Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-02-05 / 6. szám

A XVI. század ragu magyar írója: TINÓDY SEBESTYÉN A páratlan lendülettel meginduló magyar reformáció történelmi hát­tere vérbe és tűzbe borul. A három részre szakított ország, a török el­leni küzdelem, a nép kegyetlen szenvedése — mindez, mint a re­formátorok legjobbjai mondják: próbatétel és büntetés. Isten sújtó keze a hittől, erkölcstől elfordult magyarságon. Vajúdó kor ez, álmok­kal és eszmékkel teljes: belőle szü­letik majd meg az egységes Magyar- ország, belőle csap magasba a re­formáció tüze. A szenvedésekben megacélosodik a nemzet s megtisz­tul a hit. tudatosodik Istenhez való kapcsolatunk. Mindez századok küz­delmén át érik — a századokat azonban át kell szenvednie a ma­gyarságnak. És éppen ebben a kor­ban születnek azok a férfiak, akik egybefogják a nemzetet, öntudatra ébresztik és kifejezik szavát, buz­dítják és Istenhez vezetik. Kései utódai az Ószövetség prófétáinak — de aligha kisebb lelkek, aligha gyöngébb szellemek. A kettős szo- rongatás, Becs s a török császári porta között őrrődő magyarságnak minden bizonnyal a protestantizmus adja meg azt az önálló tartást és gerincet, amely nem roppan meg ezekben a ..zivataros századod­ban sem. Magyarnak lenni és protestánsnak tenni egyet jelent ezekben az időkben. Tinódy Sebestyén alakja együtt magasodik elő a XVI. szá­zadból a legjobbakéval. Számára mindennél égetőbb kérdés a ma­gyarság sorsa — az egész magyar­ságé, a nemzeti fönnmaradásé. A lutheri reformáció híve ő is, azé a reformációé, mely először hatol be az országba s egycsapásra meg­hódítja a haladó szellemű férfiakat. — Élete útján az ország két nagy evangélikus vezérfia, Enyingi Török Bálint s Nádasdy Tamás ná­dor irányítása és támogatása kí­séri végig. Mint a század annyi nagy alakját* az övét is megannyi titok, kiderítetlen rejtély takarja előlünk. 1505 és 1510 között szü­letett a fejérmegyei Tinódon. Nyil­ván jó iskolába járhatott. Fehér­várt, Tolnán, mert itt tanult meg még ifjúkorában deákul, itt sajátí­totta el a muzsika elemeit. Ifjúko­rában — feltevéseink szerint 1530— 1535 között a török ellen harcolók sorában találjuk, majd Török Bá­lint szolgálatába lép. Udvari író­deák, a gyermekek nevelője — s a ház szórakoztató lantosa. Vájjon már iskoláiban lett az evangélikus vallás híve, vagy csak itt, Török Bálint környezetében — nem tudhat­juk. Annyi biztos, hogy Török Bá­lint, feleségével együtt híve és tá­mogatója a reformációnak. Tinódy protestantizmusa nem nyilvánul meg olyan elsődle­ges módon, mint a kor nagy refor­mátoraié, Dévai Bíró Mátyásé, Sztá- rai Mihályé, vagy Bornemisza Pé­teré. Elsősorban költő, krónikás — ha úgy tetszik, az első magyar ha­ditudósító — lantos. Az országot járva egybegyűjti a jelentősebb csaták eseményeit s megénekli őket, tanuságtételül és buzdításul a további küzdelemre. Mindig pontos, hű képet ad az egyes csatákról, a vezérek sorsá­ról, várak védelméről. Vallásos­sága minden költeményét áthatja. Istenről nem csupán a végső szük­ség idején emlékezik meg, de az Ö nevébe vetett határtalan bizoda­lom járja át énekeit, akár diadal­mas harcról, akár csatavesztésről ad számot. Eger viadaláról szóló énekében szinte drámai erővel szólal meg eleven hite: * Mert az mi lehetetlen emböröknek, Lehetséges bízón az jó Istennek. Oly igen bizjunk csak urnnk Jézusba, Hatalmasságába, szabadulásba. Azután királyba és ez országba, Kik mast jönnek segitségöl táborba. Minden világi erő fölött isten erejében és hatalmasságában, Krisz­tus közbenjáró, értünk könyörgö hűségében bízik „Sebők deák“ — s ezt ajánlja honfitársainak is, ha meg akarnak szabadulni a török rabságából. Ő maga is Isten párt­fogásába ajánlja magát, amikor jó ura, Török Bálint fogságba esik s neki a „búdosás“ jut osztályrészül. 1542-ben harc közben balkezén sú­lyosan megsebesül. Ekkor végkép az énekszerzésre és az országban történő nevezetesebb események megörökítésére szánja magát. Ná­dasdy Tamás nádor bizalmasa, bel­ső embere. Alaposan belelát a kor politikai boszorkánykonyhájába. Mindenütt ott van, ahol a magyar­ság sorsáról' döntés készül. Lel­kesíti, tájékoztatja a harcosokat, buzdítja a megsanyargatottakat, di­csőíti az önfeláldozó hősök derék tetteit s mindenekfölött hirdeti a magyarság töretlen egységét. Ennek az eszmének szolgálatában járja be az országot fáradhatatla­nul. 1548-ban, Kassán házat vesz. Ettől fogva nyugalmasabb az élete. Családjához tér meg egy-egy na­gyobb útjából s jobbára otthon is dolgozik. 1554-ben megjelenik Ko­lozsvárt „Cronica“ c. műve. Ebben a könyvében foglalja össze egyes históriás énekeit, mint az „Erdélyi históriá“-t, az „Egri históriá“-t, „Te­rek Bálint fogságá“-t és még szám­talan apróbb történeti énekét. De itt adja közre bibliai tárgyú elbe­szélő költeményeit: a Judit asszony­ról, Dávidról és Góliátról' írott da­rabokat. E könyve megjelenése után két esztendjővel, 1556-ban hal meg. Tinódy jelentősége három szempontból is korszakos. Mint történeti forrás teljesen hi­telesnek tekinthető s föl is hasz­nálták a korral foglalkozó törté­neti művek szerzői. Mint a ma­gyar zene egyik legelső alakja, saját szerzésű dallamaival mind­máig egyedülálló egyéniség, mint Szabolcsi Bence írta róla: „a magyar zene Balassa Bálintja“. Végül — de nem utolsó sorban: mint költő egyike azoknak a kora iro­dalmi alakjainak, akik a magyar reformáció érlelő talajából nőttek ki. Nemzeti verselésünk egyik leg­régibb megőrzője, aki azonban félláb­bal már átlépett az újabb korszakba, abba a diadalmas, mozgalmas, lendü­letes periódusba, melyet a reformá­ció teremtett meg hazánkban. Moz­gékonysága, fáradhatatlan lendülete s Istenbe velett rendíthetetlen hite, lelkesedése bőven kárpótol költői fogyatékosságaiért. A XVI. századi megtépázott magyarság és protes­tantizmus egyik első élesztője és éb- rentartója — s első jelentős költőnk, akit a magyar evangélikusság adott a nemzetnek. Viator SIRUHfl, LODEN ballon-, plastik- és viharkabátok * MÁRTON és SZÁSZ V, Teleki Pól-utca 3. szám Templomi oltárgyertyát készítőnél. MECSEKI JÓZSEF VII., Rózsa Ferenc-utca 13. Telefon : 424—220 SÍRKŐ PFEIFER és HESZKI Somogyi Béla-út 3/c Evangélikus Elet Eltemették Hittrich Ödönt Szombaton délután 2 órakor ha­talmas részvét mellett folyt le dr. Hittrich Ödön c. tanker. főigazgató, a fasori gimnázium ny. igazgatójá­nak temetése a Farkasréti temetőben. Tanártársai, a lelkészi kar számos tagja és híveink többszázra menő tömege kísérte utolsó útjára a nagy pedagógust, a patriarcha-korban nyu­govóra tért kiváló férfiút. A gyászszertartást közének vezette be. „Hazavágyom Igaz Otthonomba, Ahol Atyám Lakik ■. .“ Majd az egy­házi gyászbeszéd következett. Kemény Lajos püspökhelyettes Dá­niel 12:3 alapján arra mulatott, hogy dr. Hittrich Ödön életének és szol­gálatának értékéből nem vehet el semmit az, hogy 20 esztendővel ez­előtt vonult nyugalomba és azóta szinte mór el is felejtették őt az em­berek. Késő öregségében is meg­őrizte azt a gyermeki jóhiszeműséget, tisztaszívűséget és benső ártatlansá­got és a régmúltnak eszményeihez való tiszta ragaszkodását, mely őt mindig jellemezte. Akik Isten szolgái voltak az emberi érlelem művelésé­nek és az igazság megismerésének munkájában —- és ide elsősorban a tanítómesterek tartoznak — azok- a szent ige Ígérete szerint fényesked- nek, mint az ég és annak angyalai. Az ő igazgatása alatt is voltak a fa­sori gimnáziumnak dicsőséges esz­tendei, melyek nevéhez fűződnek. Volt egyháza, temploma, imádsága, hite, — aki őt ezekről hallotta be­szélni, tanulhatott tőle hitben való bizonyságot, mely elbír minden ter­het és változást. Imádság és elbocsátó áldás után dr. Kenner János igazgató mondott az intézet nevében utolsó Isten-hoz- zád-ot. — Megilletődve állok — mondotta — Hittrich «Ödön ravatala előtt, hogy a budapesti evangélikus gim­názium nevében megszomorodott lé­lekkel, de a Mindenható akaratában megnyugodva búcsúszavakat mond­jak. — Nagy tudományos felkészültsége — folytatta —, pedagógiai rátermett­sége az országos hírű tanárak sorába emelték. Sok ezernyi volt tanítványa tehet tanúságot arról az egészen ere­deti, könnyed tanítási módszerről, amellyel tanítványait a klasszikus nyelvek nem egészen közkedvelt tu­Dagon. A filiszteusok főistene, a termé­kenység istene, felsőteste emberi, alsóteste hal. Bírák 16, 23. I. Sámuel 5,2 s köv. Sámson történetével kap­csolatosan nevezetes. Föníciaiak és babilóniaiak istene is. Dániel. Isten a bíró. Próféta és magas mél­tóság hordozója, Bábelben Nebukad- nézár uralkodása idején, akinek tör­ténetét Dániel könyve foglalja ma­gában. Az Ólestamenttimban Ezékiel könyve 14*14,20,28:3 említi, az Uj- testamentum Máté 24,14-ben. Dávid. A szeretett. Izrael legnagyobb ki­rálya, uralkodott 1012—972 között. Törlénete olvasható I. Sám. 16—30 részeiben, uralkodása II. Sám. 1. ré­szétől I. Kir. 2,11-ig és I. Krónika 11—29 részeiben. Debora. A méh. Prófétanő és bíró Izrael népe fölött. Sárákkal együtt megverte Sisera hadát. Birák 4,5. Híres éneke Birák 5. részében olvais- ható. Ebcdmelek. A király szolgája. Ze- dékiás király kamarása. Jer. 38,7 s köv. 39:16 s köv. Kdöm. A vörös. Ézsau mellékneve. I. Mó­zes 25,25 s köv. Eleazár. Isten segít. Áron harmadik fia, aki testvéreivel együtt papi nemzetséget alkotott. II. Mózes 6,23 s köv. Erzsébet. Istenem hűséges. Zakariás pap fele­sége, Keresztelő János édesanyja. Lukács 1. Etjakim, eredetileg Jojákim. Isten felegye­nesít. Izráel királya. II. Kir. 23,34. Emcusok, a rettenetesek. Moáb őslakói. I. Mózes 14,5, V. Mózes 2,10. Enos. Az ember. Sét fia. I. Mózes 4,26.5,6. dolmányába oly nagy sikerrel beve­zette. Módszerének titka abban rej­lett, hogy nem merült el a nyelvi formalizmusba, hanem az antik világ műveltségének szellemét, az ókor ito- dalmi és művészeti alkotásainak szép­ségét tárta tanítványai elé. Kereste a kapcsolatot az antik világ és a jelen­kor művelődési elemei között. Kiváló tankönyvei is ezt a célt szol­gálták. Nyelvtana, Lalin Szókönyve, Görög Szóköniyve, Római régiség­tana, Görög régiségek című könyve, mind a nagy pedagógus eredeti el­gondolásait tükrözik vissza. Tankönyvein és segédkönyvein kí­vül a tudományos irodalom terén is eredményesen működött és értékes tanulmányokat írt. Munkatársa volt az Ókori Lexikonnak. Renner János beszédét így fejezte be: A második világháború után még iskolánk mostani növendékeivel is kapcsolatba1 került. Amikor tanári testületünk még csonka volt, magas korát meghazudtoló energiával vál­lalta egy időben a latin nyelv taní­tását. E legfiatalabb tanítványai há­lás kegyelettel emlékeznek az agg pe­dagógus gazdag tapasztalataiból me­rített tanítására: Nagy tekintélynek és őszinte tisz­teletnek örvendett nemcsak szűkebb munkatársai körében, hanem a fel­sőbb egyházi és állami hatóságok előtt. Szavának mindig magv súlya volt és mondanivalói mindig tartal­masak voltak. Felejthetetlen atyai jó barátunk, szeretett Ödön Bátyánk! Hálás kegye­lettel gondolunk az együtt töltött órákra, bölcs tanácsaidra. A volt tanítványokkal együtt mi, volt mun­katársaid is megköszönjük azt a mélyen átérzett szeretetek barátságot, amellyel minket megajándékoztál! Emlékedet el nem múló kegyelettel őrizzük! Isten Veled! * Dr. Vetsey Aladár a gimnázium volt növendékei nevében szólott. Majd még egy búcsúbeszéd hangzott el a selmeci tanítványok nevében. Azután a hatalmas gyászoló gyülekezet el­énekelte: „Már elmegyek az örömbe“ kezdetű éneket, és megindult a me­net a sír felé. A sírnál Pásztor Pál lelkész mon­dott végső imádságot és még egyszer megáldotta a kihűlt porrészeket. c.v-’fc.-Ov -V. Eszter. Csillag. Hadassának, a szép zsidó­lánynak perzsa neve. Ahasvérus (Xerxes) perzsa királynak felesége. Lásd: Eszter könyve. Éva: Az életadó. Ádám adla ezt a nevet feleségének. I. Mózes 3,20. Darvas József «íj bányakrriileti felügyelő beihtatása A bányai evangélikus egyházkerület 1950 február 14-én, délelőtt fél 10 órakor iktatja hivatalába újonnan megválasztott felügyelőjét: DARVAS JÓZSEF építésügyi minisztert. Az új kerületi felügyelő beiktatása ünnepi közgyűlés keretében lesz Budapesten, az evangélikus leány­gimnázium dísztermében (V., Sülő­utca 1), illetve a Deák-téri templom­ban. Üres lelkészi hivatal Egy lelkész panaszkodik szolga­társának. — Naphosszat ülök a lelkészi hi­vatalban és várom híveimet. Jönnek is olykor, de legtöbbször iratokat szereztetnek be velem, meg más emberi dolgokkal foglalkoztatnak. Megdöbbentő, hogy nincsenek lelki kérdéseik ... A szolgatárs így válaszolt: — Nagyon is sok lelki kérdésük van! Több, mint más. Csak jobban szeretnék neked azokat otthonukban elmondani. Próbáld meg, menj el kö­zéjük s megnyílnak előtted. Így nem lesz baj, ha üres a hivatalod. Gyülekezeti hírek A sagótarjáni evangélikus egyház január 28-án, 29-én, 30-án a kultúr- házban Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész, az Egyet. Guszváv Adolf Gyámintézet országos elnöke szolgá­latával evangélizációt rendezett hívei részére, amelyen igen sokan vettek részt. Oltárszeatelés Budapest-Soroksáron A budapesti cgyhámegye gyámin­tézetének segélyakciója keretében a budai egyházközség oltárt ajándé­kozott a üunaharasztihoz tartozó soroksári társegyliázközségnek. Az összecsukható oltár a soroksári re­formátus egyházközség gyülekezeti termében nyert elhelyezést. A fel­szentelés napjára, január 29-én vi- rághaborítot'ák szorgos kezek. A zsúfolásig megtelt teremben megje­lent a református egyházközség ve­zetősége. A felszentelést V á r a d y Lajos alesperes végezte, ige­hirdetést tartott Tomcsányi L á s z ló gyámintézeti elnök. Az istentisztelet végeztével M i k I e r Gusztáv lelkész megemlékezett a fejlődő társegyházközség múltjá­ról és jelenéről. „Ennek az egész tájnak — mondotta —, a múltja, 50—60 évvel ezelőtt, roppant meg­döbbentő. A Deák-téri templomba jártak innen hajdan azok az öre­gek, akiket már mind eltemettünk. Utódaik mór nem is voltak evangé­likusok, elvesztek. De 1933-ban ki­nyújtotta kezét a budapesti egyház­megye és elindította a szervezést. Mi itt, az egyhámegyének gyermekei és a gyámintézet gyámolítottjai va­gyunk. Soroksáron nincs is egye­bünk, csak az az Isten Igéjével fel­szentelt oltár. Isten oltára és Isten Igéje, tehát nem va­gyunk szegénye k!“ Az isten­tisztelet végén tartott offertorium 102 forintot eredményezett, amely­nek felét felajánlották az egyház­megyei gyámintézelnek! * A Csepeli egyházközség feb­ruár 5-én, vasárnap, 11 órás temp­lomi istentisztelete végeztével emlé­kezik meg volt örökös tiszteletbeli felügyelőjének, Krcsméry Vladi­mírnak haláláról. Dikelitis pűspöL lálogalása Wilke! m PiecL elnöknél Berlinből jelenti az ADN: Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke fogadta Otto Dibe- lius püspököt a Német Evangéliumi Egyház elnökét, -aki Heinrich Gräber prépost kíséretében jelent meg a ki­hallgatáson. Utóbbi régi ismerőse az elnöknek, mert együtt dolgoztak a hitlerizmus áldozatainak megsegíté­sére irányuló mozgalomban. A nyugati sajtó rendkívül ingerült hangon tárgyalja a megbeszélés hí rét. Élesen támadják Dibeliust és Grübert, akik karácsonyi nyilatkoza­taikban a keletnémetországi — azóta már fel is oszlatott — internáló tá­borok állapotát összehasonlíthatat­lanul jobbnak minősítették, mint a nyugati táborokét. Nem ültek még el Niemöller püspök nyilatkozatának hullámai sem, aki egy amerikai lap­nak adott nyilatkozatában kijelen­tette: a nyugatnémet állam Rómá­ban fogantatott és Washingtonban született s a német protestantizmus számára végzetes veszedelmet jelent. Dibelius és Grüber kihallgatása Pieck elnöknél arra vall, hogy a német protestánsok útja a jelenlegi törté­nelmi helvzetben tisztázódni kezd. (ET) _____________________■ SZ LEZÁK LÁSZLÓ harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 Telefonhívó: 203—261 Biblia-olvasás közben...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents