Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-09-09 / 36. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 f.llér 1951. SZEPTEMBER 9, Darvas József: Emelni az oktatás színvonalát! Egész dolgozó népünk figyelmei is­koláink felé fordítja: mindnyájan örömmel köszöntjük az új tanívet, szeretettel köszöníjiik komoly, szép munkájuk, kezdetén szemünkfényét, legdrágább kincsünket: tanulöfiatalsá- gunkat! Ez a mi köszöntésünk is ennek a tanévnek kezdetén, mely a felemelt ötéves terv jegyéiben indul' Csak a középiskolák I. osztál;. a'ban közel 30 C00, az egyetemek és fő­iskolák I. évfolyamain mint 16 5Q0 tanuló kezdi t.l a tanulást A Horthy- kcrszakban az összes középiskolások vagy ez összes egyetemi hallgatók száma sem, érte el egyetlen esztendő­ben sem a mi mostani I. évfolya­maink számát. Tovább javult a tanuló­ifjúság szociális összetétele is. Az új tanévben az összes középikolai ta­nulók mintegy 68 százaléka s az ösz- szes egyetemi és főiskolai hallgatók 57 százaléka munkás- és dolgozó parasztszármazású. Ugyanakkor nem maradnak ki iskoláinkból és egyete­meinkről a haladó értelmiség, a dol­gozó kisemberek gyermekei sem. Darvas József közoktatásügyi mi­niszter az új tanév első felada­tát ebben látja: «emelni az okta­tás színvonalát». Bizonyosak va­gyunk abban, hogy nem marad a miniszternek ez a kívánsága az új tanév fölé. írt jelmondat, ha­nem programmá és valósággá lesz a most kezdődő tanévben. A mi evangélikus iskoláink tanulói és tanárai is szívükbe fogadják a közoktatásügy miniszterének kedves közveilensógü és szeretetből jövő szavait és- tudják, hogy a szünidő., a vidám, boldog, békés nyár után meg­kezdődik számújára a tanulás és ta­nítás komoly és felelősségteljes isko­lai munkája. A mi evangélikus isko­láinkban is programmá és valósággá kell lennie: «emelni az oktatás szin- , Vonalát!» Szívtől-szívi.g jutottak Darvas József ■miniszter rádión közvetített szavai. Ilyen melegséggel közvetlenséggel, természetességgel és szeretettel nem szólt még közoktatásügyi miniszter a támlákhoz és tanítókhoz. Valóban érezni a miniszter minden szavából, hogy az ifjúság és az iskola neki és Népköztársaságunknak szívügye, hogy olyan érték és kincs ebben az or­szágban a gyermek és a tudás, mely­re jövendőt építünk. Az ölévés terv­hez jól képzett tanult emberek száz­ezreire van szükség. Erre hívja fel Darvas miniszter is a figyelmet, mi­kor ezt mondja: «Ti már megértitek azt, hogy mit jelent szocializmust építő ötéves tervünk... . Tudjátok ugy-e, hogy ti is részesei és munkásai vagy­tok ennék a nagyszerű tervnek, amely átalakítja mindnyájunk életét, a ti életeteket is.» Tanítóinkra és tanárainkra nagyszerű feladat van bízva, mert kezük nyo­mán formálódik az új nemzedék, jö­vőnk alapja, záloga, ifjúságunk. «Le­gyenek méltók ehhez a nagy feladat­hoz, tanuljanak maguk is szüntelenül, hogy még jobban taníthassanak: munkájuk eszmei, és szakmai szinvo/ halinak”' állandó emelésével járulja­nak hozzá népünk hatalmas építő­munkájához, . neveljék gyermekeinket becsüle­tességre, helytállásra, bátorságra, a munka szeretőiére, az élet sze­rété téré, a haza s a szabadság szcretetérc...» — hangzik Dar­vas miniszter felhívása. Népünk békevágya csendül ki be­fejező szavaiból: «Fiatalok! Gyerme­keim! Kezdjétek el a munkát. A leg­első szó, amit leírtok, azok, akik már Írni tudtok, ez legyén: BE KE! Ennek vagytok ti is győzelmes, ifjú sere­gei!» KÜLFÖLDI HÍREK A keresztyén ifjúság harmadik világ­konferenciáját (1949 Amsterdam, 1947 Oslo) • 1952. decemberében, az indiai Travancoreban rendezik meg. * Indonézia négy protestáns egyháza 1948-ban létrehozta „az egyházak nemezti tanácsát*. A tanács május­ban tartott legutóbbi zsinata elhatá­rozta, hogy a négy egyház kapcsola­tainak , elmélyítésére rendszeressé te­szik a lelkészcserét. Nagy megütközést váltott ki Angliá­ban két szociológusnak, B. S. Rown- tree-nek és G R, Lavers-nek. az an­gol egyházi életről írt tanulmánya. Statisztikai adatokkal szemléltetve mu­tatja be a két szociológus a vallásos élet hanyatlását. Az egyházinak nagyon sok angol ember életére már nincs kihatása. Az istentisztelet látogatása Yorkban 1901 — 1948 között 7453-ról 3384-re esett az anglikán templomok­ban, a szabadegyházaknál pedig 6447- ről 3514-re. A tömegek még tartják magukat bizonyos keresztyén életsza­bályokhoz a hétköznapi életben, de semmi biztosíték nincs a felöl, hogy egy idő múlva nem következik be itt ifi döntő változás. A Lutheránus Világszövetség végre- bajtóbizottsága Nygren püspök veze­tésével ülést tartod Genf ben.. Az. ülés főleg az 1952-ben-,. Hannoverben tar­tandó lutheránus világkonferencia elő­készítésével foglalkozott: Az előző vi­lágkonferenciák színhelyei:, Eisenach 1923, Koperthága 1929, Párizs 1935. Lund 1947. Elhatározták egy nagy­szabású evangélikus egyházi teológiai lexikon kiadását is. Egy hollywoodi tiimtársulat 200.000 dollárt kínált fel Schweitzer Albertnek, a nagyhírű orvosmissziónáriusnek, hogy. hozzájáruljon életének filmre való feldolgozásához. Schweitzer azzal uta­sít tóttá vissza az ajánlatot, hogy életét az embereknek és nem a pénz­nek a szolgálatába akarja állítani. Kelet-Az jvában jelenleg 1600 millió ember él. Ezek közül 50 millió keresz­tyén; ebből 16 millió protestáns. Készülj az Ige hallgatására Szentháromság ü. u. 16., vasárnap. Lukács ev. 7—11:17. Gondold csak el ennek az özvegy­asszonynak a sorsát! Valahányszor fájt mosá"s közben a dereka, amikor hajában ősz hajszálat talált,, amikor be'egség r.émíigeite, mindig arra gon. dóit: minden máiként lesz, amikor megnő a fiam! Hogy dédelgethette, öltöztette, tanítiatla — mégis egy na­pon halotti ruhát kellett reáadni és vinni, vinni ki a temetőbe. Lám, milyen kegyetlen a halál! Jézus nem tért ki a halottas menet élöl. Bemegy abba a városba, amely­ben sírnak. A pokolra is aíászállott, mert szükség van reá ott, ahol az emberi erő, még az anyai szeretet is csődöt mond. Neki van hatalma ki mondani: ne sírj!, van hatalma ki­mondani: ifjú, néked mondom, kelj fel!, mert ö az az élet, amely elnyelte a halált, az a fény, amely túsugá- rozta a sötétséget. Kereszíyén ember számára nem az élet elvesztése a legnagyobb veszteség, hanem a Jézus-nélküliség! Nélküle, ez a mély lelki halál. Az ilyen keresz­tyének szobiak a halottas menet mel­lett vigasz’olanul jajgatni és még ak­kor is kijárni előle, amikor szembe­jön, hogy az élet és feltámadás igé­jével megszólítson, hogy visszaadjon. Jézus nélkül a bölcső — koporsó. Jézussal a sír — földbe ásott, bölcső. Amikor Jézus igéjével és a szent, ségekkel munkálkodik, akkor mindig feltámaszt. E'.éd megy és utánad jár, hogy megmu'aihassa a dicsőségét rajtad. Most ideig-óráig, egykor pedig örökre.. „ Horváth András BALASSA BÁLINT Kihez mehefnék? Kihez mehetnék? Uram Tenálad Van bő kegyelem, van bűnbocsánat Ki Hozzád menekül, hittel és alázattal S a szíve, lelke, csak Téged magasztal, Az előtt nyitva, a fényes mennyország, Hol színről-színrc meglátja orcád, Hol nem lesz többé, se könny, se bánat Uram, Tenálad! * Ha á’.d, vagy ver Isten keze, Legyen áldott a Szent neve, Mert hogyha dorgál is szeret, Ügy — mintha áldna engemet. Nagy Béla Kaposszekcső Aki mostanában gyakran merül a megjelent. új korty vek híreinek olvasá­sában, az egyre sűrűbben találkozik múltbeli nagyjaink nevével. Ez már kujtúrforradalmunk dicsérete, mely meg­becsüli haladó hagyományainkat. így pl. olvashatta, hogy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kiadásában megjelent köritibelü harminc kötet: egyike, Balassa Bálint műveinek gyűjteménye. Balassa Bálintnak nemcsak élete volt különös, különös volt műveinek sora is. ISTENES ÉNEKEI kevéssel halála után megjelentek és népszerűségüket mu­tatja, hogy 1806-ig új, meg új kiadás­ban többször megjelentek, egynéme- lyiket protestáns énekeskönyvemkbam ma is fellelhetjük, mint pl. Forog a szerencse, Mit bízunk őbenne, Semmiben nem állandó: Csak ideig kedvez, « Tündöklő üveghez, M'indenképen hasonló; Ki minthogy eltörik, így ő is változik, Állapot ja romlandó ... Világi versei — szerelmi, hazafias és vitézi dalai csak „irodalom „alatti“ úton, kéziratban terjedtek és csak 1874-ben fedezte fel másolataikat Deák Farkas a rád vány i lelvéltárban s ennek alapján kerültök kiadásra. Balassa művei nyelv­éit verstechnika, a belső formaiművé­szet dolgában magasan felette állnak kora költészetének, Írásainak meleg­sége és közvetlensége a legnagyobb magyar lírikusok sorába emeli. Tinódi botladozó nyelvezete benne váliik mű­vészivé és Csokonai fellépéséig nem is volt hozzáfogható költőnk, ő az első műdalköltőnk s ami műveiben külföldi hatás, azt’ is teljes vasztja fél. Legtipikusabb versei népi izéket érez­tetitek, s amiint ezeket a verseket ol­vasom akaratlanul is dúdolni szeretném. Balassa verseit vagy legalábbis legtöbb költeményét nótára írta; egy-egv ma­gyar vagy más, idegen népi dallamra épült fel verseinek szövege, belőlük árad a magyarság levegője; de ez a magyarság nemcsupán nemzeti hanem ugyanakkor népi is, elődeinek primi­tív verselése mellett, a benne jelentkező fejlődés egyenesen ugrásszerű. Balassa Bálint, az első nagy magyar lírai költő Kékkőváiráhan született 1551- ben tehát idén van ennek négyszáz esztendős évfordulója. Esztergom ost­románál szerzett sérülésébe halt bele 1594-ben. Alig négyévtizednyi élete ka­eredetiséggeJ ól­Jeíavattak a íactdmjai templomot 1951 szeptember 2-án röggel sűrű embertömegtöl söléiük a templom hoz vezető út. Húsz-harminc kilo­méterekről is jönnek emberek a templomszentelésre. Fé'.kileneko-r utoljára zsúfolásig telik az iskolaterem. Nem sokkal ké. sőbb. nyolc pappal az élen bevonul dr. Ve!ő Lajos püspök. A teremben mozdulni sem lehet. Joób Olivér lel­kész I. Mózes 28/11—22. alapján igét hirdet. Búcsúzik a régi imaieremtői. ...Itt. ebben az iskolában, 17 év­vel ezelőtt az Isten épített templomot —■ mondja. — Legyen áldott az ige. ami itt hangzott és legyünk hálásak crte Istennek... Igehirdetés úján a hívők serege a papsággal az élén átvonult az új templomba. A lemplomkert kapujá­ban Megger Lajos ales peres-lelkész üd­vözölte a püspököt, aki kedves sza vakkal köszönlötte a gyülekezetét és Isten áldását kérte a munkájukra. A templomáj’óhoz érve a borbányai énekkar egy kánont adott elő, majd Sándg Gyula. ny. müegy. tanár, a templom tervezője cs az építkezés ellenőrzőié -átadta a templom kulcsát a püspöknek. Dr^ Fe'ő Lajos püspök az Alya, Fiú. Száritlélek, Széni háromság, Egy Igaz Is'en nevében nyitotta meg a temp-, lomot, majd papjainak élén az oltár elé lépett. Néhány perc alatt zsúfo­lásig lelik meg a templom. Sokon kint szoru'nak. Felhangzik az első ének: Dicsérd én lelkem a dicsőség örök királyát.“ Dr. Velő Lajos püspök ezután I, Királyok könyve 8/27—52-bői Sala­mon templomavató imáját mondta el, s utána János 14/27-ből olvassa az igét: „Békességet hagyok néklek." Isten hatalma és dicsősége mu'a'ko- zolt meg ma az ö népén... Legyen Neki hála és dicsőség... hogy e ki­csiny gyülekezel népe nem riad! vissza semmi fáradságló], hogy temp­lomot építsen a a Urnák... Ezen a napon eszünkbe jut a mi államunk is, a mi köztársaságunk, amely anyagi­lag támogatta és előrevitte ennek a templomnak a felépítését... A temp­lom ém'iése mögött ott állt a munka, az áldozatkészség és a szeretet... Az a mi reménységünk a templomavatás napján, hogy az Ur meghallgat min­ket... Mert nem más történt itt, mint hogy Isién meghallgatta népé' imádságát és templomot adott néki... Jézus a legnagyobb kincset hagyta övéinek, a békességet __ Jaj, ha a háború fúriái elszabadulnak és el­pusztítanak mindent ... Jézus a bé keaség. munká’ója ... Tévedés, hogy csak a belső békéért jött. ö törődik népe külső békéjével is. Sírt a széni város fölött, mert veszélyben látta annak békéjét ... Az Ür azf akarja, hogy legyen be’sö békességünk és munkáljuk a külső békénket is... Jézus a béke örök forrása. Ott van, ahol ketten-hÁrman összejönnek az ö nevében. Most itt van. Kérjük, hogy legyen itt mindig és adjon minden öt kérőnek belső békességet. így lesz ez a hajlóit lelki otthonná és a bé­kesség fejedelmének várává, munka, helyévé. Dr. Velő Lajos püspök igehirde­tése után a gyülekezet lelkésze, Me­gger Lajos I. Királyok könyve 9/2—3. alapján hirdetett igét. Megger Lajosné énekszáma, a püspök imája után a templomszcnjelés az ,,Erös vár“ éneklésével véget ért. Istentisztelet uiá% díszközgyűlés volt a templomkerlben. A díszköz­gyűlést Margócsy Emil egyházfel­ügyelő nyitotta meg a zsoüáros sza­vaival: — ,,Az Urlól lelt ez, c«oriá latos a mi szemeink előtt.“ (Zsoii. 118/23.) Utána Megver Lajos ismer­tette a temp’.omépííés történését. A beszámoló u án dr. Vietórisz Jó­zsef alkalmi költeményét szavalta el, majd Kurucz Mihály gondnok ünnepi nyilatkozata u!án az üdvözlések kö. vetkeztek; Dr. Sárbert Ármin egyházmegyei felügyelő az egyházmegye nevében, Joób Olivér ig. lelkész a nyíregyházi gyülekezet nevében. Csákó Gyula püspöki titkár a gyámintézet nevében üdvözölték a borbányai gyülekezetei. Megemlékezett a nap jelen’őságéröl az Evangélikus Elet kiküldöttje is. Ezután Molnár Bálint lelkész a refor május, Palalitz Rezső a görög kato likas egyház, Nyártj István leikész a bap'ista egyház részéről. Varga Cecilia pedig, a methódislák részéről szóltak a gyülekezethez meleg szeretettel, Bar'ha László másodfelügyelő a dél­szabolcsi gyülekezet nevében ü'dvö. zölie a borbányai testvéreket. A közgyűlés a Himnusz eléneklé- sével ért véget. Szontágh István landosságával, viszontagságaival jel­lemzője az akkori magyar vitézi élet­nek. A korabeli magyar viszonyokhoz képest nagy műveltséget szerzett, ne­velője Bornemissza Péter a híres lutheri reformátor vezetése alatt. Huszonegy esztendős korában adta ki első irodalmi művét, egy német vallásos könyv át­dolgozásából született ez és BETEG LELKEKNEK VALÓ FÜVESKER- TECSKE címmel azért készült, hogy általa, fogságban szenvedő atyja vi­gasztalást nyerjen. Bakssát szenvedélyes, szertelen ter­mészete sokszor hozta összeütközésbe nemcsupán befolyásos főurakkal hanem az államhatalommal is. Az 1572-1 po­zsonyi koronázási ünnepségeken még feltűnt deli jubásztáncával, de 1574-ben már bujdosásra (kényszerült. Békési Gáspárnak, Báthory István el­len szőtt összeesküvésében akarván résztvenni, Erdélybe ment. Elfogták és kétévig fogságban tartották. Losonczy Anna iránt érzett szerelme visszautasí­tásra talált s akkor csalódottságában nőül vette unokatestvérét Dobó Krisz­tinát. Ez a balulsikerült házasság csak szerencsétlenséget hozott fejére, vagyo­nára éhes kapzsi rokonai vérfertőzéssel vádolva per befog Iák. A házasság fel­bomlott és Balassa 1589-ben kibujdo­sott Lengyelországba, egész Danzigig kalandozott el s bizonyára ezidőben írta ezt a versét; Bocsáss meg Ünisíen, -ifjúságomnak vétkét. Sok hitetlenségét, undok fertelmes­ségét; Töröld el rútságát; Minden álnokságát, Könnyebbítsd meg lelkem terhét Balassa nem bírván a .bujdosás ke serveit hazajött, de addig«sok szép ver set írt az, idegenben való bujdosás szó morú áüapotjáről. Hazajöveteiének hi zonyára az is célja volt, hogy a két pogány közül legalább az egyiket — a törököt — segítse kiszorítaná hazánk­ból, ebbeli igyekezetében érte utói a halál, amikor végvári társaival Eszter­gom ostromára indult. Költői nagysá­gának legékesebb bizonyítéka, hogy mindmáig élvezetes nyelven megírt „Vitézek mi lehet“ kezdetű, a végvári vitézek életéről írott katona-költemé­nyét szerte a hazában mindenki ismeri és szívesen gyönyörködik el zengő so­rainak zenéjében, mondatainak frissesé- gében, szavainak csendülő üteme jól­esik a fülnek. Költői nagyságának megbecsülését jelenti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megjelentette műveinek gyűjteményét, mi evangélikusak azzal is külön megbecsüljük, hogy istenes verseit templomainkban ma is éne­keljük. Borsi D. József Bókay János zsoltárfordításai 15. zsoltár. Uram, ki lesz. aki belép Vendégként égi sátorodba? Ki járulhat majdan eléd S láthatja szentélyed helyét Elbűvölt szemmel, meghatódva?, Csak a-z, aki tiszta marad, Kinek élete feddhetetlen S jámbor szájában a 6závak M'indig csupán az igazat Beszélik, hirdetik nevedben. Ki soha nem tesz gonoszai, Senkit nem ócéárol a nyelve, Ki nem szór aljas átkokat, Nem gya’.áz meg barátokat Dühösen, magából kikelve. Ki a bűnt mélyen megveti, Irtózva nézi a hitványát S az istenfélőt kedveli; Szent esküjét meg ném szegi, Még ha bajt okoz is magának. Ki pénzt kapzsin nem rejteget S nem adja gonosz uzsorára, Kit senki meg nem veszteget, Hogy bántsa a szegényeket, Ez lép be az Ür sátorába! . __.

Next

/
Thumbnails
Contents