Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-01-29 / 5. szám
2 _________________________________ ___________ Evangélikus Eiet I A pápai katolikus esperes körlevele és evangélikus válasz a vegyesházasságok ügyében Egyházunk „A jólét és béke idejében meg- kövéredett a mi szívünk és esik ajkainkkal dicsérjük az Urat.“ (Evang. Egyházi Szemle 1900. évf. 10. sz.) A régi újság szerkesztőjének vallomása ez korának egyházáról. A századfordulóra úgy szoktunk visz- szatekinleni, mint nemzetünk és egyházunk egyik legboldogabb időszakára.. A millenium mámoros hangulata, a kifejlett liberalizmus, az ekkor izmosodó kapitalizmus magabiztos korszaka ez. Érdekes és izgalmas dolog vizsgálni egyházunk életét ezek között a viszonyok közölt. Hogyan teljesítette feladatát, az evangélium szolgálatát — ezt kell elsősorban megkérdeznünk. Az egyház életéről hűséges képet kapunk egyházi lapjaink tükrében, amelyek ekkor leplezetlen nyíltsággal tárják fel a hibákat, panaszokat, a külső és belső harcokat. Egyházi lapjaink ebben az időben harcok színterei. Az első és legnagyobb szabású küzdelmet a katolicizmus ellen vivják. Az egyenlőség jelszó volt s nem- valóság. Ezt egyházunk fájdalmasan érezte a katolikus egyházhoz való viszonyában. A nemrégiben alkotott egyházpolitikai törvények katolikus hatásra készültek s a protestáns egyházak mérhetetlen kárára. „Mi pana zkodtunk, a római katolikus egyház nem akart engedelmeskedni a törvénynek. Az állom méltóságának, tekintélyének megfelelő dolog lett volna a törvénynek érvényt szerezni, annak áthágóit megbünt tni. Ez utóbbira az ultrámon án ár m folytán képtelen vo t az állam.“ (Evang. Egyházi Szemle 9. sz.) ,,..a felekezeti harc, melyben a legerősebb szenvedélyek sorompóba lépnek, nem kedves dolog... a harc keletkezésére az ok nem mi- bennünk, h: nem az egyházpolitikai törvényekben kerítendő, melyek o vegyesházasságok gyermekeinek vallásáról szólót eltörölték és megengedik az új házasoknak, hogy gyermekeik ‘vallásáról a házasság megkötése élő t rendelkezzenek. Mi azonbrn a harctól ne ijedjünk meg. Talán Isten útjai ezek, melyek a po.itikai veszedelembe eső egyházat az igazi és valódi útjára terelik.“ (Evang. Egyházi Szemle 9. sz.) A katclivizmus nem volt megelégedve még azokkal a törvényekkel sem, melyek mindenek felett az ő javát szolgálták. A protestantizmus teljes megsemmisítésére törekedett. A pápa törekvése, az ultramontaniz- mus minden országban a katolikus egyház befolyását igyekezett döntővé tenni politikai és társadalmi térén is. „A történelem elég tanúságot szolgákat arra, hogy az ultramon- tanizmussal po.itikai téren sem lehet egy lépést sem együ t menni Együtt menni vele még politikai téren is annyit jelent, mint elfogadni vallási elvei’, alávetni magát válási nagyzó, pöffeszkedö, másokat semmibevevő, üres, vak felfuvalkodottságának.“ If Evang. Egyházi Szemle 8. sz.) A katolicizmus támadásai politikai mezbe öltözködnek. „Nyílt titok ma már, noha az illető vezérférfiak még gondosan leplezik (ámbár Zichy Nándor gróf nem is igen leplezi), hogy a parlamenti obstrukcióra egyesült elemeknek egyik fontos célja a protes ánsokat, s különösen a kálvinistákat leszorítani a hazai közélet teréről.“ (Evang. Egyház és Iskola 7. sz.) A katolikus ünnepek is demonstrációk a protestantizmus ellen. Vallás ruhájába öltözött politika. „Az esztergomi és társünnepeken azt láttuk, hogy Krisztusról és megváltói müvéről alig tettek említést. A pápa és a bohlogságos szűz nevét hallottuk emlegetni, az 1900-ban utóbbihoz fohászkodt k, hogy egy nyelv és égy hit legyen uralkodó az országban. Ez a legújabb Reg- num Marianum. A római katolicizmus a kor szellemének hódol, látszó ag az állemnak akar szolgálni, de a fő cél a Regnum Marianum.“ (Evang. Egyházi Szemle 8.) „A római ka olicizmus legújabban ház fiság tekin'etében is túl akar szárnyalni minden hazai egyházat. Nagyon jól kiérzi, hogy az „egy nyelvhez“ közel áll az „egy vallás“ jelsz va s az utóbbit nagyon bele lehet illeszteni az „állameszme“ tetszetős és nagyzós hóbor jába könnyen beleeső tömeg nézetkörébe. így azután nagyon könnyen elfeledtctheti azt a történeti valóságot, hogy a római k to- licizmus soha sehol nem volt, sem nem lehet nemzeti; mert a római katolicizmus és a nemzeti egymást kizáró fogalom.“ (Evang. Egyház és Iskola 25. sz.) Egyházi lapjaink világosan látják a katolicizmus kérlelhetetlenségét, totalitásra lörekvését. Velük szót- érteni vagy közös frontba lépni nem lehetett s nem is lehet — az egyház lényege, az evangélium sérelme nélkül. Közli: Muncz Frigyes. Gyülekezeti l~i íré k A Nagy-Budapesttel kapcsolatban írt cikkünk nyomán az érdekeltek élénkebben foglalkoznak azzal a helyzettel, amely előállott. Általános vélemény ugyan az, amelyet cikkünk is hangoztatott, hogy a várakozás álláspontjára kell helyezkednünk, hiszen időközben előbukkannak azok a kérdések, amelyek a megoldást valamelyik irányba lökik. Mégis mindig inkább kezd uralkodóvá válni az a gondolat is, hogy a Nagy-Budapesthez tartozó egyházközségeknek valamiképen érdekük a közős képviselet. Ez elsősorban egyházmegyei vonalon mutatkozik lehetségesnek. Vagyis a felső pesti egyházmegye érdekelt egyházközségeit a budapesti egyházmegyéhez kellene csatolni. Ehhez természetesen hosszas előkészület szükséges, az egyházmegyék és az egyházközségek vezetőivel való tárgyalások. Azután pedig a köz- igazgatás útján való egyesítés. Felvetődik azonban az a kérdés is, hogy ez az új óriási egyházmegye maradhat-e nagy formájában? Vagy pedig az új egyházmegyét egyidejűleg két egyházmegyére kellene o-sztani? Itt a két egyházmegye neve lenne a legkisebb gond, sokkal nagyobb ennél az: hogyan történjék a kettéosztódás? Különös nehézséget okoz az, hogy a Pesti Egyház- község, szinte az egésznek a középpontjában terjeszkedik szét. Már az itt vázoltakból is látható, hogy könnyű, kézenfekvő megoldás nem kínálkozik s ebben a kérdésben még sok vila lesz. Természetesen addig is, amíg a hivatalos lépéseket az illetékesek megteszik, segítséget nyújtana, ha a különböző elgondolások napvilágot látnának. Dr. Vető Nos püspök és Nikoláj moszkvai metropolita táviratvMtása Az újév alkalmából ilr. Vető Lajos evangélikus püspök köszöntötte Krukiekij és Kolomenszkij Nikoláj moszkvai metropolitát, akivel a párisi békekongresszus óta áll személyes kapcsolatban. Válaszképpen a következő táviratot kapta: „Fogadja szívből jövő hálámat az üdvözlésért. Az újév alkalmából melegen üdvözlöm én is a legjobb áldás-kívánságokkal.“ Aláírás: Nikoláj metropolita. Bibliai alapfogalmak Isten országa Az Isten Országa és Mennyek Országa kifejezések váltogatják egymást a Bibliában. Főleg Máté evangélistánál találhatjuk szinte kizárólag a Mennyek Országa kifejezést. A két fogalom azonos. A Mennyek Országa is Isten Országát jelenti; a kegyes zsidóság igyekezett e kerülni Isten nevének kimondását (3. parancsolat!) s ezért Mennyek Országát mondott, de Isten Országát értette alatta. Az „ország“ szó az eredeti szövegben tulajdonképpen királyságots jelent: valakinek királyi mivolta, királyi hatalma, dicsősége és uralma. (Luk. 1, 33; Ce'. 1, 6.) Tehát olyas valamit jelentő szó volt, amit ma úgy mondunk', hogy „szuverénitás“. Isten királysága tehát nem azt a területet jelenti, amin Isten uralkodik, 'hanem azt a, tényt, hogy Isten Űr, király. Ilyen értekemben használta elég sűrűn már az ószövetség is az „Isten Országa“, sokszor jelző nélkül egyszerűen: „az Ország“ kifejezést. (145. Zsolt. 13; Dániel 7!; Ézs. 9, 6. stb.) Az evangéliumokban, különösképpen Jézus pé dázataiban, de az apostoli igehirdetésben is fontos fogalom az Isten Országa. Jézus, mint a legnagyobb kincset állította oda tanítványai elé (Máté 6, 33. stb.). Példázatai (lásd különösen Máté 13. v.) Isten Országának terjedéséről, növekedéséről, polgárairól, elnyeréséről szólnak. Az ember életének ezek szerint legfőbb célja, hogy övé legyen az Isten Országa, vagy más kifejezésekkel azt megkapja, ei- nyerje, megtalálja, örökölje, odai be- menjen, ott Ábrahámmal és minden szentekkel (Isten elhívottaival) együtt letelepedjék. Ha a fogalmakat meg akarjuk érteni, arra kell gondolnunk, hogy Isten maga a szeretet, aki királyi, isteni dicsőségét és hatalmát nem tartja meg magának, hanem abban minket is részesíteni akar. A Teremtő azt akarja, hogy teremtménye mint gyermekek az Atyával éljenek vele örök boldogságban. S misei ennek akadálya a bűn, Isten 'hatalmát arra használja fel, hogy ingyen szeretetéből megszabadítson minket a bűn rabságából, Isten gyermekeinek tísodálatós szabadságára. Amikor tehát Jézus igehirdetését ezzel a modattal kezdi: „Térjetek, meg, mert elközelített az Isten Országa“, akkor ez azt jelenti: jön az Úristen, hogy megszabadítson benneteket, a bűn, halál, ördög hatalmából, fogadjátok örömmel és engedjétek magatokat megmenteni. Isten Országa Jézus Krisztusban már itt van közöttünk (így értendő Luk. 17, 21). Jézus ördögöket űz, betegeket gyógyít, az örömhírt hirdeti, kétségkívül elérkezett Isten Országa. (Mét 12. 18; Luk, 11, 20.) Mivel azonban Isten hatalmát, csodálatos munkáját most még csak a hit szeme láthatja meg, az még nem mindenki számára nyilvánvaló, tapasztalható, kézzelfogható, ezért még csak elközelített, vagyis útban van az Isten Országa. (Máté 3, 2; 10, 7; Márk 1, 15; Luk. 10, 9. stb.; így értendők Máté 6, 10; Márk 15, 10; Luk. 11, 2 is.) S mivel Isten minden emberi szívet egyenként hódít meg, nem erőszakka', hanem az igehirdetéssel, ezért kell kérni: „jöjjön el a Te Országod“, vagyis: „szabadíts meg engem is a bűn hatalmából, uralkodjál az én életemben is.“ Istennek a hívők életében való ez az uralma ma még rejtett. (Ján. 18, 36.) A világ végén azonban Jézus Krisztus, aki most az igével és a szentségekkel ezt az elrejtett uralmat gyakorolja, átadja trónusát az Atyának. (I. Kor. 11, 24.) Akkor, az ítélet napján jön el nyilvánvalóan, szemmel- láthatólag az Isten országa. Isten Országa: a mi üdvösségünk, az örökélet. Amikor Jézus Krisztus megjelent a földön, köze'.jött hozzánk Isten uralma. Amikor Jézus visszajön, mindnyájunkat magába öle' az Atya szeretete. Isten lesz minden mindenekben (Márk 14, 25; Luk. 23.28), akkor lesz igazán és végleg itt és miénk az Isten Országa. Groő Gyula SZLEZÁK LÁSZLÓ harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 Telefonhívó: 203—261 Dr. Kis György pápai római katolikus esperes-plébános, 1949 decemberében az alábbi körlevelet intézte híveihez: T. cím! Közelednek a szent ünnepek. Legalább az egyházi év nagy ünnepén minden hívő magához szokta venni a Krisztus Szent testét, az Oltári szentségben. Hiszen csak úgy tudjuk á!- érezni Krisztus követésének és vallásunknak szépségét. Hiszem, hogy kedves Címzettnek lelki fájdalmat okoz, hogy Isten előtt érvénytelenül kötött házassága következtében nem járulhat » szentségekhez I Mily fájdalom a lelkipásztornak is, midőn érvény leien házasságban élt híveit, ha bűnüket haláluk előtt nem tették jóvá — nem részesíthet egyházi temetésben! Ezen okok vezetnek arra, hogy kedves Címzettet szeretettel felszólítsam, fogadja el Isten előtt érvénytelen házasságkötésének általam felajánlott módját. A házasság a következő okok miatt lehet érvénytelen: 1. Más vallású templomban kötötték bár, de az összes gyermekek katolikusok, vagy a házasságból nem származóit gyermek. 2. Vagy más vallású templomban, vagy csak polgárilag kötötték úgy, hogy a gyermekek vagy felerészben vagy egyáltalán nem katolikusok, 3. A felek csak polgári házasságban élnek anélkül, hogy egyházi kötésüknek akadálya volna. 4. A felek csak „összeálltán“ élnek minden kötés nélkül, de kötés lehetséges volna. 5. A házasság csak polgárilag, vagy pedig más vallású templomban köttetett meg, mert a felek egyike érvényes, szentségi házastársiéi polgárikig elvált és így újabb Isten előtt érvényes házasságot nem köthetett. Az L, 3. és 4. pontok alatt közölt esetekben a felek érvénytelen házassága könnyen rendezhető. A 2. pontban leírt esetben a házasság akkor rendezhető, ha a másval- lású házastárs írásbeli nyilatkozatot ad a plébánosnak, hogy beleegyezik abba, hogy a házasságából jövőben születendő gyermekei mind római katolikusok legyenek és abba, hogy Az elmúlt napokban a református és evangélikus egyház lelkészei és tisztviselői letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és annak alkotmányára. A püspökök a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöksége, a többi egyházi személyek, a vei találkozunk. Ezeknek egy részét megszoktuk már, nem is gondolunk arra, hogy azoknak valami jelentése is van. Ez a jelentés sokszor jelentős is, hozzásegít a szöveg, az ember és az esemény megértéséhez. A következőben sorozatosan közöljük azokat a neveket, amelyek gyakoriak. Teljességre nem törekszünk. Ajánljuk azonban, hogy olvasónk vágja ki ezt a részt és tegye be Bibliájába. A használhatóság megköny- nyítésére abc rendben következnek. ÁBEL. Ádám második fia, Kain testvére. I. Mózes 4. A hit példaképe. Zsid. 11, 4. ÁBRÁM. A nagy, fenséges atya, ősatya, Később Abrahám néven, a tömeg atyja. Az Űjtastámentumban: a hívők atyja. Rm. 4, Zsid. 11. ABSOLÓN. A béke atya. II. Sám. 3. ÁDÁM Az ember. I. Mózes 3. Az Újtestámentumban Krisztus a második Ádám, Rm. '5, 14. ARADON. A pusztulás. Jel. 9, 11. A mélységes angyal. ABEDSEGO. Nébó szolgája. Dániel 1, 7. Nébó biblioni isten. ABIMELEK. Az én atyám király. I. Mózes, 20. már megszületett, de még kiskorú gyermekei szintén a katolikus vallást kövessék, vagy legalább is ebben neveltessenek. Az 5. pontban közölt esetben a házasság csak akkor rendezhető, ha házastársak őszintéin megígérik a plébános előtt, hogy a házaséletröl lemondva, a jövőben csupán mint testvérek fognak egymás mellett élni. Felmérhetetlen kár kedves Címzett, ha valaki egy élelet végig él Isten szent kegyelme nélkül! Kérve kérem azért fogadja el szívesen felajánlott segítő készségemet! Jelentse be mielőbb a plébánián házasságának rendezési szándékát! Ha az üggyel kapcsolatban ese'.leg fájó emlékei lennének a múltból, úgy tekintse ezeket elkövetett hibájának penitenciájaként s ne engedje magát semmitől é szent lépés megtételében befolyásolni. Szeretettel köszönti kedves Címzettet Krisztusban lelki atyja. Pápa, 1949 decemberében. Dr. Kis György esperes-plébános* Bácsi Sándor pápai evangélikus lelkész dr. Kis György körlevelére nyomtatolt levelezőlapon a következőkben válaszolt: Vegyesházas hittestvéreink sérelme! Dr. Kis György esperes karácsonyra, a szeretet ünnepére körlevelet hordoztatott apácákkal és Schlachta nővérekkel mindem vegyesházashoz, melyben tudomásukra adja, hogy a házasságuk csak akkor érvényes, ha azt a katolikus pap előtt kötik, ami persze azt jelenti, hogy az összes gyermekeket át ke'l engedni. Panaszok özönéből tudom, hogy a jó- érzósű katolikus testvéreket is felháborította ez a karácsonyi „szeretet“. Aki csak egyéni szemével is kilát a középkor babonáiból, az mosolyog a klerikális mánia naiv erőlködésén és keresztyén türelemmel csak imádkozni tud a meg tévedt fanatikusok embertelen gyalázkodásán. Erre vám van ma szükség! Ezzel a megbocsátó szeretettel fogadják vegyesházas testvéreink is ezt I a körlevelet és éljenek szeretelben, békességben Isten szent nevének dicsőségére! főispánok és főjegyzők, illetve a polgármesterek én elöljárók kezébe tették le az esküt. Kivétel nélkül minden lelkipásztor, diakonissza és egyházi tisztviselő jelentkezett az eskütételre. (El'). ADONIA. Az én uram Jahve. I. Kir. b BAAL. Az úr. Bírák 2. és másutt. BELZEBUB. A legyek ura. BARAISBAS. Abbás fiai. Ml. 27. 16. BARAK. A villám. Bírák 4. BARJÉZUS, Jézus vagy Józsua fia. Csel. 13. BARNABÁS. A vígasztalás fia. Csel. 4. BARSILLAI. A vas ember. II. Sám. 17. BARTIMEUS. Timeus fia. Mk. 10, 46. BARUCH. Az áldott. Jeremiás 36. 1ÍELIÁL. A haszomtalanság. A sátán megjelölése. II. Kor. 6. 15. BELSAZÁR. Bel óvja a királyt. Dániel 5. BENJÁMIN. Szerencse fia. I. Mózes 35 s másutt. BILEÁM. A nép tönkretevője. IV. Mózes 22 s következő. HITTANKÖNYVEK, Bibliák, Zsoltárok, VIRÁGH SÁNDOR (TRAKTÁTUS) könyvkiadónál, Budapest, IX. kér., Lómyay-utca 33. Cipészek figyelem! 10 kg-os csomago szállítok vidékre, melyben 45 Ft 3 kg kruppon sianc hul’a^ék ollózott 5 kg nyak-hasszél s'anc hulladék o lózott 2 kg vegyes bőrhulladék papírzsákaan V4—1/2 barna és fekete boxhul'adék kg- a I9‘ — Ft Szállítja postán és utánvéttel WILCS1NSZKY lÁS^lÓ borhullad ékkereskedő Budapest, VH. Király-utca 97 A református és evangélikus egyház m nrien lelkésze leiette az esküt az alkotmányra ßiLIiaol laoivasas közli en Bibliaolvasásunk közben sok név
