Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-12-09 / 49. szám
XVI. ÉVFOLYAM 49. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1951. DECEMBER 9. A Béke Világfanács Elnöksége találkozott az Egyházak Világtanácsa vezetőségével Dezséry László püspök új körleveléből A protestáns Egyházak Világtanácsa- fMk vezetősége és- a Béke Világtanács elnöksége Párizsban, a Hotel Continen- talban kétnapos találkozón vett részt. A tanácskozás célja — mint a kiadott .közlemény hírül adja — az volt, hogy kölcsönösen kicseréljék a nagy nemzet- . közi kérdésekben vallott nézeteiket és tájékoztassák egymást arról, hogy a maguk módján miképp támogatják a béke és igazság ügyét. Behatóan foglalkoztak a leszerelés, m atom- és egyéb fegyverzet ellenőr- «ősének kérdésével. Megtárgyalták a különböző politikai 8 társadalmi rend- •»crek békés együttélésének probléma- jit és más olyan kérdéseket, amelyek- ás emberiség javára a béke megvédésében jelentőséggel bírhatnak, köztük az elmaradt országok megsegítésének módjait is. Elhatározták, hogy rendszeresen ki- ntegvizsgálják a további kapcsolatok ‘ lehetőségeit. A Béke Világtanácsot a találkozáson Joliot-Curie elnök, Bernal professzor elnökhelyettes, Isabelle Blume és Pierre Cot vezetőségi tagok képviselték. Az Egyázak Világtanácsa VisscrT Hooft főtitkárt és Nemzetközi Bizottságának vezetőit küldte ki a megbeszélésre. Az Egyházak Világtanácsa tudvalevőleg a koreai agresszió és a japán különbéke ügyében olyan határozatokat hozott, amelyek a keleti — elsősorban a magyar — protestáns egyházak súlyos rosszalását váltották ki. Számos nyugati egyházban is komoly aggodalmakat keltett, hogy az Egyházak Világtanácsa távoltartotta magát a békemozgalomtól és állásfoglalásával inkább gyengítette a béke erőit. Robert Mackie főtitkár legutóbbi magyarországi látogatása során Péter János püspök, a Béke Világtanács tagja, javaslatot küldött az Egyházak Világtanácsához, hogy vegye fel a kapcsolatot a békemozgalom nagy világszervezetével. A mostani párizsi találkozás ezt a célt szolgálta. Öj templom gyülekezete — régi templomok gyülekezeteiért Az Evangélikus Élei is több cikkben megemlékezett Gederberg G au iát svéd lelkész tíznapos magyarországi látó gatásáiról, most egy vele kapcsolatos epizódról emlékezünk meg. November 4-én, vasárnap, az úgy nevezett nagy istentiszteleten, Nyíregyházán végez.e a szolgálatot. Maga is beismerte, hogy igen elfogadott volt, mert ilyen tömeg előtt, zsúfolt templomban még nem prédikált. Az istentisztelet vége, és az ebéd között kifejezte óhaját, hogy sze. retné látni a most épült borbányai új templomot. Vágya csakhamar teljesült, mert pár perc alatt, autón ott voltaik, Gyöngyösi Vilmos orosházi lelkész, tolmácsa és útivezetője társaságában a dé'.szebol- csi egyház és az egyházkerület felügyelőjével, a 4 kilométerre lévő kis templomnál. Az istentisztelet már olt is végeiért, de a hívek nagy része meghallván, hogy vendég érkezik, még ott maradt. Meglepte Gederbergel ‘ a kis templom csodálatos szépsége. Nem hiába, ez volt Sándy professzornak 50-i!k jubiláris temploma. Különösen tetszett az oltárképet helyettesítő faragatlan fakereszt, melyet két oldalról művészi falfestmények vesznek körül. Egyik oldalon egy asszony a lányával, a másikon egy munkásember a fiával térdel le a kereszt előtt. A felügyelő meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket. Beszédéiben meg emlékezett, hogy míg a svédek arra büszkék, hogy többévszázados öreg templomaik vannak, addig a borbá- nyaiaik azzal dicsekednek, hogy az ő templomuk a most épült, s mindössze két hónapja, szeptember 2 án lett felszentelve. Az állam is adott jelentékeny segítséget, de a legtöbb, a csekély létszámú 300—400 buzgó hívek lől telt ki. Nem hiába a lelkész és feleségétől kezdve, kicsinyje-nagyja, mind részt vett a munkában és adakozásban. Kérte a felügyelő, hogy Gederberg egyháza is imádkozzék, hogy itt nálunk, Magyarországon m'nden gyülekezetben lüktető egyházi élet folyjék, s tgérelet tett, hogy a borbányaiak is imádkozni fognak, hogy Svédországban is teljenek meg a templomok, mert szomorodott szívvel hallották, hogy a svéd templomok sokkal kevésbbé látogatottak, mint a mieink. Gederberg meghatottan köszönte meg az üdvözletét, s kifejezte, hogy igen boldog, hogy ide kijuthatott. Az össze seregiéit hívek végezetül elénekelték Gusztáv Adolf svéd király híres egyházi énekét: Ne csüggedj el kicsiny sereg! . . Persze, mindez a hazai öreg templomok gyülekezeteihez is szól! Ülést tartott a Református Zsinat A református országos zsinat csütörtökön ülést tartót!, melynek főtárgya a teológiai főiskolák újjászervezéséről szóló egyházi törvényjavaslat volt. E szer'nt a lelkészliépzést ezentúl nem az egyházkerületek végzik, hanem egységesen az országos egyház veszi át tőlük az új letkészneinzedék kiképzésének fe’adatát. Az eddigi partikuláris főiskolákat összevonják, s a debreceni és a budapesti főiskolák átalakulnak országos jel'egü teológiai akadémiákká. A javaslathoz elsőnek Enyedy Andor tiszáninneni püspök szólt hozzá. Kifejtette, hogy az új rendezés az egyház egyetemes érdekét szo'gálja, és az edd ginét gyümölcsözőbb, ma«asabb színvona'ú ok atást tesz lehetővé. Györy Elemér dunántúli püspök elmondotta, hogy a gazdaságosság és takarékosság szempontját már régóta követették a teológiák egyesítését, hiszen az egyház valódi szükségletét két országos akadémia jól el tudja látni. A zsinat a javaslatot egyhangúlag c’fogadta. Ugyancsak egyhangú'ag szavazta meg a zsinat a lelkészek á helyezéséről szóló törvénynek olyan kiegészítését, hogy az egyházmegyei bíróságok az áthelyezést ezentúl egyházi közérdekből is kimondhatják. „Advent első hetében küldöm szét ezt a körlevelet, abban a reményben, hogy a mindig felénk közeledő, mindig minket kereső és pásztoro'ásunikra, tanácsolásunkra és megigazításunkra mindig kész Ür Jézus Krisztus lakozást vehet a szíveinkben, minket a szeretetnek, jóakaratnak cs békességr.ek léJkévol táplálhat s egyházi szolgáltában készségesnek tatái. Kívánom, hogy az ö Szentlelke ragadja magával az új egyházi esztendőben egyházunk minden Munkását, különösképpen, & mi kerületünk igehirdetőit, hogy ügyünk é.őremehessen s áldására lehessen mindazoknak, akik között szolgálunk. * Karácsony előtt az Isten áltat teremtett szent békesség ünnepe közeledtével megem'ékszem egyházkerüte- türak békemunkájáról és bizalommá’ sürgetem m'nden Munkatársamat a békéért vak) álhatatos könyörgésre és az ezért kötelező munkára. Karácsonynak köze’edtével minden hívünket arra a békességre hívjuk, amit Isten szerzett Fiának elkü'dése . által, kötött közte és az emberek között, ember és ember, nép és nép között. Ne lankadjunk meg a békéért való küzdelemben, a béke áldásairól való bizonyságtételben és abban a telki- pásztori szolgálatban, hogy híveiket a nemzeti munkában való hűséges hetytá'lásra tanísunk, hiszen ez a békemunka az, amiért m'nd- annviukrvak érdemes a béke fenntartásáért küzdenünk és ez a békemunka az, ami megőrzi a békét. Tudatosítsuk híveinikbem, hogy az á'.'am- po'géri hűségben és a nemzeti munkában való odaadásban mutatják meg békeszereíotüket, vagyis azt, hogy egyházunk Ürától, a Jézus Krisztustól a békesség leikét vették. Mi, lelkészek magunk között ma már igazán tudjuk, hogy éiő hitünk tegkonikréiobb Rákosi Mátyás nrniszterelnökhe'yei- tes nagyjelentőségű bejelentéseket telt köze.áiási rendszerünk átalakítására vonatkozólag. Az ország belső átalakulása Magyarországot mezőgazdasági országból ipari országgá formálja át. Ipari termelésünk 250 százalékot növekedett az eümúlt években, mezőgazda- sági termelésünk azonban 116 százaléka a háború előttinek. A mezőgazdaság gépesítése, a korszerű gazdálkodás bevezetése nem tudott lépést haladni ipari fej'ődésünkkel s az ezzel kapcsolatos társadalmi változással, ami az ipari dolgozók létszámának óriási megnövekedésében és a fizetésből és bérből élők igényelnek nagy emelkedésében mutatkozott. Ezeknek az új társadalmi rétegeknek felvevő képessége s másrészt az a tény, hogy á mi közellátási rendszerünk lényegében folytatása volt évekig a felszabadulás előttinek, valamint az a tény, hogy az é'.elmiszermenny'ségek gyors növekedésében rövid úton nem tehet változást elérni, a magyar kormányt most arra indította, hogy felvesse népgazdaságunk fontos kérdéseit népünk előtt. Rákosi Mátyás m'niszterelnökhelyettes beszéde elsősorban a parasztság szerepére mutat rá s megmutatta azt a tényt, hogy az egyéníteg dolgozó parasztság szabadforgalmi árusítással megmövekedett jövedelmét úgy használta fel, hogy nem emelte a mezőgazdaság termelését a kívánt mértékben. de ugyanakkor megnövekedett fogyasztásával még iobban kimélyi- tette az ipari termetes emelkedésével egvüttiáró problémákat. Ezért mutatott rá népünk vezetője a ferme’ő'zö- vetkezeti mozgalom megsz:'á'dításá- naik, a dolgozó parasztság termelési és állami fegyelmiéinek, a terménvbe- gvti Hévnek, az adómofá’ megjavításának s á'tatában a közteher viselésnek a'apvető fontosságú kérdéseire. Ugyanilyen súllyal foglalkozott azután Rákosi Mátyás mmiszterelnők- helyctles az ipari munkásság kötelességeivel is. Szólt arról a helyzetről, hogy az ipari munkában állók egy része, ..akiket már nem fegyelmez a régi kapitalista kénvszer és még nem feovelmez a szoc alista öntudat", azelőtt a fétedat előtt ál, hogy a nwn- kafegvelem megszilárdításával, a több - termetessel, s ilyen módon a nagyobb, érubösóg és ’ tortólékok megteremtésével esdtgáljs egész népünk fefcttrelksfökmérőjo éppen a földi békéért való küzdelemben el.oglalt szívünk és akaratunk. M'ondjuk ezt ki a hívek felé is. Mondjuk meg nek'k prédikációban, tanításban, imádságban és le'k'pásztöri beszélgetésekben, hogy az ő keresztyén hitük realitása is ma leggyakor- lat'asabban abban mutatkozik meg, hogyan tudnak nemzetükért és zz egész ’ emberiségént felelősséget vál- liani, szeretetben munkálkodni és harcolni az emberiség életét fenyegető gonosz ellen. Felhívom a figyelmet a Béke VI* Tágtanács legúíóbb bécsi gyű ésére és annak határozatira, melyeket az „Evangélikus Éiet“-ben közöltünk. Beszélgessünk hívenkke! ezekről a józan és a béke fenntartására alka'mas javaslatokról s lelkipásztori munkánkkal segítsük elő an* nak a népnevelői feladatnak s’ke- rét, amit országszerte végeznek azok, akiknek kezébe Isten a magyar nép kormányzását tette. örömmel emlékezem meg arról « mi egyházunk viszonylatában az egy- házkerü'et papsága és tanárai va'óban kimagasló liazafiságró! és népünkhöz való hűségről tettek b'zonyságot a II. Békék öles ön - jég y zésé vei. Hálás köszönetét mondok ezért elsősorban azoknak, akik állami kongruájukat túljegyezték s azoknak is, akik állami kongruájukat lejegyezték. Hálás köszönetét mondok leíkészi karunknak azért, hogy egyházunknak a béke mellett való döntését a gyakorlatban is magúkévá íesz'k. Ebben az esetben is Isten áldása van az adományokon, —, vagyis azokon, akik óle'ük javait sáfárok tulajdonának tekintik, anvva! Isten, előtt számolnak el, különösképpen abból a szempontból, hogy gondot- íak-e saját:uk felhasználásakor a másik emberre és a nemzet közös feladataira.* (lésének ügyét. Rákosi Mátyás minisz- terelnökhe.yettes arra hívta fel országunk népét, hogy állampolgár, kö'.eies- ségteljesíléssel járuljon hozzá kormányunknak mostani intézkedéseihez, ame.yekkel módot talál egyrészt az árubőség, tartalékok teremtésével, másrészt az áraik megfelelő színvonalra emelésével a .szabadiorgalmi árak lemorzsolására, a spekuláció lctöré- séro. Népi demokráciánk az idei jó termés bfegyüjlése után s annak okszerű felhasználásával megtalálta annak módját, hogy a múlt esztendőben bekövetkezett rossz termés után átmenetileg bevezetett jegyrendszert megszüntesse. Akarnunk a gazdaságpolitika mostani intézkedéseinek reál's leitételeit megteremtette s azt várja do'gozó népünktől, hogy minden egyes dolgozó legyen tudatában annak, hogy anr'yen mértékben segít rnunká iával az ágamnak az árubőség fenntartásában, az árszabá’yozó tartalékolási politika ki- szélesítésében, olyan mértékben válik lehetővé a következő lépés, a? á rászállt fások megvalósítsa terén. A jegyrendszer megszüntetése, a vele kapcsolatos árszabá'yozás és f:ze*és- erretes, a többgyermekes családok fe’é nyúzott sok kedvezmény s a mező- gazdasági áruk forgalmának felszabadítása együtt. — közel'áfásunik új rendszerét 'eienti, amit dteginó népünk megértesse! fogad s arrvtő! ogész népgazdaságunk és közeliátásuAk meg. erősödését várja. Advent Letkünkbefúlt gyermekkorunk varázs* a megcsúfolt, százszor k: ne vetett, pendelyes k:sfiú: a szeretet, nagy messzeségbő! néz már vissza, • fázva, A zord úton mely idevezetett, hogy összesebzeit irigy kezek ága! Lelkek bozótos, sűrű vadonába , hányszor tévedt a szív. az eles©*'! Künn hó se hűli, mégis gyermektele knek csilló céhéi szaldósnak, lebegnek, angyalba:as emlékek visszatünnek... Es most fülelj heteié.. Könnvű'épidu, a bitet: és szeretet álma 'épked. (Labujjhegyén közeleg már az ünnep.) Miklót Jinan A kegyelem reményében fBrfitzy Zoltán püspök Jelentést tett az egyetemes közgyűlésnek az egyház lelki munkájáról ffcbbek között a kővetkezőket mondta:- »»Milyen jó, bogy Jézus kishitű egyházát erős karjával a hullámok kü- ^ölt is tartja, Hogy el ne merüljön. /Eb az átszögezett kéz az egyház biztonsága, fundamentuma, reméuysége, mindene. Amíg ő a mienk, addig élni .é* járni tudunk a hullámok taraján. Mihelyst ő elvesz szemünk elől, biztonságos száraz földön, diésőség koronájának ígérete közepette, tömegeké harsogó éljen-rivalgásai közepette is a halál jegyesei vagyunk. Amidőn a magyarországi evangélikus egyháznak 1950. évi lelkiéletéről szóló jelentésemet összeállítottam, nagyra ®őtt előttem az nnyaszentegyház hullámokon járó s egyházát hullámokon járni tanító a hullámok között is el- merülé&től megóvó irgalmas Ura « álmélkodva látom, mint nő egyházunkban is nagyra ugyanez a Krisztus/4 „Egyházunk igeszolgálata“ cím alatt ® püspök beszámolt az 1950—51. egyházi esztendő perikópa-rendjéről 6 megállapította, hogy a perikópa rend- «zer alkalmazása a lelkészeket rákényszeríti az Ige tanulmányozására és elősegíti az objektív Ige hirdetését. Méltatta azt a segítséget, amit a Lelki- pásztor című folyóirat nyújtott az ize- «zolgálathoz. Majd a MELE feloszlásáról számolt he. A MELE feloszlása óta a lelkészek szabad munkaközösségben folytatták munkálkodásukat s ebben munkájukat nemcsak végezték, hanem cl is mélyítettek. ,... . Megállapítható, hogy az egyházmegyei leíkészi munkaközösségek országszerte kb. 200 összejövetelt tartottak. Van olyan egyházmegyei lclké- ®zi munkaközösség, mely havi rendszere« összejövetelt tart, de van olyan. N «mely egy év alatt csak 2—3 összejövetelt tudott tartani. Több helyen, hogy a gyakori találkozást lehetővé tegyék, a munkaközösségi találkozók költségeit közteherviselésszerűen osztották meg. Ezek az összejövetelek a tóét véri közösség gyakorlásának, a lelkész! továbbképzésnek és a legfonto- tabb egyházi problémák megbeszélésének áldott alkalmai voltak. Az egyházmegyei leíkészi munkaközösségek isren fok, részint magunkválasztotta, részint 08 országos munkaközösség által ajánlott témát dolgoztak fel. Megállapítható, hogy q leíkészi munkaközösségeket általában leginkább a verbális ins ni- ratio és az egyházi fegyelem kérdése érdekelte. Több egyházmegyei munkaközösség többnapos teológiai konferenciát is rendezett/4 Ezután a lelkészevangélizációk és Iel- készankétok jelentőségéről beszélt a püspök. Fogalkozott beszámolójában az egyházi munkások képzésével és azokkal az intézetekkel, ahol ez a munka folyt. Részletesen ismertette az országos evangelizációs munkát és annak •ajtószolgálatát, melv újabban az Evangélikus Élet hasábjain folyik. jAz egyházkerületek 1950. évi bel misF ziói munkájáról közölt kimutatás ®!apján egyházunkban 226 gyülekezet- kcai volt fyennékbibliokör, 487 porttal; 308 gyülekezetben folyt biblia- köri munka, 1020 vallásos estet tartottak, préebiterek rész-ere pedig 742 előadást. A vallásos estek száma csökkenőben v«an, ugyanakkor azonban örvendetesen nőtt a presbiterekért érzett felelősségi, — állapítja meg a püspök. Külön megemlékezik arról, hogy a bányai egyházkerületben a szülők részére 1887 összejövetelt tartottak. A bel- níissziói munka központjai 1950-ben is a Belmissziói Otthonok és a már említett Missziói Intézetek voltak. Beszámol a jelenté« a Luther Márton Intézetről és annak munkájáról, a nagytarcsai Missziói Intézetről, az Iszákosmentő Misszió Otthonáról, a fóti Mondák Evangélikus belmissziói Otthonról, a gyenesdiási, győri Missziói Intézetről, a répcelaki konferenciáról, a celldömölki új missziói Intézetről, és a Bük és Upponyi hegyek között fekvő új telepről, ahol több táborozást tartottak. A következőkben a gyülekezeti munkák különböző ágazatairól adott a püspök részletes beszámolót és kimutatást. Az ország összes Szeretetintézményé* ről is részletes beszámoló szólott s igen nogy örömet szerzett az egyetemes közgyűlésen ez intézmények virágzó életének sok bizonysága. Beszámolt a püspök arról is, hogy az egyetemes egyház 1950- március 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén a különböző missziói munkák összehangolására Egyetemes Missziói Szakbizottságot létesített. E missziói szakbizottság munkájának felvázolása; közben megemlékezett a? Országos Lutheri Munkaközösség, a Jó Pásztor szolgálat, a Külmissziói munkásképzés, az Iszákosmentő Misszió és a betegek között végzett misszió eredményeiről. Az egyházi sajtóról szóló fejezetben Túróczy püspök többek között a következőket mondta: „Az egyházi sajtó Iegfonjosabb munkája a bibliafordítás. A bibliafordító bizottság, melynek sorában a református és evangélikus egyház legkiválóbb emberei foglalnak helyet, 1950-ben is * továbbfolytatta munkáját. Az újtefitamentomi bizottság munkája próbakiadás előtt áll már, az ótestamentomi bizottság munkájának eredményeképpen próbakiadásban megjelent Mózes I. könyve/4 Á püspök e szavakkal fejezte be évi jelentését: „Az egyház lelki munkáról való számadásra m’nd’g csak a kegyelem reményében merészkedhelik. Ennek a Krisztusban kijelenté t kegyelemnek reményében teszem le ezt a jelentési is, az egyetemes közgyűlés • asz la’ára.*4 öröm „Vannak örömök, melyeket m’nt bizonyos növényeket, csak romok fölött j tataiunk.“ . Eötvös József Közellátásunk új rendszere