Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-05-28 / 22. szám
2 _________________ Az hafalmas, akitől kérünk üyülekezeti hírek „Váltjátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljátok;; meirt nagy ere je van az igaz ember buzgó könyörgésének. Illés ember volt, olyan, mint én, mint mi és mikor imádságban azt kérte, bogy ne legyen eső, nem esett a földön három évig és hal hónapig. És mikor újra imádkozott, az ég esőt adott és a föld meghozta gyiimöl- eset.'1 (Jakab 5,16—18.) Ez a néhány vers Jakab apostol levelének a végén található. Ha levelet írunk, a levél végén legtöbbször egy mondatban összefoglalva meg szoktuk ismételni mindazt, amiért a levelet megírtuk. Mégegyszer elmondjuk a kérési, a köszönetét, kifejezzük részvétünket, örömünkéi, vagy az üdvözletét, amit küldeni szeretnénk. Valahogy olyanforma szokott lenni ez az utolsó mondat a levél végén, mint; az a pár szó, amivel útrakelő szereltünknek intünk búcsút. Isten veled! Viszontlátásra, vigyázz magadra! — Amikor Jakab apostol kezében megáll a fo.Il, hogy egy pillanatra eltűnődjön,, búcsúzóul mit is mondjon gyülekezetének, miben foglalja össze mégegyszer egész levelének üzeinetét, mit kössön leginkább a szívünkre, végül is ennél ,a figyelmeztetésnél köt ki: imádkozzatok! „Imádkozzatok egymásér!..., mert igen hasznos az igaznak bitzgóságos könyörgése.“ Hát ez az apostol üzenetének a foglalata'? Kérdezed csalódottan. Csak ennyi az egész? Ezt az egészen egyszerű, ismert és mindennapi ügyet, az imádságot akarja levelének utolsó mondataival gyülekezete szivébe vésni? Igen, éppen ezt. Imádkozzatok, mert az imádságnak nagy ereje van — ez az apostol üzenete az imádságról. Úgyis lőhetne ezt mondani, hogy nem hiábavaló fáradság az imádkozás. Nem visszhang,alánul elhangzó kiáltás, amire nem felel senki, mert nem hallja senki. Isten minden imádságot meghallgat. Talán egy kicsit jobban meggondolnánk elsietett imádságainkat, ha eszünkbe vennénk: Isién meghallja és számon veszi kéréseinket. Bizonyosan komolyabban vennénk a saját imádságainkat, ha egvszier rádöbbenünk, hogy Isten milyen komolyan veszi őket. Illés ember volt, olyan, mint mi és imádsággal kérte, hogy ne legyen eső, és nem volt eső a földön három esztendeiig és hat hónapig.“ Ekkora ereje van az imádságnak! Csak valahogy azt ne véljük), hogy ez :)z imádkozó embernek az ereje! Nem annak van ereje, hogy mi kérünk, hanem az nagyon hatalmas, akitől kérjük: az Isten. Amikor az ige arra figyelmeztet, hogv buzgó- ságosan“ imádkozzunk, akkor nem azt akarja mondani, hogy feszítsük meg az akaraterőnket, összpontosítsuk a figyelmünket, érezzük ál minél bensőségesebben az imádságot. Mindezzel nem sokra mennénk. Az imádság nem valami önigézés, önáltatás, amivel magunkat megnyugtathatjuk, vagy megelégíthetjük. Hanem az imádságainkat azért kell komolyan venni, mert komolyan vesszük Isten hatalmát. Amikor valaki egy mozdulattal bekapcsolja a sokezervoltos áramot, hogy hata’mas gépeket indítson vele dübörgő munkára, egy pillanatig sincsen abban a balgatag vélekedésben. hogy most az ő erejével történt valami. Tudja, hogy ö csak a kapcsolót fordította el, de az áram dolgozik. Az imádság ,az a mozdulat, amellyel bekapcsoljuk életünkbe Isten mindenható erejét.. Az imádság aj'ó, amelyen át Istennek ereje áradhat az életünkbe. A nagy imádkozok azért voltak nagyon erős emberek, mert nagyon széles kaput nyitottak az, életükben Is'en ereje számára. Buzgóságos.an imádkolztak, vagyis nagyon komolyan számollak az ő erejével. Illés p’óféia .imádságának ez volt a titka, ö is csak ember volt, mint mi: ő is bűnös, önző, állhatatlan és csiiggeteg. De úgy, ahogy voll, oda- állt az Isten elé és imádságában egészen megnyitotta a szívét. És az Isten Illés kérésére parancsolt a fellegeknek: Izraelben Illés imádságára három évig és hal hónapig nem volt eső; s azután megint Illés imádságára újból megeredt az cső. Valóban, „rgen hasznos igaznak fcuzgóságos könyörgése.“ De hiszen — mondod erre .bizonynyal —, én nem vagyok próféta, sőt még csak igaz ember sem vagyok. Talán azért olyap gyümölostelenek az imádságaim, mert nem vagyok igaz ember. Az bizonyos, keresztyén atyámfia, hogy bűnös ember vagy. Illés is az volt. De te is lehetsz igaz ember. Mert kiket mond a Szentírás igazaknak? Nem azokat, akik magukat a többieknél különbeknek vélik), akik gondolják, hogy ők tiszták és hibátlanok, hanem ellenkezőleg. Azokat mondja a Szentírás igaz embereknek, akik nagyon bűnösnek tudják és vallják magukat és éppen ezért nagyon megalázkodnak Isten előtt. Illés próféta imáinak azonban volt még más titka is. Nemcsak Isten hatalmát vette nagyon komolyan, nemcsak) azt tudta, hogy Isten mindent megtehet, hanem az Isten akaratát is nagyon komolyan velte. Tudta, hogy Isten mindent megtehet —, amit akar. S ezért olyant kért Istentől, ami! Isten meg is akart tehni. Az imádság iskolájában ez a legnehezebb. Azért van olyan sok nemteljesült imádság, mert nem gondoljuk meg, hogy az imádságaink és a teljesedés között ott van Isten akta-' rata. Isten minden kérést meghallgat, de nem mindet teljesíti, csak azokat, amelyek az ő akaratával megegyeznek. Ezért mindig készen kell lennünk, hogy kérésünket alárendeljük az ő akaratának: Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te! A bélpoklos tudta ezt és azért úgv kérte: Uram, ha akaraod, meggyógyíthatsz. Minted igazi imádság be- lesímulás Isten akaratába. Van azután Illés imádságának még egy harmadik titka is, s ez az, hogy nem magáért imádkozott, hanem a népért.' Azért kér; előbb szárazságot és utóbb esőt, mert a népének akart szolgálni vele. Mert azt akarta, hogy ez a nép az élő Isten népe legyen. És azért hallgatta meg imádságát az Isten. Ez pedig azt tanítja nekünk, hogy az igazi imádság mindig szolgálat. Az igazi imádság neim tud megmaradni az egyéni élet szűk körében, nem keresi csupán saját önző kívánságainak1 kielégítését, hanem odaviszi Is.'en elé a másik embert is, a felebarátot, akit Isten reánk bízott. „Imádkozzatok egymásért!“ Ne csak magatokért, hanem másókért is. Nézzetek körül: mennyi kiérnivalótok lehetne a mások számára. Én sokszor jobban látóim, hogy mire van a másik embernek szüksége. Ö nem is tudja, hogy mire van szüksége s ezért nem is kéri. Nekem kell kérnem az ő számára. Élettársak), szülők, gyermekek, testvérek, barátok egymás imádságára várnak és Isten vár arra, hogy imádkozzunk egymásért. Tudjátok-e, hogy az imádságnak nagy ereje van s az imádság: szonátát? Imádkozzatok és az imádságot meghallgató Isten megáldja kéréseiteket. Groó Gyula Tudnod ke!!, hogy a Magyar Közlöm/ május J 7-i számában rendelet jelent meg a nagykereskedelmi áruelosztás és kiskereskedelmi árubeszerzése, valamint az állami terménybegyiijtés szabályozása tárgyában. A Magyar Köz- lönvnek ugyanez a száma közli a földmívelésügvi minisei'er rendeletét a gyümölcsoltványok 'termelésének és forgalombahozatalának szabály ozásáról A Magyar Közlöny május 10-i száma a belkereskedelmi miniszter rendeletét közli a szálastakarmány kereskedelmi forgalmának szabályozása tárgyában. A Magyar Közlöny május 20-i száma közli a Népköztársaság mi- nisizilertanácsknak rendeletét a* járások területének rendezéséről. A Magyar Közlöny ugyanez a, száma kormálnyrendeletet hoz a mezőgazdasági kísérletügyi intézet felállításáról. Győr A győri diakonisszaház nagybizott- ságá dr. Nagy Gyula pécsi vallástanárt választotta meg az anyaház igazgató lelkészéül. Zsebeháza A sopronmegyei Zsebeházán Kiss Dczsőné 9000 forintot gyűjtött egybe, amelyből téglát, kövei és meszel vásároltak, hogy Zsebeházán evangélikus imaházat építsenek. A hívek a fuvart és napszámot önkéntesen ajánlották fel. Orgonás áhifa} A szabadságtéri ref. templomban június 4-én, vasárnap délelőtt ’A 12 órakor orgonás áhítat lesz Bach János Sebestyén legszebb műveiből. Orgonái Dá’nck Lajos. Közreműködik dr. Sikolya István, az Operaház tagja. Cegléd fíach János Sebestyén emlékére május 18-án templomi ünnepély Volt, melyen ünnepi megemlékezést lartolt Krecsák János irsai lelkész, orgonáit Weltler Jenő Bpest Deák-téri karnagy, énekelt Bükki Zsigmondné, Krecsák János és az egyházközség női-kara Remete Józsefné vezetésével. Tahi Tahi evangélizáló csendesheliink a limit évi zsúfoltság elkerülésére két részletben lesz: Serdülőknek (10—14 évi június 27. estétől jól. 4. reggelig, idősebbeknek (14 éven felül) júl. 5. estétől 12. reggelig (18 éven felülieknek korlátolt számban). A serdülők csendeshatén szülők is résztvehetnek’ (külön szálláshelyen és programmal). Jelentkezés: levélben, jún. 15-ig Evang. Lelkészi Hivatal, Budapest, I.. Táncsis M.-u. 28. (Tel.: 161—093) címen. Felvilágosítás: ugyanitt. Jelentkezéskor 5 frt. beküldése postán csekklapon, a ..Budai evang. egyházközség, Iipesi' 30.477. sz.“ csekkszámlára. Csak a csendeshét egész idejére jelentkezhetünk. Közlendő: név, iskola neve vagy más foglalkozás, éleikor, pontos cím, Kér-e vasúti vagy hajókedvezményt? Reggeli vagy délutáni hajóval’ indul? Költségek: Részvételi díj budapestieknek: összesen 30 frt (a fenti 5 írt-fal együtt) és 2 kg kenyér természetben. (A kenyeret az első napokban felhasználjuk s azután frisset adunk). Vidékieknek: 20 fr; és 2 kg kenvérliszl, 20 dkg zsír, valamint fiúknak 1 kg fehér liszt, leányoknak 1 kg szárított metélt tészta. (Fiúktól is szívesen veszünk’ liszt helyett szárított tésztát). — Poggyászok fel és lefuvarozása összesen 1 frt. Pápa A pápai evangélikus egyházközség pünkösdhétfőn templomi hangver- Sonyt rendez. A hangversenyen Paltit./i j unó.* iiegtcíumuvesz, Csirszxa Konrád orgonás és Pethö Kálmán énekes szerepelnek. Fcf Június 1-én kezdődik Foton a négynapos evangélizáció asszonyok számára. Az evangelizáció részletes programját a templomi igehirdetés alkalmával úgy is közölték a hívekkel. Foton júniusban még a következő evangelizációk tesznek: Férfiaknak június 13— 16-án, papnék- nak június 20—23-ig. Serdülő ifjúság számára: leányoknak június 27-30- ig. fiúknak július 4—7-ig; csak 8—15 éves leányok és fiúk vehetnek részt. Jelentkezni Foton az Evangélikus Belmissz’ói Otthonban lehel. Felhívás A fasori evangélikus Siigimmizium- ba és a Deák-téri leánygimnáziumba való felvételre megkezdődtek a jelentkezések. A két gimnáziumba elsősorban evangélikus szülők gyerekeit veszik fel, azonban amennyiben hely marad, 'szívesen tátják a más- va'lású tanulókat. Ezenkívül a két gimnáziumban mindig szívesen látták a mnnkásszülők gyermekeit és ezért a két iskola igazgatósága most is felhívja erre a két körülményre a munkásszülőket és kéri, hogy írassák be gyermekeiket a fenti két kiváló gimnáziumba. Evangélikus Etet Á Szentlélek Úri sten muteviaíizmusa I Az ai’.ábbi rövid tanulmány Walter Lüthinek a világszerte ismert svájci igehirdetésnek egy előadássorozatából való. Az előadások 1947-ben hangzottak el, Wipkingenben. Nyomtatásban „A szocicúis kérdés a Biblia megvilágításában“ címen jelent meg. Dániel Greiner német hiblia- iilusztráló művészt egyszer azzal a feladattal bízták meg, hogy a pünkösdi történetről fametszetet készítsen. Hogy oldotta meg feladatát? — A kép közepén asztal áll. Mögötte két ember, nyilván két apostol. Köröskörül mindenfelé csomagok és batyuk. Emberek tolongnak kosarakkal, ládákkal. Asszonyok nagy füles kannákat hoznak vállukon. Két előkelő férfi nagy gonddal, kincsekkel rakott ladikot nyújt át: Az apostolok kezének sok munkát ad az adományok átvétele. Az előtérben egy parasztot .látunk, hátán zsákot cipel, látszik, hogy -jól meg van rakva. Mellette egy duzzadó tőgvű kecske ugrándoz. Minthogyha még az állat is a maga ajándékát akarná átadni. Különös, hogy mennyire nem ünnepélyes és átszellemült módon ábrázolja pünkösdöt. Greiner azonban csak ezt rögzíti, amiről a kővetkezőképpen ír a Biblia: „A hívők sokaságának pedig szíve, lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondja vala magáénak, hanem nékik mindenük köz vala. És az apostolok nagy erővel tesznek vala bizonyságot az Ür Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem vala mindnyájukon, Mert szűkölködő sem vala közülöttük senki, mert valakik földek, vagy házak birtokosai voltak, eladván, elhozák az eladottak árát, és letevék az apostolok lábainál, aztán elosztatott az egyesek között, amint kinek- kinek szüksége vala.“ (Ap. csel. 4.). Éppen pünkösdkor, a Szentlélek kitöltésekor, mikor minden hamis és eretnek túlszeClemiesítelt felfogás valami mást várna, Istennek a szent materializmusa lesz nyilvánvalóvá. Vegyünk csak fáradságot magunknak és olvassuk el az Apostolok cselekedete 2-ből a hatalmas pünkösdi fejezetet. Magunk meggyőződhetünk róla, hogv itt véaü! minden egész feltünőep anyagi dolgokban végződik. Fent a városban, a templomban kezdődik el a szent pünkösdi történet, de aztán megindul lefelé, le az aCsó városba. Fent az imádság házába egy akarattal imádkoznak a keresztyének pünkösd hajnalán. A következő napon is felkeresik ugyan az imahá.zat, és fog- lalatosak az apostolok tudományában és a könyörgésben, d’e nemsokára ott találtjuk őket lenn a városban házról- házn járva. A kettős tüzes nyelvekkel kezdődik ez a fejezet. A tűz tovább sem hamvad el. De érdemes megfigyelni, hogy a fejezet végén anyagi javakról, földbirtokról, kenyér- törésről és közösségről van szó, és arról, hogy még a- testi szükségletet is ki akarják elégíteni. Vájjon nem az e a baj itt is, ami oly sok esetben megtörténik, hogv valami eredetileg eszményi .módon kezdődik el, azután zátonyra fut és ellaposodik? „A Megváltó köntöse“ című most világszerte olvasott amerikai regény úgy állítja be a pünkösdi történetet, hogy ott sajnálatos módon minden nagyon szellemien kezdődött el, de igen testesen végződött. A bibliai tudósítók azonban a Szenlléleknek ezt a materiális világba való beavatkozását egyáltalán nem tekintik valami sajnálatos .melléfogásnak. Nem ment semmibe és nem laposodott el az ő felfogásuk szerint az Istentől kiárasztott Lélek. Hanem éppen a lényének megfelelő formát és kifejező módot nyerte el. Sokszor előfordul, hogy valami nagyon testiesen végződik. Ez azonban rendesen nem ott esik meg, aböi a Szentlélek formálja a viszonyokat, hanem'másul*, sok) esetbein éppen olyan helyeken, ::hol az. emberek nagyon is szellemi régiókban járnak. „A hívők sokaságának pedig szíve- lelke tfgy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenük köz vala“. A pünkösdi fejezeteknek az a záró akkordja a pünkösdi esemény feltétlen célba- jutását mutatja. Egész az anyagi világba eí’.batóan akar Istennek lelke munkálkodni és közrehatni. A Szentlélek keresi az útat, hogy miképpen juthatna el a szent templomból a megszentelt családi otthonokba, emberek közé, akik megszentelt közösségben élnek egymással. A Szentlélek Istennek a mozdulatai egyszerre két irányba is történnek. A pünkösdi történet szerint Istennek a Lelke azon a bizonyos reggelen „anothen“ azaz felülről lefelé kezdett el fújni. De csakhamar észre lehetett venni, a Szentiéleknek egy másik mozgási irányát, ez pedig horizontális volt a föld felszínén haladt tovább. Énpen ebben különbözik a Szenlélelc oly nagymértékben a mi lelkűnktől. Az emberi szellem egy kicsit .mindig könnyebb és légies. Olyan, mint a piacon vásárol! léggömb, állandóan magasabb szférák felé tör és magas régiókban szeret lebegni. Istennek a Lelke egyáltalán nem idegenkedik ennyire a földlő’.. Hűséges a mi szegény földünkhöz, Istennek a Lelke éppen azért, mert szent, állandóan arra törekszik, hogy elérje valahogy ezt az egyáltalán nem szent földet. Isten legkedvesebb útja az égből a föld felé visz. Felülről lefelé. Nagyon lefelé. A legalsóbb régiókba. A legmélyebb^ szférákba viszi őt az üdvözítő vágy. A Szent- tétek szereti a földet. Egy ilven Isten Leikétől vezetett ember volt az az Aljosa, akiről Dosztojevszkij „A Ka- ramazofl testvérek“ című regényében fr. aki rávetette magát a' földre, átölelte azt és megcsókolta, mert úgy vélekedett, hogy a földkerekség Isten lábaiiiak zsánifya, Amint Istennek 7 Igéje testté lelt és közöttünk lakozott, hasonlóképpen beteljesedésre jutott a próféta szava is (Joel 3.); Istennek a Lelke kitöltetett minden testre. ÖRinuer szavai mély bib’iai tartalommal teijesek: Isten minden útjának a vége ■— testiség“. R. L. Hol találom a Bibliában? Szent-Lé!ek .Tán. 2:24. „Isten Lélek.“ — Ján. 14:16. ..Es én kérem az Atyát és más Vigasztalót ód nékik, hogy veletek maradjon mindörökké.“ — Ap. Csel. 2. A Szent-Lélek kitöltetése. — Ján. 3:5. „Felele Jézus: Ha valaki nem születik víztől és Leiektől, nem mehet be az Isten országába.“ — Lukács 11:23. „Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a. ti fiaitoknak ió ajándékot adni, mennyivel inkább ád a Ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérnek.“ — Ján. 16:13. „De amikor eljö amaz az Igazságnak lelke, elvezérel majd titeket minden igza- ságra, mert ő nem magától szól, hanem azokat szólja, amiket hal! és a bekövetkezendöket megjelenti nektek.“ — I. Kor. 2:10. „Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.“ — Róni. üeiö'. „A reménység pedig nem szégvenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, aki adatott nekünk.“ — Róm. 8:1. Mert nincs azért immár semmi kárhoztatniuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.“ — Ef. .1:13. „Akiben) Ti is minek utána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangéliumát, melvben hittetek is, megpe- csételtettetek az ígéretnek ama szent Leikével.“ — Mát. 3:11. „...aki én utánam jő, erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó, ő szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket.“ —■ II. Kor. 3:17. „Az Űr pedig Lélek: és ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság-”
