Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-11-05 / 45. szám
I 1950 norember ff XT. árfolyam, 18. scAjoq TSEG LAPS mAj ■** A Nemzeti Békekongresszus éléi Imádság bék * * eert Hogy látják a béke ügyét nyugati lelkészek ? A* ín Defence of Peace e. folyóiratból Tesszük bárom nyugati keresztyén vezető nyilatkozatát a béke ügyéről. J. R. Sandy angliai goékor egyházi és szakszervezeti vezető írja: Nem lehet szó megalkuvásról. Mellette vagy ellene vagy az atombombának, és ez ezekben a napokban azt jelenti, hogy vagy akarod a háborút, Vagy ellenzed. Ha háború törne ki, fez atombomba csupán a kisebb borzalmak közé tartozna, amint azt tudósaink már előre megígérték. Így tehát, ha ellenied az atomháborút, akkor minden háborút ellenezned kell. Hajlandó vagy ezt tenni? Hajlandó vagy-e még tovább menni és a háború negatív ellenzésén felül kész vagy-e építeni a békét. Ha igen, áldozatokat kell hoznod. Nem anyagi áldozatot és nem is a Szeretteidről való lemondást — ami hlég aránylag könnyű — hanem saját magad feladásának áldozatát. A gőgödről és előítéleteidről kell lemondani. Mert hogyha tényleg bekét swethél, akkor először önmagadat kell bé- jkességessé tenned. Meg kell tanulnod és azután másokat is tanítanod kell brr a, hogy a mai világban, kelet és nyugat, kapitalizmus és kommunizmus barátságosan élhet egymás mellett. Miért ne? Hiszen a világ elég hagy. És hogyha nem tudnának egymás mellett élni, el kellene pi»*ztut- hiok mindkettőjüknek — éa nekünk yelük együtt. Mit tehetünk Ilyen körülmények kötött. Hogyan jöhet tétre béke, amikor inindnyájan vagy a kommuninnusban, yagy a kapitalizmusban, vagy ezek biódosításában hiszünk? Ez az, amiért az elején azzal kezdjem, hogy a saját előítéleteinket le kell győznünk s a saját beképzelt büszkeségünket jélre kell tennünk. Béke magunkban. A világ kormányzás* végeredményben * világ népeinek kezében van. És ha a világ alkalmas arra, hogy benne éljünk, akkor nekünk, egyszerű embereknek fenn is kell tartanunk, hogy a világ ilyen legyen. Jean Bonller, a francia katolikusok egyik vezető szellemisége ltja: „Robert Lewis kapitány volt annak k repülőgépnek a vezetője, amely Hirosimában az első atombombát ledobta. Kolostorba vonult. Ügy döntött, hogy élete végéig vezekelni fog azért a szörnyű tettért, melyet tudatlanságában elkövetett. Mert nem tudta, hogy mi az a kis bomba, melyet repülőgépén vitt és ledobta. Robert Lewis igazán férfi és keresztyén. Nem emberek azok, akik úgy gondolkoznak, hogy majd az első atombombát úgy is Moszkvára dobják. Honnan tudjuk, hová fog a második bomba esni? Sokan mondják, hogy: „A békefelhivás ellen vagyok, mert az nem beszél Istenről. Isten nélkül pedig igazi béke nem létezhet. Mi keresztyén békét akarunk — mondják V— az egyetlen igazi békességet.“ Én is igazi békességet akarok — írja Bouliér abbé. De ne keverjük össze a dolgokat. Igaz, hogy a stockholmi felhívás nem Krisztus békességét akarja létrehozni Isten országában. S arra sem törekszik, hogy az emberek szívébe helyezzen örökkévaló békességet. Csak nagyon is földi békességet kíván. De talán azt szeretnéd, hogy az emberek ezreit temessék el, vagy égessék el az új háború szörnyű fegyvereivel? Vagy talán ártallan gyermekek ezreinek sírját össze tudod egyeztetni a keresz- tyénséggel? Engedjétek meg nékem, hogy mint ember ós pap, az Ürnak beszédét hirdessem „ne öljl“ Mi ebben a kommunista propaganda? Az Írás azt mondja: „Te képmutató, ha szamarad verembe esik és azt kihúzod, megtöröd ezzel a szom- batnnpot?“ Ha ég a házad, visszaküldőd a tűzoltókat, mert van közötppy lc(o.mmtTn'c4^9 Vagy ha A kommunista párt központi épülete áll lángokban, megtagadod az oltási munkálatokban való részvételt, azon az alapon, hogy nem közösködhetsz kommunistákkal? Nos hát, a te házad ép- penúgy, mint a kommunisták háza, a te gyermeked éppenúgy, mint a kommunistáké az atombomba által veszélyeztetve van. Ezt a veszélyt aláírások millióival kíséreljük meg elhárítani. Jack Boggis, a kelet-londoni Szent György anglikán templom lelkésze is nyilatkozott. Jack Doggis hdaz éve folytatja misxsziói munkáját a londoni kirakódő- kb ölök munkásai sorában, egyháztagjainak nehéz megélhetési körülményei között. Tagja • szocialista lelkészek társulatának és a szocialista keresetvén liga nemzeti tanácsának. Több mint húsz évig aktív tagja volt az angol munkáspártnak, nemrég azonban lemondott, mert nem tud egyetérteni a párt külpolitikájával. Hosszú, sovány ember, bátor, egyenes tekintettel. Megkérdezték tőle, mi a véleménye a koreai háborúról? Boggis lelkész egy pillanatig hallgat s azután Így szól: „Minden intelligens ember gyűlöli a háborút ós belátja a háború céltalanságát. Keresztyén és szocialista ember e felfogását mély meggyőződésből meríti. Nyilvánvaló a koreai háború azonnali megszüntetésének szükségessége.“ Nem gondolja-e. hogy Anglia, béke- szerető népével, sikeresen közvetíthet a két nagyhatalom, Amerika és a Szovjetunió között? — hangzik a második kérdés. „Angliában valóban igen sok az igazán békeszerető ember, talán a legtöbb o világon, de az angol kormánynak nincs szabad döntése, mióta az amerikai kapitalisták parancsainak engedelmeskedne kell. Amíg Anglia vissza nem nyeri gazdasági és politikai függetlenségét, nehéz elképzelni, hogyan közvetíthetne az USA és a Szovjetűnió között. Az angol kormánynak azonban saját békeszerető népének is engedelmeskednie kelll ! Világunk kegyelme* Ura éa Istene! Nagy szükségünkben Hozzád fordulunk. Tekintsd meg na emberi, akiért Fiadat adtad. A háború réme fenyegeti életünket, gonosz kezel; nyúlnak munkánk eredménye, gyermekeink jövője után. Az emberiség ellenségei azon Igyekeznek, hogy emberek nyomorán, kétségbeesésén, aggodalmain, szenvedésein és halálán tudjanak gazdagodni. Önzés, testvérletlenség, kegyetlenkedés, ragadozás gonosz Szenem« kerít hatalmába embereket és népeket. Ha a Te kegyelmed elő nem hozz« ** emberek közül a jőakarutú emberek millióit, hogy a sátánnak ezzel n munkájával szembeforduljanak — bizonnyal mindnyájan elveszünk. Légy a ml életünk, munkánk és gyermekünk védelmezője. Taníts minket mindenkit szeretni, mindenkinek jót kívánni, min- dtvhl életét drágának tartani, mindenki jogait megbecsülni, mindenki boldogságát szolgálni. Szerez* győzelmet azoknak, akik a békét, teremtő munkát és mbH denek boldogulását védelmezik. Tömd be a hazugok száját, akik az Igazságot hamissággá válton, tátják, s a háborút és a háború démonait akarják megkedveltétől az emberekkel. Erősítsd azok hangját, tápláld azok hitét, feszítsd meg azok akar», tát, akik a békét akarják. Engedetlen, megzavart világunkban hozd elő az Igazságot Szaporítsd a Tenéked engedelmesek gyülekezetét, s tedd őket áfl, hatalmakká. Szüntesd meg a Te gyermekeid gondtalanságát, ha kívül akarnának maradni ennek a világnak harcain. Vidd be őket a harcok füzébe és szén. tríd meg bennük a Lélek fegyvereit, hogy általak az győzzön, amit T« akarsz — a Béke! Ámen. És hogy látják magyar evangélikus lelkészek? A magyar evangélikus egyház teljes erővel áll a béke-akció mellé, ami kitűnik azokból a nyilatkozatokból is, amelyeket lapunk szerkesztősége egyházi életünk számos kitűnő képviselőjétől kapott. Dr. Ferdlnánd István, a soproni teológiai akadémia tanára a b&liéröl a következőképpen nyilatkozott: Az emberek öntudatában idővel elhomályosodnak az ilyen mondatok magi tóiértelödőségei: a) a másik embernek ártani azt jelenti, hogy benne önmagamat is pusz- tílom; b) a háborúban a győztes győzelme illúzió csupán; c) a háború nem oldja meg a problémákat s benne veszít az egész emberiség; d) a kezdő, támadó háború — ■amint reformátorunk mondja — megkülönböztetően ítélendő el erkölcsileg; c) azzal, hogy a baj okát kívül keressük, csak a belső bajokat, megol- datlaniíágokat és tehetetlenséget leplezzük, stb. A békemozgalom nem engedi, hogy ezek és hasonló igazságok elhomályosodjanak, vagy gonosz indulatok tervszerűen elhomályosítsák ezeket a kollektív cselekvés mélyén és motivációja helyén. Társadalmi úton ugyan nem lehet létrehozni az igazi békét, a lelkek mcgbékülését — ehhez kevés az emberi jóakarat s a még oly nagy emberi erőfeszítés is — de a fenti igazságok beidegzésével az egész világra kiterjedő békemozgalom mégis képes kiküszöbölni á háború előfeltételeit és megakadályozni a világnak újabb lángbaborítását. E két felfogás egymást kölcsönösen igényli. Mc-terházy Ferenc keszthelyi lelkész (gy latja a béke ügyét: A béke az élet legfőbb értéke. A ke résztyénség ősi’ üdvözlete Jézus Krisz- Uiclól Veszve. aki mincfoyi icipbtpU zel üdvözölte tanítványait; Békesség nektek! Az egyház minden tagjának egészen természetei; akarata tehát a béke. Ezért is imádkozunk állandóan és támogatunk minden olyan törekvést, amelynek célja a béke, a nyugodt munka és biztonságos élet biztosítása. A béke építés és fejlődés, ez pedig az élet. Ezt minden beosüleles embernek akarnia kelti Lehel Ferenc te: geltet lelkész az alábbiakat mondotta a békéről: Megdöbbentő számomra az, hogy két világháború után közvetelnül tengernyi nyomorúságot és szenvedést tartogató irtózatos háború készül lecsapni a világra. Keresztyén ember hazája s az egyetemes emberiség iránti szeretettől és felelősségtől vezettetve a békét akarja. Rajongók volnánk, ha nem látnánk, hogy a békekérdés véglegesen az esz- halonban oldatik meg, de minél jobban feszülünk a Teljesség felé, annál jobban, annál forróbban vágyódunk az után, hogy a Teljesség egy töredéke már most valósuljon meg. Az egyházaknak a béke szolgálatában nem szabad elfáradniok. Kimondhatatlan örömet kellene, hogy jelentsen a világ kér. egyházai számára, ha a mindjobban megzavarodó világközvéleményt a háborúbasodródás végzetes kilátásaira rádöbbenthetnék. Bárány Gyula kissomlyői segédlelkész a béke jelentőségét így fogalJézus Krisztus boldogoknak mondja a békességre igyekezőket. Keresztyén ember nem is tehet mást, mint minden erejével a békére igyekszik. Ebben is Urának engedelmeskedik, hisz Jézus Krisztus bízta reá a béke-szolgálatot. Amikor az embereknek a leghőbb vágyuk a béke, akkor a ke:esz- tyén embernek is ott kell lennie a béke szolgálatában, úgy, ahogyan azt Jézus Krisztus reábízta. Dombi László pápai hitoktató a következőképpen nyilatkozott a békéről az Evangélikus Élet munkatársa előtt: Urunk és Mesterünk testamentuma (Ján. 14:27) éppen ezért egyházi ós egyéni élelünk legátfogóbb földi pro- grammja a békesség szolgálata. Az egyház mindig akkor volt hű hivatásához a múltban, mikor szeretni tudott ott, ahol mások gyűlöletről beszéltek, megbocsátani ott, ahol mások ököljogot emlegettek, összekötni ott, ahol széthúzás, háborúság dúlt. Egyszóval békesség eszközévé vált Urának kezében a békételen világban. Ma is ez az egyház szolgálata. Ellenimondani mindennek, ami gyűlölet, basz- szú, háború; hirdetni az evangéliumot: Isten megbékeltetett minket önmagával a Jézus Krisztusban, békiiljetek hát meg Istennel és egymással. Gádor András vallástandr (gy fogalmazta meg a békéről szóló állásjoglalását: A békét akarom, mint ember, különösen mint evangélikus keresztyén ember. A háború pusztítás, halál, szenvedés és nyomor. Egyetemes katasztrófa, mely mindenkit, győzőt és legyőzötte! sújt. Nemcsak anyagi javakat rombol, lesiet öl, nyomorékká, özveggyé, árvává tesz, de megöli a lélek értékeit is: indulatokat, ösztönöket szabadít fel, megakasztja az élet lendületét, elpusztítja a kultúrát. Az életet igenlő ember ezért békét akart A háború közvetett oka lehet gazdasági, társadalmi igazságtalanság, imperialista törekvés, faji gyűlölet és még sok más, de közvetlen oka a mindezekben megbúvó vagy előtörő bűn. A keresztyén ember ezért békét akart Bekét társadalmi úton biztosítani nem lehet, de lehet ebben a világban az együttélő emberek közösségében, a társadalomban küzdeni a háborút okozó bűn ellen, nyilatkozzék az meg akár a gazdasági, szociális, nemzeti vagy vallásos élei területén. A bűn ellen nem emberi erővel, hanem a Krisztus erejével: Igéjével harcolunk, mely „élő és ható“. Ez a hatékony fegyver éppen ránk bízatott, ezért éppen nekünk kell a legbátrabban, a legbiztosabb győzelemtudatta] harcolnunk a háború ellen, a béke megvédéséért és biztosításáért. Isten az ö Krisztusa által végezteti velünk a békéltetés szolgálatát. Rutlkay-Miklián Gyula püspöki titkár: Csodálatos az a megmozdulás, ámely a béke megőrzésének érdekében az egész emberiség körében tapasztalható. A világtörténelemben olyan nagy egység, mint a mostani béketábor, még soha sem alakult ki. Történelmünk legnagyobb birodalmai gyerge tákolmányoknak bizonyulnak a mostani béke-birodalom melleit. Feltétlenül bízunk a béke győzelmében, mert noha emberi szándék és elgondolás indílotta meg ezt a mozgalmat, de abból a nagy átütő erőből, amellyel végigszáguld az egész vilá. gon, biztosan következtethetünk arra, hogy a békét nemcsak az emberek akarják, hanem maga a béke feje- dehne: Jézus is. Mekls Ádám békéscsabai Igazgatólelkész: „Talár, sohasem volt annyira égéi tőén fontos egyházi, nemzeti és világ. viszonylatban a béke kérdése és ügye, mint éppen napjainkban. A má. sodik világháború óriási pusztításai anyagiakban és lelkiekben indokolttá és elengedhetetlenül szükségessé teszik, hogy evangélikus egyházunk minden becsületesen gondolkodó tagja a maga helyén minden tőle telhetőt megtegyen az alkotó, építő béke érdekében. A mi evangélikus egyházunk békét óhajtó és békét hirdető egyház kíván lenni hazánkban. Ezért egyházi vezetőknek és tagoknak egyaránt kötelességünk, hogv elszánt akarattal támogassuk a béke megvédésére irányuló erőfeszítéseket, mert ezzel népünk szebb, virágzóbb és boldogabb jövőjét munkáljuk és biztosítjuk." fCislfőldleL a Nemzeti OéLcLongresszason Nikoláj Tyihonov, « Szovjetűnió Bélevédelmi Bizottságának elnöke táviratban közölte, hogy háromtagú szovjet delegáció érkezik a II. magyar békekongresszusra. A Budapesten november 4-én megtartandó békekongresszus iránt a külföld is nagy érdeklődést mutat. Eddig a következők jelentették be a budapesti békekongresszuson való részvételüket: Marcell Breslann fró, a bukaresti szépművészeti főiskola rektora és John Mitaca vasúti munkás, a szállítómunkások szakszervezetének titkára. A finn békevédelmi szövetség arról értesítette a „Meg. védjük a békét* mozgalom Országos Tanácsának titkárságát, hogy Budapestre jön többek között Veikko Lehtosalo, a Finnországi Központi Békevédclmi Szövetségnek titkára. Az olasz Békcharcosok Nemzeti Bizottságának főtitkára Emilio Sereni közölte, hogy Olaszországot a békekon gresszusegi dr. Antonio del Guerico fogja képviselni. A bolgár népköztársaság Békevédelmi Bizottsága Dimitrov profesz- szort és Bagrtana írónőt küldi U Budapestre. A német demokratikus köztársaság szakszervezete Florian Schenknek, a német földmunkás sző- vetkezet elnökének vezetésével tfn tagú küldöttséget küld Budaoesir*. A békekongresszusra magyar rés*, ről kétezer kiküldöttet választottak meg, köztük 15 evangélikus lelkészt,
