Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-07-22 / 29. szám
8 EVANGÉLIKUS ÉLET EGYSÉGES E A BIBLIA ? A soproni leikésztovábbképző konferencia alkalmából ugyancsak a „kérdésessé vált Szentírás” című sorozatban hangzott el a konferencia egyik református vendégelőadójának, Koncz Sándor, sárospataki teológiai akadémiai tanárnak a Biblia egységessége kérdéséről tartott mélyenszántó előadása. A Bibliának a 6zó tudományos értelmében vett egységes volta felöleli meggyőződés — a különböző természet- és történettudományok, az összehasonlító nyelv- és a vallástudományok vonalán végzett kutatások folytán —• tarthatatlanná vált. Nem beszélhetünk azonban többé a Bibliának világnézeti szempontból vett. egységességéről sem. Egészen téves úton járnak azért és egyházunknak rossz szolgálatot tesznek azok, akik —, hogy a „Biblia tekintélyét megvédelmezzék” — mereven ragaszkodnak a Biblia minden szempontból vett egységességének a tételéhez s az ezt kétségbevonó és megcáfoló tudományos álláspontot hitetlennek minősítik, Mintha bizony a Biblia Ily értelemben vett egységességének a tagadása Krisztus megtagadásával volna egyértelmű! Époly helytelen azonban a kérdés elől való kitérés, annak agyonhallgatása is. Egységes-e a Biblia? — Ezt a kérdést tehát a maga teljes élességében kell felvetnünk és megfogalmaznunk! Beszélhetünk-e egyáltalán, valamiféle értelemben is a Biblia egységes voltáról? Erre a kérdésre — az előadó szerint — csak dialektikus válasz adható: 1. A Biblia formai, nyelvi, tudományos, vagy világnézeti szempontból nézve nem egységes. Annak egyes könyvei különböző korokban keletkeztek. Magukon viselik tehát e korok különböző művelődési, gazdasági, társadalmi, politikai és ideológiai viszonyainak a jegyeit. Az egyes könyvek írói: a próféták és apostolok is rányomják a maguk lelki és szellemi alkatának megfelelő külön-külön bélyegét. 2. Ugyanekkor azonban mégis beszélhetünk és beszélnünk is kell a Biblia egységéről. A Bibliát ugyanis egy, a Biblia egészén áthúzódó vonal: az üdvtörténet vonala teszi egységessé. AAI AZ ÜDVTÖRTÉNET VONALA? * Vart-e egyáltalán a történetnek irányvonala és célja? — Az előadó — elsősorban a haladó szellemű svájci teológus Cullmann Oszkár nyomán -— erre a kérdésre azt a választ adja, hogy a történet irányvonala a történetnek Istenhez való viszonyulásában van rejtve. Isten élete ugyanis nem valami a görög filozófia és a középkori teolö- gia statikus „örökkévalóság”-foga!má- val megközelíthető és kifejezhető, lényegileg tehát történietlen és elvont „valóság”, hanem a szó legteljesebb értelmében vett történeti, dinamikus élet-valóság, örökkévalóság helyett helyesebb tehát Isten történetéről beszélnünk. Isten maga adja tudtunkra, hogy neki története van. Sőt — a 6tó elsődleges értelmében — története egyedül neki, az embernek csak történetisége van. A történet ugyanis Isten ama működésének a területe, ahol ö a történetnek nem csupán alanya, de egyben állítmánya is. Isten élete ese- •ménytörténetileg benne van ugyan a Bibliában, a Biblia kereteit, határait azonban túlhaladja. Isten élete: Isten uralmának a története. Ennek az G történetének, uralmának, azonban különbözőképpen minősülő valóságai vannak. Isten az Ö uralmának a történetét többféleképpen, különböző szemléletben ad;a tudtunkra. Ennek _ megfelelően többféle történet van: 1. Isten története a Bibliában konkrét: „bibliai történet” formájában áll előttünk. A bibliai történet legváltozatosabb eseményei: valamennyien Istenhez viszonyuló. Istenre irányuló események. Ezekhez a történeti eseményekhez, a konkrét történethez Isten nem önmagáért, hanem az emberért köti magát. A Biblia, mint történet, ezt mondja el, a Biblia középpontjában az a kérdés áll: hogyan válik a Teremtő Isten Szabadító Istenné. Más szóval a bibliai történet középpontja a vált- ság: a megváltásra szoruló és áhítozó, az üdvre utalt emberért, a Jézus Krisztus által történt váltság. Az ótestamentum előtörténet:. idői előkészítése az újtestamentumi történetnek. Mindkettő: a váltságról való tanúbizonyság. A Biblia nemcsupán történet, hanem történetteljes is. Tanúbizonyság, dokumentum: a testté lett Igéről, a történettel jess-é lett Istenről. 2. Isten története: a TT"! JELENTÉSTÖRTÉNET” is. A Biblia tulajdonképpeni értéke abban van, hogy:, kijelentés. Isten kijelentése. A Jézus Krisztusról szóló kijelentés. Érmek a kijelenté-,tör’énetnek történeti értelemben vett középpontja: a Jézus Krisztus keresztje által történt váltság. A történet itt ke rét-elem, a kijelentés lényeges mozzanata: az üzenet. A Szent Isten üzenete a bűnös, megváltásra szoruló emberhez. Az élő Isten üzenete az élő emberhez. Éppen ezért ezt az üzenetet nem lehet e történeti kerettől elvonatkoztatni, 'törté- netietlenné, „történetfelettivé” tenni. 3. Isién története: „üdvtörténet”. Az üdvtörténet „kilép" a Biblia és a kijelentés történetéből, azok kereteit, határait meghaladja. Üdvtörténet a teremtés előtt is volt és e világ vége után is lesz. A bibliai történetben mi nefn vagyunk benne, a mi történetünk nem is kijelentéstörténet. Mi az üdvtörténetben vagyunk, abban a folyamatos üdvtörténetben, ami végigfut a bibliai történetben is, ami hitbeli szemlélettel meglátható ott, egységessé téve azt. Az üdvtörténet: időben megvalósuló Krisztustörténet. Vagyis annak az Igének megvalósulása, hogy én veletek vagyok a világ végezetéig. Keskeny vonal, melynek középpofitja a Krisztus. Izrael történetét is üdvtörténetté Krisztus avatta. 4. Isten története: az „egyháztörténet” is. Az egyháztörténet nem más, mint a látható üdvtörténet. Az egyház léte, szolgálata tanúsítja, hogy a világ Krisztus működésének, vagyis Isten s'zereteturalmának a területe. 5. Isten története: a „világtörténet” is. A világtörténet folyamán végbemenő események magukban egyáltalán nem bizonyítják Isten uralmának a világban való realitását. Istennek a világ- történetben végbemenő uralma csak a Krisztus-hit adta látással, prófétai szemlélet által szemlélhető. 6. Isten története: a „minden-történet”, a világmindenség története is. A világmindenség uralma, az ö nyilvánvaló dicsősége után „sóvárog”, feléje tájékozódik. Isten a történelmet az ö mindenen való uralma felé sodorja, A történet ebben az értelemben, Isten nyilvánvaló 6zeretetbirodalma felé irányul: „Hogy Isten legyen mindenekben ...!” Vagyis az üdvtörténet rejtett és csak hitbeli szemlélettel látható vonala nemcsupán a Biblia, hanem a kijelentés, az egyház, a világ és a világmindenség egységességének a titka i6. Dr. Lehel László Bókay János zsoltárfordításai 29. zsoltár. Ti, Isten kegyeltjei, Adjatok hálát neki, Ajkatokon az ének Szóljon dicsőségének; Hajtsatok előtte térdet, Ha a templomába tértek, S békességgel szívetekben Szolgáljátok szeretettel. Ha felzeng az Dr szava. Hangja, mint a harsona Elzúg a vizek fölött, A hegyekben mennydörög, Megreszket előtte minden, Hatalmasabb nála nincsen, Ereje lebírhatatlan, Harsog tőle öböl, katlan. Tölgyet, cédrust porba sújt, Vén erdőket lángra gyújt, Szildát görget, hegyet ráz. Bűnöst, gonoszt megaláz, Ha fenséges hangja zendül, A Libánon is megrendül, Hullámot vet Szirjon földje, Jajongva zúg hegye, völgye. A puszta is megremeg, A borjak megellenék, Felszöknek a szarvasok, Minden reszket, kavarog, — De megszentelt templomában Hívei buzgó imában, Hirdetik a dicsőségét, És kérik a menedékét. Mint egyetlen nagy király, Trónja a mennyekben áll, Kioszt büntetést, kegyet, Fenn az özönvíz felett. Hatalmának nincsen vége, örökké tart dicsősége, S megáldja hűséges népét: Erőt ad, nyugalmat, békét. GYÜLEKEZETI HlREK Következő vasárnap: 1951. július 22. Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap. Igék: I. Kor. 10:0—13., Lukács 16:1—9. Liturgikus szín: Zöld. Dr. Reök Ivón szabadságon. Dr. Reök Iván az Evangélikus Egyetemes egyház felügyelője, augusztus 10-ig szabadságon vau. A Lutheránus Világkonferencia valószínűleg Qenfben lutheránus fakultás felállítását tervezi. Ez lenne egyben a világ evangélikus teológusainak központi irodája, amely a teológus-cserét szervezné és irányítaná. A megbeszéléseket D. Dr. Nygren professzor vezette s azon részt vettek Asmussen és Elért professzorok is. A berlini Egyházi nap idejére (júl. II—15) kát kiállítást rendeztek. A Luther-kiállítás középpontjában a bibliafordítás áll. Külön osztályt kapott a reformáció szociális programmjának számtalan érdekes adata is- — A másik kiállítás a világmisszió helyzetével foglalkozott. Különösen jelentős az a kimutatás, amely tájékoztat a színes népek rohamosan növekvő részvételéről az első missziói konferenciától kezdve a legutóbbiig. Siófok. Július 8-án gyülekezeti konferencia volt, melynek „Vetés és aratás” volt az összefoglaló címe. Előadással szolgált Jakus Imre tabi, Buthi Dénes helybeli lelkész és Bernáth Erzsébet diakonissza nővér. Az áldásos konferencia úrvacsoravétellel zárult. „Útmutató' a Biblia rendszeres olvasásához” című füzetből még néhány darab kapható az Evangélikus Élet kiadóhivatalában; Budapest, VIII., Ullői-út 24. 6Z. Ara: 4.— forint. Az egyháztörténetből „Sors Pilarikiana", avagy egy evangélikus papcsalád a háborús 17-ik században Az evangélikus egyháznak a békéért folytatott küzdelme során gondoljunk kegyelettel és megindult6ággal egy régii, magyarországi papi családra, amely annyit szenvedett a háború dúlá- saitól! Ez a felsőmagyarországi Piíárik-csa’.ád, amelynek sorsa elemi része a felsőmagyarországi evangélikus egyháztörténetnek, egyben pedig az akkori szenvedő és viharos magyar történelemnek is. Erős hitükkel az ellenreformáció terrorjának ellenében mind kitűntek e család tagjai, nem hiába mondotta róluk a" korabeli epigramma: „Sunt Pilarikii pilae firmaque columnae in templis, variae Sortis itemque pilae” — valóban erős pillérei, oszlopai voltak megpróbáltatásaik között. Közülük a legelső Pilárik István (1615—90) két önéletrajzi, emlékiratszerű művet hagyott reánk, amelyek híven rajzolják az akkori evangélikus pap nehéz és üldözött sorsát. 1678-ból való a „Currus Jehovae Mirablis”, 1684-ből a „Turcuca Tatarica Crudelitás”. Pilárik Istvánt üldözte Kollonics érsek ellenreformációja és nem egyszer kellett, puszta életét mentvén csupán, papi hivatalát odaodahagynia. Trencsén és Nyitra területein működött, török rabságba esett, a török-tatár hordák magukkal hurcolták, rabláncon tartották, — a „sors Pilarikiana” így vált közmondásossá ebben az időben. Széniéi papságát el kellett hagynia az üldözések miatt és ekkor Sziléziába, Boroszlóba, majd Zwittauba menekült, végül pedig Neu-Salza prédikátora lett. Itt alapította meg 1674-ben a magyarországi protestáns menekültek közösségét — exulánsoknak nevezték ezeket is, akárcsak előbb, a iehérhegyi csata után a cseh protestánsok közösségeit! Pilárik történelmi szerepet töltött be ekkor: a legnehezebb időben biztos menedéket adott a magyarországi evangélikus menekülteknek, egyben szellemi középpontot is teremtett. A kor hangulata és sok baja tükröződik írásain, akárcsak kartársának, a cseh-exulán6 politikai tervezgető Drábik Miklósnak művein, kiliasztikus és apokaliptikus hangulatok töltik be a sokat szenvedett prédikátor lelkét, az „ars moriendi"-vel, a halálra készüléssel foglalkozik, Comenius hatása érezhető itt,nála: a harmincéves háború dulásai során a németországi és. holland protestánsok között kiliasz- tikus tanok és érzelmek váltak úrrá, amelyekkel Comenius ismertette meg a magyarországi protetánsokat, — bár ugyanekkor ez a kiliazmus a magyar környezetben még egészségesebb jeleket mutatott, mint Németországban. Pi’árik művei te1e vannak e korszak kifeszta történetfilozófiájával, sajátos teológiájával, Da egyben Pilárik István írásai vigaszt is nyújtottak a szenvedőknek. — szé'.tében-hos6zábari olvasták a felsőmagyarországi evangélikusok elmélkedésekkel telt önéletrajzait, szenvedései leírását. Az I. Pilárik István hasonnevű fia, II. Pilárik István (1644—1710) osztozott atyja sorsában, Szelepcsényi érsek elkergetteti és mikor visszatér parókiájára', Modorba, közössége nem érti meg többé a sok szenvedésen átment férfiú szigorú vallásosságát, erkö'.csi- 6égét. Anyjával, Neu-Sál zaban talál vigaszt, aztán haláláig a közeli Röhrs- aorf prédikátora. Modort csalódása végigkíséri életén és könyveiben keserűen beszél a „hamis keresztyénekről”. Nagy gonddal foglalta össze a szerinte tökéletes ‘keresztyén evangélikus életmód, magatartás összes kellékeit. Tud- tunkkal az első magyarországi evangélikus pap, aki a pietizmussal igazi kapcsolatba került; Amdt-nak Az Igazi Keresztyénségről szóló traktátusát éppen úgy felhasználta erkölcsi kódexében, mint Spener Pia Desideria- it. A külsősége,s dogmatikus és valláspolitikai ellentétek helyett II. Pilárik István bensőséges keresztyén életét kíván híveitől, jóságot, 6zereíetet. Korának egyik legjelentősebb énekköl- tője volt; hagyományai soká éltek Sziléziában. Egy másik, a IV-nek nevezett Pi- tárik István (1647—1716) szintén Spener tanait terjesztette hazánkban. A család többi tagjai kiszakadtak a kor sok üldözése közepette a magyar környezetükből; Pilárik Jeremiás és Gábriel már teljesen a németországi evangélikus egyházi irodalom és költészet munkásai lettek. A Pi'.árik-család története megtanít a békesség szeretetére és egyben példát ád az annyi szenvedés között működött régi evangélikus papság sokoldalú, gazdag szellemi életének, a középeurópai nemzetek közti együttműködés jelentőségére is. Hiszen a Piiá- rik-család szlovák evangélikusok közül nőtt ki, az első PÜárik István művei siratják egyéni sorsán keresztül Magyarország, a magyar nép szenvedését, — a család többi tagjai fontos és korszerű, egyben a korszak vadságát szelídítő nemes szellemi és újító áramlatokat ' közvetítettek hazánkba. így készülök a vasárnapi istentiszteletre. Zalánfy Aladárhoz az új egyházzenei igazgatóhoz kérdést intéztünk: Hogyan készül, mint kántor, vasárnapi szolgálatára? — A kántori hivány szerint — mondja — egy héttel az istentisztelet előtt kell megkapnia a kántornak az énekszámokat. Sajnos, azonban ezt egy gyülekezetben sem tartják meg. Jó eset, ha 3—4 nappa1 e'őbb kapjuk meg. Pedig a becsületes előkészülethez hosszab időre lenne szükség. Amiképpen a lelkész nem mehet készületlenül a szószékre, úgy a kántor sem ülhet előzetes gyakorlás nélkül az orgonához, , — Amikor kezemben vannak az énekszámok, a rendelkezésre álló orgona-irodalomból kiválasztom azokat a zenedarabokat, amelyekkel a kezdő- és főéneket bevezetem. A magam részére betűrendes névmutatót készítettem a korál-daltamokról és a dallamokhoz alkalmas prelúdiumokról. így köny- nyen megtalálom a megfelelő bevezető orgonadarabot. Ennek kiválasztása után a kidolgozás következik. Első munkám a frazeálás, azaz a darab belső értelmének, hangsúlyos és kevésbbé fontos részeinek megállapítása, meg- fele'ő jelekkel való ellátása. Ezután következik a „lábrakás” megállapítása, s a darab zongorán való beidegzése. Ez a munka egy-kétnapi gyakorlást jelent. Mindeddig még nem kerültem az orgonához. Az ' istentisztelet e'őfti napon ülök először a begyakorolt darabba] az orgonapadra. Ekkor még; regisztrálási problémák vannak hátra. Ha ezt is megoldottam: elkészültem az istentiszteletre. — Mi történik, ha nincs az énekdallamhoz megfelelő előjáték? — Ilyen esetben magam komponálok hozzá illőt, vagy kollégáimat kérem fel arra, hogy komponáljanak. — Mi a vé'eménye az improvizálásról? — Improvizálásnak csak akkor van helye, ha az istentisztelet folyamán rövid idő áll rendelkezésre az orgona számára és nincs lehetőség hosszabb darab eljátszására. Például, mikor a szószékről az oltár elé megy a lelkész és a gyü'ekezet nem énekel. Egyébként minden zenedarab liturgikus, istentiszteleti rész. amelyet nem szabad könnye’műen, készületlenül előadnunk. — Mi a prelúdiumok értelme az istentisztelet rendjében? — Kétféle preludium van: kötött és szabad. A. kötött oreludium az utána következő koráldailamma! van összeköttetésben és arra hívja fel a figyelmet, a szabad preludium a gyülekezeti énektő! független zenedarab. Az utóbb;ak használatosak például esküvők bevezetésénél. Még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a prelúdiumok az istentisztelet szerves részei 6 nem csupán időtöltésre használatosak. Éppen ezért komoly e’őkészület kell játszásukhoz. Az egyházi zene is igehirde'és. nem szabad kevesebb sronddal készülnj előadására, mint a prédikációra. ÄÄr-r: A holland református egyház nagyszabású egyházi rendet fogadotf el és léptetett életbe. Az új egyházi rend középpontjában áll az a nyilatkozat, ameiy szerint az egyház minden megnyilvánulása és szolgálata elfogadja Jézus Krisztust, mint az egyház fejét és a világ urát. Lelki gondozói tanfolyamot terveznek október hónap folyamán Bad Homburg-Dornholzhausenben. A tanfolyam négy hétig tart s a részvevők száma mintegy 20 lesz. A1 tanfolyam rendezésére az ad okot, hogy az evangélikus gyülekezetek mindig inkább igénylik a lelkipásztori gondozást, viszont nagy hiány van pásztorokban. Csendesnap Angyalföldön. Angyalföldön július 22-én gyű!e-> kezeti csendesnapot tartanak, amelynek a műsora a kővetkező: Délelőtt >/29 Bibliakör gyerekek részére. Máté 19, 13, 15. Előadó: Dr. Worsitz Oszkárné. Bibliakör felnőttek részére: Máté 19, 28. 30. Előadó: id. Rimár Jenő. Dél- e’-őtt féltíz órakor ifjúsági istentisztelet; ifj. Rimár Jenő í 1 órakor főistentisztelet; prédikál: id. Rimár Jenő. Az Ige az örök Krisztusról 6zól. Délután ének és imaóra. Négv órakor Jézus a világ megváltója. Előadó: Dr. Szalay Károly, öt órakor Jézus az én megváltóm. Előadó: Dr. Molnár Gyula. Hat órakor Ürvacsora. I.uther-fllm készül Lutheran Church Production névvel Newyorkban filmvállalat alakult, amelynek első filmje Luther Márton életének feldogozása lesz. A film 1952. július elsejére készül el. Dr. Paul Empie és Uppor Montclair az igazgatói az új filmvállalatnak, a film külső felvételei Németországban készülnek. Felhívás! Nagyon kérjük kedves előfizetőinket, ha; a lappal kapcsolatban bármilyen kívánságuk van. azt a csekklap hátulján, vagy levelezőlapon tudassák a kiadód hivatallal, mert csak az így közölt értesítéseket veheti az „Evangélikus Élet” kiadóhivatala tudomásul. Ez vonatkozik' a lap előfizetésének megújítására, lemondásra, vagy egyéb más kívánságra, Balatonpart on üdülő olvasóink figyelmét felhívjuk a Balaton mellett lévő gyülekezetek hitéletére és ezúton’is kérjük, hogy kapcsolódjanak bele a gyülekezeti életbe. Siófokon minden ünnepen d. e. >/2U órakor van istentisztelet és minden kedden este 7 órakor bibliaóra az evangélikus imaházban. Az «Evangélikus Élet» csekkszámlájának száma 20.412. Fizessen elő, a magyar evangélikusok egyetlen hetl- ' lapjára! Postaláda «Tudomásul vettem, hogy emelkedett a lap ára, ki is egyenlítem a küldött csekkre... A lap nélkül meg sem tudnék lenni, alig várom, hogy hozza a postás. A legelső nekem az ’ Élővíz,, rovata, a szombati közös imádkozás, a vasárnapi Ige és a mindennapi útmutató. Isten áldását kérem a lap munkájára! Ifj. Hoffmann Ádám, Paks, Pái-u. 10.» «... Ez a lap nagyon fontos, mert nekem sok erőt és vigasztalást ad. Nagyon kérem, küldjék a fiamnak is, itt küldöm a címét és a negyedévi előfizetést. Paks, Pál-u, 4L» «... Az újság igen fontos szolgálatot végez itt a szórványéletben, messze mindenkitől, ahol Isten keze egy kicsiny közösséget készít el a maga és a jövendő egyháza számára. Nagyon örülök, ha szomjúhozó lelkem hozzájuthat az Evangélikus Élet által az Evangélium drága szavához. Valkó Mária, Kondoros, Tanya 421.» MEGJELENT AZ Újszövetségi Hófehér papíron, ízléses. szép kiállításban, félvászon kötésben. Ára: 75.— forint. Kapható! BERECZKY ALBERT: RUónyiiás Ára: 12.— forint. BARTH KÁROLY: Jüs daqmatika Ára: 12.50 forint. Megrendelhető: a Ref. Konvent Sajtóosztályánál, Bp. XIV., Abonyi- ulca 21. Csekkszámlaszám: 40.526.
