Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-02-05 / 6. szám

4 _ .............. . Evangélikus Élet :>x ís*x*,".i i.»*&■ ■■' w?r. > tsí'-r.., ytf*. ■ hítít v.- SRÍ^B MBBBBBBEBBBIHBBBBBBBBBHMHGHMBWBMMHMHEEEBB 8iBBEEflEMEBBMBBBHBHBBBBBIHHBBHBBBMBMBBIHHWMBMBBfiBEBSHK söj $$MftMb&fMKBKBMKtHBUBEBKKBl JÚZSEF ATT [LA Isten-élménye Balassa Bálint óta minden nagy liiitousunk megszólaltatta a maga iste­nes hangját. A világ bonyolult rend­szerében, az állandóan torlódó pro­blémák között a nagy alkotó ösztönö­sen megérti, hogy valahol az ok-oko­zat láncán túl kell a végső megoldás után kutatnunk. Persze, minden iga­zán nagy egyéniség a maga módján közeledik Istenhez, Balassa melletverő alázattal, Berzsenyi a hódolat és cso­dálat dithirambusaiban, Ady itt is küzdve, harcolva, majd újra meg újra megadva magát a mindnyájunknál erősebb hatalomnak. József Attila Isten-élménye egy soha el nem múló gyermekkor naiv, mély­ségesen őszinte és bizakodó vissza­térése a Mindenhatóhoz. Talán leg­inkább a költő tragikusan keserves gyermek- és ifjúkorában van ennek a kapcsolatnak a nyitja. Rácsodálkozik Istenre, ki kereked ő gyerekszemmél1 — s ő, az annyira tudatos költő meg sem próbálja az elme tekervényes út­jain megközelíteni. Valami olyasmit keres ez az örökké megértetlen gyer­mek, amit egész életében hasztalanul próbált meglelni az embereknél. Ez a megértés-szomjúság teszi József Attila Isten-versei! annyira meghitté, ben­sőségessé és közvetlen hangúvá, hogy talán egyetlen másik lírikusunk ha­sonló tárgyú verseiben sem érezzük ennek az őszinte melegségnek ikifeje- zödését. A társtalan ember nagy közösség­vágya, a legmélyebben átérzett szo­cializmus, lappang e versek hátteré­ben. Istenhez akar tartozni, Öt akarja szeretni. Vele akar eggyéváhii: innen a néha szinte a pajtáskodásig játékos hang. Közvetlen s éppen nem emel­kedett tartású költemények ezek s va­lamiféle új Isten-kapcsolat lényege tá­rul elénk bennük. A iköltő oly termé­szetes és egyszerű helyzetekben ál­modja magát Isten mellé, ahogyan a gyermek egy-egy nagyon kedves és szeretett felnőtt társaságában kívánna élni. Benne van a kisfiú mélységes csodálata is ebben a szemléletben — de már a költő mindent átfogó szere­tőiébe oldva jelenik meg. S talán egyik legárulkodóbb strófája József Attilának az, ahol a vallomás oly em­beri motívumai jelennek meg: „s én hosszan, mindent elbeszélnék.“ A költő mindig vall. Minden sora önkitárulás. Olyan őszintén azonban, ha akar sem beszélhet emberi fülnek, ahogyan Isten előtt megnyitná magát. S talán nem is ez a legfontosabb meg­látása József Attilának, hanem a meg- hallgattatás és megértés végtelen inti­mitása: maga a jó Isten. Nagyon jellemző fiatalkori Isten­versének a mondanivalója is. Már a tizenkilenc esztendős, induló költőben megmutatkozik egyik alapvető stílus­jegye: a kicsiny dolgok, a mikrokoz­mosz iránti erős érzéke. Csokonai óta nem volt költőnk, akiben ilyen mély­séges alázat lett volna a teremtett vi­lág csöppnyi polgárai, a bogárkák, fűszálak, virágok iránt. Épp ezekben a parányi létezőkben érzi meg leg­jobban Isten végtelenségét és minden- hatóságát. S itt, ebben a versében) a világosság előtt megsemmisülő ember nagyszerű áhítata is megjelenik, hogy teljessé tegye József Attilának Isten­hez való eleven kapcsolatát. Ez a nagy modern költőnk minden bizonnyal olyan őszinte vágyakozással sóvárog Isten után, ahogyan csak a nagyon elhagyott, magunkramaradt lelkek képesek. Ezt a nagyszerű Isten-vágyat őrzik meg számunkra versei, abban az Isten-képben), melyet géniusza meg­teremtett. V. M. Míg, tggsztc a „Ifainalcsillag“ Nagy örömmel olvastam Elefánty Sándornak az Ev. Élet január 22-iki számában megjelent, ének-átdolgozá­sommal foglalkozó hozzászólását. Bol­dogság tapasztalnom, hogy régi szép énekeink ügye sokunk közös problé­mája. Az értékes kiegészítéseket hálásan köszönöm, bár nem fogadhatom el a cikk minden megállapítását. „Ne fogjunk minden fogyatékossá­got a mai Dtuli ékkv elpihent szer­kesztőire. Ismerjük 40 év előtti érté­keit, a maga korának, kora nyelvén énekelt — írja Elefánty. — Nem minden fogyatékosságot fogtam rájuk cikkemben, hanem konkrété: a „Haj­nalcsillag“ -ra vonatkozóan állítot­tam — és állítom —, hogy a szer­kesztők engedtek a negyven év előtti idő — gazdasági és politikai adottsá­gokból — káros szellemi hatásainak, s mind tartalmi, mind formai vonat­kozásban melléfogtak: Nem a „Hajnal- csillag“ legsikerültebb, az egy szük­séges dolgot: a tiszta evangéliumot leghívebben tolmácsoló szövegét szer­kesztették bele ékkv-ükbe. (Ezt Ele­fánt.y is elismeri!) Márpedig minden énekszó vegünknek krisztocentrikus­nak kellene fennie, semmi másról nem szabadna vallania, csak öróla. I. Ko­rinth. 2:2-nek énekeinket illetően is mértékül kell szolgálnia. A kereszttől — elvonatkoztatott érzelmességnek is Ívelve van — Hölderlin v. Novalis verseiben (ahol egyébként a legmaga­sabb esztétikai k ö vet e 1 inéi íy e k n e k megfelelően található), viszont sem­mikép nincs helye egyházunk énekei­ben. A Krisztus alakját élettelenné fakító, elvontan szentimentális ének-varián­sok eltüntetésével egyáltalán nem ve­szít értékéből énekeskönyvünk, mert ezeknek csekély hasznát vették egy­szerű híveink — 40 évvel ezelőtt is, ma is, s a jövőben is. Lássuk meg tárgyilagosan: „magyar szentimenta- lizmus“, ilyesmi nem lélezik! Alsó néprétegeink (tehát híveink többsége), de legtragikusabb-hangú gondolko­dóink sem ismertek ilyen „fábul-vas- karikát“ — soha! „Alig van realistább, ridegebb emberfajta a magyar paraszt­nál“ — írja a népünket kitűnően is­merő Darvas József. (Város az ingo- várnyon, 28. 11 Bp., 1949, Szikra.) A Dtidi ékkv szerkesztői a torz libe- rál-burzsoá korízléshez, s nem korunk népéhez igazodtak, midőn a fordítás- variánst a könyvbe siikejdefenítették. Ez a tárgyilagos tény — s ennek be­csületesen nyílt hangoztatásával nem­hogy sértenénk az elpihent elődök szellemét, hanem ellenkezőkép: ilyen- mód áldozunk emlékűiknek a legiga- zabban. Ök igazságkereső -— és sze­rető emberek voltak s hitem szerint inkább a hamis és fölösleges tömjé- nezést vennék zokon, s nem — a ta­lán nem is tudatosan — véghezvitt melléfogásaik) tiszteletteljes, de ha­tározott előmutatását. A „Hajnalcsillag“ ellső magyar for­dítójának személyére vonatkozóan: Lehet, hogy Tatay István, a 17. szá­zadvég tétlhi lelkésze az első fordító, de ez a legkevésbbé sem bizonyít­ható elfogadhatóan Elefánty érvével. Két szöveg puszta hasonlósága (bár­mily nagymérvű is!) távolról sem bi­zonyítja a szeTzői azonosságot. Nyil­ván megtörténhetett, hogy az egyik szerző erősen hatott a másik szer­zőre. (Ezt a ráhatást természetesen nem mindig indokolt közönséges pia* gizálásnak minősíteni.) Ebben a tekin­tetben tehát tovább kellene búvár­kodnunk. Remélem, hogy ezzel a néhány észrevétellel nem sértettem meg Ele- fántyt. Kérem őt: hordozza szívén továbbra is ősi énekeink dolgát, s a magamfajta tapasztalatlanabb, fiatal munkatársak lelkes, de kezdetleges próbálkozásit iparkodjék hasznos me­derbe terelni. Dér Endre KÉRELEM Kérjiik az igen t. ev. lelkés/.i hi­vatalokat, hogy az el nem adott Családi Naptárakat küldjék vissza és a naptárak árával február 19-ig számoljanak el. Leonhard Ragaz gondolata /I béke a szó igazi értelmében min­dig a jónak gyümölcse, az erkölcsi rend természetes következménye, ami­kor a világ békéje egy egész megújult világnak a megkoronázásét. Mi ezt az új világot akarjuk s nem pusztán a békét önmagáért. (1918.) Az igazság maga a béke. Mert az igazság lényege a dolgok megegyezése önmagukkal. Nincs igazi béke igaz­ság nélkül. (1914.) Hogyan békülhetnének meg a né­pek egymással, ha nincsenek komo­lyan eltökélve, hogy csak az igazsá­gát fogják keresni? Hogyan békélhet- nének meg egymással, ha nincsenek elszánva arra, hogy egymás szent jo­gait tiszteletbe tartsák9 (1927.) A demokráciának és a pacifizmus­nak bátrabbnak kell lenni, mint a mi- litarizmusnak és a fasizmusnak, kü­lönben elvesztek. Még pedig megérde­melten. (1930.) Sokszor nem a béke-prédikáció ve­zet a békéhez, hanem a harc. Igazi béke azonban csak ott van, ahol fel­ismerik az igazságot és meg is cselek­szik azt; minden egyéb hamis béke. Igazság az az út, amely békéhez ve­zet. (1912.) Csak Krisztus kardja zúzza szét a világ kardját. (1919.)­FILM Z ÓJA „Azon a napon születelt, amikor az. egész nép gyászolta Lenint és Sztálin a Párt nevében letette a nagy esküt.“ Ezzel jellemzi a film Zója életének első napját, amelyet nagy napok, nagy évek követtek. Szülei ahhoz a szovjet nemzedékhez tartoz­tak, amely megtartotta Sztálin eskü­jét és megkezdte a szocializmus épí­tését. A film végigvezet bennünket Zója életén, az első naptól az utolsóig. Megmutatja élete fordulópontjait, fej­lődését, problémáit, amelyeket az épülő szocialista társadalom segítsé­gével óid .meg. A gyermek Zóját, Szkorcova, a felnőttet Vodjanickája alakítja. Álindkeftőjük játékán érzik az a szeretet és tisztelet, amely eltölti őket Zója iránt. A film művészi él­mény, amely egy lépéssel újra előbbre visz bennünket a szeialista emberré válás útján. ISTENTISZTELETI REND: Február hé 5-én. Deák-tér d. e. 9 (ifj.) Sülé Károly, d. e. 10 (úrv.) Sülé Károly, d .e. 11 Kemény Lajos, d. u. 5 Galáth György. — Fasor, d .e. %10 (ifj.) Muncz Frigyes, d. e. 11 (úrv.) Pász­tor Pál, d. u. 4 Pásztor Pál. ■—■ Hcrmina-út 7. d. e. 8 Pásztor Pál. — Dózsa Gy.-űi 7. d. e. JálO Pász­tor Pál. — Üllői-út 24. d. e. )410 Grünvalszky Károly, d. e. 11 Valent Béla. — Rákóczi-út 57. d. e. 10 (szlov.) Sziládi Jenő dr., d. e. j412 Grünvalszky Károly. — Rccsikapis- tér. d. e. 9 Sréter Feren, d. e. 11 (úrv.) Sréter Ferenc, d. u. 6 (evang.) Sréter Ferenc. — Toroczkó-tér. d. e. 149 Roszik Mihály. — Óbuda. d. e. 9 Komjáthy Lajos, d. e. 10 Szebe- rényi Tamás, d. e. 11 (úrv.) Kom­játhy Lajos. — Szt. Margit-kórház. d. n. 5 Komjáthy Lajos. — XII., Kiss J. altb.-utca 43. d. e. 9 Dan­hauser László, d. e. 11 Danhauser László, d. u. 6 (evang.) Roszik Mi­hály. — XII., Márvány-u. 23. d. e. 10 Glakz József. — Fóti-út 22. d. e. RS10 Lehel László dr., d. e. 11 Be­nes Miklós dr., d. u. K5 (szeretetv.) Weiler Henrik. — Tomori-u. isk. d. e. 8 id. Rimár Jenő. — Zugló. d. e. 11 (úrv.) Scholz László, d. u. 6 Evangélizáció. — Gyarmat-u. d .e. 10 Hafenscher Károly. — Tbaly K.- u. 28. d. e. RS10 Gádor András, d. e. 11! Halász Kálmán dr. — Kőbánya, d. e, R> 10 Koren Emil, d. u. 4 Ko­rén Emil. — Simor-u. d. e. 11 Ko­ren Emil. — B.mbó-u. 51. d. e. 10 Éliás József, d. u. 6 Hajós Emil. — Fébé Diak.-ház. d. e. 10 Csengődi/ László. — Vas-u. 2/c. prot. katonai d. e. 11 Szimonidesz Lajos dr. — Újpest, d. e. 10 (úrv.) Komjáthy Béla. — Dunakeszi—Alag. d. e. 10 Mezey József. _______ Evangélikus Élet Ai Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért telel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III . Déva1 Bíró Mátyás-tér 1. Telelőn: 162—*35. Főmunkatársak: Benczúr László, Groó Gyula, dr. Gyimesy Károly. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Üllői-út 24. Telefon: 142—074 és 137—888. Felelős kiadó: Dr. Geleit Dezső Előfizetési árak: Egy hóra: 2.80 Ft Negyedévre: 8.— Ft Félévre: 16.— Ft Egészévre: 32.— Ft Postatakarékpénztári csekkszámla: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. 11121.SO — Független-nyomda N. V. Budapest. Eötvős-utca 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató. Családi házat keresek, le­hetőleg beköltözéssel. Vá­laszokat kérjük „Jól meg­fizetem" jeligére a ki- adóhivatalba. Alkalmi házrész-vásárlás! Budapesten, íilmvárosrész közelében, Zugló egészséges helyén eladó háromemeletes modem háznak lyirmadik emelete, négy komfortos egyszobás lakással, 25.000 forintért. Fővonalon 67-es villamosnál. Jelentkezése­ket kérjük „Háztulajdonos­tól" jeligére lapunk kiadó- hivatalába. Vidékieknek ez kitűnő befektetés. Rádióiavítás csere OKA beváltás KEMÉNY aranyéremmel kitüntetett rádiómesternél CSAK™'9 Tel.: 120—617. Harmonium, zongora, pia­nínó eladás, vétel, javítás és bérlet legkedvezőbben U h 1 i k zongorakészílőnél, Budapest, Rákóczi-út 82. Telefon: 221—138. Utolérhetetlen árat fizetek jó állapotban levő férfi- ruháért. Ruhafordítást, ja­vítást is vállal. CSAP, szabómester, Budapest, VI. Anker-köz 2. félem. Tel: 426—835. Elad,ó fényképezőgép és gramofon. KODAK DUÓ 620^as fényképezőgép 3.50 lencse, 6x9 nagyságú 1200 forint és TONALIT gramo­fon 1000 fotrint. Válaszokat kérjük „Kodak“ jeligére lapunk kiadóhivatalába. RITKA ALKALOM! Vaillants patent jelzésű, vörösréz, értékes autó- geyser eladó. Jelentkezé­seket kérjük „Vörösréz“ jeligére a lapunk kiadó- hivatalába. Kisgyümölcsterinelők! Az Északpestvármegyei Gyü­mölcstermelők Fogyasztási Szövetkezeténél (Budapest, VII., Rumbach Sebeslyén- utca 15. Telefon: 422—370.) beszerezhetők az összes per­metező-szerek (r é z gá 1 i c, neodendrin stb.) növény- vé'dőanyagok, műtrágyák, szakkönyvek mérsékelt ára­kon. Szakfelvilágosítás! Töltőtollat veszek, hibásat is. Javítás, csere, Gergely, Budapest, Teréz-körút 18. Jó gazda most vesz jó magot! Jó főzelék-, virág- és takarmány magot. Kap­ható: Kazár magkereske­désben, Budapest, V., Váci- utca 84. (Vásárcsarnok kö­zelében.) E hirdetésre hi­vatkozni előnyös. Kopott ingéi megjavítja szakszerűen és hozott anyagból is új fehérneműt készít: ING KLINIKA, Bu­dapest, Szentkirályi-utca 2. (Rákóczi-útnál). Vidékre postai elintézés. „Meridor‘‘ kötőkészülékkel megélhetéséi biztosítja. Is­mertető díjtalan. Múzeum- kőrút 10. Budapest. CSEMPE PORTA K. F. T. V., József Atilla-utca1 1. Telefon: 386—147. Olcsó műstoppolás. Szabók* nak árengedmény. Ugyan­itt kelinefestéis és vegytisz- títás. Vidékre postai el­intézés. II. Miklóssy Julia, Budapest, IX., Ülléi-út 9. Telefon: 186—750. TANG ÓH AR MÓNIKÁT olcsón ad, magas áron vesz, Cser Károly, Buda­pest, Rákóczi-út 61. I. em. 1. Javítás, hangolás, csere. Keitetőgépeket 25 éve gyárt, bevált minőségben, Szabó ke»' tetőgép'késizí tő-nnihely, Budadpesl, VIII., Luther- utoa 4. Telefon: 335—118. Ingyen árap. Az „Evangélikus Élet“ apróhrdetései szavanként 40 fillérbe . kerülnek. Az első és minden vastagon szedett szó kétszeresen számít. Keretes apróhirde­tés m/m soronként 50 fillér. Jeligés hirdetésnél felszá­mítjuk a postabélyeget. Vi­dékről a hirdetés ára postabélyegben is beküld­hető. Az „Evangélikus Élet1' hirdetési osztálya szombat kivételével, délután 1—5 között vesz fel hirdeté­seket. JÓZSEF ATTILA: Istenem Dolgaim elől rejtegetlek, Istenem, én nagyon szeretlek. Ha rikkancs volna mesterséged, segítnék kicbálni néked. Hogyha meg szántóvető tennél, segítenék akkor is mindennél. A lovaidat is szeretném és szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvat fogva szántanék én is a nyomodba, a szikre figyelnék, hogy ottan a vasat még mélyebbre nyomjam. Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjai, én zavarnám a fele varjet. S bármi efféle volna munkád, velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, vacsora után melléd ülnék, pipámat egy kicsit elkérnéd s én hosszan, mindent elmesélnék. JÓZSEF ATTILA: Isten Láttam Uram, a hegyeidet ■S olyan kicsike vagyok én. Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló, Hogy küszöbödre ülhessek, Uram. Odatenném a szívemet, De apró szívem hogy tetszene néked? Roppant hegyeid dobogásában Elvész ő gyönge dadogása Mért nem tudom hát sokkal szebben? Mint a hegyek és mint a fűvek S ágyam alatt hát meg a bánat: Szivükben szép zöld tüzek égnek Hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik S te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban Ott álsz az útjuk végén — Meg nem zavarlak, én Uram Elnézel kis virágaink fölött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents