Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-05-21 / 21. szám

2 Evangélikus Elet I Jubileumi Bach hangverseny (Folytatás az első oldalról) Comenius és a haladó eszmék Comenius kora haladó eszméinek élén járt. Éppen ezért a irá való em­lékezés nem lehet pusztán kegyelet. Ma a szocializmus képvise'i a haladó eszméket, ezért kell a protestantiz­musnak melléje állnia. Com’eniust a vallásüldözés késztette arra, hoHY in­tenzíven fog'átkozzék az ifjúság ne­velésével. ö így beszél erről: „Az if­júságnak segítségére siessünk, még pedig az iskoláknak lehető leggyor­sabb felállításával, az iskoláknak jó tankönyvökkel és határozott tanítási módszerrel Való ellátásával.“ Ezért írta meg „Didactica Magna“ című munkáját, melyben értékes pedagó­giai rendszert do'gozott Iki. Ez a mű magábafoglalja a XV.—XVII. század minden pedagógiai eredményét. Co­menius tanítási módszerének egyete­mes érvényű alapelve a természet. Arra törekedett, hogy a skolasztikus iskolát „természeti“ iskolává alakítsa. Vagyis: a természetet alaposan meg kel! ismernünk, hogy urai lelhessünk. De nemcsaík megismerni kell a termé­szetet, hanem utánozni is: a termé­szet tervszerű minden mozzanatában és az embernek is tervszerűen kell vé­geznie fe'adatait. Ilyenformán Come­nius pedagógiáját joggal lehet ..a ter­mészethez alkalmazkodott“ jelzővel illetni. Pedagógiája általában demo­kratikus jellegű: a forradalmi pro­testáns mozgalmak hatása mutatkozik rajta. Mint érdekességet említem meg, hogy a sárospataki isko’a tantervét egészen modern elvek alapján állí­totta össze. Hangsúlyozza, hogy a tantermek olyannak kell lennie, mely­nek a'apján a tanuló könnyedén, sza­badon, vidáman, túlterhelés nélkül ta­nulhat. Ezért helyezett o’yan nagy súlyt a testnevelésre. A sport bizto­sítja a tanuló sze'lemi frisseségét. jó kondícióiát. higiéniáját, melyek fon­tos feltételei a jó tanulásnak. Come­nius nem is annyira az elmélet terén szerzett nagy érdemeket — bár el-, méleti munkái tették világhírűvé —, hanem sokká' inkább a gyakorlati pe­dagógia vonalán. Szempontjai, gya­korlati útmutatásai közül sok még ma is figyelemreméltó — mondhat­nám úgy is, hogy időszerű. Példának hadd állion itt néhány szempontja: Comenius a dialektikát a tanító művészetének tartotta. A pedagógus­nak hivatottnak kel' lennie a taní­tásra. mert ..aki helyesen megy e'ől, azt könnyű követni, s amilyen a ve­zér, olvan az. akit veret. Boldog nép. melyet sok és bölcsen rendezett isko­láikban képeznek ki.“ De nemcsak a pedagógusnak, hanem a ..tanügyigaz­gatásnak“ is ió’ kel! működnie. ..A te­hetségek közös kiműve'ésénck elő­mozdítói maguk a bölcs hivatalnokok, az ő, amiatt nvugtalankodó lelkiisme­retes munkáinkkal, hogv alárendelt­jeiknek ne hiányozzanak az isko’ák, az isik ólának ne a tanítók, a tanítók­nak ne a tanu'ók, a tanulóknak ne a könyvek és más szükséges dolgok“ — írja Comenius. Mindezeken túl a •ó tanulás feltétele a ió könyv is. Comenius ezt ísv fogalmazza: ..Az egyetemes műveltség eszköze az. isiko- 'ában — és iskolán kívül — a ió könyrv.“ Mindezekből az tűnik ki, bogv Comenius a tanítást és nevelést szerves egvségbe fogta össze és ezen a téren szintén úttörő volt. A világról vallott nézeteit Come­nius a ..Világ labirintusai“ című mű­vében tárgyalja. (Ezt a munkáját kü- 'önben a cseh prózairoda'om reme­kének tartják.) Világnézetét termé­szeti alapokra igyekezett helyezni, mert ..az ember a természet útmuta­tásait követive mindent elérhet.“ Az emberi ismeretek anyagát általánosan érvényes alapelvekre akarta vissza­vezetni és az alapelvek egymásközti viszonyát próbá'ta tisztázni. A Min- denség megértésére törekedett. Ez a törelkivése általában jellemző a Re­naissance és a Felvilágosodás korára. Ilven meggondolások a’apján akart írni egy nagy enciklopédiát népszerű fogalmazásban. Bántotta, hogy a tu­dományt különálló területekre oszt­ják, ahelyett, hogy szerves egészként kezelnék. Ennelk a szerves egésznek kereste filozófiai alapjait, vagyis a világ alkotó e’emeinek összefüggéseit kutatta. Comenius szükségesnek tartotta a tudományok demokratizálását: „Néni lehet a tudományt könyvekbe zárni csak a tudósok számára: mindenki részére hozzáférhetővé kell tenni.“ A Tégi, latin nyelven írott skolasztikus dogmatika helyett új világnézeti ma- pókra épített tudományosságot auart nemzeti nyelven közkinccsé tenni. Comenius minden művében és csele­kedetében érezhető a dolgozók iránti rokonszenive és az, Ihogy hatarozottan őfensége volt a katolikus egyházzal összenőtt földesúri hatalomnak, a feudalizmusnak. . Mindezzel természetesen igen 'keve­set mondtam Comenius elmeleti és gyakorlati munkásságáról, de nem is i az volt a cé om, hogy életművének részletes, tudományos értékelését ad jam. Amit elmondtam róla, azt Puma­ként említettem. Nemcsak népünk de az egész emberiség történelmének leg- mozgalmasabb, legjelentősebb korát éljük. Ezt a tényt nekünk, akik a ha­ladás ügyét szolgáló népek, a szocia- tizmust építő népek nagy táborában harcolunk a jobb jövőért, nem elég csak egyszerűen tudomásul vennünk. Ez a tény súlyos, de — és azt hi­szem mindnyájunk nevében mond- hatom — szíivesen vá lalt kovelezett­ségeket ró ránk - pedagógusokra, lanulókra és a közoktatás felső irá­nyítóira is. A műveltség, a tudás jó fegyver, de értéke, hatása attól függ, houv kin'ek a kezében van. A -múlt­ban az uralkodó osztályok tartották a kezükben, s a nép elnyomására , elbu- títására, sötétségben való tartására haszná ták. Mi a nép kezébe adjuk, hogy harcolja ki vele s védje meg véle szebb és jobb életét. Comenius em'éke ne csak üres emlék, hanem követendő példa is legyen: Pedagó­gusaink tanuljanak tőé szenvedélyt, mélyen átérzett élethivatást: tanuljá» meg tőle, hogyan kell munkájukhoz, a neveléshez önfeláldozó odaadással viszonyulniok. S tanulják meg o e’ hogy hogyan lelhetnek korunk haladó eszményének, a szocializmusnak el­szánt harcosai. De a tani. ók is ta­nulhatnak Comeniustól. Megtanulhat­ják tőle, hogy a munka, akármilyen fáradságos is, öröm és nem szigo­rúan megkövetelt napirobot. Orom azért, mert célja van: müveitek oltá­runk lenni, hogy munkánkat a gyár­ban a földeken, a hivatalban jobban elláthassuk. Ezt követeli szocializmust építő népi demokráciánk minden ta­nulótól. A mag, amelynek egyik sorai mag­vetője volt e sáros hazai földön Co­menius, kicsirázott és szépen szarba szökött. 0 méy csak pár lépést tett a dolgozók, jobbágyok gyermekei ta­níttatása felé. Ma már a dolgozó nép gyermekeié minden iskolánk!“ Kiss Rolandot válaszolták a református egyház világi elnökévé A Református Egyetemes Konvent május 12—13 napjain tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen dr. Ba­logh Jenő dunamelléki főgondmok, az Egyetemes Konvent világi elnöke, ép­pen most betöltött 86. életévére hi­vatkozva bejelentette konventi világi elnöki tisztségéről való lemondását. A konvent a lemondást elfogadta és dr. Balogh Jenő kiváló érdemeit jegyző­könyvileg megörökítette. Ezután dr. Szentpéteri Kun Béla tiszántúli fö- g,mönok javaslatára a Konvent világi elnöki tisztségére, titkos szavazással, egyhangúlag Kiss Roland rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, dunamelléki főgondnokot választották meg. Bereczky Albert püspök a Kon­vent lelkészi elnöke üdvözlő beszédé- ben köszöntötte őt. A váci püspök legújabb köriévé azzal kábítja a ka­tolikusokat, hogy az eucharisztikus heteknek olyan sjkere volt, hogy „egy nógrádi faluban 70 evangélikus is meghallgatta a szentbeszédet“. Ki­emeli, hogy ennyit „számoltak össze a templomban“. A templomban eny- nyire számontartják a hívek hova­tartozását? Melyik faluban történt ez, és milyen jelből tudták, hogy ez o. 70 — evangélikus? Ez a nagy figye­lem azonban méy jobban mutatja, hogy a szentév és minden tartozéka milyen célokra szolgál. Mi nem hi­szünk ezekben a statisztikákban, s ezekben a névtelen falukban, de még jobban lelepleződik elöltünk a váci püspök furcsa tevékenysége, mely most már az „eretnekekkel“ sem átallja a katolicizmus politikai „ere­jét“ növelni. Ezeken a sanda ceri- móniákon nem lehet Isten áldása, s csak megszégyenítik magát a kato­likus egyházat, A konfirmáció három ajándéka Pünkösd hétfőjén minden gyüleke­zetben megtartják a konfirmációt. A gyülekezetek új nemzedéke jut el az oltárig ezen az ünnepélyen. Tudják-e a keresztyén szülők, akiknek gyerme­kei most járják az ulo-lsó konfirman­dus órákat, mi is történik a gyerme­kükkel az egyházban ezen a napon? Gyermekeink az első úrvacsorára készülődnek. A leánykák fehér ruhá­ban, a fiúk sötétben fognak bevonul­ni lelkészük és a presbiterek kísére­tében a templomba, a gyülekezetek felállva éneklik közben az Erős vár a mi Istenünk lelkesítő dallamát, majd istentisztelet következik,. melyen az igehirdetés a konfirmandusoké. Vala­hány konfirmáció lefolyik a templo­munkban, annyiszor látjuk- azt, amit egyébként alig lehet tapasztalni, ser­dülő fialal arcok meghatódottságát és áhítatát, miközben hozzájuk szól az élő Isten. Szülők szorongnak a pa­dokban, akik tele vannak gyermekük iránti aggódással, akik szerelnék elő­re tudni, mi lesz a gyermekükkel, hí­vő, igaz emberek -és boldog emberek lesznek-e. S most figyelnek az Isten beszédlére s lesik a gyermekük arcát: értik-e, amit nékik mos! Isten beszél. Azután letérdepelnek Jézus Krisztus asztalához s veszik az ő megtört testét és kiontott vérét bűneik bocsánatára. Felnőtt egyháztagok lesznek, része- süLnek a legnagyobb keresztyén misz­tériumban, s a közösség Jézussal, egy­mással és a keresztyén gyülekezettel megszenteli és boldoggá teszi szá­mukra ezt az órát. Kedves keresz­tyén szülők, a ti gyermekeitek ké­szülnek most bűnbánattal és hittel- az első úrvacsorához. Készítsétek fel a szívüket a Jézus Krisztussal való közösségre. Ezekben az utolsó napok­ban legyen csendes a házatok tája, le­gyen keresztyén otthon a lakásotok és legyen minden szülői szó lelkipász­tori ige a gyermekek számára. A konfirmáció másik nagy ajándéka az a hűségeskü, amit gyermekeink a konfirmációban az egyháznak és az Egyház Urának tesznek. Hűsége­sek lesznek egyházukhoz, azt el nem hagyják, sőt támogatni, segíteni fog­ják, védeni és a terheit hordozni fog­ják. Ajándék ez nékik, akik ezen az eskün keresztül a Leghűségesebbhez lehetnek hűségeseik, ajándék néktek, akik Krisztus ölén szeretnélek látni gyermekeiteket és ajándék az egyház­nak, amelynek hitvallókra van szüksége. Mutassatok hűséget gyerme­keitek előtt, hűséget az egyházhoz és az Egyház Urához. A konfirmáció harmadik nagy aján­déka az a könyörgés, amit ezen a napon a gyülekezet küld Istenhez Szentlélekért, hogy ő ragadja meg a gyülekezet ifjúságának szivét és ve­zesse őket a jó úton. Ha nem imád­koznál rendszeresen a gyermekedért, most igazán és buzgón imádkozzál érte. De imádkozzál minden más evan­gélikus testvér gyermekéért is, mert szükségük van imádságaidra. Ez le­gyen az ajándékod konfirmációkor gyermekeinknek. Ez a meghallgatott imádság lesz a konfirmációs ajándék a te számodra is. Tudnod kell, hogy a Magyar Közlöny május 10. száma a minisztertanács rendeletét közli a közületi vállalatok részére nyújtandó nyereségvsisza térítésről és a vállalati igazgatói alapról, valamint a műszaki és egyes adminiszlratív dolgozók prémiumrendszeréről. A népjóléti miniszter rendelelet adóit ki az ország egész területén kö­telező a vörheny elleni védőoltás el­rendelése tárgyában. A minisztertanács rendeletet adott ki a nagy vadak kártétele ellen köte­lező védekezésről és a gazdaságok­ban okozott vadkár megtérítéséről. A Magyar Közlöny május 13-i száma közli a kendermagtermelő zárt területek újabb megállapításáról, va­lamint a burgonyatermelő zárt terü­letek újabb kijelöléséről szóló rende­leteket. A minisztertanács rendelelet adott ki a Magyar Tudományos Akadémia ke­retében működő biokémiai intézet fel­állításáról. Valóságos modern templommá for­málta szemünk a Zeneakadémia ha­talmas termét, amikor résztvettünk az evangélikus egyházegyetem Bach- emlékestjén. A szószék kitágult szé­lesen, hogy egy igehirdető helyett helyet adjon -a muzsikáló-éneklő igehirdető-együttesnek. A karzatok kórussá változtak s a széksorokban százan és százan alkották a gyüleke­zetét. Zengő evangélium után vágya­koztak a szívek s páratlan élménnyel gazdagodtak. Aki végignézte azt a zeneakadémiai gyülekezetek örömmel láthatta,' hogy egyházunk minden rétege képviselve volt. Mindenütt feltűntek a Luther-ró­zsák s gyakran hallatszolt ősi kö­szöntésünk: „Erős vár a mi Iste­nünk!“ Életvidám fiatal lányok és diákok sereglettek, egy csoportban diakonisszák fehér főkötője villant, presbiterek és egymással ritkán ta­lálkozó lelkészek szorongatták a má­sik kezét. Nagy-Budapest minden gyülekezete képviselve volt annak bi­zonyságául, hogy az evangélikus egyházi zene ritka kincseinek birto­kosai akartak lenni. Ott láttuk többek között egyete­mes egyházunk felügyelőjét, dr. Reök Ivánt, a tiszántúli püspököt, dr. Vető Lajost, a református testvérek közül Szabó Imre budapesti esperest és másokat, akiket nem győznénk felsorolni, örömmel láthattuk a ma­gyar zenei élet több kiváló képvise­lőjét, akik mindig megjelennek, ha alkalmat adunk egyházi zenénk meg- liallgfatására. Fiatal kántoraink és énekkari vezetőink szinte teljes szám­ban jelen voltak, hogy erőt merítse­nek kisebb-nagyobb gyülekezetben való szolgálatukhoz. Hitvallás volt a zeneakadémiai hangverseny! Bizonyságtételt Azok, akik évek, sőt évtizedek óta küzdöt­tek az érdeklődés felkeltéséért s azok, akik hónapokon keresztül szerveztek s dolgoztak lázasan ezért az esiért, most örömmel arathatták le annak minden örömét. Külön érdekessége a Bach-estnek, hogy egyetemes egyházunk elnöksége első ízben vállalkozott ilyen nagysza­bású egyháztársadalmi esemény ren­dezésére. Nem hiába és nem ered­ménytelenül, de egyszersmind kötele­zően is a folytatás vállalására. Ez különösképpen vonatkozik a Baclx- kultusz ápolására, hiszen a huszas évektől kezdve nem egyházunk és egyházi zenénk művelői állottak en­nek élén, hanem néhai Lichtenberg Emil, akinek ezen a téren felbecsül­hetetlen minden kezdeményezése és alkotása. Méltó utódja Fischer Péter, a Budapesti Ének- és Zenekar Egye­sület vezetője, akinek a Bach-est sikeréből komoly rész jutott... * Valójában kevesen tudják, hogy Bach János-Pass ója nem két rész­ből áll, hanem egyszerűen két Passió­ról van szó. Mind a kettő különálló. Az előadásra került első Passió Jézus elfogatásáról szól, a másik Passió pedig Jézus szenvedéséről és halálá­ról. Az előbbit virágvasárnapon kel­lene előadni, a másikat pedig nagy­pénteken. Általában azért szokás^ a két Passiót együtt előadni, mert így anyagilag könnyebb a megoldás.^ Ln nek azonban az a következménye, hogy mind a két Passió tartalmá­ból törölnek, már csak azért is, mi­vel a hallgatók nem lennének képe­sek a hosszú előadást egyfolytában élvezni. Ugyanis az első Passió elő­adásához mintegy 60 perc, a mási­kéhoz viszont 120 perc szükséges. Akik jelen voltak a Bach-em.ékhang­versenyen, azok az első Passiói tel­jességében kapták. Az estélyt rendező Evangélikus Elet kiadóhivatala mindent megtett a siker érdekében. De a gyülekezetek is melléjük álltak. Különösen Kelen- földön, Óbudán, Kőbányán, Buda- hegyvidéken. Angyalföldön és Csepe­len fogyott el sok jegy már elővé­telben. * Az együttes fáradhatatlan, tehetsé­ges karnagyával, Weltler Jenővel, megálltunk párperces beszélgetésre. — Már régebben elhatároztuk — mondotta —, hogy nagyobbszabású müvek felé fordítjuk figyelmünkéi, mivel az egyházi esztendő különböző vasárnapjaira szükséges kisebb kar­müveket már eléggé közismertté tet­tük. A zenei vezetést, művek kivá­lasztását, a stílus felett való Őrkö­dést Zalánfy Aladár, a Deák-téri templom főorgonása látja cl. Az elő­adások tervezete is az ő műve. Ha technikailag vannak is fogyatékossá­gaink, amelyeket jól ismerünk, egy felől nyugodtak vagyunk: amit elő­adunk, az stílusban valóban az evan­gélikus egyházi zene! — A Bachról való megemlékezést — folytatta Weltler Jenő — nem most kezdtük el. Már az elmúlt ősz- szel, ádventben előadtuk a 161-es kantátát, majd a karácsonyi orató­riummal emlékeztünk meg minden idők legnagyobb kántoráról. Énnek az egyházi esztendőnek utolsó Bach- emiékezését a Deák-téri femp’omhan előadandó 121-cs kantátával fejezzük be június 11-én délután 6 órakoT. De kisebb gyülekezetekben is. szinte vasárnaponként, szolgáljuk a Lnthe- ránia vegyeskarral az egyházi zene ügyé*. Elég, ha néhányat említek közülük, ahol voltunk s ahová még megyünk, m:nt Monor, Csepel, Kis­pest, Hegyeshalom, Cegléd és Irsa. Minden vágyunk az, horry éneklő testvéreink a vidéki énekkarok előtt bizonyságot tegyenek arról a mérhe­tetlen iyaz keresztyén örömről, amely fáradságos munkánk hűséges ju­talma. — További tervek? — Már készülünk a karácsonyi oratórium néhány kantátájának elő­adására. A karácsonyi oratórium ugyanis 6 kantátának az összesége, amelynek együttes előadásához kb. 6 órára lenne szükségünk. Jövőre az 1. és 2. kantátát tervezzük, de teljes szöveggel, hogy a korálok mind megszólaljanak, mert csak Így ért­hető ez evangélikus ember számára... A zeneakadémiai Bach-est szüne­tében egy fiatal katolikus paipot lát­tam. Megállítottam: — Katolikus pap Bach-esten? Meglepődön. Azután elmosolyodott. — Tudom, hogy Bach János Se­bestyénre nagyon büszkék az evan­gélikusok. De higgye el: Bach min­denkié! Ha kicsit figyeli a katolikus zenei eseményeket, észreveheti, hogy milyen gyakran szerepelnek Bach művei templomainkban. Talán kicsit többször is, mint az evangélikusok­nál .. . Végül egy egyszerű asszonyt szólí­tottam meg. —- Mi tetszett legjobban ezen a hangversenyen? Szinte elpirulva és zavartan vála­szolt. — Először azt hittem, hogy nem ériek semmit és unatkozni fogok, talán el is alszom. Hiszen egész na­pon át dolgoztam. De mikor hallot­tam az ismerős dallamokat, azt, hogy „Szerelmes Jézus, vájjon mit vétet­tél?“ ... vagy „Miatyánk, ki vagy mennyekben“ ... olyan gyönyörűen énekelni, majdnem sírva fakadtam. Boldog vagyok, hogy eljöttem . .. Legközelebb másokat is hozok ma­gammal! * Így missziónál Bach — halála után 200 évvel. Az ötödik evangélista ő s evangéliuma hirdetését hallgat­ják az egész világon ... Várady Lajos Uj orgonák építését, javítását vállalja I Sieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-u. 41. — Telefon: 237-023 LODEN, BALLON és esőkabát KARTON ÉS SZÁSZ, V., Teleki Pál-utca 3

Next

/
Thumbnails
Contents