Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-07-15 / 28. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Az egyháztörténetből Vajda Péter, aki ördögnek nevezte a műveletlenséget A szarvasi temetőben van egy sír> nem illik róla megfeledkezni. Aki a sírban porlad, a magyar Lutherania legkülönb képviselői közé tartozik, mert cgyúltal a legszebb példák egyi­ke a nemzet életéből. Egy jobbágy-fiú a szarvasi sír lakója, aki erősen küz­dött a népért. Oktató, jó szóval és szerető, becsületes és férfias magatar­tással. De idő előtt meghalt, mielőtt még nagy csatáját befejezte volna. Ritkán mondhatja az ember, hogy a legjobbak akkor tűnnek el az életből, amikor már munkájukat elvégezték. Vajda Péter — róla van szó — ese­tében is fáj a befejezetlenség, most is ,fáj, holott a szarvasi sír pora már száz éves. Vajda Péter 1846-ban halt meg, nem volt még negyven éves. Az ember hajlamos arra, hogy megfeled­kezzék az első felvonás legjobb alak­jairól, mert a főszereplők a második és harmadik felvonásban lepnek fel s ott zajlik a nagy esemény is. Ha Vajda Péter csak három évig ét még, ha megéli a szabadságharcot, biz­tosra vehetjük, hogy ott tündököl Petőfi oldalán. A korlársak tudták, kit tiszteljenek a korai távozóban. Petőfi nagy vers­ben gyászolta. Ott olvassuk, nemcsak a költő-társat siratja, hanem a nagy magyar férfinevelőt is, saját pedagó­giájának eszményi megvalósítóját, * a függetlenség bajnokát. Ki e hajlongó görnyedő időben Meg nem tanula térdet hajtani, Ki sokkal inkább hajtaná le fejét a Szabad szegénység kőszikláira, Semmint a függés bársony pamlagára. Petőfi ezúttal Is pontosan megha­tározta a lényeget. Valóban, Vajda Péter szabadságunkat és függet­lenségünket jelképezte, mégpedig az akkor legkényesebb formában: a szellemi szabadság által. De tud­ta és megmutatta, hogy ehhez tár­sadalmi felszabadulás is kell. A magyar irodalomtörténet számba- veszi Vajda Pétert, mint a romanti- cizmus legkiválóbb prózai képviselő­jét, Jókai előkészítőjét. De ki emlék­szik ma Vajda Péter verseire, tanító meséire, drámáira? Ki olvassa a Tár­csái Bendét, Vajda regényét? Ahogy Vajda magatartása elmosódik a sza­badságharc hátterében, úgy tűnik el az író Jókai írásművei mögött, hisz Jósika is így tűnt el ottan. De nem tűnhetik el végkép Vajda Péter. Pél­dája és tanítása újból hallható, kéri a maga jussát a nép nevelői közt. Ra­gyogó jellem volt, megingathatatlan szellem, biztos meggyőződés. Olyan tulajdonságok ezek, melyek mindennél értékesebbek a mi számunkra. Ke­mény Gábor nem hiába frla, hogy Vajda lett volna a magyar Fichte. Jobbágyok gyermeke volt. Pápa mellett, egy kis faluban, Vanyolán szü­letett, 1808-ban. Regényes vergődések közt felemelkedik a sárból és körül­néz. Ügy szívja magába a tudományt, mint a föld a napfényt. Orvosnak ké­szül és író, tanár lesz belőle. Tanít, dolgozik, egy kis pénzt gyűjt. Beutaz­za a kezdődő kapitalizmus lendületé­ben forgó nyugati országokat. Ügy tér haza, mint Széchenyi, nem tudja mihez fogjon előbb, ha száz keze vol­na, az se elég. Lefordítja a Robinsont, fordít Shakespearéből, aztán «Tanács­adó orvos» címen könyvet ír a népnek a gyógyításról, nyelvtant szerkeszt és népszerű természettudományi műve­ket ír. Tudja, mire van szükségünk. 1836-ban jelenik meg történeti regé. nye, a Tárcsái Bende, a német roman­tika magyarba átvetítve. Közben me­séket, jelképes történeteket ír. de min­denki tudja, Magyarország állapotai­val foglalkozik a mesékben is. 1842- hen kezd foglalkozni nevelésügyi kér­désekkel. Tantervét dolgoz ki, amely­ben az egyetemes emberi és nemzeti gondolatot egyezteti össze. Mikor meg­szerzi a tanári diplomát, megpályázza a pesti evangélikus gimnázium egyik katedráját. De a maradiak félnek tő­le, tudják, hogv köztársasági érzelmű s megválasztását elgáncsolják. Akkor fogja magát és nekivágja magyar vi­déknek. És Szarvason csakugyan ál­láshoz jut, tanár s nemsokára igazga­tó az evangélikus gimnáziumban. Az alacsony, szikár, de izmos, olaj barna férfi, mondják a kortársak, igé­zőén hat környezetére. Kitűnő szónok, jómodorú, megnyerő nevelő. Átalakítja a szarvasi ev. főiskolái, könyviárt állít fel, eseményszám­ba menő előadásokat tart a temp­lomban. Ebben a keretben mond­ja el, hogyan kell újjászületnie a magyar fiatalságnak, hogy boldog országot csináljon Magyarország­ból. Kz volt az ő igazi mondani­valója. Petőfi jól látta, hogy Vajda a nemzet nevelői közé tartozott. Egy esztendő elmúltával könyvalakban akarta megjelentéin! a szarvasi előadásokat. De a beküldött kéz­iratért fegyelmi eljárást indítottak ellene. Sőt, királyi leirat megy az evangélikus egyháznak, bécsi szemrehányással, minő veszélyes tanokra oktatják az Alföidön a magyar ifjúságot. Az evangélikus egyház Vajda Péter pártjára áll és óvatosan, Zay Károly ironikus válaszaival, védi a megtámadottat. De a fegyelmit meg kell indítani. Vaj­da azonban nem várja ki az ítéletet, 1846. elején tüdőgyulladásban meghal. A veszedelmes kéziratot Kemény Gábor, a modern magyar pedagógia egyik úttörője, adla ki néhány évvel ezelőtt Erkölcsi beszédek címen. A címet még Vajda írta a1 kéziratra, mely száz éven át lappangott az Or­szágos Levéltárban. Huszonöt vasárnapi szónoklat a Vajda-kötet tartalma, 1843 őszétől, 1844 tavaszáig tarlotta ezeket az elő­adásokat, gyönyörű, ma is tökéletesen élvezhető nyelven. Az ember örök fel­támadása: a fejlődés — mondja Vajda — s a természet nagy tanulság min­denkinek, aki nyitott szemmel jár a világban. E nyitott szemmel való já­rásra oktat minket Vajda Péter. Mit akar átformálni? A nemzetet. «Igaz­ság, jog, és erkölcsösség: ez a világ­rész, mely felé gyenge sajkám irá­nyozva van» — mondta már első be­szédében. Szavai nem üres frázisok. Teltekkel járt mögöttük. Nincs semmi hasadás igéi és élete között. Azért nőtt nagyra a szarvasi porban is. A barát­ság és emberi szeretet pedagógusa volt. Figyeljük meg a szavát: «A he­gyek és hegyek közt nagy különbség van n domboktól és halmoktól kezdve a havak örökös tanyájáig. A tanítók nem kevésbé különböznek egymástól. Vannak, kik csupán zsoldosok, kik hi­vatalukban csupán napszámot látnak és örvendenek, ha minél kevésbé kell tanítaniok. Ellenben ámbár ritkán ta­láltok olyanokat is, kik lelkűk egész kedvével látnak a munkához, kiknek egy gyönyörűségük, egy óhajuk: lelki- ösmeretesen betölteni a helyet, hová a sors és saját választásuk liclyezé őket, kiknek nappali és éjjeli törekvésük: hangoztatni az igazságot, terjeszteni az erkölcsöt, szétűzni a homályt és föl­deríteni, ami borús az emberi viszo­nyokban.» Ez az ő hangja; elkél ma is közöttünk. Ha elolvassuk Vajda Péter beszé­deit, nem a részlefagazságokra emlé­kezünk. Vajda elmondja, ■r.ivel tartozunk hazánknak, mivel önnön magunknak. Elmondja, mi a szabadság, mi a nemzet egysége. Beszél a művészetekről és hang­súlyozza az önálló magyar művé­szet megszületésének szükségét. Aztán a valódi vallásosságról ír és leleplezi az ördögöket: a tudat­lanságot és félműveltséget! Min­den sorából egy őszinte demokra­ta hite lángol. Regulák közt vitéz­kedett, de megmondta az igazat és felvázolta a leendőket. A ter­mészet megújhodását nézte és mu­tatta tanítványainak: így kell újjá­születnetek egyéni tökéletesedéssel s így születik újjá veletek együtt a nemzet is! Nem feledkezhetünk hát meg a szarvasi sírról ma Sem, jó hagyomá­nyunk nekünk Vajda Péter. SZALATNAI REZSŐ Oberbauer A. utóda teinplomberendezés- és kegytárgy- kereskedés. Budapest. V.. Váel-utca 15. LUTHER Könyvesbolt Budapest Vili., Üllői-út 24. Tel.: 1 3 0 — 5 9 7. Orgonák, harmóniumok készítése. Javítása eladás. vétel, csere. Vil amos fúvóberendezé-ek szállítása. PITTLER SÁNDOR ORfiONAfcPfTÖ MESTER Budapest. XIV.. Miskolci-utca 62. Bókay János zsoltárfordításai 25. zsoltár 1. Hozzád repül fel a lelkem, Benned bízom Istenem, Érted nem kell szégyenkeznem, Gúny nem szegül ellenem; Mert senkit szégyen nem érhet, Aki rád épít, szeret, Azok pironkodnak, félnek, Kik hozzád hütelenek. 2. Mutass, Uram utat nékem, Amely hozzád elvezet, Tudom, hogy a szent ösvényen Eltévedni nem lehet; Juttasd el hozzám igédet, Irányítson bölcs kezed, Add, hogy mindenütt csak téged Lássalak, keresselek. 3. Légy kegyelmes és irgalmai Mert irgalmad végtelen, És a kegyelmed hatalmas, Bocsás meg hát énnekem; Sok bűnömet ne tartsd számon, Ifjúságom vétkeit Szégyenlem és szánva bánom, Bocsánatod megsegít. 4. Jó és igaz az Űr Isten, Kinyújtja szent, bölcs kezét, Hogy helye's útra térítsen Mindenkit, ki bűnben élt; Segíti a nyomorultat, Bátorítja a szegényt, Elfeledteti a múltat, S újt hitet ad, új reményt. 5. Mert az Ür minden ösvénye Igazság és kegyelem, El nem téved az ő népe, Szeme rajt csüng szüntelen. Kegyelmezz meg szent nevedben, Szigorral ne ostorozz, Bocsásd meg, hogy bűnbe estem, Meg nem ejt már a gonosz. 6. Ki Istent követi, félti, El nem téved az soha, Jóságosság, hit vezérli, Lépése nem tétova; Lelke megfürdik a fényben, Szívét nem gyötri a kín, Békességben alszik éjjel, Áldás lesz utódain. 7. Mert az Ür a híveinek Megjelenti titkait, Hűségért hűséggel fizet, Szövetségére tanít. Engem nem csal tőrbe senki, Ha rá emelem szemem, Éltem csapdába nem ejti, Semilyen veszedelem. 8. Fordulj felém, Uram Isten, Vesd felém tekinteted, Rajtad kívül senkim sincsen, Szórd ream kegyelmedet; Szegényen, magányban élek, Nőttön nő a nyomorom, Elszorul bennem a lélek, Oltalmadra szomjazom. 9. Nyomorúságomból ments ki, Szánd meg vergődésemet, Ne hagyj újra bűnbe esni, S bocsásd meg, ha vétkezek; EJlenségim sokaságát Állítsd meg bősz útjukon, Szívük gyűlölködő, ádáz, Ha nem segítsz, elbukom. 10. őrizd meg esendő lelkem, Szégyenbe ne essek én, Nyílt legyek és feddhetetlen, Téged várlak, jöjj felém. Szabadítsd meg nyomorától, Hű népedet, Izraelt, Vezess ki bűnből, mocsárból, Mindenkit, ki érted élt. Keresztünk terhe alatt bizony sok­szor kell mélyen meghajolnunk. De, aki ehhez a meghajláshoz már annyira hozzágörnyedt, hogy nem Iát mást, csak a földet, meg a saját térdeit s nem tudja felemelni tekintetét Krisztusra, a kereszten függő Megváltóra, az annak a jele, hogy más terhe is van, mint a Krisztustól kapott kereszt. Hamis, maga által gyűjtött teher. Jaltfiari Heikel Következő vasárnap: 15. Szentháromság ünnepe vasárnap. Igék: Bőm. 8:12—17. Máté 7:15—23. Liturgikus szín: Zöld. Püspöki értekezlet. Túróczy Zoltán püspök július 13-ra összehívta püspökeink értekezletét. Az értekezlet a diakonissza anyaházak kér­déseivel, a teol. akadémia Budapestre költöztetésével és az egyházi földbirtok kérdésével foglalkozik elsősorban. A tárgysorozaton még igen sok jelentős kérdés szerepel. Nyíregyháza A nyíregyházi templomban július l-'én szentelte lelkésszé ifj. Lábossá Lajost dr. Vető Lajos püspök. Ifj. Lahos&a Lajost a püspök Ozdna he­lyezi segédllelkészi szolgálatra. Az Evangélikus Élet csekkszámlá­jának száma: 20.412. Fizessen elő, a magyar evangélikusok egyetlen heti­lapjára! A csanád-csongrádi egyházmegye közgyűlése. A csanád-csongrádi egyházmegye jún. 21—22-én tartotta rendes évi közgyűlését Szegeden, Virányi Lajos esperes és dr. Schneller Károly egyhm. felügyelő elnöklete mellett. Az egyházmegye összes gyülekezeteinek kiküldöttjei mind meleg érdeklődéssel kísérték végig a közgyűlés lefolyását. Az esperesi jelentés részletes és szem­léltető képet ad az egyházmegyében egy év alatt lefolyt lelki és anyagi életről. A szórvány-egyházmegye szór­vány papjai nagy buzgalommal igye­keztek pásztorolni szétszórt nyájukat. Megtudjuk a jelentésből, hogy 7314 volt az elhangzott különféle alkalmi igehirdetéseknek a száma. A lelki­pásztori látogatásoknak a száma 3221 volt. Úrvacsora szentségével 10.146 lé­lek élt és a szlovákok kitelepítése kö­vetkeztében az egyházmegye legné­pesebb gyülekezetei kicsiny, megélni alig tudó gyülekezetekké zsugorodtak össze. Ügy. hogy a 10 évve) ezelőtti egyházi névtárban kimutatott 18.282 lélek száma az egyházmegyének mint­egy 40 százalékkal csökkent. Részle ges tisztújítás is volt, amelyen Szlovák Pál makói lelkész alesperes, Fecske Pál battonyai lelkész, főjegyző lett. Kiegészítette azonkívül a presbitériu­mát és törvényszékét is az egyház­megye. Dr. M. Gy. Teológiai Akadémiánk első magán­tanárát vizsgáztatják. Evangélikus Teológiai Akadémiánk az elmúlt hetekben egyhangúlag úgy -hatá­rozott, hogy dr. Kóse Pál rákoskeresz­Nyiregyházán, a kerület legnagyobb gyülekezetének keretében, 1951. július 4—5-én zajlott le a tiszai evang. egy­házkerület ez évi rendes közgyűlése. Dr. Vető Lajos püspök és Margócsy Emil egy. kér. felügyelő elnöklete alatt. Megnyitó beszédében Margócsy Emit kerületi felügyelő méltatta nép­köztársaságunk minisztertanácsának a lelkészek létminimumának a biztosítá­sára Irányuló megértő intézkedéseit, annak a reménynek adva kifejezést, hogy a protestáns lelkészek is hama­rosan megkapják a felemelt államse­gélyt. Mindamellett szükségesnek lát­ja, hogy egyházunk, s lelkészeink az önellátás és önsegélyezés kiépítését napirenden tartsák. Kitért az Evan­gélikus Élet hasábjain az evangélizá- cióval kapcsolatban folyt vitára s re­méli, hogy a vita előbbre vitte az evan- gélizáció munkáját. Vető püspök, a püspöki jelentést be­vezető frásmagyarázalában helyteleníti azoknak az egyházi embereknek, kü­lönösen lelkészeknek magatartását, akik nem tudnak hittel, sőt bizalom­mal nézni a jövőre, holott az Isten Leikéből táplálkozó hit a nem látott, tehát a jövőben is rejlő dolgokra irá­nyuló bizalom. Évi jelentésében a püspök rámuta- lott arra, hogy noha szemmel látha­tólag a konstantinuszi korszak végén vagyunk, az állam és az egyház jó­viszonya, s közös nagy célért való együttműködése nemcsak lehetséges, hanem kívánatos is. Ilyen nagy közös cél, az új háború veszedelme elleni küzdelem. Az egyháznak különösen az a feladata, hogy óvja népét a vallásos mezbe búrkolt nihilizmustól, mely nem törődik azzal, ini történik a vilá­gon, melyet nem érdekel embermil- liók esetleges mérhetetlen szenvedése, nyomorúsága, pusztulása. Ennek a magatartásának rendszerint igen kicsi­nyes, önző okai vannak. Rámutatott Jézus Krisztus magatartására, aki meg akarta menteni Jeruzsálemet a háborús pusztulástól, mivel Szerette hazáját és népét. A püspöki jelentés foglalkozik ez­után azzal, hegy egyházunk mit tett a túri lelkészt, aki a volt Hittudományi Karon szerezte doktori címét a gya­korlati teológiából, ugyancsak a gya­korlati teológiából zn agán tanári habili- iációra bocsátja. Akadémiánk életében ez az első ilyen eset, amit ml örömmel jegyzőnk fel. Luther-Bibiia. Dr. Luther Márton által fordított eredeti szövegű, németnyelvű s Berlin, 1859. évi kiadású, kis folióvalakú, bőr-' kötésű Biblia, hagyatékból eladó. Ér­deklődők írjanak az „Evangélikus Élet” kiadóhivatalába. Szécsény. A templomszentelés 52. évfordulóján' a gyülekezet „egyház-nap”-ot tar­tott július 1-én. Ez alkalommal a pi-' linyi fiókegyházközség új gondnoka, ifj. Szabó József és új presbitere, Ru- zsinszky Pál, esküt tettek. — A dél­előtti istentiszteleten igehirdetéssel, a délutánin előadással szolgált Várady Lajos, csepeli lelkész. Somogyszil Július nyolcadikén, vasárnap este Bach emlékhangverseny volt Dálnok Lajos orgonaművész szolgálatával. A hangversenyen a környékéről is sokan vettek részt. Somogyszilben, Somogydöröcske fi­xájában július 15-én csendesvasárnap lesz, amelyen Cserháti Sándor egyház- megyei felügyelő és felesége szolgáínck. A csendesvasárnap összefoglaló címa „Hová mégy? Széles úton a kárhozatba, vagy a keskeny úton az üdvösségre?” A műsor reggel kilenckor kezdődik és este kilenckor végződik. Az igali és a rákosi híveket is szeretettel hívjuk, hogy velünk együtt épüljenek. «.ÚTMUTATÓ» a Biblia rendszeres olvasásához“ c. füzetből még néhány darab kapható az Evangélikus Élet kiadóhivatalában; Budapest,, VIII., Üllői-út 24. Ára 4.— forint. A gyenesdiási belmissziól otthonban a csendoshetek részvevői bárhol kiadott kenyérjegy ellenében is megkaphatják a kenyér-fejadagjukat. Csak a termé­szetben ellátottaknak keli kenyérlisztet vagy kenyeret hozmok. Akik jegyet szolgáltatnak be, azok a kenyér árát pénzben fizethetik meg. Halálozás. Magyar Ferencné magyar állami tisztviselő neje, zuglói egyházunk hű­séges híve, keresztyént türelemmel vi­selt fájdalmas betegségben, Is-ten szent akaratában megnyugvó lélekkel, Buda­pesten elhúnyt. Áldás emlékére! — Fel­támadunk 1 . 1 közgyűlése békéért az elmúlt esztendőben. Hang­súlyozta, hogy a béke még mindig nem mondható biztosítottnak, s azért érte állhatatosan, napról-napra kez­denünk kell. Az egyház és az állam egymáshoz való viszonyával foglalkozva rámutat arra a többmillió forintot kitevő pénz­beli támogatásra, amellyel a magyar népköztársaság az evang. egyházat évente segíti és fontosnak tartja, hogy az ^vang. egyház egyetlen teológiai akadémiája Sopronból mielőbb az or­szág fővárosába kerüljön. Az egyház és állam jó viszonyának jele, hogy a berlini német evangélikus férfimunka nagygyűlésére való utazá­sát előmozdította, valamint az a körül­mény, hogy a magyar rádió havon­ként többször is közvetít evangélikus istentiszteletet, illetve vallásos félórát. A jövőt illetőleg bizalommal néz az Állami Egyházi Hivatal működésedé. Felekezetközi szempontból kiemeli a közös protestáns elnöki értekezlet harmonikus együttműködést biztosító mu Ilkáját. Személyi vonalon a püspöki jelen­tés megemlékezik arról, hogy a tisza- vidéki egyházmegye dr. Schárbert Ár­mint választotta felügyelőjévé, továbbá szeretettel emlékezik meg Csákó Gyu­la püspöki titkár 25 éves lelkészi ju­bileumáról. Az egyházkerület életét jellemző statisztika bizonysága annak, bogy a kerületben- íz elmúlt közigazgatási év­ben is intenzív egyházi élet folyt. A közgyűlés két napon keresztül megtárgyalta az egyházkerület admi­nisztratív kérdéseit, s jövendő tenni­valóit. A közgyűlés szeretettel köszöntötte új munkahelyükön dr. Weiszer Elek miskolci, Asbóth Lajo3 kisvárdai lel­készeket, s Buchalla Ödön kér. m. lelkészt. SeeciaSis míístepuotá, mtHömö Makán János THÖKÖLylCT 59/A Telefon: 497-487 LefífökéJefesebb mfitömés kiégett. molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét* Néhány hét múlva megjelennek könyvalakban, díszes félvászon kötésben BÓKAY JÁNOS VÁLOGATOTT ZSOLTÁRFORDÍTÁSAI. A könyv címe: Harmincegy zsoltár A gyönyörű kiállítású könyv ára félvászonkötésben ........................ 15— Ft Sz ámozott példány a fordító aláírásával ...A.................................. 25-— Ft Ki adja az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály. — Rendelje meg már most! —• GYÜLEKEZETI HÍREK 1951. július nfáni 8. A tiszai evangélikus egyházkerület évi rendes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents