Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-02-19 / 8. szám
4 __________ Gi ordano Bruno I960 február 17-én volt 350 eve annak, hogy Giordano Brúnót a Campo Fioren, a római virág- piacon, elégették. Előzőleg február 8-án a római főinquisitor palotájában az inqusitio főtörvényszéke tagjainak, továbbá a világi magistrá- tusnak jelenlétében kihirdették az íléletet. Ennek a napnak az eseményeiről Kaspar Schoppe, egy Németországból Rómába szakadt, katolikus hitre tért és VIII. Kelemen pápa környezetében magas tisztséget viselt humanista pap, Bruno elégetése napján írt az altorfi egyetem rektorának: „Komor szertartások között ment végbe az ítélet kihirdetése. Brúnót a terembe vezették és ott letérdepeltették, s ebben a helyzetben kellett az ítéletet meghallgatnia. Előbb a tanításait ismertették, majd kifejtették menynyit fáradozott az inqusitio a vádlóit megtérítésén s mily konoksá- got mutatott minden testvéri intéssel szemben. Azután lefokozták és teljesen kiközösítették az egyházból és azzal a felszólítással adták át a világi hatalomnak, hogy enyhén, vére ontásai nélkül — sine sanguinis effusione — büntessék meg. Ez egyértelmű volt az eleven elégetéssel. Brúnó az ítélet elhangzása után fenyegetően kiáltott oda bírálnak, hogy „Jobban féltek engem elítélni, mint én az ítéletemet meghallgatni,“ Ezután a város szolgái vissza- viiték Brúnót a börtönbe. Az egykori Avvisi di Roma című akkori lap február 12-i számában amiatt panaszkodik, hogy Bruno kivégzését elhalasztották. Az ítélet kimondása és a kivégzés közötti időben a teológusok mindent felhasználtak arra, hogy Giordano Brúnót megtérítsék, illetőleg rábírják arra, hogy a tanait visszavonja. A kivégzés napján írja a beszámoló: A Pompejus-színházzal szembeni téren óriási tömeg gyűlt egybe. VIII. Kelemen pápa jubileumot ült. Sok irat maradt fent Giordano Bruno kivégzéséről, utolsó óráiról, valamennyien konok, megátalkodott eretnekről szólnak, de az összes leírások róla mint héroszról emlékeznek meg. A kivégzésről az egykori egyházi források a következőképen számolnak be: „Makacsságában any- nyira megátalkodott, hogy a törvényszék szolgái a virágok piacára vezették, ott meztelenre vetkeztették és egy karóhoz kötve elégették, közben folyton litániákat énekelve, konfortátorok azzal biztatták^ hogy hagyjon fel a makacsságával, de ő ebben megmaradva, fejezte be nyomorult, szerencsétlen éleiét.“ Bruno halála következetes és logikus szükséges kihangzása életének. Egész életmunkáját a filozófiai szabadság jegyében folytatta, vértanusága élete igazságának próbája. A máglya tüze, amely Giordano Brúnót elhamvasztotta, fényt vet arra a világtörténeti pillanatra, küzdelmes meghasonlottságával ki- egyenlíthetetlen ellentéteire. Két elv áll egymással szemben: az egyik szerint az igazság az, amit az ész annak tart, a másik szerint, ha az embernek nem áll módjában bármit gondolni és vallani, csak azt. amit Róma előír. Bruno vér- lanusága, mondja Gentile: „Tettel való demonstrációja a modern gondolatnak, amely nem egyeztethető össze többé a régi világnézettel.“ Az eszme, amelyért Bruno elesett és vértanú halált halt. külön helyet biztosít neki a vértanuk sorában. Nem valamely pozitív hitért halt meg: — ő a tudományos lelkiismereti szabadság vértanúja. Ez az eszme az újkor jellemző lokomotívja és ebben van és volt Bruno világtörténeti jelentősége. 1889-ben állították fel a Campo di Fiorén Bruno szobrát, színdarabjait csak 1912-ben mutatták be. A szobor talapzatán ez a felírás olvasható: „a század, amelyet megjósolt —»ott ahol máglyája elégett“. if __j Ee sseÖikfalva... Tessedik Sámuel nemcsak evangélikus egyházunknak legkimagaslóbb papjai közé tartozott, hanem azok közé a jobb magyar hazafiak közé is, kikből számosat adott evangélikus egyházunk a magyar hazának, ősrégi magyar családból származik. Egész élele harcokkal» teljes hősi küzdelem, amely klasszikusan példázza népe sorsát. Nagyszerű példát mutat ifjúsága és egész küzdelmes munkával teli élete arra, hogy mint válik edzés által acéllá a vas. Elsősorban pap volt, mégpedig abból a fajtából, aki nem érte be csupán az ájtatoskodásban, az imádkozásban nyilvánuló „vallásossággal“. Az ő vallásossága az igazi, a cselekvő vallásosság volt. önmagától is, híveitől is azt követelte, hogy tevékenyen vegyenek részt az Isten tetszésére szolgáló világ kialakításában. Tessedik az észszerű elveket a legeszményibb harmóniába hozta cselekvő vallásosságával. Azt tanulta és azt tanította, hogy a világmindenség gépezete az Isten céljait szolgálja s a természet adományait tudatosan a maga javára felhasználó ember az Isten tetszésére cselekszik. A józan gondolkodás és a tiszta ész szavától indíttatva a természetet, Isten tetszésére az ember szolgálatába állítani törekszik. Törekvését vasakarattal és hajlíthatatlan következetességgel viszi keresztül -— nagy alkotásaiban. Cselekedeteiben az vezérli, hogy az elmaradt, tudatlan parasztságot művelje, a helyes gazdálkodásra oktassa. Az ellen a „vallásosság ellen“ küzd, mely azt tartja, hogy az Isten megsegít orvosi kezelés nélkül is, csak szorgalmasan kell a templomba járni. Ezzel a vallásossággal szembeállítja a maga eselekvő vallásosságát: „Senki magával el ne hitesse, hogy az ájtalosságok gyakorlásában álljon az igazi Istentisztelet, ... tehát véle világosan meg kell ismertetni, hogy fsak az Istennek akaratja és parantsolatja szerént, az életnek haszonra való fordításában álljon a valóságos Istentisztelet.“ Vezérgondolata: „A paraszt a természetbéli dolgoknak nagyobb ismeretsége nélkül még jó keresztyén sem lehet, mert gyakorta munkája szorgalmatossága, sőt még hite Istenben s a Gondviselésben való bizodalma, ezen ismeretség nélkül nem egyéb, hanem tsupa baho- naság.“ Ettől az alapvető gondolatától indíttatva alapította meg a világ legelső mezőgazdasági és ipari iskoláját Szarvason a XVIII. század végén. A tunya, elmaradt babonás koldusból tanult, jómódú, vallásos, emberi életet élő parasztot akar nevelni. A terméketlen sziket megjavítja digózás- sal, bevezeti a vetésforgót, az okszerű talajművelést, kertészetet, a nemes állatok tenyésztését, stb., stb. Továbbá megtanítja a népet gyapjú- szövésre. selyemfonásra. Még Széchenyi elölt felveti a vízszabályozás gondolatát, fáradhatatlanul agitál szükségessége mellett. Az első akácfa elültetésével és más hasznos fák betelepítésével elindítja az Alföld fásítását. Elkezdi a lucerna és a többi nemes takarmány termelését. Kulturális gazdasági társadalmi és egyházi téren sorra követik egymást .„forradalmi“ alkotásai, reformjai, kezdeményezései. 1942 szept. 13-án a szarvasi öregdiákok kezdeményezésére, Szarvason szobrot állítottak halhatatlan emlékének. A közelmúltban egyik szomszédos állam azzal hódolt a nagy magyar nemzetgazdásznak, az elhanyagolt parasztság nagy tanítómesterének, hogy az Ipolyon túl egy magyar községet nevezett el Tessedik- ről, kimutatva a nagy magyar evangélikus tudós pap iránti tiszteletét. Hisszük, hogy hazája és népe, a magyar nép is követni fogja a szomszéd állam példáját azzal, hogy születésének helye, vagy munkásságának színtere a Tessedikfalva nevet kapja. \V. Sz. ISTENTISZTELETI REND: Deák-tér 4. d. e. 9 (ifj.) Sülé Károly, d. e. 11 11. Gaudy László dr., d. u. 5 Scholz László. Fasor. d. e. A10 (ifj-) Pásztor Pál, d. e. 11 Pásztor Pál, d. u. 4. Petrik János. Dózsa Gy.-u. 7. d. e. Az 10 Petrik János. Herinina-út 7. d. e. 8 Pásztor Pál. Bécstkapu-tér d. e. 9 Galáth György, d. e. 10 (rádió) Vető Lajos dr., d. e. 11. (úrv.) Sréter Ferenc, d. u. 6 (evang.) Galáth György. Torockó-tér d. e. A 9 Sztehló Gábor. Óbuda d. e. 9 Komjáthy Lajos, d. e. 10 (orgonaavatás) Kemény Lajos, d. u. 5 (evang.) Fébé Diák., d. u. 6 (szeretetvendégség) Jakus Imre. Margit-kórliáz d. u. 5 Komjáthy Lajos. Kiss J. altb.-utca 43. d. e. 9 Danhauser László, d. e. 11 Danhauser I,ászló, d. u. 6 Brebovszky Gyula. XII., Márvány-u. 23. d. e. 10 Glatz József. Fótí-út 22. d. e. A 10 Benes Miklós dr., d. e. 11 id. Rimár Jenő, d. u„ 6 (evang.) Diakonissza Jenő', d .u. 0 (evang.) Diakonissza Tcstv. Üílői-út 24. d. e. A10 Grün- valszfky Kárgly, d, e, 11 Valent Béla. Rákóezi-út 57. (szlov.) Sziládi Jenő dr.. d. e. Fá 12 Grünvalstky Károly. Zugló d. e. 11 Szabó Aladár, d. u. 0 (evang.) Hafenscher Károly. Gyar- niat-u. 14. d. e. 10 Scholz László. Thaly K.-utca 28. d. ,e. AU) Halász Kálmán dr., d. e. 11 Halász Kálmán dr. Kőbánya d. e. A10 Gádor András. d. u. 4 Koren Emil. Simor-utca d. e. 11 Koren Emil. Bimbó-utca 51. d. e. 10 Siklós József, d. e. Az 12 Olt Vilmos, d. u. 6 Hajós Emilné. Fébé Diakonisszaház d. e. 10 Csengődi/ László. Vas-utca 2/c. prot. katonai d. e. 11 Szimonidesz Lajos. MEGHÍVÓ Az Országos Luther Szövetség 1950 március hó 2-án, d. u. 4 órakor Budapesten, a Magyar- országi Evangélikus Egyetemes Egyház tanácstermében (VIII., Cllöi-út 24. I. cm.) tartandó rendes országos közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az évi jelentések letárgya- lása. 3. A számadások megvizsgálása. 4. A költségelőirányzat megállapítása. 5. A helyi csoportok feloszlatása. 0. A Szövetség kérdése, helyzete (feloszlatásának kérdése). 7. Esetleges alapszabálymódosítás szüksége. 8. Megüresedett tisztségek betöltése. . 9. Esetleges indítványok letár- gyalása. Budapest, 1950 február 7. A Luther Szövetség Országos Választmánya. Megjegyzés: A közgyűlés tagjai indítványaikat írásban a közgyűlés előtt legalább hét nappal az Országos elnökséghez kötelesek benyújtani. MEGHÍVÓ Az Országos Luther Szövetség választmánya 1950. évi március hó 2-án, d. u. 3 órakor Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház tanácstermében (VIII,, ÜÍlői-út 24. I. em.) országos választmányi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés elé terjesztendő jelentések. 3. A közgyűlés elé terjesztendő számadások és a költségvetés. 4. A helyi csoportok feloszlatása iránt a közgyűléshez előterjesztés. 5. A Szövetség kérdése, helyzete (feloszlatásának kérdése). 6. Esetleges alapszabálymódosítás iránt javaslat. 7. Megüresedett tisztségek betöltésére irányuló javaslat. 8. Esetleges indítványok tárgyalása. Budapest, 1950 február 7. Az Országos Elnökség. Evangélikus Elet I Jó vagy, Uram! De jó, Uram, hogy olyan szemel adtál, amelyik sír, ha belevágnak . . . RebbenésUelen szemem keresztülnézett volna gőggel minden nyomorultján a világnak... Be áldott-jó, Uram, hogy éppen nékem adtad ezt a gúzsbahajtott, rothadékony testet! Király ivá-sudárodva rátörtem volna trónusodra s arcodba-váglam volna „szép“ [öklöm, Szent Alak, — hogy letaszítsalak . . . S de gyaláztam volna drága kereszted!. De jó, hogy éppen nékem adtad ezt a gúzsbahajtott testet, — de jó, hogy magadhoz formálgatsz verésnek-vélt sebeimmel itt lenn, — de jó, hogy jó vagy, Uramisten! . .. DÉR ENDRE FILM A világtörténelem legnagyobb győzelme 1942 október. A Szovjetunió nehéz időket él át. Az ellenség közel állt Moszkvához, betört Sztálingrádba és elérte a Kaukázus előterét. A film megmutatja, hogy Sztálin ezekben a súlyos és feszült napokban is hősiességgel, nyugodt biztonsággal, következetesen valóra váltja célkitűzését: az ellenség megsemmisétését. Elérkezett november. A sztyepéket hó borítja, a Volgán hóviharok dúlnak. A város továbbra is folytatja védekezését. Az Októberi Forradalom előestéjén a város védői levelet intéznek Sztálin miniszterelnökhöz és megesküsznek, hogy vérük utolsó sseppjéig kitartanak. November 19. Sztálin miniszterelnök telefonon mondja Vasziljevszkíj- nek, aki a harcok színhelyére érkezett: —- Kezdjék meg, Vasziljevszkij elvtársi E szavak elhangzása után megindul a tüzérségi lövegek, a sztálingrádi előnyomulás dübörgése ... és nyomban feltárul előttünk a győzelmes harc, mely az ellenség bekerítéséhez, megsemmisítéséhez vezet. A film elviszi a n'ázöt a Kremlbe. Látjuk Sztálint, kezében nagyítóval a térkép fölé hajolva. A nagyító végigmegy a térképen és megáll egy város neve felett — Berlin. A kőbányai gyülekezeti teremben vasárnap, február 19-én, d. u. 5 órai kezdettel előadják Wislöff: Még az éjjel elkérik a te lelkedet című evan- gélizáló színdarabot. A darabot at neves ébresztő igehirdető regényéből fordította és színpadra átírta Korén Emil. Egy éjszakának ez a drámája az evangélium hangja színpadon. Belépődíj nincsen. Szeretetvendégség keretében adják elő. D r. Karner Károly: „János evangéliumának magyarázata“ c. könyve szedési munkálatai erőteljesen folyamaiban vannak. A komoly mű kiadása a Luther Társaság számára olyan nagy anyagi áldozatot jelent, melyet csak gyülekezeteink hathatós támogatásával vállalhat. Evangélikus gyülekezetek! Támogassátok a Luther Társaság egyházi szolgálatát a február 19. ofíertóriummal is! » FÉBÉ« (Evang. Könyv és Diák. Egy.) papírkereskedése Budapest, VII., Damjanich-u. 23. Telefon: 428—124. Egyházi és iskolai könyvek, füzetek, nyomtatványok, Vidékre is. Septuaginta ................ 150.— Ft Bi blia Hebräica .... 140.— Ft Kapható: UNGAR ALADÁR evangéliumi könyvkereskedése Budapest, VII., Hársfa-utca 33. (Wesselényi-utcai oldalon). MOST JEIENT MEG „Az Ige egyházának szolgálata a világban“ című füzet: Pákozdy— Farkas—Kádár szerkesztésében. Ára 1 forint. Vidékről postabélyegben. Kapható: VIRÁG SÁNDOR (Traktátus) könyvkereskedésben Budapest, IX., Lónyai-utca 33. FÁJ A TYÚKSZEME? Anticors tyúkszemirtót használjon, biztosan elmulasztja. Egy adag 3.80 forint. Nagy drogéria, Budapest, VIII., József-körút 19. SZLEZÁK LÁSZLÓ harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 Telefonllívó: 203—261 ORGONÁK, HARMONIUMOK FITTLER SÁNDOR Bp. XIV., Miskolci-út 62. Árjegyzék és költségvetés . díjtalan ' SZÜCSÁRUK és szűcsipari munkák most is elismerten jutányosán KATZER ALADÁRNÁL, Budapest, VI., ó-utca 36. (Nagymező-utcánál). Tel.: 124-724. SLEZÁK RAFAEL harangöntő mester RÁKOSPALOTA, Köztemető-út 16. Telefon: 292—697 HITTANKÖNYVEK, Bibliák, Zsoltárok, VIRÁGH SÁNDOR (TRAKTÁTUS) könyv- és papírkereskedőnél, Budapest, Lónyay-utca 33. Evangélikus* Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest. III.» Dévai Bíró Mátyás-tér 1. Telefon: 162—635. Főmunkatársak: Benczúr László, Groó Gyula, dr. Gyimesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség " és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telefon: 142—074 és 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Egy hóra: 2.80 Ft Negyedévre: 8.— Ft Félévre: 16.— Ft Egészévre: 32.— Ft Postatakarékpénztári csekkszámla: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. 11431.50 — Független-nyomda N. V. Budapest. Eötvös-utca 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató.. Bemeny Budapest, VI., Lázár-utca 13. (Operánál) iffl hgaai il 1 Telefon: 311-209 jl lg: 1 ; 1 • !ÉÉLÍiÍII|pI flmnnnk harnioiiiuniok javítása, Wl IJUiiuliji hangolása, új és használt harmoniumok eladása. — Árajánlat díjtalan
