Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-12-09 / 49. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET ÉLŐ VÍZ KÉSŐ A határidő elmulasztásából rnind^g feaj származik. Vagyoni bejelentést te­hettünk. A li.vatalr.ak vonogvatja a vál­lát: ,a határidő letett, mostmár késő*. Igaztalannak vélt ítélet után fellebbe­zés: adhattunk volna be. Az irat ezzel • megjegyzéssel jón vissza: ,a ter- trtujs .ejárt — elkésett*. Útlevelünk járt le, meg lehetett volna hosszabbí­tani. de nőm gondoltunk rá időben, most már késő. Mindegyik esetben o határidőt lekésni bajt és veszteséget jelent. Pa az összes földi »késők* semmik ahh';z a rettenetes késéshőz képest, amely egyszer majd felérnie liangzik, ha mi lekésünk életünk legfontosabb­Í áról. Ez a legfontosabb pedig Isten jgyeimének az elfogadása. Isten kegyelme mindig itt van. Hi­szen Isten csupa szeretet. Atyai szemei Irgalommal tek'ntanek életünkre. Mi­vel pedig a szeretet mindig személy­től-személyig szól, azért bizonyosak tehetünk abban, hogy Isten kegyelme nekünk is személyileg szól. ö miniket személyileg akar dicsőségének örök onsnágába vinni. Isteninek ez a .kegyelme azonban csal- személyes hit által lesz a miénk. Személyes hit nélkül ez a kegyelem nem lesz valóság életünkben. Hittel kell azt megragadnunk, szivünk min­det; dacossága ellenére is. Mivel ebben a kegy elem best hinni tókszor oly nehezünkre esik, azért küldte Isten az Ö Fiát, Jézust Krisz­tusi a világba és adta érettünk ha­lálra, hagy mi ne magunkra nézzünk, íw ram Reá tekintsünk és bizonyosakká tegyünk arról: mi Is kegyelem alatt állunk. ] Isten érettünk többet nem tehetett. Most már csal: azt várja, hogy mi a Jézus Krisztusban megjelent kegyei­mét megragadjuk. Erre vár az Isten, de nem vár a végtelenségig. A ke­gyelem elfogadására terminust szabott. És ez a terminus a mi életünk. Utolsó felieket ónkig alkalmunk van a hozzá­férésre. És voltak, akik valóban az uto.só pTanaiban tértek Hozzá, mint a lator a kereszten. Később nem lehet. Bár nem tudjuk egészen pontosan, hogy liaiálunk pílíanatától feátámadá- ounkig milyen helyzetben teszünk ós mi eközben Istennek szándéka velünk, de a Sz&utírás százszor és ezerszer mondja: a halál után már nem lehet megtérni. Akt Isten kegyelmét életé­ben nem ragadja meg, arra ez vo­natkozik: Elkésett. _ Ezért senki sem mondhatja: „Igen, én hinni akarok, de nem azonnal! Em­beri számítás szerint még sok évem van hátra. Majd még jókor rendbe­jövök. A halál végigmegy a világon ős naponta sok olyat ragad magával, aki _ azt nem is gondolta. & még ha valóban pák évünk is van vissza: A megtérés minden évvel nehezebb lesz. A régi csanások. a bűnöknek a csa­pásai évről-évre mélyebbek lesznek. Régi életünkre m’nden év több terhet rak. Egvre nehezebb és nehezebb lesz a régiből kiveredni. És egyik nap aztán már igazán késő lesz. Boldog az, aki Isten kegyelmét meg­ragadja. mielőtt e'késett vo'na. Az Ür Jézus Krisztus segítségünkre fesz ebben nekünk! D. Dibeiius, berlini evangélikus püspök Rózsaággal és keresztfával Jelenések 3: 20/b. JUig 14 kilométernyire innen, egy ttís tárnát házban fáradt, öreg testvé­rünk viaskodik a halállal. Amikor a ta­paszon először kopogott rá a kis tanyai ablakra & halál, a mi testvérünk olyan erős Ő6 állandó vérzést kapott, hogy heteken át a fulladás veszélye miatt nem volt szabod lefeküdnie. Csak ott szunyókált a konyhában a kispadun. Hű&éges, öreg párja, o felesége nappal és éjszaka ott őrködött mellette. S ha egy kicsit a kelleténél alább billent az elcsigázott, fáradt fej, olyankor szelíd eimogatással felköltötte és a fejét fel­jebb igazította. Halálba hanyatló öreg párjára így zörgette rá szinte óránként az életet. Ő jutott most az eszembe, amikor az Ige fénylő sugarában ott látom Jézust | éllaui és zörgetni a mi sokszor elfáradó és sokszor elszunnyadó életünk ajtaja előtt. Bűneinkben már milyen sokszor elvéreztünk volna, ha Jézus nem állna ott és nem zörgetne újra meg újra a küszöbön. kinéztem Jézust az ajtónk előtt és egy könnycsepp fordult ki a szeme­men: hogy szerethet engem Jézus, hogy még mindig itt áll és még mindig zör­get. Senki más nem tenné meg. Med­dig szeretiiuk mi valakit?! Legtöbbször a mi szeretetünk már csak válasz egy másik szív dobbanására. Sokszor so­kai*? szeretünk valakit. Talán egészen addig, amíg a szeretetünk visszhangja vis> 'ígérkezik hozzánk. De a szeretetünk legforróbb lehellete is megfagy, ha a közöny, vagy « hűtlenség hideg szobá­jába ér. Sokszor egy rossz szó, egy meggondolatlan mozdulat örökre kiker­geti a szívünkből « jóság fehérruhás angyali seregét. Jó lenne egyszer í*y feltenni a kérdést: vájjon én meddig all an ék egy másik küszöbön, bárki lak­jék is benne: a kedvesem, a barátom, a haragosom, vagv az ellenségem? — f> látod, Jézus mégis ott áll és vár a kü* '■öbün. Hány éves vagy? — Szorozd be ezzel a fezámnial a napokat, az ünne­peket, az alkalmakat és az ádventeKet ő ott állt végtelennek látszó perceken, esztendőkön át és nem nyitott néki ajtót sem a kíváncsi, sem a hálás, sent a szerető kéz. A bűn, a hálátlanság, a hűtlenség és a gonoszság némasága fa* gyott rá a küszöb csöndjére. Más rég elment volna. Mindenki más otthagyott volna. Más sorsodra és kárhozatodra hagyott volna, ő nem ment el, Most is ott áli a küszöbön és zörget. Ezért rádzörgeti az ajtót. Kód zörget először halkan. Szelíd támogatással. Mint ahogy a földi szeretet életre csó­kolja az alvókat. Szedd össze mindazt, ami szép és kedves és vidám volt az életedben. Az anyaesóktói a kedvesed szívén át a reménység éltető ablakáig. Ajándékokat és emberi szíveket, ott­hont és templomot, tavaszt, napsugarat és karáesonyestét. Azt a drága meg­számlálhatatlan szót, ami Isten Igéjé­nek fehér gyöngysorából a szívedre hullt. És megtudod, hogy mindez az Ő vallomása volt, halk és finom zör- getéee egy égi szívnek, amelyik először mindig Szelíden szól, mert angyalok halk szavához szokott hozzá a szíve. Nem ő tehet arról, hogy a te hallásod elromlott. Nem Ö tehet arról, hogy ke­reszttel iá kopognia kellett. Amikor éj­szaka kigyullad a ház, akkor nem szok­tak kopogtatni, csevegni és rábeszélni. Csak kiáltanak egyet és beverik az ablakot, hogy füst és láng halálos kar­jaiból kimentsenek egy alvó gyermeket. Bűneirk már rég ránkgyujthatták vol­na a házat és minden kereszt, ami hozzánk bebukott az obiakon, egy men­tő kiáltás volt a Jézus ajkáról, Döröm­bölő zörgetéa és életre, megtérésre hivő kemény krisztusi kiáltás. Valaki ott áll a küszöbön. És te a szobád másik ajtaján elszökhetsz Előle a templomba, az imádság kamrájába, a Bibliád magányába, Jézust sohasem fo­god megtanulni, mert Vele csak talál­kozni lehet. Villámfénynél vagy rózsa­fánál, karácsonyfánál, vagy kereszt­fánál, de legközelebb és leghamarabb most és itt az ádventi alkalom gyö­nyörű kapujánál. Friedrich Lajos Bókay János zsoltárfordításai 32. zsoltár Boldog, kinek az Isten megbocsátott, Elnézte vétkét, mint amit nem látott, Kit felmentett az égi kegyelem, Ki szánta bűnét, « igy lett büutelen. És boldog az, kinek a lelkében Nincs hamisság, csak bűntudat és szégyen K> saját gyengeségét ismeri S az Ür kegyét eképen elnyeri. Amíg a rosszat, amit elkövettem, Elhallgattam, ó’.nokul rejtegettem, Elszáradtak fűként a csontjaim És éjjel nappai meggyötört a kín, Mert éreztem nagy eúlyát a kezednek. Mint kire mázsás kövek nehezednek, Életerőm kiszikkadt, elapadt, liiut forró nyár hevében * patak. |)c mihelyt nyíltan bevallottam néked Minden bűnt, rosszat, hitványságot, »étket, Mindazt, mi terheltté a telkemet, limidvánm Uram- bocsiéi» szeg. ba leheli'1 Nem éreztem már gyötrelmét a bűnnek, Meghallgattál és kínjaim elülték. Forduljatok hát hozzá ti Uivek, Amíg rátok nem törnek a vizek. Te vagy az én rejtekhelyem és váram, Nem rettegek, míg ott erezlek nálam, Nagy nyugalom és derű vesz körül. Lelkem kacag, az életnek örül. Azt mondod nékem: „Itt az út, kövessed, Szemem kísér és oltalmamba veszlek, Nem téved el, ki hozzám hű marad, Nem roskad össze semmi súly alatt.“ Ne légy olyan, mint az oktalan állat. Mint öszvér, ki tűri a zabolákat, S nem nyargalhat kedvére, szabadon, Mert gonosz kéz fogja le a bakon- Maradi szabad és bízzál Istenedben, f-gy részesülsz az égi kegyelemben. —- Üjjougjaipk .az t mák, igazak, Ha szivetekben víg ötös» fakad! 1 'Kaeiö'dt A kopt egyház patrlarrhája a békéért Egyiptom fővárosában, Alexandriá­ban székelő Yousaab patriarchs, a kopt egyház feje pásztorlevelet inté­zett a gyülekezetekhez, amelyben a békéért és a nemzetközi problémák megoldásáért való könyörgésre hívta fel a kopt keresztyéneket. „A világos­ság fegyvereivel álljatok elten minden elnyomásnak és ne fáradjatok meg a szeretetben ás az nldozathozatalban, mi­kor az emberi jogokért, az egyenlősé­gért, a testvériségért és *a szabadsá­gért kell küzdeni. Ezek a megszentelt ailapelvek a Bibliából jöttek léire szá­munkra és olyan fundamentumot k'é peznek, amelyen a keresztyénségnek állnia kell.“ — Ezt a körlevelet az 16l»S. as kopt-orühodox újesztendő alkalmával olvasták fel. A kopt egyház naptárá­nak időszámítása tigyan:s az első egyiptomi mártír halálával kezdődik, aki a Kr. utáni III. században halt vértanúhalált. Egyház és m'ssziú. A missziói világtanács főtitkára, Ralison, egy londoni előadásában hangsúlyozta, bogy a missziói pa­rancs teljesítése vet gátat a felekeze- tieskedő szellem elharapózásának. A különböző hitvallások világszövetsé­gei tevékenységükkel most az egész földgolyót igyekeznek behálózni és a fiatalabb egyházakra olyan béklyó­kat erőszakolnak, amelyektől azok hosszú évek során igyekeztek szaba­dulni. Ha a felekezetiesség szelleme megmerevedik és túlzásba viszik, azt, akkor a fiatal egyházak életét veszély fenyegeti, Ausztrália A legújabb statisztikai adatok sze­rint a lakosság száma 7 és félmillió. Ebből 20% róni. kát, 70% protestáns, 800.000 felekezeten kívüli, 30.000 zsidó. Taivan Hogy a misszió iigve nem. kizárólag j az európai és amerikai keresztyéniig j ügye és kiváltsága, azt szépen pél­dázza Taivan, vagy más néven Far­mosa szigetének esete. Ez a sziget 1895-től 1945-ig japán fenhatóság alá került. A japán kormányzat nem en­gedett bő misszionáriusokat. Néhány benszülött keresztyén élt mindössze a szigeten. A háború és a hosszantartó elszigeteltség után nagy meglepetést kelteit, hogy ennek a néhány ben- sziilött keresztyénnek a munkája kö­vetkeztében gyökeret vert az egyház Taivanban. A hegyvidék népe között pl. egv 7000 lelket számláló gyüleke­zet jött létre. Ádventi üzenetek Luthertől Advent 2. vasárnapjára „De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szi­vetek dobződásnak, részegségnek és az élet gondjainak miatta és várat.a- nul reátok ne jöjjön az a nap.* (Lu­kács 21:34.) „Az irgalmas Isten nem akarta, hogy az ítéletnap hirtelenséggel lepjen meg bennünket. Ezért kegyelmével meg­tisztelve híven figyelmeztet. Hirdet leli Igéjét, megtérésre hiv, a Krisztusban minden bírnunk bocsánatát kínálja. ígéri, hogy gyötrelmes hőn- tartozásuríkat felfüggeszti, tia iszant Fiában iiisziinlk. Buzdít, hogy hivatásunkra ügyelve rendelt tisztünket jó! végezzük. Ha mindezt megtesszük, akkor nem saj­nálja, lia eszünk, iszunk s jódolgimk- ban örvendezünk. Mért ennünk-m - nunte Ml, máskép nem élhetünk, csak Istenről s az eljövendő életről meg ne feledkezzünk.‘ Luther A legszebb karácsonyi ajándék a KÖNYV ezért vegye meg Bókay János Zsoltárfordítá­sait. Vető Lajos evangélikus püspök előszavával, a „Harmincegy zsoltárt“ A gyönyörű kiállítású könyv ára félvászonkötésben 15 Ft. Számozott példány a fordító aláírásával 25 forint. A postatakarék csekk­számlája; 20-412. Régóta imádkoztak már a eomogy- vámiosi testvérek templomért. Régi, vályogból készült templomuk, amelyet annakidején 20 család épített, össze­dőlt és a régi templom helyén most Isten ingyen való kegyelmével meg­épült az új templom. A templom fél­sz emelése november 11-én történt. A felszentelés szard szolgálatát Túróczy Zoltán püspök végezte e!. Már korán reggel özönlöttek a vidékiek a tem- pkímépílű gyülekezetbe. Eljött az egyházmegye esperese képviseleté- bon dr. Schl'rtt Gyufa «'esperes, eljött szkito az egész bácsi leánygyülekezet. Megjelent a kaposvári gyülekezet né­pes küldöttsége, Dubovay Géza lelkész vezetésével, eljöttek az ccsényi és polányi hívek Berkényi Ede lelkésszel, a köícseiek Szende Sándor lelkész ve­zetésével, Az „Örül a mi szívünk* c. ének elénakiéee után a ltelyi gondnok, Rorrits András röv'd beszédben kö­szöntötte a püspököt és a templom­kulcs átadása után kérte a templom- ajtó megnyitására. Ezután megtörtént a bevonu'ás a nagy szereltette! és hű­séggel elkészített templom belsejébe és az oltár előtt elhelyezkedtek a püs­pök, a püspöki titkár, az alesperes, a temen tartotta meg a püspök meg rate gadó igehirdetését a napi Ige alapján. Nincs máskép üdvösség csati Jézus Krisztus által és nincs máskép meg­tartás, csak az ő kegyeiméből. Bote dogok vagyunk ebben a kegyelem* ben, amelynek drága jele ez a meg* épített templom is. A helyi lelkés* igehirdetése után díszközgyűlést tar­tott a gyülekezet, amelynek keretei között Vanderer János, Rofrits And­rásié, Rofrits Gyula, Rofrits Margit éa Schök Márta tettől; bizonyságot arról, hogy mit jelent nékik a ten*- plotn. A templomot a hívek úgy építették meg, hogy az államsegélyből 2000 fo­rintot, tesívérgyütekezetel; oífertóriuJ mából és a kerületi gyárain tézet (-,do nyaként összesen 3000 forint segély­ből, tehát összesen 5000 forint kiilsS segítséggel kb. 25.000 formt költség* gél úgy építették meg a templomot* hogy a templomalapnak volt már tég­lája és egv vagon inesze. Az oltárkép a kaposvári gyülekezet nagyié'kü adománya. A gyülekezet tagjai kb- 3000 napot dolgoztak és minden kocsifuvart Ingyen teljes) let­tek. Áldjuk a jó Istent, aki üj templomid adott az G népének. vendégtelkészek és a helyi lelkész. Szombat esti közös imádkozásunk — December 8. A gyülekezet reménysége. (Möl. 4:1—6 ) | A keresztyén gyülekezetnek Igazi reménysége van. A gyülekezet éppé*?, *• ozóknak a serose, akiknek a szívében hatalmas ée élő reménység támadt- Nem is tartozik igazan a gyülekezethez az, akinek a szívéből hiányzik ez a reménység. G Ez a reménység Isten ígérete alapján támad. Ott ébred fel, ahol az e.:ribe< “* refc komolyan veszik azt, ©mit Isten mondott. Malakiá&nál is így történt ma sincs máskép. Tudjuk Isten valóra váltja azt, amit megígéri. 1 A gyülekezet reménységét az erősíti, amit Isten ígéreteiből már eddig » megvalósultnak ismert meg. És itt elsősorban Jézus Krisztusról van szó, A gyütekezot herma ismerte fel Istennek már eddig is megvalósult ígéretét, Velő jött d az a „nap“, aminek lcözeiedtóhen Mdakiás is reménykedett. 4 Éppen ezért a gyülekezet kételkedés és ingadozás nélkül tud reménykedik • abban, ami Isten ígéretei megvalósulásából még hátra van. Z Isten erre készíti elő a világot és a gyülekezetét is. Az evangélium által *-'• ezért hirdet megbékélést Isten és ember, továbbá etriber és ember közóté (Mai. 4 ). 6 Az élé reménységben küzdő gyülekezet a békesség-szerzésnek ebben a« • áldott szolgálatában áü. VALLJUK MEG, hogy hitetlenek vagyunk Isten ígéreteivel szemben és elfeledjük sokszor mindazt, amit azokból Jézus Krisztusban már beteljesedve láthatunk. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten Lelke az evangélium által tegye gyülekezeteink népét az élő reménység népévé '» használjon fel bennünket a békéltetés szolgálatira Isten és ember, ember és ember, népek és népek között. ADJUNK HALAT Urunknak, hogy ö hű marad ígéreteihez és azokat maradéktalanul valóra is váltja. Laborczi Zoltán BIBLIA-OLVA SÓ December 9. Advent II. vasárnapja. J<3b. 12:16., Mt. 16:27., Agg. 2:3—9., Zsolt. 29: Az Or Jézus Krisztus maga mondatta meg, hogy eljön itéieitoaá*rfc Jezusiiaö ez a bejeleíitése {élelmei okoz a hitetlenek közölt, mert hírói szava »tűzlángokat szór", a hívők pedig örömmel várják Királyukat! December 10. Hétfő. Ezs. 61:2., Lk. 1:68., Ézs. 20:1—13., Z&aít. 40:1—13: Njigy az örömünk akkor, ha rég nem Látott szerettünk látogat meg béri* iiuraket._De vigasztalást a szomorúságban és a háborúságban békességet, koz 03 13101 gödrébe] kiemelkedést, csak az Ür meglátogatása ajándér December !t. Kedd. V. Móz. 32:7., Mt. 16:3., Ezs. 51:9—16., Zsolt: 40:14—18: Az emlékezés képessége nagy ajándéka Istennek. Ezt a képességet eresztem aranyit jeáent, minit megbolondulttá válni. Enúékezz Izrael népér iföti cscxUi&xOs mugözúmdirlÁséra, egyházunk történetére, a magad eddigi December 12. Szerda. V. Máz. 4:6.. M't. 24:42., Lk. 12:42—48., Zsolt. 63. Sokszor eliáradtaií Jézus követői az ö vissza vágásában, s mert etjovefriki még nem következett be, Bokán nem is veszik azt már komolyan. Nem V/gyazo^,. es ezert kitelt Bokákból a szolgálat lelke. Az íven „keresztyén _ P* ,í;'eírrl neT!1 látszik meg, liogy nékik Jézus az Uruk! December 13. Csütörtök. V. Móz. 33:12., Ján. 17:15., Ezs. 52:7—10., Zsolt. 84. hzsaiájs próréta az eljövendő Messiás lépéseit úgy ismeri te! az idő rafft' tayo.abol, mint ahogyan az ember megismeri már messziről annak lépéseiL- akn szeret és nehezen vár. A hozzám közeledő Messiás most is kön vörös.' orejtem. Isten ked'veftje az én közbenjáróin! December 14. Péntek. «L Ezs. 45:6—7., Jel. 22:12., Zak. 2:5—9., Zsolt 85i A fold! szülők milyen türelemmel és nagy szeretettel szólnak kicsfcw' gyermekükhöz mar akkor is, amikor az még nem ért meg egy szót sem,­tetiTvTÍ “ Ür «*>««> ,Sü«d,“u;Ä átandoam hirdet.eh közöttünk, liogy mit cselekedett értünk. December 15. Szombat. m Zsolt 40:6., I. Ján. 4:9., Ezs. 12:1—6., Ezs. 40:1—8., Zsolt 86-1—!** Wt cselekvésről szól. Egyrészt az ember" cselek,* serol — ami a bűn története, s másrészt a mi Urunk cse’ei-vés<Vö’ •- ami mindig csak kegyesein, hűség, irgalmasság, megbocsátás SKm'sM története. Szava is Ige, áldott cselekvés. ^ s,zen‘«B’ Ponlcsán Imre LODEN, BALLON átlátszó- vihar- ós esőkabát MÁRTON ÉS SZÁSZ V,. 1 ÉLES f f 4L-LTCA BiROJ! Somogyvámos templomot szentelt

Next

/
Thumbnails
Contents