek fel és Bach. Ilaemlel, Franck. Liszt—Mozart, Kenesseu műveket adnak elő. Rádiós Istentisztelet közvetítése fi Deák-téri templomból. Április 8-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor istentiszteletet közvetít a Deák-téri templomból a Petőfi rádió. Igét hirdet Dávid János szentendrei missziói lelkész. Közreműködik a Lutheránial Énekkar, Wetter Jenő karnagy vezetésével Fasang Árpád: „Oh terjeszd ki Jézusom“ című énekszámával. A gyülekezeti ének­számok: a Dunántúli énekeskönw 321. ének első két verse és a 308. ének első három verse. A The Protestant című, amerikai egyházi folyóirat leg-, utóbbi számat részletesen ismételi a mull évi Protestáns Napok békc- offenzíváját. Pontosan közli az Egy­házak Világtanácsához intézett tize, nelet, melyet a reformáció emlék- ünnepélye alkalmából a magyar protestáns egyházak írtak alá. Ismer­teti a lap a világhírű teológus. Hro- madka professzor nyilatkozatát, mely­ben elítéli a háborút. Közli Berecky Albert református püspök üdvözletét a béke útján haladó katolikusok számára. Ismerteti végül Péter János református püspök egyik legutóbbi beszédét, melyben támadja a háború érdekében kifejtett hazug nyugati propagandát. Az újság teljes egészé­ljen hozza Dezséry László evangéli­kus püspök imádságát, amelyet a Protestáns Napok záróünnepségén mondott a melyet olvasóink ismer­nek, Evangéllzáelós-hfrek: Győr a Diakonissza Anyuh&z Inté­zetében (Péterffy-u. 5) ápr. 8. Ifjú­sági csendesvasárnap (legények és leányok részére); ápr. 9—10—11 napjain asszonykonferencia (Lúpták Gyula.) — Nagykőrös ápr. 8—10 (Csepregi Béla), Somogyszil épr. 10— 15 (Józsa Márton). Nemes pát ró ápr. 9—13 (Lágler Béla). Liszó ápr. 14—15 gyülekezeti nap (Horváth Lajos, Lágler Béla, Zámolyi Gyula és Szomjas Károly). A budai egyház elöljáróságának be­iktatása A beiktatás vigíliáján e FÉBE Már­vány-utcai gyülekezeti termében sze­retetvendégség volt a régi és az új presbitérium és tisztikara együttesé­ben. A szeretetvendégség keretében az ige és gyülekezeti ének áhítatá­ban részesült presbiterek és elöljá­rók sorban bemutatkor.tak. legmegra- gadóbb élet-élményükkel téve bizony­ságot Jézus Krisztusról. Aki résztvett ezen a szeretel vendégségen. az meg­érezhette, hogy itt a személyes él- mvnvek közvetlensége és őszintesége meghitt és baráti ivóit, néha-néha kedélyesen közvetlen és jólesően de­rül keltő. Egészen fesztelen közvetlen­ség hangulatában volt ez a nem kis- létszámú együttes, úgy, mint egy család a Krisztusban, Érezhető volt itt valami az apostoli kor agapiíi- nak a légköréből. Másnap, Judica vasárnapján, az Istentisztelet oltári igéi után úrvacsorát vett a régi és az új presbitérium és az új tisztikar, utána pedig az újak letették az es­küt. Ezt a szolgálatot a budavári lel - kl.sz Sréter Ferenc végezte, majd a szószéken az igét Danhauser László, a (hegyvidéki gyülekezet lelkésze hir­dette. Istentisztelet után a gyüleke­zeti kápolnában rendkívüli közgyű­lés volt, melyen az új tisztikar és a presbitérium beiktatása megtörtént, egyben pedig a kápolna új oltárké­pét, melvet Tichy Kálmán festő­művész festett, átadták rendeltetésé­nek. A kép témája a „Pieta“. Krisz­tus siratása. A beiktató közgyűlésen az új fel­ügyelő mondott székfoglalót. A hit­beli élményekben elmélyítő beikta­tás elütött a régente szokványos és sablonos beiktatásoktól és a hitbeli ébredésnek s egyben a haladó meg­újhodásnak tanúbizonyságát jelen­tette. Családi hír Ifi. Csanádi/ György és felesége, született Illgen Dóra házasságát Is­ten fiúgyermek után kisleánnyal ál­dotta meg Budapesten, ki a kereszt- ségben Csilla Mária nevet kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents