Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-09-09 / 36. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 f.llér 1951. SZEPTEMBER 9, Darvas József: Emelni az oktatás színvonalát! Egész dolgozó népünk figyelmei iskoláink felé fordítja: mindnyájan örömmel köszöntjük az új tanívet, szeretettel köszöníjiik komoly, szép munkájuk, kezdetén szemünkfényét, legdrágább kincsünket: tanulöfiatalsá- gunkat! Ez a mi köszöntésünk is ennek a tanévnek kezdetén, mely a felemelt ötéves terv jegyéiben indul' Csak a középiskolák I. osztál;. a'ban közel 30 C00, az egyetemek és főiskolák I. évfolyamain mint 16 5Q0 tanuló kezdi t.l a tanulást A Horthy- kcrszakban az összes középiskolások vagy ez összes egyetemi hallgatók száma sem, érte el egyetlen esztendőben sem a mi mostani I. évfolyamaink számát. Tovább javult a tanulóifjúság szociális összetétele is. Az új tanévben az összes középikolai tanulók mintegy 68 százaléka s az ösz- szes egyetemi és főiskolai hallgatók 57 százaléka munkás- és dolgozó parasztszármazású. Ugyanakkor nem maradnak ki iskoláinkból és egyetemeinkről a haladó értelmiség, a dolgozó kisemberek gyermekei sem. Darvas József közoktatásügyi miniszter az új tanév első feladatát ebben látja: «emelni az oktatás színvonalát». Bizonyosak vagyunk abban, hogy nem marad a miniszternek ez a kívánsága az új tanév fölé. írt jelmondat, hanem programmá és valósággá lesz a most kezdődő tanévben. A mi evangélikus iskoláink tanulói és tanárai is szívükbe fogadják a közoktatásügy miniszterének kedves közveilensógü és szeretetből jövő szavait és- tudják, hogy a szünidő., a vidám, boldog, békés nyár után megkezdődik számújára a tanulás és tanítás komoly és felelősségteljes iskolai munkája. A mi evangélikus iskoláinkban is programmá és valósággá kell lennie: «emelni az oktatás szin- , Vonalát!» Szívtől-szívi.g jutottak Darvas József ■miniszter rádión közvetített szavai. Ilyen melegséggel közvetlenséggel, természetességgel és szeretettel nem szólt még közoktatásügyi miniszter a támlákhoz és tanítókhoz. Valóban érezni a miniszter minden szavából, hogy az ifjúság és az iskola neki és Népköztársaságunknak szívügye, hogy olyan érték és kincs ebben az országban a gyermek és a tudás, melyre jövendőt építünk. Az ölévés tervhez jól képzett tanult emberek százezreire van szükség. Erre hívja fel Darvas miniszter is a figyelmet, mikor ezt mondja: «Ti már megértitek azt, hogy mit jelent szocializmust építő ötéves tervünk... . Tudjátok ugy-e, hogy ti is részesei és munkásai vagytok ennék a nagyszerű tervnek, amely átalakítja mindnyájunk életét, a ti életeteket is.» Tanítóinkra és tanárainkra nagyszerű feladat van bízva, mert kezük nyomán formálódik az új nemzedék, jövőnk alapja, záloga, ifjúságunk. «Legyenek méltók ehhez a nagy feladathoz, tanuljanak maguk is szüntelenül, hogy még jobban taníthassanak: munkájuk eszmei, és szakmai szinvo/ halinak”' állandó emelésével járuljanak hozzá népünk hatalmas építőmunkájához, . neveljék gyermekeinket becsületességre, helytállásra, bátorságra, a munka szeretőiére, az élet szerété téré, a haza s a szabadság szcretetérc...» — hangzik Darvas miniszter felhívása. Népünk békevágya csendül ki befejező szavaiból: «Fiatalok! Gyermekeim! Kezdjétek el a munkát. A legelső szó, amit leírtok, azok, akik már Írni tudtok, ez legyén: BE KE! Ennek vagytok ti is győzelmes, ifjú seregei!» KÜLFÖLDI HÍREK A keresztyén ifjúság harmadik világkonferenciáját (1949 Amsterdam, 1947 Oslo) • 1952. decemberében, az indiai Travancoreban rendezik meg. * Indonézia négy protestáns egyháza 1948-ban létrehozta „az egyházak nemezti tanácsát*. A tanács májusban tartott legutóbbi zsinata elhatározta, hogy a négy egyház kapcsolatainak , elmélyítésére rendszeressé teszik a lelkészcserét. Nagy megütközést váltott ki Angliában két szociológusnak, B. S. Rown- tree-nek és G R, Lavers-nek. az angol egyházi életről írt tanulmánya. Statisztikai adatokkal szemléltetve mutatja be a két szociológus a vallásos élet hanyatlását. Az egyházinak nagyon sok angol ember életére már nincs kihatása. Az istentisztelet látogatása Yorkban 1901 — 1948 között 7453-ról 3384-re esett az anglikán templomokban, a szabadegyházaknál pedig 6447- ről 3514-re. A tömegek még tartják magukat bizonyos keresztyén életszabályokhoz a hétköznapi életben, de semmi biztosíték nincs a felöl, hogy egy idő múlva nem következik be itt ifi döntő változás. A Lutheránus Világszövetség végre- bajtóbizottsága Nygren püspök vezetésével ülést tartod Genf ben.. Az. ülés főleg az 1952-ben-,. Hannoverben tartandó lutheránus világkonferencia előkészítésével foglalkozott: Az előző világkonferenciák színhelyei:, Eisenach 1923, Koperthága 1929, Párizs 1935. Lund 1947. Elhatározták egy nagyszabású evangélikus egyházi teológiai lexikon kiadását is. Egy hollywoodi tiimtársulat 200.000 dollárt kínált fel Schweitzer Albertnek, a nagyhírű orvosmissziónáriusnek, hogy. hozzájáruljon életének filmre való feldolgozásához. Schweitzer azzal utasít tóttá vissza az ajánlatot, hogy életét az embereknek és nem a pénznek a szolgálatába akarja állítani. Kelet-Az jvában jelenleg 1600 millió ember él. Ezek közül 50 millió keresztyén; ebből 16 millió protestáns. Készülj az Ige hallgatására Szentháromság ü. u. 16., vasárnap. Lukács ev. 7—11:17. Gondold csak el ennek az özvegyasszonynak a sorsát! Valahányszor fájt mosá"s közben a dereka, amikor hajában ősz hajszálat talált,, amikor be'egség r.émíigeite, mindig arra gon. dóit: minden máiként lesz, amikor megnő a fiam! Hogy dédelgethette, öltöztette, tanítiatla — mégis egy napon halotti ruhát kellett reáadni és vinni, vinni ki a temetőbe. Lám, milyen kegyetlen a halál! Jézus nem tért ki a halottas menet élöl. Bemegy abba a városba, amelyben sírnak. A pokolra is aíászállott, mert szükség van reá ott, ahol az emberi erő, még az anyai szeretet is csődöt mond. Neki van hatalma ki mondani: ne sírj!, van hatalma kimondani: ifjú, néked mondom, kelj fel!, mert ö az az élet, amely elnyelte a halált, az a fény, amely túsugá- rozta a sötétséget. Kereszíyén ember számára nem az élet elvesztése a legnagyobb veszteség, hanem a Jézus-nélküliség! Nélküle, ez a mély lelki halál. Az ilyen keresztyének szobiak a halottas menet mellett vigasz’olanul jajgatni és még akkor is kijárni előle, amikor szembejön, hogy az élet és feltámadás igéjével megszólítson, hogy visszaadjon. Jézus nélkül a bölcső — koporsó. Jézussal a sír — földbe ásott, bölcső. Amikor Jézus igéjével és a szent, ségekkel munkálkodik, akkor mindig feltámaszt. E'.éd megy és utánad jár, hogy megmu'aihassa a dicsőségét rajtad. Most ideig-óráig, egykor pedig örökre.. „ Horváth András BALASSA BÁLINT Kihez mehefnék? Kihez mehetnék? Uram Tenálad Van bő kegyelem, van bűnbocsánat Ki Hozzád menekül, hittel és alázattal S a szíve, lelke, csak Téged magasztal, Az előtt nyitva, a fényes mennyország, Hol színről-színrc meglátja orcád, Hol nem lesz többé, se könny, se bánat Uram, Tenálad! * Ha á’.d, vagy ver Isten keze, Legyen áldott a Szent neve, Mert hogyha dorgál is szeret, Ügy — mintha áldna engemet. Nagy Béla Kaposszekcső Aki mostanában gyakran merül a megjelent. új korty vek híreinek olvasásában, az egyre sűrűbben találkozik múltbeli nagyjaink nevével. Ez már kujtúrforradalmunk dicsérete, mely megbecsüli haladó hagyományainkat. így pl. olvashatta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent köritibelü harminc kötet: egyike, Balassa Bálint műveinek gyűjteménye. Balassa Bálintnak nemcsak élete volt különös, különös volt műveinek sora is. ISTENES ÉNEKEI kevéssel halála után megjelentek és népszerűségüket mutatja, hogy 1806-ig új, meg új kiadásban többször megjelentek, egynéme- lyiket protestáns énekeskönyvemkbam ma is fellelhetjük, mint pl. Forog a szerencse, Mit bízunk őbenne, Semmiben nem állandó: Csak ideig kedvez, « Tündöklő üveghez, M'indenképen hasonló; Ki minthogy eltörik, így ő is változik, Állapot ja romlandó ... Világi versei — szerelmi, hazafias és vitézi dalai csak „irodalom „alatti“ úton, kéziratban terjedtek és csak 1874-ben fedezte fel másolataikat Deák Farkas a rád vány i lelvéltárban s ennek alapján kerültök kiadásra. Balassa művei nyelvéit verstechnika, a belső formaiművészet dolgában magasan felette állnak kora költészetének, Írásainak melegsége és közvetlensége a legnagyobb magyar lírikusok sorába emeli. Tinódi botladozó nyelvezete benne váliik művészivé és Csokonai fellépéséig nem is volt hozzáfogható költőnk, ő az első műdalköltőnk s ami műveiben külföldi hatás, azt’ is teljes vasztja fél. Legtipikusabb versei népi izéket éreztetitek, s amiint ezeket a verseket olvasom akaratlanul is dúdolni szeretném. Balassa verseit vagy legalábbis legtöbb költeményét nótára írta; egy-egv magyar vagy más, idegen népi dallamra épült fel verseinek szövege, belőlük árad a magyarság levegője; de ez a magyarság nemcsupán nemzeti hanem ugyanakkor népi is, elődeinek primitív verselése mellett, a benne jelentkező fejlődés egyenesen ugrásszerű. Balassa Bálint, az első nagy magyar lírai költő Kékkőváiráhan született 1551- ben tehát idén van ennek négyszáz esztendős évfordulója. Esztergom ostrománál szerzett sérülésébe halt bele 1594-ben. Alig négyévtizednyi élete kaeredetiséggeJ ólJeíavattak a íactdmjai templomot 1951 szeptember 2-án röggel sűrű embertömegtöl söléiük a templom hoz vezető út. Húsz-harminc kilométerekről is jönnek emberek a templomszentelésre. Fé'.kileneko-r utoljára zsúfolásig telik az iskolaterem. Nem sokkal ké. sőbb. nyolc pappal az élen bevonul dr. Ve!ő Lajos püspök. A teremben mozdulni sem lehet. Joób Olivér lelkész I. Mózes 28/11—22. alapján igét hirdet. Búcsúzik a régi imaieremtői. ...Itt. ebben az iskolában, 17 évvel ezelőtt az Isten épített templomot —■ mondja. — Legyen áldott az ige. ami itt hangzott és legyünk hálásak crte Istennek... Igehirdetés úján a hívők serege a papsággal az élén átvonult az új templomba. A lemplomkert kapujában Megger Lajos ales peres-lelkész üdvözölte a püspököt, aki kedves sza vakkal köszönlötte a gyülekezetét és Isten áldását kérte a munkájukra. A templomáj’óhoz érve a borbányai énekkar egy kánont adott elő, majd Sándg Gyula. ny. müegy. tanár, a templom tervezője cs az építkezés ellenőrzőié -átadta a templom kulcsát a püspöknek. Dr^ Fe'ő Lajos püspök az Alya, Fiú. Száritlélek, Széni háromság, Egy Igaz Is'en nevében nyitotta meg a temp-, lomot, majd papjainak élén az oltár elé lépett. Néhány perc alatt zsúfolásig lelik meg a templom. Sokon kint szoru'nak. Felhangzik az első ének: Dicsérd én lelkem a dicsőség örök királyát.“ Dr. Velő Lajos püspök ezután I, Királyok könyve 8/27—52-bői Salamon templomavató imáját mondta el, s utána János 14/27-ből olvassa az igét: „Békességet hagyok néklek." Isten hatalma és dicsősége mu'a'ko- zolt meg ma az ö népén... Legyen Neki hála és dicsőség... hogy e kicsiny gyülekezel népe nem riad! vissza semmi fáradságló], hogy templomot építsen a a Urnák... Ezen a napon eszünkbe jut a mi államunk is, a mi köztársaságunk, amely anyagilag támogatta és előrevitte ennek a templomnak a felépítését... A templom ém'iése mögött ott állt a munka, az áldozatkészség és a szeretet... Az a mi reménységünk a templomavatás napján, hogy az Ur meghallgat minket... Mert nem más történt itt, mint hogy Isién meghallgatta népé' imádságát és templomot adott néki... Jézus a legnagyobb kincset hagyta övéinek, a békességet __ Jaj, ha a háború fúriái elszabadulnak és elpusztítanak mindent ... Jézus a bé keaség. munká’ója ... Tévedés, hogy csak a belső békéért jött. ö törődik népe külső békéjével is. Sírt a széni város fölött, mert veszélyben látta annak békéjét ... Az Ür azf akarja, hogy legyen be’sö békességünk és munkáljuk a külső békénket is... Jézus a béke örök forrása. Ott van, ahol ketten-hÁrman összejönnek az ö nevében. Most itt van. Kérjük, hogy legyen itt mindig és adjon minden öt kérőnek belső békességet. így lesz ez a hajlóit lelki otthonná és a békesség fejedelmének várává, munka, helyévé. Dr. Velő Lajos püspök igehirdetése után a gyülekezet lelkésze, Megger Lajos I. Királyok könyve 9/2—3. alapján hirdetett igét. Megger Lajosné énekszáma, a püspök imája után a templomszcnjelés az ,,Erös vár“ éneklésével véget ért. Istentisztelet uiá% díszközgyűlés volt a templomkerlben. A díszközgyűlést Margócsy Emil egyházfelügyelő nyitotta meg a zsoüáros szavaival: — ,,Az Urlól lelt ez, c«oriá latos a mi szemeink előtt.“ (Zsoii. 118/23.) Utána Megver Lajos ismertette a temp’.omépííés történését. A beszámoló u án dr. Vietórisz József alkalmi költeményét szavalta el, majd Kurucz Mihály gondnok ünnepi nyilatkozata u!án az üdvözlések kö. vetkeztek; Dr. Sárbert Ármin egyházmegyei felügyelő az egyházmegye nevében, Joób Olivér ig. lelkész a nyíregyházi gyülekezet nevében. Csákó Gyula püspöki titkár a gyámintézet nevében üdvözölték a borbányai gyülekezetei. Megemlékezett a nap jelen’őságéröl az Evangélikus Elet kiküldöttje is. Ezután Molnár Bálint lelkész a refor május, Palalitz Rezső a görög kato likas egyház, Nyártj István leikész a bap'ista egyház részéről. Varga Cecilia pedig, a methódislák részéről szóltak a gyülekezethez meleg szeretettel, Bar'ha László másodfelügyelő a délszabolcsi gyülekezet nevében ü'dvö. zölie a borbányai testvéreket. A közgyűlés a Himnusz eléneklé- sével ért véget. Szontágh István landosságával, viszontagságaival jellemzője az akkori magyar vitézi életnek. A korabeli magyar viszonyokhoz képest nagy műveltséget szerzett, nevelője Bornemissza Péter a híres lutheri reformátor vezetése alatt. Huszonegy esztendős korában adta ki első irodalmi művét, egy német vallásos könyv átdolgozásából született ez és BETEG LELKEKNEK VALÓ FÜVESKER- TECSKE címmel azért készült, hogy általa, fogságban szenvedő atyja vigasztalást nyerjen. Bakssát szenvedélyes, szertelen természete sokszor hozta összeütközésbe nemcsupán befolyásos főurakkal hanem az államhatalommal is. Az 1572-1 pozsonyi koronázási ünnepségeken még feltűnt deli jubásztáncával, de 1574-ben már bujdosásra (kényszerült. Békési Gáspárnak, Báthory István ellen szőtt összeesküvésében akarván résztvenni, Erdélybe ment. Elfogták és kétévig fogságban tartották. Losonczy Anna iránt érzett szerelme visszautasításra talált s akkor csalódottságában nőül vette unokatestvérét Dobó Krisztinát. Ez a balulsikerült házasság csak szerencsétlenséget hozott fejére, vagyonára éhes kapzsi rokonai vérfertőzéssel vádolva per befog Iák. A házasság felbomlott és Balassa 1589-ben kibujdosott Lengyelországba, egész Danzigig kalandozott el s bizonyára ezidőben írta ezt a versét; Bocsáss meg Ünisíen, -ifjúságomnak vétkét. Sok hitetlenségét, undok fertelmességét; Töröld el rútságát; Minden álnokságát, Könnyebbítsd meg lelkem terhét Balassa nem bírván a .bujdosás ke serveit hazajött, de addig«sok szép ver set írt az, idegenben való bujdosás szó morú áüapotjáről. Hazajöveteiének hi zonyára az is célja volt, hogy a két pogány közül legalább az egyiket — a törököt — segítse kiszorítaná hazánkból, ebbeli igyekezetében érte utói a halál, amikor végvári társaival Esztergom ostromára indult. Költői nagyságának legékesebb bizonyítéka, hogy mindmáig élvezetes nyelven megírt „Vitézek mi lehet“ kezdetű, a végvári vitézek életéről írott katona-költeményét szerte a hazában mindenki ismeri és szívesen gyönyörködik el zengő sorainak zenéjében, mondatainak frissesé- gében, szavainak csendülő üteme jólesik a fülnek. Költői nagyságának megbecsülését jelenti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megjelentette műveinek gyűjteményét, mi evangélikusak azzal is külön megbecsüljük, hogy istenes verseit templomainkban ma is énekeljük. Borsi D. József Bókay János zsoltárfordításai 15. zsoltár. Uram, ki lesz. aki belép Vendégként égi sátorodba? Ki járulhat majdan eléd S láthatja szentélyed helyét Elbűvölt szemmel, meghatódva?, Csak a-z, aki tiszta marad, Kinek élete feddhetetlen S jámbor szájában a 6závak M'indig csupán az igazat Beszélik, hirdetik nevedben. Ki soha nem tesz gonoszai, Senkit nem ócéárol a nyelve, Ki nem szór aljas átkokat, Nem gya’.áz meg barátokat Dühösen, magából kikelve. Ki a bűnt mélyen megveti, Irtózva nézi a hitványát S az istenfélőt kedveli; Szent esküjét meg ném szegi, Még ha bajt okoz is magának. Ki pénzt kapzsin nem rejteget S nem adja gonosz uzsorára, Kit senki meg nem veszteget, Hogy bántsa a szegényeket, Ez lép be az Ür sátorába! . __.