Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-09-16 / 37. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 49 Mlér 1951. SZEPTEMBER 16, ' Dezséry László: A nyugati lutherániznras vezetői és sajtója Néhány hete futott végig a hír á világ keresztyén sajtójának hasábjain, hogy Csao-Csa-Csen, kínai teológiai professzor, az Egyházak Világtanácsa hat elnökének egyike, — akit a távolkeleti, vagyis a füiöpszlgeti, japáni, koreai, indonéziai, burmai, indiai, kínai, valamint az afrikai és a latiin-amerikai egyházak tárgyalásai alapján jelöltek annakidején az elnöki székbe, — lemondott erről a tisztségéről. Levelében tiltakozik az Egyházak Vitágtanácsa torontói nyilatkozata ellen, mely egyházi nyilatkozatot a maga egészében az amerikai külpolitika felfogását tükrözte. A magyar protestáns egyházak ugyancsak tilta)kozt®k ez elten a határozat ellen, valamint azon határozat etían is, amit ezután Biévrcsben hoztak, s ami ehhez hasonló volt. Csao-Cse-Csen lemondó levelében többek között ezeket mondja: Az Egyházak Viliágtanácsának ez a nyilatkozata .számomra nagyon úgy hangzik, minit az amerikai külügyminisztérium hangja*. Néhány héttel később kapta a viliág protestantizmusa azt a másik hírt, hogy Bereczky Albert püspök, a magyar református egyház egyetemes konventjének elnöke ugyancsak lemondott az Egyházak Vi- íágtanácsábam viseyi tisztségéről, mert — amint azt a magyar hivatalos közlemény megállapítja —, az Egyházak Világtamácsa nemzetközi bizottsága .amerikai befolyás alatt áljó többsége nem vette figyelembe a magyar protestáns' egyházak határozatait.“ Mindkét levél üzenete világos a világ evangéliumi keresztyénsége felé. Azt jelenti, hogy a világnak 'ebberi a felében a protestáns egyházak vezetői ügy látják, hogy az > Egyházak Világtanácsa teológiailag megalapozatlan s a mai világ-. helyzetben egyoldalú politizálást folytat, Az első kérdésünk abból a tájékozódás- J bői ered, mellyel a második világháború óta áttekinthettük .a lutheránus egyházak helyzetét szerte a világban. Éz az áttekintésünk nyilvánvalóan töredékes, mert elsősorban az egyházi sajtó termékeire és nemzetközi közleményekre támaszkodik, mivel azonban ezek a közlemények az egyházak életéről éppen a legfényesebb és legjellemzőbb mozzanatokat szokták kiemelni, nagyvonalakban biztosan helytáUők. E tájékozódásból kiindulva azt kérdezzük: lehetséges-e, hogy a világ lutheránus egyházai között az amerikai lutheránus egyház különös jelentőségre és befolyásra tett szert? Es ugyanerre e tájékozódásra támaszkodva azt válaszoljuk: Igen, ez lehetséges. De mit mondtunk ezzel? Azt, ami köztudomású. A második világháború következtében a világ evangélikus egyházai között jelent őség tekintetében mélyreható változások éí» eltolódások következtek be. E folyamat szembeszökő jelensége az, hogy a német evangélikus egyház, — Luther népének egyháza, — elveszítette vezetőszerepét a világ evangélikusai között. Ennek egyrészt történelmi, másrészt teológiai okai vannak, de ezek összefüggnek. Az egyházak élete, mondanivalója, szerepe ugyanis nem vizsgálható a történelmi és társadalmi helyzet tekincétbe- véíele nélkül. Egy egyház magatartása ezen tények között alakul ki s ha magatartását valóban, mint egyház alakítja, akkor ezt a magatartását teológiai indokolással köteles kísérni. A teológia tehát minden időben rákényszerül arra, hogy dzokkal a tényekkel számoljon 6 kérdései: azokkal a kérdésekkel' kapcsolatban vesse fel, melyeiket a történelmi, társadalmi helyzet számára felad.’Igazi egyház: teológia Istentől kapja a kérdé- eeit, Isten pedig a történelemben kérdez. Az egylfirat az Isten előtti engedelmesség a történelemben köti. Mik azok a történelmi és teológiai okok, amikről itt szó esik? Németország háborús összeomlása teljes szeKemi és Az amerikai evangélikus egyháznak így gyorsan kialakult a vezető- szerepe. De éppen olyan hamar mutatkozott ennek a fordulatnak mins ezzel letért a keresztyén bizonyság- tétel biblikus útjáról, és súlyosan vétett a tesivériség egyházi követelménye ellen, amikor a keleti tagegyházak nevében is, immár iöbbízben, ezek meggyőződése ellen és meghallgatása nélkül nyilatkozik. Amikor ezzel a kínai és a magyar egyházi vezetőemberek nem vállalják a közösséget, akkor egyben arra is rámutatnak, hogy mi ennek az elsikíásnak lényege? A lényege ez: A két nyilatkozatot nem a keresztyén hitigazság, hanem az amerikai külpolitikai érdek befolyása magyarázza. Ezzel együtt azt !s kimondták, hogy az Egyházak Világtanácsának vezetését és irányítását magához ragadta az amerikai külpolitika. Olvasóink közül többen Csodálkoztak ezeken a »merész megállapításokon“. S azt kérdezték: lehetséges-e, hogy ezt a keresztyén világszervezetet az amerikai külpolitika szolgálatába állították? Nem túlzott-e s indokolt-e Csao-Cse-Csen és Bereczky Albert megállapítása és döntése. Azt, amit a . torontói és a biévresi határozatokra nézve megállapították ezatbad-e jellemzőnek tartanunk az Egyházak Világtanácsa egész működésére nézve? Vizsgáljuk meg ezért alaposan ezí a kérdést. Ezt a vizsgálódást, amit most abban az ügyben végzünk, hogy aiz evangéliumi keresztyénség világszervezete mennyiben került az amerikai külpolitika irányítása' alá, leszűkítjük a" Intherá- nizmus körére. Seperjünk a magunk háza ellőtt. Azt a kérdést vizsgáljuk tehát, hogyan áll ebben a kérdésben a Lutheránus Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa legnagyobb tömbje és az abban vezetőszerepet játszó amerikai lutheránus egyház? | anyagi összeomlást jelenteit. Nem teszünk üres megjegyzést, sőt a k eresz- ■tyénség számára .kötelező bíínbánat és Okulás követelményeiből kifolyólag igen hangsúlyos megjegyzést teszünk akkor, ha hozzátesszük, — hogy ebben a szellemi és anyagi összeomlásban osztozott a szervezeti, a hivatalos német evangél- likus-lutberánus egyház is. Be kell vallani, hogy a német egyház nem tudott befolyást gyakorolni a német történelemre s annak egész tragédiájában részes és osztozó. Az az ítélet, ami a hitleri rezsimet Isten és a világ népei felöl egyszerre érte, érte a német egyházat is. A történelmi és teológiai okulás a német egyház részére ezután kötelezővé vált. A német egyház mondanivalója olyan országok evangélikus egyházai számára, melyek a német elnyomást és a fasizmus embertelenségét a maguk bőrén érezték, — irányítóvá nem lehetett a német evangélikus teológiai fordulat és belső egyházi újjászületés megtörténte előtt. A természetes folyamat az volt, hogy a néniét elnyomást átélt és í.l antifasiszta harcban bizonyos eredményeket felmutató egyházak, mint pl. a skandináv egyházak jelentősége így pusztán történelmi okokból is megnőtt. De különösen megnőtt az amúgy is erős amerikai lutheránus egyház jelentősége, mely a Hrtler-elúe« háborúban győztes amerikai nép hatalmi öntudatát is hordozta. A győzelmes háború Amerika egyházát éppen Németország leverésével kapcsolatban hozta előtérbe. Amerika egyháza ebben az időben amellett, hogy az amerikai nép világpolitikai becsvágyát is hordozta, nem késlekedett, hogy saját sorait rendezze, önmaga szervezeti egységét csaknem teljesen kiépítse, anyagi erejét a háborútól sújtott európai egyházak „megsegítésére“ latbavesse s khasználja a német egyház meggyengülését saját pozíciójának megerősítésére. den gyengéje is. Hamar megmutatkozott, hogy mit hozhat a világ lutheránus egyházai életébe ez az amerikai fölény. Leghamarabb megmutatkozott az, hogy az amerikai • lutheránus egyház szellemileg erőtlen arra, hagy teológiailag tudjon hozzányúlni az európai és a távolkeleti evangélikus egyházak kérdéseihez. Teológiái érzék, műveltség, általában teológiai munka és érdeklődés s különösen' biblikiisság szempontjából az amerikai lutheránus egyház messze elmaradóit az európai egyházakétól ós elmaradott a t'ávollkeleti egyházakétól is. Az amerikai lutheránus egyház teológiai helyzete igen hasonlít az első világháború korabeli és a Hortífy-korszak első felében mutatkozó magyar helyzethez. Az ige teológiájában való megújulás, amit az európai és magyar protestantizmus számára is elsősorban Barth és munkatársainak fellépése hozott, Amerikában szinte ismeretlen. Helyette egy kulturális beállítottságú, moralizáló, közéleti érdeklődésű és világnézeti színezetű keresztyénség az, ami Amerikában uralkodó. Ezzel a ieojógiai készülteég- gel sem az európai keresztyén kérdésekhez, sem a gyarmati keresztyén kérdésekhez. nem iehei hozzányúlni. Már pedig ez lett a feladata annak az- egyháznak, mely a második világháború után az egyházak élére tört. Ugyanis a teológia tárgyában adott hagyományos kérdések most kiélezetten oda- viszonyultak .ahol 07. egyházi magatartás kérdései feszülnek forradalmi korunkban. . , Világnézeti alapon Hamar lelepleződött az is, 'fiógjf ez' az amerikai lutheránus egyház ezzel a teológiai felkészületlenséggel, belső ellentmondásokkal terhesen, de az! amerikai közgondolkodás teljes rabságában igyekszik hozzányúlni a tutóerámzrnus: egyházi kérdéseihez a világban: Az amerd- rikai liberális demokrácia társadalmi szempontjai, az amerikai kapitalizmus gazdasági szempontjai és az amerikai idealisztikus filozófia elvi szempontjai eúőbbrevalóak számára, mint a Szén órás üzenete, Ez is magatartásbeli kérdés és nyilvánvaló, hogy ilyen magatartásból az amerikai lutheránus egyház hatása az európai lutheránus egyházakra nem 'lehet más, mint buzdítás, sőt erőfeszítés-a célból, hogy az európai, sőt a távol-keleti lutheránus egyházak' is lutheránus egyházi magatartásnak és teológiai irányelvnek tartsák az amerikai életformából származó vagy azt megalapozó ideológia érvényesítését a konkrét történelmi helyzetben. Az amerikai luthertmusok vezetői nem is veszik észre, milyen módon uralkodik ez az amerikai ideológia a teológiai és egyházi nyilatkozataikban. A vérükben van. Ezért úgy gondolják, hogy a lutheránus ember, bárhol é! is a világon, — csak akkor tehet hitvallásos lutheránus, ha ugyanezeket a liberális demokráciából, a kapitalizmusból és az idealista f Hozó'iából kölcsönzött elveket keresztyén bizonyságtételnek tartja. Amerikai szemszögből nézve a kérdést, az a keresztyén tótvédelem, ami ezeket áz elveket és ezt az ideológiát védelmezi, s az a keresztyén bizonyságtétel, emi ezen elvek és ideológia mellett tör lándzsát. A 7. amerikai lutheránus egyházi vezetők abban, ami a vitáig keleti fe'ében történik, az amerikai é'etformát érzik támadva, de a keresztyénség központi üzenetének védelmére mozgósítanak. A keresztyén hitvédetemmel az amerikaiak együtt védik „mindazt, ami az amerikai ember számára drága”, — amint az számtalanszor kifejezésre jut náluk, — s ebben a kifetezésben mutatkozik meg .teljes világosságában az a teológiatlan általánosítás, a-miyel ők az, amerikai életformát keresztyén életformának, az amerikai ideológiát keresztyén ideológiának tartják s ami ezen kívül áll, vagv ezzel szemben, azt egyszerre tart ják az amerikai éltforma és a keresz- tyénség ellenfelének. Ez az igazság az, amiből meg lehet érteni, hogy pl. azt a magyár evangélikus egyházat, amely az 1948-as egyházi fordulat óta mind erőteljesebben hangsúlyozza az ú. n. „keresztyén civilizált világ“ és az egyház közötti differenciákat s mind világosabban mutat rá arra, hogy a keresztyénség nem azonos az európai polgári életfelfogással és életrenddel, valami érthetetlen idegenkedéssel és izgalommal ítéli meg. Ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor meg kell állapítanunk, hogy az amerikai egyházi vezetők azt a magyar evangélikus egyházat, amely 1948 óta nem vállalkozik, — mert Igéhez kötött hitéoől kifolyólag nem vállalkozhatik — a nyugati polgári életfelfogás védelmére, tulajdonképpen a keresztyénség árulójának tartják. De a fenti igazság igazolja azt fe, amit úgy fejeztünk ki, hogy az amerikai egyházi helyzet igen kirívóan hasonlít az első világháborús, vagy a horthysta korszák magyar egyházi helyzetéhez. Ez a korszak volt hazánkban a világnézeti keresztyénség korszaka a közéleti el- fogteltságű egyház korszaka az álkrrtpo- iítikával összekapcsolódott egyházi Programm korszaka, a kritikamentesen: és, át gondola fiamul megfogalmazott .népegyházi alapelvék korszaka és az a korszak, amelyben a kapitalsta polgári életrend s az idealisztikus filozófia befolyása az egyházi közgondolkodásban uralkodó volt. Ebből az egyházi helyzetből a magyar evangélikus egyház nem, vagy nem csupán politikai okulásból és „alkalmazkodásból“ menekült meg, hanem el-, sósodban abból a hitbeli fordulatból és eszrné'.kedésből ’kifolyólag, amit az Ige teológiája s a Szentlélek által- vezetett ■ tiszta igehirdetés végzett el közöttünk. Ezt tói- Isten, iránti hálával valljuk és ■ könyörgünik Istenhez, hogy -ez a fordít’ ' tat az amerikai evangélikusság' körében is megtörténjék. Hamar kiviláglott az is, hogy ilyen ideológiájú egyház, .(mert . ezt ideológiának és nem. hitvallásnak kell neveznünk) menthetetlenül martalékává lett az amerikai állampoütikának, aminthogy a horthy-korszak magyar egyháza is így járt annakidején. Mia már kétségtelen jelekkel tehet kimutatni azt, hogy az amerikai lutheránus egyház vezetőiben öntudatos, tömegeiben öntudatian eszköze az amerikai külpolitikának és belpolitikának egyaránt. Ezt az alábbiakban ki tudjuk mutatni. Ebben az összefüggésben az amerikai egyház, miután történelmi okokból a világ lutheránus egyházainak <»!ére került, — igen jó eszköznek kínálkozik arra is, hogy más országok egyházaira gyakorolt hatásából az amerikai kormány más államokban eredményeket várjon vagy eredményeket mutasson fel. Ezért aztán, ha valahol valamelyik államban az amerikai politika célkitűzései elakadnak, elakad az amerikai lutheránusok nemzetközi egyházi programmja is. S amilyen módon mutat barátságosságot, vagy a politikája elutasítása miatt ellenségességet az amerikai kormány valamelyik állammal szemben, úgy mutatja barátságát, segítőkészségét, vagy rosszalását és elzárkózását az amerikai evangélikus egyház ezen államok egyházaival szemben. Kísérteties pontossággal lehet látni pl. azt, hogy amikor Magyarországon és tegyük hozzá, Csehszlovákiában is 1948-ban az a politikai fordulat kialakult, hogy Amerika és általában a Nyugat politikai befolyását a nép visszaverte és a szocializmus építésének, a béke védelmének és a gyarmati népek felszabadításának politikájához csatlakozott s ezzel párhuzamosan az egyház hívő tömegei hasonlóképpen háttérbe szorították a világnézeti, keresztyéneknek, a nyugati polgári életmóddal azonosult ideológiai keresztyéneknek táborát, ráhe- lyezkedtek szilárdan az igére és engedelmességet vállaltak Istennek abban a történelmi helyzetben, amelyben é'nek, az amerikai lutheránus egyház egy varázsütésre összehangolta véleményét a magyar evangélikus egyházról és új vezetőségéről azzal a véleménnyel, amit az amerikai kormány a magyar népről és kormányáról .propagandájában kinyilatkoztatott. De ugyanez történt Kínában is a Csangkaisek-kükk eltávolítása és a népi forradalom teljes győzelme után. Ezek a tények a nyugati lutheránus egyházi sajtóból, hivatalos nyilatkozataiból, a segélyek befagyasztásából következtetve a napnál világosabbak. De éppen olyan aggasztóak is. Azt a kérdést vetik fe!, hogy milyen végzetbe sodorhatja ez az amerikai egyházi programm az egész 1 úti ver amis rt- jágot, ha megmerevíti azt a nyugéti életforma védelmében, a haladással szembefordítja,. s olyan mulasztásokba sodorja, a melyekbe pl. a magyar egyház sodródott, az 1940-es évek idején, amikor pedig már , kétségtelenné tett, hogy konzervativizmusát és világi lekötöttségeit, beidegzetíségét fel kell adnia, hogy utat engedjen magában annak az újnak, amit Isién készít benne, hogy alkalmas legyén a szolgálatra a körülötte forradalmi körülmények között kialakuló új világban. Mi keteteurópai evangélikusok szereztünk olyan tapasztalaitokat az „elkésésről“, amiktől szeretnénk megvédelmezni nyugati testvéreteket, s ezért az elsők közt aggódunk az itt leírt tények miatt. De van a világ evangélikusainak olyan aggódása is, ami a testvéri összetartozás érzéséből fakad. Az amerikai egyháznak az amerikai politikától való ilyen függősége állandóan azt kérdezteti tőlünk: Mikor következik be az, hogy az amerikai' kormány intésére, vagy az amerikai kormány által teremtett világ- politikai helyzet miatt a nyugati hríhe- ránizmus, vagy a Lutheránus Világszövetség kiátkozza maga közül a vele egyet nem értő egyházakat? Ma kétségtelenül az amerikai egyház iiordozza azt a hallatlan felelősséget, hogy az egyházak együttműködését és a köztük ma még ‘folyó keresztyén beszélgetést fenn • lehet-e. tartani, vagy pedig énriektehetősége függő helyzetbe kerül az «merik* „totális stratégiával?“ A magyar evangélikus egyház oly komolyan veszi a világbékéért folytatott küzdelmet, hogy a maga részéről nem akarja • felételezi!? sem, hogy az amerikai lutheránus'vezé- tők szemében fontosabb Volna ennek -a .totális stratégiának“ át érdeke, mint Jézus krisztus és az ő evangéliumának ügye az egyházban és a világon. A második vonal Az amerikai lutheránus egyház azonban . kétségtelenül vczetőezercpre tett szert a világ lutheránusai között. Érméje történelmi okból semmi sem állhatott útjába. Nőm állhatták útjába a skandináv egyháziak sem. A finn egyház nemzetközi jelentősége sohasem volt számottevő, elsősorban azért, mert főként négy ébredési mozgalom pietisztikus, vagyis a világ dolgaival nem törődő teológiáját érvényesítette, egyébkén'1, pedig történelmi megpróbáltatásai és nyelvi elzártsága ezt számára lehetetlenné tették. A norvég egyház a német elnyomás idején az antifasiszta harcban szép eredményeket mutatott fel s teológiailag is nekifeszülf az akkori európai kérdésnek: a nácizmus kérdésének. A világháború után azonban hamar kiviláglott, hogy a norvég egyház sem tudja az I.ge teológiája alapján tekinteni az egyházi kérdéseket. Sokkal inkább tekinti azokat a nyifgati polgári 'közgondolkozás módján» s képtelen arra, hagy számolva az európai fejlődéssel, az egyházi kérdéseket biblikusán ítélje meg. Az a szerep pl:, amit a nácizmus idején hősiesen küzdő Berggrav érseknek a háború után jutott, egy szárnyátszegeti madárnak a szerepe, aki igen jól repült e'Jenszé'lel a nácizmus idején, de akii úgy belejött ebbe a repülésbe, hogy azt hiszi, hogy minden európai egyházi kérdés, a ná’- cizmus és a totális álam kérdése. Ebben a feltevésében azonban nem talál a szárnyai alatt levegőt. Mert az európai kérdés és a vüá'gkérdés a szocializmusnak, a gyarmati népek 'elszabadulásának, a békének s az ezzel kapcsolatos keresztyén teológiai, erkölcsi és egyházi, döntéseknek a kérdése. Berggrav példája példa a norvég egyházra nézve. A norvég egyház nem ismerte fel a lényeget a magyar kérdésben és nem ismerte fel azt a kínai kérdésben earn. Ellenben a nyugati .ideológiához való kötöttsége miatt eszközévé lett .az amerikai „teológiának“. A hitvédetem ez ő számára is „Keresztyén Európa“ polgári életfelfogásának védelme. A dán egyház vezetőinek magatartása és gondolkodása hasonló a norvé-' gebéhez. A svéd egyház az összes skandináv egyházak között, a legmozdu- laflanabb, gazdag államegyház. "Gando'(Folytatás a 2, oldalon.) A nagy fordulat Mit hozhat a világ- lutheránus egyházainak életébe ez az amerikai fölény!
